Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-09 / 6. szám

ben kedvezőbbre fordultát nehezen várhatjuk, erről leginkább tanúskodik a jelentésnek az a része, mely az orvosok számáról és elosztásáról szól. Az orvosok legnagyobb része a városokra esik; a vármegyékben 2.765 orvos 1.430 községben oszlik meg és 11.105 azoknak a községeknek a száma, amelyekben orvos nem lakik, vagyis a lakósságnak 556%-a nincs közvetlenül orvos sal ellátva. Ez az állapot pedig a mai rendszer mellett javulni nem fog ; mert a községek legtöbb esetben oly megélhetési módot sem képesek az orvosoknak biztosítani, aminő egy Írnoknak van. Ezen az elszomorító állapoton csakis a közegész ségügy államosításával, illetőleg a községi és körorvosok államosításával lehetne segíteni. Ily körülmények között azután épen nem lehet csodálkozni affelett, hogy az 1894 ik évben elhalt 231.499 férfi és 221.595 nő, vagyis összesen 453.094 egyén közül 117.000 ember, vagyis a meghaltak 25-97« ka nem ré szesült orvosi segélyben. És hány ezerre mehet ismét azoknak a száma, akik csak az utolsó percekben és csak is a büntetés kikerülése végett fordultak orvoshoz! Tudnivalók a kiállításra. Még csak néhány hónap és benn vagyunk a nagy nemzeti ünnep eseményeiben, a milleniumi országos ki~ állítás gazdag panorámájában, ü kiállitási igazgatóság minden osztálya lázas buzgalommal s mindamellett mindenre kiterjedő gondossággal végzi az ez alkalomra szükséges előkészületeket. Napról-napra ujabb gyakorlati intézkedések történnek arra nézve, hogy a kiállításon való részvétel módozatairól, a kiállítás és annak látogatása összes körülményeiről mindenki gyors és alapos értesülést nyerjen. Erre a célra szolgálnak ama legújabb intézkedések is, melyek a kiállitási tárgyak beszállítására, a kiállítandó tárgyak detailszerü elárusítására s a kisipa rosok és kiskereskedők tömeges felrándulására vouatkoznak. Különösen ez utóbbi intézkedés elismerésre méltó nyilvánulása annak a törekvésnek, hogy az országos kiállítás hasznos tanulságait a társadalom kevésbbé vagyonos osztálya számára is könnyen hozzáférhetővé tegyék. A kiállitási igazgatóság és a kereskedelmi miniszter ujabb iufézkedéseit a következőkben ismertetjük : A kiállítási tárgyak csomagolása és beszállítása. Mindazoknak, a kik az ezredéves országos kiállításon mint kiállítók résztvenni szándékoznak, a csomagolás és beszállitás körül egyöntetű eljárást kell követniök. A kiállítandó tárgyakat folyó évi március 15 étől április 15-éig terjedő időben múlhatatlanul be kell küldeni; sőt azok a tárgyak, melyeknek elhelyezése hosszabb rendez kedést, szerelést vagy alapozást igényel, már most februárban is szállíthatók. A kiállítandó tárgyak szilárd anyagba, lehetőleg erős faládába csomagolandók, melyeknek födelét csavarszögekkel kell lezárni. Egy csomagba vagy ládába csak egy kiállítónak egy csoportba tartozó tárgyaihelyezhetők. Minden csomagba 2 árujegyzék teendő, a csomag vagy láda oldalán és födelén pedig ragcédula alkalmazandó, melyen a kiállító nevét, a feladási állomást, a csomagok darab- és sorszámát kell feltüntetni. A kiállítás igazgatóságát a kiállító értesíteni tartozik, hogy tárgyait mikor és hol adta föl; viszont a kiállitási igazgatóság azonnal értesíti a kíállitót, mihelyt csomagja megérkezett. A vasúton vagy hajóval küldött tárgyak rendes fuvarlevelekkel adandók föl, a vasutakkal és hajózó társaságokkal megállapított díjszabás mellett, mely minden állomáson betekinthető. E díjtételekben a kezelési illeték, a törvényes szállítási adó, az esetleges hidvám és pótilleték is már benfoglaltatik. A tárgyak postán is küldhetők. Czimül elég „Budapest — kiállítás"-1 irni, még a küldeményre ráírandó ; „Kiállitási tárgyak". Bérmentetlenül vagy utánvétellel kiállitási tárgyak nem adDe a feleségtől független szakférfiak sem vélhetik biztosnak, hogy hangulatuk medre változatlan marad. Sőt tán a legkritikusabb pillanatban önkénytelenül megnyilatkozó esprit nagyon is roskadozóvá teszi néha a legkomolyabb pose-okat. Avagy nem következik e be ez a katasztrófa, mikor a biró telve hivatalos komolysággal, megszólítja a vádlottat: „Ön bizonyosan tudni fogja, hogy miért áll a törvényszék előtt!" s az elszántan feleli : „Itt kopaszodjam meg tekintetes törvényszék, ha C3ak fogalmam is van róla !" Tudvalevő dolog, hogy az igazságok kimondásától és hallásától az emberek minden időben irtóztak, jóllehet, főkép a hatalmasoknak, erre volt volna legnagyobb szükségük. Tán ép a lelki világnak eme hiányt érző volta hozta létre az udvari bolondok állását. Ezen udvari bolondok tulajdonkép éppen nem voltak bolondok, sőt a legszellemesebb férfiak, kik az éle, hogy ne mondjam, a bolondozás örve alatt élet, halál, sőt egész politikai activ sorsát változtatták meg az igazság rövid, mélyreható odavetésével. Sajátságos iróniája a társadalmi felfogásnak, hogy akit a modern élet bálványoz szellemességeért, egykor azt oligarchicus házak udvari bolondjuknak iparkodtak megnyerni. Éles diplomata ész eredményes működéshez kikerülhetlenül tanulmányozni, vagy teremteni kénytelen a kedvező hangulatot. A hatalmas Richelieu a kegyvesztés szélén állt, midőn egy udvari vigalom alkalmával XIII. Lajos boszusan tapasztalá, hogy diplomatájával többet foglalkoznak, mint vele. Mikor a teremből kiléptek, a király gúnyosan kinálta Richelieut az előrelépéssel. Éz hirtelen szövétneket ragad kezébe, s a királynak világítva, így szól: „Csak ekkép szabad nekem felséged előtt lépdelnem", s a sértett hiúság rögtön megbékült. A török uralom alatt történt, hogy a szegedi ferenciek templomát a protestánsok akarták magoknak odaitéltetni. Járták, kenték a basát, de a basa ismervén a barátok jó asztalát, ezúttal igazságos akart lenni, s vitatkozást rendelt el. Midőn u két fél túllicitálta egy mást citátumokká!, összekaszabolta anecdotákkal, s csak hatók föl. A Budapestre érkezett tárgyakat a kiállítás szállítója helyezi el a kiállítás megfelelő csarnokaiba a kiállítónak utólagosan 'felszámítandó szállítási költség mellett. Minden kiállítónak fontos érdeke, hogy tárgyai minél előbb, de a kitűzött határidőben okvetlen beérkezzenek. Egyébként az igazgatóság készséggel szolgál további felvilágosításokkal is. A kiállitási tárgyak elárnsitása. Az ezredéves kiállításon bemutatott tárgyak közvetlen a kiállító, vagy ennek megbízottja, vagy az igazgatóság kebelében szervezett elárusító osztály közreműködésével árusíthatók el. A közvetlen elárusitás joga azonban csak olyan tárgyakra vonatkozik, melyek a kiállítás területén készültek, mint a minők például az emléktárgyak, ékszerek, diszműtárgyak, házi-ipar, — műlakatos — élelmezési cikkek, művirágok st.b. és olyan kiállított cikkekre, melyek nem tartoznak a kiállitási szabályzatban megállapított azon tárgyak közé, melyek a kiállítás bezárása előtt el nem vihetők. Aki azonban az efféle kiállított tárgyait akár detailszeriien, akár köz vetlenül maga akarja elárusítani, az tartozik a kiállítás igazgatóságához engedélyért folyamodni, tartozik a meg állapított elárusitási illetéket fizetni, végül megbizottját az igazgatóságnál bejelenteni. A ki ily módon engedélyt kapott az elárusitásra, az megbízottja számára szabad bemenetre jogosító munkás-jegyre tarthat igényt. Másrészt a kiállítók igénybe veíietik az igazgatóság kebelében szervezett elárusító osztályt, illetve a felügyelettel megbízott személyzetet, amely esetben külön elárusitási engedélyt nem kell kérniük s elárusitási illeték helyett csupán a tényleg eladott tárgyak után tartoznak jutalékot fizetni. Végül kívánhatják, hogy az elárusitás eredményéről részletes könyvkivonat kézbesittessék nekik, valamint, hogy a kiállított tárgyak alapján javukra megrendelések is fogadtassanak el. Mindenesetre jól teszik a kiállítók, líd, ebbeli szándékukat minél előbb bejelentik, Kisiparosok, kiskereskedők és segédmunkások tömeges felrándulása. A kereskedelmi miniszter, mint az ezredéves kiál litás országos bizottságának elnöke, rendeletet küldött valamennyi magyarországi kereskedelmi- és iparkamarához, melyben tudatja velük mindazon kedvezményeket, melyekben a kiállításra tömegesen felránduló hazai kisiparosok, kiskereskedők és segédmunkások részesülhetnek. Ezek szerint az ily tömeges felrándulásban résztvevők az állami vasutak vonalain II. od osztályú félje^ygyel a III. ik osztályon és III-ik osztályú egész jegygyei a II.-ik osztályon utazhatnak Budapestre és vissza. Intézkedett továbbá a miniszter, hogy e látogató csoportok kivételesen 20 krajcáros mérsékelt jegygyei léphessenek be a kiállítás területére, állandó, díjmentes kalauzolás s a kiállítás területén való olcsó étkezés mellett. A miniszter megkereste a fő- és székváros hatóságát is az iránt, hogy a népiskoláiban berendezett tömegszállásokat első sorban ezen, a minisztertől kezdeményezett tömeges fel rándulás résztvevőinek tartsa fönn. Mindez intézkedéssel sikerült biztosítania a miniszternek, hogy a m. kir. államvasutak zónadijszabása szerint a XIV. körzetben lakó mesterember, kiskereskedő, ipari segédmunkás 8 forinttal képes lesz fel- és leutazásának III. osztályú menetjegyét, két napi szállását, 2 belépti jegyét és 2 ebédjét kifizetni; a VIII. körzethez tartozó vidéken lakó költségeit a felsorolt cimeken 5 frt 50 krajcárral, a IV. körzethez tartozó vidéken lakóét 4 forinttal lehet előirányozni. A jelentkező csoportok részére, melyeknek a miniszter óhajtása szerint, legalább 30 — 30 résztvevőből kell állniok, jegyfüzeteket fognak kiadni, melyekben a menettérti- és beléptijegj, továbbá a szállásra és ebédre szóló utalványok lesznek. Az utazás napját és program ját, nemkülönben a felránduló csoportok szervezését a miniszter az illető kereskedelmi és iparkamarára bizza. nem akartak végezni, fráter Rupertus jelenti az unat kozó basának, hogy kész az ebéd kegyelmes ur! s ravaszul hozzáteszi: „Csak én szólhatnék egyet !" No hisz a basának se kellett több, s fráter Rupertus komoly képpel veti fel a kérdést: „Kik voltak légyen a próféták, számláld elő a neveiket." A protestáns boszusan szám-lálja a nagy, közép és kis prófétákat. Mikor befejezte, a fráter diadalmas arccal kiált tel: „Hatalmas basa, hallottad-e Mohamedet csak egy bzóval is emlitem ? Lásd, ez a német ember azt sem tudja, hogy egy az Isten és Mohamed az ő prófétája 1" Haragtól kipirult arccal, nyelvkivágatást emlegetve vet véget a basa a vitatkozásnak, s a templom a bará toké maradt. Hasonló találékonyság csillapítja le a családi zivatarokat, hoz édes eredményt a végkimerülésig udvarlónak, változtatja meg az üzletvilág mérlegét, s teszi derültté és vonzóvá a társas életet. — A kereskedősegédek hangulatod kellemessé tételén fáradoznak, midőn olyan édeskésen mosolyognak a levegőbe, mintha csiklandozná valaki őket, jóllehet csak hivatalból mosolyognak. Principálisuk hires akar lenni, mit tesz tehát ? A napilapok hirdetési rovatjában lerajzoltatja felebarátja hajfolytonos sági hiányokban szenvedő fejét, s azon fenyeget, hogy a tied se lesz különb, hacsak az ő csodaszerét nem használod. Érdek, reclam, s az egész társasélet mind mind a hangulat kellemessé varázsolásán fárad, s ha ezt kivinnie sikerült: célját elérte. Természetesen vannak a vidámtól lényegesen elütő hangulatok, de azok ma inkább oly urakat érdekelnek, kik ily fényes est ragyogó csillagainak kereszttüzében is azon prózai nézetet vallják, „hogy mégis csak legszebb szemei vannak a . . . . szőllőnek!" Ök, kérem, téves uton járnak. Hangulatuk gyógyíthatatlan ; nem olyan, mint azon emlékezetesen talpig becsületes huszáré, ki ekkép vigasztalta búcsúzó kedvesét: „Ne sírjál Zsuzsi, hogy elmegyek Egerszegre ! . . . . kapok én ott más szeretőt !" Skultéty Lajos. Képviselőtestületi gyűlés. A városi képviselőtestület Botfy Lajos polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott f. hó 8-án. Elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent képviselőket, felolvastatott a virilista képviselők névjegyzékének kiigazitására kiküldött bizottság jelentése, amely egész terjedelemben elfogadtatván, városunknak az 1896. évre virilista képviselői: Hidasy Kornél szombathelyi megyés püspök (meghatalmazottja Balaton József), Zalaegerszegi takarékpénztár részvénytársaság (meghatalmazottja dr. Mangiu Károly), Zalamegyei központi takarékpénztár (meghatalmazottja Rosenberg Zsigmond), Balaton József, Zalavármegyei takarékpénztár (meghatalmazottja Szigethy Antal), Graner Géza, Skublics Imre, Fischer László, Kaiser József, Hajik István, Fürst Benedek, Svastits Benó, Schütz Sándor, dr. Czinder István, dr. Isoó Jáuos, Kovács Kálmánné, Ruzsics Károly, dr. Háry István, Büchler Jakab, Dervarics János, Stefanecz József, Városi helypénzszedők, Rosenberg Sándor, Handler István, Szigethy Antal, dr. Obersohn Mór, Háczky Kálmán, Hubinszky Adolfné (meghatalm. Dervarics Lajos), Bilisics József, Boschán Gyula, Kesseldorfer Mihályné (meghatalm. Boschán Gyula), Weisz Ede, Izraelita hitközség, Deutsch Ferenc. — Mivel Háczky Kálmán és dr. Obersohn Mór a választott képviselői állást tartották meg, helyettük a póttagok közül virilista képviselők még Weisz Mátyás és Leopold Nándor. Olvastatott a vallás és közoktatásügyi miniszternek a községi elemi iskolák államosítása tárgyában a közigazgatási bizottsághoz leérkezett rendelete. Flnöklő polgármester jelentette, hogy úgy a minisztérium, mint a közigazgatási bizottság képviseletében szives volt megjelenni dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, megyei tanfelügyelő, akit a közgyűlés nevében üdvözölt s felkérte, hogy az ügy állását előterjeszteni kegyeskedjék. Kir. tanfelügyelő ezután részletesen ismerteti az államosítás ügyében eddig felmerült mozzanatokat, mit a közgyűlés éljeuzéssel fogadván, előterjesztetett ez ügyben a tanács javaslata, mely első sorban hálás köszönet nyilvánítását javasolja a miniszternek, hogy az államosítás ügyében a tárgyalást elrendelni kegyes volt; a város az allam tulajdonába átadja az 1892. évben 40.000 frtot meghaladó költségbe került emeletes iskola épületet, amely az igazgatói lakást kivéve magában tog lalja a miniszteri rendeletben contemplált összes helyiségeket, amennyiben a hiányzó tantermeket a polgári tiúískolaüau feleslegedé vaiaudó tantermeit pótolják;a jelenlegi nyugdijakat, valamiat a kántor fizetését, úgy az elemi iskolai tanítók után fejenként a 12 frt évi nyugdíjjárulékot a város ezután is fizeti ; nam vállalhatja azonban magára az épületek tatarozását, a fűtést, tisztogatást, a később szükségessé válandó uj termek felállítását, valamint az évi 11,000 frt hozzájárulást, hanem ezek ellenében évi 4000 frtot kész az iskolai célra felajánlani, mely összeg a város 50.000 frtot kitevő egyenes adója után esedékes 5%-os iskolai adót, vagyis a 2500 frtot, jelentékenyen felülmúlja. A képviselő testület a tanácsi javaslatot elfogadta s ily értelmű átiratot intéz a vár megye kir. tanfelügyelőjéhez. Végül a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét a kir. tanfelügyelőnek ezen ügy szives és hathatós támogatásáért. Előterjesztetett a házalásnak a város területén megtiltása tárgyában a városi tanács által készített szabályrendelet tervezet, melyet a képviselület elfogadott. 9 A városi számláknak három hó múlva leendő kifi zetése tárgyában tett tanácsi indítványt a közgyűlés elfogadta. A piaci helypénzszedés, a város tulajdonát képező homokbánya, a városban elhelyezendő állami 3 mén ellátgsának biztosítása tárgyában kötött szerződéseket a képviselőtestület jóváhagyta. Az 1896. évre készített városi közmunka összeírás beterjesztetvén, a képviselőtestület azt elfogadta. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszternek rendelete a főgymnasium építési helyének a kártalanítási eljárás lefolytatása előtt való használatba vehetése tárgyában. A képviselőtestület a rendeletet tudomásul vévén, erről jelentést tesz a vallás és közoktatásügyi miniszter nek. Mivel azonban a főgymnasium telkéből a körmendi utca szabályozása végett a telek hosszában az úthoz 223 négyszög öl terület hozzáveendő, s ennek pótlása végett a telek hátulsó részéhez 316 négyszög öl terület hozzácsatolandó: a képviselőtestület megkeresi a szombathelyi megyés püspököt, hogy a szóban forgó telket vagy ingyen, vagy méltányos áron a város rendelkezésére bocsátani szíveskedjék s amennyiben eladni nem volna hajlandó, már a közgyűlés határozatából a kisajátítási eljárás elrendelése végett a képviselőtestület a szükséges lépéseket megteszi. A képviselőtestület tudomásul vette a miniszter leiratát, melylyel a kataszteri átiratási dijak szedhetéséhez, valamint a vágatási dijaknak a tervbe vett felmen téséhez beleegyezését nem adta. Hivatalos rovat. Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa által közhírré tétetik, hogy Zala-Egerszegen a gazdasági egyesület helyiségében 1896. évi február hó 10—15 ig naponkint reggel 8 órától este 6 óráig díjtalan szőlő oltási tanfolyam tartatik, a melyen díjtalanul részt vehet mindenk i. A tanfolyamot látogatók szorgalmuk és ügyességükről bizonyítványt nyerendenek. Kelt Zala-Egerszegen, 1896. február 1-én. Botfy Lajos polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. A zala egerszegi kaszinó a lemondás folytán meg üresedett háznagyi állásnak választás utján való betöltése céljából f. hó 9-én este 6 órakor rendkivüli közgyűlést