Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

melegen üdvözölvén, a jelenvoltak éljenzése között neki a mandatumot átadta. A megválasztott képviselő meg­hatva mondott köszönetet a kitüntető bizalomért, amely ben polgártársai megválasztásával részesítették, valamint Szily Dezső választási elnöknek, aki a választást oly tapintatosan s pártatlanul vezette. Szily Dezső választási elnök még a küldöttségi tagoknak köszönetet mondva a kitartó munkásságért, a választást befejezettnek nyilvánította. Farkas József megválasztott országyyülési képviselő a választás befejeztével a „Korona" szálló előtt egybe­gyűlt választóival a szálló emeleti helyiségéből tudatta a választás eredményét, arait azok sziinni nem akaró éljenzés között vettek tudomásul; köszönetet mondott a bizalomért, a kitartásért, melylyel zászlója körül tömő rültek; ígérte érdekeik buzgó képviseletét s az Ég áldását kívánta mindnyájukra, kivéve önmagára ; őt akkor áldja meg az Ég, ha polgártársai érdekeit lelkiisme retesenképviselendi. Szóltak még Balaton József zala-egerszegi apát ­plébános, Vajda János nemes-apátii plébános, mindkettő örömének adva kifejezést a kivívott fényes győzelem felett s buzdítva a népet továbbra is a néppárt zászlaja körül kitartásra. E beszédek után éjjel 2 órakor a választó közönség szétoszlott. A csáktornyai választó kerületben a beadott 2.112 szavazatból dr. Wlassics Gyula szabadelvüpárti 1185, Major Ferenc néppárti 927 szavazatot kapott s igy (ír. Wlassics Gyula 258 szavazattöbbséggel lett országgyűlési képviselő. A nagy-kanizsai választó kerületben a beadott 3.098 szavazatból gróf Zichy Aladár néppárti 2.014, Szűcs Miklós szabadelvüpárti 1.084 szavazatott kapott s igy gróf Zichy Aladár 930 szavazattöbbséggel lett országgyűlési képviselő A letenyei válssztó kerületben a beadott 2.301 szavazatból Lepsényi Miklós néppárti 1.453, dr. Fekár Imre szabadelvüpárti 848 szavazatot kapott s igy Lepsényi Miklós 605 szavazattöbbséggel lett országgyűlési kép­viselő. Az alsó-lendvai választó kerületben a beadott 2.393 szavazatból dr. Marsovszky Endre néppárti 1.588, dr. Mandel Pál szabadelvű párti 805 szavazatot kapott s igy dr. Marsovszky Endre 783 szavazattöbbséggel let) országgyűlési képviselő. A'zala szent gróthi választó kerületben a beadott 2.20Ö szavazatból Kálmán Károly néppárti 1.143, Bogyay János függetlenségi és 48-as anyapárti 1.066 szavazatot kapott s így Kálmán Károly 77 szavazattöbbséggel lett országgyűlési képviselő. A keszthelyi választó kerületben a beadott 1.785 szavazatból Bogyay Máté nemzeti párti 1.645, Hentaller Lajos függetlenségi és 48-as Kossuth-párti 140 szavazatot kapott s így Bogyay Máté 1.505 szavazattöbbséggel lett országgyűlési képviselő. A baksai választó kerületben a beadott 3250 szavazatból dr. Berger Ignác nemzetipárti 1.690, Hajós Mihály pártonkívüli 1.560 szavazatot kapott s igy dr. Berger Ignác 130 szavazattöbbséggel lett ország­gyűlési képviselő. A tapolczai választó kerületben a beadott 2040 szavazatból Mócsy Antal néppárti 1.043, Boncza Miklós szabadelvüpárti 915 Györffy Pongrác függetlenségi és 48 as Kossuth párti 82 szavazatot kapott s^így MÓCSy Antal 46 szavazattöbbséggel lett országgyűlési képviselő. Vármegyénket tehát egy szabadelvüpárti, két nem zeti párti és hat néppárti képviselő képviseli az 1896. évi november 23 án megnyíló országgyűlésen. gyenlenem kell magamat önön lelkiismeretem előtt, ha reá gondolok, hogy szegény apusnak mit nem kell ha­zudnom, ha veled találkozni akarok s hála fejében hány­szor rútul megcsalom! De miért nem szólsz már neki viszonyunkról, édes angyalom? — felelt Róbert neheztelő hangon. Majd én kaparom ki a parázsból a gesztenyét, hogy te kényelmesen megehesd. Azt ugyan nem éred meg! Inkább szakadjon meg szivem az utánad való epe­désben, de én nem kérem meg a te kezedet, s hozzá még tulajdon atyámtól! — Csillapulj édes angyalom! Csitította Róbert pattogó kedvesét. - De nem csillapodom bizony! Vágott vissza az, pici lábával nagyot toppantva. — Mert még nem mondtam el mindent, ami szí­vemet nyomja. Én többet ily fárasztó utat — telve ret­tegéssel miattad meg nem teszek. Inkább elsorvadok otthon bánatomban, de ily gyáva ember után többé egy lépést sem teszek. Az utolsó szavakat már alig birta a sírástól ki­mondani. Kötényébe rejté arcát s fuldokló zokogás tört ki rajta. Lénim, angyalom ! ne sirj édes tubarózsám, mert a szivem szakad meg, ha azt kell látnom, hogy te még keseregsz is az én tehetetlenségem miatt. Ne búsulj édesem, jövő vasárnap érted megyünk. Ilisz már beszéltem a lorettomi plébános úrral, ki meg is igérte, hogy meg­kéri számomra kezedet. — Sok igért vasárnap elmúlt már, amióta ismerlek. Felelt Léni könytelt szemeit törölgetve. — Mondd inkább, amióta egymásba szerettünk! Én édes egyetlen kis Vadvirágom. Itt Róbert izmos karjai közé kapta Lénit, ez pedig karjaival Róbert nyakát fonta körül, s ajkaik ismét egybe forrtak. — Bocsáss el édes; mert még nagy utam van hátra. Megkésni pedig éppen nem volna tanácsos. Atyuskám A Balaton kutatása. — Lóczy Lajos dr. felolvasása. — A magyar földrajzi társaság jubiláris ülésén számolt be Lóczy Lajos dr. a Balaton tudományos kutatásának eredményeiről. A nagyérdemű tudós egyetemi tanár felolvasásának tartalma röviden összefoglalva a következő: A Balaton medencéje a magyarországi középhegység dunántúli végződésénél vízszintes fekvésű fiatal harmad­kori rétegek közé mélyed. Keletkezése a diluvium koránál nem idősebb. A Balaton nagyon sikér tó, közepes mélysége magas vízállás idején is alig éri el négy métert. Partjainak alakulásában a szélhajtotta hullámoknak van legnagyobb szerepük, A meredek partfalak, tágas berkek, a tó nyilt vizétől elzáró zátonyok, a V, alakú, — meg a kampós zátonyokba tőzeges berkek és a nádbozótok hely­zete mindaz uralkodó éjszaki szél hatásával áll összefüggés ben. Azonképen a vízáramlása is, mely a szántód-tihanyi szorulatban, nem ritkán a budapesti Dunaszakasz közép­sebességét éri el és szél ellenében nyugati irányban a Zala folyásában szemközt nyilatkozik meg, a szélokozta denivellációra (vizduzzasztásra) vezethető vissza. Ez az áramlás vájta ki a tihanyi révnél levő kut nak nevezett legmélyebb feneket, a hol a mélység a vízálláshoz képes 11 —12 méter között ingadozik. Az árapályt utánzó rövid periodusu vizszin ingadozások seiche-ok, a Balatonon szintén szélokozta duzzadás ésa barométerállás eredményei. A Balatonba beömlő patakok a Zalával együtt, ismételve minden évszakban vízmennyiségükre nézve megmérettek. E mérések számadatai ugyan még földolgozva nincsenek, annyit azonban állíthatunk rájuk hivatkozva, hogy a Balaton vizszinének ingadozását, valamint eddig ismert legalacsonyabb és legmagasabb állásait, a lefolyó vizek, az elpárolgás és a Sió kifolyása szabályozza, a közvéle ménytől föltételezett fenékforrásoknak ellenben vajmi csekély jelentőségük van a tó vizszinének magasságára. Jelentékeny eredményekkel járt a tó faunájának és növényzetének vizsgálata, nemcsak a fölismert alakok nagy száma és egyéneikneka haltáplálékra fontos sokasága, hanem a halparazitáknak sok fajban konstatált jelenléte, valamint a hinártermés viszonyainak kinyomozása, mint gyakorlatilag hasznos eredmények is emlitésre méltók. A Balatonmelléki lakósság keveredett volta és az ókori — prehisztorikus, meg római — telepedéseknek sűrű nyomai, a néprajzi és archeológiai kutatásokuak pozítiv eredményei. Nemkevésbbé érdekesek lesznek a balatoni halászatra vonatkozó tapasztalások ós sokat vár a meteorologiai megtigyelésakhez csatlakozó növényfejlődési följegyzésektől, melyek hivatva vannak feleletet adni arra a kérdésre, váljon van-e a Balaton nagy vízfelületének valamelyes befolyása a környezet növényéletére. Meg van állapítva a Balaton tudományes monográfi­ájának előrajza is. A bizottság e kiadványa három kötetből fog állani és számos jeles tudós vesz részt annak megírásában. A nagyszámú közönség élénk érdeklődéssel halgatta végig a felolvasást és végeztével zajosan megéljenezte Lóczyt, a kinek érdeme az, hogy a magyar tengerre a tudományos világ figyelme ráirányult és hogy nemsokára birtokában leszünk egy olyan tudományos munkának, a mely alaposan és részletesen fogja ezt az érdekes tavat és vidékét minden irányban ismertetni. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből, i. Dr. Horváth János, az „Iparügyek" szerkesztője, „Iparügyek Naptára" cimmel az 1897. évre szóló naptárt adott ki. Az „Iparügyek Naptára" ismerteti a mult ,'év ipari történetét, aztán bemutatja az iparosok mult évi halottait, nevezetesen Eőri Farkas Kálmánt, Kokasch Sándort és Dörfler Györgyöt, a soproni kereskedelmi és iparkamara volt alelnökét; továbbá az iparosok élő nap nyugta után szokott megjönni a városból, s arra nekem okvetlenül otthon kell lennem. Oh Róbert, Róbert de sokat hazudtam én miattad. Tudod-e, hogy ez mind a te lelkedet terheli. Tudom édes, majd felelek Isten előtt érte. — Felelj is te rossz ember. Tudd meg, hogy nekem ez volt az utolsó utam. Ma még el kellett jönnöm, hogy végelhatározásomról értesítselek, egyúttal megmondjam, hogy veszedelem van a háznál. — Miféle veszedelem ? — kérdé Róbert gyanakodva. Olyan veszedelem, hogy a farkas a bárányt kerül­geti. Jól vigyázz, hogy el ne ragadja előled. — Csak nem a főerdészre gondolsz ! — Igen is arra! Folyton szerelmével üldözs minden alkalmat arra használ fel, hogy igenre birjon. Neki több bátorsága van. Tudom, nem tétovázna soká, hogy kezemet megkérje. — S te táncsak nem hiszesz neki, s nem gondo­lod, hogy a főerdész feleségül vesz? Ismerjük az ilyen jó urak szokásait. Szeretik a rózsát leszakítani s azt rendesen óvatoson cselekszik, hogy a tövis kezüket meg ne szúrja. Légy türelemmel édes szerelmem, három nap nem a világ, s aztán majd elválik, az enyém lész-e? — Vagy a halálé! Mordult el egy erős hang a szikla tetejéről, mit legott két lövés követett. Stein Róbert szivén találva terült el a barlang előtt, Léni pedig bal karán kapott jelentéktelen sérülést. Vadul villogó szemekkel rontott fel Léni haldokló kedvese mellől a szikla tetőre. Arca eltorzult, ajaka a dühtől tajtékzott. Iszonyat volt őt látni. Jaj annak, akit most útjába ejt. Felérve a szikla tetőre, senkit sem talált ott. A földön hevert egy füstölgő forgó pisztoly, azt felkapta. Szemei a pisztoly csinos faragványu fogantyúján akadtak meg, amelyre F. és B. betű volt vésve. — Ah hát te voltál?! — szisszent fel Léni, ahogy a két betűt megpillantotta. vezérférfiai közül Tichtl Frigyest, Szterényi Józsefet, Gelléri Mórt, végül Madary Gábort arcképekben és élet­rajzokban. E mellett a naptár szakügyek ismertetését és szórakoztató, népirodalmi közleményeket is tartalmaz ; főhasználhatóságát azonban főleg az ipartestületek, keres­kedelmi és iparkamarák s az iparoktatási intézetek jegy zéke, valamint az az összeállitás is, mely a képesitóshez és engedélyhez kötött iparágakat foglalja magában. Iparügyi címtár is van e naptárban, mely a keresked. minisztérium s az alája rendelt ipari intézetek és ezek tisztviselőinek, továbbá a kereskedelmi- és iparkamarák tisztviselőinek és^beltagjainak, végre azon ipartestületek tisztviselőinek és előjárósági tagjainak névsorát közli, a mely testületek ezeket az adatokat a szerzőhöz beküldötték. A naptár ára 40 kr. s igy tartalmánál és olcsógánál fogva kétszeresen ajánlható az iparos köröknek. Sopron, 1896. évi október havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. II. A m. kir. államvasutak igazgatósága, továbbá aradi, debreczeni, kolozsvári, miskolczi, szegedi és szombathelyi üzletigazgatóságai különféle cikkek (pályafentartási fák, famagvak, fedéllemez, kék és fekete szövetű nedvesítőlap, vessző, cirókseprü, különféle szerszámnyelek, talicska és targonca részek, tűzhely, rostély, és füstcsövek, stearin ­gyertya, szappan, olaj, faggyú, különféle tégla, oltatlan fali mész, határ kövek, fedő pala, terméskő, kavics, chamotte agyag és homok) szállítására hirdetnek pályá­zatot. Az írásbeli ajánlatok f. é. október hó 24-től nov. hó 16-ig közti időben nyújtandók be. Mely szállításokra az érdekelt körök figyelmét oly megjegyzéssel van szerencsénk felhívni, hogy a részletes szállitási föltételek az alulirt kamaránál a rendes hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Sopron, 1896. évi október havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. III. A diósgyőri m. kir, vas- és acélgyár igazgatósága az 1897. évben szükséges fűrészelt fenyőfaanyagok és mintegy 500 métermázsányi faggyú szállítására hirdet pályázatot. Az Írásbeli ajánlatok a faanyagokra legkésőbb november hó 10-ikéu déli 12 óráig, a faggyúra pedig legkésőbb november hó 13-án déli 12 óráig, a fönneve­zett igazgatóságnál (Budapest, kőbányai ut) nyújtandók be. Miről az érdekelt körök oly megjegyzéssel értesíttet­nek, hogy a közelebbi szállitási föltételek, valamint szerződési minta Budapesten, a m. kir. államvasutak gépggárának anyagbeszerzési szakosztályánál (B. 4.) tekinthetők meg. Sopron, 1896. évi október havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Helyi megyei és vegyes hirek. A király a milleniumról. Ö cs. és apostoli királyi Felsége Budapesten 1896. október 28-án BánfFy Dezső miniszterelnök ellenjegyzése mellett a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: Kedves báró Bánffy ! Most, midó'n kedvelt Magyar­országom ezer éves fenállása alkalmából tartott ünnepségek immár lezajlottak, visszapillantva a lefolyt hónapok esemé­nyeire, nem távozhatok szeretett székes fővárosomból a nélkül, hogy ki ne fejezzem ujabban is valódi örömömet és teljes megelégedésemet ezen, a nemzetek életében ritka s valóban korszakot alkotó nemzeti ünnep lélekemelő lefolyása felett. Megboszullak Róbertem! Esküszöm, hogy meg foglak bőszülni elébb s úgy követem lelkedet az égbe. A viszontlátásig Róbert! A viszontlátásig. S eltűnt 'az erdőben. * * * A nap már rég leáldozott. Az öreg erdőőr a leg­nagyobb balsejtelmek közt várta haza leányát. Kezében tartá azt a piros kendőt, amit. Léni vigyázatlanságból az árbocon felejtett. Ez a kendő volt okozója balvégzetüknek. Fodor Béla mindjárt tisztában volt annak jelentő­ségével, mihelyt megpillantotta. A vele hordott látcső segélyével pedig Lénit is felismerte, amint az a kopár szikla tetőre felkúszott. Röviden búcsút vett az öreg erdőó'rtől s elfojtott keserűséggel követte szerelme tárgyát. Hogy miért kö­vette, azt tudjuk már. Őt is iízte a féktelen szerelem féltés. Az öreg erdőőrt két lövés verte föl mély szomo­rúságából. Ott üldögélt a nyírfa kanapén. Figyelt minden kis zörejre, mert leányát vélte haza jönni. Tébolyodottan ugrott fel a lövés után, s a kezében tartott piros kendőt görcsösen szorította szivéhez. Egy mély sóhaj tört ki kebléből, ajka remegni kezdett s eszméletlenül zuhant végig az erkély padozatán. Rövid vonaglás után nemes lelke elköltözött lánya után, akit másnap ugyanazon félreeső rengetegbe leltek meg átlőtt szívvel, ahova 18 évvel előbb a halálnak tették ki. Csodálatos jétéka a végzetnek! . . . . Amint Bánfal vy értesült Bruchbauerék tragikus végéről, mély meghatottsággal vett elő iró asztalából egy megsárgult irat csomót. Röviden átvizsgálta s aztán ismét összekötötte, külzetére pedig nagy betűkkel csak annyit irt: Tárgytalanná vált. Ad acta. Ezután hozzáfogott a tanú kihallgatáshoz, Fodor Béla urodalmi főerdész gyilkossági ügyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom