Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-09-13 / 37. szám

13.) Rendkívüli bevételek. Megyei székház előtt 2 utcai lápa felgyujtásának vállalatától 100 frt, bérlőktől állami adó, megyei ós községi pótadó téntményből 1794 frt 27 kr, bérlőktől tüzbiztositási téritmény 64 frt 94 kr., tiszti szállásdijakból 563 frt 11 kr 2.522 fi t 30 Átmeneti bevételek. A 4 mezőőr és 1 erdős fizetése meg­térítve az egyes érdekelt földbirtokosokra kivetett pót­adóból 920 frt. A rendkívüli bevételek összeqe 3442 frt 30 kr. C.) A pesti magyar kereskedelmi banktól felvett 655.000 f rt kölcsön évi törlesztésének biztosítására lekötött városi jövödelmek: Ingatlanok jövödelme : szántóföldek haszonbére 220 frt 37 kr., tüeladás és legeltetési dijakból 4i7 frt 87 kr., gyümölcsfa csemeték eladásából 35 frt, homokbánya bérből 57 frt, kavicsbánya bérből 200 frt, városház alatti boltok bére 1.122 frt, aggápoldánál egy szoba bére 30 frt, Baross ligeti vendéglő bére 620 frt, szénás pajtabér 160 frt, pénzügy: palota bér 1.950 frt. Bárány szálloda bére 5.260 trt, vágóhídi lakás bére 96 frt, államkincstártól laktanya után 4.253 frt 98 kr., vár­megyei kártalauitás a laktanyánál 10.236 frt 02 kr., téglagyár haszonbére 1.402 frt 26.060 frt 24 kr. II, Javadalmakból: napi és heti vásárdíj szedésí bérből 6.673 frt 83V 3 kr., vadászati jog 212 frt = 6.885 frt 83'/ 3 kr. III. Közigazgatási illetékek : Termény- és állatmérési dijakból 53 trt 45 kr, piaci gabona mérési dij bérlet 100 frt 50 kr, vágóhídi dijilletékek 1.863 frt 96 kr. 2.017 frt 90 kr. A C.) alatti jövödelmek összege 34.963 frt 97% kr. Bevételek összesítése: rendes bevétek 4.971 frt 75 3/, Icr., rendkívüli bevételek 3.442 frt 30 kr., banknak lekö­tött objectumok jövödelmei 34.963 frt 97' 3/ i kr., vagyis a bevételek összege 43.37S frt 43 i/ 2 kr. Kiadások. A.) Rendes kiadások. Tiszti fizetések és mellék járulékok 14.51)7 frt 35 kr., szolgaszemélyzet bére és mellékjárulékai 5.735 frt A49 kr. Irodaszerek és íölsze relések 748 frt 77 kr. Fűtés és világítás 296 frt 92 kr. Bútorok és eszközök beszerzése 100 frt, utazási költsé­gek és napidijak 1.624 trt 44 kr. Epületek ós ingóságok jó karban tartása 3.198 trt 60 kr. Utcák világítása, járda szegélyek, folyókák, útátjárók készítése, asphaltozási munkálatok után esedékes részlet s a föumaradó összeg kamata 5.109 frt 49 kr., gazdasági kiadások 80 frt 26 kr. Tanügyi kiadások: a) elemiiskola után államkincstárnak 5000 trt, nyugdijilletmény 347 frt 33 kr., országos tanítói nyugdíjra 360 irt, izr. hit községnek bénlletmény 350 írt, olai iskolabére 100 frt, pecegödrök tisztogatása 80 frt, járásköri gyűlési napi dijakra 129 frt, padlók zsuro­iása 38 írt 40 kr, iskolai bútorokra 150 frt, iskolai épületek jókarban ^tartása és tüz ellen biztosítás 393 frt 64 kr = 6.94» frt 37 kr. b) Iparos tanonciskolái kiadások: fizetésekre és vegyesekre 1481 frt 66 kr. c) Óvodára 1.540 frt 83 kr. d) Főgymnasiumra 2.107 frt 50 kr. Szegóüytartási kiadások 2.482 frt 70 kr. Vegyesekre 4.976 frt 58 kr. A rendes kiadások összege 44.788 frt 79 kr. és 6.260 frt 17 kr. (ez utóbbi a föld­adót nem terheli). B.) Rendkívüli kiadások. Vegyes kölcsön törleszté­sekre 1.643 frt 02 kr. Átmeneti kiadások (4 mezőőr és egy csősz fizetése) 920 trt, előre nem látható kiadásokra 2000 trt. Rendkívüli kiadások összege 3.643 frt 02 kr és 920 frt (mely kizárólag a földadót terheli). C.) A kölcsön után esedékes évi annuitásra 29,315 frt, nyugta és szelvény bélyegei 264 trt = 29.579 trt. Kiadások összesítése: rendes kiadások 51.038 frt 96 kr., rendkívüli kiadások 4.563 frt 02 kr., bankkölcsön törlesztési összege 29.579 frt vagyis összesen 85180 frt 98 kr. D.) Tisztán Zala-Egerszeg városát illető jövödelmek, le kötve a bank tartozások biztositására : Bárány vendéglő és boltok épület helye, úgy az udvartér 30.000 frt becs­értékének 5%-ka 1500 trt, fehérképi vendéglő bére 980 frt, volt sörház bére 440 frt, országos vásárbér 3.336 frt 91'/s kr = 6.256 frt Ol'/jkr. Erre kiadások: törlesztés ós bélyege 6771 frt, melyből a 6.256 írt 91'/» kr. bevételt levonván, tisztán Z.- Egerszeg, mint anya­város, részéről pótlandó hiány 514 írt 08 2/ 3 kr. A 85.180 frt 98 Icr. összes kiadásból levonván a 43.377 frt 43 l/ 2 kr. összes bevételt, mutatkozik Z. Egerszeg * és Ola külváros által pótlék utján fedezendő hiány 41.803 frt 54 [l 2 kr, ehhez a tisztán Zala-Egerszeg várost illető^ fedezendő összeget 514 frt 08 '/ 3 krt hozzáadván, valódi hiány 1897-re 42.317 fit »/ G kr. A Zala-Egerszeget, mint auyavárost és Ola kül várost egyaránt°érdeklő 41.803 trt 54 l/ 2 kr. hiányból 35.553 frt 37 kr. esik az összes állami egyenes adókra, mely 51.141 írt 24 kr, s igy ez tesz 69% 0°/o o t> továbbá 6.250 frt 17 kr. esik a földadót kivéve a többi adónemre. A földadó kivételével a többi állami egyenes adó 41,707 frt 40 kr. s igy a 6.250 frt 17 krból erre esik 15%, végül a tisztán Zala-Egerszeget illető 514 trt 08 2/s krból a városra eső 48.773 trt 87 kr. adóra jut l'/io°/o községi pótadó. llykép elő irány oztatik a) Zala-Egerszeg anyavarosra a fóldadít kivéve az összes egyenes adónemekre £5 7/ l 0% pótlék, a földadónál pedig 70'/, 0% pótlék, b) Ola kül­városnál a földadót kivéve a többi egyenes adónemre S4«/ l o°/o pótlék, mig tisztán a fóldadóra i 69*/ 1 0°/o pótlék. Hivatalos-rovat. Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, miszerint az 1896/97. évre szóló fegy­véradó kivetési lajstrom az 1883. evi XX111. t. c. lí. 8 a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis folyó évi szeptember hó 11 tői 19-ig bezárólag közszem­lére kitéve van, a hol is a hivatalos órák alatt megte ­kinthető. Zala-Egerszegen, 1896. évi szeptember 10 éu. ltotfy Lajos, polgármester. Helyi megyei és vegyes Irt. Miniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Nagy Kanizsáu 1894. január 7-éa Sümegi Kálmán által rendezett ünnep rendező bizottságának a tanügy előmozdítására szánt adományért elismerését és köszönetét fejezte ki. A megyei közigazdasági bizottság szeptember havi ülését — tekintettel a folyó hó 8-ára esett ünnepre — kivételesen f. hó 12-én tartotta dr. gróf Jankovich László főispán őméltóságának elnöklete alatt. A gyiilés lefolyá sáról szóló közleményünket — az idő rövidsége miatt — csak lapunk jövő számában hozhatjuk. Képviselötestületiijülés. Nagy Kanizsa város kép viselőtestülete Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt folyó hó 5-én közgyűlést tartott, amelyen a városi fogyasztási adó bérbevétele tárgyában Vécsey Zsigmond eluöklete alatt Plihál Ferenc és Gutmann Vilmos kép­viselőkből álló előkészítő bizottság küldetett ki. — Weisz Henrich pénztárnoknak állásáról való lemondása tudo­másul vétetett és végkielégítésről szóló kérvénye javaslat tétel végett a nyugdijválasztmányhoz tétetik át. — Friedl Ernő városi erdőmesternek állásiról való lemondását a képviselőtestület tudomásul vette s az állásnak pályázat utján való betöltéseig a helyettesítéssel a megyei erdő­gondnok bizatik meg. — Lakások, bolthelyiségek és lerakó helyre'vonatkozó, a tanács által bejelentett bérleti szerződéseket a képviselőtestület jóváhagyta. — A fő­gymnasiumnál az első parallel osztály felállítása a folyó tanévben is szükségessé válván, az igy szükségessé vált tanerőnek kirendelése iráut a városi tanács a kegyes rendűek rendkormányát megkereste, azonban tanerő hiányában a rendkormány a tanács megkeresésének eleget nem tehetvén, a tanács kénytelen volt — a mult tanévi eljáráshoz képest — a főgymnasium tanári karát megbízni 1250 frt díjazás mellett az első párállel osztály ellátásával. E lárgygyal kapcsolatban a képviselőtestület megkeresi a rendkormányt már most az iránt, hogy a jövö tanévben a parallel osztályhoz szükségelt egy tanerő kirendelése iránt annak idején intézkedjék. — A tőgym­nasiumnál a tandíj szedésére nézve a képviselőtestület határozatilag kimondotta, hogy azt mindenkor egy városi közeg szedje. — Olvastatott Zalavármegye törvényható­ságának a városi képviselőtestülethez intézett leirata, mely szerint alap hiányában a törvényhatóság nincs abban a helyzetben, hogy a tőgymnasiumot állandó segélyben részesíthetné. A képviselőtestület ez ügyben a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz ujabb kérvény intézését elhatározta. — Az építkezési kedv fokozása végett az új épületek pótadómentessége tárgyában hozott képvi­selőtestületi határozatot hat évre érvényben hagyják. — A Nagy-Kanizsa—Regede felé tervbe vett helyi érdekű vasút építéséhez való hozzájárulás tárgyában beadott kérvény tárgyalása, — mivel egy más engedményes szintén bir concessióval s az előreláthatólag ily hozzá­járulás tárgyában a városhoz kérvényt fog intézni — későbbre halasztatott. — A képviselőtestület jegyző könyvileg fejezte ki köszönetét a nagy-kanizsai takarék­pénztárnak, hogy 50 éves jubileuma alkalmával árvaház létesítésére 5000 forintos alapítványt tett. A zala-egerszegi községi iskolaszék f. hó 6-án Szigethy Antal iskolaszéki elnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyeu tudomásul vette az elemi iskolánál a tanítóknak az egyes osztályokba való beosztását, az osztá­lyok számára készített heti órarendet, a polg, fiú- és leány­iskola részére a tantestület által készített tantárgyfelosztást és heti órabeosztást a polgári fiú -iskola III. és IV" ik osz­tályában 24, a polgári leányiskola négy osztályában 53. tanulót részesített tandíjelengedésbcn ; tudomásul vette a miniszter leiratát, amelylyel a polgári fiú-iskola 1893/4. és 1894/5 ik tanévi számadásai felülvizsgáltatván, jóvá­hagyva visszaküldettek. Az iskolaszék megbízta az elnö­köt, hogy az iskolalátogatásra nézve az egész iskolai évre a beosztást tegye meg s azt a tagoknak juttassa tudomására. Mivel az ovodai felügyelő bizottság nőtag-. jaiuak mandatuma lejár, az új választást az iskolaszék legközelebbi ülésében fogja teljesíteni. Az iskolaszék a polgári leányiskolái tantestületnek azt az elhatározását, hogy a polgári leányiskola négy osztályát végzett növen­dékek részére ingyen heti 5—8 órában továbbképző tanfolyamot létesít, örömmel vette tudomásúl s a tantestü­letnek jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését és köszönetét. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Gráner Jakabné szül. Weisz Teréz ugy saját, mint az alulírottak és a számos rokonság nevében mély fájdalom mai jeleuti, hogy felejthetetlen térje Gráner Jakab ur folyó hó 8-áu déli 12 órako--, 78 éves korában csendeseu elszenderült. Drága halottunkat folyó hó 10-én délelőtt tOV-2 órakor fogjuk a helybeli izr. temetőben örök nyugalomra helyezni. Zala-Egerszeg, 1896. szeptember 8. Gráner Irma férj. Dr. Eozenberg Sándorné, Dr. Gráner Ernő, Gráner Géza, Gráner Béla, gyermekei. Dr. Rozonberg Sándor, Dr. Gráner Ernőné szül. Pick Giza, Gráner Gézáné szül. Sommer Berta. Ozv. Boschán Józefné szül. Gráner Katalin nővére. Béke lengjen hamvai felett!". Temetése, amelyen úgy a városi képviselőtestület, mint a zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaság igazgató választmánya testületileg vett rész, nagy részvét mellett ment végbe f. hó 10-én d. e. 10</ 2 órakor. A boldogult koporsóját számos, szebbnél szebb koszorúk diszíték a temetőben Engelsmann Izrael helybelyi főrabbi megható gyászbeszédet mondott, melyben az elhunyt ki­váló nemes tulajdonságait méltatta. — Béke poraira ! Áthelyezés. A m. kir. péniigyminiszter Iloránszky Bertalan számvizsgálót a pénzügyminiszteri számvevősé­gektől a zala-egerszegi pénzügyigazgatósághoz, Neumayer István zala-egerszegi pénzügyigazgatósági számtisztet a veszprémi pénzügyigazgasóság számvevőossztályához át­helyezte. Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi iparos ifjak önképző egylete által f. hó 5 ik és 6 áu rendezett mű kedvelői szinielőadás alkalmával feliilfizetni szívesek voltak : tek. Árvay Lajos m. t. főügyész ur 3 f>-tot, özv. Tahy Rozália urnő, Kaszter Sándor és Csádek Károly urak 1—1 fortot, Tikk László ur 50 krt, Filipovits Sándorné 40 krt, Goldfinger János ur 30 krt, N. N. és N. N. 20—20 kr, Portits János ur és N. N. 10—10 krt. — A nemes szívű felülfizetőknek ez uton is hálás köszönetét fejezi ki az egyesület nevében az elnökség. Biciklisták figyelmébe ajánljuk a városi kapitányi hivatalnak 1686. sz. alatt szerkesztőségünkhöz intézett következő megkeresését: „Hivatalos tisztelettol kérem becses lapjábau közzé tenni, hogy tekintettel arra, hogy a kerékpáron járók alkonyat után a sötétben is hajtanak a nélkül, hogy jelzőlámpa- vagy csengetyüvel a járó kelő közönséget figyelmeztetnék, — nehogy a gyalog járó közönség testi épsége veszélyeztetve legyen, felhívom a kerékpározó közönséget, hogy a kerékpár szabályokat minden tekintetben szigorúan betartsák, különösen al­konyat után égő lámpát és csengetyüt alkalmazzanak, mert a reudőrséget utasítottam, hogy az olyan kerékpá­rosokat, kik a szabályokat be nem tartják, megbüntetés végett bejelentsék ; az ismeretleneket megállásra és iga­zolásra felszólítsák ; egyúttal pedig felhatalmaztam minden egyes rendőrt, hogy azon kerékpárost, ki felhívására azonnal meg nem áll, karhatalommal is az eszköz és módra való tekintet nélkül a saját maga személye vagy kerékpárának veszélyeztetésével is megállásra birja. Zala­Egerszeg, 1896. szeptember 5 én. Gaál, rendőrkapitány. Egyházmegyei hir. Huber Gyula veszprémi egy házmegyi áldozár, az országos hírű dalköltő, Káptalan­Tótiból Somogyvárra helyeztetett át. Új pénzintézet vármegyénkben. A nagykanizsai gazdasági takarékpénztár részvénytársaság — céggel Nagy • Kanizsán új pénziutézetet alapítanak, melynek alaptőkéje egy millió korona lesz s ezt 2.500 db, 400 korona név­értékű részvény kibocsátásával fedezik. Az intézet léte­sítésén Hertelendy Béla, Koller István és Véssey László, vármegyénk három tekintélyes férfia, buzgolkodik s az eszmének úgy a földbirtokosság, mint a kereskedelem é­ipar köréből sok és tekintélyes tényezőt nyertek meg úgy, hogy a terv keresztülvitele biztosnak tekinthető. Az új pénzintézet célja a méltánylandó hiteligényeket lehetőleg gyorsan és olcsón kielégíteni, emellett a birtokviszonyok felmerülő változásánál a már meglevő terhek arányos és célszerű rendezését közvetíteni és a takarékosság fejlesztése mellett a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem érdekeit a helyi viszonyokkal összhangban istápolni. Az alapítók terve, hogy vármegyénk minden vidéke befolyásos egyénekkel legyen képyiselve az új pénzintézetben s ezt a tervet annyiban már meg is valósították, hogy a vidék sok tekintélyes és vagyonos egyénisége alapitónak jelent­kezett. Az új vállalat tervezete arra vall, hogy szolid és humánus szellemben való működés és a közgazdasági érdekek helyes védelme mellett közelebb hozza egymás­hoz a mezőgazdaság és kereskedelem képviselőit. Jotékonyság. Özvegy Gráner Jakabné úrhölgy, a zala-egerszegi nőegyletnek és Chanukaegyletnek alelnöke, a zala-egerszegi nőegyletnek tíz forintot, a zala-egerszegi Chanuka egyletnek tíz forintot volt szivesjadományozrii, mely kegyes adományért az egyesület elnökének távol­létében hálás köszönetet mond Rozenberg Janka, a nő­egylet pénztárnoka. Halálozás. Tóth Kálmán, a hodosáni állami elemi iskola igazgató tanítója, f. hó 3-án hosszas szenvedés után elhunyt. F. hó 4-én temették el nagy részvét mellett. Pótló ós javito érettségi vizsgálatok. A z. egerszegi felső kereskedelmi iskolánál az 1896/7. tanévi szeptember havi pótló és javító érettségi vizsgálatok szóbeli része f. hó 11. és 12-én volt Dischka Győző pécsi kir. tőreál­iskolai igazgatónak, mint a vallás- és kösoktatásügyi minisztérium részéről kiküldüít biztosnak, elnöklete alatt; a kereskedelemünyi minisztériumot, mint biztos, dr. Czinder István köz- és váltóügyvéd képviselte, miután Szigethy Antal, a zala egerszegi ügyvédi kamara elnöke, betegsége miatt akadályozva volt a vizsgálaton való megjelenésben, Pótló érettségire jelentkezett 3, javitó érettségire 15, össze­sen 18 növendék, akik közül a pótló érettségit egy sikerrel letette, kettő egy-egy tantárgyból december lióbau teendő pótérettségire utasíttatott; a javitó vizsgá latra jelentkezett 15 növendék közül 14 érettnek nyil­váníttatott, egy kivételesen egy tantárgyból december hóban teendő pótérettségire utasíttatott. Műkedvelő szinielödas. A zalaegerszegi iparos ifjak önképző egyesülete f. hó 5 -én és 6-án a „Korona" vendéglő nagytermében tartotta — már néhány év óta szokásba vett — műkedvelői szini előadását. Szombaton puszta előadás volt, vasárnap az előadást táucmulatság követte. Színre hozták Szigligeti Edének egyik legsike­rültebb népszínművét „A czigány" t. A színdarab mind­nyájunk előtt ismeretes nehéz szerepekből van konstru­álva, s ha ennek dacára az iparos ifjak elég erőseknek gondolták magukat a darab előadására, csak dicséretet érdemel vállalkozásuk, s feltétlen elismerést a vezetők és intézők ügybuzgalma, melylyel a darab szinrehozatala és az egyes szerepek betanítása körül eljártak. Az elő­adás mindkét este, de főleg a második napon — mikorra már a szereplők is jobban megszokták a lámpafényt és a sok szem tekintetét — kifogástalan volt és lagalább is olyan nívón állott, hogy az iparos ifjak büszkeséggel emlékezhetnek rá vissza, mint a hogy, nem kételkedünk benne, hogy sokáig él emlékezetükben szereplésüknek talán minden szava. Az egyes szereplők között első helyen kell említenünk Mautner Etel kisasszonyt, aki Rózsi nehéz, jórészben tragikus szerepét, a dilettantizmus mérté­két felülmúló tehetséggel játszotta meg. Balaton Sándor, ki egyúttal a rendező volt, teljes sikerrel alakította Zsiga szerepét. Ügyesen játszottak és szépen énekeltek Unger Antal íGyuri) és Körmendy Pál (Ferke). Teljes igyeke­zettel és elég szép eredméuynyel töltötték be szerepkö­rüket: Kopácsy Mariska k. a. (Rebeka), Horváth Juliska k. a. (Evi); Jády Károly (Várszegi), Janzsó Sándor (Kurta), Kocsis József (Márton gazda), Keszli József (Peti) stb. A második előadást követett táncmulatság vidám hangulat mellett a reggeli órákig tartott. Adomány. A zala egerszegi kenyéregylet részére Steiuer Mária úrhölgy (Budapest) és Heinrich Vilmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom