Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)
1896-05-24 / 21. szám
Jankovich főispánra emelte poharát a jelenvoltak zajos éljenzése között. Dr. gróf Jankovich László azonnal válaszolt s ez alkalommal is a közönséget magával ragadta beszédével, melyben kijelenté, hogy fő törekvése a vármegye közönségének megelégedésere szolgálni a vármegyét s boldognak érezi magát, ha távolról is nyomdokiba lephet nagy elődének, Svastits Benó őméltóságának, a kihez az igazi barátság s mintegy fiúi szeretet kötelékei fűzik; tő célja hű polgára lenni a vármegye székhelyének, mely a közel múltban oly szép haladásnak indult, végül éltette a nőket. Boschán Gyula ügyvéd Svastits Benóra iiritette poharát; Svastits Benó őméltósága szülőmegyéje s székvarosa felvirágzása, a vármegye főispánjára, a vármegyei székhely polgármesterére s a magyar nőkre, Udvardy Ignác polgári iskolai igazgató Csertán Károly alispánra, Vidovich Bonaventura főgymnasiumi igazgató Zala-Egerszeg város közönségére, dr. Felber Arthur kir. ügyész a hölgyekre, Csertóm Károly alispán Staniszlavszky Adolf törvényszéki elnökre, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő Zala-Egerszeg város fejlődésére és felvirágozására, társadalmunk egészséges közszellemére, Botfy Lajos polgármester a m. kir. honvég huszár tisztikarra, Staniszlavszky Adolf törvényszéki elnök Zala-Egerszeg város polgárságára, dr. Kele Antul ügyvéd a magyar hölgyekre emeltek poharat. Mély hatást tett a közönségre a testvérét rajongásig szerető gróf Jankovich Tivadar felszólalása, aki köszönetét fejezé ki azért a szivélyes és meleg fogadtatásért, amelyben testvérét főispáni beiktatásakor részesítették s azért az őszinte tisztelet- és ragaszkodásért, melyben őt napról napra fokozottabb mérvben részesítik, poharát a jelen voltak szűnni nem akaró éljenzése között Zalavármegye s a székváros közönségére emelte. Nagy Gyula csendőrszázados a hölgyekre, Skublics Jenő nagybirtokos Botfy Lajos polgármesterre és nejére, Csertán Károly alispán a csendőrségre s megyénkben parancsnokára Nagy Gyula csendőr-századosra, Skublics Jenő gróf Jankovich Tivadarra, a ki a város ez ünnepségét szives megjelenésével megtisztelte, Svastits Benó őméltósága gróf Jankovich Tivadarra, a nemesszivü testvérre, aki oly odaadással kiséri testvérét, Goldfinger János városi ktpviselu Szigethy Antal ügyvédre, a mai díszküzgyülés ünnepi szónokára, dr. Kele Antal a tanférfiakra, dr. Halász Miksa orvos dr. Mangin Károly megyei főorvosra, Skublics Jenő dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelőre és a tanhölgyekre smelte poharát. Asztalbontás után megkezdődött a tánc s éjfélután három óráig tartott. Vármegyénk főispánja Nagy-Kanizsán. l)r. Gróf Jankovich László főispán őméltósága f. hó 19-én ment Nagy-Kanizsára. Kíséretében voltak: Csertán Károly alispán, Árvay Lajos megyei főjegyző, dr. Mangin Károly megyei t. főorvos és főispánunk bátyja, gróf Jankovich Tivadar. A városi képviselők a városháza előtt gyülekeztek és egy ói a után a kis-kanizsai lovasbanderium vezetése mellett megindult a hosszú kocsisor a vasúti indóházhoz, ahol a városi képviselők, hatóságok, küldöttségek tagjain kivül nagy számú közönség gyűlt egybe. A vonatról leszállt főispánt Vécsey Zsigmond polgármester üdvözölte. A főispán válaszában kijelenté, hogy a város szives meghívására készséggel jelent meg s hogy a várost még többször is meg fogja látogatni; mert közvetlen érintkezés utján akar meggyőződést szerezni a városnak a haladás iránt táplált jogos aspiratióiról. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a kölcsönös üdvözlések megtörténvén, megindult a menet a városba, elől a banderistákkal; az utca járdáit elállta a nép s éljenezte a főispánt; az éljenzés legnagyobb volt a városházánál, hol csinos diadal kaput állítottak „Isten hozott" és „Éljen a főispán" felirattal. () méltósága délután 3Va órakor fogadta az „AranySzarvas" szállóban, hol szállva volt, a küldöttségeket, melyek sorát a katona tisztikar kezdette meg ; ezt követte a városi kzpviselőtestület, városi tisztikar, róm. kath. plébánia, ág. ev. gyülekezet, ev. ref. gyülekezet, izr. hitközség, kir. biróságok, kir. közjegyzőség, a kath. főgymnasium, polg. fiu- és leányiskola, izr. elemi, polgári- és felsőkereskedelmi iskola, községi elemi népiskola tantestületei, kincstári hivatalok, m. kir. posta és távírda hivatal, irodalmi és művészeti kör, keresztény jótékony nőegylet, izr. jótékony nőegylet, kisdednevelő egyesület, nagy-kanizsai pénzintézetek, kereskedők társulata, az első magyar általános biztosító társulat főügynökségének tisztikara. tűzoltó egyesület, ipartestület, katonai hadastyán egyesület, zalamegyei agg harcosok egyesülete. A tisztelgések két órát vettek igénybe. Őméltósága minden egyes szónok beszédére azonnal válaszolt, a küldöttség tagjait magának bemutattatta s mindegyikkel kezet fogott, nem egyet tüntetve ki közülök megszólításával. Este a várost kivilágították és a tűzoltó zenekar kíséretével vonultak a fáklyát és szines Iampiont vivők a Szarvas elé óriási közönségtől kisérve, hol Lengyel Lajos városi főjegyző üdvözölte szép beszédben öméltóságát, aki válaszában kijelenté, hogy azon lesz, miszerint azt az örömöt, melyet neki Nagy-Kanizsa város e szivélyes fogadtatással okozott, viszonozhassa és az előlegezett bizalmat munkásságával és pártatlan igazságszolgáltatásával kiérdemelje; soha sem fogja szem elől téveszteni Nagy-Kanizsa város érdekeit és bármily fórum előtt a legnagyobb készséggel fogja azokat szolgálni és előmozdítani'. A közönség zajos éljenzéssel fogadta a főispán beszédét. Este 9 órakor az „Arany Szarvas" nagytermében 150 terítékű bankett volt. A felköszöntők sorát Vécsey Zsigmond polgármester kezdette meg, éltetvén Magyarország legalkotmányosabb királyát. Dr. Bentzik Ferenc ügyvéd dr. gróf Jankovich főispánra, dr. Schwarcz Adolf ( 'sertán Károly alispánra, Sümegi Kálmán a főispán testvér bátyjára gróf Jankovich Tivadarra és a grófi család többi tagjára, dr. Szűcs Miklós a megjelent vármegyei notabilitásokra, dr. gróf Jankovich László főispán Nagy-Kanizsa város polgáraira, Remete Géza Vécsey polgármesterre, Csertóm Károly alispán a nőkre, dr. Pachinger Alajos a főispánra, Árvay Lajos Nagy-Kanizsa város közönségére, Tuboly Viktor versben a főispánra, Simon Góibor dr. Mangin Károly megyei főorvos- és Arvay Lajos megyei főjegyzőre, Scluvarcz Gusztáv Gutmann Vilmosra, dr. Ssiits Miklós a karzaton megjelent hölgyközönségére ürítették poharukat. Őméltósága másnap a városban látogatásokat tett s délután elhagyta a várost, melynek közönsége oly szivélyes fogadtatásban részesítette őt az alkalommal, hogy NagyKanizsa városát első ízben látogatta meg. Szinház. A lefolyt hét sem sok jót hozott a színészeknek. A közönség napról-napra gyérebben látogatja