Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)
1896-08-23 / 34. szám
kérést intézem hozzátok kedves fiaim : hogy legyetek buzgók a vallásban, felülmulhatlanok a haza szeretetben, tántoríthatlanok a törvények tiszteletében ; szorgalmasak a tanulásban, kitartók a munkában, példásak a józan magaviseletben; mertha ezeket teljesítitek : Isten áldása veletek lesz, munkátokat erkölcsi és^anyagi tekintetben a kivánt siker kuronázandja és szeretett hazánk sem csatlazik azon reményében, hogy majdan hasznos és kiváló polgáraivá lesztek. — Éljenek az iparosok ! — A munkakiállítást ezennelmegnyitom. — Az éljenzéssel togadott megnyitó után a jelenvoltak tüzetes szemlélet alá vették a kiállítást, amelyben 42 iparos tanono vett részt. Óhajtandó volna, ha az iparosok tanoncaikat ily kiállításban való részvételre buzdítanák ; mert elszomorítólag kell tapasz talnunk, hogy a munkakiállításban évről évre kevesebb tanonc vesz részt. Jókai es a Pesti Napló. Augusztus 20 ikáu Magyarország legrégibb napilapja, a Pesti Napló, azzal a meglepetéssel szolgált olvasóinak, hogy külön ünnepi mellékletben kiadta azokat a vezércikkeket, amelyeket negyvenhét esztendős fennállása óta a Szent István napo kon közölt. Eltekintve attól, hogy ez a gyűjtemény valóban históriai jelentőségű, mert mint egy gócpontban, meglátható benne az utolsó századfél egész története — másrészt páratlan a maga nemében, mert nincsen magyar újság amely igy tudná megmutatni, mennyire egy volt az ő múltja az egész nemzet vágyaival és törekvéseivel. Magyarország ezeréves fennállásának iinne pén, amikor a nemzet és minden egyes fia emelkedett hangulattal tekint vissza a múltba : a Pesti Napló joggal mondhatja el magáról, hogy a saját múltjában az ünneplő nemzet múltjának egyik legszebb korszakát látja. S éppen azért a Pesti Napló ezúttal vezető helyen nem a szokásos politikai elmélkedést közli, hanem az ünnepi pillanatnak megfelelően, Jókai Mórt, a koszorús regényírót szólaltatja meg, aki ragyogó tollal írja le az ő dolgát a Pesti Naplónál s mint az utolsó százabfél legnagyobb krónikása, megmutatja, hogy milyen szerepe volt az egész idő alatt a Pesti Naplónak a magyar nemzet nagy küzdelmeiben. Amikor ő a Pesti Naplónak bőséges szüretet kiván, ez nem egyszerű szólás-mondás, hanem elismerése annak az óriási munkának amelyet a Peíti Napló sokáig, minden segitő társ nélkül is hiven és lelkiismeretesen végzett. Abban a helyzetben vagyunk, hogy Jókai Mórnak a Pesti Napló Szent István napi számába írott gyönyörű visszemlékezését mai számunk „Csarnok" rovatában egész terjedelmében közölhetjük. Uj intézmény létesült Győrött, ami méltán megér demli, hogy a közönség figyelmét reá felhívjuk; különösen amidőn egy oly iparágról van szó, ami még Dunántul nem volt, és aminek hiányát hölgyeink bizonnyal érezhették. Ezen intézmény nem más, mint a győri Abonyi és Szóbél cégnek fehérnemű gyára, — dacára rövid idei fennállásának máris oly pártolásnak örvend, hogy bátran számithatjuk „a dunántúli ipar diadalai" közé. Felemlítést érdemel azonban az is, hogy ezen cég gyárában a legügyesebb szabászok személyes felügyelete alatt végzik a munkál el. Üdvözöljük a győri uj ipar szerencsés kezű vezetőségét, ki már nem egy izben adta tanújelét a győri kereskedelem terén kifejtett tevékenységének. Ajánljuk mindenkinek ezen elismert jó hírnévnek örvendő cég vállalkozását. Zar alá helyezés. Vármegyénk területén Gosztola község szőlőiben a phylloxera jelenléte megállapíttatváu, a íöldmivelősügyi miniszter nevezett község határát zár alá helyezte. Elgazolás. Lakatos Károly türjei lakós fuvaros gabnát szállítva a mezőről szekerén elaludt s igy az éppen akkor robogó vouat közeledését nem vévén észre, kocsija a mozdony elé került. Az egyik lovat a vonat elgázolta, a kocsit azonban a rajta ülő gazdájával elütötte. Igy ez életét nem vesztette ugyan el, de súlyos zúzó dásokat szenvedett. A hatóság megindította avizsgálaíot. Nestlé gyermektáplisztje, amely 40 évvel ezelőtt Nestlé vegyész Beveyben feltalált, nemcsak Európában, hanem a többi világrészben is óriási elterjedettségnek örvend s a legelső orvosi szaktekintélyektől és gyermekorvosoktól ugy ajánltatik, mint amely az anyatejnek a legtökéletesebb pótlója s napjainkban minden gyermektápeledel között első rangot foglal el. Míg a tejet, hogy tovább meglehessen tartani, gyakran szódával, borsavval vagy salicilsavval keverik össze, amelyek idővel a gyermeki szervezetre káros hatással vannak, ez a Nestlé-féle gyermektáplisztnél egészen ki van zárva. A csecsemők, akiket ezzel nevelnek föl, ezt szívesen eszik, jól néznek ki és megerősödnek; mert állandóan ugyanazon táplálékot kapják. A Nestlé-féle gyermekliszt a gyermekek felnevelésére és táplálására szükséges összes tulajdonságokat magába foglalja, ezenkívül készítésére is kiváló gondot fordítanak. Végül megemlítjük, hogy eltekintve ama körülménytől. miszerint, mint tejpótlónak, értéke megbecsülhetlen, mint pépnek kiváló sajátságai vannak és a gyermekek veszedelmes bélhurutjainál, valamint a cholera nostrásnál mint tápanyag, a belet izgató tej helyett jótékonyan használható. Oly tulajdonsága ez a Nestlé-gyermektáplisztnek, amit az uj kor orvosi kézikönyvek joggal említenek fel. Óvjuk a közönséget más, vásári módon hirdetett készítményektől, amelyek kizárólag a közönségnek a félrevezetésére szolgálnak. Főraktár az osztrák-magyar monarchiára Berlyák F.-nél van Bécsben (I. Naglergasse 1.) Kapható minden gyógyszertárban és droguista kereskedésekben. Z.-Egerszegen Kaszter Sándor gyógyszertárában. Nagy érdeklödessel talalkozik minden körben a Tolnai Lajos dr. cikke, melyeta „Képes Családi Lapok" ban „Magyar nemzet ezredéves költészete" cimen ír. Es méltán. Mert Tolnai olyan író, kinek minden cikkét igazság és hűség jellemzik. A „Magyar nemzet ezredéves költészete" jelesül megirt cikken kívül az előttünk fekvő számba írtak a következő jó nevű írók : Feleki Sándor, Zombori Gedő, Bomóki B., Zzombolyai Schier Aladár, K. Beniczky Irma, Dézsi Sándor, Maderspach Sándor és Károlyi Gyula. A főlapon kivill érdekes és tanulságos a „hölgyek Lapja" két hétben megjelenő külön melléklet is. A „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala Budapest Vadász utca 14. sz. saját házában létezik, hová a mutatványszámért egy levelező lapon minden érdeklődő bátran fordulhat. A mohácsi ütközet. A hazánk történetében oly nagy jelentőségű forduló pontot képező mohácsi csatáról annak mindennemű vonatkozásaiban, minden eddigi leírásnál kimerítőbb képet nyújt Fraknói Vilmos a tizkötetes milleniumi történet most megjelent 78., 79., és 80. füze tében. Ennek a csatának leírását eddig csak hazai források után ismertük. Most azonban, hogy közzé tették és magyar nyelvre is lefordították Szulejman török szultán táborában, az általa vezetett hadjáratok történetéről irt hivatalos naplókat, ennek a csatának lefolyása más oldalról is meg van világítva. Ezen kívül Fraknói Vilmos kritikailag állítja egybe Brodarics Márk Szerémi püspök és kancellárnak és másoknak egykorú feljegyzéseit, valamint a külföldi hírlapok adatai nyomán a mohácsi csata történetét, melynek leirása sehol oly kimerítően és akkora pontossággal megírva nem volt, mint most a nagy történelmi mű IV. kötetében. A szöveg mellett két igen érdekes hasonmásban két ujságlapot mutat be a mohácsi csatáról. Ezek az ősujságok körülbelül olyan alakban és kiállításban jelentek meg, mint késő korcs unokáik a vásári ponyvákon árult „históriák." Ezenkívül Kupelwieser összeállítása nyomán bemutatja Fraknói a mohácsi ütközet pontos térrajzát. A nagy történelmi nevezetességű Mohács község jelenlegi távlati rajzát a Dunáról tekintve, Cserna Károly r.jzolta le igen sikerülten. A nagy és szomorú jelentőségű eseménynek ily kimerítő és eredeti kutatásokon alapuló megvilágítása is fényesen bizonyítja, hogy mily jó uton járt az Athenaeum, amikor a magyar nemzet történetének megirását több tudósra bizta, kik közül mindegyik abban a korszakban, melynek megírására vállalkozott, teljesen otthonos és járatos, és ennélfogva nem az eddigi könyvekben elszórt tévhiteket terjeszti, hanem a levéltárak, okmányok és egyéb egykorú források tekintetbe vételével önálló uton járva igaz, bebizonyosodott dolgokat ir le. A nagy vállalat negyedik kötete szeptember közepén megjelenik. Az „1848—49 iki magyar szabadsagharc törte nete"' cimü nagy illusztrált munkából most jelent meg a 64-ik füzet, amelyben Gracza György a tavaszi hadjárat kapcsán igen érdekesen mondja el 1849. márc. 15 ének megünneplését. A füzet képei ezek : Rázga Pál a pozsonyi vértanú. Részlet a komáromi harcokból. Knezits honvédtábornok pisztolyai. A trónfosztás kihirdetése. Részlet a debreczeni csatából. A budai honvédsirok. Czecz János tábornok, mint amerikai polgár. A munkácsi vár. A nagyszabású munka most a befejezéshez közeledik, s már csak három fejezet van hátra. Az első kedves. Olasz regény irta Gerolamo Rovetta. Egy elhanyagolt fiatal asszony története, a kinek férje csupán akkor jön arra a tudatra, hogy milyen kincse van, mikor más valaki is áhítozik már rá és megkisérli, nem lehetne-e a maga számára megkaparítani. A harc a férj és a kedvesjelölt között az elsőnek győzelmével végződik, a mi nemcsak erkölcsi szempontból megnyug tató, de igazságos is, mert minden hibái dacára többet ér a férj, mint az imádó. A pompás humorral és bájos egyszerűséggel megirt történetet Tábori Róbert forditotta magyarra és megjelent az Egyetemes Regény tárban. Ára piros vászonkötésben ötven krajcár. Irodaim' rovatunk egyik állándóvá vált, már olvasóink rokonszenves és érdeklő fogadtatásában is része sülő nagyobb szabású műve a Szalay-Baróti irta „Magyar nemzet történetemelynek most vettük a 43 ik füzetét, melyben a Habsburgházból való királyok elsője, I. Ferdinánd magán uralkodásának (1540 tői 1564-ig) a története folyik tovább; autographokban s autogrammokban különösen gazdag e füzet. Igen sikerült a külön műmelléklet, mely II. Rákóczy Ferenc elfogatását ábrázolja, jeles festőművészünk, Benczúr Gyulának ismert festménye utáni hatásos reproduktióban. Illusztrációi közt van V. Károly császár öregkori arcképe, Martinuzzi állítólagos kálváriája, Krisztus alakja Martinuzzi állitóla gos kálváriájáu. Castaldó emlékérmének mindkét lapja. Martinuzzi meggyilkolása. Szolnok ostroma 1552 ben, Dobó István, Eger hős védőjének siremléke, Castaldó arcképe, Izabella királyné siremléke. A Szalay Baróti féle milleniumi nagyszabású dísz emlékműnek, „a Magyarok Történeté" nek most vettük kiadóktól, a Lampel Róbert-féle, (Wodianer F. és Fiai) Budapesti kiadócégtől (Andrássy-ut 21. sz ) a 42 ik füzetét. Ez alkalomból a napi sajtó által is többféle aiakban közölt azon kitüntetésről emlékszünk meg, melyben a a derék kiadócég egyik tagja, Wodianer Arthur, részesült már két izben azzal, hogy őt 0 Felsége, a király, a kiállításnak egyik meglátogatásánál megszólításával tün tette ki, elismeréseid azon messzekiható irodalmi működésért, melyet a Wodianer cég évek hosszú során fejt ki irodalmunk s közművelődésünk emelése körül. És a legmagasabb elismerés helyén és méltó volna még akkor is, ha a kiadócég nem lép vala mással a kiállítók sorába, mint éppen c^ak a milleniumi évben teljesen megjelenendő a „Magyarok Történeté"-vel. — A most hozzánk érkezett 42-ik füzet tovább viszi a Ferdinánd és János ellenkirá lyok közti hosszadalmas versengésnek, tragikus és íondor latos eseményekben oly gazdag történetét, mely Jánosnak, az utolsó nemzeti királynak, 1540-ben bekövetkezett halálával érte csak végét. Aztán következnek Ferdinánd királynak a törökök ellen viselt szerencsétlen s jórészt kudarcos hadjáratai és más oldalon Fráter Györgynek, mint János fia gyámjának és az erdélyrészi birodalom kormányzójának, viselt dolgai. Mondanunk sem kell, hogy az előadás szokott élénksége az olvasást valódi élvezetté emeli. A külön nagy műmellékleten kívül, mely Budavára 1686-iki ostromát ábrázolja, különösen Mária királynénak egy fényképfelvételű szép mellszobra vonja magára figyelmünket. Ezeken kívül a többi érdekesnél-érdekesebb illusztrációk vannak a füzetben, mint Szulejmán szultán arcképe, János király aranya. Fráter György aláirása. Izabella királyné aláirása. A régi Fehérvári kapu záróköve, Török Bálint nionogrammjávai, Regendorf Vilmos emlékérmei Buda 1541 ben, a Duna felől. Buda 1541ben, a hegyek íelől. I. Ferdinánd arcképe, idősebb korából. Foukirtl-selyniet 60 krtól 3 forint 35 krig méterenkint — japáni, cbiuai, stb. a legújabb min tázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selymet 35 krtól 14 írt 65 kr. méterenkint sima, csíkos, kockázott, mintázott, damasztot stb. (mint egy 240 különböző minőségben és 2000 sziu-és mintázattal) stb. a megrendelt áru postabér és vám mentesen a házhoz szállítva és mintákat postafordul tával : küld Heniieberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyem gyára Zürichben. Svájczba címzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. Nyilt-tér. Krondorfi savanyúvíz. Stefania trónörökösné forrás. ' Íl » '« gyógyvíz, kedvelt asztali viz. Zala-Égerszögen Ján Ferencnél s minden nagyobb füszerkereskedésben kapható. Kelelős sszerlceswttc) ós kiadótulajdonos: mmmmmm Birtokeladás. § P* Zala-Egerszegen, Kossuth Lajos ® utcában, a Kesseldorfer-féle lakóház, fj valamint több S külső birtok ® r* részletenkint is eladó. Venni szándé- ch, ^ kozók forduljanak Dr. Czinder István ^ fj ügyvéd, telj hatalmú megbizotthoz. q^ K Ugyanott bővebb felvilágosítás nyer- "y* K hető. Dr. CziDder István Sk g ügyvéd. ^ N in co ü cs fi. o * b • » o (3 3 • EB Q) CB N CB iá® 60 S-s — 00 CD a -g-5 JS i——i 03 rh -o a S..2 3 fi. -05 a -fi -fi c -.3 15 60 <u N g ff SS <3 < co -cö zN JJL O S cí £ « JS J tn a fi. 0) fi. N •CB E >> c ja c cs £ ,t 5 .-» Cs co c J3 M o -cs -a -a N ® S S! 05 » A Z -o © 1 CD aj —i -fi es -fi 53 3 u ^ -CS J£ « N N 3 3 (—, X „ — >>2 a> cs eS 60 fi- 'Z J? -S ** a -fi a; -fi -a •SU 60 ® o N L 3 0) R <5 L *<ü £ Q b. 4) -O Jí -O es S-s-* 60 w es es fi — "O rí CS •M O « -M ® —o -5 £ 2 S _o -c« 5 N CSJ O Cfi Cí O -o -a -g .2 2 .a -o '60 421/v. 96. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbiróság 6530. számú végzése által Ed. Kokora el Comp cég preraui lakós végrehajtató javára VuCSkiCS Ignanc ságodi lakós ellen 219 frt tőke, ennek 1894. január hó 15-től járó 6%-os kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 460 frtrabecsült szarvasmarhák és gazdasági eszközükből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Ságodban leendő eszközlésére 1896-ík evi augusztus ho 24 ik napjának d. e. 10 óra ja határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. c. 107. §-a értelmé ben, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi EX. t. c. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Zala Egerszegen, 1896. augusztus hó 7 én. NACiY SÁNDOR kir. bir. végrehajtó
