Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-23 / 21. szám

A közgyűlés alapos informatiókat szerezvén be, meggyőzői lőtt, liogy azon négy helyen u. m. Z.-Egerszegen, Sümegen, Nov,in és Orehováczon, hol korcsmai helyiségekhez tartozó istállókban vannak ugyan a mének elhelyezve ezek mégis minden egyéb kívánalomnak megfelelő ji szilárd anyagból épült, teljesen elkülönített helyiségek milyeneket a községek csak nagy költséggel birnánal újból építeni, egyéb ily alkalmas helyisége a községnél nem állván rendelkezésére, az egyesületi közgyűlés félíratilaj megkéri a nagymélt. minísteríumol, hogy a lótenyésztés érdekében ezen, egyébként alkalmas helyiségeket továbbra is engedélyezni méltóztassék. 9/12. A földmivelési m. kir. minister ur.értesiti az egyesületet hogy Stridón vagy vidékén 10, Balaton-Füreden 10 és Zaia-Egerszegen "vagy vidékén 8 cat. hokim i amerikai szőlő vessző anyatelep és megfelelő oltvány telep létesítését határozta el. Örvendetes tudomásul szolgál. 10/17. A földmivelésügyi minister ur értesiti az egyesületet hogy a sertés anyag emelése céljából és mert a sertésvész nagy pusztítást okozott, hajlandó előnyös fizetési Jel tételek és árkedvezmény mellett községek részére jó fajú tenyész kanokat adni. Az egyesület ezen ministeri leiratot köszönettel veszi tudomásul, azt azonnal legszélesebb körben közzé tétette, ennek folytán a beérkezett jelentések szerint nagy-kanizsai járás részére 9 db., a csáktornyai járás részére 2 db. sertés kan kérelmeztetett.; erre nézve a további intézkedés végett a magas minisztérium megl restetett. 11/19. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur értesíti az egyesületet, hogy egyetértőlég a m. k. kereskedelemügyi miniszter úrral, a korpa, kukorica és árpa dara, malomkonkoly és olajpogácsára f. év végéig terjedő hatálylyal, a m. kir. államvasutak összes vonalain teljes kocsirako mányokban, gazdák részére, illetve mezőgazdasági célokra, a helyi díjszabásszerű 1. külön díjszabásnak 20°/o-kal rövidített díjtételeit engedélyezte, azzal a megszorítással, hogy az ország határszélén fekvő összes átmeneti államásokra rendelt küldemények ebből a kedvezményből ki vannak zárva. Az e célra használandó »igazolvány-űrlapokat« am. kir. államvasutak igazgatósága elszámolás mellett, a gazdasági egyesületnek rendelkezésére bocsátotta. Tudomásul szolgál. 12/27. A nmélt. m kir. földmivelésügyi minisztérium a gazdasági ismeretek terjesztése céljából tartandó téli gazdasági szakelőadások és oktatások költségei részbeni fedezésére 800 frt nyolcszáz forintot volt kegyes államsegélyképen az egyesület rendelkezésére bocsátani. Köszönettel fogadtatik és a további intézkedések megtételével az egvleti titkár megbizatik. 13/22. ' A zalavármegyei gazdasági egyesület az ezredév emlékére egy, évi 100 tilos ösztöndíjat alapított, mely ösztöndíj a in. kir. keszthelyi gazdásági tanintézet tanári testülete által ajánlott 3- zalai születésű, legjobb előmenetelt tanúsító gazdasági tanintézeti hallgató közül egynek adományoztatik a gazdasági egyesület által. Az 1896/7-ik tanévre ezen ösztöndíjat a tanári kar által erre első sorban érdemesített Szetler József nagy-kanizsai illetőségű II. éves hallgatónak adományozta az egyesület közgyűlése. Az ösztöndíjat alapító levél, mely a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kii. miniszter úrhoz felküldendő, alairás végett az egy. elnöknek kiadatott. 14/25. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur az egy 1896-ik évi tenyészállat alapról vezetett számadásait ben hagyja és erről az egyesületet értesíti. Tudomásul vétetik. 15/11 és 31. Salomvár és Letenye községek a mult évben tenyész bikát kaptak 20"/o kedvezményes árban az egyesület utján a tenyész apa állatok időközben elhullottak. Az iránt folyamodnak az egyesületi közgyűlés elé, hogy a tenyész <ák beszerzési ára, Salomvár községnél egészben, Leteny községnél pedig, a mennyiben az még hátralékban vai elengedtessék. A közgyűlés, tekintettel a 20% kedvezményes árra s azon körülményre, hogy az apa állatok hosszabb ideig a községek használatában állottak ; továbbá hogy ha ezen községek az egyesület utján pótolják ismét tenyész bika jukat, újból 20% kedvezményben részesülnek, a tenyész apa állatok beszerzési árát, illetve annak még fennmaradt hátralékát elengedni nem hajlandó. Miről nevezett köz ségek elöljárói ezen határozat közlésével értesíttetnek. 16/26. Titkár jelenti, hogy az egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeznek: Csaby Andor kir. főmérnök esztergomi lakós söjtöri birtokos, Dezső Béla az Első Magyar Által. Biztosító Társaság titkára nagy-kanizsai. Lichtenstein Sándor balaton-magyaródi, Sebestyén József gelsei, ifj. Bertalan Pál kozmadombjai, Magetti Géza alsó lendvai, Kovács Antal csopaki lakósok, továbbá: Csács Bozsok egyesült községek, Budafa, Kebele, Pórszombat, és Dobrónak községek. Örvendetes tudomásul szolgál ; jelentkezők részére a felvételi okmány és a tagsági kötelező megküldetik felvételükről az Első Magyar Által. Biztosító Társaság főügynöksége Nagy-Kanizsán, az „Egyesületi Értesítő" kiadó hivatala Zala-Egerszegen és az egyesületi pénztárnok értesítendők. Jelenti továbbá egyesületi titkár, hogy a megyéből távozás ésj egyéb okok folytán, az egyesület rendes tagjai sorából kilépnek: Németh Dezső lesence-istvándi, Szallós Mihály keszthelyi, Iíollasius Henrik zala-baksai és Tallián Andor osztopáni lakósok. Tudomásul szolgál, egyesületi pénztárnok ur utasíttatik, hogy nevezetteket az egyesületi rendes tagok sorából törölje. 17/28 -34. Zala-Egerszeg rend. tan. város, Csente, Budafa. Letenye, Petesháza, Kebele, Pórszombat, Dobrónak köz ségek kérvényei tenyész bika elnyerése iránt. Titkár jelenti, hogy nevezett községek részére ? tenyész apa állatok beszereztettek és kihelyeztettek. Tudomásul szolgál. 18/36. Szigethy Antal hites ügyvéd zala-egerszegi lakós az iránt folyamodik az egyesülethez, hogy az egyesület nél 1873-ik évi május hó 3 tói 1888. évi április hó 30-i viselt titkári hivatalában teljesített működéséről részére hivatalos bizonyítvány adassék. A közgyűlés a kért bizonyítványt készségesen megadja s annak kiállításával az elnökséget megbízza. 19/40. Bak község kérvénye tenyész bika nyerhetése iránt. Intézkedés végett biadatik az egy. titkárnak. 20. Ifj. Rajky Lajos e. tag behatóan fejtegeti a gazda szövetkezetek üdvös voltát, azok életbe vágó szükségességét a mai nyomasztó viszonyok között: indítványozza, íogy az egyesület lépjen érintkezésbe a szövetkezetek intéző körével s kérje fel azt, högv a zalavármegyei gazdasági egyesület nyári közgyűlésére, mely mindig Keszthelyen tartatik, szakemberei közül az ügy bővebb megismertetése, esetleg a. szövetkezetek megalakítása végett egy vagy több egyént kiküldeni szíveskedjék. Az indítványt a közgyűlés helyesléssel fogadja s a további intézkedésekkel az elnökséget megbízza. Egyéb tárgya az ülésnek nem lévén, elnök úi megköszöni a tanúsított érdeklődést s az ülést bezárja. •legyezte; Kmf. Orosz Pál Háczky Kálmán e. titkár. "gy

v- elnök. ,elyáltala értesül leghamarabb a közönség és segédkezet nyújthat a rend őreinek. Tény az is, hogy gyakran egyesek, vagy vállalatok nagy veszteségei kerülhetők el az által, hogy az ország minden részében egyszerre kap hiteles értesülést mindenki. Általánosan ismeretes dolog, hogy a vidéken csak nagyobb cégek, vagy egyes spekulánsok kapnak Budapestről üzleti, főleg tőzsdei ügyekben távirati értesüléseket. A jól értesült spekulánsok azután igyekeznek - a közönséget kihasználni. Az sem ritka eset, hogy a vidéki üzlet ember budapesti megbízottja spekulációjának esik áldozatul. Ezeket a bajokat mind orvosolja a Telefon Hírmondó. Ennek segélyével egy időben és pedig a távirati útnál is sokkal gyorsabban értesülnek budapestiek és vidékeik mindarról, a mi az üzlet, a kereskedelem körébe vág, legyen az termény, érték, vagy vállalat, a melynek részvényei a budapesti, esetleg külföldi tőzsdéken jegyeztetnek. A Telefon Hírmondó kiterjeszkedésétől a napi sajtó örvendetes fejlődése is várható. A közönség fokozott érdeklődéssel fogja várni azt a hírlapot, a mely részletes tájékozást nyújt azokról az eseményekről, a melyekről a Hírmondó rövid, távirati stílusban előadott hire alapján már értesült. Főleg a vidéki lapoknak lesz jó a szerkesztőségükbe bevezetett beszélő újság. Ettől fogják kapni leggyorsabb tudósításaikat. És mennyi — előttünk eddig még ismeretlen — szórakozásban lesz része a vidékieknek ezentúl. Kemény téli időben, mikor gyakran a vasúti összeköttetés is meg*szakad, a Hírmondó sodronya lesz az egyetlen szál, a mely e félreeső várost a világhoz köti. De ez aztán hatalmas szál lesz. Ali mindent fog ez magával vinni. Nappal pontosan megállapított napirend szerint beosztott hasznos és érdekes hireket, este pedig operaházi előadásokat. Igen, az ország egyetlen dalmű színháza, a budapesti operaház, ez időtől kezdve decentralizálódik. De nemcsak a klasszikus operazenét, hanem esetről-esetre a népszínház könnyed operettjeit is elviszik a Hírmondó vezetékei s e két színház premierjeit a vidék ugyanakkor fogja élvezni, a mikor Budapest. — Színházi előadásokon kivül még katonazenéhen, czigánymuzsikában és egyszer-másszor házi hangversenyekben is gyönyörködhetnek az előfizetők, ez utóbbiakon a főváros első művésznői, művészei és irói közvetlenül a Telefon Hírmondó hallgatói számára énekelnek, zenélnek, vagy legújabb műveiket olvassák fel. Mindezeket az előnyöktt nagy mértékben fogja észrevehetővé tenni a riadójel. Sok kísérletezés után a Hírmondó műszaki osztályának sikerült kitalálni egy olyan jelző készüléket, a mivel a szerkesztőség figyelmeztetheti a publikumot egy-egy nagyobb fontosságú eseményre, a miről épen akkor ad hírt a beszélő újság. Szükséges volt ez azért, mert a közönség nem ülhet szakadatlanul a Telefon Hírmondó kagylóinál s igy talán éppen azt mulasztaná el a nap történetéből, a mi a legfontosabb. A riadójelet használja fel a vállalat a pontos idő jelzésére is. Reggel 9, délben 12 és este 7 órakor mindig megszólal a riadójel éles hangja és tizedmásod percnyi pontossággal tudatja a meteorologiai intézet által megállapított időpontot. Ez az intézkedés elejét fogja venni annak a régi mizériának, hogy az órák mindenütt másképp és pontatlanul járnak. Hasznos és szórakoztató tehát egyaránt a Telefon Hírmondó, a miről — ugy híszszük — nem sokára lesz alkalma meggyőződni a vidék közönségének. És ha az országban szerte kiépül a Hírmondó hatalmas hálózata, ez ismét oly dolog lesz, a melyre a külföld előtt (a hol efféle még sehol sincs) büszkén hivatkozhatunk, mint rohamos haladásunk egyik erős bizonyítékára. Nincs is már messze az az idő, a mikor a vidék is egészen természetesnek fogja találni, hogy az egy központban elhangzott felolvasást vagy zenét az ország legkülönbözőbb részeiben egyszerre ezren, meg ezren hallgathassák. A Telefon Hírmondó is arra a sorsra fog jutni, a mire a többi nagykorszakos találmány: a vasút, a táviró és a telefon megszokják és nélkülözhetetlenné válik. P. Magyar Elek. Értesítés a keleti kereskedelmi tanfolyam tárgyában. A vallás- és közoktatási, valamint a kereskedelemügyi m. kir. miniszterek által Budapesten létesített „Keleti kereskedelmi tanfolyam" a f. évi szeptember hóban hetedik tanévét nyitja meg, mihez képest a kereskedelmi pályára készülő egyéneknek továbbra is alkalmat szolgáltat arra, hogy Kelet főbb nyelveivel, továbbá kereskedelmi, néprajzi és egyéb viszonyaival megismerkedjenek s igy kibővítsék azon kört, melyben előmenetelüket kereshetik. A keleti kereskedelmi tanfolyam két évre terjed ; úgy az L, mint a II. tanfolyamban az oktatás szeptember hóban kezdődik és juuius hóban ér véget. Az oktatás tárgyait képezik: a) román nyelv, b) szerb és bolgár nyelvek, c) török és arab nyelvek, d) újgörögnyelv, e) olasz nyelv, f) francia nyelv, g) Kelet népés földrajza, h) vámügy és konzuli ügyek, i) közlekedésügy, j) kereskedelmi szaktárgyak. Ezen tantárgyak anyaga a két évfolyamra fel van osztva. A tanfolyam tanárai: Alexics György dr., a román nyelv tanára. Asbóth Oszkár dr., a szerb és bolgár nyelv tanára. Fuhrmann Ferenc dr. a vámügy és külkereskedelem tanára. Kúnos Ignác, dr., a török nyelv tanára. Mátray Elemér, a közlekedésügy tanára. Mébold F. J., a francia nyelv ós levelezés tanára. Nóvák Sándor, a kereskedelmi szaktárgyak tanára. Rhousopoulus Rhousos, az új-görög nyelv tanára. Rudán Amadé dr., az olasz nyelv tanára. Strausz Adolf, a Kelet nép- és földrajza tanára. Ömer Feriiluu efendi, a keleti nyelvek lektora. A hallgatók rendesek ós rendkívüliek. Rendes hallgatóknak a tanfolyam első évébe azok vétetnek fel, kik a felső kereskedelmi iskola záróvizsgáját, illetve a gimnáziumi vagy reáliskolai éretségi vizsgát sikerrel letették. Első sorban olyanok vétetnek fel, kik jeles eredménynyel végezték középiskolai tanulmányaikat. A tanfolyam második évébe, mint rendes hallgatók, csak azok vehetők fel, kik az első évben minden tantárgyban megfelelő előmenetelt tettek. A rendes hallgatóra nézve a föntebb f), g), h), i) és j) alatt megjelölt tantárgyak kötelezők. Szintúgy kötelező az, hogy az a), b), c), d) és e) alatt megnevezett nyelveknek szabadválasztás szerinti kettője rendszeresen hallgattassák és megfelelően elsajátíttassák. Rendkívüli hallgató lehet mindenki, aki kereskedelmi szakmában van elfoglalva és az általa választandó tárgyak megértéséhez szükséges előképzettséget birja. A tantárgyak elméleti oktatása kiegészítést nyer a rendszeresített tanulmányi szemlékkel és utazásokkal. A tanfolyam fönnállása óta, a kissebbektől eltekintve, tanulmányi utat tettek: Szerbiába, Boszniába, Hercegovinába, és Dalmáciába, Fiume és Trieszt érintésével; Belgrádba, Szótiába, Filippopolyba, Konstantinápolyba és Bukarestbe; Bulgáriába és Törökországba, valamint Konstantinápolyon át Kisázsiába; a dunamenti szerb, bolgár és román kikötővárosokba, Bukarestbe és Plojestibe. Ezen rendszeresített tanulmányi utazások költségeit az intézet, illetve felettes hatósága fedezi. A második osztály elvégezte után a hallgatók végvizsgálatot tesznek, melynek eredményéről végbizonyítványt apnak. A tanfolyamnak azon hallgatói, kik jó végbizonyítványt érdemeltek ki, a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter által a kereskedelemügyi muzeum keleti kirendeltségeinél letöltendő állásokra való alkalmaztatásnál ós a kereskedelmi utazási ösztöndíjak adományozásánál első sorban vétetnek ftgyelembe. A tanfolyam rendes hallgatói évnegyedes részleteklen 40 frt évi tandíjat fizetnek. Jeles előmeneteld szegény lgatók a tandíj fizetése alól egészben vagy részben való fölmentésért folyamodhatnak. A rendkívüli hallgatók az általuk választott tantárgyak minden heti órája után egy frt tandíjat fizetnek. A tanfolyam érdemes hallgatóinak hathatós támogatására szolgálnak a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter Utal rendszeresített negyrenbeli, egyenkint 300 frtot tevő ösztöndíjak. Rendszeresítve vannak továbbá a tanfolyam Igatói részére: a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata részéről egy 300 frtos, a budapesti és kassai kereskedelmi és iparkamarák részéről három, illetve íét, összesen öt, 150 frtos tanulmányi ösztöndíj, melyekhez dr. Télfy Iván által az új-görög nyelvben a legjobb előmenetelt tanúsító hallgató részére alapított 100 frtos szorgalmi díj járul. Ezeken kívül a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az intézet kit jelesen vizsgázó hallgatóját évenkint 800, lletve 1200 títos utazási ösztöndíjjal, más két ily hallgatót pedig — a mennyibun a magyar kereskedelmi múzeumnál alkalmazást nem nyer — egyenkint 100 arany frank díjjal jutalmazza. A beiratkozások az 1897—-98-ik tanévre szeptember hó 4-én kezdődnek és naponkint d. e. 10—12 óra között szeptember hó 7-ig bezárólag tartanak. Előzetes tudakozások juuius hó végéig a keleti keoskedelmi tanfolyam igazgatóságához (Budapest, V. ker., alkotmány- u. 11. sz., a budapesti kereskedelmi akadémia palotájában), a szünet folyamán pedig Mátray Elemér tanár úrhoz (Budapest, a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumba) intézendők. I. Zala-Egerszeg rend. tan. váios tanácsa részéről közhírré tétetik, miszerint az 1897. évi útadó kivetési lajstrom az 1890. évi I t.-c. 10-ik bekezdése értelmében a városi adóhivatalnál 15 napon át vagy is folyó év május 15-től 30-ig közszemlére kitéve van, a hol is a hivatalos órák alatt megtekinthető. Zala-Egerszegen, 1897. évi május hó 15-én. Botfy Lajos polgármester. II. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közirré tétetik, miszerint az állami tisztviselők és nyűg-