Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-19 / 3. szám

Pál tagokból álló albizottságot küldött ki a szakeló'adók jelentéseinek tüzetes tárgyalására; az albizottság elaboratumát a közigazgatási bizottság uoárcius havi ülésén veszi tüzetes tárgyalás alá s ebből az üléséből terjeszti fel. Olvastatott és tudomásul vétetett a decemberi köz gyűlés jegyzőkönyvi kivonata a közigazgatási bizottság öt tagjának választásáról, valamint a vármegyei közegészségügyi bizottsági tagok választásáról, mely utóbbi bizottságba a közigazgatási bizottság Lányi Kálmán főmérnököt, Kaszter Sándor gyógyszerészt és Hencz Antal építészt választotta be tagokul. Ezután az egyes bizottságok alakittattak meg, illetve egészíttettek ki az 1896. évre következő eredménynyel : Az 1877. évi VII. t. c. 216. §-a szerint alakított gydmi felebbíriteli küldöttség tagjai: Cserián Károly alispán, Árvay L ajos főjegyző, Csesznák Sándor árvaszéki elnök, Thassy Kristóf tiszti ügyész hivatalból, Eperjessy Sándor, Skublics Jenő, Ziegler Káltnáu a közigazgatási bizottság által választva, Skublics Gyula, dr. Gyömörey Vincze, Bogyay Máté főispánilag kinevezve. Az 1876. évi VI. t. c. 52. és 53. § aí szerint ala kitoti fegyelmi választmány tagjai : Skublics Gyula, Eperjessy Sándor, Háczky Kálmán, Gernya László, dr. Ruzsicska Kálmán, Láuy; Kálmán. Az 1879. évi XXXI. t. o, 126. § a szerint alakított erdeikihágási másodfokií bíróság tagjai : Eperjessy Sándor, Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Farkas József, KoPer István, dr. Gyömörey Vincze, Bogyay Máté, dr. Vizlendvay József. Az Í879. évi XXXI. t. c. 26. §-a szerint alakított erdészeti albizottság tagjai Csertáu Károly alispán elnöklete alatt Háczky Kálmán, Skublics Jenő. A pótadóegyénenkénti kivetése tárgyában beérkezett felszólamlások elbírálására hivatott bizottság tagjai : Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vince, Skublics Jenő, dr. Vizlendvay József. Az 1876. évi VI. t. c. 38. §-a szerint alakított börtönvizsgáló bizottság tagjai a z. egerszegi kir. törvszék börtönére Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Thassy Kristóf, Farkas József, a tapolcai és balatOL.-füredi járásbirósági fogházra Skublics Gyula, a sümeghire dr. Gyömörey Vince, az alsó-lendvaira Farkas József, a nagy-kanizsai törvszék börtönére Eperjessy Sándor, Koller István, dr. Ruzsicska Kálmán, dr. Vizlendvay József, a perlaki és csáktornyai járásbíróság fogházára Ziegler Kálmán, a letenyeire dr. Vizlendvay József, a keszthelvire Bogyay Máté. Olvastatott a nagy kanizsai közkórházi állapotok megvizsgálására a közigazgatási bizottság kebeléből kiküldött bizottság terjedelmes s az egész ügyet teljes megvilágításba helyező jelentése, amely az összes iratokkal együtt a törvényes eljárás foganatosítása végett a vmegye alispánjának adatik ki; a jelentésben a kórházi ügykezelésre vonatkozólag tett indítvány eitogadtatván, a városi tanácsnak életbeléptetés céljából kiadatik. Előterjesztettek a nagy kanizsai közkórhaz alapszabályai, amelyeket a bizottság a főorvosi javaslatban foglalt módosítások elfogadásával jóváhagyott. A zalavölgyi h. é. vasút részvénytársaság a ZalaSzent-Gróth balatonszentgyörgyi vonalon levő párhuzamos utak és utjárók átadására vonatkozó programmot megkiildvén, ez a pacsaí járás főszolgabirájának azzal adatik ki, hogy az eljárásnál legyen jelen s arra az érdekelteket hívja meg. A kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy Csonkahegyháton postahivatalt tel nem állithat, azonban az ottani igények kielégítése végett egy postai küldöncjárlatot létesített, tudomásul vétetett, valamint az a rendelete, melyben tudatja, hogy a BalatonSzent-György somogyszobbí h. é, vasút menetrendjét és menetsebességét meg nem változtathatja. Ugyancsak tudomásul vette a közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi miniszter rendeletét, melyben tudatja, hogy az államépitészeti hivatal a vmegye terű létén eddig gyakorolt kazánbiztosi teendők alól 1896. január 1 tői felmentetettt és Szombathely székhelylyel Wolf Bertalan gépészmérnök kazánvizsgáló biztosi minő ségben kineveztetett, kinek működési köre Vas , Zalaés Somogymegyékre terjed ki. Egyúttal a miniszter eme pénzügyi, közlekedési, közoktatásügyi, bányászati stb. monumentális nagy épületek, a közegészségi, meteorolo giai, borászati, halászati, cukorgyári, tejgazdasági, malom ipari s száz más pavillon a hóval födött fehér lepel alatt egy mesebeli város kiemelkedő pontjait képezik. A nagy körüton épült kiállítási város nemsokára be fog népesedni a kiállítandó tárgyak sokaságával, ünnepelő közönség és külföldi látogatók seregeivel. A világ minden tájairól, messze országokból, Amerikából, Indiából, Egyiptomból, Olaszországból, Angliából, Francia-, Német-, Törökországból és a szomszédos keleti tartományokból egyre másra jönnek a jelentések, konzulátusoktól, társulatoktól, melyek tömeges és csoportos látogatásokat jelentenek. Az érdeklődés a folytonos előkészülődésekkel együtt halad és mire a hó elolvad és a tavaszi enyhe szellő meglebben, Magyarország kiállítása a népek testvéries érintkezésének gyülhelyévé fog válni. Magyarország ezeréves története sok ellenséggel való küzdelmünkkel van tele ; az ezer év végén sok barátot fog szerezni nekünk az az ünnepi alkalom, hogy a külföld hazánk kulturális életképességéről a kiáilitáson saját szemeivel fog meggyőződést szerezhetni. De magunk is fogunk belőle tanulni és azért bízvást elvárjuk, hogy a kiállítás nemcsak dicsőségünket fogja emelni a kiil föld előtt, de hasznos iskolája is lesz mindazon törekvő elemeknek, melyek Magyarország jövőjét a komoly munka és nemzeti haladás biztos sikerétől várják és reménylik. Fekete József. A nő. Nagyságos asszonyom! Nem ismerek kellemesebb szórakozást, mint távol a mindennapi élet vásári zajától, egy szellemes nővel rendeletéről a gőzkazántulajdonosok a járási főszolgabírák, illetve polgármesterek utján értesíttetnek. Előterjesztetett s tudomásul vétetett a XI. kerületi kultúrmérnöki hivatal átirata, melyben tudatja, hogy a közigazgatási bizottság részéről hozzá intézett megkeresésuek meg nem felelhet; mert erre csak a földmive lésügyi miniszter engedélye alapján vau hivatva ; egy.uttal a bizottság a kultúrmérnöki hivatal igénybe vehetése iránt megkeresi a földmivelésűgyi minisztert. A dunántuli h. é. vasút részvénytársaság felebbezést adott be a bizottság azon határozata ellen, melyben a Lenti községnél megtartott helysziní szemlére vonatkozó alapkérvény és jegyzőkönyv a szombathelyi kultúrmérnöki hivatalhoz tétetett 'át oly célból, hogy e hivatal a szükségesnek mutatkozó vizrajzi felméréseket és terveket a részvénytársaság költségére készítse el. A vizrajzi adatok szükséges voltát nem vonja kétségbe a társaság, azonban felszóltál az ellen, hogy a közigazgatási bizottság ez ada tok beszerzése körül felmerülő költségeket a társaság hozzá járulása nélkül ennek terhére rója; mert a szóban forgó megbízatást nem kérte s mert az egész ügyet nem ő kezdeményezte, hanem az Esterházy-féle hercegi hitbizomány zárgondnoksága s igy a felmerülő költségeket is az tartozik viselni. A beadott felebbezést a közigazga tási bizottság felterjeszti a minisztériumhoz. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a magyar földhitelintézet részéről a gyümölcsészet és fatenyésztés teréu szerzett érdemek elismerésére 1895. évre adományozott jutalomdijakból a földmivelésűgyi miniszter Szalay Ferenc nemes apátii község, és Goiztonyi József csáfordi r. k. tanitónak 100—100 frtot adományozott. A miniszter elrendelte a tapolcai állami polgári iskola részére a község állal átadandó épületeknek a vármegyei építészeti hivatal által megvizsgálását s annak megállapítását, váljon az épület az átvételre s annak idején a polgári iskola teljes kifejlesztésekor leendő használatra alkalmas e ? — A zala egerszegi összes községi elemi iskolák s az alsó domborui r. k. elemi fiu iskola államosításának felvétele iránt a miniszter külöu rendeletben intézkedett. — A miniszter a tankerület népoktatásügyi szükségleteinek már az 1897. évre vonatkozó összeállítását elrendelte, — A dobronaki tárához tartozó Radamos községben a r. k. iskola részére uj iskolaház emeltetett s december 8 án rendeltetésének át adatott. A „Dunántuli Közművelődési Egyesület" által Per lakon felállított ovoda részére Perlak község által épített ovoda épületnek műszaki átadása megtörtént és ünnepélyes felavatása tavaszkor lesz. Kozáry Aurél miniszteri iskola tátogató jelentést tett a pakodi iskola állapatáról. Ez időszakban a segédtanfelügyelő meglátogatta a z.-egerszegi elemi fiu és leányiskolát, az iparos és kereskedő tanonc iskolát, az iparos segédek szakrajztanfolyamát, kisdedovodát, a szegvári és hosztódi r. k. elemi iskolákat. Ugyanebben az időszakban a tankerület több fontos ügyéről személyesen tett előterjesztést a közoktatásügyi minisztériumban. A molnárii állami elemi iskola műszaki átvétele megtörtént. Az összes állami elemi népiskolák szellemi állapotáról a miniszternek jelentést tett. A pakodi községi iskola ügyében f. hó 6 án felvett jegyzőkönyv előterjesztetvén, a községi képviselőtestület felhivatik, hogy nevezett községi iskola épületének, általában pedig a nyert államsegély folytán szóban forgó második tanítói állásnak, valamint a második tanterem helyiségének ügyét s az iskolával összefüggő összes egyéb személyi és dologi szempontok rendezését a legsürgősebben és felelősség terhe alatt eszközölje. A megyei tiszli ügyész javaslata Weinberger Iler mán és fia panasza ügyében a nagy-lengyeli r. k. iskolához való járulmányok iránt előterjesztetvén, mivel a szóban forgó járulmány tényleg Pálffy Elek volt nagylengyeli birtokosra vettetett ki, az ügyészi véleményben foglalt indokhoz képest Weinberger Hermán és fia ellen ez érdemben a további eljárás besziintettet'k s a kivetett pótadó Pálffy Elek birtokos örököséitől hajtandó be. Kir. tanfelügyelő jelentést tett a gógánfai r. k. iskolaház járulinányai ügyeben eddig tett összes intézkedésekről s bemutatja az ide vonatkozó összes okmányokat. A még szükséges adatoknak, különösen pedig a képviselőtestületi jegyzőkönyvek és az iskolaszék alakulásáról szóló jegyzőkönyvek beszerzése céljából az eddigi társologhatni, nem banális kérdésekről, de érdekes themákról. Megismerhetni egy nőnek gondolkozás módját, ki, ha nem is gondolkozik szivével, de minden théma tisztázásánál meghallgatja nem csak az ész, hanem a sziv, ezen mindenkit boldogitani törekvő barát, szavát is és éppen ezzel biztosítja maga számára azt a varázst, melynél fogva reánk, férfiakra nézve, mindig érdekes marad