Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-30 / 22. szám

részében azon elveket fejtegette, amelyek szerint a gazdasági ismétlő iskolában a tananyag megválasztatando, feldolgozandő és csoportosítandó, végül a tananyagot elrendezve tünteti fel. — A gyűlés kiváló érdeklődést tanúsítván e tárgy iránt, azt egész terjedelmében helyeselte. Ezután a folyó ügyek elintézésére került a sor. A pénztár állapotáról szóló kimutatás tudomásul vétetvén, pénztárnoknak a felmentvényt megadták. Felolvasták a központi választ mánynak üléseiről felvett és a körnek megküldött jegyzőkönyvi kivonatát; ebből kifolyólag a kör sajnálattal veszi tudomásul az elnöknek megyénkből való távozását és az elnökségről Való lemondását; a választmánynak azt a javaslatát, hogy az idei nagy gyűlés Nagy-Kanizsán tartassék meg, elfogadta; azonban, hogy a központ más városba helyeztessek át, nem fogadta el. mivel az alapszabályok értelmében 3 évig kell egy helyben maradnia, a 3 év pedig 1898-ban ér véget. — Az őszi járásköri gyűlés helyéül Sümeget tűzték ki. Gyűlés után a tagok az állami szőlőtelepet tekintették meg, hol Tuss Antal vincellér kép. igazgató tartott magyarázatot. Innét a kör tagjai a balatonmelléki fillokszera ellen védekező egyesület Szent-György hegyén levő telepére vonultak; hol az egyesület megvendégelte őket. Miért is e helyen fogadja az egyesület a kör tagjainak hálás köszönetét. Öngyilkos irodatiszt Nagy-Kanizsán Rothmann Béla törvényszéki irodatiszt, a nagy-kanizsai első magyar asztaltársaság elnöke, öngyilkosságot követett el. Az utolsó napokban hashártyagyulladásban szenvedett s ez a betegség a mindig egészséges férfiút annyira aggasztotta, hogy egy őrült pillanatban kezébe ragadta a gyilkos fegyvert. A hévízi fiirdön az oda érkezett fürdővendégek száma ez idő szerint 25—30-ra tehető. Nap-nap után érkeznek ujabb és ujabb vendégek, hogy ezen, gyégyhatásáról ismert fürdő használása folytán vissza nyerhessék legdrágább kincsüket, egészségüket. A sümegi képviselő választó polgárok száma 225 a legújabban eszközölt összeírás szerint. Kézrekerült vadorzók. F. hó 9-én a bajcsai eidőben meglőve találták Gergál József Bajcsán lakó urodahni erdőőrt. A csendőrség azonnal tisztában volt azzal, hogy a tettesek vadorzók lehettek s nyomozásukra indultak. Sormáson házkutatást tartottak azon ürügy alatt, hogy be nem jelentett fegyvereket keresnek s össze is szedtek vagy 25 darabot. A sormáSiak lassanként rájöttek, hogy a csendőrség tulajdonképen Gergel erdőőr gyilkosait keresi s hogy a zaklatásoktól megmeneküljenek, egyesek olyan nyilatkozatot tettek, melynek alapján a csendőrség megtudta, hogy Billege István sormási lakós volt az erdőőr gyilkosa. Midőn kiszivárgott a hír, hogy Billege büntettenek beismerésében van, négy cinkostársa: Miháczi György, Miháczi József, Kovács István és Hári Mihály Nagy-Kanizsára mentek, hogy maguknak ügyvédet fogadjanak, azonban itt már várt rájuk a csendőrség s kettőt közülök elfogott, kettő pedig az ügyvéd tanácsára a vizsgálóbírónál önkényt jelentkezett s így az összes tettesek átadattak a kir. ügyészségnek. Röntgen íéle sugarakkal lehet csak a Scharf-féle gyémántutánzatokat a valódi gyémántakból megkülönböztetni. A milléniumi ünnepélyeken sok ősrégi családi ékszer volt Scharf-féle utánzatban képviselve,mert a legművészibb aranyfoglalásu ékszer is tökéletesen pótolható Scharf-féle utánzatban. Scharf világhírű gyémántutánzatainak raktára, Budapesten, Andrássy uton 37. sz. a. van. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Országos vásár idejének megváltoztatása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy a vármegyénk területéhez tartozó Csabreridek községben a f. évi junius hó 7-ére eső országos vásár ez évben kivételesen junius hó 3-án tartassék meg. A keszthelyi balatoni fürdőnél a közelgő fürdőévadon nagyban folynak már az előkészületek. A város a balatonparti két szálló épületre villámhárítókat rakat fel. A balatoni liget és parti sétány rend behozása, ki javítása gőzerővel foly. Az eddig már megrendelt s illetve lefoglalt lakások után ítélve sokkal több fürdővendég fogja ez évben Keszthelyt meglátogatni, mint az előző évek bármelyikében. Nyilt levél. A mohai Ágnes-víz gyógyító képességéről annyi különféle elismervény lett már nyilvánosságra hozva, hogy én is indíttatva érzem magamat tapasztalatomat a t. közönségnek - a tiszta valóságnak szorosan megfelelőleg tudomására hozni. Évekkel ezelőtt súlyos gyomorbajban szenvedtem — éveken át nem ehettem egyebet, csekély húslevet, és kevés sovány, száraz sült húst. Orvosi tanácsra használtam karlsbadi vizet, és karlsbadi sót, — házi gyógyszerként erdőn mezőn, található mindenfele mag-, virág-, gaz- és gyom-forrázatot; mind haszontalanul. utóbb csak méreg, nux vomica-féle cseppek voltak képesek fájdalmamat kissé és rövid időre enyhíteni. Egy rohamos kitörés után orvosilag ajánltatott a mohai Ágnesviz használata. Határozottan kijelentem, hogy gyomorbajom teljesen megszűnt. Isten kegyelme s az Ágnes-víz hatása, hogy egészségi tekintetben kívánni valóm nincs. Azt mond jak „

a természet segített". Ám' ha a természet egymagában segíteni tudott volna, miért nem segített éveken át, míg annyit szenvedtem V Elfogadom, hogy a természet konnyite a víz hatását, de hogy gyógyulásomat különösen es csakis az Agnes-viz idézte elő, azt hiszem, s ezen hitemben senkinek semmiféle okoskodása meg nem rendíti meg nem gyöngít. Ma is fogyasztója vagyok az Agnes-viznek, nem gyógyszerül használom ugyan, de mert azt műiden, forgalomban levő hasonló külföldi vizek elébe és lolebe helyezem. Sárvár, 1896. november 22 Ma^asházv József. Gá?mérgezés. Gerócs István és felesége Pulai Teréz künn laktak a cserfői szőlőben, ahol az öreg szőlőpásztor volt. F. hó 23-án még békességben költötték el együtt vacsorájukat és nyugalomra tértek. A konyhában nyitott tűzhelyről az ott felhalmozva volt rőzse tömeg közé egy szikra hullhatott, mitől lassan tüzet fogott, a tűz észrevétlenül terjedt tovább, míg az egyész lakás megtelt füsttel. Reggel a szomszédok mikor hiába várták a szőlőpásztort, az ajtót -- a kopogtatás sem használván — felfeszítettek s a szobában ágyukban halva találták mindkettőt. Országos vásár. A sümegi áldozói vásárt f. hó 25-én tartották meg, mely elég népes volt. Különösen a marhavásár volt nagy és élénk forgalom jellemezte, mert 1600 darabon felül került eladásra. A t. hölgyközönségnek. Iparunk, mely állandóan előre törekszik és a fogyasztókat mindinkább függetlenekké teszi a külföldtől, uj sikert mutathat fel. Ugyanis, a mit fűző-szak mában a forma és Kivitel szépsége, a minőség tartóssága és általában művészi kivitel tekintetében a külföld nyújt: azt mind túlhaladja hazai fűző különlegesség gyárunk Mme. Lebowitsch (Budapest, váci utca 7.); árszabása mindazáltal mérsékeltebb, mint a hasonló rangú külföldi cégeké. Kellemes nyári üdülési kíván most minden ember. Nem csoda hisz a létért való szakadatlan küzdelem tönkre teszi a legszilárdabb idegzetet is. A „Képes CsaIái Lapok" kiadótulajdonosa Bártfa-fürdőben egy minden kényelemmel ellátott szállodát épitett, mely úgy kényelmes berendezése, mint délnek fekvő szobái által érvől-évre jobban vonza a közönséget. Az „Otthon" című szálloda közel van a sétányhoz, közel a fürdőhöz. A szobáknak kiváló előnye a legpontosabb kiszolgálás és olcsó ár. A szállodával szemben van Takáts János „Otthon" című jő hirnemű vendéglője, mely ízletes ételeivel s italaival nem kevésbbé szolid ár és pontos, gyors kiszolgálásával nagy mértékben hozzá járul az „Otthon" szálloda kényelmének emeléséhez. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy miután a szállodát - a közönség nagyon igénybe veszi, jól teszik ha már mosl előjegyeznek a bérbe venni szándékozott szobákra-e végből forduljanak egyenesen a „Képes Családi Lapok" kiadóhivatalához (Bpest, Vadász-utca 14. szám) vagy pedig az „Otthon" üzletvezetőségéhez Bártfa fürdőben. IEOD ALO Is/L. Magyarország szótdarabolásának története. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története" című tiz kötetes nagy munkának ötödik kötetéből most jelentek meg az első (Í07., 108.) füzetek, a melyeket nyomban követnek a többi füzetek és az egész kötet alig két hónap alatt be lesz fejezve. A kötet cime „Magyarország három részre oszlásának története. 1526— 1608." Irta Ácsády Ignác. Ezzel ennek a millenáris nagy munkának kiadásában a sorrend ismét helyre lesz állítva, a mennyiben ennek a kötetnek befejezése után ismét folytathatják a megkezdett hatodik kötet kiadását. Ez az ötödik kötet Magyarország történetének legszomorúbb orszakát tárgyalja, Acsády Ignác dr. remek történetírói tollából előadja Magyország szétdarabolásának, három részre osztásának, a nehéz megpróbáltatásokkal, romboló állami katasztrófákkal, a gyászszal, pusztulással, vérontásokkal és nemzeti szerencsétlenségekkel csordultig telt korszak történetét, mely az 1526-iki mohácsi vésztől 1608-ig terjed. Az egykor hatalmas magyar birodalom összezsugorodott, ez is három részre szakadt. Legnagyobb íész a törökök által okkupált tartomány lett, a másik rész, Erdély, mint török hűbér tartomány, állhatott csak fenn, a többi részek külfüldön székelő, idegen uralkodók jogara alá kerültek, kik egyedül viseltek a magyar királyoknak hajdan büszke címét. A magyar, valamint a külföldi írók erre a korszakra vonatkozólag igen fontos és sokáig ismeretlen kutfőanyagból rengeteg sokat bocsájtottak közre és Acsády Ignác ennek az uj anyagnak teljes felhasználásával, magukból a legközvetlenebb kútfőkből, okiratokból kifejtve, rendkívüli vonzó és élénk előadásban mondja el ennek a nehéz időnek történetét, finom érzékkel feltüntetvén annak tanulságait is. Ezekhez a füzetekhez is a legszebb műmellékletek és érdekes szövegképek vannak csatolva. — Igy „Magyar főúri viselet a XVI. század második felében" remek színnyomat „Párviadal magyar hadnagy és török bég között" ; XVI. századi rézmetszet; „Heltai Gáspár krónikájának címlapja" stb. Egyes füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkerekedésben. „Az 1848—49-íki Magyar Szabadságharc története" című illusztrált munkából most jelent a 81. füzet, melyben Graca György az orosz békealkudozások megkezdését, a szegedi országgyűlés végső napjait, s az 1848. augusztus 3-iki debreceni csatát írja le a nála megszokott elevenséggel. A füzet képei ezek: Világos tájképe 1849-ben. Részlet az 1849. jul. 31-ikén vívott segesvári csatából. A debrenceni ütközet 1849. aug. 2-án. Vasárnapi Lapokaí-at, melynek főszerkesztője Beniczkyné Bajza Lenke, felelős szerkesztője dr. Prém József és szerkesztője Miskolczy Henrich s amely lap Magyország legszebb képes hetilapja, állami vasúti "hivatalnokok, tanítók, lelkészek és postai alkalmazottak egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. kedvezményes áron kapják. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal: Budapest, IV. kerület Újvilág utca 25. sz. Ki a gavallér ? Aki az óráját nem húzza fel, hogy ne kopjék; aki az i fölé punktumot nem teszen, hogy a téntája ne fogyjon; aki a nyakán a szemőcsöt inggomb helyett használja; aki székre nem id, hogy a nadrágja ne kopjék; aki az elszállt szivarfüstöt újra visszaszijja; aki a Dunát azért ússza át, hogy a Lánchídon a 2 krt ne fizesse; aki a saját haját maga vágja, hogy borbélynak ne fizessen : mind kiválló gavallér azzal a tanítóval szemben, aki a Benedek Elek Nemzeti iskoláját még meg nem rendelte. Ezt a bevezetést tréfának szántuk, de valóságnak is elkel, mert soha még igazabb lelkesedéssel, nagyobb kitartással és szebb eredménynyel lap a tanítók és tanárok érdekét nem szolgálta, mint a Nemzeti Iskola. Éppen azért a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe. (Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. Rottenbillerutca 5 a Előfizetési ára egész évre 4 frt). 2

033/3Z. kis. 97. HIRDETMENY. Zala-Egerszeg rend. tan. város képviselő testülete által 1897. évi május hó 22-én 1976/sz. kig. 97. 1681/kg. 97. sz. alatt hozott határozat következtében közhirré tétetik, hogy a Zala-Egerszeg 01a külvárosi vadászterület, melyhez a város határában levő szántó föld, rét,erdő és legelő — bele értve a szombathelyi püspökségnek a városi birtokok között fekvő részbirtokait, mint amelyek a 200 holdat túl nem haladják; kivétetnek azonban a belső telkek, szőlő-hegyek, ugy a bekerített birtokok, nem különben a szombathelyi püspökség tulajdonát képező úgynevezett: „nekeresdi major" körüli 200 holdat meghaladó birtok 1897. évi junius 22-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében nyilvános szóbeli árverés utján 18!)'7. augusztus 15-től számított 6 egymás után következő évre bérbe adatik. évi bér kikiáitási ára 120 frt, azaz egyszázhúsz frt. Megjegyeztetik, hogy a felügyelet joga a bérlőket illeti, és tartoznak a bérleti összegek felerészét minden évben augusztus 15-én, a másik felét pedig februáj: 15-én hiánytalanul Zala-Egerszeg város közbirtokossági pénztárába befizetni. Zala-Egerszeg, 1897. május 24-én. Botíy Lajos polgármester. Felelős szerkes cí<> és kiadótulajdonos IG-INTAOTnbb mint 50 év óta sikerrel li a s z n á Itat i k ESZÉKI SPITZER-KENŐCS es az KSZ É K I 8 A L V A Tö K SZ A Pí> A N. Valódi minőségben csakis -m mint eddig, ezentúl is mEszéken, felső város €. fűféle gyógyszertárban készül és m egr e nd el h e t ő. 8/cplőkrt és in á j folt o k ;i f, valamint az összes bűrtisztátalnnsá £Okilt biztosan eltávolít 1 tégely valódi Spitzer kenőcs 1 üveg valódi Spitzer-mosdóviz ... 35 kr. ... 40 kr. 1 darab valódi Salvator-szappan .... 50 kr. 1 doboz valódi lyoni rizspor 3 színben 50 kr és 1 frt. 1 doboz kézpaszta ('0 kr. ns®** FIGYELMEZTETÉS ! C>ak akkor valódi, ha a k-nti törvényileg beiktatott ved ioL'Vffvol el van látva és kéretik a t közönség csakis IHENES-féle eszéki kenőcsöt és s/.appant kérni és elfogadni. Sömör gyógyítása.. A száraz, nedvező, pikkelyes sömört (dobrocot) és a velük járó tűrhetetlen v iszketeg séget biztosan gyógyítja — még azokon is, a kik eddig sehol sem tudtak meggyógyulni. - Hebrr dr. sömör-ha/ál (fieclitentod) nevű szere. Alkalmazása külső és ártalmatlan. Ara 6 frt. Az árnak pénzben vpgy levélbélyegekben való beküldése után vám- és portófizetés nélkül küldi a Sl. Marie-Drogueríe Danzig (Németországban.) 2493/tkv. 1897. sz. Árverési hirdetmény. A zalá-egerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság, közhirré teszi, hogy Doszpod János boezföldi lakós végrehajtatónak Kánián Györgyné Vörös Anna boezföldi lakós végrehajtást szenvedő elleni 45 frt tőkekövetelés ós jár. iránti végrehajtási ügyében a z.-egerszegi kir. törvszék területén levő, a sárhidai 17. sztjkvben Vörös Anna Kámáu Györgyné tulajdonául felvett következő ingatlanokra: 9")3. hrsz. alattira 40 frtban, 368. hrsz. a. 21 frtban, 612. hrsz. alattira 190 frtban, 626. hrsz. a. 80 ftban s a boezföldi 412. sztjkvben 727/a. szám alatt lU részben Kámán Pál, 1li részben kk. Kámáu Rozi, 7-t-ed részben Láng Juli Kámáu Zsigmondné, V-t-ed részben Vörös Anna Kámán Györgyné tulajdonául felvett ingatlanból Vörös Anna Kámán Györgyné Vi-ed rész jutalékára 52 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1897. augusztus hó 12-ik napján d. e. 10 órakor Sárhidán, ugyanaznap d. u. 3 órakor Boezföldön a község házánál megtartandó nyilvános ánverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni lógnak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 4 frt, 2 frt. 10 kr., 19 frt, 8 frt, 5 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. vj-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék telekkönyvi hatósága. Zala-Egerszeg, 1897. évi március hó 12-én. Rutich, kir. törvényszéki biró.