Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-24 / 21. szám

Jankovich főispánra emelte poharát a jelenvoltak zajos éljenzése között. Dr. gróf Jankovich László azonnal vá­laszolt s ez alkalommal is a közönséget magával ragadta beszédével, melyben kijelenté, hogy fő törekvése a vár­megye közönségének megelégedésere szolgálni a várme­gyét s boldognak érezi magát, ha távolról is nyomdokiba lephet nagy elődének, Svastits Benó őméltóságának, a kihez az igazi barátság s mintegy fiúi szeretet kötelékei fűzik; tő célja hű polgára lenni a vármegye székhelyé­nek, mely a közel múltban oly szép haladásnak indult, végül éltette a nőket. Boschán Gyula ügyvéd Svastits Benóra iiritette poharát; Svastits Benó őméltósága szülő­megyéje s székvarosa felvirágzása, a vármegye főispán­jára, a vármegyei székhely polgármesterére s a magyar nőkre, Udvardy Ignác polgári iskolai igazgató Csertán Károly alispánra, Vidovich Bonaventura főgymnasiumi igazgató Zala-Egerszeg város közönségére, dr. Felber Arthur kir. ügyész a hölgyekre, Csertóm Károly alispán Staniszlavszky Adolf törvényszéki elnökre, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő Zala-Egerszeg város fejlődésére és felvirágozására, társadalmunk egészséges közszellemére, Botfy Lajos polgármester a m. kir. hon­vég huszár tisztikarra, Staniszlavszky Adolf törvényszéki elnök Zala-Egerszeg város polgárságára, dr. Kele Antul ügyvéd a magyar hölgyekre emeltek poharat. Mély ha­tást tett a közönségre a testvérét rajongásig szerető gróf Jankovich Tivadar felszólalása, aki köszönetét fejezé ki azért a szivélyes és meleg fogadtatásért, amelyben testvérét főispáni beiktatásakor részesítették s azért az őszinte tisztelet- és ragaszkodásért, melyben őt napról napra fokozottabb mérvben részesítik, poharát a jelen voltak szűnni nem akaró éljenzése között Zalavármegye s a székváros közönségére emelte. Nagy Gyula csendőr­százados a hölgyekre, Skublics Jenő nagybirtokos Botfy Lajos polgármesterre és nejére, Csertán Károly alispán a csendőrségre s megyénkben parancsnokára Nagy Gyula csendőr-századosra, Skublics Jenő gróf Jankovich Tiva­darra, a ki a város ez ünnepségét szives megjelenésével megtisztelte, Svastits Benó őméltósága gróf Jankovich Tivadarra, a nemesszivü testvérre, aki oly odaadással kiséri testvérét, Goldfinger János városi ktpviselu Szigethy Antal ügyvédre, a mai díszküzgyülés ünnepi szónokára, dr. Kele Antal a tanférfiakra, dr. Halász Miksa orvos dr. Mangin Károly megyei főorvosra, Skublics Jenő dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelőre és a tanhöl­gyekre smelte poharát. Asztalbontás után megkezdődött a tánc s éjfélután három óráig tartott. Vármegyénk főispánja Nagy-Kanizsán. l)r. Gróf Jankovich László főispán őméltósága f. hó 19-én ment Nagy-Kanizsára. Kíséretében voltak: Csertán Károly alispán, Árvay Lajos megyei főjegyző, dr. Mangin Károly megyei t. főorvos és főispánunk bátyja, gróf Jankovich Tivadar. A városi képviselők a városháza előtt gyülekeztek és egy ói a után a kis-kanizsai lovasbanderium vezetése mellett megindult a hosszú kocsisor a vasúti indóházhoz, ahol a városi képviselők, hatóságok, küldöttségek tagjain kivül nagy számú közönség gyűlt egybe. A vonatról leszállt főispánt Vécsey Zsigmond polgármester üdvözölte. A főispán válaszában kijelenté, hogy a város szives meghívására készséggel jelent meg s hogy a várost még többször is meg fogja látogatni; mert közvetlen érintkezés utján akar meggyőződést szerezni a városnak a haladás iránt táplált jogos aspiratióiról. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a kölcsönös üdvözlések megtörténvén, megindult a menet a városba, elől a banderistákkal; az utca járdáit elállta a nép s éljenezte a főispánt; az éljenzés legnagyobb volt a város­házánál, hol csinos diadal kaput állítottak „Isten hozott" és „Éljen a főispán" felirattal. () méltósága délután 3Va órakor fogadta az „Arany­Szarvas" szállóban, hol szállva volt, a küldöttségeket, melyek sorát a katona tisztikar kezdette meg ; ezt követte a városi kzpviselőtestület, városi tisztikar, róm. kath. plébánia, ág. ev. gyülekezet, ev. ref. gyülekezet, izr. hit­község, kir. biróságok, kir. közjegyzőség, a kath. főgym­nasium, polg. fiu- és leányiskola, izr. elemi, polgári- és felsőkereskedelmi iskola, községi elemi népiskola tantes­tületei, kincstári hivatalok, m. kir. posta és távírda hivatal, irodalmi és művészeti kör, keresztény jótékony nőegylet, izr. jótékony nőegylet, kisdednevelő egyesület, nagy-kanizsai pénzintézetek, kereskedők társulata, az első magyar általános biztosító társulat főügynökségének tiszti­kara. tűzoltó egyesület, ipartestület, katonai hadastyán egyesület, zalamegyei agg harcosok egyesülete. A tisztelgések két órát vettek igénybe. Őméltósága minden egyes szónok beszédére azonnal válaszolt, a kül­döttség tagjait magának bemutattatta s mindegyikkel kezet fogott, nem egyet tüntetve ki közülök megszólítá­sával. Este a várost kivilágították és a tűzoltó zenekar kíséretével vonultak a fáklyát és szines Iampiont vivők a Szarvas elé óriási közönségtől kisérve, hol Lengyel Lajos városi főjegyző üdvözölte szép beszédben öméltó­ságát, aki válaszában kijelenté, hogy azon lesz, miszerint azt az örömöt, melyet neki Nagy-Kanizsa város e szivé­lyes fogadtatással okozott, viszonozhassa és az előlegezett bizalmat munkásságával és pártatlan igazságszolgáltatá­sával kiérdemelje; soha sem fogja szem elől téveszteni Nagy-Kanizsa város érdekeit és bármily fórum előtt a legnagyobb készséggel fogja azokat szolgálni és előmoz­dítani'. A közönség zajos éljenzéssel fogadta a főispán beszédét. Este 9 órakor az „Arany Szarvas" nagytermében 150 terítékű bankett volt. A felköszöntők sorát Vécsey Zsigmond polgármester kezdette meg, éltetvén Magyar­ország legalkotmányosabb királyát. Dr. Bentzik Ferenc ügyvéd dr. gróf Jankovich főispánra, dr. Schwarcz Adolf ( 'sertán Károly alispánra, Sümegi Kálmán a főispán testvér bátyjára gróf Jankovich Tivadarra és a grófi család többi tagjára, dr. Szűcs Miklós a megjelent vár­megyei notabilitásokra, dr. gróf Jankovich László főispán Nagy-Kanizsa város polgáraira, Remete Géza Vécsey polgármesterre, Csertóm Károly alispán a nőkre, dr. Pachinger Alajos a főispánra, Árvay Lajos Nagy-Kanizsa város közönségére, Tuboly Viktor versben a főispánra, Simon Góibor dr. Mangin Károly megyei főorvos- és Arvay Lajos megyei főjegyzőre, Scluvarcz Gusztáv Gut­mann Vilmosra, dr. Ssiits Miklós a karzaton megjelent hölgyközönségére ürítették poharukat. Őméltósága másnap a városban látogatásokat tett s délután elhagyta a várost, melynek közönsége oly szivélyes fogadtatásban részesítette őt az alkalommal, hogy Nagy­Kanizsa városát első ízben látogatta meg. Szinház. A lefolyt hét sem sok jót hozott a színészeknek. A közönség napról-napra gyérebben látogatja a színházat. Alig 15—20 ember előtt kellett játszani a hét legnagyobb részében. Mindössze két estén volt telt ház, de a direk­tor annak Sem sok hasznát látta. Az első telt ha/ pénteken, e hónap 15-én volt. A város intelligens közönségének nagy része ott volt az előadáson, \ahot „Tündérlak Magyarhon''-ban cimü nép­színműve került szilire. Magát az előadást Szávai „Ezer tavasz" cimü prologja s a már ismeretes nemaképek előztek meg, mert ez este is díszelőadás volt, még pedig a városi nyugdíj-alap javára. Dobó dírector méltán meg­érdemli az elismerést gavallérságáért, mert még az ilyen szűk napokban is, mint a milyent az egerszegi közönség közönye hozott rá, tudja méltányolni a városi tisztviselők helyzetét és tőle telhetőleg iparkodik előmozdítani a ne­mes célnak, a városi tisztviselők nyugdíjaztatásának esz­méjét. Ez este az összes napi jovödelmét minden levonás nélkül e célra ajánlotta fel. Tudomásunk szerint jóval felül haladja ez összeg a 3U0 forintot. Nagyon ülő volna, sőt erkölcsi kötelessége az egerszegieknek. hogy Dobó ezen gavallér tettét revanzsirozzák azzal, hogy csináljanak neki még egy pár telt házat. Az előadás különben igen jol sikerült, a színészek mindenikén meglátszott, hogy „becsületből" játszik. Volt is taps bőviben. Különös el­ismerés illeti mégis Hegyi Jankát (Marcsa) és Mezeyt (Gyuri). Szombaton Rutkai „ Holtomiglan •' cimü színművét adták. Az ügyes szövevényü és érdekes darab, dacára annak, hogy újdonság, nem tudott még csak közepes házat sem csinálni. Természetes, a kivilágítás elvonzotta a publikumot a színháztól. A szereplők mind jól meg­álltak helyüket. Hegyit (Juliska) igen gyakran megtapsol­ták szép énekeért. Vasárnap délután a „Sanyaró Vendel', este pedig Bokor József legújabb népszínműve került szilire. A da­rab, melynek cime: „Télen", igen nehézkesen indult, az első felvonás után még mindig ott voltunk, hogy a to­vábbi fejleményekre következtetni sem lehetett. A második felvonásban az után a „jöttment" menyecske (Hegyi J.) ügyes furfangjával megindította a cselekvényt. A felvonás utolsó jelenete, midőn a legyeskedő Marcit (Mezey) rá­szedi és a sötét szobában összezárja a vén Murczos Bös­kével (L. Mihályli Júlia) és az ő feltékeny férje Vasas Józsi (Lomniczy) a falusi nép kíséretében igy találja meg képzelt vetélytársát, oly frenetikus hatást idézett elő, hogy a közönség alig tudott magához jönni a kacagástól. A nép, a felséges nép, pedig 0d a fenn a kakasülőn való­ságosan tombolt örömében. Hétfőn a „Bernardó Montilla" cimü színművet ad­ták. A darab, melynek tárgya röviden az, hogy a túlsá­gosan becsületes és jószívű Bernardó Montilla (Lomniczy) rájön arra, hogy neje Inés (Stettner A.) öt legjobb ba­rátjával don Ricardóval (Delli) megcsalja, álnok barátját párbajban halálosan megsebzi, spanyol eredetiben „re­mek" lehet, de igy, magyar színházban előadva, nem sokat ér. A fordításban nem sikerült visszaadni a pattogó spanyol élceket és könnyed szellemeskedéseket és épen ezért a don Rikardó és Gonzaló (Farkas) szóharca a realismus és idealísmus fölött azt a hatást keltette, mintha két éretlen diák civódott volna : legalább nézetünk szerint előkelő körökben, mégha mindjárt Spanyolország­ban is, nem traktálják egymást müveit emberek „üres fejű", „szamár" stbi titulusokkal. A drámai érzelmek festésében az egyszer úgy Márkus (Lujza), mint Stettner A. (Ines) túllépték a határt. Kedden Hegyi Janka jutalomjátékául Konti kitűnő operettéje „A suhancz" került színre. — Az egerszegi közönség nem hagyta cserben kedvencét. Hegyi Janka telt ház előtt játszott. Midőn a színpadra lépett, óriási tapsvihar fogadta, tisztelőitől pedig három szép csokrot kapott. — A meghatott művésznő ez este még a szokott­nál is kedvesebben játszott, énekszámai mind kitűnően Sikerültek. Jól játszott és szépen énekelt még Mezey (Morén) is. A többiek játékában nem volt semmi kí­vánni való. Szerdán Millöcker szép zenéjü operetteje „A Bo­szorkányvár" került színre — üres ház előtt. A színésze­ken is érezhető volt a lehangoltság. Az előadás vontatott volt. Hegyi Janka (Verus) és Nyíregyházi (Coralie) még elég jól megállták helyüket. Mihályfi Júlia azonban se­hogy sem illett bele a Marcsa szerepébe. Komikai szere­pekre igen alkalmas, de már naivának túlságosan — naiv, Delli (Józsi) absolute nem volt hangjánál. Mezey (Andris) énekszámai sikerültek. Csütörtökön Dumas „A nők barátja" című vígjá­tékát játszták közepes ház előtt. A szellemes ötletekben és meglepő fordulatokban gazdag darabán érezhető, hogy a franciák nagy Dumasámak alkotása. Csak az volt a kár, hogy a szereplők igen gyorsan beszéltek s beszédjük a teieni ákustikája miatt annyira össze folyt, hogy sokszor alig lehetett őket megérteni. A szereplők közül kiváltak Stettner Aranka (Jane de Simrose) és Márkus Ilonka (Hackendorf kisasszony), mindkettő pompásan alakított • az igaz, hogy nem ártott volna, ha Stettner egy kissé követi a Márkus haughőrdozását, mert ma este ő volt az egyetlen, a kit egészen meglehetett érteni. Lomniczy (De Ryons) igen ügyesen és rutinosan játszott. Delli (De Montegre) előadásában hiányzott a természetesség. Hel yi, m egyei é s vegyes hirek. | Károly Lajos főherceg. I Súlyos csapás érte felséges " királyunkat s vele a leg­magasabb uralkodó házat Károly Lajos főharcegnek a király testvéröcscsének, aki egyúttal a magyar királyság és Ausztria császárság trónjának örököse volt. 63. éves korában Bécsben bekövetkezett gyászos elhunytával. Ha­lála reánk, magyarokra nézve, annál gyászosabb, mert az uralkodó ház főhercegei közül legjobb indulattal vi­seltetett irántunk; nagy része volt annak idején a ki­egyezés létrehozásában. Magyarországban birtokot vásá­rolt, hol mindig örömmel tartózkodott s a környékbeli főurak ilyenkor szívesen látott vendégei voltak. Áldás és béke poraira! Dr Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi iiiinisster köszönő levele. Városunk díszpolgára, a közoktatásügyi miniszter, Botfy Lajos polgármesterhez a következő köszönő levelet intézte: „Köszönettel vettem Nagysagodnak f. évi április hó 26-án 1.292. szám alatt kelt felterjesztését, mely szerint a városi képviselőtestület az eddigi „Iskola" utcát nevemre elnevezni és [szülőhá­zamat emléktáblával megjelenni, szándékozik. Mindig meleg érdeklődéssel kisérem szülővárosom kulturális haladását, azon városét, melyhez éltem legszebb emlékei fűződnek. Fogadja Nagyságod és adja át kérem a város közönségének szivélyes üdvözletemet". Személyi hír. Spitkó Lajos kir. tanácsos, a székes­fehérvári tankerület főigazgatója, f. hó 20-án városunkba jött s első izben látogatta meg a zala-egerszegi állami íőgymnasiumot. F. hó 22-én távozott el körünkből. Milleniumi allapitvány. I)r. Kuncz Adolf csornai prépost, a türjei iskola szegénysorsú tanulóinak felruhá­zására a millenium alkalmából ezer forintos alapít­ványt tett. Nagy-Kanizsa város millenáris ünnepsége. Nagy­Kanizsa város f. hó 17-én ülte meg impozáns módon az ezredéves ünnepet. Kora reggel az önkéntes tűzoltóság zenekara zeneszóval járta be a várost. Az üzletek zárva maradtak. Délelőtt a Ferencrendiek templomában nagy közönség jelenléte mellett hálaadó istenitisztelet volt. Tizenegy órakor a városháza dísztermében nagy hallga­tóság mellett díszközgyűlés volt, amelyen igen sokan díszmagyarban jelentek meg. A díszgyülést Vécsey Zsig­mond polgármester nyitotta meg hazafias beszéddel. A megnyitó beszéd után leleplezték Lengyel Lajos városi főjegyző emelkedett hangú, szép beszéde mellett ő felsé­gének a millenium emlékére megiéstett arcképét. Ezután Halis István olvasta fel Nagy-Kanizsa város történetét rövid kivonatban. A díszközgyűlést a következő határoza­tok hozatalával fejezték be: hogy a főgimnázium épületét j átalakítják és kibővítik,'a polgári leányiskolát felépitik, árvaházat alapítanak, sétateret létesítenek, városi muze­umot és könyvtárt alkotnak, végül pedig a városi szegény­ügyet rendezik. Délben a Zöldfa-kert helyiségeiben a katolikus és izraelita nőegylet tagjai a szegények között 600 frtot osztottak szét, amely összegyűjtés és a város adományozása utján gyűlt egybe. Á szegényeket itt egyszersmind a két nőegylet megvendégelte. A városi díszközgyűlésen résztvettek délután 2 és fél órakor ünne­pélyes menetben a Kórház-térre vonúltak, ahol a nagy­kanizsai Irodalmi és Művészeti Kör énekkarának közre­működése mellett dr. Szüts Miklós törvényszéki bíró szónoklatával felavatták az emlék fákat ; ugyanezt csele­kedték ezután a Templomtéren is. ahol az ünnepi szónok­latot Kovács Károly törvényszéki biró tartotta. A város este ki volt világítva; a szépen feldíszített városháza előtt a tűzoltóság zenekara játszott. A színházban 9 órakor kezdődött meg a díszelőadás, amely alkalommal a Király házasodik cimü darabot adták elő; az előadást allegorikus képlet zárta be. Milleniumi nagyérem. A tenyész- és hizott juh­kiállítás bíráló bizottságának Ítéletét a kiállítók jelenlé­tében f. hó 16-án déli 1 órakor hirdette ki az állatki­állitási főépület nagy csarnokában Zichy Nándor gróf. a bíráló bizottság elnöke. A tenyész juhok csoportjában a fésűs gyapjas (hazai fésűs, rambouillett) osztályában mil­leniumi nagy érmet kapott özvegy Skublics Sándorné úr­hölgy zala-szent-mihályi tenyészete. Meghivó. A zala-egerszegi önkéntes tűzoltó-egylet az építendő mászótorony költségeinek részbeni fedezésére 1896. évi junius hó 14-én a kaszaházi kertben tánccal és tekeversenynyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti dij: "tagok- és családtagjainak 25 kr., nem tagoknak 50 kr. Egy tekejegy 3 dobásra 15 kr. Ünnepélyes kivonulás d. u. 3 órakor. Felül fizetések kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Ked­vezőtlen idő esetén a mulatság junius hó 21-én fog meg­tartatni. Evangélikus isteni lisztelet (milleniumi emlek­beszéd) tartatik pünkösd második ünnepén a polgári iskola rajztermében. Kezdete lel 11 óiakor. Kitüntetett müfaragó. 0 felsége a király folyó ho 15-én az országos kiállítás megtekintése alkalmával Faragó (Fischer) Ödön budapesti műfaragót, Fischer Miksa hely­beli kereskedő fiát. aki a városunkban a polgári fiu-isko­lával kapcsolatban létezett műasztalos és müfaragó tan­műhely növendéke volt s aki állami ösztöndíjjal mult évben Párisban is volt. megszólítással és elismerő dicsé­rettel tüntett3 ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom