Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-22 / 12. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1896. évi 12 ik számához. a gazdasági munkáktól elvonja. Minden elméleti fejtegetéseknél meggyőzőbben szólnak a tények. Így például Sopron vármegyének leggazdagabb vidékén, hol a monar cbiában a legnagyobbak közé sorolandó cukorgyárakat tartanak üzemben és a nép répatermeléssel foglalkozik, emellett üzi a selyem tenyésztést is. Továbbá Tolna vár megyében a tolnai urodalomban, hol a lcgintensivebb gazdaságot folytatják és ahol egy igen jelentékeny tejgazdaság mellett egy gőzmalmon kivül még két .szeszgyárt is tartanak üzemben és igy a cselédséget is bizonyára nagyban igénybe veszik kapás növények megmunkálására, nincs cseléd, mely selyemtenyésztéssel ne foglalkoznék olyannyira, hogy a tolnai urodalom azon hét majorjában, melyben a c selédség selyemtenyésztéssel foglalkozik, a cselédségnek az általuk termelt gubókért 1894-ben 3.066 frt, 1880-tól bezárólag 1894-ig pedig összesen 30.509 frt fizetetett ki. Hogy azonban még világosabban tüntessem fel a selyemtenyésztés fontosságát és hogy még meggyőzőbben indokoljam, mennyire fontos az, hogy a birtokosság, ha szederfának leveleit egyelőre még nem is értékesítheti pénzért, a selyemtenyésztést fejleszteni igyekezzék : ide mellékelem az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek Tolna vármegye selyemtenyésztéséről szóló 1894. évi jelentését, melyből meggyőződni méltóztatnak, hogy Tolna vármegyében összesen 48 pusztán a cselédség a selyemtenyésztés utján 1894-ben 11.025 frt, 1880-tól bezárólag 1894-ig pedig 86.178 frt mellék jövedelemhez jutott anélkül, hogy ezáltal a birtokost a legcsekélyebben is megterhelte volna. Ez csak ugy történhetett, mert nem volt egyetlen egy gazdaság sem, mely a selyem tenyésztést a cselédségnek megtiltotta volna ; sőt még a legintensivebben kezelt gazdaságokban is megengedték azt; mert belátták, hogy a tenyésztés első két hetében a hernyók etetéséi elvégezhetik a család azon tagjai is, kik egyéb munkára különben sem alkalmasak. Utóbb pedig, mikor a hernyók már fejlődöttebbek és azok felneveléséhez a család munkaképesebb tagjának is közreműködése esetleg szükséges, az illető családfő, béres vagy más munkás, ha munkára indul, magával visz egy üres zsákot és azt a reggeli, delelési, vagy ozsonai idő alatt szederfalevéllel megszedi, este pedig haza viszi anélkül, hogy rendes munkájában legcsekélyebbet mulasztott volna, mit különben bármely gazdaságban, de különösen az intensivebben kezeitekben bizonyára el sem tűrnének. Végül kétséget nem szenved, hogy minél intensi vebben lesznek gazdaságaink kezelve; minél jobban fog a takarmány értéke emelkedni : annál bizonyosabbra vehetjük, hogy majd nálunk is, mint ezt Olaszországban teszik, a szederfalevelet őszszel bevermelik, hogy azt télen át, különösen a fejős marba etetésére, a legkitűnőbb eredménynyel felhasználják. Kérdem, hol van az a fa, mely — eltekintve attól, hogy a világ egyik leghatalmasabb iparágának alapja — annyi előnyt nyújtana, mint a szederfa az által, hogy rendszeresen ad tüzelőt, jól használható szerszámfára, bármely tnás fánál csekélyebb árnyékot vet éi levelének értékesítésével habár nem is ad annyi évi jövödeimet, mint a gyümölcsfa, de jövedelmezősége hatá rozottan biztosabb; végül a legkönnyebben tenyészthető és a talajban legkevésbbé válogató fák közé tartozik. Az országos magyar gazdasági egyesület, melynek szives érdeklődéseért alig fejezhettem ki eléggé hálámat, a selyemtenyésztés ügyének nem tehet saját hatáskörében reálisabb és nagyobb szolgálatot, mint ha az itt előadottakat figyelmére méltatva, azokat az ország vidéki gazdasági egyesületeinek is a legbehatóbb figyelmükbe ajánlani és hathatós befolyásával az ország nagybirtoko sait, valamint a közép- és kisbirtokosait is, a szederfa tenyésztésére buzdítani és felír vni kegyeskednék, hogy a továbbiak iránt hozzám fordulni szíveskednének. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa által felhívatnak. a városi birtokosok, hogy az i894. évi XII. t. c. 50. 51. és 52 §-ai rendelkezéseihez képest a belsősé gekben, majorokban, szőllőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáikat és bokraikat a kártékony hernyók tói, illetőleg hernyólészkektől és lepke tojásoktól az 1896. évi március 31 ig okvetlen megtisztíttassák annyival in^ kább ; mert a mulasztók az idézett törvény 95 ik § a értelmében 100 koronáig terhelhető pénzbüntetéssel fog nak sújtatni és az irtás költségükre fog teljesíttetni. Ugyanazon büntetés éri azokat is, kik a később mutatkozó kártékony hernyók és netán tömegesen jelent kező cserebogarak, nem különben a szerblővis és aranka irtását elmulasztják Zala Egerszegen, 1896. március hó ltlán. Botfy Lajos polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Hazafias ünnepély. A zala-egerszegi felsőkereskedelmi iskola „Kisfaludy" önképző köre március 15 ikét, nemzeti ujraébredésiink dicső napjának emlékezetét, f. hó 15-én d. u. 3 órakor ülte meg az intézet rajztermé ben. A nagy rajzterem zsutolva volt közönséggel; a vendégek és tanulók jó része a folyosóra szorult, míg sokan kénytelenek voltak visszafordulni; mert még a a folyosón sem fértek el. Az ünnepély műsora volt : „Hymnus'" Énekli az ifjúság énnekkara. Vezeti n. t. Skuitéty Lajos ur. Elnöki megnyitó. Kiss Lajos tanár úr, az önképzőkör elnöke. „Március 15"-én. Ábrányi Emiltől. Szavalja Handlery Kálmán felső oszt. tanuló. Egyveleg. Előadja az ifjúság zenekara. „Nemzeti dal." Petőfi Sándortól. Szavalja Sipos .fózsel közép oszt. tan. Kurucz dalok. Énekli az ifjúság énekkara. „Méltatás." Veszprémi Győzőtől felső oszt. tanuló. Hegedű és fuvola kettős. Előadják Koch Henrik és Tóth István. „Élő szobor." Vörósmarthy Mihály tói. Szavalja Weisz Viktor felső oszt. tanuló. „Népdal." Előadja az ifjúság zenekara. Vezeti n. t. Skuitéty Lajos ur. „Március 15

u-én. Gár donyi Gézától. Szavalja Erdős Írnák alsó oszt. tanuló. „Rákóczi induó." Énekli az ifjúság énekkara. Vezeti n t. Skuitéty Lajos úr." — A műsor minden egyes pontja a jelen voltak köztetszésével találkozott s az ifjúsági ünnepély ez évben jóval túlszárnyalta az eddig tartott ily ünnepségeket, a mi a szellemi eredmény mellett a külsőben is nyilvánult ; mert a város számos házán, fő kép a főutcákon nemzeti zászlók lengtek. Márczius 15 ike Alsó Lendvan. Tudva levő dolog, hogy városunknak exponált helyzeténél fogva jelentékeny szerep jutott itt az ország délnyugati szögletében ; őre kell hogy legyen a magyarságnak s ezt a nemes felada tát teljesiti i» minden tekintetben. Polgársága és lelkes intelligenti'ija arra törekednek, hogy a hazafias szellem ápoltassák és folyton ébrentartassék. Most is a szabadság napját a szokottnál is lelkesebben ünnepelte meg. — A banketten — mely t casinó nagytermében rendeztetett — az intelligentia legnagyobb része jelen volt, melyen először is K. Ilajós Mihály lelkesitő é hazafias beszéd del méltatta a nap jelentőségét s a haza felvirágzására ürítette poharát, ezután dr. Király Mór hazafias beszéd jében kiemelte, hogy korunknak leghatalmasabb kultur népei bámulatos szívóssággal