Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-26 / 17. szám

iskolai adó alól mindaddig felmenti, mig állami egyenes adója oly összegre emelkedik, hogy az 5%-os adó az 5000 frtot meg nem haladja ; c) a tan- és felvételi dij az iskolai pénztár javára és a dologi szükségletek fedezésére fordittatik mégis oly formán, hogy az eg) es tanuló után eső 2 frt tandij fizetésétől az 1868. évi 38. t. cz. 51. §-a eseteiben a miniszter eltekint; d) a tanitók után a 12 frtos nyugdíjjárulék további hzetése a város terhét képezi. A képviselőtestület a felsorolt és a városra nézve előnyös teltételeket egész terjedelmükben elfogadta és azokat a városra nézve kötelezőknek elismerte. A képviselőtestület azon kiváló buzgóságért, amelyet dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő az elemi iskolák államosításának ügyébeu tanúsítani kegyes volt, neki a képviselőtestület jegyzőkönyvileg fejezte ki bálás köszönetét. Felolvastatott a városi tanácsnak a főutcák gyalog járdáinak asphalt burkolattal leendő ellátása tárgyában tett következő előterjesztése : Zala Egerszeg város főutcáin levő házak tulajdonosainak egy kisebb része, belátva a gyalog járdák asphalt burkolattal való ellátásának közegészségi, szépítés' és pénzügyi szempontokból hasznosságát, az emiitett burkolatot házaik előtt már elkészíttették. Mivel azonban egyes háztulajdonosoknak vonakodása következtében a város főutcái a fentebb érirtett követelményeknek megfelelő egyforma járdaburkolattal csak azon esetben lesznek ellathatók, ha annak foganatosítása Szombathely és más városok példájára kötelezővé tétetik ; mivel továbbá a főgymnasium már épités alatt áll és igy szükséges, hogy az legalább a városnak népesebb főutcáiról az egészség veszélyeztetése nélkül az év minden szakában hozzá férhetővé tétessék ; mivel továbbá ezen szem elől nem téveszthető fontos érdek a városi uj ovodára nézve is lenforog és önmaguknak a háztulajdonosoknak is kétség telenül érdekükben áll, hogy a házaik előtt elvonuló járdák asphalt burkolattal elláttassanak, minthogy ez által házaik szárazabbakká és lakásaik egészségesebbekké lesznek és mivel azon esetben, ha nagyobb szabású munka készítéséről van szó, jelentékenyen olcsóbb árak és kedvezőbb fizetési teltételek érhetők el, mint ha az egyes háztulajdonosok közvetlenül lépnek alkuba az illető iparvállalatokkal ; figyelembe véve végül még azt is, hogy lehető alacsony árak és minél hosszabbra terjedő törlesztési idő mellett még a szegényebb sorsú háztulajdonosok is azon helyzetbe jutnak, hogy a város fő forgalmú utcáin levő, különben is értékes házaik értékét a mai kor igényeinek megtelelő járdaburkolat készítésével emeljék, lakásaikat egészségesebbekké, a várost pedig szebbé tegyék : mind ezen közérdekű fontos indokok alapján a városi képviselőtestület elrendeli, hogy a Ka zinczky tér mind két során, a Körmendi utca mindkét során a főgymnasium épületén túl levő hidig, a Kossuth Lajos utca mindkét során, a Zala utcának jobb oldali során a. Kummer kávéháztól a kőhidig, az Iskola utcának jobb oldali részén Graner Jakab háza sarkától az uj ovoda bejárásáig és az Uri utcának baloldali részén a zalavármegyei takarékpénztár tulajdonát képező ház sarkától a Szalay Ferenc házának az uj ovodára néző sarkáig levő házak előtt a gyalog járdák egész szélessé gükben minél előbb és lehetőleg már f. 1896. évi október hó végéig jó minőségű asphalt burkolattal elláttassanak és ennek költségeit a házak előtti járdákra nézve az illető háztulajdonosok, a szükséges utcai átjárókra és a város tulajdonát kepező házak előtti járdákra nézve pedig a városi pénztár viselje. Elvállalja azonban a város a készitendő, valamint a már eddig készített asphalt járda burkolatoknak a jótállási időn túl való jó karban tartását ugy, hogy a háztulajdonosokat csakis az elkészítés költségei terhelik és az ezen határozat végrehajtásánál köve tendő eljárást illetőleg a képviselőtestület útasitja a városi tanácsot, hogy a burkolandó járdákat méresse fel, jelen határozat jogerőre emelkedése után az asphalt inunkála tokra minél nagyobb versenykeltés mellett haladéktalanul zárt ajánlati vörsenytárgyalást hirdessen s igyekezzék lehető alacsony árakat és kedvező fizetési feltételeket kieszközölni és a munka teljesítését a legelőnyösebb ajánlatot tevővel jegyzőkönyvileg biztosítani. Kötelességévé tétetik egyúttal a városi tanácsnak, hogy a munkálatot a szépitészeti bizottság közbenjöttével kellően ellenőrizze, vei csakhamar magára vonta a figyelmet. Csinosította magát, kacérkodott, a nagy tömegből iparkodott kiválni és nem törődött az ő vőlegénye elkeseredésével, mely vad és keserű szeinrehagyásokbau nyilatkozott — Semmi közöm hozzá, ha féltékeny vagy. Ha nem bizol bennem, akkor anyáddal egy nézeten vagy. A szőke apród kedvence lett a közönségnek. A karban az első sorban táncolt s nem telt bele egy esztendő, belekerült a másik quadrilba. Már nem öltözött ki apródnak, de a színháznál és a habitúék még mindig a 6zőke apródnak nevezték. Idővel kezdtek róla pikáns történeteket is mesélgetni és az ő szerencsétlen vőlegénye ki nem került a párba jókból miatta. Mind vadabbul, mind elkeseredettebben folyt kettőjük között a küzdelem, a látcső üvegjét majd kiverte a fiatal ember lázas tekintete és azoknak a nagy kék szemeknek dacos visszavillanásában idővel valami beteges őrületes harag is vegyült. A gőgös özvegy asszony előtt nem lehetet róla beszélni. Elment többször az operába és nézte azt a leányt, a kit a fia eltakar venni és látta az ő mind toko zódó kacérságát s csak megerősödött az ő ellenzésében. Hiszen már úgy emlegetik, mint aki a többieket rontja. S mintha igaza lett volna. Támadtak udvarlói, akiket nem utasított vissza. A vőlegénye már alig tudott vele egyedül lenni. A dacos játékból, melyet a leány kezdetben csak sértett büszkeségében űzött, veszedelmes valóság lett. Megfeledkezett mindenről. Belemerült az árba, melyet csak látszatnak támasztott. Megakarta mutatni, hogy ő tud rosszabbnak látszani a többinél és mégis megmaradni illctetlen, megközelíthetetlen nőnek. Játszott a tűzzel és maga sem vette észre, hogy vére azt fölméresse és átvegye s eljárásának eredményéről annak idején a képviselőtestülethez kimerítő jelentést tegyen; a városi tanács a vállalkozónak járó törlesztési részleteket a városi pénztárnál előirassa, a járulékokat kellő időben, szükség esetén per utján beszerezze és a vállalkozónak elküldesse. A képviselőtestület a városi tanácsnak a járdáknak asphalt burkolattal való ellátása tárgyában tett ezt az előterjesztését egész terjedelmében elfogadta és megbízta a tanácsot, hogy a határozatot kifüggesztés, szóval való kihirdetés, valamint hirlap utján közzé tegye. Udvardy Ignác városi képviselő előadja, hogy a képviselőtestület ezelőtt két évvel az iskolaszék megkeresésére egyhangúlag elhatározta, hogy az 1886. évtől fogva fennálló és fokozatosan emelkedő felső kereskedelmi iskolának a főgymnasium mellett megtartása tárgyában a magas minisztériumot feliratilag megkeresi és egyúttal e feliratot a miniszternek küldöttség utján adja át, azon ban határozatának foganatosítását a főgymnasium ügyének végleges eldöntéséig függőben tartja. Tekintve, hogy a főgymnasium ügye végleges megoldást nyert; tekintve továbbá, hogy a községi elemi népiskolának a városra nézve pénzügyi szempontból oly kiváló fontosságú állomositási ügye a vallás- és közoktatásügyi minisztérnek a mai gyűlésben felolvasott rendeletével és a rendeletben foglalt telteteleknek a képviselőtestület részéről történt egyhangú elfogadásával biztosíttatnak tekinthető: ennél fogva most már mi sem állja útját, hogy a képviselőtestületnek a felső kereskedelmi iskola fenntartása tárgyában hozott határozata végrehajtassék. Ép ez okból indítványozza, hogy mihelyt a magas minisztériumtól az elemi iskola államosítása ügyében a szerződés aláírás végett leérkezik, a képviselőtestület feliratilag keresse meg a vallás és közoktatásügyi minisztert az iránt, hogy a felső kereskedelmi iskola továbbra is fenntartassék annyi val is inkább; mert a főgymnasium ügyében kötött szerződésben csak is a polgári fiu-iskola fokozatos beszüntetése mondatott ki, mig a felső kereskedelmi iskola fenntartása egyelőre függőben tartatott, illetve ahhoz a feltételhez köttetett, ha a miniszter annak beszüntetését jónak látja; egyúttal a feliratot a miniszternek küldöttség adja át. A képviselőtestűlet a tett indítványt elfogadta és elhatározta, hogy a felső kereskedelmi iskola fenntartása tárgyában a minisztert feliratilag megkeresi, a feliratot küldöttség utján adja át a miniszternek, a küldöttség vezetésére az uj főispánt fogja felkérni s a képviselőtestület tagjait annak idején a küldöttségben való részvétel iránt megkeresi. A zala-egerszegi ügyvédi kamara köréből. A zala egerszegi ügyvédi kamara tisztújító közgyü lését f. hó 18 án tartotta Boschán Gyulának, mint az elnöknek és elnökhelyettesnek távolléte miatt a közgyűlés vezetésére megválasztott elnöknek, elnöklete alatt. A szavazatszedő küldöttség tagjaiul dr. Obersohn Mór elnöklete alatt dr. Jámbor Márton és dr. Grünwald Samu választattak meg. A szavazatszedő küldöttség eljárását befejezvén, kihirdettetett a szavazás eredménye, amely szerint Szigethy Antal elnök, Hertelendy Béla (Nagy- Kanizsa) elnökhelyettes, Hajik István titkár, dr. Czinder István ügyész, dr. Szigethy Elemér pénztárnok. Választmányi rendes tagok : Hollósy István, Boschán Gyula. Thassy Kristóf, dr. Kele Antal, dr. Obersohn Mór, dr. Hajós Ignác — Zala-Egerszegről, Varga Lajos Nagy Kanizsáról és dr. Vaszary János Kaposvárról. Választmányi póttagok : Hajós Mihály (Alsó-Lendva), Csendes József (Tapolca), Makfalvay Géza (Kaposvár), dr. Jámbor Márton (Zala-Egerszeg). E választással kapcsolatban a zJa egerszegi ügyvédi kamara köréből közöljük a következőket: A zala-egerszegi ügyvédi kamara lajstromában 1895. december 31 én bejegyezve volt 174 ügyvéd. Ezek közül 102 vagyis 58.62° 0 vármegyénk területére, mig 72 azaz a létszám 41.38% ka esik a kaposvári törvényszék területére illetve Somogy vármegyére. A vármegyénkben levő 102 ügyvéd közül 34 (33.33%) van Nagy Kanizsán, 19 (18.63%) Z. Egerszegen, 10—10 vagyis (9-80%) Alsó Lendván és Tapolcán, 6—6 (5.88°/,,) Keszthelyen és Sümeghen, 5—5 (4.90%) C

sák meghevült tőle. Előadás után, ha vőlegénye karján kilépett a kapun, az udvarlóknak sürü tömegén vezetett keresztül az utja, végig szorított egy pár tucat kezet és egyik — másik tovább tartotta fogva és frivol jelentőséggel szorította meg. A szőke apród arcáról eltűnt a pirosság. Szeme körül nagy kék karikák képződtek és sokszor, nagyon sokszor nydghatatlan tűz lobogott bennük. A hangja, ha beszélt, ingerült, rekedt volt. Sokszor elfogta azérzékenység és sirt, sírt keservesen, — minden ok nélkül. Az ő szerencsétlen vőlegénye betegnek hitte. Egyre kérte szivreható szomorúsággal, hogy hagyja abba az emésztő, céltalan játékot. Legyen úgy, a hogy lehet, elveszi édes anyja beleegyezése nélkül is. Ilyenkora szőke apród távolba vesző merő tekintettel hallgatta és csak szomorúan rázta a fejét: — Nem lehet, nem lehet! Egy esztendő múlva már megint táncosnő lennék ! Egyszer, midőn a szegény fiu lábaihoz borult és ugy könyörgött neki, a szőke apród zokogva vonta karjait Dyaka körül és szaggatottan mondta : — Nem megyek, nem megyek! De leszek a te szeretőd .... a feleséged ugy sem lehetek többé. É6 a szőke apródból magán táncosnő lett, az a szerencsétlen fiu pedig kibékült az édes anyjával. És minden este továbbra is ott van az operában és szomorú síró sóvárgással nézi a szőke apródot, a kí, kétségbeesett bravourral lejti ja legnehezebb táncot Előadás után pedig oda áll a színpadi bejáróval szemben egy sötét kapualjba és lesi, mikor bontakozik ki a zsibongó tömeg bői az ő elveszet szerelmes angyala . . . Arra kiváncsi kinek a kocsijába száll. tornyán és Perlakon, 3 (2.94%) Letenyén, 2 (1.96%) Köves-Kállán, l—1 (0.98%) Baksán és Boldogfán. A 102 ügyvéd közüí idő közben elhalt Pap Sándor Keszthelyen, Málics János Letenyén és Takách Alajos Sümeghen. A vármegyebeli ügyvédek névsora lakóhelyenként csoportosítva : jfilsó Lendván: dr. Chilkó Sándor, Hajós Mihály, dr. Hajós Kálmán, Isoó Ferenc, Kovács János, Lendvay Mátyás, Miklós Gyula, Nagy József, Petiik Gyula, dr. Wollák Adolf (10.) Baksán: Baka Boldizsár (1.) Boldogfán : Nagy Károly (1.) Csáktornyán: Bezéthy István, dr. Hajós Ferenc, Molnár Elek, Wollák Rezső, Zakál Henrich (5). Keszthelyen : Hoffman Soma, Pap Sándor (f), Szabó Pál, Stieder Lajos, dr. Schwarcz Zsigmond, Vértessy Iván (6). Köves-Kállán : GyőrfFy Pongrác, Kaszás Dezső (2). Letenyén : dr. Csempesz Kálmán, Málics János (+), Zakál Gyula (3). Nagy Kanizsán : Baboss László, dr. Bentzik Ferenc, Bród Tivadar, Darázs Zsigmond, dr. Dick József, Eper jessy Sándor, Faics Lajos, Fischl Pál, Freiler Adolt

? dr. Fülöp Kázmér, dr. Fried Ödön, GyörfFy János, Hertelendy Béla, dr. Hauser János, dr. Kreisler József, dr. Lőke Emil, Oroszváry Gyula, dr. Ollóp Mór, dr. Plosszer István, Rapoch Gyula, Remete Géza, dr. Rotscbild Jakab, dr. Rotscbild Samu, dr. Rosenberg Mór, dr. Schwarcz Adolf, Szalay Lajos, Sebestyén Lajos, Simon Gábor, Tandor Ferenc, dr. Tuboly Gyula, Tuboly Viktor, Trippammer Rezső, Trojkó Lajos, Varga Lajos (34). Perlakon : Csesznák Józset, Gresz Alajos, dr. Kemény Fülöp, Szebényi Lajos, dr. Tamás János (5). Sümeghen-. Barkóczy Károly, dr. Jenvay Géza, Surgóth Miksa, dr. Székely Albert, Takách Alajos (f), Takách Zsigmond (6). Tapolczán: dr. Berger Sándor, Csendes József, Diskay Sándor, dr. Hoffmann László, dr. Kovács Vilmos, dr. Mánvóky Gyula, Nagy Aladár, Szigly József, Ujváry Péter, dr. Zalai Simon (tO). Zala Egerszegen : dr. Arvay László, Boschán Gyula, dr. Czinder István, dr. Grüuvald Samu, Hajik István, dr. Hajós Ignác, Z. Horváth Gyula, Hollósy István, dr. Jámbor Márton, dr. Kele Antal, Kovács Károly, Mihálovits Károly, dr. Obersohn Mór, Szalay Ferenc, Szalmay József, Szigethy Antal, dr. Szigethy Elemér, Thassy Kristóf, Weisz Izidor (19). Színház. Dobó Sándor, a sopron sz. fehérvári szinházak ez idejű igazgatója, jó birnevű színtársulatával folyó hó 22-én kezdte meg városunkban előadásainak sorozatát. Időelőtti dolgot végeznénk és könnyen tévedhetnénk, ha az után a két bemutató előadás után, melyet volt alkalmunk látni, a színtársulatról úgy egészében, mint egyes tagjait illetőleg, részletesebb bírálatot mondanánk ; akkorra kívánjuk ezt tentartani, ha majd legalább egy heti műsoron keresztül lehetőleg minden drámai műfajban lesz alkalmunk látni őket. Annyit azonban már az eddigiek után is állíthatunk, hogy a társulat jóval felette áll azoknak a társulatoknak, melyek az utóbbi években itt játszani szoktak. Főleg a társulat helyes szervezése érdemel elismerést, melyben — ugy látszik — arra a helyes elvre fektették a fősúlyt, hogy a társulat a darabok előadásánál a maga egészében üsse meg azt a mértéket, a mit a vidék igényei megkivánnak, s e közben mellőztessék minden felesleges személy, s igy a helyett, hogy egyes kiválóbb erők szerződtetésével a társulat pénztára kimeríttetnék, több, talán valamivel gyengébb — de egyúttal szerényebb igényű erő szerződtetésével sikerül az előadásokat jó közép színvonalon tartani; mig a másik esetben, amit az előadás egy-egy kiválóbb alakítás által nyer, a többség ügyetlenkedésével kétszer annyit veszít. Az igényeknek megfelelő zene- és énekkar egészíti ki a társulatot. Részletes tudósításunk a következő : Szerdán folyó hó 22 én első bemutató előadásul szinre került: „A királyné dragonyosa

u operette. A darabot Pierre Docourcelle és Frantz Bauvallet, zenéjét Wenzel Leopotd írták. A darabban bemutatkozását láttuk Hegyi Janka (Sedaine) soubrette ; Nyiregyházi Rózsa (Rózsa) coloratur énekesnőnek ; Mihályfy Juliska (Bellardoise) komikának ; Mezey Andor (Monteanciel) bariton énekesnek, Hegyesi Gyula (Cornansac) burleszk komikusnak. Hegyi Jankát ügyes, gyakorlott játszónak, kellemes megjelenésű, iskolázott énekesnőnek ismertük meg, magasabb hangjai kifogástalan cseugésüek. Nyiregyházi Juliskáról egyenlőre nem mondunk bírálatot. Mihályfi Juliska igen ügyesen alakította a századvégi grófnét, mely szerep körbe — ugy látszik — igen jó beleillik. A férfiak közül első helyen említendő Hegyesi Gyula, aki nyugott, diserét, minden émelyítő túlzástól ment komikumával hamar felmelegítette a kissé tartóz kodó közönséget. Cornansac süketségének művészi ala kitásban adott kifejezést; nyilt színen is többször megtapsolták. Mezey Andor erőteljes hangú bariton és ügyes játszó. — A zene úgy, mint az énekkar, jól működött, az ensembleok kellő hatással zártak. A közönség közép számú. Maga a darab nem sokat ér, s igazán hihetetlen az az 500 előadás, melyet állítólag Párisban elért. Csütörtökön, foiyó hó 23 án második bemutató elő adásúl adták Vallebreque Albin kitűnő vigjátékát „A mintaférj" et. A darabban először láttuk Stettner Aranka drámai hősnőt (Leonie;, Somogyi Rózsát (Clementina) és Csókáné Júliát (Auróra). Stettner Arankában és Csókánéban igen figyelemre méltó tehetségnek láttuk jeleit, s reméljük, hogy feltevésünkben nem csalatkozunk, csak kellő tér nyíljék tehetségüknek bemutatásához. Somogyi Rózsáról rövid szerepe után csak szintén keveset mondha tunk .- de a mit mondhatunk, ez csak dicséret lehet. — Hegyesy Gyula (Malivand) méltó maradt első sikeréhez ; Lomniczy Béla (Jonvelin) és Delly Henrik (dr. Thibeau dier) szintén jók voltak. A közönség közepes számú, a