Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-09-13 / 37. szám

A küldöttség szónoka Lénárd Ernő volt, ki oly szivhez szóló gyönyörű beszéddel üdvözlé a prímást, hogy az üdvözölt főpásztor zokogva könnyezett. Az éljenzés lecsillapulta után a bíboros hercegprímás kijelenté, hogy mindig hálásan gondol szülővárosára, melynek nemcsak szép vidékét, tavát, hegyeit, rónáit, hanem főleg lakósaít szivéből szereti. Végül igy tejezé be beszédét: „Igaz, önzetlen és tiszta ez a szeretet, melyet magammal hoztam, kérem, viszonozzák azt!" — Ezután a küldöttség minden egyes tagjával hosszasabban beszélgetett a hercegprimás. Scheiner Henriket, volt iskolatársát, megölelte; Buehberger Gusztáv pékmesternek pedig azt mondá, hogy a „kis ablaknál" sokszor vásárolt zsemlyét; Nagy István városbiróval pedig tudatta, hogy 100,000 koronás millenniumi alapítványát magával hozta s a városi hatóság kezébe óhajtja letenni. Azután még egyszer elbúcsúzott a hercegprímás s éljenzésektől kisérve, vissza vonult termeibe. Vármegyénk főispánja, dr. gróf Jankovich László őméltósága, szeptember (3 án 3/

412 órakor vasúton éikezett Keszthelyre az ünnepségekre. A pályaudvaron Takách főbiró fogadta és üdvözölte ; azután a város végén felállított díszkapun át a városházára hajtattak, a hol a képviselőtestület, hatóságok, testületek és egyletek vezetői éljenzéssel fogadták a főispánt. Stieder Lajos v. ügyész üdvözlőbeszédére a főispán meleg köszönetet mondott a fogadtatásért, mely után Nagy városbíró egyenkint bemutatta a jelen voltakat. Hétfőn, szept. 7-én, a hercegprimás üeminentiája délelőtt meglátogatta dr. Kuncz Adolf csornai prépost ő méltóságát s aztán vele megnézte a főgymnasium új épületét, tantermeit, szertárait; a tornateremhez érve, az abban egybegyűlt főgymnasiumi ifjúság üdvözlő dallal fogadta a kegyes főpásztort. Itt dr. Burány Gergely igazgató üdvözölte, mely után a hercegprimás szép buzditóbeszédet intézett az ifjúsághoz, nem hagyván említés nélkül, hogy őis Keszthelyen kezdé tanulmányait, itt tanulta meg Istent, királyt, hazát, szülőföldet, jótékonyságot, könyörületességet stb. szeretni. „Tanuljauak Önök is, kedves ifjak! ugy az Isten áldása lesz rajtok !" Ezzel bucsut vett a tanári kar mindenegyes tagjától s a ,Hymnus" dallamaitól kisérve eltávozott s bement a restaurált templomba, mely nagyon kellemesen lepte meg ő eminentiáját. Ez idő alatt dr. Kohl titkár a városházán járt és átadta Nagy István városbíró kezébe a hercegprimás 100,000 koronás alapitváuyát és az erről szóló alapító levelet. Ugyanaznapon d. u. 5 órakor érkezett Keszthelyről Sümegről jőve a megyés püspök,; báró Hornig Károly ő méltósága, Csirke Iván vezetése alatt lovas bandérium és fényes fogatokon fogadó küldöttség ment a püspök elé. A megyei főpásztort a Dobogónál Stieder Lajos v. ügyész üdvözölte, ki válaszában örömét fejezte ki, hogy részt vehet a hercegprimás látogatása alkalmával végbe menendő templomszentelési ünnepélyen. A grófi kastély előtt nagy közönség és a tanulóifjúság várta a püspököt é3 lelkesen megéljenezte, ki a diadalkapu alatt elhajtatva, a grófi kastélyba szállt. Hétfőn este Keszthely város közönségének a biboros hercegprimás iránt táplált hódoló és benső tisztelete jeléül fényes kivilágítás volt. A főutcán végig színes lampionokkal volt két oldalt megrakva, az ablakokból is bőven sugárzott ki az örömtűz. Több helyt diszes transzparantok is voltak, nevezetesen: a városház erké lyén a következő transzparant: „Biboros főpap ! Városunk szülöttje ! Földieid imája kiséri lépteidet!" A főgymnasium erkélyén : „Áldott, ki az Ur nevében jő !" Az apátplébános lakásán következő^ feliratú transzparant volt! „Hozta Isten ! Védje Isten ! Szentegyházunk nemes főpásztorait!" Igen szép volt a régi takarékpénztár trauszparantja, melyen a hercegprimás életnagyságú mellképe volt festve biboros öltözékben s alatta a következő felirat: „Éljen Vaszary Kolos, Magyarország bibornok hercegprímása, városunk nagy fia és jótevője!" Az utcák mindenfelé árjaiban. A vőlegényi és menyasszonyi csókok is igen értékesek és vigan cuppannak, kivált ha függelékül dús hozomány Ígérkezik. A csókról eddig legtöbbet az angolok írtak, hololt az ember azt hihetné, hogy e számító, rideg nemzet többre becsüli a bifszteket, mint a szellemi nyalánkságot. Sidney, Wirt.h, Burns, Byron, Temyson igen szépen ábrándoztak a csókról. Sidney azt mondja • „A csók a lelket a lélekkel köti össze, természetes uton a szerelem kötelékeivel. Burns „a szelíd érzelmek nedves pecsétjének, az ifjú érzelmek legkedvesebb kötelékének nevezi a csókot. A dús képzelmü Byron elragadó varázst helyez a szerelem első csókjába. Hogy honol benne varázs, az tagadhatatlan, mert különben nem méláznánk pici piros ajkakról. A keresztény vallásban is nagy szerepet játszik a csók, sőt diplomáciái közvetítő is volt már, mert 'udjuk, hogy Buckingham herceg két csókkal szerezte meg magának Mária királynét. Mátyás király csókja történelmi hírt vivott ki. A „normafa" e csók emléke. Hát a francia császárok I. Ferenctől XVI. Lajosig hány millió frankot pazaroltak el csókokért, ki tudná megmondani. Mig a képzelem táradhatatlan szárnyakon csapkod s mig az erő, ifjúság érzelem szikrákat gyűjt a kebelben, a csók igen értékes és becses. A szülői csók sohasem veszt értékéből, a baráti csók ingadozik, mint a börzei árfolyam. Az emberi csókhoz hasonló a galambok és gerlék csókja. Hihetőleg mi is tőlük tanultuk. Hiszen a szent irás szerint ezeket a kedves állatokat ugy is hamarább alkotta meg a Teremtő, mint a mindent majmoló embert. Ha ez igaz, akkor jó dolgot tanultak el. Egy kellő idejében adott csók világmozgató eseményeket létesített, vagy oszlatott el. Az ember hihetőleg nein is tudna ellenni csók nélkül. Csók István. tömve voltak közönséggel, mindenki a hercegprímásról tudott valami szépet, kellemeset mondani. Az ünnepi hangulatot emelte a zenekarok szebbnél-szebb zenéje. Kisasszony ünnepén, szeptember 8-án, szentelte fel Vaszary Kolos, biboros hercegprímás, a keizthelyi góth templomot, mely szépségben és történelmi emlékekbeu egyaránt kiváló. A pontifikáló főpap érkezése 8 órára volt jelezve; ezt megelőzőleg a közönség, a fényes díszruhás vármegyei küldöttséggel és élén dr. gr. Jankovich László főispánnal, a templom előtt helyezkedett el. Majd megérkezett br. Hornig Károly püspök, gr. Festetics Tassiló diszmagyarban s aztán jött remek diszfogalán a hercegprimás, ki a templomban felöltvén egyházi ornátusát, megkezdé a felszentelést. A primásnak segédkeztek : báró Hornig K. püspök, Bita Dezső apát, Komlósy és Palotay kanonokok, Ujváry és Balaton apátok, Ley esperes stb. A prímás a főoltárt, a püspök a mellékoltárakat és a templom belsejét szentelte fel. Ezután Ruschek Antal győruádorvári esperes plébános szép egyházi beszédet tartott. A szóuoklat után a hercegprimás kis misét mondott, melynek végez tével áldást adott, majd felszentelte a helybeli kath. legényegylet zászlóját, melynél gr. Festetics Tassilóné, szül. Hamilton Mária kir. hercegnő szerepelt, mint zászló anya. A megáldás és felszentelés után a zászlónyélbe az első szeget a prímás verte be, azután a grófné, gróf és gyermekei, a püspök vertek szegeket. Mindez II óráig tartott, ekkor a hercegprímás levetette misemondó ruháját, nyustprémes talárját öltötte magára s a papságtól és a notabilitásoktól kisérve, a közönség tiszteletteljes üdvöz lése közben harangzugás között a grófi palotába hajtatott. — Ezután a templomban a nagymise következett, melyet a püspök celebrált. Mise után a klerns tisztelgett a prímásnál, utánna Zalavármegye törvényhatósági bizottságának küldöttsége a főispán vezetése alatt. Délután 2 órakor az „Amazon" szállodában 300 teritékü díszebéd volt, melyen dr. Kuncz A. prépost a királyt köszöntötte fel, dr. gr. Jankovich László főispán a hercegprimást éltette, úgy szintén Lénárd Ernő is; szóltak még dr. Burány G., dr. Ruzsicska Kálmán, dr. Bita Dezső, dr. Dunst F., Csertán Károly, Komlósy kanonok, stb. Délután 4 órakor a templomtéren folytatták a szeg beveréseket a kath. legénylet zászlójába. Este 7 órakor gr. Festetics Tassiló a hercegprimás tiszteletére fényes ebédet adott, melyre számos notabilitás volt hivatalos. A biboros hercegprimá9 szeptember 9-én reggel 6 órakor gyorsvonaton Budapestre utazott. A pályaudvaron a hercegprimás szives bucsut vett gr. Festetics Tassillótól, br. Hornig püspöktől, dr. gróf Jankovich Lászlótól, Csertán Károly alispántól, dr. Dunst apáttól, dr. Burány G. igazgatótól és az egész városi képviselőtestület, tan intézetek vezetői, s az összes megjelentektől. —- Ugyan azon vonaton utazott el Keszthelyről br. Hornig püspök is Budapestre, Elmultak a szép napok I Ezek a napok igazi virág vasárnapjai voltak Keszthely városának! Virág boritsa Vaszary Kolos biboros hercegprimás minden lábnyomát, igy tiszteljük mi a béke igaz nagy apostolát! A „Dunántúli Közművelődési Egyesület" közgyűlése. A „Dunántúli Közművelődési Egyesület" —a köz művelődési egyesületek ünnepi kongresszusának bevezetése képpen — f. hó 7-^én tartotta millenáris közgyűlését Széli Kálmán elnök elnöklete alatt, élénk érdeklődés mellett. Az ülést Széli Kálmán, az egyesületnek alapításától fogva elnöke, akinek köszönheti tulajdonképpen az egylet felvirágoztatását, nyitotta meg. Megnyitó beszédében megköszönte a tagok megjelenését s azután rövid vissza pillantást vetett a lefolyt évre. Az egylet ez idő szerint még nem hívatkozhatik nagy eredményekre és fényes sike rckre; mert még mindig a kezdet nehézségeivel kell küzdenie és anyagi eszközei nagyon korlátoltak. A milleniumi év nem volt kedvező az egyesület működésére; mindenki a fővárosba törekedett s igy a vidéken sikeres kulturális mozgalmat nem lehetett indítani. Táp lálja azonban a reuiéuy, hogy a közel jövőben sikerülend az egyesület érdekében nagyobb érdeklődést kelteui. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Porzsolt Kálmán, az egyesület fáradhatlan buzgalmu titkára, olvasta fel gonddal egybeállított, terjedelmes évi jelentését. A jelentés bevezetésképen foglalkozik a közművelődési egyesületeknek szükségességéről, a módozatokról, melyekkel ezeket, a hazafiasság szempontjából oly nagy fontosságú egyesületeket támogatnunk kell, hogy az általuk kitűzött magasztos célokat megvalósíthassák; majd fejtegeti az egyesületek vezetését, szól azok műkő déséiiek irányár ól. Át tér azután magának, a D. K. E nek, eddigi működésére, előre jelezve, hogy nagy eredményeket pénzlorrás hiányábau ez ideig nem mutathat fel. Az egylet elnökségének s igazgató választmányának — nagyobb hagyományok és adományok Irányában — az volt a fő törekvése, hogy a későbbi felvirágzásnak alapjait jól lerakja, az egyletet oly módon szervezze s oly módon vezesse, hogy az egylet működése se a tagok között, sem kifelé, semmiféle visszavonást, semmiféle politikai, nemzetiségi és felekezeti viszályt föl ne keltsen, továbbá a gyűjtött vagyon s a tagok járuléka a legtakarékosabban kezeltessék s oly móoon helyeztessék el, hogy ne csak a tőke soha veszélyben ne forogjon, hanem annak kamatoztatása is biztosítva legyen. Végül a fő törekvés az volt, hogy ha bár egyelőre kevesebb intéz ményt állithat is föl az egylet, azok legalább oly módon létesíttessenek, hogy fenmaradásuk örök időkre biztosít íassék. Aránylag kevés kisdedóvodát állított fel a D. K. E., de mindegyik óvodája e nemben mintaintézet, felszerelése kifogástalan, óvónői kivétel nélkül kitűnően működnek. Az igazgatóválasztmány törekvése minta ovodái mellett — az olcsó pénzen s gyakran ingyen könyvekből Összetákolt népkönyvtárak helyett, melyek teljesen eltévesztik hatásukat, amennyiben a népet az olvasástól elriasztják — vándor könyvtárak felállítása, melylyel hazánkban uj irányzatot szabott. A 1). K. E. általános közművelődési egylet kiván lenni s nem akar lenni sem kizárólagos népnevelési egylet, kizárólag magyarosító egylet; működését tehát a nép körén túl is terjeszti s a közművelődést nemcsak a nép körében kívánja terjeszteni, valamint működését nem szorítja kizárólag a nemzetiség lakta vidékre. Arra a nagy célra, mely az egylet megalakulására a lökést megadta: a Dunántúlról történő kivándorlás megakadályozására, keveset tehetett eddig az egylet ; a titkári iroda a baj diagnosisának megállapithatása végett évek óta gyűjti a közigazgatási hivatalak utján a kivándorlás adatait. Az egyesület anyagi eszközei a kivándorlás megakadályozása tekintetében teljesen jelentéktelenek levén, az egylet ez irányban meg sem kisérlette az actiót s inkább csak közvetett módon hatott a kivándorlás megakadályozására, mely célra igen eredményesnek mutatkozott a Dunántúl két vidékén, nevezetesen a Balaton vidékéu és Vasmegyében a nyaraló helyek felkarolása s különösen Balaton vidékén a phylloxera által pusztított szőlős gazdák számára rendkívül növekedő jövödelmi forrást nyújtott a nyaraló közönségnek nagy mértékben való odaözönlése, miben a D. K. E.-nek jelentékeny része van. Ugyanis az egylet által éveken keresztül kiadott ismertető füzetet tiz busz ezer példányban szétosztatván, évenként százával ós ezrével növelte a nyaraló családok számát a Balaton vidékén. A Balatoni szőlőtelepítés mellett a kivándorlás megakadályozására szolgált a Dunántúlon több gyárnak felállítása, amelyek a D. K. E. egyes előkelő tagjainak köszönhetik létesítésüket. A magyarnyelv terjesztése érdekében a kisdedóvók és könyvtárak felállítása mellett a D. K. E. a magyar* nyelv tanulásában előmenetelt tett tanulóknak ösztöndijat vagy jutalomdijat adott, a magyarnyelv tanításában magukat kitüntetett tanítókat megjutalmazta, továbbá hazafias szellemben irt népies iratokat ingyen osztatott ki a nép között. A tag- és pénzgyüjtés a lefolyt évben szép eredménynyel járt, amennyiben az alapító ós örökös tagok a törzsvagyonra 