Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-02 / 5. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 189(5. éri 5-ik számához. Köszönetnyilvánítás. A zala egerszegi népkonyha javára Cserián Károly alispán ur lü forintot volt szives küldeni, mely nemes adományért hálás köszönetet mond taz elnök. A nagy-kanizsai irodalmi és művészeti kör igaz gató tanácsa Sümeghi Kálmán elnök elnöklete alatt tartott ülésén ehatározta, hogy f. hó 18-án nagyobb szabású, családias jellegű estélyt rendez ; továbbá folyó hó 23-án, március 1 én és 8-án olcsó belépti díjak mellett népszerű estélyt tartanak, mig március 15 én a történelmi nagy nap emlékéhez méltó ünnepségről fog a kör gondoskodni. Előléptetés. Az igazságügyminiszter 1896. évi január 1 tői kezdődő hatálylyal dr .Berecky Viktor nagy­kanizsai kir. törvényszéki jegyzőt a X. fizetési osztály első fokozatába előléptette. Nagy idők tanuja. Január 19 én kisérték örök nyugalmi helyére Lendvay József nyugalmazott zala­koppányi körjegyzőt, 1848/49 iki honvéd tizedest. A nagy-kanizsai tőgymnasiumban 18 éves korában mint 6-ik osztályos tanulót érte a szabadságharc kitörése s több tanulótársával houvédnak állt be s végig küzdötte a szabadságharcot, mint tizedes egész az oroszok invázió jáig, kiknek foglyául esett. Keservesen emlékezett vissza agg korában is a sok koplalásra, amit ebben a fogság­ban szenvedniök kellett, míg egy napon sikerült néhá­nyad magával szerencsésen megszöknie s nagy ügygyei bajjal szüleihez visszatérhetett. Egy faluban az osztrák megszállók sorain keresztül csak ugy juthattak át, hogy a gazdájukat, kinél rejtőzködtek, felkérték, hogy trá­gyás szekéren, — mintha trágyát vinne földjére — vigye ki őket a faluból, ki is a három menekülőre szalmás trágyát halmozva, szállította át őket az ellenség sorain. Haza érkezése után segédtanító lett Homok-Komáromban, majd kántortanító előbb Récsén, utóbb Zala-Koppányban, mely ntóbbi helyen 1772 ben körjegyzőnek választották meg s mint ilyen, a község tagjainak osztatlan szeretetét kivívta. Pár évvel ezelőtt nyugdi|ba vonult; mig hosszas betegség után január 18 án elhunyt s másnap nagy részvét mellett kisérték örök nyugalmi helyére. Béke poraira ! Műkedvelői szini-elöadas. A zala egerszegi keres kedő ifjak önképző egyesülete műkedvelői hölgyek és urak közreműködésével f. évi január hó 26-án az Arany Bárány dísztermében műkedvelői szinielőadással egybe­kötött táncmulatságot rendezett. Színre került Csiky Gergely ismeretes salou vígjátéka: a Nagymama. A vállalkozás: műkedvelőkkel színre hozni egy ily nagy­szabású, a komikum legfinomabb, s ép azért leguehe zebben kezelhető eszközeivel dolgozó jellemvigjátékot, nem kis bátorságot, és nem kevés öubizalmat tételez tel úgy a rendezőség, mint a szereplők részéről. És meg­valljuk, a kétkedésnek bizonyos tokával néztünk az est sikere elé, amikor az előadást hirül adták. De annál kellemesebben lepett meg bennünket, és velünk együtt a termet zsúfolásig megtöltött közönséget a nem várt s tán az intézők részéről sem remélt fényes siker. Ha a szereplők játékát azzal a mértékkel akarnók mérni, melyet műkedvelői előadásoknál általán használni szoktak, az izetlenség szeszélye nélkül alig találnánk illő superlati­vusokat a dicsérethez. A legszigorúbb kritikát használjuk tehát, amelynek csak professionatusokkal szemben van helye. És e kritikát az előadás bátran kiállja, mert, a körülmények ismerete mellett egyszerűen lehetetlen lett volna teljesebb összjátékot elképzelnünk. Ami nevezete sen az egyes szereplőket illeti, ezúttal korántsem a köteles udvariasság, haneui a szigorú igazság kívánja meg, hogy elsősorban a hölgyeket emeljük ki. Igaz, hogy a legfőbb és leghálásabb szerepek az övék, de a siker oroszlán része is nekik jutott osztályrészül. Mártha nehéz szerepét Veisz Ilonka kisasszony meglepő hatással, itt ott valódi érzéssel alakította, jóllehet attól lehetett tartani, hogy fiatal koránál fogva a szerep sok részét megérteni sem fogja. Schütz Szehn kisasszony Nagymama szerepében mindvégig a komoly, méltóságos, aranyos kedélyű nagymama volt, aki hosszú szerepében egyetleu mozdu­latával sem árulta el magát. Méltó volt hozzá Csillag Izabella kisasszony (Galambosné). A legtöbb tapsot kapta mégis Fischer Tinka kisasszony, ki Serafin szerepében valóban excellált. Fenyvesi Aranka kisasszony Piroskát alakította teljes correctséggel. Fischer Elise kisasszony pedig mintha csak rátermett volna Karolin szerepére, oly megnyerő volt alakítása. A növendékek : Fischer Irén, Csillag Regina, Büchler Klementin, és Szidi, ugy Weisz Erzsike kisasszonyok szépen beleillettek szerepeikbe. A hölgyeket egyenként művészi szép csokrokkal lepték meg a rendezők. A férfi szereplőkről már kevesebbet szólhatunk, bár köztük is volt nem egy ügyes alakító. Igy Szommer Sándor jó Koszta, Herbst József jellemzetes Örkényi, Csillag Aladár temperamentumos Ernő, Fenyvesi Simon megfelelő Tódorka, Schütz Frigyes kielégitó Kálmán volt. Az estély erkölcsi sikerével vetekedik anyagi sikere is. A nagy termet ritkán tölti meg oly szép­számú közönség, mint ez estén megtöltötte. Az előadás után következett tánc reggel 5 óráig tartott, a négyest 80 pár táncolta. Mi a Quarnero Brandy ? A Quarnero Brandy régi, finom cognac, enyhe, élvezésnél a torkot nem karcolja és ugyanaz a hatása, a milyennek bortól párolt régi jó cognacnak lenni kell és éppen kitűnő tulajdonságánál fogva kedvelt ez a természetes készitmény ugy, hogy ma már Ó telsége bécsi cs. kir. udvari gyógyszertárába is be van vezetve. Estei Ferenc Ferdinánd kir. herceg világkörüli utjánál ezt a céget bizták meg Ö Felsége „Kaiserin Elisabeth" nevű hajójára való szállíttással és többször történtek Singaporéból és Shangaiból utánren­delések : egy elismerő irat bizonyitja, hogy a minősag minden tekintetben megfelelő. Dániel Ernő kereskedelmi miniszter ő nméltósága f. év május havi rövid ideig tartó fiumei tartózkodása alatt ezt a gyártelepet is kitüntette háromnegyedóráig tartó látogatásával és miután az összes helyiségeket behatóan megszemlélté, a következő szavak kai búcsúzott el : En igen megvagyok elégedve, a gyár­' telep igen szép és kívánom, hogy azon szellem, amelyet önök készítményeikben kifejlesztettek, tovább is ép ugy fejlődjék, mint eddig és hogy készítményük a magyar iparnak tiszteletére váljék. És ez a készítmény feltűnően olcsónak is mondható, mert ép egy ily jó minőségű cognac Frencziaországban, dacára annak, hogy ott a vámadó elesik, üvegenként 10—12 frankba kerül. Miért becsüljük mi kevesebbre a mi kitűnő, ugyanolyan fárad ság és munkával előállított gyártmányainkat? Az igaz­ságtalanság volna : mert a jó árut meg kell fizetni és azt, hogy honi gyártmány, ne tekintse senki sem aka­dálynak, hanem minden jól szituált háztartás vegye a Quarnero Brandyt, hogy ezáltal az ilynemű szolid válla latok fennállását hazánkban előmozdítsuk és nagygyá tegyük. Fiume, 1896. évi január hóban, Pfau és Társa. Bizonyítás. Mind a hat, a susáki tek. kir. kerületi főnök­ség f. é. február 21-ről kelt 1393. számú és f. é. márciusi kelt 1584. számú átirata kíséretében ide küldött, hiva­talos pecséttel ellátott cognac próbák a Pfau és társa raktárából valók és egészségügyi szempontból kifogás­talanok. Mindezek a minták ugyanolyan tulajdonságúak, mint a kereskedelemben előforduló cognacok; különösen a Quarnero Brandy tudtommal a minősége után Ítélve, a bor párolása által előállított készítmények legkitűnőbbjei közé tartozik. Zágráb, 1895. március 28. Dr, Bosnyako­vics nyilvános vegyelemző intézete. Gyaszh r. Vettük a következő gyászjelentést: A csáktornyai áll. s. közs. polgári fiu- és leányiskola tan­testülete mélyen megrendült szívvel tudatja szeretett kar­társának Weress Dénes polg. isk. segédtanár urnák hosszas szenvedés után, élte 29. évében, történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 31 én d. u. 3 órakor fognak a kath. vallás szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. A gyászistenitiszte­let február hó 1 én, reggeli 9 órakor fog megtartatni. Csáktornya, 1896. évi január hó 30-án. Áldás és béke porain ! A polg. isk, tantestülete. Jutalomdíj kiosztás. Zala Szent Gróthon mult hó 28-án a római kath. iskolában ritka szép ünnepély volt. Ugyanis ekkor adta át személyesen dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő Gosztonyi József csátordi r. kath, tanítónak a faoltás téréi elért sikerének jutalma­zására a nagym. földmivelésügyi minisztériumnak 100 frtnyi jutalmát egy dicsérő oklevél kíséretében; az ünne péiyen jelenvoltak még Botka Ferenc főszolgabíró, Koller Ignác plébános, Molics József segédlelkész, Kohány József városbíró, Scholcz Károly kjző, Glázer Gyula főtanitó, Szűcs Imre ág. ev. tanító, Berkovics Albert izr. tanító, továbbá a szent gi'óti r. kath. és csátordi r. kath. iskolaszék tagjai, nemkülönben Csáford község elöljárói. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő gyö­nyörű beszédben fejtegette a faiskolák hasznos voltát, majd ecsetelte a jutalmazott tanító érdemét, és a további szorgalomra buzdítván őt, a jutalmat neki átadta. Végül köszönetet mondott a megjelent vendégeknek a szives érdeklődésért. Ezután Gosztonyi József meghatottságtól remegő hangon mondott köszönetet dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelőnek hogy érdekében fárkadni méltóztatott, szerényen kijelentve, hogy ő csak köteles­ségét teljesítette. — Végül Koller Ignác plébános vette át a szót és őszinte köszönetét fejezte- ki kir. tanácsos tanfelügyelőnek, hogy az ő plébániájához tartozó tanitó lett pártfogása következtében kitüntetve ; köszönetét fejezte ki továbbá a tanfelügyelőnek a jelen voltakat mélyen meghatott beszédeért, a melylyel a faiskolák előnyeit fejtegette. Az ünnepséget délben Koller Ignác plébánosnál tartott ebéd zárta be. Nyilvános köszönet. A zala egerszegi kereskedő ifjak önképző egylete azon t. c. hölgyek és uraknak, akik az egyesület által mult hó 26-án részben a helybeli jótékony egyletek, — részben az egylet könyvtárának gyarapítására rendezett műkedvelői előadáson mint sze­replők közreműködtek, vagy a nemes cél érdekében tevékenységet fejtettek ki,°névszerint: — Schütz Szelin, Fenyvesi Aranka, Fischer Elis, Weisz Ilonka, Fischer Tinka, Fisclier Irén, Csillag Rezsin, Büchler Klemi, Büchler Szidi, Weisz Erzsike, Csillag Iza kisasszonyok­nak, Csillag Aladár, Herbst József, Schütz Frigyes, Fenyvesi Simon, Szommer Sándor, Szilbermann Jenő, Kereszturv József, Berger József, és Erdősí Antal urak­nak, nemkülönben özv. Unger Domokosné urnő őnagy­ságának és Kaszter Sándor urak azért, hogy az előadásra szóló jegyeknek gyógyszertárukban való eladását eszkö­zöltetni szívesek voltak, — ez uton fejezi ki hálás elismerését és köszönetét az elnökség. A türjei „Polgári Olvasókör" február 9 én a „Koronához" címzett vendéglőben saját könyvtára javára dalestélylyel egybekötött táncmulatságot rnndez a követ kező programmal: 1. Szózat, énekli a dalárda. 2. A magyarok eredete és bejövetele, történelmi előadás, tartja Réthy Gyula, a polgári kör elnöke. 3. Koldus ének Aranytól, szavalja Koller Mariska. 4. Magyar ábránd, énekli a zenekar kísérete mellett Torma Zsigmond. 5. Munkácsyról, szavalja Stampfa.y Miklós. 6. Égi dal, énekli Torma Zs., Tarsol B., Fetteli J., Hock P., és Stampfay M. 7. Szeretem a nőket, víg monolog, előadja Torma Zsigmond. 8. Vadászdal Richter F.-től, énekli a datárda. Beléptidij : személyjegy 30 kr., családjegy 80 kr. Kezdete 7 órakor. Változás egyik vármegyei anyakönyvi kerületben. A m. kir. belügyminiszter vármegyénkben a pacsai anya könyvi kerületbe tartozó Zala Szent Mihály és bucsu szt. lászlói anyakönyvi kerületbe tartozó Pölöske községekből Zala-Szent-Mihály székhelylyel küiön anyakönyvi kerületet létesített s a pacsai anyakönyvi kerü­letbe Székely Ernő helyettes körjegyzőt, a zala szt-mihályi anyakönyvi kerületbe pedig Koítay Lajos körjegyzőt nevezte ki anyakönyvvezetőkké és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Követésre, méltó. A keszthelyi takarékpénztár r. t. 100 frtot szavazott meg szegény szorgalmas, tanulni vágyó keszthelyi iparosok részére utazási költségekre az ezredéves kiállításra. A zala lövői önkéntes tűzoltó-egylet 1896. február 8 án (szombaton) a helybeli nagy vendéglőben saját pénz­tára javára zártkörű táncvigalmat rendez. Beléptidij : személyjegy 50 kr. családjegy 1 frt 20 kr. Egyenruhás tagtársak a beléptidijak felét tizetik, Kezdete este 7 óra kor. Felülfizetések, a nemes cél iránt való tekintetből, köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A községi elemi iskolanak allamositása tárgyában leérkezett miniszteri rendeletben foglalt teltételeket el­fogadhatja e a város, amely feltételek mellett a miniszter a város összes elemi iskoláját 1897. évi január hó 1-től fogva államosítaná, néhány városi képviselő e kérdés felett előleges tanácskozás végett gyűlt egybe január hó 30-án a „Gazdasági Egyesület" nagy termében dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos és vármegyei tanfel­ügyelő elnöklete alatt. Az értekezlet tüzetesen megálla­pította, mily tényleges kiadást okoz jelenleg a városnak az elemi iskolák évi fenntartása, melyből kifolyólag arra a meggyőződésre jutott, hogy a miniszter jelentékenyen nagyob terhet róna a városra az államosítással, mint amennyi a városnak ez irányú kiadása s ilykép a város csak is úgy mehet bele az államosításba, ha a miniszter a rendeletben foglalt feltételeket jóval redukálja. Egyéb­ként ez ügy — mint halljuk — a képviselőtestület f. hó 9-én tartandó gyűlésének lesz tüzetes tárgya. A keszthelyi iparos ifjak önképző köre február hó 16 án felolvasással, szavalattal és allegória képekkel egybekötött táncmulatságot rendez. Kinevezés. A m. kir. igazságügy miniszter Pirity Gáspár zala-egerszegi törvényszéki telekkönyvi átalakító dijnokot a zala-egerszegi kir, törvényszékhez írnokká nevezte ki. A keszthelyi róm kath. templom restaurációját a a tavaszszal minden bizonynyal megkezdik. Az építő bizottságnak e napokban tartott ülésén dr. Dunszt Ferenc apátplébános jelentést tett eddigi működéséről, az eddigi gyűjtés eredményéről és az építészekkel folytatott tár­gyalásairól. A bizottság a bejelentéseket tudomásul vette. Az egyházi hazassag kötés és az ez után teljesített egyházi ténykedések illetőleg anyakönyvi bejegyzések iga­zolására szolgáló lelkészi bizony latok bélyegmentessége tár­gyában a m. kir. pénzügyminiszter 1895. évi 91.488 sz. a. következő körrendeletet bocsátotta ki : "Kérdés merült fel az iránt, váljon azok a bizonylatok, amelyeket a lelkészek családi-lap, családi értesítő vagy más efféle elnevezés alatt a teleknek oly célból adnak ki, hogy azok alapján az 1894. évi XXXI. és XXXI11. t. cikkek életbe lépte, tehát 1895. évi október hó l«ső napja után létrejött egyházi házzasságkötés és a családot érdeklőleg az egyházi házasság megkötése után teljesített minden egyházi ténylífcdés, illetőleg egyházi anyakönyvi bejegyzés igazolható legyen, — a fennálló bélyeg- és illetékszabá­lyok értelmében bélyegkötelezettség alá esnek-e, vagy sem? Minthogy az emiitett bizonylatok kizárólag az egy­házi ténykedéseknek, illetőleg a vallási kötelezettség teljesítésének igazolására szolgálnak, tehát egyedül vallási célokból állíttatnak ki, ennélfogva azokat az illetéki díj­jegyzék 22 tételnek g), h) és i) pontjaiban foglalt határoz­inányok szellemében a teltételes bélyegmentesség illeti meg. Szükséges azonban, hogy e bizonylatokon az illetékszabályok 117. §-ának 3. pontjában kimondott következmények terhe alatt a kiállítás célja szembetűnően feljegyeztessék s más célra e bizonylatok semmi szin alatt nem haszuálhatók." Öngyilkosság. Ungár Sámuel 66 éves, magánzó, zala szent gróti lakós, kit mindenki jómódú embernek tartott, f. hó 27-én délelőtt 11 óra tájban Szentpéterurban lakó vőjétől megérkezvén, lakásán egy hat lövetű forgó­pisztolylyal jobb haláutékába lőtt és szörnyet halt. A golyó a fejét átfúrta, a bal oldalon kijött s a falba fúró­dott. Neje épp a piacon volt bevásárlásra s mikor haza­ért, férjét az ágyra dűlve, holtan• találta. — Leveleket hagyott hátra nejének, egyik fiának, dr. Misner járás orvosnak és Friedman Jakab barátjának. Ezekben ön­gyilkossága okául azt adja elő, hogy miután a filokszera szép szőlőjét tönkre tette s a megélhetés problematikussá vált, nem tud tovább küzdeni. A járás orvost arra kéri, hogy ne boncolja fül, mert neki meg kellett halni. Nagy részvét mellett temették el az általa már régen kijelölt helyre. Az 1896. évi február havi aranyárkelet pótlék megállapítása. A vámilletéknek ezüstben történő fizeté­sénél vagy biztosításánál szedendő árkeletpótlék 1896. évi február hóra a birodalmi tanácsban képviselt király­ságok és országok cs. kir. pénzügyminisztériumával egyetértőleg 20'/., százalékban állapíttatott meg. Jovahagyott alapszabályok. A m. kir. belügyminisz­ter a „keszthelyi iparosok dalköré" nek alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Phylloxera. Rád és Kehida községek szőlőit, mivel azokban a phylloxera jelenléte megállapittatott, a föld­mivelésügyi in. kir. miniszter zár alá helyezte. A második magyar osztalysorsiaték első húzása már néhány nap múlva (február 5 én) megkezdődik és ezért siessen mindenki, kinek még nincsen sorsjegye, ezt megrendelni. Legczélszerűbb, ha megbízásunkkal Schröder Rob. Th. banküzletéhez (Budapest Károly körút Károly kaszárnya 28.) fordulunk, mert ez a czég — melynek eddig mindig nagy mértékben kedvezett a sze rencse és 25 évi fennállása alatt már számos millió frt nyereményt fizetett megbízóinak — pontosan teljesít minden megbizatást. A sümeghi népbank 1895. évi mérleg- é_s_ vagyon­kimutatása szerint a) vagyon: pénzkészlet 5.877 frt 31 kr., betét a postatakarékpénztárnál 945 frt 31 kr, váltók 184.838 frt 39 kr., kötvények i9.651 frt 50 kr, jelzálog kötvények 27.802 trt 40 kr, törzsbetétek 77.771 frt., felszerelés 350 frt, 1.500 frt n. é. vasúti részvény 600 frt, ingatlan birtok 1.100 frt, peres ügyek 580 trt, át­meneti kamatok 1.773 frt 04 kr., átmen. visszleszámitolt kamatok 331 frt 30 kr., részvénytőkére be nem fizetett 25 frt, forgatmányi számla 162 frt 77 kr., összesen 321.808 frt 14 kr. Jelier : részvénytőke 40.000 frt, tarta­lék tőke 12.616 frt 29 kr, takarékbetét 159.916 frt 41 kr., törzsbetétek 56.888 frt 16 kr., visszleszámitolt váltók 46.267 frt 10 kr., nyugdijalap 185 frt, fel nem vett osztalék 224 frt, átmeneti kamatok 1.006 frt 20 kr.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom