Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

A tudósnak táplálékot, a művésznek ihletet adott az alkotásokra. Az egész nemzetet pedig történelmi nagy múltjának és virágzó jövendőjének a képével izmosította, erősítette. Ezek ezredéves kiállításunknak az eredményei ! — Nem zengünk gyászdalt, csak elegiát, amikor a tornyok büszke városa omladozik. Ha elpusztul is a valóságban, lelki szemeink előtt ott fog lebegni hosszú időkön át, mint ígéret, mint biztatás, mint fogadás, hogy a magyar nemzet ezen a szent földön mindenkor meg fogja őrizni államalkotó pozicióját s nem fog megrendülni ereje a küzdelemben sohasem ! Szózat a magyar hazafiakhoz. A „Felvidéki magyar közművelődési Egyesület" nek aldbbi felhívását ajánljuk olvasóközönségünk szives figyelmébe. Ezer esztendeje, — tűzzel, lánggal, viharral és vérrel teli ezer év, — hogy Árpád leszállt a hegyekről és először megitatta lovát a Tisza éltető vizéből. A mi vére a magyarnak elfolyt ez idő alatt az Árpád foglalta haza védelmében, ha egy mederben hömpölyögni látnók : szörnyű biborszinü folyam lenne az, egy vér-Tisza, mely megfestené egymaga a Dunát és a Feketetengert a rubint szinére. Es a küzdelem nem érte végét. A harc folyik tovább, a riadó hivja a honfiakat csatára ma is az ezeréves birodalom téréin, a második ezerév küszöbén ; hivja harcra, döntő csatára. És a küzdelmet, amelyet bárd, buzogány és repülő nyílvessző kezdett; melyben utóbb kard élén nyargalt, golyóbison száguldott adva véve a halál : a küzdelmet most a béke, a civilizáció emésztőbb fegyverei folytatják. Az eke, a kalapács, a cirkálom, a toll, nyomtatott betű vívják a harcot. A szorgalom, a takarékosság, a munka, a szeretet szentháromsága: ember , haza- és szabadságszeretet állanak csatasorban. Halljátok meg szómat mind ti magyarok, testvérek, hazafiak és jusson a beszédem feltárt szivetekbe ! Ötször kiirtva ötször feltámadott és megsokasodott a magyar ősei földjén, ós áll ma is, fejedelmi szép nyelvével az Isten trónját ostromolva, imádsággal és hálaadással. Az Isten, a ki karjába acélt, kardjába lángot, szi vébe vitézséget, elméjébe világosságot ada mindig és győztessé tette mostoha időkön s ádáz ellenségekeu : Iston most ihlesse meg azivét és leheljen bele erkölcsöket, a melyek győztessé teendik a második ezer év ke ményebb harcaiban. Tekints oh magyar, a ki az ország szivében, áldott földekeD, virágzó városokban, magad sokaságában, biztosságod érzetének elégségében lakozol' tekints, te boldog, országod határszéleire, a hol elszórva, megostromolva, ember és természet mostohaságában életedet és álmod nyugalmát, nyelvedet és kezed munkáját elszánt küzde lemben emberfeletti feláldozással védik és őrzik előőrseid, magyar testvéreid, idegen fajok közé, idegen nyelvbe Szórt drága szigetek. Hősök, a kik külső, ellenséges célzatokból táplált támadások ellen védik a talpalatnyi földet, védnek egy-egy iskolát, védnek egy-egy temp'omot, védik családok magyar szentélyét és szinte roskadoznak az emberfeletti harcban. Mikor a királynak háborúja támad, mire oktatja az irás ? Azt mondja : a bölcs király eleve számon szedi Azutáu gondolkozóba estek és keresgéltek. Néhány ruhadarabot leltek, melyeket Géza becsomagolván, sietve a zálogházba ment, hogy elzáiogositsa. Itt azonban annyit sem voltak hajlandók adni, a mennyit a legutolsó osztályú vasúti jegy értéke kitett. Gyorsan egy unásik hyenához futott, a hol még csak szóba sem állottak vele. Végre a harmadiknál kapott annyi pénzt, a mennyi födözte az útiköltséget, de rajta volt mellényét is át kellett adnia, különben hasztalan lett volna fáradozása. Ekkor futva iramodott a vasút állomáshoz. Mire az állomásra ért, az utolsó vonat is elrobogott. Kora reggel óta talpon volt, egy falat étel nélkül, . teljesen kifáradva és elcsüggedve a balsors csapásaitól, a vasúti sétány egyik padjára ült megpihenni. Tovább egy óránál ült e helyen révedező tekintettel, nem látva semmit, a nélkül hogy gondolkoznék ; maga előtt látta a kétségbeesés fekete szellemét. Végre magához tért, és megindult lakása felé, hogy elmondja nejéDek szerencsétlenségét. Szegény atyám ! — mondta magában, te meghalsz a nélkül, hogy még egyszer láttslak volna, hogy bocsánatodat kiesdekelhettem volna 1 ? Az öreg Vársonyit váratlanul szélhűdés érte s csak annyi ideje maradt hogy egyetlen fiát, Gézát az örökségből kitagadja. Miként legtöbbje az embereknek, az öreg úr is, ellenszenvvel viseltetett a végrendelet megszerkesztése iránt. Második nejének min len kérése és fegyegetése nem birta rá, hogy végrendeletét szabályszerűen közjegyző által készittosse el, ez okból a mostoha, hogy valamely előre uem látható körülmény beállta készületlenül ne találja, a közjegyzőt töviről-hogyére kikérdezte mindazon alakiságokra nézve, melyek egy törvényes végrendeletnél elkerülhedenül szükségesek. Jóval férje szélhüdése előtt, már elkészitteté azon végrendelet fogalmazványát, melyben az ő fia általános örökösül szerepelt, mig Géza teljesen kitagadva lőn. a katonaságát, edzi és szervezi s mikor a trombita rian, előre küldi s serege megszerzi neki a babért s a diadalt. A mely király pedig nem gondol eleve hadseregére, hanem csak mikor csatára szólítják, hirtelen szedi össze és ámbár példát mutatja, maga rohan előre: az a király nemcsak elveszti a csatát, hanem maga is az ellenség fegyverének áldozata lesz és hevenyészett serege ki kardra hányódik, ki szétszóródik. Vedd elmédbe testvérem és anyám egy személyben királyi magyar nemzet, fejedelmi nép, hogy a bölcs király dolgát kövessed. Ne várd meg, amig idegenek megfújják a harci riadót, hanem gondolj eleve, gondolj a béke idejében a te katonáidra, a kik szent kincseidet: magyar nyelvedet, magyar nemzetiségedet, nemzeti műveltségedet máris szorongatva védik : szervezd fel őket, fegyverezd fel őliet, edzed meg őket önfeláldozó hivatásukra, hogy, mire a trombita szava a te hajlékodat eléri süvítő hangjával, sereged készen, erősen, bátran, lelkében és kezében a biztos diadal fegyvereivel, vehesse fel éretted a harcot. Es te diadalmi indulóval, lengő zászlóval indulj dicsőséged második ezer évébe, nemzeti nagysággal, magyar szivvel, Árpád hódító erejével. Igy szól hozzátok innen a Kárpátok aljáról, félkézzel építve, félkézzel birkózva, egész lelkével érted lángolva egyik szerény, de hűségében meg nem szárnyalható katonád : a felvidéki magyar közművelődési egyesület, mikor testvérként üdvözöl és nekéz munkájához támogatásodat kéri. A pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényei. Ha a hozott makacssági ítélet ellen az a peres fél ad be felebbezést, kinek kérelmére a makacssági itélet hozatott, azonban az ellenfél igazolása folytán maga az elsőfokú bíróság saját határozatát — helyt adva az iga zolásnak — hatályon kivül helyezi: ily esetben a tárgy talanná vált felebbezésen lerótt bélyegilleték visszatéri tendő (1896. é. 10.185. sz). Oly alapítvány illetve hagyomány, melynek jövödelme bizonyos vallásfelekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek nemcsak segélyezésére, hanem javadalmaik gyarapítására is fordíttatik, — illeték alá tartozik (1896. é. 4.373. sz.). Az illetéki díjjegyzék 89. tétel IX. pontjának a részvényesek utáni osztalékok illetékkötelezettségére vonatkozó rendelkezése a szövetkezetek által üzletrészek után kifizetett osztalékra is alkalmazandó (1896. évi 6.598. szám). Az illetéki díjjegyzék 14 tétel p) pontjában megállapított illetékmentesség nem terjed ki azokra a beadványokra, amelyeket községi elöljárók az 1883. évi XLIV. t. c. 82. §-a alapján terhökre rótt adóbehajtási költségtérítmény tárgyában nyújtanak be (1896. évi 4.675. sz.). Biróságok által kirótt és az államkincstárt illető pénzbírságok behajtása nem az adókezelésről szóló 1883. évi XLIV. t. c., hanem a végrehajtásról szóló 1881. évi LX. t. c. értelmében eszközlendő. Az ellenkező eljárás semmiségi okot képez (1896. é. 5,858. sz.). Ha valamely jövödeiem az illetékes hatóság által adómentesnek nyilváníttatott s eunéltogva évek során át megadózatlanúl maradt, később az adókötelezettség megállapítása alkalmából az adót csakis az illető adóévre íehot kivetni (1896. é. 7.097 sz.). Feloldott itélet helyett hozott ujabb itélet ellen beadott lelebbezés után az illeték díjjegyzék 50 tétele szerinti ivbélyeg sem követelhető (1896. é. 6.310. sz.). Oly béíycglelet, mely csak segédhivatali igazgató áltiil van láttamozva, a leletfelvevő azonban sem megjelölve, sem aláirva nincsen, — nem bir teljes bizonyító erővel (1896. é. 5.563. sz.). Az állami kedvezményekben részesített gyári válA szélhűdés bekövetkezte után nyomban ezen fogalmazványt egy közönséges levél papirosra leírta, az inast és szakácsnőt tanúkul behívta s azoknak ugy adta elő a dolgot, mintha a végrendelet a halállal viaskodó végakarata lenne és vele ezek jelenlétében alá is iratta. Ep e pillanatban jelent meg az orvos. Az asszouv annak tudatában, hogy gonoszat cselekedett, az aláirt végrendeletet gyorsan az íróasztal tékája alá rejtó s mielőtt még az orvos a beteg vizsgálatával végzett volna, azon biztos tudatban távozott a szobából, hogy Oszkár fiának jövője biztosítva van. Midőn az orvos a szobát elhagyta, Mártha, a hű ápolónő és a ház gyermekeinek anyai gondviselője, egyedül maradt a haldoklóval, a kinek ma is önzetlen gondozója volt. — Az ön fia Budapesten betegen fekszik, talán éhen hal,, mert nincs mit ennie. Hallja ön Várkonyi úr! kiáltá a jó Mártha a beteg fülébe. És mit fog ön megboldogult nejének mondani, mit fog Géza anyjának válaszolni, ha az önt Istennek itélő széke előtt kérdeni fogja: mily állapotban hagytad vissza gyermekünket? Kénytelen lesz az egyedül igazságos Isten előtt, kit nem lehet képmutatással télre vezetni, azt válaszolni: „a legnagyobb nyomorban hagytam vissza, éhen hagytam meghalni, elűztem házamtól, hogy idegen fatytyát tegyem boldoggá, csak a mi öreg cselédünk tud felőle, de én, én — az ő törvényes és természetes atyja nem tudok felőle semmit". S mit fog ön védelméül felhozni'? Hallgassa meg, mit ir nekem Géza ! Ekkor egy levelet vont ki zsobéből és közel hajolva a haldokló fűiéhez, fenhangon olvasá: Kedves öreg Márthám ! Nagyon szépen köszönöm a pénz küldeményt; kénytelen vagyok tőled elfogadni, habár szégyenlem magamat, de máskülönben szegény jó nőm éhen hal; tudod mit jelent az édes Márthám—éhen halni ? Igazán nem volt már mit ennünk, midőn pénz küldeményed megérkezett, három napot megelőzőleg csak vékony lalatokat részvények kibocsátása tekintetében megillető bélyeg- és illetékmentesség az elsőbbségi kötvények kibocsátására ki nem terjed (1896. é. 5.255. sz.). Ha valamely már bejegyzett cég mellől „ifjabb" jelzőnek elhagyása vagy ily jelzőnek a céghez való hozzá tétele kéretik, az ily kérvényre csak az illet, díjjegyzék 13. tétel II. pontja szerinti bélyegilleték követelhető (1896. é. 5 499. sz.). Ha az 1894. évi XXVI. t. c. (8. §. 4. c.) pont életbe lépése előtt hozott s ennélfogva illetékmentes volt kielégítési sorrendi végzés felsőbb bíróság által feloldatik, a helyébe hozott pót sorrendi végzésre — bár a fent idézett törvény hatálya alatt hozatik — bélyegilleték nem jár (1896. é. 7.468. sz.). A lelet alapján előirt felemelt illetéknek az 1894. évi XXVI. t. c. 31. §-ában biztosított kedvezményes (t. i. csak kétszeres összegben való) lerovása posta utján is érvényesen eszközölhető s a lerovás napjául a postáraadás napja tekintetik (1896. é. 6.168. sz.). Gyermekükkel egy háztartásban élő szüjők a gyermek, mint családtőnek adóköteles családtagjaiul nem tekinthetők (1896. é. 8.077. sz.). A végrehajtási eljárás során befolyt vételárnak fel osztása és a kielégítési sorrend megállapítása tárgyában hozott (most már illetékköteles) végzések elleni felfolyamodások nem az 1894. évi XXVI. t. c. 21. § ának IV. pontja, hanem az illeték díjjegyzék 13. tétel IV. 12. pont 2. jegyzete szerint (1—2 frttal) bélyegzendők (1896. é. 7.042. sz.). Fizetési meghagyás kibocsátása iránt az 1893. évi XIX. t. o. 1. és 2. §§-ai szerint csak a kir. járásbírósághoz beuyujtható kérvény, ha a kereset tárgya 20 frtot meg nem halad, a községi biráskodásnál alkalmazandó szabályok szerint bélyegzendő (1896. é. 5.512. sz.). Erdőtulajdonos által a saját erdejéből vágott tűzifának eladásáról kiállított s a vételár átvételének elismerését tartalmazó számlák (bárcák) már kiállításuk al kalmával II. fokozat szerinti bélyeggel látandók el (1896. é. 4.618. sz.). A kisajátítás alá eső ingatlanon talált függő ter • mésen okozott kár miatt indított kártérítési perekre az 1881. évi XLI. t. c. 63. § a szerinti bélyegmentesség ki nem terjed (1896. é. 5991. sz.). Ha belföldön bejegyzett főteleppel biró vállalat, ugyancsak belföldön felállított fióküzletének cégét beje gyezteti, — ezen bejegyzéstől az illeték díjjegyzék 13. tétel IV. 16. a) pontjában meghatározott 10%-os ílle ék nem követelhető (1896. é. 4.449. sz.). A zala-egerszegi tanítói Járáskör őszi közgyűlése. A zala-egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlését Kovács György járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 4-én tartotta a járáskör rendes tagjainak élénk részvétele mellett Zala-Egerszegen a polgári fiú iskola rajztermében. A közgyűlésen, mint vendégek, résatvettek dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, Kőrösy Sándor segédtanfelügyelő, Sanita Sándor városi képviselő. A közgyűlést megelőzőleg Tikk Mari zala egerszegi községi népiskolai tanítónő gyakorlati tanitást tartott harmadik osztályos növendékeivel a magyarnyelvtanból, a helyhatározókat ismertetvén. A gyakorlati tanítás befejeztével az elnök által felkért bíráló bizottság nevében Goldatein Miksa zala lövői izr. felekezeti tanító adta elő a bizottság véleményét, melylyel a gyakorlati tanitást sikerültnek mondották s jegyzőkönyvi köszönet nyilvánítását javasolták, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A gyakorlati tanitás befejeztével a tulajdonképeni közgyűlést a polgári fiú-iskola rajztermében nyitotta meg Kovács György járásköri elnök, megnyitó beszédében retlectálva a lefolyt ezred éves ünnepségre s annak kimagasló mozzanataira; végül kitartó munkásságra és egyetértő működésre buzdította a járáskör tagjait. rosz kávéval és száraz keuyérrel táplálkoztunk) naponta egyszer, hogy az éhhalált elkerüljük .... Mit fog ön mondani Géza édes anyjának m>nd ezekre . ... ? Mártha .... Gézát .... akarom .... látni • • • . irj . . . . táviratozz .... azonnal jöjjön .... Ezt már megtettem, de ki tudja, élve találja-e önt és uii lesz vele a jövőben. Gon .... dos .... kod .... ni... .akarok .... róla .... hagyok .... neki .... vala .. . . mit. Edes fiának hagy valamit, a ki önt annyira szerette, becsülte, a ki semmi rosszat nem követett el, mindig, példás magaviseletű volt és csak azért űzte el szülői otthonából, mert feleségül vette azt a becsületes jó leányt, a kit szive szerint szeretett, azért tagadta ki, hogy a fondorkodó gonosz mostoha munkakerülő fiát boldogíthassa. Igazad .... van .... szidjál . . . '. megérdem lem .... de .... adj ... . papirt .... tollat .... írni .... akarok . . . A jó lelkű Mártha üröm repesve futott az író asztalhoz, gyorsan kikapott a téka alol egy darab papirt és a toliat magához véve, a beteg kezébe adta. Mondjad .... tollba .... Mártha . . . . a . .. . hogy .... te ... . gondolod .... hogy .... leg . . . . jobb .... lesz. Mártha tollba mondotta: Minden vagyonomat Géza fiamnak hagyom kelt Várkonyi István. Most .... hívj .... két .... tanút .... és ... . írassad .... alá .... Mártha rohamva futott, hogy az inast és szakács nőt felkeresse ; a homályos folyosón a mostohával összeütközött, ki nem volt képes elképzelni, miért fut Mártha lélek szakadva. Midőn a szobába lépett és látta, hogy a beteg kezében papirt tart, miként a párduc áldozatára, akként ugrott a beteghez, kezéből kikapván a papirt, ijjedtség