Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-09 / 32. szám

rosban, melynek célja a jelenlegi „Vallás- és közoktatás­ügyi minisztérium" reformálása oly irányban, bogy az, mint egy „közművelődési minisztérium", az iskola ügye­ken kivül magában egyesítse az összes közművelődési intézményeket a színházaktól a közművelődési egyesüle tekig. Az eddigi minisztériumban a közoktatás és kultur ügyei lölött najiyon is domináltak a vallás-ügyek, az egyházpolitika. Ugy akarják tehát a minisztérium hatás körét éj belső szervezetét átalakítani, hogy egy erős és öntudatos magyar nemzeti kultúrpolitika melegágya legyen a minisztérium s mint ilyen, bizonyos tekintetben kie­melkedjék a pártpolitikai viharok hullámveréséből. A „Közművelődési minisztérium" eszméjét Porzsolt Kálmán, a „Dunántuli közművelődési egyesület" lőtitkára vetette fül lapjában a „Fővárosi Lapok" ban, mely a soviniszta magyar kultúrpolitikának minden párttól íüggetleii napi organuma. Ebből az egyetlen magyar kultúrpolitikai napilapból már számos üdvös mozgalom indult ki, de egyik sem fontosabb, mint a mostani, mely első sikerét már elérte, mert az erre legilletékesebb fórum, a magyar tanférfiak gyűlése, az „egyetemes országos tanügyi kon grosszus", magáévá tette Porzsolt indítványát, melyet már most az egyes vidéki tanügyi és közművelődési egyesületek fognak tárgyalni s ezek fogják az élet szá mára megérlelni. Alapszabály megerősítés. A m. kir. belügyminiszter az alsó -lendvai társaskörnek s a csáktornyai tekéző egye sületnek alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. A pinkafői állami polgári fiúiskolának első osztá lya, mint lapunk hirdetési részéből is kivehető, a f. év szeptember havában megnyílik. Ez iskolát ajánljuk kü­lönösen olyan szülőknek a figyelmébe, akiknek törekvése, bogy gyermekük egyúttal a németnyelvet is elsajátitsa. A város lakósai ugyanis általában mind németül beszél­nek. E melleit a városnak szép fekvése, gyönyörű vidéke van ; az egészségi viszonyok nagyon kedvezőek. A vidéki tanulók gondos nevelésben rézzesülnek az egyes csalá­doknál. Az élelmezés is igen jutányos; mert havi 10—14 forintért a tanulók számára tisztességes helyeken lehett teljes ellátást kapni. Ezenkívül egyesek csereképen is szívesen oda adják Pinkafőről gyermeküket. Sürgős értesítés a vadaszoknak. A tulajdonképeni vadász-évad augusztus l-jével vette kezdetét s ez al­kalommal nézetünk tudatni a vadászokkal, hogy az egyetlenegy magyar politikai napilap, melynek külön „Vadászat" rovata van s melynek szerkesztőségében a liirlapi kacsák vadászatán kívül is értenek a vadászat­hoz, a Porzsolt Kálmán által szerkesztett „Fővárosi Lapok", mely Szent Hubertus híveinek kényelmére külön vadász-előfizetést nyitott az augusztus—januári sport­évadra 7 írttal s erdészeknek 6 írttal (vagy havonként 1 frt 20 krral.) Ez a lap közli az üsszes vadászati tudni­valókat, a megüresedő vadászterületek pályázatait, a vadászatok leírását, magánosok és urodalmak lőjegyzé«= keit, a szarvas-bőgés, szalonka-húzás megkezdését az ország minden részéből vett távirati értesítések alapján, szóval nélkülözhetetlen minden igazi vadásznak, nem is szólván arról, hogy a legjobb, legérdekesebb és legfüg­getlenebb lapja Magyarországnak. Az ország üsszes nagy írói rendes munkatársai s kormánynyal és ellenzékkel szemben egyaránt megmeri mondani az igazat, mert senkitől sem fogad el szubvenciót. Az üsszes lapok sab Ionjaitól eltérő uj szellem lengi át, az unalmas nagyképű politika száműzve van hasábjairól s ezért óriási elterje­dést nyert az előkelő családok kürében. Csak tessék egy levelező iapon mutatványszámot kérni („Fővárosi Lapok" kiadóhivatala Budapest, Ferencziek tere) s nyolc napig ingyen küldik azt bárkinek. Posta és távírda segédtiszti tanfolyamok. A posta és távirdánál kezelési szolgálatra alkalmazandó és a Xl-ik fizetési osztályban 500 írttól 700 frtíg emelkedő fizetéssel, továbbá lakpénz illetményekkel javadalmazott posta- és távírda segédtisztek kiképzésére folyó évi szeptember hó 15 étől kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolya­mok nyiluak meg Egerben, Váczott, Miskolczon, Mára­maros-Szigeten, Brassóban, Maros-Vásárhelyen, Debrecen­ben, Nyiiegyházán, Kaposvárott, Nagy-Kanizsán, Léván, Zsolnán, Győrött, Szombathelyen, Pancsován, Szabadkán és Eszéken. — Ezen tanfolyamra hallgatókul felvétet­nek : 1. első sorban az 1893. évi II. t. c. 5. §a értel­mében kisebb hivatalnoki alkalmaztatásra igény jogosult­sággal biró igazolványos katonai altisztéit; 2. postamesteri vagy kiadói minőségben szolgáló oly férfiak, kik a gy mnasium, reál, vagy polgári iskola negyedik osztályát, vagy ezekkel egyrangu más iskolák megfelelő osztályait elvégezték ; 3. ugyanezen iskolai előképzettséggel biró és 18 ik életévüket meghaladott más férfi jelentkezők, vügQl ha ily pályázók kellő számmal nem találkoznak, 4. a fennti iskolai előképzettséggel biró, 16 ik életévüket betöltött ifjak is. — A felvételre me^ivántatik továbbá annak igazolása, hogy folyamodó : a) a 35-ik életévét meg nem haladta túl, b) magyar állampolgár, c) a ma gyar illetve, ha horvát^szlavon országi illetőségű, a horvát nyelvet szóban és Írásban teljesen bírja, d) íeddhetlen előéletű, e) a posta- és távirda szolgálatra testileg is teljesen alkalmas, mely körülmény közhatósági orvosi bizonyítvány nyal igazolandó. A tanfolyam hallgatói a be iratási és tandij bejében tiz (10) irtot kötelesek fizetni 8 e dij lefizetése alól csak az igazolványnyal biró katonai altisztek mentetnek tel. A taníolyam szabályszeii bevég zése és az előirt szakvizsga letétele után a hallgatók posta és távirda segédtiszti állásra nyernek képesítést, illetve a posta- és távirda segéd tisztjelöltek létszámába vétetnek tel, a tanúsítandó maga tartásuk és basznave­hetőségükhöz képest neveztetnek ki segéd tisztekké ; a 4. pont alatt emiitett hallgatók azonban kineveztetésre csak 18-ik életévük betöltése után számíthatnak. — A folyamodványok kellőleg telszerelve augusztus 31 ig a járási tőszolgabiróság vagy polgármesteri hipatai kőzve títésével a tanfolyam helyére nézve illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz nyújtandók be. A győri Abonyi és Szobel czég nem egy izben adta már tanújelét élelmességének ; eddig szinte úttörője volt annak, hogy divatcikkek szállításában a külföldi cégek versenyét, különösen a dunántuli vidékeken kiszo­Melléklet a „ZALAMEGYE" 1896. évi 32-ik számához ntsu. Most ismét azzal óhajtja meglepni a Í j ./világot, hogy f. é. augusztus 1 tői kezdve egy DŐÍ fehérnemű kelengyét készítő intézetet létesít. A cég nem kímélt fáradságot és költséget, hogy előkelő szabászokat és munkaerőt alkalmazzon, mely lehetővé teszi a legszebb kelengyék elkészítését. Különösen figyelemre méltó körülmény az is, hogy a készítéshez a legjobb anyag lesz telhaszuálva és a mellett az árak oly jutányosak, hogy lehetővé teszi bármily cégekkel a versenyt. Költség vetéssel szívesen szolgál és kívánatra utazói a legdúsabb gyüjteménynyel készséggel bárhova elküld a cég. Tanito keresteti* a zalakoppáTlyi államilag segé lyezett községi iskolához 300 írt évi fizetés és lakásból álló díjazással. Kérvények a? iskolaszékhez augusztus hó 29-ig küldendők be. Bővebb értesítés a pályázatból vagy Békéli Elek igazg.-tiinitónál nyerhető. Vá.tozas a vasúti menetrendben. A m. kir. állam vasutak igazgatósága az utazó közönség részéről való csekély igénybe vétel miatt f. hó 17-étől kezdve a Tűrje—balaton szent györgyi vonalon a Balaton Szent­Györgyről reggel 7 óra 40 perckor induló és Türjére délelőtt 10 óra 33 perckor érkező 6013 számú, valámiut a Türjéről délután 4 óra 20 perckor induló és Balaton­Szent-Györgyre este 7 óra 4 perckor érkező 6.014 számú vegyesvonatot beszüuteti. A régóta ismert M. Dukes cég hirdetési irodáját (Bécs I Wollzeile 6—8) julius hó 1-én az ott évek óta alkalmazásban volt Augenfeld Miksa és M. Dukesnek veje Leszner Imre átvették. Az 1874 ik évtől fogva fennálló hirdetési irodát az érdekelt körük úgy ismerték, mint szolid vállalatot és remélhető, hogy az új, szak­szerű vezetés mellett még nagyobb elterjedettségnek fog örvendeni. Tüz. Gelsén folyó hó 3-án két tüzeset fordult elő. Délejőtt 10'/2 órakor Kocza József községbiró pajtája gyuladt ki s égett le a benn volt takarmánynyal együtt. Délután 2'/j órakor ugyanazon sorban, néhány házzal feljebb, Kocza Gyürgy füldmives gabonája gyuladt ki ; elégett egyúttal pajtája is. Mindkét tüzhüz a tűzoltók gyorsau oda értek s kellő buzgalommal működtek közre az oltásnál. Jégverések vármegyénkben. A f. hó 1-én és f. hó 6 án dúlt viharok alkalmával a jég vármegyénk egy jó részét elverte, óriási kárt okozva. Elverte a jég Nagy Görbő, Döbröcze, Ohid, Bazsi, Csehi határát és szőlőit, Cserszeg Tomajnak tomaji részét, Rezi, szántó, Vin dornyalak, Karmacs, Köveskut községeket, Zalabér, Tűrje, Ukk, Csabrendek vidékét, a Balaton melléki Badacsony, B. Ederics, Szigliget, Kis Örs, Ábrahám he­gyet ; külünüsen nagy pusztitást vitt véghez a folyó hó 6 iki jégverés, mely Kustánszeget, Nagy Lengyelt, Bazi­tát, a Jánkahegy egy részét, Bessenyőt, Boczíüldet, Sár hidát, Botfát, Csatárt egészen tünkre tette; fákat tört ki a vihar, vagy csavart ki tövestül a Pipahegyi szőlő nek főleg nyugoti részéu is kárt okozott a jég. Öngyilkos szökött katona. Cap Károlyt, a cs. és kir. 13, számú liadtesttüzérezeredtől a bécsi cs. és kir. műszaki katonai akadémiához vezényelve volt szakasz vezető, a ki t. évi április 19-től bezárólag 24 ig terjedő hat napi szabadságra bocsáttatott, de többé be nem vo­nult, hanem polgári ruhában különböző helyeken tartóz kodott, az 1. hegykerülethez tartozó Glabokou az erdő ben átlőtt mellel találták meg. Személyazonossságát a nála volt leveleiből és szabadságolási jegyéből állapítot­ták meg. Balatonba fulladt. A í. hó 1 én dúlt vihar alkal mával Propper Jáno<: nagyváradi lakós balaton füredi fürdővendégnek yachtjáról Tomasits Anzelm matróz a Balatonba esett s abba belefulladott; hulláját f. hó 4 én Ábrahámnál fogták ki. Nestlé gyermektáplisztje, amely 40 évvel ezelőtt Nestlé vegyész Beveyben feltalált, nemcsak Európában, hanem a többi világrészben is óriási elterjedettségnek örvend s a legelső orvosi szaktekintélyektől és gyermek­orvosoktól ugy ajánltatik, mint amely az anyatejnek a legtökéletesebb pótlója s napjainkban minden gyermek­tápeledel között első rangot foglal el. Mig a tejet, hogy tovább meglehessen tartani, gyakran szódával, borsavval vagy salicilsavval keverik össze, amelyek idővel a gyer­meki szervezetre káros hatással vannak, ez a Nestlé-féle gyermektáplisztnél egészen ki van zárva. A csecsemők, akiket ezzel nevelnek föl, ezt szívesen eszik, jól néznek ki és megerősödnek; mert állandóan ugyanazon táplálé­kot kapják. A Nestlé-féle gyermekliszt a gyermekek fel­nevelésére és táplálására szükséges összes tulajdonságo­kat magába foglalja, ezenkívül készítésére is kiváló gondot fordítanak. Végül megemlítjük, hogy eltekintve ama körül­ménytől, miszerint, mint tejpótlónak, értéke megbecsiilhet­len, mint pépnek kiváló sajátságai vannak és a gyermekek veszedelmes bélhurutjainál, valamint a eholera nostrásnál mint tápanyag, a belet izgató tej helyett jótékonyan használható. Oly tulajdonsága ez a Nestlé-gyerniektápliszt­nek, amit az uj kor orvosi kézikönyvek joggal említenek fel. Óvjuk a közönséget más, vásári módon hirdetett készítményektől, amelyek kizárólag a közönségnek a félre­vezetésére szolgálnak. Főraktár az osztrák-magyar monarchiára Berlydk F-nél van Bécsben (I. Naglergasse 1.) Kapható minden gyógyszertárban és droguista kereske­désekben. Z.-Egerszegen Kaszter Sándor gyógyszertárában. IRODALOM. Szomahazy uj könyve, üde, jó kedvű, rózsás hangulatot keltő künyv Szouaaházyuak a legujabb kötete. A cima „Nyári felhők" és 15 elbeszélést tartalmaz. Csupa olyan egyén szerepel bennük, akik pompásan értenek az élet művészetéhez. A szatírájuk enyelgés, a komolyságuk nyári felhő, a humoruk tiuoiu, a tréfájuk csípős bár, de nem bántó. Szóval, olyan urak és asszony­ságok, a kikkel örümest elmulatunk. A mellet a morált sem nézik le, habár korántsem iiliszterek. A 15 elbe­szélés küzül, a mely a kütetet tarkítja, kiválnak kedves hangulatjukkal a küvetkezők : „Kaliope", az eposz múzsájának tragikomikus balladája, „A pásztoróra", mese a modern anyai szeretetről, „Ballada a szegény Tihainérről", egy lírikus költő tragédiája, „A bezárt fiúk" és „Az óra", modern bölcsészeti értekezések ós „Ihar párbaja". Egyáltalában a hangulat az, a mi vala mennyiben dominál. Nincs az a morózus világgyülölő, a ki ellen tudu* állni ennek a rózsaszínű hangulatnak, a mely a bohémvilág légköréből való és körülbelül igy fejezhető ki : Az élet a jónak és a rossznak vegyülete, de az okos ember kiválasztja a jót és másoknak engedi át a rosszat. — Kissé könnyelmű és némileg önző élet­bülesészet, de hát olyan az önzése, mint a pufók bébéké, a kik a világ központjának tekiutik magukat ós naivul csudálkozuak, ha valaki az ellenkezőről akarja őket meggyőzni. A mi soha sem sikerül. A könyv piros vászonkötésben ötven krajcárért kapható minden hazai könyvkereskedésben. Kapós lesz, mit minden, a mit Szomaházy István eddig irt. Kiadta Singer és Wolfner. „Az 1848 49-iki Magyar Szabadságharc Törte neta" című munkából most jelent meg a 63-ik füzet, melybin Graeza Gyürgy a tavaszi hadjárat kapcsán az első magyar érdemjelek kiosztását, sj a március 5-iki szolnoki csatát mondja el számos új adat fölhasználásával. Főkép a szolnoki csatának leirása oly élénk, olyan megkapó, hogy lehetetlen megilletődés nélkül olvasnunk azt. A fűzet képei ezek : Berzenczy László. A debreczeni ref. főiskola. — A debreczeni országgyűlés helye. — Mednyánszky Sándor honvédezredes. — Falragasz 1849 bői. — Haynau 1852-ben. A kert a kertészet üsszes ágait magába foglaló kertészeti szaklap 15-ik száma következő tartalommal jelent meg : Konyhakertészet. Galgóczi K.: Kertészetünk nyomorúsága. Kerka Antal: A batát. Földi Lajos: A paprika. D. L.: Talán mégsem kell tiporni hagymánkat. B. R. : Miképen készíttetik a jó trágya. Gyümölcsészet. Angyal Dezső : Sándor cár. Marc Ferencz : A savanyu eperla, annak művelése és szaporítása. Moenich Károly : A gyümölcsfatenyésztés alayszabályai. Dömötür László : Az ojtás. M. 0. : A rendkívüli hőség hatása a gyümölcs iákra. F. H. Nietz : A földieper mag termelése. Diszker­tészet. Hermann Miklós : A pázsit elvetése és fentartása a kertben. Novothny : A Maréchal Niel rózsa virágozta­tása. Gobóci Lajos : Nymphaeák érdekében. Gép- és eszküzleltár. M. K. : Az ón kerti szolgám. Élősdiek. Jablonowski József: A vizi pocokról. Tárca. Kalocsa R.: A miről a kerti növények csacsognak. Hírek. Apró szakközlemények. Szerkesztői üzenetek. Szines műmellék let: Sándor cár. Fametszetek. A Divat Újság III. évfolyamának 15. (augusztus 1.) száma gazdag és változatos tartalommal jelent meg. 40 rajz a főlapon mutatja be a legujabb divatot részleteiben. Kalap, bluz, gallér, serdülő lányokuak való ruha, ruha­disz, nagy változatosságban követi egymást a legfényesebb kiállitástól kezdve a legszerényebb, de nemkülönben elegáns darabig. A szórakoztató mellékletet egy kedves elbeszélés, az alcsuthi kézíogóról, az állatvédők kougresz­szusáról, a kiállításról szóló czikkelyek, a „háztartás" a „különféle" rovatok és a hirdetések töltik be. A kézi munka melléklet asztalterítőket, varróasztalkendőket, csipkét hoz az érdeklődőknek 24 részletes rajzban. A szines divatképen két elegáns ruha és divatos hajviselet van, míg a szabásminta iv az összes ábrázolt ruhák szabásmintáját közli. A Divat Újság előfizetési ára postai szétküldéssel a julius—szeptemberi negyedévre 1 forint 10 kr. Elő fizetni (a Budapesti Hirlap utalványán is) a kiadóhivatalban Rökk Szilárd-utca 4. szám. Egy újság története. A legközelebb mult napokban az egész hazai sajtó foglalkozott azzal a rendkívüli eset tel, bogy egy egész szerkesztőség, a Pesti Napló főszer kesztője, felelős szerkesztője és valamennyi munkatársa testületiig megvált attól a laptól, a melyet évek óta szolgált. Az egész sajtó és az egész közönség érdeklődéssel for­dult a magyar zsurnalisztikának e legujabb eseménye felé, a melyre eddig nem volt példa az újságírás türté netében. Egy lelkes csapat, a magyar hírlapirodalom húsz kipróbált munkása, a legrégibb magyar napilap közönségének megannyi hűséges barátja hagyta oda a műhelyt, a melyben súlyos eivi differenciák miatt nem volt többé maradása. Az egész közünség, de főleg az a része, a melyet megszokott mindennapi olvasmánya ré vén meghitt barátság kapcsolt a távozó szerkesztőkéghez, rokonszenves várakozással fogadta azt a hirt, a mely a távozás nyomán kelt, hogy a lelkes munkás csapat együtt marad és az elhagyott műhelyből uj hajlékba kültüzött és ott folytatja rövid időre megszakadt mun­kásságát. Ujult^kedvvel, ujult lelkesedéssel, nem csökkent erővel, elszántságban meggyarapodva csoportosult az uj otthonbac arégi zászló körül. Az erőátvitel spontán fo­lyamata adott létet a Budapesti Naplónak, a mely még augusztus hónap íolyamáu megindul. Ezekből követke/. tetve, valósziuüleg nagyon rövid idő alatt meg fog győ ződui róla a magyar közönség, hogy a Budapesti Napló a magyar szabadelvüség, a magyar nemzeti eszme, az egységes magyar társadalom becsületes, bátor harcosa lesz. Fényes nevek sorakozuak a Budapesti Napló köré és maga a szerkesztőség, a melyet az egé« ország kö zönsége régtől fogva ismer és szeret, és a mely a Buda­pesti Naplónak egyúttal kiadótulajdonosa is, ugy van szerezve, hogy minden egyes rovata a legnagyobb zsur­nalisztikái tökéletességet igéri. A Pesti Napló volt fő­szerkesztője : Vészi József, felelős szerkesztője: Braun Sándor és üsszes belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Márkus József, Merkl Adolf, Papp Dániel, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, mind együtt vaunak az uj otthonban és szellemi tőkéjük a maga csonkitatlan épségében áll a közönség rendelkezésére. A magyar politika és irodalom kitűnőségei közül számosan csatlakoztak hozzájuk állandó külső dolgozótársakként. A magyar napisajtónak tehát olyan uj orgauuma támadt, a melyek régi tisztelt ha gyományak, régi elvek, régi lelkesedés, régi sikerek és régi erőforrások teremtették meg szilárd alapját. Ez a Budapesti Napló keletkezésének története. Felhívjuk erre

Next

/
Oldalképek
Tartalom