Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-06 / 49. szám

4 gyermekhalandóság okairól. Sokszor megvitatták már, de azért még mindig napirenden levó tárgyat képez hazánkban a gyermekhalandóság ügye. Be kell ismernünk, hogy az állam a maga részéről tjett már intézkedéseket a gyermekhaladóság csökkentésére, valamint maga a társadalom, úgy az egyes jótékony egyletek is azon fáradoznak, hegy a beteg gyermekek sorsán segítsenek, hogy így a hazának minél több polgárt Megmentsenek. Jelen soroknak is célja felhasználni az alkalmat á gyermekhalandóság okainak a tárgyalására, amennyire azt egy cikk szűk kerete megengedi. Kérdés, váljon a szakszerű gyógy kezelés hiánya, vagy a gyermekápolásának és gondozásának az elhanyagolása, az egészségügyi viszonyok rosz állapota, a hatósági intézkedéseknek az elégtelensége, mindezek egészben vagy részben mennyire vádolhatók a nagy gyermekhalandóság miatt? A halandóságnak alapul szolgáló gyermekbetegségekre és közülök ez idő szerint csak azokra szorítkozunk, amelyek a halandóságot különösen és lényegesen befolyásolják. E tekintetben két nagy csoportra oszthatók a gyermekbetegségek. Az első nagy csoportot alkotják az úgy nevezett fertőző betegségek, amelyek között a roncsoló toroklob, a vörheny és a himlő olyanok, amelyektől a halálozási szám emelkedése vagy esése nagy mértékben függ. Csaknem mindenki elölt ismeretes, hogy a gyermekeknek is egy jó része e fertőző betegségeknek esik áldozatáúl és így a fertőző betegségek körül való gyors és alapos eljárás volna csak képes a halálozási számot lényegesen csökkenteni. Ezen eljárásnak pedig első sorban a fertőző betegségek terjedését kell megakadályoznia; mert hiszen reánk is sokkal fontosabb a betegség tovább terjedésének a megakadályozása, mint a megbetegedett egyénnek esetleges meggyógyítása. Az előbbi eljárással száz és száz gyermek menekülhet meg a betegségtől és a halál veszedelmétől, míg az utóbbi esetben csak az egyes gyógykezelt. Ezen megelőző vagyis praeventív eljárásnak ennélfogva alaposnak, gyökeresnek, lelkiismeretesnek kell lennie, mely intézkedés keresztülvitelére egy, erre a célra szolgáló egészségügyi személyzetet kellene teremteni állami ellenőrzés és felügyelet mellett. Ennélfogva egészségügyi áppárátusnak létesítése és államosítása az első és elengedbetlen lépés a halálozási arány csökkentésére. Egy olyan áppárátus, amely katonai vezényszóra mozgásba hozható, mihelyt a gyermekek rémes ellensége: a roncsoló toroklob, vörheny stb. felütik fejőket, hogy ez az áppárátus szakértelmének teljes erejével és lelki ismeretével a dühöngésben pótolhatlan károkat okozó ellenségnek a megsemmisítésére törekedjék ! A második nagy csoportot alkotják azok a gyermekelhalálozások, amelyeknek okai a vigyázatlan felügyeletre vezethetők 'vissza. ujaewctu oivasuaijün a lápon iiasaDjain, liogy a szülői gondatlanságnak ennyi meg ennyi gyermek esett áldozatúl. Az egyik vizbc f'illad, a másik összeég, a harmadik valamely testrészét zúzza szét, azonban a halál, ez mindenkor bekövetkezik. Ezeknek a halállal végződő baleseteknek se szeri, se száma nincs. A gyermekhalandóságnak az okairól szólva, e körülmény komoly megfontolást és kör ültek intést igényel. Vajha belátnák már a szülők, hogy ők tulajdonképen csak gyermekeikben támadnak fel újra s azoknak egészségét, jólétét még sokkal inkább tartoznak szivükön hordozni, mint a saját magukét. Intelligens családjainkra nem is lehet e téren semmi panasz. Azok megtesznek mindent, amit csak lehet. Gyermekeiknek nemcsak hogy kellő kényelmet biztosítanak, hanem egyszersmind meg is óvják a reájuk nézve végzetessé válható veszedelmektől. Majd így folytatja tovább : „mi egyéb a rosz nyel ves asszony, mint az ő férjének hajótörése, egy órakiáltó kakas a háznál, haragot élesztő üres fujtató, zörgő papirosmalom, mérges fulánku kigyó, egy német saru, melyet mindennap meg kell kenni, egy taplót gyújtó üveg, egy oly szörny, mely utolsó cikkelye a Miatyánknak : de szabadits a gonosztól ! — A malmok télen nyáron sok napon át vasárnapot ülnek, t. i. mikor a száraz kehe eléri őket, de a rosz asszony nyelve kerekén mindennap vásár vagyon. Igen jó lett volna az ilyen falubakterjának, mert soha bizony az órakiáltást el nem kibázta és aludta vol na. Azért dcjiu csoda

? hogy a, gazda úgy bánik az ilyen asszonynyal, mint a szobaajtóval, vagy szekérkerékkel, mert ha az ajtó vagy kerék esi korog, megkeni s aztán hallgat, mint az egér a szalonnánál. — Vörsöngő, pörlekedő asszonyok, egyedül nyelveteknek tulajdonítsátok, hogy a gazda azonnal dobot üt a háznál és fegyverhez nyul ; meggondoljátok, hogy mindjárt félreverik a harangot, mihelyt tüzet ád a házatok ; meggondoljátok, hogy többnyire beszokott ülni a menykő, hol sokat dörög. — Tudjátok meg, hogy az asszonyt saját fegyvere — a nyelve — veri meg, az Üdvözítő ama mondása szerint: „akik fegyvert rántanak fegyver által vesznek el." Azért tartsátok meg Szent Apostol emez intését : „legyetek készségesek a hallásra és késedelmesek a szóllásra." Eddig a prédikáció, a melyre ráillenek az irás eme szavai: „Kemény beszéd ez és ki hallgatja ezt?" Pedig ez csak a legszelídebb és legkiméletesebb része az eo-ész nek. — Es most hozzáteszem, hogy a nőuem ellen tartott ezen förmedvény elvette büntetését, mert szegény Vajda Samu pátert az apátja három napig tartó kenyerén és vizén, való böjtöléssel sanyaritotta meg; és hozzá még térdenállva a földön kellett étkeznie. Szolgáljon ez elégtételül a megbántott asszonyoknak. (Vége küvetk.) Gaál Fereue. Gazdag, Vagy legalább is jómódú embereknél ez könnyen lehetséges. Hanem az a szegény paraszt, aki véres verejtékével keresi mindennapi kenyerét, aki küzd, fárad csakhogy nyomorgó családjának megteremtse a mindénnapi betevő falatot, falkép szerezhetné meg gyerme kének a kényelmet, mint adjon neki oly módot, hogy az ment legyen a veszedelmek seregétől? Ilyen esetekben szükségesek azután a kisdedovodák, gyermekmenhelyek. Vajha vármegyénknek minél több községe állítana fel ily menhelyeket, akkor a gyermekhalandóság okai egy számot tevő, hatalmas tényezővel kevesbednének. Kerestük eddig a gyermekhalandóság okait és nem találtuk. De ha szorgalmasan utána jártunk volna a dolognak ; ha nem kiméivé munkát és pénzt, oly intézeteket állítottunk volna fel, mint a kisdedovodák, gyermekmenhelyek, nem lenne most okunk a panaszra, a bánkódásra s nem kellene cikkezni a gyermekhalan dóságról. Vajha minden község elöljárósága akcióba lépne s ez irányú tette ne lenne csak múlékony láng, elhaló szalmatüz : akkor nem kellene folyton panaszkodnunk a magyar faj pusztulásán ! A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. Soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1. 1896. évi november 12-én tartott rendes közös gyűlésén vármegyénket illetőleg a következő tárgyak fordultak elő: A kereskedelemügyi miniszter megküldte a kamará nak Mura-Vid községnek az iránti kérvényét, hogy hosszú gyakorlatból megszokott országos jellegű bucsuvásárát mindan év junius hó 15 ét követő vasárnap ezentúl is megtarthassa. A község kérvényét azzal indo' kolja, hogy ez a bucsuvására ősidőktől fogva mindig országos jelleggel bírt s igy ennek a kereskedelemügyi miniszter részéről történt megvonása a községre nézve sérelmes ; e bucsuvásárnak országos jellegét a község legidősebb férfi lakósai, sőt a községnek számadásai is igazolják s hogy a községnek ehhez a vásárhoz szerzett joga és erről engedély-okmánya is volt, amely azonban tűzvész alkalmával elpusztult. Tekintve, hogy a községnek az az állitása, mely szerint a szóban torgó bucsuvásár ősidőktől fogva orszá gos vásár jelleggel bírt, folyamodó község 1880. és 1884. évi siker koronázta folyamodványaival, melyekben a többiek között minden év junis 15-ét követő hétfőre, tehát az állítólagos országos vásár jellegű buusuvásárt követő napon is kért országos vásár tartha'ási engedélyt, teljesen megcáfoltnak tekinthető ; tekintve továbbá, hogy a folyamodó községtől 30 kilométernyi körterületen levő városokban, illetve községekben, valamint a folyamodó község területén ez idő szerint 71 országos vásár s ezek közül 9 junius hóban tartatik s igy őzen vidék forgalmi és kereskedelmi szükségleteiről kelleténél is jobban van gondoskodva; tekintve végül, hogy az országos vásárok további szaporítása s az fmutrv is rohamos hanyatlásban levő vásári forgalomnak evvel kapcsolatos további szét forgácsolása csak vásározó iparosaink és kereskedőink végromlását siettethetné anélkül, hogy abból bárkinek is haszna volna : a kamara a kereskedelemügyi miniszterhez teendő véleményes jelentésében Mura-Vid község teljesen alaptalan, semmivel sem indokolt s következmé nyeiben úgy a forgalom-, mint az ipar és kereskedelemre veszélyes kérelmének egyszersmindenkurra való elutasít tása mellett nyilatkozott. A kereskedelemügyi miniszter véleményes jelentés tétel végett beküldte Draskovecz községnek minden év augusztus hó 16-án tartan ló országos vásár engedélye zése tárgyában benyújtott kérvéuyét, valamint a folyamodó község által megállapított piaci helypénz-dijszabályzatot. Tekintve, hogy a kereskedelemügyi miniszternek 1892. évi 45.899. sz. a. kelt rendelete értelmében országos és heti vasárok csak kivételesen, jelesen oly esetekben engedélyeztetnek, midőn azoknak tartása az illető vidék közforgalmi és kereskedelmi igényei által sürgősen követeltetik, ily esetről azonban Draskovecz községet és vidékét illetőleg szó sem lehet, mivel folyamodó községtől számítva 30 kilométernyi kerületen belül levő városokban és községekben már ez idő szerint évenkint 81 országos vásár s 8 községben hetenkint II hetivásár tartatik s igy ezen vidék közforgalmáról és kereskedelmi igényeiről kelleténél is jobban van gondoskodva ; tekintve továbbá, hogy a folyamodó Draskovecz község 896 lelket számláló lakósságával s egy-egy kovács, bognár és építőmester, két két asztalos és szatócs, három báróin korcsmáros és gabonakereskedő és üt molnárból álló iparos állományával, a kam.irakerület legkisebb s kereskedelmi és ipari szempontból legjelentéktelenebb községei közé tartozik s mint ilyen országos vásárok tartására nem alkalmas ; tekintve végül, hogy az e vidéken már úgyis fölös számmal engedélyezett országos vásárok további szaporí tása csak a legszomoritóbb következményeket vonhatná maga után, a mennyiben az amúgy is hanyatlásban levő vásári forgalomnak vele karöltve járó további szétforgácsolása még jobban siettetné vásári kisiparosaink s kereskedőink végromlását: a kamara teljes határozottsággal a szóban levő kérelem teljesítése ellen nyilatkozott és illetékes helyen e kérelem elutasítását javasolja. A mi Draskovecz község hely pénzszedési díjszabály zatát illeti, az érdemleges tárgyalásra egyáltalán nem alkalmas, mivel a vásározó iparosok és kereskedők által elfogott terület nagyságát teljesen figyelmen kiviil hagyja s a mesterségek, illetve kereskedelmi ágak szerinti dijfizetésnek rég meghaladott s teljesen tarthatatlan alapjára helyezkedik ; másrészt mivel még a műit évtizedben megállapított, számos zalamegyei vásárjogosult község és vásárjogtulajdonos által máris elfogadott s a kamara részéről a helypénzszedési iigy egyöntetűvé tétele szem pontjából mindenkor pártolt minta-dijszabályzáttól alapjá ban eltér s engedélyezése esetén rés üttetnék az utolsó évtizedben következetesen ápolt azon törekvésen, hogy a vásári helypénzek egyöntetűvé tétessenek. Helyi megyei és vegyes ÍM. IVIejhivÓ. „Zalavármegye Gazdasági Eegyesülete" folyó évi dűCJmb3r bó 13-án d. e. 10 órakor az egylet helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre t, tagtárs úr ezennel tisztelettel meghivatik. A gyűlés főbb tárgyai : 1. „A szövetségbe lépő gazdasági egyesületek" ujabb alapszabályai megtárgyalására kiküldött bizottság vélemé nyes jeleutése. 2. Miniszteri leiratok. 3. Folyó ügyek és netání indítványok. Kelt Zala-Egerszegen, 1896, nov. hó 30 án. Háczky Kálmán s. k., ügyvezető elnök. Á „Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztar Rész vénytársasag Nagy-Kanizsan" címmel közelebb létesült uj megyei pénzintézet működését 1897. évi január 2 án kezdi meg 500.000 korona alaptőkével. Az intézet és vála sztmány elnöke Koller István földbirtokos; az igazgatóság elnöke Hortelendy Béla ügyvéd. Igazgatósági tagok : Birck Uszkár bérlő, Loewy Ödön kereskedő, dr. Lőke Emil ügyvéd, üeszterreicher Bernát kereskedő, Somogyi Gyula földbirtokos, Weisz Tivadar kereskedő, Sóhmídt Frigyes gazlutiszt, Sshwarz Gusztáv kereskedő, dr. Tripammer Rezső ügyvéd, Vécsey Zvgmond polgármester, dr. Vizlendvay Józset földbirtokos. Vá asztmányi tagok: Barna György erdőmester, Biuliss Ernő gazdatiszt, Deutsch Sándor földbirtokos, Gruner Károly bérlő, Gyömörey Gáspár földbirtokos, Hertelendy Ferenc földbirtokos, Hírschler Miksa kereskedő, Gruber Józset kereskedő, dr. gróf Jankovich László főispán, Malatínszky Ferenc földbirtokos, Morandini Román épitész, id. Rajky Lajos földbirtokos, Reischl Vencel sörgyáros, Rosenfeld József kereskedő,Sümegi Kálmán az Első Magy. Általános Bizt. Társaság titkára, Sümegi Tivadar gazdatiszt, dr. Szekeres József orvos, Szentmihályi Dezső földbirtokos, Szily Dezső bérlő, Talabér Kálmán földbirtokos, Véssey László földbirtokos, Weiszmayer Lipót kereskedő, Viosz Ferenc főszolgabíró, Vizlendvay Sándor földbirtokos. A zala-egerszegi kaszinó évi rendes közgyűlését saját helyiségében f. hó 2f-én este 6 órakor tartja a következő táigysorozattal: Jelentés az egyesület 1896. évi számadásának megvizsgálásáról. Az 1897-ik évi költségvetés előterjesztése és megállapítása. Tisztújítás. Indítványok tárgyalása. A zala egerszegi korcsolyázó egyesület folyó évi november hó 30 án tartotta, a tagok nagyszámú megje leuése mellett, évi közgyűlését; elnökké választatott: Dr. Fclber Arthur; alelnökké: Lányi Kálmán; jegyzővé : Dr. Keresztury József; pénztárnokká : Ján Ferenc; választmányi tagokká: Sírausz Lajosné, Dr. Szegő Hugó, Pogonyi Nándor, Skublics Antika, Svastits Benóné, Botty Lajosné, Lányi Kálmánné, Kiss János, Hrabovszky JenŐ, Árvay Lajosné; igazgatókká: Pogonyi Nándor, Dr. Szegő Hugó, Hrabovszky Jenő. Megelégedéssel eonsta tálta az egylet, hogy az összes részvények az elmúlt 2 évben beváltatván, ez idő szerint nemcsak a korcsolya pálya és csarnok van tehermentesítve, hanem még kész pénztőkéje is vau az egyletnek, ugy, hogy lelkes alelnökének indítványára a jégpálya kiváló gondozása céljából szükséges műszerek beszerzése is elhatározhatott; azonkivűl a napi jegyek kiadása az idén is eszközöltetni tog; minden jel tehát arra mutat, hogy ezeu társadalmilag is szerepet játszó, egészségi szempontból pedig különösen nem eléggé pártolható egyesület, az idén is kedves találkozó helye leend a sportvilágnak. — Beiratkozhatni Ján Ferenc pénztárnoknál; jégpálya már nyitva van. Szilagyi Sándor kitüntetése. A király Felsége f. é. nov. 26 ról kelt legmagasabb elhatározásával Szilágyi Sándornak, a budapesti tudomány egyetemi könyvtár igazgatójának, a hazai történetiiás terén kifejtett kiváló működése elismeréseül, a miniszteri tanácsosi cimet adományozta. — A magyar történetírás egyik legkitűnőbb képviselőjét érte ez a királyi kitüntetés Szilágyi Sándor személyében, ki közel félszázados irói pályájának dús gazdag eredménye gyanánt egész történeti könyvtárral gyarapította történetirodalmunkat. Hosszú és érdemekben gazdag tötténetirói működésének koronáját a Szilágyi Sándor szerkesztésében és az „Athenaeum" kiadásában megjelenő, a „Magyar Nemzet Története" oimü tizkö tetes nagy mánka (milleniumi kiadás) teszi fel. Ez a legnagyobb történetirodalmi vállalat, melyet eddigMagyarerszágban tel mutathatunk. Miniszteri elismerés. A csáktornyai népiskola tantestülete Csáktornya város népoktatásügyét részletesen felölelő, kultúrtörténeti adatokban gazdag millenáris értesítőt adott ki, amely valóban becsületére válik az intézet derék tantestületének. A millenáris értesítő egy díszpéldányát megkiildötték dr. Wlassics Gyula vallásés közoktatásügyi miniszternek, aki egyúttal a kerület országgyűlési képviselője is s aki meleg érdeklődéssel viseltetik a Muraköz Metropolisának, Csáktornyának', kulturális ügyei iránt. A miniszter nemcsak köszönettel fogadta a neki küldött díszpéldányt, hanem egyúttal az elemi iskola igazgatóságához sajátkezűleg írott levélben elismerését is nyilvánitotta a munka gondos megírása és diszes kiállítása fölött. Kaszinó estálv. F. hó 14-én, a vármegyei törvényhatósági közgyűlés napján, a zala-egerszegi kaszinó estély t tart. Tisztujitas. Keszthely város tisztikarának 3 éves mandátuma a f. év december hó végén lejárván, a keszthelyi járás főszolgabirája, Takáoh Imre, az általános tisztújításra f. december hó 19-ik napját tűzte ki. Eddig semmi mozgalom sincs a polgárság körében, s igy valószínű, hogy a választások csendes mederben fognak le folyni az eddigi tisztviselők újonnan való megválasztásával. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést : Alulírottak maguk, valamint az egész rokonság nevében fájdalmas szívvel jelentik a felejthetetlen jó atya és nagyatyának Síimegí János veszprémi püspökségi nyug. tiszttartónak élete 82-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele útán végelgyengülésben folyó évi nov. hó 28-án délután 2 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 30-án délután fél 4 órakor helyeztetnek a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise áldozat december bó l-én, reggel 9 órakor fog a helybeli r.