Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-12 / 2. szám

Ilizott szarvasmarha: szeszgyári és gazdasági hizlalás: 1) magyar fajta, 2) nyugoti fajták, tisztavérüek és keresztezések. Kor- és ivar szerinti osztályozás : borjú b hónapos korig, üszó', tinó 3 éves korig, ökör 3 évesnél idősebb, tehenek, bika és bivaly, c) Ilizott juhok : merinó meszticek, francia és más fésűs juhok, rackák, cigáják, angol hus juhok és ezek keresztezései. - - d) Kecskek. Térdíj: hizott szarvasmarha (bika, tehén, ökör) 10 frt, borju egy éves korig 2 frt, kos 2 frt, egyéb juh vagy kecske 1 Irt ; szopós bárány térdíjmentes. Belépti díj: az első 3 napon ÖJI kr., a "következő napokon 30 kr., az utolsó napon 20 kr. Bejelentési határidő 1896. február hó 28. . III. Tcnyész-szarvasinaihák és bivalyok nagy kiállítása, május 24—31-ig. I. a) Magya' fajták : 1, al földi jellegű, 2. erdélyi jellegű, 3. hegyi jellegű, b) llegyi fajták : 1 borzderesek, 2 pirostarkák és pedig berni és pinzgaui jellegű, c) Egyéb fajták, d) Hazai tájfajták, e) Keresztezések. 11. Tenyészbivalyok. Térdij: bika 6 frt, tehén 4 frt, borjú egy éves korig 2 frt (szopós borjú térdíjmentes)," ökör 4 forint. Belépti dij : első 3 napon 50 kr., a következő napokon 30 kr., utolsó napon 20 kr. Bejelentési határidő: 1896. február 28. IV. Második nagy ló kiállítás (tenyészlovak) junius 5—12-ig. Telivér angol, tél vér angol, arabs, noriaiak, átmenetiek és ponnyk, mének, anya kancák és csikók, egyes lovak, ménesek. Katonai díjlovaglások, elővezetések, versenyek, lovas mutatványok naponként programúi szerint. Térdíj: 1 ló után nagy rekesz 10 frt, közönséges istálló állás 5 frt, Belépti díj az 1. napon l frt, a többi napon 5U kr. Bejelentési határidő : ,1896. március 31. V. Élőinéhek nagy kiállítása augusztus 20—31-ig. a) Középeurópai-, b) délmagyarországi , c) olasz-, d) krajnai -, e) cyprusi-, t) kaukázi fajták. Egész családok és egyes anyaméhek (királynők). Térdij : kasonként 50 kr. Belépti díj: első napon 30 kr., többi napon 20 kr. Bejelentési határidő: 1896. junius 15. Teuyész- és liizottsertések nagykiállítása szept. 1—8-ig. Hazai kondor- és simaszőrü sertések, külföldi fajták, keresztezések. Térdij: kan 2 frt, koca és 1 2 éven felüli növendéksertés 1 írt, tél évnél fiatalabb malac tér díjmentes. Belépti díj: az első 3 napon 30 kr., többi napon 20 kr. Bejelentési határidő: 1896. április 1. VII. Baromfi és ebkiátlítás szeptember 14—22-ig. a) Haszon- és díszbaromfiak: tyúkok, gyöngytyúkok, pulykák, kacsák, ludak, fácánok, galambok, hizott barom fiak, (leölt és tisztított állapotban is), b) Tengeri nyulak. c. Ebek-, vérebek, vadászebek, őr- és háziebek, fényűzési ebek, különlegességek. Egyes példányok és almok. Térdíj: ebek darabonként 2 frt 50 kr., almok (legke-. vesebb 4 ebbel) 4 frt. Baromfiak ketrecenként 1 frt (egy ketrecbe 3 drbnál több nem helyezhető). Galambok és tengeri nyulak páronként 50 kr. Belépti díj: első napon 50 kr., következő 3 napon 30 kr., többi napon 20 kr. Bejelentési határidő: 1896. április 30. Ebekre a bejelentési határidőt később állapítják inog ; az ebkiállítás 3 napig tart és esetleg junius végén nemzetközi jelleg gel rendezik. Bejelentések és tudakozódások a fóldmivelésügyi minisztérium kiállítási irodájához intézeudok Budapest (Városliget, mezőgazdasági csarnok). Ugyanott válthatók névre szóló bérletjegyek az összes állatkiállításokra öt forintért. _____ A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből, i. A kiéli nemzetközi hajózás és halászati kiállításon való részvétel bejelentésének határideje 1896. évi január hó 15-ig meghosszabbíttatott. Miről az érdekelt körök oly megjegyzéssel értesít tetnek, hogy a kiállítás programja, vaíamint a bejelentés mintája hivatalos helyiségünkben a hivatalos órák alatt megtekinthetők. II. Klebersberg Géza in. kir. posta- és távirdasegéd= tiszt „Postai Tarifák" cim a.att füzetes vállalatot ad ki. E mű célja az, hogy a kereskedő világ körében a postaintézetre vonatkozó szabályok és szállítási dijakra nézve megbizható kézikönyvül szolgáljon. Előfizetési ára 1 frt. Megjeleu évenként négyszer : január és julius hó 15-én teljes, április és október 15 én pótfüzetekben. A kereskedelmi m. kir. miniszter ur támogatásával megjelenő ezen tüzetes vállalatot alulírott kamara az érdekelt körök figyelmébe ajánlja. III. A Jokohormában székelő konzulátus összeállította a Japan nevesebb ésjó hirnévnek örvendő kereskedőházainak jegyzékét. Miről az érdeklődőket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy e névjegyzék kamaránkban a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthető. IV. A spanyol minisztérium megengedte, hogy mindaddig, mig a származási bizonyítványokra vonatkozólag Portugáliával és más államokkal függőben levő tárgyalások be nem fejeztetnek, a származási bizonyítványok vagy a kereskedelemben használt eddigi alakban, vagy a spanyol svájci kereskedelmi szerződésben foglalt minta szerint állíttathassanak ki. Iliiről az érdekelt export körök oly megjegyzéssel értesíttetnek, hogy a kérdéses mintaszöveg kamaránknál a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthető. Sopron, 1896. évi január havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. A pénzügyi bíróság határozatai. Az úgynevezett „Überland" földeknek az 1882. évi XXVIII. t. c. alapján történt eladása előtt a kincstár és az egyes birlalók között fennállott jogviszony egyszerű haszonbéri és nem örökhaszonbéri szerződésen alapulván, az ily ingatlanok az illető birlalók hagyatéki vagyonába bevonhatók nem voltak (1895. é. 8.060 sz.) Keresetképtelen egyének akkor is meutesek az I. osztályú keresetadó alól, ha különben vagyonnal birnak (1895. é. 7.257 sz.) Magánzálogüzletekben elzálogosított tárgyak elárverelése esetén a III. fokozat szerinti adásvételi illeték az árverésen befolyt vételárak összeszámított összegétől s nem minden egyes vételártól elkülönítve állapítandó meg (i 895. é. 9.014 sz.) Városoknak az a jövöde'.me, mely a tulajdonukat képező vizvezelék használata után fizetett vízvezetéki dijakból ered, keresetadó alá nem vonható (1894. évi 13 634 sz.) Gyógyszertári, mint személyes jognak, átszállása az életben maradt özvegyre, ílletékezés szempontjából „tulajdon" és nem „haszonélvezet" átháromlásának miuősithető (1895. é. 8728 sz.) Házastársak között létrejött kölcsönügyeletből eredő kamatjövedelem — adó tárgyát képezi akkor is, ha közös háztartásban élnek (1895. évi 8.987 sz.) Házbérfizetési könyvecskékben foglalt bérfizetési eliamervények után II. fokozat szerinti illeték jár (1895. é. 8.917 sz.) Az állatni tisztviselők stb. illetményeinek rendezéséről szóló;i893. évi IV.t. c. 14. § a c-ak az emlitetttöryény hatálybalépte után folyóvá tett fizetési többletekre nézvet módosítván az 1S75. évi XXIX. t. c. 5. g-ának d) pontját, az első végleges kinevezés alkalmával egy év közt, egy negyven évesnek látszó ur karjai közt. Somai né gondolja magában: gyengén rakja az ipsze, de urnák látszik. . . . Jön az ipsze Julival. Sarmán gavallér. Parókát visel az igaz, de uyelve is oly sima, mint feje lehet a paróka alatt. Különben az ember sohasem tudja, mi rejlik benne, már a kérdéses gavallérban. Hátha . . . ? Teringettét! Valódi kronométeren nézi az időt. Mint a • láradt lepke, nem repül el mindjárt a virágról, hanem ott marad még . . . Juli kisasszony félszemmel nézi. Nem Alcibiadesz, de fogadni lehet, hogy igen gazdag. De jön az aljegyző is. Erzsi kisasszony fanyar képet csinál. Somainé őnagysága az ipszére árasztja lel külete összes verőfényét. Juli, az ártatlan rózsabimbó, szerényen csak hallgat. Az aljegyző egy túr után ese dezik. — Kérem, nagyon íáradt vagyok. — És Juli nagysád? — En is I — Parancsol friss vizet — limonádét ? — Nem kérek! Jobban tenné ön, ha előhívná az apámat. . . . Tudjuk, hogy vannak apák is. Ezek rende sen a kellő időben jelennek meg. A körülményekhez képest haragosak, m nt egy egy mennydörgő Jupiter. Kiállhatatlan durvák, kiktől félni lehet. Vagy nyájas, jámbor öreg urak, kik, ha szólnak : ebédre, tea-estélyre hivnak meg, s ha megmozdulunk, szivarral kínálnak meg az étteremben. Az apa megjelenik. Kimért hidegséggel- lép nyomába az ifjúnak. Se meleg, se hideg. Még nem tudja, mily arcot kell mutatnia. De egy perc alatt értesül min denről, jupiteri homlokát összeráncolja, szemöldeit felhúzza, bajuszát rágcsálja és hápog. Haragosan mondja, hogy : — Leányaim drága ruhája szét van gyűrve. Meglehet, valami ügyetlen kamaszszal ugrándoztak. A szegény ember megjegyzi, hogy : — O volt boldog a kisasszonyokkal legtöbbet táncolni. — Ugy, hát máskor jobban vigyázzon. Mindenki nyüjje a maga ruháját. A fiatal ember irul pirul, s bocsánatot kér. Az a bizonyos fiatal ember karját ajánlja Erzsinek, hogy egy ülő helyre vezesse, Erzsi nem fogadja el. A kronométeres ur pedig folyvást szépeleg, mig nem így szól : — Kedves kisasszonyok , felejthetetlen emlékű előttem ez éj. Nagy köszönettel tartozom feleségemnek, hogy kevés időre elment vidékre szüleihez. Somainé őnagyságának arcáról kézzel lehetne leszedni az ingerültséget. Az apa nagyot hápog. Juli fejszédülést kap. Máskülönben az egész táncterem és min denség forogni látszott. Az a negyven éves ur előveszi átkozott kronométerjét, Mindjárt négy óra. — Menjünk haza, elég volt már a jóból ! Mordult meg szörnyű hangon az apa, nagyságos Somahidi Somai Ferenc kir. tanácsos és nagybirtokos. — Jó éjszakát az uraknak. Őnagysága bele kapaszkodik az ő kedves férjébe egyfelől, Erzsi másfelől ; Juli pedig belekapaszkodik a mamába és megindulnak . . . — Megyek kérem és elhozom a felöltőket. — Csak tessék rám bízni — mordul meg az apa. — Szabad nagysátoknál tiszteletemet tenni ? — Nem fogadunk látogatókat. —- És az ígért arckép ? ... . — ígéretnek mar«d . . . Egy báléj megint a többi után, siker nélkül elveszett. Senki és semmi ! Boldogtalan csalódások . . . ! Az összei ongyolódott báli ruhák ott hevernek a szobában, mint valami megtépett zászlók, melyek nem lobognak győzelmesen. Erzsi, Juli sir . . . Őnagysága a cselédeket ugyancsak korholja; az apa pedig a nagy kontók miatt a kereskedőket és szabókat átkozza. — Na de nem baj ! mondja Erzsi Julinak : koketirozni fogunk megint a katonatisztekkel, kik mindig ablakunk alatt sétálnak . . . Legalább meg lesz régi szórakozásunk .... tartamára az egész fizetés és nemcsak a szolgálati dij alá tényleg vont rész adómentes (1895. é. 6.117 sz.) A tiszti síb. fizetések szabályozásáról szóló 1893. évi IV. t. c. 14. §a az ezen törvény hatályba lépte előtt történt kinevezések vagy előléptetések esetén — bár a magasabb illetményeknek tényleges folyósítása ezen törvény hatálya alatt történt, nem alkalmazható (1895. é. 8.076 sz.) Telekkönyvi rangsor feljegyzése iránti kérvény nem esik az illeték díjjegyzék 13 tétel IV. 15. pontjában megállapitott bélyegilleték alá (1894. é. 17.971 sz.) Ha volt gőzmalom épület, külső falainak felhasználásával, lakházzá alakittatik át, az ideiglenes adómentesség meg nem adható (1894. é. 18.018 sz.) A helyi érdekű vasutakat megillető törvényes illetékmentesség az ily vasutak építése céljából megajánlott hozzájárulások alapján valamely pénzintézetnél ielvett kölcsön bekeblezésére is kiterjed (1895. é. 8.602 sz.) Tartós szárazság (aszály) által okozott elemi kár, mint adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapás, csak szántóföldeknél vehető figyelembe (1895. é. 8.116 sz.) Ármentesítő társulatok személyes illetékmentességségben nem részesülnek (1895. é. 9.172 sz.) Az Ítélet kihirdetéséről felvett jkönyvek, melyekben költségek megállapítása iránt kérelem foglaltatik, bélyegkötelesek (1895. é. 9.035 sz.) Ha illeték egyenérték alá tartozó jogi személy magánféltől oly ingatlant szerez visszteher alatt, mely után a fenforgó tárgyi illeték egyenértékmentességnél fogva, illetékegyenértékét nem fog fizetni : a szerződő inagánfél terhére ily esetben is csak fele a rendes (adásvételi) illetéknek szabható ki (1895. é. 7.826 sz.) Sommás perben az alperes által kért halasztásról felvett jegyzőkönyv bélyegillelékét is a felperes tartozik leróni (1895. é. 9.158 sz.) Rendes perben a halasztási jegyzőkönyv bélyegille tékét egyedül az a peres tél köteles leróni, aki a halasztást kérte, még akkor is, ha ajkönyv a perbeli ellenfelének a halasztásra vonatkozó észrevételeit is tartalmazza (1895. é. 9.734 sz.; A csőd választmánynak a csődvagyon ajánlat utján való eladására vonatkozó jkönyve a csődválasztmány és a szerző tél között ingóságok iránt létrejött okiratot pótolván, a csődtömegbe tartozó áruk ily módon való eladásából befolyt vételárak után 111. fokozat szerinti illeték jár (1895. é. 8.782 sz.) Ha illetékkiszabás alá szabályszerűen bejelentett egy okiratban két (vagy több) különálló jogügylet foglal tátik, tényleg azonban csak az egyik jogüg let után lesz illeték kiszabva : ily esetben a másik (többi) erede tileg meg nem illetékezett — jogügylet után járó illeték nem szabható ki számvevői mhézmény alapján a már megilletékezett egyik jogügyletnek pótilletékeként, hanem mint külön és önálló illeték, csak a közös okirat beje lentésétől számított öt év alatt irható elő (1895. é. 7.171 szám) Ha az áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt lefolyt perben hozott Ítélet ki nem véLetvéu, a járó bályegilleték az Ítéletet tartalmazó jkönyvön rovatott le és a később kivett ítélet kiadmányra is Ítéleti illeték ragasztatott fel, ily esetben a jkönyvön lerótt Ítéleti illeték visszatérítendő (1895. é. 10.022 sz.) Tüzrendőri kiliágási ügyben beadott felebbezéshez csatolt meghatalmazás bélyegmentes (189.3. é. 8858 sz.) Ha a felperes több adós ellen több, különálló köve telést egy keresetben perel be, — a beadványi bélyegi Hetek. csak egyszeresen követelhető (1895. é. 9.267 sz.) Ha az adókivető bizottság tárgyalásánál jelen levő fél a határozat ellen szóval jelent be felebbezést és indokait is szóbelileg kifejti, Írásbeli felebbezését azonban elkésetten adja be, —az ügy a szóbeli telebbezés alapján tárgyalható (1895. é. 9.217 sz.) Ha makacssági ítélet ellen beadott igazolás folytán a makacssági ítélet hatályon kívül helyezésével ujabb ítélet hozatik, — ettől az ujabb ítélettől illeték nem jár, még akkor sem, ha a makacssági Ítéletre járó bélyegilleték nem lett leróva ; ily esetben lelet tárgyát csakis a makacssági ítélet képezheti (1895. é. 10.482 sz,) Ha valamely iparos vagy kereskedő üzletének székhelyét ugyanannak az iparhatóságnak kerületében fekvő más községbe teszi át, a vonatkozó bejelentés után az illeték díjjegyzék 13 tétel IV. 1 pontjában megállapított magasabb beadványi bélyegilleték nem követelhető. •Színház. Pénteken, január hó 3-án eléggé élénk érdeklődéi mellett került színre Viktórián Sándor ismeretes színműve A szókimondó asszonyság (Madame saus Géues). Szüts Margit, (Hübser Kata) és Palotay (Neiperg) teljes mértékben kiérdemelték a közönség rokonszenvéi. Szüts Margit az igazi szókimondó asszonyság benyomását keltette a hallgatókban. Szombaton, január hó 4-én Lévay jutalomjátékául színre hozták Madách Imre világhírű drámai költeményét Az ember tragédiáját. Lévay (Lucifer) nehéz és nagy tanulmányt igőnylő szerepét kiváló készültséggel, s még több ambícióval játszotta. Egész alakítása választékos és öntudatosan megalkotott volt. Néhány jelenetben az igazi művészi felfogás közvetlenségével hatott és "mind-, végig lekötötte a figyelmet. Balog, mint Ádám és Szüts Margit, mint Éva, méltók voltak hozzá alakításaikban. A párizsi jelenet elmaradt, ami a hosszúra nyúlt előadásnak egyébként nem vált hátrányára. Az előad isra elég szép számban jöttek el Lévay tisztelői. Vasárnap, január 5-én szinre került Verő György népszerű operettje A szultán. A közönség nem ig<;n sok remény nyel nézhetett az előadás elé, mert a színház csak alig, hogy üresen nem maradt. Pedig csalódtak j mert a Szultánt vidéki színpadon alig lehetett volna jobb kiálli fásban bemutatni. Leszámítva a gyenge kart, az előadás kifogástalan volt.- Kovách Ilka (Roxelane) még a szokottnál is jobban játszott, teljesen hangjánál volt. Nagy Linda (Szelin) szintén be vált szerepében. Toldy (Ali),