Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

dasági jelentőségére. Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. tit kárja „A gazdatársadalom működése" cimmel a gazdasági egyesületek szőlészeti és borászati szövetkezetek és tár sulatok szerepéről ir a szőlómivelés terén. Angyal Dezső, a budai kertészképző intézet tanára a szőlómivelés mai gyakorlatát irja le számos ábrával. Mezey Gyula magyar óvári gazd. akadémia tanára a szó'ló növényi, különösen gombabetegségeit és ellenségeit irja le (lisztharmat, an-> traknozis, black-rot, white rot, gyökér penész), szintén sok ábrával magyarázott munkálatában ; mig Saji Károly hasonló terjedelembeu ismerteti a szőlő rovar ellenségeit, és a gommosse bacellaire t (a szőlő mézgabetegsége), szintén egy külön fejezetben. Szilárd Gyula a csákvári földmivesiskola segédtanára a „Peronospora viticola

a, a szőlők ez ujabb, Magyarországon ma már — sajnos — mindenütt elterjedt betegségét és az ellene való védekezést ismerteti szintén számos magyarázó rajzzal. Dr. Szilárd Ferenc köz- és váltó ügyvéd ,,A szőlőtermelést érdeklő magyar törvényeket" magyarázza. A munka további részét egyszáz magyar szőlőtelep nek a leirása képezi. Maga ez a nagy rész felette érdekes és rnegbecsülhetlen munka. Magyarország legjelesebb szőlőtelepei vannak itt szakszerűen ismertetve, a telepítés, a művelés részletes leírásával, számos rajzzal illusztrálva. Rácz Sándor magy. kir. szőlészeti felügyelő terjedelmes monográfiát irt Jálics Géza szőlős-gyáli 200 holdas szőlőjéről, sok rajzban mutatva be a művelést, a használt eszközöket, az épületek, pincék, présházak terveit és költségvetését. Serfőző Géza a pestvármegyei gazd. egyl. titkára több pestvármegyei telepet ir le ; mig Bíró Géza a kecskeméti „llelvetia" telep igazgatója ezt a nagy vállalatot ismerteti. — Végül Angyal Dezső a „Borászati Lapok" 28 éves történetét irja meg, száznál több fényképben mutatva be a lap régi és mostani munkatársait. A mű nagy quartalakban 350 rajz és fénykép illusztratióval jelen meg, és számottevő alkotás szakirodalmunkban. A „Borászati Lapok

u összes előfizetői milleniumi ajándékul kapják, bolti ára 3 forint lesz. Ha a „Zalamegye

u bármely előfizetője 2 forintot beküld előre a „Borászati Lapok" kiadóhivatalához (Budapest, Köztelek), az a művet bérmentve fogja meg küldeni. C S A R N O K. Az én dolgom a Pesti Naplónál. Jókai Mór-tól. Most is édesen gondolok vissza azokra a szép, csendes időkre, amiket ugy hivunk, hogy Bach-korszak. Schmerlingnek sikerült a Bach elődeit rehabilitálni. A Bach és a Schmerling éra ugy áll egymás mellett, mint a Nirvána meg a Dante pokla: amott a semmivéporlás elmállasító lassú zsibbadása, emitt a tortúrák minden fajtájának keresztülpróbálása. A magyar újságírónak a Bach idejében az volt a jelszava: „ne szólj szám, nem fáj fejem". Schmerling uralmában meg az, hogy: „ha szólsz is megbánod; ha nem szólsz is megbánod". Az ötvenes években lélekzetet venni minden honpolgárnak, rang és fajkülönbség nélkül, teljesen szabad volt, de már a lélekzetet vissza is lehelni, ugy, hogy ennek hangja is hallható legyen, csupán a magyar ókonzervativeknek. A többi mind „mundtodt" volt. (Nincs erre ne is legyen, magyarszó.) Dicséretükre legyen mondva, ezt a jogukat fel is használták. Szidták a kormányt nemcsak Budapesten, de még odafent Bécsben is. A magyar ó-konzervativek 1 umene volt Ürményi József. A' magyar nemzeti ellenzék egyediili látható feje. Ahhoz ragaszkodtunk, mint a horgas atómusok, mi többi szétzüllödt magyar hazafiak: Kemény Zsigmond, Csmigery Antal, Kazinczy Gábor, Szilágyi Sándor, magam is. Egész legendakör képződött az alakja körül. Hogy figurázta ki a bécsi Hofburg fényes udvari báljában a mindenható Bach minisztert, fenhangon kérdezte tőle: „nun lieber Herr Doktor (!) was habén Sie neues vor, um Ungarii zn beglücken V" Hallatlan merénylet ! De hasonló merészség volt, amikor Ürményi József a budai várkan a helytartó által adott udvari bálon odaplántálta magát a legelső hivatalnokvezér elé hátat fordítva felé, ugy, hogy a két kezét a két frakk,szárnyának zsebébe mélyesztve, ő nagyméltóságát teljesen elnapsötétítette. Ezért felsőbb rendeletre meg is kellett duellálnia a dehonestált kegyelmes urnák Örményivel s szerencse, hogy a pisztolok lojálisok voltak. E kiváló tekintélynek auguriuma alatt mi, fent elsorolt cievans rebellisek egy merész vállalatot kezdtünk, a „Nemzeti Könyvtár" kiadását. Régi krónikáknak, magyar közéletnek megörökítése volt benne a főcél. Sok nagybecsű munka lett ott összehordva: többek között Cserey Mihálynak nagy érdekű erdélyi korrajza. Ennek a befolyása alatt született meg a Szigligeti „Béldi Pál" drámája s nekem is több regényem: (Erdély aranykora, Törökvilág Magyarországon, Kétszarvú ember.) Később ezen a félig taposott ösvényen át megnyílt az ut egy rendes napilaphoz, amelynek koncesszióját a derék idősb Emich Gusztáv tudta megszerezni a maga firmájának. Ez volt a Pesti Napló. Csak két lap van még mai nap életben, amely a távol Bach-korszakban merészkedett megszületni: mindakettőnek én voltam a keresztapja: a Vasárnapi Újság és az Üstekös, napilap csupán a Pesti Napló. Ez képviselte egyedül a magyar nemzeti szellemet. Szerkesztője volt Török János. Az egyedüli posszibilis szerkesztő széles e Magyarországon. Minden egyéb publicista terhelve volt a kormánykörök előtt. Hisz én nekem magamnak is csak ugy lehetett két éven át a Vasárnapi Újságot szerkesztenem, hogy Pákh Alberth Melléklet a „ZALAMEGYE" 1896 évi 34 ik számához. lett megnevezve felelős szerkesztőnek; az pedig Graefen- " bergben üdült nehéz betegségéből s minden héten üres lapot küldtünk fel hozzá, azt visszaküldte az aláírásával ellátva s arra nyomtattuk a cenzornak benyújtandó számot. Tehát a Pesti Napló munkatársa voltam én is. Igaz, hogy csak a vonal alatt. A tárcájában jött a regényem. Az első regényem, mely azzal a vakmerő furfanggal jött létre, hogy naponkint egy tárcára valót irtam meg belőle, a következő napra való még csak a fejemben volt meg. Könnyen beletörhetett volna a késem. Ez a regényem volt az Egy magyar nábob. Szép honoráriumot kaptam érte: a Pesti Napló-tó 1 ezer forintot. Rengeteg pénz volt ez akkor ! Kivált nekem. Nem is tudtam volna mire elkölteni. ha a svábhegyi telket (egy elhagyott kőbányát) meg nem vettem volna rajta. Hanem ez még csak felét adta ki a vételárnak : hogv a másik fele is megkerüljön, nem volt mit tennem más, mint a jó Magyar Nábob örököséből egy másik regényt leszármaztatnom: ekként támadt a Kárpáti Zoltán. Ezért is megkaptam — előre a szép ezer forintokat Emichtől. S aztán irtam ezt is, egyik tárcát a másik után a Pesti Napló-ba, nem aggódva a jövendők miatt. Hanem aztán ennél csakugyan utolért a nemezis. Az uj telkemen, galagonyabozót-irtás közben a jobb kezem hüvelyujjának a körme alá szűrődött egy tövis, beletört a hegye, az ujjam meggyült, nem tudtam a tollat fogni: a tárca elmaradt a lapból. De másnap már ott volt a szerkesztő kegyetlen fulminatoriuma az asztalomon: „Hallja az úr! vagy regényt írjunk, vagy paszuly t öntözzünk! Ba felvette az ur az árát, irja meg az aequivalensét!" En aztán mit tehettem V Török Jánosnakigaza volt. írni kellett. írtam a folytatást balkézzel. Ha a tisztelt olvasó talál valami nevetni való furcsát ebben a regényben, gondoljon rá, hogy én azt balkézzel irtam, a jobbkezem hüvelykét az alatt széfei fü-főzetbe áztatva. De hát én még most is visszagondolok erre. S most, amikor már nevezetes ember lettem, a kinek hírnevét a filoxerák, szőlőmolyok és firkáló férgek milliói hirdetik s körüljárok viruló telkemben, gyönyörködve gyümölcsterhelte fák, bokrok és szőlők ismerős világában, mingig eszembe jut, hogy én ennek az alapját a jó Pesti Nap)ló-\\zk köszönöm. Adjon az Isten neki is még sok időkön át bőséges szüretet! Hivatalos-rovat. Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, miszerint az 1896, évi általános jövödelmi pótadó kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t. c. vonatkozó §§ ai értelmében a váiosi adóhivatalnál 8 napon át vagyis 1896. évi augusztus hó 21-től 28 ig bezárólag előre telt kihirdetés után közszemlére kitéve van, a hol is a hivatalos órák alatt megtekinthető. Zala-Egerszegen, 1896. évi augusztus hó 21-én. Ilotfy Lajos polgármester. Helyi megyei és vegyes hirek. Ő felsége a király születésnapján f. hó 18-án a helybeli róm. kath. plébánia templomban ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet volt, amelyet Balaton József apátplébános teljes apáti ornatusban, fényes segédlet mellett tartott ez isteni tiszteleten jelen volt a vármegye tisztikara élén dr. gróf Jankovits László főispán őméltóságával, a honvéd huszár tisztikar, m. kir. csendőrség, a városban székelő hatóságok és testületek s nagy szánni közönség. — Délben ez alkalomból főispán őméltósága ebédet adott, amelyen a házigazda a legalkotmányosabb királyra emelte poharát, őt pedig a jelen volt vendégek nevében Balaton József apát-plébános éltette. A honvéd huszár tisztikar a király születés napján az „Arany Bárány" szállóban adott bankettet. Szent István Király ünnepnapját szokott kegyelettel ülte meg f. hó 20-án városuuk lakóssága. A róm. kath. plébánia templomban Balaton József apát plébános d. e. 10 órakor intülás misét mondott tényes segédlettel. Az ünnepélyes isteui tiszteleten jelen volt a vármegye tisz tikara dr. gróf Jankovich László főispán őméltóságának vezetése mellett, a honvédhuszár tisztikar, magy. kir. csendőrség, az egyes hatóságok és testületek, zászlósán a zala-egerszegi iparos ifjak önképző egyesülete. Kivonult a templomtérre egy század honvéd huszár is Soós főhadnagy vezénylete mellett. Eljegyzés. Fehér József vaskohó mérnök folyó évi augusztus hó 18-án váltott jegyet Kovács Bella urhölgygyel, Kovács Károly helybeli ügyvéd és volt polgármester urnák szeretetre méltó leányával. A debreczeni dalegylet Keszthelyen. A debreczení dalegylet, mely a f. hó 15-én Budapesten tartott orszá gos magyar dalünnepen énekével „kitüutető oklevelet" nyert, a Balaton vidék természeti szépségeinek megismerése végett körútra indult s ezen útjába ejtette Keszthely városát is. Keszthely város eleve értesülvén a debreczeniek jöveteléről, a vendégek ünnepélyes fogadására tett előkészületet. Fogadóbizottság alakult, mely goudoskodott az érkezők elszállásolásáról és szórakoztajásáról. Aug. 19 én a város lobogó diszt öltött, mozsarak durrogtak, jelentve hogy ma 11 órakor érkeznek Balaton-Füredről gőzhajón a debreczeni dalegylet tagjai. A Balaton parton hullámzott a közönség; Í1 óra 30 perckor a „Baross gőzhajó kikötött, meghozta a vendé geket, kik a Rákóczy induló zenéje között szállottak partra. A kikötő végén felállított diadal kapunál Imrik János, a „Keszthelyi Hírlap" főmunkatársa, szivélyes Isten hozottal fogadta a dalárokat, kiknek nevében Mark Endre mondott köszönetet a nem várt szép fogadtatásért. Az ezrekre menő lelkes közönség hosszú sorfala között lépdeltek a vendégek a reájok várakozó magán fogatokhoz, melyek a közönség éljenzései között szálli tották a dalárokat magán szállásokra. A vendégek u. n. Hévízre rándultak, este 6 óra után pedig városi kulturális célra a Balatonparton séta hangversenyt adtak, melynek műsora a következő volt: Hymnus Erkeltől. Dalünnepen Theintől. Kossuth dal — Gaáltól. Barna kis lány — Megyesitől. Szavalat — Szavalat Szabó Antal által. Honfidal — Hubertől. Minden este Zieglertől. — Mit daloltak — Theintől. A kitűnően előadott dalok rendk ivüli hatást idéztek elő, a nagyszámú közönség sürü tapsviharral fejezte ki elismerését, háláját és köszönetét. Aug. 20-án szt. István napján a debreczeni dalegylet tagjai megjelentek a szt. Háromság téren felállított tóbori kápolnában tartott ünnepi misén s gyönyörű énekeikkel emelték az ünnepély tényét. Mise után a város villás reggelivel vendégelte meg a dalárok. D. u. tiszteletükre a csónakázó egylet disz csónakázást, este pedig tűzijátékot és utánna a „Hullám" szállodában táncmulatságot rendezett. A nagy kanizsai izr. hitközség által fentartott felső kereskedelmi iskolánál az önkénytes lemondás folytán mégüresedett váltó- és kereskedelmi jogtanári állásra dr. Rosenberg Mór ügyvéd választatott meg, aki eddig is tanította ugyanott a közgazdasági ismereteket. Az eddig volt jogtanárnak, dr. Schwarcz Adolfnak, az izr. hitközség ;egyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét eredményes működéseért. A polgári iskolához rajztanárrá Neubrun Tóbiás okleveles rajztanárt, mig az elemi iskolához a 40 év tanítóskodása után nyugalomba vonult Boronkai Károly helyébe tanitóúl Eirschfeld Rezső okleveles elemi iskolai tanitót választották meg Galgóczról. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést : Homor János és neje, valamint gyermekei: Joseta, Jancsi és Bösk e fájó szivvel tudatják édes anyjának, napának, illetve nagyanyjukuak özv. Homor Istvánné szül. Kalhvoda Etelkának folyó hó 14-én délelőtti 12 órakor hosszú szenvedés után életének 68 ik évében történt gyászos elhunytát. Boldogultnak hült tetemei f. hó ltí-án délután 3 órakor fognak Bakon a róm. kath- sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat f. hó 17-én reggel. 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Bak, 1896. augusztus 14-én. Áldás és béke hamvaira! Tanítónő választás. A csáktornyai községi iskolaszék Ziegler Kálmánnak, miut a közigazgatási bizottság részéről kiküldött elnöknek, elnöklete alatt tartott gyülé sén az elemi iskolánál üresedésben volt kézimunka tanítónői állásra tiz pályázó közül egyhangúlag Zrínyi Ilona okleveles tanítónőt, Csáktornya város szülöttjét, választotta meg. Honvédek érkeznek Nagy-Kanizsáról az ottállo* másozó, három zászlóaljból álló gyalogezred f. hó 25-én jön városunkba s szeptember hó 3-áig fognak itt maradni. A helyben állomásozó honvédhuszárok f. hó 25-én indulnak a hadgyakorlatokra. Iskolai ertesités. Az 18D6/7^ik tanévi behatások a polgári tiuiskor III., IV-ik, valamint a polgári leányiskola és a felsőkereskedelmi iskola összes osztályaira s a női kézimunka tanfolyamra szeptember hó 1., 2., 3., 4-ig napjain delelőt 9—12 ig tartatnak a polgári fiúiskola épületében, a polgári és felsőkereskedelmi iskolai igazgatói irodában. A tanév szeptember 5-én d. c. 7 '/a órakor tartandó „Veni Sancte" val veszi kezdetét. A javitó és felvételt vizsgálatok augusztus 30. és 31 én lesznek. A beiratáson a tanulók a szülők vagv azok helyettesének kíséretében megjelenni és az előző évről szóló iskolai bizonyítványukat, valamint az újra oltásról szóló orvosi igazolványt, azou kivül a felsőkereskedelmi iskolai tanulók még keresztülő leveleiket illetve születési bizonyítványukat bemutatni tartoznak. Taudij a polgári fiu- és polgári leányiskolánál 6 frt, a felsőkereskedelmi iskolánál 15 trt, ezen kivül a növendékek 50 krt az „Értesítő" nyomtatási költségeire, 50 kr. könyv'árilleté kel s a polgári iskolai tanulók 15 krt az országos tanitói nyugdijalapra tartoznak fizetni. A női kézimunka tanfolyamnál a tandij 5—5 frt félévenként. A vidéki tanulók beiratáskor az egész évi tandíjat tartoznak lefizetni. Zala-Fgerszeg, 1896. augusztus 2f-én Udvardy Ignác a polgári- és felsőkereskedelmi iskola igazgatója. Iparostanonc munkakiallitas. A z.-egerszegi iparos tanoncok munka kiállítását a községi elemi népiskola egyik földszinti termében Szent István király napján szép számú közönség részvétele mellett Botfy Lajos polgármester a következő, lelkes beszéd kíséretében nyitotta meg: „Tisztelt közönség! A zala egerszegi ipartestület megtisztelő fölkéréso folytán, nekem jutott osztályrészül a szerencse, a zala egerszegi iparostanoncok ez idei munkakiállítását megnyithatni. — Az ipar, ezen egyéb fontos közgazdasági tényező és az annak terén működő egyének irányában általam mindenkor táplált érdeülődés és rokonszenvnél fogva, örömmel teljesítem említett megbízatásomat, sőt megragadom e kínálkozó alkalmat arra, hogy néhány rövid szóval az iparos tevékenységnek folyton növekedő fontosságára reá mutassak. Az ős időkben, a műveltség alacsony foka és a viszo nyok egyszerűségénél fogva, amennyiben iparcikkek alig szükségeltettek, az iparos tevékenységnek nagyon alárendelt jelentősége volt; amazok haladásával, illetőleg fejlődésével azouban, ez utóbbi fontosságú mindinkább emelkedett ugy, hogy ma már az ipari foglalkozás nem csak nélkülözhetlen, hanem annak felvirágzása nélkül kultúrállam nem is képzelhető. Es miután a minden irányú igények emelkedésében — előre bizton látható |

ag — szünet nem áll be : az érdekelt körök serkentéséül bátran mondom ki azon jelszót: hogy a munkáé a jövő! — Most pedig a kiállítás, a jövő ezen reményei felé fordulok szavaimmal és midőn azoknak a kiállításon való résztvétiik által tanuisított buzgalmukért elismerréssel párosult köszönetemet nyilvánítom : egyuttal — reá mutatva már fentebb az iparnak nem szünetelő haladására és nagy jövőjére — saját érdeketekben is azon