a nő gondolatmenete. Ily szellemi gyönyörnek voltam részese, midőn nagyságos asszonyommal, a női nem magasztos feladatá ról, a férfi életére gyakorolt befolyásáról vitatkoztunk s ha a részletekben tán néha néha nem vallottam is az én kedves ellenfelem nézetét, mégis egészen magamévá tettem Nagysád felfogását, sőt tán még nagyságos asszo nyomnál is magasabbra becsülöm a gyengébb nemnek a férfi életére való befolyását, mert míg Nagysád a nő feladatát e tekintetben a nevelő feladatával hasonlította össze, addig én a nőt sokkal magasabb piedesztálra he lyezem. Mert a mi feladatunk, kik neveléssel foglalkozunk, nem egyéb, mint lerakni a társadalomnak, ezen részleteiben ép úgy, mint egész valójában legremekebb épületnek, oszlopait ; de többet nein tehetünk, ezan kolosszális művet fel nem épithetjük, be nem rendezhetjük, ehez a mi erőnk felette gyenge, ez már csak a gyöngébb nem közreműködésével lehetséges. Mi bevezetjük a gyermeket — kit azonban csak is a nő, a forrón szerető gondos anya befolyása, oktató szava képesit minden nemesebb eszmének befogadására — a tudományok kertjébe, megmutatjuk neki a kert egyszerűbb virágait, később a tudományok magasabb regióiba kalauzoljuk a fejlődő ifjút s feltárva ezen régiók titkait, befejezzük működésünket. De nem, még itt nem ér véget feladatunk. Még elvezetjük az ifjút az élet örökösen hullámzó tengerének ügyiratok azzal adatnak ki a kir. tanfelügyelőnek, hogy a február havi ülésen tegyen előterjesztést. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint december hóban a vármegye területén befolyt adó 342.746 forint 61V

2 kr- Az 1895. évben összesen befolyt 2,722.338 frt 19 kr, mely az 1894. évben befolyt 2,924.221 frt 75 krhoz képest 201.883 frt 56 krral kedvezőtlenebb. Az 1895. évvégén a hátralék : 954.898 frt 86 '/

2 kr. egyenes adóban, 97.658frt 20'/

2 kr hadmentességi dijban, 2,164.846 frt 64 kr. szőlődézsmaváltságban, 303.854 frt 73'/

2 kr. bélyegilletékben, 4.863 frt 82','

2 kr. illetékegyenértékben, 66535 frt 87 kr. fogyasztási ital és szeszadókban, 7.718 frt 59'/? kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 3,600.376 frt 67 kr. — Elemi károk folytán és behajthatatlanság folytán leíratott 123.740 frt 26 kr. egyenes adóban, 6.730 frt 47 kr. hadmentességi díjban ; ideigleDes házadómentesség 150 esetben engedélyeztetett. A zala-egerszegi községi népiskolák áliamositása ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1895. évi december hó 31 én 10.010 szám alatt a vármegy közigazgatási bizottságához a következő rendeletet intézte : „F. évi február hó 12 én 523 sz. a. kelt jelentése csatolmányait visszaküld ve, értesítem a bizottságot, hogy a zala-egerszegi községi elemi iskolát állami segélyben — nagy sajnálatomra — fedezet hiányában és azért sem részesíthetem ; mivel az 1893. évi XXVI. t. c. szentesítése óta államsegélyek csakis a tanítói fizetéseknek 300, esetleg 400 forintra való kiegészítésére engedélyezhetők, ily kiegészítés szüksége azonban a zala-egerszegi községi elemi iskolánál fenn nem forog. Tekintettel azonban arra, hogy a város lakóssága után e»ő mindennapi tankötelesek oktatásának ellátására mintegy 19 tanerő, ugyanannyi tanterem s a vele járó nagymérvű dologi szükségletek elkerüllietlenek s a város a mondott fejlesztés ujabb terheit a bizottság felterjesztésében felhozottak értelmében nehezen birná meg, — hajlandó vagyok megfontolás tárgyává tenni nevezeit. város összes elemi oktatásának 1897. évi január hó 1-től állami kezelésbe vételét a következő feltételek mellett : a) Ha a városa jelenlegi összes iskolai épületek s ezek felszerelésének figyelembe vétele mellett az iskola elhelyezéséről és felszereléséről 18 tanteremmel, megfelelő tanácskozási szoba-, könyvtár és tanszertárral, továbbá igazgatói és szolga lakásról gondoskodik és elvállalja ezen összes helyiségek állandó jó karban tartását és eset leg szükségessé válandó szaporitását. b) Az eddigi két nyugdíjazott tanitó és kántor illetményein kívül, melyek továbbra is a város terhei maradnának, költségvetése szerint 11.375 forintra rugó eddigi iskolai járulékának megváltásáúl fizet évenként 11.000 frtot. c) Elvállalja az összes elemi iskolai helyiségek téli fűtését. d) Fizeti az egyes tanerők után a 12 frtos nyűg dijjárulékot, melyeken kívül a beiratkozott növendékek után csakis a 15 kros nyugdíjjárulék és 25 kros felvételi díj lenne fizetendő. Ezekkel szemben azonban az összes tanulók tan^ díjmentességének és az 5°/

e-os iskolai adó elengedésének kimondása képezné a város lakosságára nézve a teher könnyítését s az egyszer mindenkorra — tehát e növekvő város távoli jövőjére nézve is — a jelen teherrel megállapított iskolai járulék fejében az iskola úgy kiil-, mint beléletének mintaszerű gondozása, megfelelő számú tan erők alkalmazása az államkincstár terhére volna átvehető. Felhívom a bizottságot, hogy ezen rendeletem tártál máról nevezett város közönségét megfelelően értesitse, az íigy tárgyalására hívja fel s az eredményhez képest hozzám tegyen jelentést." A miniszternek e rendelete a közigazgatási bizottságnak t. hó 14'^én tartott ülésén egész terjedelmében felolvastatván, a bizottság azt tudomásul vette s a vármegye kir. tanfelügyelőjét a tárgyalás megindítására azzal hívta fel, hogy ennek eredményéről annak idején a bizottsághoz jelentést tegyen. partjára, megmutatjuk a tenger szirtjeit, zátonyait, meg mutatjuk azon egyetleu lélekvesztőt, mely az ifjú rendelkezésére áll: a becsületességet és a munkásságot, melyekkel egyedül küzdhet meg a tenger hullámaival. Biztatjuk őt, hogy lépjen a csolnakba, küzdjön lankadhatatlanul, bizzék Istenben, bizzék saját erejében. Ámde az ifjú, ki ily közelről most látja először az élet tengerének hullámzását, bátorságát vesztve bolyong, nem mer tengerre szállni. Es akkor, midőn már csaknem kétségbeesett erőtlensége érzetében, gyönyörű csalogányhang szólal meg a tenger hullámaitól hiába ostromolt szigeten : égy kedves lény, egy ifjú leányka énekli bálaadó dalát. Az itju örömmel, majd mély megilletődéssel hallgatja végig e kedves dalt; úgy rémlik előtte, mintha már hallotta volna; figyel, gondolkozik, mig eszébe jut, hogy ez ugyanaz a dal, melylyel oly sokszor altatta el őt a hőn szerető anya ; ez az a dal, melyben oly sokszor talált megnyugvást, melyből oly sokszor merített az, ki őt oly annyira szerette. S az előbb még csüggedő ifjú, fellelkesülve a leányka angyali nyugalmán, már nem retteg, már nem fél a hullámoktól, örömmel evez ki a zajgó tengerre, küzd, fárad, éjt nappallá tesz s végre. ..elérkezik céljához, honnan azon bátoritó hang elhangzott, karjaiba zárja a bájos leánykát és sziizi pirtól égő homlokára rá leheli az első csókot : a jegyes csókját. Ekkor kezdődik a nő kötelességének második fázisa. Mig előbb a nő arra buzditotta az ifjút, hogy bírásáért majdnem ember feletti erővel küzdjön, addig most arra figyelmezteti az örömmámorban uszó férjet, bogy most, midőn már karjai közé szoríthatta, még nagyobb hévvel, még odaadóbban munkálkodjék a haza, a társadalom, övéi jólétének előmozdításán ; mert még