7.159 frt 77 krt fizettek, míg a pártoló és rendes tagok befizetése az adományokkal és kamatjövedelemmel együtt 4.180 frt 54 krt tett ki. Az egylet vagyona 1895. végén 71.371 frt 89 kr. Nagy munkával elért kis eredmény ez, — mondja záradékül a titkári jelentés — de csüggednünk nem szabad s türelemmel kell várnunk, amig a nemzet lelkesedése és pártfogása nagyobb mértékben megnyilatkozik. A lelkes éljenzéssel fogadott titkári jelentés után dr. Fekete Ignác főpénztámok terjesztette elő a mult évi vagyon kimutatást, valammt a zárszámadást. A közgyűlés a jelentést é3 zárszámadást tudomásul vévén, az igazgató választmánynak a felmentvényt megadta. — Ezután Porzsolt Kálmán főtitkár előterjesztette a jövő évi költségvetési előirányzatot, mely szerint az egyleti óvadék segélyezésére, a magyarnyelv terjesztésésében magukat kitüntetett tanítók jutalmazására, a magyarnyelv elsajátításában kitűnt tanulók díjazására, a házi ipar fejlesztésére, nép és vándorkönyvtárak létesí tésére az egylet 6.400 irtot fog fordítani. Apponyi Albert gróf indítványára elhatázozták, hogy a D. K. E a többi kulturegylettel együtt folyamodik a kormányhoz a postamentesség kiterjesztése végett, hogy az egyesületek kezelési költségei ily módon is kevesbíthetők legyenek. Mangold Gusztáv, a Balatonfüredi Közművelődési fiókegylet titkára, a vidéki fiókegyletek segélyezéséről kért gondoskodást az előirányzatban. Felszólalására az elnök és főtitkár megjegyezték, iiogy az igazgatóválaszt inánynak a költségelőirányzat tervezete szerint jogában áll a szükséghez képest az egyes vidéki fiókegyleteket támogatni. Fábinyi Teofil v. b. t. tanácsos meleg szavakban emlékezett meg az elnöknek, Széli Kálmánnak, kiváló érdemeiről, akinek neve fényt, munkássága sikert biztosított az egyletnek. Felkérte a közgyűlés nevében az elnöki tisztségnek továbbra való viselésére. A jeleuvoltak lelkes óvációban részesítették a D. K. E. népszerű s közszeretetben álló elnökét, aki megköszönte a bizalmat s másodelnöknek ajánlotta újból megválasztani Pallavicini Ede őrgrófot és Rákosi Jenőt, akik az egylet vezetésében fáradhatlan buzgalommal segédkeztek neki. Széli Kálmán indítványára Pallavicini Ede őrgrófot és Rákosi Jenőt másodelnöknek megválasztották, valamint újból az igazgatóság összes tagjait. Mire a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. Városunk 1897. évi költségvetése. Városunk 1897-ik évi költségvetési előirányzatát, melyet a városi tanács egybeállított s a városi pénzügyi bizottság változatlanul elfogadott s elfogadás végett ajánl a városi képviselőtestületnek, következőkben ismertetjük. Bevételek, A.} Rendes bevételek. Pénzmaradvány 1895. december 31-én 12 frt 20

3/

4 kr., telepedési dijakból 48 frt 72 kr., marhalevelek kiadása és átíratása után 595 frt 05 kr., adóvégrehajtásból 1.095 frt 84 kr., szemétkihordási dijakból 80 frt, fizetési ivekből 1 frt 70 kr., ebadó- és védjegyek eladásából 111 frt 09 kr., összesen 1.931 frt 40 kr. Elemi iskolai bevételek : a város által kezelt iskolai alapok évi kamatai 1.960 frt 36 kr., női kézimunka tanfolyamnál tandíj 68 frt 16 kr., összesen 1.128 frt 52 kr. Iparos tanonciskolái bevételek: tandijakból 396 frt, iparengedély dijakból 50 frt, államsegélyből 300 frt, iparkihágási bírságokból 123 frt = 869 frt. Kisdedovodai jóvódelmek: tandijakból 429 frt 75 kr., ovodai alaptőke kamr.ta 600 frt 28 kr. == 1030 frt 03 kr. A rendes bevételek összege 3.027 frt 55 kr.