Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

lettel hajoltunk meg a törvényben biztosított jogok előtt. Ismerjék be, hogy mi a hozzánk, közénk telepedett idegeneknek nemcsak hazát, de a magunkéval teljesen egyenlő jogot is biztosítottunk s abból soha egy porszemnyit el nem vettünk. Ismerjék be, hogy amily példátlan volt minden hazaszeretetünk, éppen olyan példás volt (s e tekintetben bátran versenyre kelünk a legműveltebb európai nemzetekkel) általános emberszeretetünk, melylyel majdnem minden küzdelmünket az általános emberi jogok színvonalára emeltük. Ismerjék be, hogy ma is minden nemzeti törekvésünkben a haza- és általános emberszeretet géniuszai ölelkeznek. A magyar agrár- és járadékbank részvénytársaság az ország gazdasági egyesüleihez a következő megkeresést intézte: Mélyen tisztelt Gazdasági Egyesület! A m. t. Gazdasági Egyesületnek bizonnyal már az év elején kibocsátott körlevelünkből is tudomása van arról, hogy intézetünk tényleg megkezdte működését. Bankunk a mezőgazdasági hitel minden ágának ápolását tűzte ki közvetlen feladatául. E feladat megoldásának fontosságát és sürgősségét nemcsak az egyes mezőgazdák hangoztatják, hanem kifejezésre jutott az azokban a messze horderejű határozatokban is, melyeket a gazdasági egyesületek közreműködésével a mult évi III. országos gazdakongreszszus ez irányban hozott. A mezőgazdasági hitel célirányos fejlesztése főkép azért ütközött eddig nagyobb nehézségbe, mert nem birt olyan szervezettel, melynél fogva rá nézve hozzáférhetővé vált volna a nagytőke s főkép a nemzetközi tőke. E hiány legérezhetőbb a mezőgazdák személyi hitelének terén. Mig a földhitel ügye hazánkban örvendetes lendületet vett, és valóban nagy tőkék felett rendelkezik, addig a személyi hitel kielégítésére alkalmas és elégséges eszközök rendelkezésére nem állanak. E kedvezőtlen állapot felismerése bankunkat arra indította, hogy tevékenységének jelentékeny részét épen a mezőgazda személyi hitelének emelésére, olcsóbbitására és fejlesztésére irányítsa. Működésünket megkezdve arra törekszünk tehát, hogy oly szervezetet alkossunk, amelynek keretében a mezőgazdák minden kategóriájáról, a nagy-, közép- és a kisbirtokosok hiteligényeiről, állapotuknak megfelelő alakban gondoskodni lehessen. Mezőgazdáink sorában a legkiválóbb figyelmet igényelheti a középbirtokosság. Éppen erre nézve bir a személyi hitel nagy jelentőséggel, mert a mai nehéz helyzetben csakis hosszabb időre biztosított, könnyen hozzáférhető és jutányos pénzzel folytathatja kilátással a sikerre, gazdasági küzdelmét. E célból, épen a középbirtokosok és bérlők személyi hiteligényeinek lehető kielégítésére, kívánjuk azt az „Orszáqos mezőgazdasági hitelegyletet" létrehozni, melynek ügyében a m. t. gazdasági egyesülethez ez alkalommal fordulunk. Az alkotandó hitelegylet szervezéséről és berendezé séről, valamint a hitelrészesülés feltételeiről a csatolt nyom tatványokból méltóztatik tudomást szerezhetni. Megjegyez zük egyúttal, hogy a hitelrészeseknek a hitelegyletben engedélyezendő kölcsönük kamatlába, amelynek megállapítása a szabályzat értelmében igazgatóságunknak van fentartva, ö'/íVo kal állapíttatott meg. A hitelegylet megalakulása a már eddig jelentkezett nagytekintélyű földbirtokosok és bérlők közreműködésével biztosítva van, amennyiben a jelentkezett hitelrészesek Miczi csak akkor jött tudtára a saját értékének, mikor Palotás egy szép uapon megkérte a kezét. Ekkor azután elgondolta magában, hogy ő tulajdon képen, valaki! S mikor Balázs szél csapkodásában észrevette, hogy az is szemet vetett rá ; már a város első leányának hitte magát s még jobban félválról beszélgetett a kis Palotással, ha az néha napján egy szerény kéréssel ostromolta. Idáig jutottak a dolgok a felemiitett napig. Tehát fenn az asztalfőn Balázs adta a hangot. A cigány épen egy dévaj nótát intonált a jókedvű férfi társaságnak, mikor Palotás kezében egyet villant a pohár és — elröpült. Bizonyos, hogy célját tévesztette, mert csak a Szentkereszti vállán törött porrá, pedig a fejének volt szánva. Mindenki felugrált. — Az a fickó hazudik! — Mondá Palotás a fogai között. — Bizonyítom is, ha kell, a mit mondtam ! Mondá öklét összeszorítva Szentkereszti. Ki tudja, hogy végződik a dolog, ha a cimborák közbe nem lépnek. De közbe léptek. Még volt annyi józan eszük, hogy a két fiút nem eresztetták közel egymáshoz. — Gyulus, mondá az egyik — majd elvégezzük holnap. A sértő mindenesetre te vagy. — Nem I Százszor nem. 0 a sértő. — Hát mit mondott Balázs ? Hanem erre már nem adott senki sem feleletet . .. * Még alig tiz óra reggel, mikor a kis Palotás a Micziék előszobájában kérte a cselédet, hogy jelentené a kisasszonynak, hogy igen fontos dologban, két szót akarna neki mondani. Néhány perc múlva ott állott az imádott leánnyal szemközt. Szeme csillogott, arca halovány volt. Mintha a sirból jött volna. Nem aludt egész éjjel. Ott ült száma jelentékenyen meghaladja a 30 at és a kért hitelösszeg a 200,000 irtot. Nagy súlyt helyez a bank azonban arra, hogy az alakulás a m. t. gazdasági egyesület közreműködésével történjék, már azért is, mert módot kiván nyújtani a m. t. egyesület utján belépő tagoknak arra, hogy tagsági jogaikat a választmány és a hitelengedélyező bizottság megalakításánál érvényesíthessék. Van szerencsénk tehát a hitelegyletben való belépésre szolgáló kötelező nyilatkozatot a bitelegylet szabály zatával együtt 30 példányban megküldeni, tisztelettel kérve : hogy azokat azon tagjai között, akik ezen hitelt esetleg igénybe venni kívánják, szétosztani, a hitelegylet ügyét, mint a földbirtokos és bérlő személyes hitelének kielégítésére szolgáló szervezetet, hatáskörében terjeszteni; hivatalos közlönyeiben ismertetni; szóval odahatni méltóztassék, hogy a m. t. egyesület hitelt igénylő tagjai ez intézmény előnyeit minél nagyobb számban megismerjék és felhasználják. A hitelegylet országos jellegéből ered annak a szüksége, hogy az ország minden részéből az egyletbe belépni kívánó mezőgazdák hitelképességének és a nyújtandó hitel mérvének megállapításánál oly szervezet álljon rendelkezésre, mely minden tekintetben úgy a korlátolt szavatosságot vállaló hitelegyleti tagoknak, mint az intézetnek megnyugvására szolgáló adatokat és információkat nyújthat. Ez a szervezet csak akkor lesz megfelelő, '^ha a hitelt igénylőkről sajáf vidékük megbízható társadalmi organumai utján, főkép pedig a már a hitelegyletbe felvett s igy közvetlenül érdekelt hitelrészesek meghallgatásával nyerjük információinkat. Oda terjed tehát kérésünk, hogy a mélyen tisztelt egyesület a külömböző irányban szükséges felvilágosítások beszerzésénél bennünket támogatni szíveskedjék. A cél elérése érdekében azt hisszük, hogy a leghelyesebb volna az, ha a t. egyesület kebeléből már most véleményező bizottságot alakitana, amely bizottság az egyesület területéről hozzánk érkező kérvények tekiu tetében véleményt mondana és a hitelegyletet abba a helyzetbe hozná, hogy a hiteleket a leghivatottabb ínformációk alapján állapítsa meg. A bizottság tagjai közé mindenesetre felveuui kérnők azokat, akik a hitelegyletbe már beléptek, vagyis belépési szándékukat a mellékelt belépési nyomtatvány aláirásásával nyilvánították. A m. t. egyesület nemcsak intézetünket fogja lekötelezni, amidőn törekvéseinket az országos mezőgazdasági hitelegylet létrehozásában támogatásban részesiti, hanem azt hisszük, egyúttal a mezőgazdák személyi hitelügyét, amely eddig megfelelő szervezettel nem rendelkezett, hathatósan előmozdítja. Mikép e remélt támogatást köszönettel fogadjuk, hasonló köszönettel fogjuk a m. t. egyesület minden kezdeményezését és tanácsát fogadni, amely alkalmas lesz arra, hogy a m. t. egyesület területén a mezőgazda sági hitel ügyét általánosságban előbbre vigye, s melyben esetleges közreműködésünket igénybe venni óhajtja. Amennyiben akár a h.telegylet ügyének, akár más, a mezőgazdasági hitelt és hitelszervezetet érdeklő esetleges javaslataiknak megbeszélésére személyes érintkezés is szükségesnek mutatkoznék, a m. t. egyesület kivánsá gára készséggel küldjük ki megbízottunkat. A pénzügyi bíróság elvi jelentőségű határozatai. Ha valamely bányaüzem nem sorozható a bányaadóról szóló 1875. évi 27. t. c. 2. §. a) d) pontjaiban felsorolt üzletekhez, az abból eredő jövödelem nem bánya adó, hanem III. osztályú keresetadó alá esik (1895. évi 8.530. sz.) Az adásvétel tárgyát képező ingatlant terhelő szőlődézsmaváltság elvállalása esetén csak az adásvétel idő rozoga íróasztala mellett s egy kis fényes revolvert for gatott a kezében. Talán ezerszer is belenézett abba a bolondos kis csőbe. Ime csak egy uj mozdítás, a ravasznak egy billenése, — és a probléma meg van oldva. De mit mondanak az emberek? . . . Mi lesz a gyermekekből ? . . . Mi lesz ? . . . Gondol is ő vele ! Lesz, a mi lesz. Hanem reggelre még is csak abba állapodott meg, hogy megkérdi magát a leányt . . . Hiszen úgy sem igaz I . . . És most ott állottak egymással szemben. — Nini! — nevetett a leány,—hát oda jutottunk, hogy audenciákat kell adnom ? — Kérdezni akarok valamit! . . . Paiotás szinte remegett. — Ugyan menjen! Éppen ugy néz ki, mint ha reggelig mulatott volna ! Mi lehet az, ami ilyen koráa ide hozta ? . . . Palotás nem tétovázott. Éppen kapóra jött neki a kérdés. Mindjárt meg is adta rá a feleletet. — Szentkereszti azzal dicsekedett az éjjel, hogy maga a szeretője volt! Igaz-e ez ? A leány nem szólt semmit. Hanem a két kezét arcára vágva, végig terült a szoba padlóján s mikor a hosszas élesztgetések után magához tért, nyöszörögve mondá : — A gyáva! . . . # Hogyan ért Palotás a lakására, ezt bajos volna megmondani. Annyi bizonyos, hogy ismét elővette azt a bolondos kis szerszámot, amelylyel az éjjel társalgott s már fel is húzta a ravaszt, mikor hirtelen egyebet gondolva, eldobta a fegyvert magától s megírta segédeinek, hogy bocsánatot kér, mert az éjjel mámoros volt s nincs a történtekről semmi tudomása. pontjában már esedékessé vált összegek ütbetők hozzá a vételárhoz (1895. é. 9.019. sz.). Ha felfüggesztő feltétel bekövetkezéséig nyilvántartásba vett illeték erejéig az illetékkötelezett fél a törvényben előirt megfelelő biztosítékot felhívás dacára sem nyújtja, ily esetben a kincstár jogosítva van ellene biz tositási végrehajtást intézni esetleg oly követelésére is, mely előbb válik esedékessé, mint maga a biztositaudó illeték (1895. é. 10.147. sz.). Oly dohányárusok is kötelesek az eladási jutalékok után III. fokozat szerinti illetéket fizetni, kiknek az áruda ajánlati feltételek alapján lett engedélyezve (1895. é. 10.922. sz.). Előre ós önkényt befizetett oly illeték visszatérítése, mely a kincstárt akár észben, akár egészben jogosan meg nem illeti, csakis a befizetéstől számított 3 éven belül igényelhető (1895. é. 9.312. sz.). Hites tolmácsok által dijak felvételéről kiállított nyugták — bélyegkötelesek (1895. é. 9.032. sz.). Ha a folyamatba tett per Ítélethozatal előtt bírói Ítélet erejére emelt egyességgel fejeztetik be, ez a körül mény nem szolgálhat indokul Ítéleti illeték követelésére (1895. é. 9.328. sz.). Már kiutalt bírói letétnek más adóhivatalhoz való átutalása iránti kérvény nem minősíthető az illeték dij^ jegyzék 67 tétel C. pontja alá tartozó letéti kérvénynek, minélfogva az ily kérvény az ill. dijj. 13 tét. II. pontja szerint bélyegzendő (1895. é. 10.5(31. sz.). Az 1894. évi 26. t. c. 22. §-ában szabályzóit bélyeg lerovási mód kizárólag a felebbviteli beadványokra vonatkozván, — az 1893. évi 18. t. c. kel szabályozott új sommás eljárásban eme törvény 172. §a alapján felebbvitel során beadott észrevételek példányai és fel zeteire járó bélyegilleték lerovása tekintetében nem alkalmazható (1895. é. 10.533. sz.). Ha a bírói határozat után járó állandó bélyegilleték még az 1894. é. 26. t. c. hatálya előtt lett volna lerovandó, — úgy az illeték mérve, mint a lerovás kötele zettsége ós a lerovás idejére nézve az addig érvényben állott szabályok alkalmazandók, bár az Ítélet már az új törvény hatálya alatt hozatott (1895. é. 12.268. sz.). A végrehajtási eljárás során hozott végzések elleni felf'olyamodásokra az 1894. évi XXVI. t. cikknek sem a feltolyamodások mérvéről intézkedő 21. §-a IV. pontja, sem a bélyeglerovás módját szabályozó 22. § a nem alkalmazhatók (1895. é. 10,777. sz.). Ha szóval bejelentett felebbvitel után a járó bélyeg (illeték lerovatott, avagy annak hiánya miatt lelet már felvétetett: —- a később írásban is beadott felebbvitelre csakis az 1894. évi XXVI. t. c. 22. §a szerint a többi példányokra éj a felzetekre járó bélyegilleték pótlandó 1895. é. 12.036. sz.). Az 1894. évi XXVI. t. c. 22. §-a ellenére az illető felebbviteli példányokon és felzeteken — tehát szabályellenesen és tartozatlanul — lerótt bélyegilloték visszatérítendő még akkor is, ha ügyfél az idézett törvény 31. § ában jelzett kedvezménynyel élve, a megrövidített illetéknek csak kétszeresét fizette be (1895. é. 9.609. szám). Az 1894. évi XXVI, t. c. 5. § a értelmében a felebbviteli bíróságnál a telebbezés szóbeli tárgyalásáról fölvett jegyzőkönyv bélyegét az a peres fél köteles viselni, aki felebbezéssel élt (1895. é. 11.569. sz,). Csendőrség beszállásolására átengedett épület után az 1879. évi XXXVI. t. c. 18, §-ában megállapított házadómentesség nem igényelhető (1895. é. 7.120. sz.). A III -ik osztályú keresetadó megállapítását az adóköteles üzlet vagy vállalat lebonyolításáig vagy az üzleti év végéig elhalasztani nem lehet (1895. é. 11.020. szám.). Bíróság előtt használt illetékmentes kereskedelmi levélbeD foglalt s pár tárgyát képező jogügylet után az említett célra történt használat előtt lerótt illeték vissza nem téríthető azon a címen, hogy felperes keresetét még az ítélet előtt visszavonta (1895. é. 8.117. sz.). Ha az adóköteles fél már az adókivető bizottság határozata ellen törvényes határidőben beadott felebbezésében — tehát a kivetési eljárás során — nemcsak a követett adónak mórvét kifogásolja, hanem az adó alá vont üzletnek időközbeni megszűnése cimén is az adónak aránylagos törlését kéri, az utóbbi kérelem szintén az adófelszólamlási bizottság által bírálandó el. (1895. évi 9.653. sz.). Jelzálogos kölcsönök conversiója esetén igényelhető bélyeg- és illetékmentesség nem adható meg, ha az új kölcsön kedvezőbb kamatlábának esetleges felemelheté= sét a hitelező pénzintézet magának fenntartotta (1895. é, 12.990. sz.). Darab számra dolgozó segédek adója, ha nincsenek magában az üzletben alkalmazva s a munkaadó részéről sem lakás , sem ellátásban nem részesülnek a munkaadó terhére elő nem irható (1895. é. 11.843. sz.). A cselédek (mint családfők) család tagjainak adóját a munkaadó nem köteles megfizetni (1895. évi 11.356. szám.). Erdő állagának adásvétele esetén, midőn több évre terjedő vágások fakészleteí képezik adásvétel tárgyát, a valamennyi évre és vágásra nézve egységes egészet képező jogügylet foganatba menetelét (nem lehet évek szerint felosztani, hanem a jogügylet jogérvényes megkötése időpontjában egész terjedelmében megy foganatba 2.) Az ily jogügylet haszonbérletnek nem minősíthető 3.) Ingóságok iránt kötött kétoldalú jogügyletek után — ha az illeték nem lett ismétlődő szolgáltatásoknak az illet. szab. 61. §-a értelmében megállapított értékösszege alapján előírva — csak egészben s csakis akkor irható le, illetve téríthető vissza a kiszabott illeték, ha a jogügylet teljesedése ós foganatosítása előtt, tökéletesen |és végképen megszűnt, mig csak részbeni megszűnés esetén illeték törlésének vagy visszafizetésének helye uem lehet. Ellenben, ha az illeték ismétlődő szolgáltatásoknak fenti módon kiszámított értéke alapján lett kiróva, az illeték részbeni, illetve aránylagos törléséuek vagy visszafizetésének a jogügyletnek bármely időközben való megszűnése