a színházat. Alig 15—20 ember előtt kellett játszani a hét legnagyobb részében. Mindössze két estén volt telt ház, de a direktor annak Sem sok hasznát látta. Az első telt ha/ pénteken, e hónap 15-én volt. A város intelligens közönségének nagy része ott volt az előadáson, \ahot „Tündérlak Magyarhon''-ban cimü népszínműve került szilire. Magát az előadást Szávai „Ezer tavasz" cimü prologja s a már ismeretes nemaképek előztek meg, mert ez este is díszelőadás volt, még pedig a városi nyugdíj-alap javára. Dobó dírector méltán megérdemli az elismerést gavallérságáért, mert még az ilyen szűk napokban is, mint a milyent az egerszegi közönség közönye hozott rá, tudja méltányolni a városi tisztviselők helyzetét és tőle telhetőleg iparkodik előmozdítani a nemes célnak, a városi tisztviselők nyugdíjaztatásának eszméjét. Ez este az összes napi jovödelmét minden levonás nélkül e célra ajánlotta fel. Tudomásunk szerint jóval felül haladja ez összeg a 3U0 forintot. Nagyon ülő volna, sőt erkölcsi kötelessége az egerszegieknek. hogy Dobó ezen gavallér tettét revanzsirozzák azzal, hogy csináljanak neki még egy pár telt házat. Az előadás különben igen jol sikerült, a színészek mindenikén meglátszott, hogy „becsületből" játszik. Volt is taps bőviben. Különös elismerés illeti mégis Hegyi Jankát (Marcsa) és Mezeyt (Gyuri). Szombaton Rutkai „ Holtomiglan •' cimü színművét adták. Az ügyes szövevényü és érdekes darab, dacára annak, hogy újdonság, nem tudott még csak közepes házat sem csinálni. Természetes, a kivilágítás elvonzotta a publikumot a színháztól. A szereplők mind jól megálltak helyüket. Hegyit (Juliska) igen gyakran megtapsolták szép énekeért. Vasárnap délután a „Sanyaró Vendel', este pedig Bokor József legújabb népszínműve került szilire. A darab, melynek cime: „Télen", igen nehézkesen indult, az első felvonás után még mindig ott voltunk, hogy a további fejleményekre következtetni sem lehetett. A második felvonásban az után a „jöttment" menyecske (Hegyi J.) ügyes furfangjával megindította a cselekvényt. A felvonás utolsó jelenete, midőn a legyeskedő Marcit (Mezey) rászedi és a sötét szobában összezárja a vén Murczos Böskével (L. Mihályli Júlia) és az ő feltékeny férje Vasas Józsi (Lomniczy) a falusi nép kíséretében igy találja meg képzelt vetélytársát, oly frenetikus hatást idézett elő, hogy a közönség alig tudott magához jönni a kacagástól. A nép, a felséges nép, pedig 0d a fenn a kakasülőn valóságosan tombolt örömében. Hétfőn a „Bernardó Montilla" cimü színművet adták. A darab, melynek tárgya röviden az, hogy a túlságosan becsületes és jószívű Bernardó Montilla (Lomniczy) rájön arra, hogy neje Inés (Stettner A.) öt legjobb barátjával don Ricardóval (Delli) megcsalja, álnok barátját párbajban halálosan megsebzi, spanyol eredetiben „remek" lehet, de igy, magyar színházban előadva, nem sokat ér. A fordításban nem sikerült visszaadni a pattogó spanyol élceket és könnyed szellemeskedéseket és épen ezért a don Rikardó és Gonzaló (Farkas) szóharca a realismus és idealísmus fölött azt a hatást keltette, mintha két éretlen diák civódott volna : legalább nézetünk szerint előkelő körökben, mégha mindjárt Spanyolországban is, nem traktálják egymást müveit emberek „üres fejű", „szamár" stbi titulusokkal. A drámai érzelmek festésében az egyszer úgy Márkus (Lujza), mint Stettner A. (Ines) túllépték a határt. Kedden Hegyi Janka jutalomjátékául Konti kitűnő operettéje „A suhancz" került színre. — Az egerszegi közönség nem hagyta cserben kedvencét. Hegyi Janka telt ház előtt játszott. Midőn a színpadra lépett, óriási tapsvihar fogadta, tisztelőitől pedig három szép csokrot kapott. — A meghatott művésznő ez este még a szokottnál is kedvesebben játszott, énekszámai mind kitűnően Sikerültek. Jól játszott és szépen énekelt még Mezey (Morén) is. A többiek játékában nem volt semmi kívánni való. Szerdán Millöcker szép zenéjü operetteje „A Boszorkányvár" került színre — üres ház előtt. A színészeken is érezhető volt a lehangoltság. Az előadás vontatott volt. Hegyi Janka (Verus) és Nyíregyházi (Coralie) még elég jól megállták helyüket. Mihályfi Júlia azonban sehogy sem illett bele a Marcsa szerepébe. Komikai szerepekre igen alkalmas, de már naivának túlságosan — naiv, Delli (Józsi) absolute nem volt hangjánál. Mezey (Andris) énekszámai sikerültek. Csütörtökön Dumas „A nők barátja" című vígjátékát játszták közepes ház előtt. A szellemes ötletekben és meglepő fordulatokban gazdag darabán érezhető, hogy a franciák nagy Dumasámak alkotása. Csak az volt a kár, hogy a szereplők igen gyorsan beszéltek s beszédjük a teieni ákustikája miatt annyira össze folyt, hogy sokszor alig lehetett őket megérteni. A szereplők közül kiváltak Stettner Aranka (Jane de Simrose) és Márkus Ilonka (Hackendorf kisasszony), mindkettő pompásan alakított • az igaz, hogy nem ártott volna, ha Stettner egy kissé követi a Márkus haughőrdozását, mert ma este ő volt az egyetlen, a kit egészen meglehetett érteni. Lomniczy (De Ryons) igen ügyesen és rutinosan játszott. Delli (De Montegre) előadásában hiányzott a természetesség. Hel yi, m egyei é s vegyes hirek. | Károly Lajos főherceg. I Súlyos csapás érte felséges " királyunkat s vele a legmagasabb uralkodó házat Károly Lajos főharcegnek a király testvéröcscsének, aki egyúttal a magyar királyság és Ausztria császárság trónjának örököse volt. 63. éves korában Bécsben bekövetkezett gyászos elhunytával. Halála reánk, magyarokra nézve, annál gyászosabb, mert az uralkodó ház főhercegei közül legjobb indulattal viseltetett irántunk; nagy része volt annak idején a kiegyezés létrehozásában. Magyarországban birtokot vásárolt, hol mindig örömmel tartózkodott s a környékbeli főurak ilyenkor szívesen látott vendégei voltak. Áldás és béke poraira! Dr Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi iiiinisster köszönő levele. Városunk díszpolgára, a közoktatásügyi miniszter, Botfy Lajos polgármesterhez a következő köszönő levelet intézte: „Köszönettel vettem Nagysagodnak f. évi április hó 26-án 1.292. szám alatt kelt felterjesztését, mely szerint a városi képviselőtestület az eddigi „Iskola" utcát nevemre elnevezni és [szülőházamat emléktáblával megjelenni, szándékozik. Mindig meleg érdeklődéssel kisérem szülővárosom kulturális haladását, azon városét, melyhez éltem legszebb emlékei fűződnek. Fogadja Nagyságod és adja át kérem a város közönségének szivélyes üdvözletemet". Személyi hír. Spitkó Lajos kir. tanácsos, a székesfehérvári tankerület főigazgatója, f. hó 20-án városunkba jött s első izben látogatta meg a zala-egerszegi állami íőgymnasiumot. F. hó 22-én távozott el körünkből. Milleniumi allapitvány. I)r. Kuncz Adolf csornai prépost, a türjei iskola szegénysorsú tanulóinak felruházására a millenium alkalmából ezer forintos alapítványt tett. Nagy-Kanizsa város millenáris ünnepsége. NagyKanizsa város f. hó 17-én ülte meg impozáns módon az ezredéves ünnepet. Kora reggel az önkéntes tűzoltóság zenekara zeneszóval járta be a várost. Az üzletek zárva maradtak. Délelőtt a Ferencrendiek templomában nagy közönség jelenléte mellett hálaadó istenitisztelet volt. Tizenegy órakor a városháza dísztermében nagy hallgatóság mellett díszközgyűlés volt, amelyen igen sokan díszmagyarban jelentek meg. A díszgyülést Vécsey Zsigmond polgármester nyitotta meg hazafias beszéddel. A megnyitó beszéd után leleplezték Lengyel Lajos városi főjegyző emelkedett hangú, szép beszéde mellett ő felségének a millenium emlékére megiéstett arcképét. Ezután Halis István olvasta fel Nagy-Kanizsa város történetét rövid kivonatban. A díszközgyűlést a következő határozatok hozatalával fejezték be: hogy a főgimnázium épületét j átalakítják és kibővítik,'a polgári leányiskolát felépitik, árvaházat alapítanak, sétateret létesítenek, városi muzeumot és könyvtárt alkotnak, végül pedig a városi szegényügyet rendezik. Délben a Zöldfa-kert helyiségeiben a katolikus és izraelita nőegylet tagjai a szegények között 600 frtot osztottak szét, amely összegyűjtés és a város adományozása utján gyűlt egybe. Á szegényeket itt egyszersmind a két nőegylet megvendégelte. A városi díszközgyűlésen résztvettek délután 2 és fél órakor ünnepélyes menetben a Kórház-térre vonúltak, ahol a nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör énekkarának közreműködése mellett dr. Szüts Miklós törvényszéki bíró szónoklatával felavatták az emlék fákat ; ugyanezt cselekedték ezután a Templomtéren is. ahol az ünnepi szónoklatot Kovács Károly törvényszéki biró tartotta. A város este ki volt világítva; a szépen feldíszített városháza előtt a tűzoltóság zenekara játszott. A színházban 9 órakor kezdődött meg a díszelőadás, amely alkalommal a Király házasodik cimü darabot adták elő; az előadást allegorikus képlet zárta be. Milleniumi nagyérem. A tenyész- és hizott juhkiállítás bíráló bizottságának Ítéletét a kiállítók jelenlétében f. hó 16-án déli 1 órakor hirdette ki az állatkiállitási főépület nagy csarnokában Zichy Nándor gróf. a bíráló bizottság elnöke. A tenyész juhok csoportjában a fésűs gyapjas (hazai fésűs, rambouillett) osztályában milleniumi nagy érmet kapott özvegy Skublics Sándorné úrhölgy zala-szent-mihályi tenyészete. Meghivó. A zala-egerszegi önkéntes tűzoltó-egylet az építendő mászótorony költségeinek részbeni fedezésére 1896. évi junius hó 14-én a kaszaházi kertben tánccal és tekeversenynyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti dij: "tagok- és családtagjainak 25 kr., nem tagoknak 50 kr. Egy tekejegy 3 dobásra 15 kr. Ünnepélyes kivonulás d. u. 3 órakor. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság junius hó 21-én fog megtartatni. Evangélikus isteni lisztelet (milleniumi emlekbeszéd) tartatik pünkösd második ünnepén a polgári iskola rajztermében. Kezdete lel 11 óiakor. Kitüntetett müfaragó. 0 felsége a király folyó ho 15-én az országos kiállítás megtekintése alkalmával Faragó (Fischer) Ödön budapesti műfaragót, Fischer Miksa helybeli kereskedő fiát. aki a városunkban a polgári fiu-iskolával kapcsolatban létezett műasztalos és müfaragó tanműhely növendéke volt s aki állami ösztöndíjjal mult évben Párisban is volt. megszólítással és elismerő dicsérettel tüntett3 ki.
