Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-23 / 21. szám

Előfizetési dij: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr, többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegd íj 30 kr. Nyilt-tér petit sora 12 kr. i t idmű hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. A „Zalaraegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a „kanizsai és noVai járási községi és körjegyzők egyleté"-nek hivatalos közlönye. IMI egj el enik m inden vasárna ;p. XVI. évfolyari}. Z^la-Egerszeg, 1897. njájtis 23. 2í. szán). A kereskedők baja. Panasz hangzik minden oldalról a megélhetési viszonyok kedvezőtlensége ellen s valljuk be. hogy mindezek a panaszok, melyekkel úgy a napi sajtó, mint az időszaki sajtó hasábjain folyton találkozunk, majdnem kivétel nélkül jogosultak. De valljuk be azt is, hogy a kereskedők legalább is oly mérvben magukat okozhatják mindezekért a visszásságokért, mint a viszonyoknak a mostohaságát. Még nem is régen volt az, mikor a kis kereskedők körében egészen más, sokkal kedvezőbb viszonyok uralkodtak, mint napjainkban. A megélhetés feltételei talán ép oly súlyosak voltak akkor is, azonban hiányzott az, a mi a kis kereskedelmet ma tönkreteszi: a túlzó, egészségtelen és piszkos konkurrencia. Hiszen a verseny csak üdvös lehet; mert tevékenységre, szorgalomra ösztönöz. I)e nem akkor, ha oly alakban nyilatkozik, mint napjainkban. S ennek hatása annál súlyosabban érezhető ; mert a szolid, tisztességes kereskedőnek is úsznia kell az árral, ha akarja, ha nem, ami azután természetesen a kereskedelem demoralizálására vezet. Ha egy új kereskedő telepszik le egy városban, akkor nem elégszik meg azzal, hogy szolid és jó kiszolgálással magának idővel egy állandó vevőkört szerezzen, hanem rohamosan igyekszik azt meghódítani, habár abból neki haszna nincs, a többinek pedig kára van. Egyik-másik cikket áron alul ad el, ami által a többi kereskedőt is kényszeríti vele lépést tartani; más részt azonban tapasztalatlanabb vevőktől az ár kétszereset kéri, amivel viszont a vevők bizalmát rendíti meg a szolid kereskedők iránt is és ennek többnyire az utóbbiak iszszák meg a levét. Még növeli a bajt, hogy ezen új kereskedők nagy része üzletét nem is tanulta s ennek folytán azt nem kenyér-kereseti pályának tekinti, melyhez jó és rossz viszonyok között hű akar maradni, hanem egy szerencse vállalatnak, akár csak a kártyajátékot, melyet tovább folytat, ha jól beíit és elhagy, ha nem járt a kivánt sikerrel, nem törődve azzal, hogy másoknak mily kárt okozott. Megkönnyítő ezen, az egész kis kereskedésre káros és végzetessé válható üzelmeket a gyárosok és nagykereskedők eljárása, akiket szintén a túlnagy A „Zalamegye" tárcája. Kgy magyar találmány. (A Telefon Tlirmondó.) A legújabb idők korszakotalkotó találmányai között, a melyek az emberi szellem diadalát hirdetik, előkelő, sőt monthatni, domináló helyzetet foglalnak el a távolságok elenyésztetését célzók: a vasút, a táviró, a telefon. Ezek éreztetik áldásos hatásukat legáltalánosabban és legközvetlenebbül az emberiséggel, s ezek váltak aránylag rövid idő alatt legnépszerűbbekké. A vasút, a táviró, a telefon azok a találmányok, a melyeknek köszönhetjük azt, hogy ez a fogalom : távolság, lényegesen veszített jelentőségéből. A keleti express vonat rövid órák alatt száguld át Európán, a kábel táviró szinte hihetetlenül rövid idő alatt közvetíti telegrammjainkat Amerikába, vagy Ausztrália számára s csak néhány hét kérdése, hogy megnyíljék a budapest-berlini telefon vonat. Es csodálatos az, hogy az emberek a 19 századnak ezeket a nagy vívmányait mennyire gondolkodás nélkül használják. A luxus vonat utasa nem is tudja elképzelni, hogy valaha volt utazás „gyors" kocsin is, a Budapestről telefonon bécsi barátjával diskurálgató pedig bizonyára nem gondol arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt még nem \ olt meg az a szál drót, a melyen olyan szépen beszélgetünk a bécsiekkel. S egyik sem gondolja meg, hogy mennyi fejtörésbe, mennyi munkába került, míg egy-egy zseni megajándékozhatta embertársait a vasúttal, a távíróval, a telefonnal. De éppen az a körülmény, hogy a közönség olyan verseny kényszerít saját érdekeik ellen cselekedni. Utazóikkal ugyanis meglátogattatják a legkisebb falvakat, a legkisebb szatócsokat is s ezért könny ü szerrel kaphat hitelt az oly szerencse lovag is, aki nem is számít arra., hogy üzletét sokáig űzhesse ; míg ellenben ha a gyáros okult az ily egyének részéről szenvedett veszteségeken, sokszor a szolid kereskedő sem nyerhet elegendő hitelt. Hogy az ily iparlovagok — mert máskép nem is lehet őket nevezni — az áru minősége tekintetében nem nagyon lelkiismeretesek, az már szinte magától értetődik. Sőt a gyárak az ily kereskedők részére különösen készítenek rossz minőségű, vagy hamis jelzésű árukat, amelyek persze oly olcsók, hogy tisztességes kereskedő alig veheti fel velük a versenyt. — S e jelenségek annál elszomorítóbbak; mert azok a tisztességes elemek, amelyek a helyzetről kellőképen vannak tájékozva, üzletet nyitni már alig mernek, hanem az ilyeneknek engedik át a tért. Tudjuk mindnyájan azt is, hogy hány oly kereskedő van a vidéken, aki minden második-harmadik évben csődöt mond s miután az árukat már jó eleve biztonságba helyezte, üzletét rövid idő múlva más név alatt nyitja meg ismét s közönségünk közvetve előmozdítja ezeket az üzelmeket azzal, hogy csábítva az olcsó áraktól, nem gondolja meg, hogy azok az árú minőségének rovására lettek kiszabva s az ily üzleteket tömegesen látogatja. Törvényhozásunk pedig oly enyhén intézkedik ily esetekben, hogy épen nem csodálkozhatunk n (felett, miszerint a baj folyton terjed, ahelyett, hogy csökkenne. S a tisztességes elemek oly fásultan és közönyösen szemlélik a kóros jelenségeknek a terjedését, mintha az egész ügy reájuk nézve teljesen közömbös volna s nem is a kiskereskedő osztály reputátiója, sőt létérdeke forogna kockán. Ehhez járul még, hogy a kis kereskedői osztály egy része egyáltalán nem áll azon értelmi nivón, amelyen más országok kereskedői állnak s melyen néki is állania kellene s nem bir annyi intelligentiával, hogy felfogva kellően saját érdekeit, azokat érvényesíteni akarná és tudná. S midőn ezt sajnálattal konstatáljuk, annak a nézetnek kell kifejezést adnunk, hogy ez minden bajnak s minden mulasztásnak a kútforrássa és csak hamar megszokta használatukat, bizonyítja azt, hogy menynyire életszükségletet pótoltak. — Igy van Budapest közönsége a telefon ikertestvérével : a Telefon Hírmondóval, ezzel a világon egyedül álló magyar találmánnyal is. Robid,a és Bcllanuj irtak fantasztikus regényekben valami olya i csodáról, a mely muzsikál, meg felolvasásokat tart az előfizetőnek, a kinek a szobájába ennek drótjait bevezetik. De ezek az igazán élénk fantáziával megáldott írók is csak a 20. század regényének hitték e csoda megvalósítását. S íme, itt Budapesten, a sokáig barbárnak tartott Magyarország fővárosában akadt egy magyar ember, Edison méltó tanítványa, Puskás Tivadar, a ki nem törődve a gunyolódókkal és szkeptikusokkal, — még a 19. században megvalósította ezt a csodát. Alig egy pár esztendeje, hogy Puskás emberei a beszélő újság első sodronyait kifeszítették a főváros utcáin s ma már minden uri család lakásán ott függ a Hírmondó két kagylója és az előfizetők száma meghaladja a 6000-ct. A budapesti közönség pedig, a melynek valóságos életszükségletévé lett, annyira megszokta a Telefon Hírmondót, mintha a Telefon hangmegosztásának elve mindig ismeretes lett volna. Megszokta a publicum annyira, hogy ma már fölöslegesnek találja dicsérni s legfeljebb a kritizálásra keres alkalmat. Az a bir azonban emócióba hozta a fővárosiakat is, hogy a Telefon Hírmondó nem kisebb dologra készül, mint a vidékre való kiterjeszkedésre. Igen, e magyar vállalat intézősége komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy hálózatát összekapcsolja a vidék nagyobb városaival s ezzel országos vállalattá alakuljon át. Kísérletek is történtek már ez irányban s Arad és Szeged lakói végighallgatták a Telefon Hírmondó egy egy hangversenyét. ha ezt leküzdöttük, lehet arra gondolnunk, hogy az ez által okozott és ennek természetes következményeit képező sérelmeket, — melyeket e cikk keretében már részben felsoroltunk megszüntethessük. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" hivatalos Értesítője. Jegyzőkönyv, felvéve a zalavármegyei gazdasági egyesület 1897. évi május hó 2-án Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűlésében. (Folytatása és vége.) 8/8. A tekintetes megyehatóság 27.150/ni. 896—844 jkv számú átiratában, hivatkozással a földmivelésügyi minisztérium 57.351/96 II/l. sz. a. kelt rendeletére, felkéri az egyesületet, hogy a megyei lótenyésztési bizottság üresedésben lévő alelnöki állását, és a menynyiben tagsági helyek is üresedésben volnának, azokat is betölteni szíveskedjék. Az egyesületi közgyűlés ezen megkeresés kapcsán a következőleg alakította meg a lótenyésztési bizottságot. Elnök: Svastics Benő. Alelnök: Koller István. .1 kerület: Tapolczai és sümegi járások. Elnök :Bogyay István,tagok: Bezerédj László,ifj. IiajkyLajos,Töreky Aladár, Bogyay János. ÍI. kerület: Keszthelyiéspaesai.járások. Elnök : Bogyay Máté, tagok: Hertelendy József, Oltay Guidó, Bezerédj Lajos, Baranyay Ödön. III. kerület: Nagy-Kanizsai járás és Nagy-Kanizsa városa. Elnök: Koller' István, tagok: Vizlendvay Sándor, Dervarics Imre, Clement Lipót, Inkey László. IV. kerület: Letenyei és. novai, járások. Elnök; Dervarics János, tagok : Deák Mihály, Stádel János, Strausz Sándor, Szulkowszky Viktor herceg. V. kerület: Zala-Egerszegi járás és Zala-Egerszeg városa. Elnök Farkas József, tagok: Csertán Károly, Csertán László, Csillagh Gyula, Csutor János, Babos Ármin, Fatér György, Marton György, Nagy László, Skublies István, Szily'Dezső, Krosetz János, Skublies Károly. VI. kerület: Alsó-Lendvai járás. Elnök: Magetti Géza, tagok: Vlasics Nándor, Bölosics János. VII. kerület: Csáktornyái -Járás. Elnök: Tóth István, tagok: Ziegler Kálmán, Szele Ignác, Langer Makár. VIII. kerület: Perlaki járás. Elnök: Szabó Imre, tagok: Mesztrics Gábor, Banelly Sándor. Glavina (iy.örgy, Peczek György. Ezen választás eredménye jegyzőkönyvi kivonatban a tek. megyehatósághoz átküldetik. Ugyan ezen alkalommal tárgyal tátott a megyehatósághoz intézett azon rendelete a magas minisztériumnak, mely szerint az állami mének korcsma helyiségeknél lévő istállókban jövőre el nem helyezhetők és a mennyiben piás: alkalmas helyiség nem bocsáttatnék ezen célra a magas kormány rendelkezésére, a fedeztetési állomások ot

t besziintettetnek. .. Hogy .ezek a kísérletek milyen fényesen sikerültek, annak illusztrálására álljon itt a következő néhány sor, a mely a kísérletek után egy vidéki lapban jelent meg: „A kitűnően sikerült próba felejthetetlen lesz az előtt a társaság előtt, a mely közel két óra hosszat állott igézete alatt a modern találmányok legmeglepőbb és Iegbámulatosabbjának : a Telefon Hírmondónak. Oly tisztán hallottuk az opera előadását és a hangversenyt, hogy ezzel szemben a „nil admirari" elve megszűnik. Ezt m:g kellett csodálnunk." Ilyen lelkesedéssel fogadják a vidékiek annak a hírét, hogy a Telefon Hírmondót hozzájuk elvezetik. A kísérletek után most már bizonyos, hogy a Hirmoifó, a mint Budapesten 612 kilométer hosszú vezetékén 6300 előfizetőnek igényeit tudja kiszolgálni, ugy képes lesz több — az ország nagyold) városaiba elfutó — vezetéket kielégíteni. A kérdés technikailag meg van oldva. Nem olyan kicsiny dolog az, ha a B;.ulap.;sten kimondott szó, az itt elhangzott zene egyszerre csendül meg az ország minden részében. Minden uj oszlop, a mely továbbra viszi a Hírmondó sodronyát, egy egy ujabbi közvetítője lesz a magyar művelődésnek. Terjeszti a magyar szót magyar zenét. A vidék értelmisége rá is jött már arra, hogy e közhasznú vállalat anyagi hasznát és értelmi fellendülését fogja előmozdítani. A vidék együtt fog élni Budapesttel, mert a nagy események, a melyeknek hírét, a Telefon Hírmondó sodronyai szétviszik, egyszerre keltenek majd hatást a fővárosban és a távoli részekben. Kiváló szolgálatokat tehet a Hírmondó, ha valamely téves bir dementálásáról lesz szó. Kezére járhat a hatóságoknak bűntények felderítésénél, bűnösök kézrekerítésénél. A bűntények részleteiről, tettesek személyleirásáról Mai számunkhoz fél Ív iTiellélvlet van csatolva