ragaszkodnak e századunk ban annyira fölhangzó jelszóhoz „nyelvében él a nemzet" ; a magyar nemzet azonban nemcsak nyelvében él és ahhoz ragaszkodik, hanem ragaszkodik a dicsteljes történetéhez is, mert az adta meg neki az életképességet és az tette lehetővé, hogy az évszázadok nehéz küzdelmei daczára, ma, midőn a honalapitásnak ezredik évét ünnepli, a világnak az ő kulturális törekvéseinek szép eredményét is bemutathatja — A nemzet történeti ünnepének, az 1848. szabadságharc ugyan a 48. év fordultával való egybeeséséből indult ki, azt fejtegette, hogy a magyarok Istene áldásával és szellemével kisérni fogja ezt a nagy nemzeti ünnepet és hogy Árpádnak honfoglalása Magyar ország szabadságával oly szoros kapcsolatban van, hogy a nemzetet szabadság nélkül még képzelni sem lehet. Továbbá Hajós Izidor arra buzdította a fiatalságot, hogy a 48-ban kimondott „szabadság, testvériség és egyenlőség" elvét valósítsa meg a szónak valódi értelmében. Ráth János, 48 as kapitány, érdekes felolvasást tartott szabadságharci élményeiről s végül Murlcovics János a jelenlevő 48-as honvédeket, Bezerédy Eleket és Ráth Jánost köszöntötte fel, közben hazafias dalok éneklése fűszerezte a lelkes hangulatot. A szabadság ünnepen, március 15-én, a keszthelyi hazafias ifjúság és közönség a rendesnél nagyobb méret ben ünnepelt. A főgymnasiumi ifjúság d. e. 10 órakor a tornateremben ünnepelte meg március 15 ikét. Á hosszú zöld asztalnál ült a tanári kar. Az ünnepélyt dr. Burány Gergely igazgató nyitotta meg. Ezután a zenekar játszott, Sipos Géza 7. osztályú tanuló Tóth K. ,,Előre" cimü költeményt szavalta el. Fűzik István 8. o. t. mondotta el aztán ünnepi beszédjét. Az énekkar „Hymr.usz" a után Czuczor „Riadó" ját Sipos G, szavalta el lelkes taps és éljenzés mellett. Végül a zenekar játszott. — A gazdasági intézeti ifjúság délután a tanintézet egyik termében emlékezett meg március 15 ikének jelentőségéről. — Este 7 órakor pedig az iparos itjuság a Kossuth téren, a hová az ifjúság egyleti helyiségéből fáklyás zenével vonult. Elsőnek a dalkör elénekelte a llymnust, azután Treffler Ferenc elszavalta a „Talpra magyart", Ullman J. tartott ünnepi beszédet, Halász F. pedig Tóth K.- nak Előre cimü költeményét szavalta el. Végül a dalkör elénekelte a Kossuth nótát.'Az ünnepélyt társas vacsora követte. A zala egerszegi kereskedő ifjak önképző egyesülete f. hó 14 én saját helyiségében tánccal egybekötött estélylyel ünnepelte meg március i5 ikét. A est programmjának első számát képezte az ifjúság kebelében alakított dalárda éneke : a Hymnus, utána Fodor Gusztáv méltatta a nap emlékét lendületes szavakban. Majd Pollák Ede, Grünvald Vilmos és Kónya Károly köri tagok szavaltak hazafias, alkalomszerű költeményeket; Szílber inann Jenő pedig Petőfinek egy költeményét adta elő : Álmodtam szépet, gyönyörűt. Végül a műsort befejezte a Szózat eléneklése az ifjúsági dalárda részéről. A műsort táne követte, mely a késő éjféli órákig tartott. Nagy kár, hogy az estély kellő látogatottság híján volt, már csak azért is, mert a részvétlenség a jelen esetben nem c^ak a táncmulatságot, hanem az estélynek kegyeletes jellegét is érintette. Városi tisztújítás Nagv Kanizsan. A tisztújító köz gyűlés Csertán Károly alispán elnöklete alatt a városi képviselők szokatlan nagy érdeklődése mellett folyó hó 17 én volt. Polgármesterré Vécsey Zsigmond főkapitányt választották meg 113 szavazattal Babóchay György ed digi polgármesternek 72 szavazata ellenében. A megvá laszíott polgármester nagyszabású beszédben mondott köszönetet a belé helyezett bizalomért. — Babóchay György volt polgármesternek 18 évi működéseért jegy zőkönyvileg fejezték ki köszönetüket. A folytatólagos választás eredménye: Halis István tanácsos, árvaszéki előadó, AVeisz Henrik pénztárnok, Juhász György szám vevő, Neu Albert adó-ellenőr, Lillik Gusztáv könyvvivő, Csányi János adótiszt, Plosser Ignác mérnök, Wágner Károly közgyám, Varga István segédgyám, Sterbetzky Ferenc szállásmester, dr. Bentzik Ferenc ügyész, ifj. Ács József jegyző, Halva* Gyula levéltárnok, Farkas Ferenc és Bay György alkapitányok, Juk István és Horváth István írnokok, Ungár Gáspár kézbesítő — egyhangúlag, ellenjelölt .nélkül; közigazgatási előadó tanácsosnak Nagy Dezső 102 szavazattal választatott meg Matkovich Sándor eddigi tanácsosnak 55 szavazata ellenében ; gyámi ellenőrré Hardy Gyula lett nagy többséggel megválasztva Thomka Endre ellenében. Kültanácsosok lettek : Csóka Nándor, Thomka Endre, Varga Ferenc, öreg Faics József, Szedlmayer Ferenc, ifj. Hegedűs György. A választás befejeztével a megválasztott tisztviselői kaik-tette a hivatalos esküt. Végül Plihál Ferenc városi képviselő az egybegyűltek zajos helyeslése kíséretében köszönetet mondott Csertán Károly elnöklő alispánnak a közgyűlés vezetéseért, mire az alispán örömének adott kifejezést, hogy a tisztujításnál közreműködhetett. A közgyűlést bankett követte az „Arany Szarvas" szállodában. Este fáklyás zenével tisztelték még az új polgár mestert, Varga Lajos ügyvéd tolmácsolván a megjelentek érzelmeit, mire az új polgármester meghatva mondott köszönetet. Onnan a menet Hertelendy Béla ügyvédet, a reform párt lelkes elnökét, tisztelte meg fáklyás zenével, hol Sümegi Kálmán üdvözölte őt; ezután gelsei Gutmann Vilmos kir. tanácsos lakására mentek, aki azonban honn nem levén, a menet visszatért a „Szarvas" szálló elé, hol a fáklyákat kioltották és a tüntetők a legnagyobb rendben szétoszoltak. Állandó gazdasági tudósito. A földmivelésügyí m. kir. miniszter Szabó Károly türjei lakóst Zalavármegye zala szent-gróthi járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Uj iskola Pola községben. Az eddig Becsehelyhez iskolázó Póla község nagy áldozatkézséggel külön iskolát emelt tanköteles gyermekeinek. Az új iskola március hó 18 án adatott át szép ünnepélylyel rendeltetésének. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. fanácsos, tanfelügyelő megható beszédben méltatta a község dicséretes elhatározását, mely egybeesvén a magyar honfoglalás ezredik évfordulójával, mindenkor magasztos emlékét fogja képezni az iskolát látogató növendékek jövő nemzedékeinek. Megköszönte Schmídt Emil földbirtokosnak s az elöljáróságnak buzgó áldozat kézségét s az iskola felállítására irányult kitartó törekvésüket. Végül pedig szivére kötvén az uj tanítónak nemes kötelmeit, az iskolát a községi iskolaszék, az elöljáróság és nagyszámú érdeklődők s az iskolában először megjelent számos tanköteles jelenlétében megnyitotta. Végül az iskolaszék elnöke fejezte ki az egész közönség forró köszönetét kir. tanfelügyelőnek, hogy az iskolafentartó közönség igyekezetét szóval s tettel egyaránt támogatta s a község régi óhajtását való suláshoz juttatta. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter vármegyénkben a zala-Iővői anyakönyvi kerületbe anya könyvvezetővé Bárány Jenőt, továbbá helyettesekké a nagy-kanizsai kerületbe Thomka Endrét, a cseszt.regibe Stanovszky Nándort, a baksa- és győrfaiba Saly Sándort, a bellatincziba Szollár Eleket, a cserencsócziba Vaszary Bélát nevezte ki. Ezek közül Bárány Jenő anyakönyv vezetőt és Thomka Endre anyakönyvvezető helyettest a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Keszthely város képviselőtestülete március 14 én tartott ülésében az elöljáróság indítványára Nagv István vbiró elnöklete alatt rendező bizottságot választott az ezredéves ünnepély programmjának megállapítása és végre hajtására. Bonc Józsefnejt „Keszthely monográfiája" kiadására 200 frt segélyt szavazott meg. Lénárd Ernő képviselő indítványára az elöljáróságnak eddigi lelkiismeretes, buzgó működéséért — szemben a helyi sajtó támadásaival — elismerést és bizalmat szavazott. A zalaegerszegi kereskedelmi kör folyó hó 15 én dr. Gráner Adolf elnök elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésén a választmány javaslatára elhatározta, hogy 1000 koronás millenáris alapítványt tesz, melynek ka matait a zala egerszegi kereskedő tanonc iskola jeles tanulóinak jutalmul adjak. Az alapítvány létesítése vé>-. gett a költségvetésben legkevesebb évi 100 koronát vesznek fel ; az alapítvány kamatait azonban a kitűzött célra már az 1896 dik évtől fogva folyóvá teszik. — Ugyancsak a választmány javaslatára a lakbért a folyó 1896-dik évre 360 forintra emeli fel a közgyűlés. Meghívás. A zala egerszegi iparos ifjúság önképző egylete folyó hó 22 én vasárnap délután 4 órakor az elemi iskola helyiségében önképzőköri gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. „Hymnus" Skuitéty Lajos s. lelkész ur vezetése mellett énekli az egyesület dalköre. 2. „A socialismusról", irta és felolvassa : Gay Károly felső kereskedelmi iskolai tanár ur. 3. Magyar népdalok, fuvolán előadja Lelkes Antal egyesületi tag. 4. Szavalások az egyesület tagjai által. 5. Magyar népdalok, Skuitéty Lajos s. lelkész ur vezetése mellett énekli az egyesület dalköre. — Ézen önképzőköri gyűlésre az egyesület pártoló tagjait és az ügy iránt érdeklődő közönséget meghívja az elnökség. Evangélikus 'steni tisztelet tartatik f. hó 25 én a polgári iskola rajztermében. Kezdete d. e. fél 11 órakor. A keszthelyi önk. füzolto egylet évi közgyűlését március 15 én tartotta meg. Lendvay József egyleti elnök rövid megnyitó beszédje után az elnökség évi jelentése olvastatott fel és tudomásul vétetett. A választ mány előterjesztésének elfogadása után a tisztújítás esz közöltetett. Elnökké Lendvay József, alelnökké Nagy István, pénztárnokká Hoff'inan Arnold, titkárrá Stefanics Jenő, h. főparancsnokká pedig Schersing József választatott. A főparancsnoki állás egyelőre betöltetlen maradt. Elhatároztatott, hogy egy mászó házat fognak épiteni közadakozásból, erre a célra Vaszary Kolos hercegprimás már 50 frtot ajándékozott is, llj orvos varosunkban. Dr. Eürst Béla, az összes gyógy tudományok tudora, gyakorló orvos, városunkban orvosi működését megkezdette. Lakása Zöld utcában I. szám alatt, a Juhász Istváu géplakatos-féle házban. Meghivó! Unghvári László faiskola tulajdonos Czeglédről, e helyen is felhívja a gyümölcsészet barátait, hogy telepét a nyár folyamán felkeresni, illetve becses látogatásukkal kitüntetni szíveskedjenek. Jó alkalmat nyújt erre az ezredéves kiállítás és azon körülmény, hogy Czeglédre — a nyugati, vagyis volt osztrák állam vasutón — j i/

2 óra alatt el lehet jutni Fent említett cég a kiállításon részt nem vesz, mert a vállalat természete illetve a kiállítást érdemlő növények és tárgyak legnagyobb részt fel nem vihetők és hogy a tulajdonost sem rajz, sem mintázat, sem adat közlés nem képesíthetik arra, hogy a nagyszabású dolgoknak csak 100-ad részét is feltüntetni bírná, mit különben a helyszínén 1—2 óra alatt teljes nagyságában lesz szerencséje bemutatni.