Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-12 / 15. szám

a XIV. zónatávolságból 10 forintba, a VII. zóna­távolságból 7 frt 50 krba, a 1. zónatávolságból 4 frt 30 krba. Még olcsóbb a népiskolai tanulók, a tanyai iskolák tanulóinak ellátása. Ezek barakokkban laknak, s ott kapnak ellátást. Az utjok pedig két napi tar tózkodással a XIV. zónába eső helyekről se kerül többe, csak 3 forintba. Száz tanulónak a telhozása a legtávolabb vidé kékről se jár több költséggel, mint 300 forint. A legnagyobb kedvezményt pedig csak a tanitók élvezik, a kik csekély fizetésért dolgoznak évszámra, s a kik talán egyáltalán nem jöhetnének fel a milleniumi kiállításra. A kereskedelemügyi és a vallás és közok­tatásügyi miniszter együttesen intézkedtek, hogy a tanítók, a kik 400 forintnál nagyobb fizetést nem kapnak (pedig a vidéki kisebb iskolák tanítói ezerszámra mind ebbe a csoportba tartoznak) teljesen ingyen jöhessenek fel a kiállításra. A tanitók összeírásával, a kirándulások szer­vezésével és beosztásával a tanfelügyelők vannak meg­bízva. * A vidéki embernek, mielőtt a fővárosi útra szánná magát, különösen ilyen nagy ünnepi alkalomkor, még egy nehéz sora van : s ez a lakáskérdés. Erre nézve nagyon megnyugtathatunk miudenkit. Budapesten lesz lakás elég s nem lesz módjában senkinek, hogy a fel­rándulókat megzsarolják, kizsákmányolják. Az erre vo­natkozó intézkedések közül bizonyára mindenkit érdekel a kereskedelemügyi miniszternek egy igen fontos reu ­delete, melyet a budapesti szállók és fogadók szobaárai nak árszabályszerü megállapitása dolgában intézett a főváros tanácsához, mint másodfokú iparhatósághoz. A rendelet célja az, hogy minden szálló és fogadó szoba árait a kiállítás idejére már most előre megállapítsák, s hogy a nagy közönség a szobaárakat, amelyeknél bizo-' nyos mérsékelt emelést mindenki természetesnek tart, előre megtudhassa. Ezért az iparhatóságok utasítandók, hogy a szálloda tulajdonosokat rövid záros határidő ki­kötésével felhívják az árszabályok bemutatására. Ezeken az árszabályokon minden szoba ára, valamint minden mellékszolgálatért fizetendő ár pontosan kiírandó, az ár­szabály az iparhatóság által megvizsgálandó és láttamo zandó, s minden szobában feltűnő helyen kifüggesztendő. Helyi, megyei és vegyes hírek. Meghívó. A zalavármegyei gazdasági egyesület 1896. évi április hó 19-én Zala Egerszegen saját helyi­ségében, d. e. 10 órakor rendes közgyűlést tart. A köz­gyűlés főbb tárgyai: 1. Az 1895. évi egyesületi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. 2. Elnöki jelentés az egyesület 1895. évi működéséről. 3. Intézkedés arról, hogy a gazdasági egyesület az ezredéves nemzeti ünnepen mi módon vegyen részt. 4. Ministeri leiratok tárgyalása. 5. Folyó ügyek és netáni indítványok. Kelt ^ala-Egerszegen, 1896. április hó 5 én. Háczky Kálmán k., ügyvezető elnök. Hazank ezredéves fennállásának városunkban méltó módon megünneplése tárgyában javaslattétel készi tése végett a városi képviselőtestület f. hó 8-án tartott rendes közgyűlésén Botfy Lajos polgármester elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, amelynek tagjaivá Ba­laton József, Büchler Jakab, dr. Czinder István, Dervarics Lajos, Fangler Mihály, Fischer László, Goldfinger János, Ilajik István, Háczky Kálmán, dr. Kele Antal, Kovács László, Krosetz Gyula, dr. Szigethy Elemér és Udvardy Ignác városi képviselőket választotta meg. Állandó választmányi ülés. A törvényhatósági bizottság folyó évi május havi rendes közgyűlésén fel­veendő 1895. évi megyei házipénztári- s a vármegyei pénztárban kezelt összes alapok, mégis a zalavármegyei, továbbá Zala-Egerszeg és Nagy-Kanizsa rend. tanácsú városok gyámpénztári számadásai tárgyában teendő véle­ményes jelentés elkészítése végett az állandó valasztmány ülése folyó évi április hó 25 én, ugyan a fent kitett bizotsági közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés f. évi májushó4-én, mindenkor délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen az uj megyeház gyűlés termében fog megtartatni. Zalavármegye millenáris bandériuma gróf Batthány József elnöklete alatt megalakult. A bandériumban 14 en vesznek részt és pedig gróf Batthány József, gról Battyány Ernő, Bezerédy László, Bezerédy Lajos, Bogyay Elemér, Dervarics Akos, Fábiácits Károly, Hajós Kálmán, Her , telendy Ferenc, Malatinszky Ferenc, Oltay Guidó, Somogyi Gyula, Szentmihály Dezső, ifj. Tarányí Ferenc. A résztvevők saját díszmagyar ruhájukban lovagolnak. A nyeregfelszerelést, valamint a hat csatlós felszerelését a vármegye és a nemesi pénztár fedezik. Milleniumi középiskola Dr. Wlassícs Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter intézkedett, hogy a zala­egerszegi állami fogymnasium alapítása és épületének alapkőletétele, mint a milleniumhoz fűzött középiskolai alkotás, külön ünneppel örökittessék meg. Mint értesülünk, a miniszter szülővárosának ez örömünnepén személyesen fog megjelenni. Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi népkonyha javára özv. dr. Graner Mihályné őnagysága 4 forintot volt szives adományozni, mely összegért hálás köszönetet mond az elnök. Milleniumi hálaadás. A keszthelyi róm. hath. templomban a milleniumi hálaadás húsvéthétfőn április 6 án, este 6 órakor tartatott meg. Dr. Dunst Ferencz apátplébános szent beszédet tartott, melyben felcmlité, hogy az újjáalakítandó templomban ez az utolsó isteni tisztelet, mely egyúttal hálaadás az Egek Urához, hogy nemzetünket egy ezred éven át megvédte számtalan veszélyben e véren szerzett hazában. A beszéd után az iparosok dalköre a Hymnust énekelte. Ezután litánia volt „Te Deum u-inal •, végül a dalkör ismét a Hymnust énekelte. A hálaadáson jelen voltak a hatóságok, testületek és nagy számú közönség. Kinevezés. A földmivelésügyi in. kir. miniszter az állami kezelésben álló községi erdőket kezelő személyzet Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. évi 15-ik számához. létszámában Szvaty Béla járási erdőlisztet a zalaegerszegi erdőhivatalhoz erdészszé nevezte ki. Milleniumi fák. Tihanyban t. hó 6 án nagy ünnep séggel ültették el a milleniumi fákat. Iskolás gyermekek és több száz főnyi közönség zászlók alatt a róm. kath. templomhoz s onnan a szózat eléneklése után a híres „Viszhang" hoz vonultak, ahol Neumayer Gellért róm. kath. és Földes Sándor ref. lelkészek, továbbá Molnár János körjegyző mondottak hazafias szellemű beszédet, majd Simon István segédjegyző Petőfi egyik költeményét szavalta el, mely után lelkes éljenzés között elültették a fákat. — Városunkben is — mint utólag értesültünk — ültettek millenáris fákat és pedig a Baross ligetben egy maroni gesztenyefát, mig a Deák-sétatéren hárs- és tölgyfákat, azonban minden ünnepség nélkül. Jó lesz tehát — emlékeztetőül — táblával megjelelni az ültetett milleniumi fákat s a millenáris ünnepség alkalmából tar tandó díszközgyűlés jegyzőkönyvében lenne megörökítendő a millenáris fák ültetésének ténye is. Halálozás. Billisics János helybeli körkemence téglagyáros, városi virilista képviselő, f. hó 5 én életének 55-ik évében Nagy-Kainzsán hosszas síenvedés utáu meghall. Folyó hó 7-én délután nagy részvét mellett temették el. A csáktornyai iskolák millenáris ünnepélye. A vallás és közoktatásügyi minisztériumtól május hó 9 ére elrendelt millenáris iskolai ünnepélyt az állami tanitó képezde, polgári fiu-, polgári leány- és az elemi fiu- és leányiskola közös megállapodás szerint együttesen rendezi a községi iskola előtt levő Gabona téren. Az iskolaszék részéről Zakál Henrich ügyvéd, iskolaszéki elnök, az iskolák részéről Felméri Albert képezdei és Zriryí Károly polgári iskolai tanár fognak az ünnepélyen beszélni. Önfeláldozo emberbarát. Április 2 reggel 5 és 6 óra között tüz ütött ki Pacsán, mely 2 lakházat és né­hány mellék-épületet rohamos gyorsasággal elhamvasztott. A pacsai tűzoltóság — mely ez idő szeritt reorganizacio alatt áll — szervezetlensége dacára is minden lehetőt megtett a tűz terjedésének meggátlása ellen. Igen bátran és nagy önfeláldozással működött a pacsai csendőrőrs parancsnoka is; leghősiesebb , szinte lengedába való önfeláldozást tanúsított azonban Baranyay Ödön földbir­tokos, aki — midőn az egyik égő ház előtt egy anya gyermekei után jajveszékelt, hogy azok az égő házban maradtak — gyorsan egy vizes lepedőt kapott magára és az égő, recsegő házba rohant a gyermekek keresésére. Akik ezt a nemes elszántságot látták, visszafojtott lélek­zeltel lesték, hogy ki juthat-e a nyaldosó lángok közül ? Körülbelül tíz perc telett el kinos várakozásban. Ez alatt az égő gerendák ropogtak és szakadoztak. Egyszer csak megjelent a derék életmentő sértetlenül. A gyermekeket hiába kereste, mert azok nem is voltak bent. Már a tüz keletkezésekor kimenekültek a kétségbeesett anya tudta nélkül. Baranyay Ödönt lelkesen megéljenezte a nép. Nyilvános köszönet. Kummer Gyula ur a zala­egerszegi ipartestület kebelébe tartozó, önhibájukon kivül elszegényült iparosok s azok özvegyei és árvái segély ­alapra 4 frtot volt szives adományozni, mely nemes ado­mányáért ez uton is logadja az elnökség hálás köszönetét. A zalaegerszegi önkónytes tüzolto-egylet 1896. évi április hó 12-én d. u. 2 órakor az uj elemi iskola helyiségében rendes közgyűlést tart, a következő tárgy­sorozattal : 1. Evi jelentés felolvasása. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Tisztviselők és 2 csapat tiszt választása. 4. Költségvetés megállapitása. 2. Egyleti orvos tiszteletdijának megállapitása. 6. Esetleges inditványok tárgyalása. Jegyzet: A mennyiben a közgyűlés nem leend határozatképes, az 1896. évi április 19 én ujabbi közgyűlés fog tartatni, mely közgyűlés, tekintet nélkül a megjelenő tagok számára, határozatképes lesz. Osztrák magyar bank nagykanizsai fiokintézeténel, melyhez Zala-Kgerszeg, Csáktornya, Tapolca és Kaposvár tartozik, az 1895-ik évben váltókat, warrantokat és értékpapírokat Icszámitoltak 8,283.456 frt össaegben, kézi zálogra kölcsönöket adtak 358.320 frt erejéig, utal ványokat kiállítottak 103.026 frtuyi összegben, külföldi helyekre szóló váltókat vettek, lejárt értékpapírokat és szelvényeket beváltottak, zálogleveleket vettek és eladtak 152.805 frt erejéig, vagyis az összes műveletek végered­ménye 8,897.607 frt, mely művelet 67.821 frt 02 kr. nyers jövödelinet eredményezett, amiből a 27.567 frt 1)4 krt tevő üzleti költséget és adót levonván, a bankfiók 1895. évi tiszta nyeresége 40.253 frt 98 kr. volt. Az 1895 ik évi pénztári forgalom 55,412.000 frtot tett ki. Alapszabalyjóváhagyas. A m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter a keszthelyi ipartestületi betegsegélyező pénztár alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Üj Városi ÖTVÖS. Légrád város képviselőtestülete az elhalálozás folytán megüresedett városi orvosi állásra három pályázó közül egyhangúlag dr. Oszterreicher Jenő tiszakálmánfalvi községi orvost választotta meg. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter llódi József tapolcai m. kir. adóhivatali tisztet a vizakuai m. kir. sóbányahivatalhoz mázsatisztté nevezte ki. A keszthelyi ipartestület elöljáróságának alakuló ülésén Gerstl Károly alelnökké, Pöltz Pál jegyzővé, Salamon János péztárnokká, Hajdú János köny vtárnokká, Kenyeres József helyettes könyvtárnokká választattak ineg. Az Untcrberger féle alapitvány kezelő bizottságának tagjaivá Braun Rudolf elnöklete alatt Gerstl Károly, Salamon János, Károlyi Gábor, Wilein Péter, Scheiber József és előadóul Pöltz Pál jegyző, a könyvtárra felii gyelő és ellenőrző bizottság tagjaivá Bernáth József, Laky Péter és Neuvald Adolf választattak. Mecirenditö szerencsétlenségnek lett áldozata Lázár Laura, Grünwald Mór központi kávésnak 13 éves sógor nője, f, hó 2-án. Este 9 órakor a konyhában foglalatos kodott, mi közben háttal a konyhaasztalon volt potro leumos lámpást az asztalról leütötte. Az eltört lámpából kifolyt petróleum meggyúlt, ettől a kis leány ruhája tüzet fogott s egyszerre lángban volt s igy futott rémülten segélyért a folyosón keresztül a kávéházba, ahol mire a megrémült vendégeknek sikerült a tüzet eloltaniok, oly nagymérvű égési sebeket kapott, hogy azokban két nap inulva bele halt. Húsvét napján délután nagy részvét mellett temették el. A tapolcai ipartestület 1895. évi zárszámadása szerint pénz takarékpénztáriig elhelyezve 941 frt 59 kr., tagsági díjhátralékok 776 frt 8ü kr., bútor felszerelés 124 frt, pénztári készlet 22 frt 10 kr., s igy a testület vagyona 1.864 frt 49 krt tesz. A közgyűlésen a választás eredménye: Wallner Károly elnök. Előljárósági tagok: Franki Károly, Lustig József, Kozáry Gyula, Keller Pál Tőke József, Pék Imre, Kotsy Gergely, Nagy Flóris Palkó vics Lajos, Zsófics Ferenc, Fogner István 5 Sebes­tyén Mihály jegyző; Flieg József, Gold Dávid, Guth Soma számvizsgálók ; Barabás Gyula pénztárnok. Gyilkos baka. Húsvéthétfőn délután nagy izgalmat keltett Keszthelyen egy 48-as baka véres tette. A mondott napon d. u. a sörházkertben zeneszó mellett nagy nép mulatság volt. Németh Jancsi helytelen magaviselete miatt kiutasittatott a kertből. Németh ekkor boszuból követ dobált a kertbe, a mulatók közé. Egy kő Montag Sándor 48-as bakát homlokon találta, ki erre dühbe jött, szuronyát kihúzva hüvelyéből, Némethre rohant s azt összeszurkálta. Németh összeesett s haldokolva vitték a kórházba, hol tél óra múlva belső elvérzésben meghalt. A gyilkos bakát elfogták s másnap Nagy Kanizsára, ezredéhez kisérték. Áprilisi idö. Időjárásunk a lefolyt héten esős, részben havas volt. Csütörtökön főkép délután erősen esett a hó elég nagy pelyhekben, de azonnal elolvadott. Az eddigi időjárás a vetéseknek és gyümölcsöknek, valamint a szőlőnek vidékünkön még nem ártott. Öngyilkos asszony. Rédei Istvánné, béres asszony, f. hó 7-én ebédet vitt térje után a mezőre, a keszthelyi szárhegyi akol mellé. Az akolnál letette kosarátjs hirtelen beleugrott az ottani kútba. A közelben dolgozó munkások látva az asszony tettét, oda szaladtak, de már csak holt testet húzhattak ki a kútból. A szerencsétlen asszony, kinek férjén kivül több gyermeke van, a büntetéstől való félelem miatt végezte ki magát, mi mellett bizonyít azon tény, hogy az nap kapott egy bűnügyben idézést a törvényszéktől. Magyar Osztály-Sorsjáték. II. osztályú sorsjegyek­nek a III. osztályra való megújítása naponként, de legkésőbb május 2-ig eszközöltetik. A sorsjegyek meg­újítása a sorsjegyeken jelzett elárusítóknál eszközöltetik és pedig a sorsjegy visszaszolgáltatása és a megújítási dij : 1 egész sorsjegyért 20 frt, 1 fél 10 frt, 1 tized 2 frt és 1 huszad 1 frt befizetésével. Teljes sorsjegyeket (mind a három osztályra érvényes sorsjegyeket) nem kell megújítani és a III. osztály húzásán minden további nélkül résztvesznek. Hogy a sorsjegytulajdonosoknak épen a megújítási határnap lejártakor (május 2) való óriási tolongása elkerültessék, ajánlatosnak mutatkozik, miszerint mindenki igyekezzék a III. osztályú sorsjegy­nek minél előbb birtokába jutni. Az Árpádok korát tárgyalja az a hatalmas kötet, mely mint a Magyar Nemzet Millenniumi Történetének második kötete, most a könyvpiacra került. Az egész kötetet Marcali Henrik egyetemi tanár irta, fényes ki­állításáról pedig az Athenaeum kiadótársulat gondoskodott a legnagyobb áldozatkészséggel. A 700 lapra terjedő kötet közel 400 szövegképpel és 42 külön műmelléklettel van díszítve. Marcali Henrik ezen jeles motiographiát, mely a legteljesebb azok közül, melyek az Árpádkorról ezideig megjelentek, rendkívüli eredetiséggel és alapos­sággal irta meg. A politikai és hadászati események mellett állandó figyelmet fordít a kulturális, egyházi, törvénykezési és társadalmi viszonyokra és a mellett, hogy munkája a források feldolgozásában a történetírás eszményét valósítja meg, nem hiányzik irályából a len­dület és melegség sem, melylyel a nehéz anyagba életet önt és képes az ő valóságos történet bölcselmí mély felfogását a nagy közönségre is átvinni. A mű használhatóságát nagyban emeli a kötet végén közölt­részletes tartalomjegyzék és az összes előforduló okirat hasonmásokhoz adott fordítások. A Millenniumi Történet harmadik kötete tudvalevőleg már két hónappal ezelőtt megjelent s igy most már három befejezett kötet bizo­nyítja, hogy e nagyszerű vállat mennyire megfelel tninda zon várakozásoknak és reményeknek, melyeket megin­dulásakor hozzá tüztiiuk. A negyedik kötet, melyet Fraknói irt, már sajtó alatt van és a nyár folyamán megjelenik. Ezt, mint értesülünk, a hatodik kötet fogja követni, mely ez év vége felé nyer befejezést. Igy tehát a folyó év végével a monumentális vállalat felerésze az előfizetők kezeiben lesz. Minél inkább előre halad a mű, annál jobban domborodik ki a vállalat monumentális volta, és annál inkább kell hinnünk, hogy nem lesz a hazában művelt család, mely a millenniumot megünnepelné annélkül, hogy a lefolyt ezredévről szóló eme remek kivitelű históriai munkát beszerezze. A mű ára kötetenkint fűzve 6 frt, diszkötésben 8 frt. Valahányszor kiadója, a Lampel 11. féle udv. könyv kereskedés (YVodianer F. és fiai) Budapesten beküldi hozzánk ismertetés végett a Szalay Baróti féle nagyszabású milleniumi disz és emlék munkának: a „MagyarNemzet Tvrténeténele a egy folytatásos uj füzetét : mindannyiszor csak lelkesedéssel fogadjuk azt. Tartalmát feszült érdek­lődéssel lapozgatjuk át, képeiben gyönyörködünk s egész ben véve mindannyiszor büszkélkedő megnyugvással nézünk az ezredéves ünnepélyek elébe, melyeknek emlékét fenn fogja tartani e monumentális nemzeti irodalmi alkotás még akkor is, ha a tnuló ünnepségek zaja rég elmosódott. A most kijött 35 füzetben a mohácsi gyász­nap megkapó leírását olvassuk. Nagyban köti le figyel­münket a 35. füzetben megtervelt Függelék e címen: Köz- és műveltségi állapotok a vegyes házakból származott királyok korában, melyben Baróti tömör vonásokban ecseteli a nevezett korszak viszonyait. A füzetet több érdekes melléklet és csinos illusztráció díszíti. A kert, a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap 7-ik számának tartalma: Konyhaker­tészet. Cselkó István : Miért kelnek ki néha egyes magvak maghéjaikba burkolva. Ordodyné Mailáth Gizella: Bab termelési kísérletek. B. R.: Rend a kertben Gyümölcsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom