Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-06-07 / 23. szám

Néppárti népgyűlés Zala-Egerszegen. Nagy élénkség volt városunkban május hó 31 én, mely napon a néppárt a vásártéren népgyűlést tartott. Tiz órakor indult ki a városból zászlósán, zene szóval, a menet, élén a rendezőkkel és sok, nemzeti ruhás kis leánynyal, a vasúthoz, hol gróf Zichy Nándort, valamint kíséretét, fogadták és mentek egyenesen a vásártérre, melynek közepén tágas tribün volt készítve. A népgyűlésen helyből és a vidékről megjelentek össze seu lehettek 4— 6000 en. A népgyűlést Farkvs József felső bagodi földbirtokos nyitotta meg, szépen átgondolt és lelkesen előadott beszédben üdvözülvén a néppárt vezérét, gróf Zichy Nándort. Utána szólt gróf Zicluj Nándor, aki megköszönve a szives fogadtatást, szólt a néppárt, mint politikai párt, megalakításának szükségességéről, valamint a nagy és nemes feladatról, amely a legközelebbi jövőben e pártra vár. Az ősz pártvezér szavait nem egyszer kisérte lelkes éljenzés, mely megujult és hosszan tartott beszédének befejeztével. Ezután Sebestény Lajos nagy kanizsai ügyvéd szólalt fel, beszédében fejtegetvén a veszélyt, mely hazánkat érte azzal, hogy az új, liberális irány elhagyta a kercsz ténységet, a hitet, az ősi tradíciókat. E bajból csak is úgy menekedhetik meg az ország, ha annak lakósai a néppárt zászlaja alá tömörülnek s a revíziót keresztül viszik. Beszédét éljenzéssel fogadták. Ot követte a néppárt egyik lelkes harcosa, dr. Major herenc, székesfehérvári tiszti főorvos, aki higgadt komolysággal tartott beszédében a néppárt közgazdasági politikáját fejtegette, hangsúlyozván a hitelszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek, raktár szövetkezetek felállítá sának szükségességét, mint a fülduiives nép anyagi jó létének előmozdítóit ; végül szólt a kisiparos osztály szo morú helyzetéről s annak orvos szeréről. Beszédét nem egyszer kisérte helyesléssel a közönség. Az utolsó szónok Kálmán Károly sóskúti plébános volt, aki a régi és új rendről tartott szónoki hévvel el mondott, többször zajos éljenzéssel kisért, óriási hatást keltett, gyújtó beszédet. Ezután gróf Zichy Nándor tudatá a népgyüléssel, hogy üdvözlő táviratot küldött Hidassy Kornél megyés püspökhöz, valamint a Lajos Mizsén, Köbölkuton és Abonyban egyidejűleg folyó néppárti gyűlésekhez, mit éljenzéssel vett a népgyűlés tudomásúl. Végül elfogadták a következő fiatározati javaslatokat: 1. A zala egerszegi népgyűlés tagjai egy szivvel, egy lélekkel elfogadják a néppártnak, mint vallásvédő és a haza javát igazán a szivén viselő pártnak, elveit és ölömmel kötelezik magukat arra, hogy annak zászlaját minden megengedett eszközzel diadalra juttatják, hangosan tiltakozván a választási jognak azon, a magyar nemzetet mélyen megalázó elkobzása és korlátozása ellen, melynek a választók összeírása alkalmával és Nyitrán, valamint Stomlán minden jobb érzésű egyén megbotrán koztatására szemtanúi voltak. 2. A zala-egerszegi népgyűlés melegen és lelkesen pártolja és óhajtja a kisiparos védelmét, különösen a nyers anyagot beszerző, a kész kézműveket elárusító szövetkezetek felállításával és az ipartörvény megjavi tásával. 3. Hasonlókép kivánja és ajánlja a kisgazdák sanyarú sorsának enyhítését, kivált hitelszövetkezetek és központi gabona raktárak létesítése utján. 4. Mivel pedig mind a két néposztály érdekeit fő kép a néppárt képviseli és védelmezi jelenleg, azért a néppárt győzelmét minden jelenlevő egész erejével biz tosítani igyekszik. A határozati javaslatok egyhangú ellogadása után gróf Zichy Nándor pártvezér záróbeszédével ért véget a népgyűlés. Egy órakor a „Korona" szálló emeleti hely'ségében százterítékü bankett volt, amelyen dr. Stegmüller Károly magyarázhatatlan, földöntúli eszményiségével a delejes vonzódásnak. Ezentúl mindennap találkoztak. Mindig elválhatatlanabbul ragaszkodtak egymáshoz. Egy alkalommal Piroska úgy állott Verédi elé, mint egy megtört bűnös. — Zoltán, én olyan rossz, olyan nyomorult vagyok. Belőlem nem lesz soha jó. Nem vagyok érdemes a maga barátságára. Nem, nem, rajiam átok vau ; az én lelkem már megmenthete'.len. Taszítson el magától. Verédi kinos meglepetéssel nézett az exaltált leányra. Azt már tudta, hogy egy csodálatosan hullámzó lélek lakik benne; de ez a föllépése mégis meglepte. — Mi baja megint? — Nyomorult, nagyon nyomorult vagyok. Nem mondta a neje, hogy tegnap találkozott velem ? — Mondta. — Mit mondott felőlem ? — Reá nagyon kedvező benomást tett modora és egész lénye. Emiitette, hogy meg is hivta. — Lássa, és én minden szavamban, egész modoromban alávaló képmutatást játszottam. A szivemben úgy izzott, úgy égetett, úgy-tombolt valami lec^illapíthatatlan, féktelen indulat, ami egyre azt sugdosta nekem: „Ez az a nő, aki közted és Verédi között áll !" Oh, mondja, Zoltán, mi volt ez? Ugy e ez a féltékenység gyűlölete volt? Megijedtem, megborzadtam magamtól. Hiszen ha én a féltékenység gyűlöletét érzem, akkor az én szivem ben maga iránt több van a tiszta barátságnál. Vagy lehet azjember barátjára is féltékeny ? Szóljuu ! Nyugtas.-on meg, va^y taszítson el uiagáiól ! Verédi Zoltán mosolyt erő tetett ajkaira, de meglátszott rajta, hogy lelkében megdöbbenést érez. Valami benső hang azt súgta neki : „E.mek a lánynak igaza van. Nektek el kell egymástól válni. Egymásnak olyan érzelmet hazudtok, aminő nem létezik. Most még idején van, még nem hatalmasodott cl egyik részen sem az szombathelyi kanonok a pápára, gróf Zichy Nándor a királyra, Major Ferenc Hidassy Kői nél megyés-püspökre, Balaton József apát gróf Zichy Nándorra, gróf Zichy Nándor Balaton József és Stegmüller Károlyra, Vajda János Major Ferencre, Bezét.hy István ügyvéd a néppártra, Kálmán Károly plébános Sebestény Lajosra, Németh Gábor csácsi plébános gróf Zichy Nándorra, gróf Zichy Nándor gróf Roznerre és báró Orzenre, Miller József Farkas Józsefre, gróf Zichy Nándor Horváth István prépostra, Szabó Károly a prímásra, Balaton József Eszterházy M. Móricz grófra, Kermánn Rezső Kálmán Károlyra, Kálmán Károly gráf Zichy Aladárra, llorváth István a néppárt vezeto.re, gróf Z'chy Nándorra, a Battyány, Esterházy és Festetics grófokra emeltek poharat. Jegyzőkönyv. Felvétetett a nagy kanizsai járási községi és kór jegy zók egylete által megtartott tavaszi járásköri közgyűlés alkalmával Nagy Kanizsán IS 96. évi május hó 27 én Jelen voltak: Ferenczy János kis-komáromi jegyző, egyleti elnök, Kovács Gyula légrádi jegyző, egyleti jegyző ; Starzsinszky György galamboki jegyző, egyleti pénztárnok ; Grünfeld József, sormási, Nagy Ferenc lángvizi, Szondy László szt.balázsi, Szemző Gyula mura-keresztmi, Dénes Béla bakó • naki jegyző és Dénes Jenő szepetneki segéd jegyző egyleti tagok. Tekintetes Viosz Ferenc járási főszolgabíró és tek. dr. Májer Ferenc járási orvos tb. tag, mint vendégek. 1. Elnöki jelentés. Ferenczy János egyleti elnök üdvözölvén a megjelent egyleti tagokat s vendégeket, előterjeszti kimerítő s az egyleti életet érdeklő elnöki jelentését, a mely egyhangú helyesléssel tudomásul vétet vén, egész terjedelmében a jegyzőkönyvhöz csatolni haiároztatott, olykép, hogy néhai bocsári Svastits Károly volt járási főszolgabíró urnák f. év ápril hó 29-én történt elhunytával a járási jegyzői egyletet ért súlyos veszteség fölött a járásköri egylet jegyzőkönyvi részvéte s mély bánatának ad kifejezést s a gyászoló özvegyet s a családot e részvétéről ábratilag értesíti 2. A gyülésró'l elmaradt tagok igazolása. Egyleti elnök által bemutatott s az alapszabályok nak megfelelő igazolások folytán a gyűlésen meg nem jelent Dénes Ferenc szepetneki; Pandúr Ferenc sárszegi és Kugler Sándor gelsei jegyző egyleti tagok távolinara dása igazol'nak kimondatott. 3. A mult gyűlés már hitelesített jegyzökönyvének felolvasása. Az egész terjedelmében felolvasott jegyzőkönyv helyeslő tudomásul vétetett. 4. A mult évi egyleti számadás megvizsgálása. Stárzsinszky György egyl. pénztárnok által egész terjedelmében előterjesztett 1895. évi egyleti számadás bevétele 167 frt 06 kr., kiadása 7 frt 30 kr., pénztári maradvány 159 fit 76 kr., és 1135 frt 33 kr. vagyon állaggal helyeslő tudomásul vétetvén, egyleti pénztárnok nak a felmentvény megadatni határoztatott. 5. Starzsinszky György egyleti tag indítványa az 1894. évi 16 t. c. 122. §-a alapján a nagyméltóságú m leír, belügyministerium által 95465. Vili. a. 95. számú rendeletével megállapított leltározási díjszabályzat megváltoztatása tárgyában. A tett indítvány a felhozott és nagyon is jogos és alapos érvekkel támogatott indokainál fogva egyhangú helyesléssel" fogadtatván, határozottá emeltetett, miszerint kerestessék meg az országos jegyzői egylet elnöksége aziránt, hogy e tárgyban indítsa meg az országos mozgalmat arra nézve, miszerint e nagyon csekély mérvben megállapított s a jegyzői kart anyagilag mélyen sértő leltározási díjszabályzat a nagyméltóságú m. kir, belügy ministerium által megváltoztassák, legalább is olykép, hogy a jegyzők leltározási dij cimén legalább is felét kapják azon összegnek, a mely tárgyalási dij cimén érzelem annyira, hogy némi kis rázkódással el neszakad hatnátok.Ezt a benső szózatot elnémitotta és tovább hazudott: — Gyerekség! A féltékenységnek ez a neme férti és férfi, nő és nő között is megvan. Ettől ne ijedjen meg és mindenek fölött : bizzék bennem ! Piroska arca átszellemült a boldogságtól. — Hát igazán nem több ez, mint egy eszményi barátság érzelme? Hát nyugodtan szerethetem magát tovább is igy ? — Szerethet. — Nem rabolom meg ezzel a maga feleségét ? — Nem. Aztán csak tovább szerették egymást azzal a szokatlan, megérthetetlen baráti ragas kodással. A bizalom egyre bensőbbé lett. Elkezdtek tegeződni is. Hisz ez jóbarátok között megengedhető". Egyik ragyogó szép tavaszi napon megint ott sétáltak a hársak alatt. A hársak éppen virágoztak és átható, lélekbóditó illatial töltötték meg a levegőt. A napsugár bűvösen reszketett a lombok között, csókba olvadotta hársfavirágok ringó illatával. A madárkák kedvesen csicseregtek a gályákon. Verédi Zoltán és Piroska leültek egyik padra és átadták magukat annak a boldogságnak, amit az ilyen együttlét ünnepies hangulata nyújt. Csak néha-néha szak'tották meg egy egy bizalmas szóval a boldogság lélekbüvölő némaságát. Ez alatt a nap lassan-lassan szállott lefelé az ég peremén. A hársak alatt kezdett terjedni az alkonyi homály ; nőttek az árnyak s a lélekre is kezdett leboinlani az az édes mámor, mely átrezgi az idegeket ellenállhatatlan erővel. Valami bűvös elzsibbadása az az érzékeknek. Ugy lehetne mondani : az álom ébrenléte, Piroska egészen közelébe ült Verédinek, megfogta kezét. Aztán nézték egymást az egygyé tapadó ielkek minden feledő odaadásával, soká, soká. ugyanazon értékű hagyatékoknál a királyi közjegyzők részére lett megállapitva. A mely kérelem, tekintettel a jegyzői kar csekély fizetésére s az ezért végezendő óriási munkaanyagraj; nem cs.ik hogy méltányos, hanem egyszersmind jogos is, annyival is inkább, mart a velünk való, elbánás megélhetési existenciánkat nagy mértékben veszélyezteti. 6. Kovács Gyula egyleti tag indítványa a járási területére anyakönyvvezetői helyettesek kineveztetése érde méhen teendő intézkedés tárgyában. A tett indítvány tekintettel annak sürgős s elenged hetetlen szükséges voltára, egyhangú helyesléssel fogadtatván, annak mielőbbi kivitelére egyleti elnök felkéretni határoztatott. 7. Szondy László egyleti tag indítványa a folyó évben megtartandó congressusra kiküldendó egyleti kép viselők szokásos dijainak ez idén leendő megvonása tárgyiban. A tett inuitvány, folyó évi június hó 22 én Csáktornyán megtartandó megyei jegyzői egyleti közgyűlésen leendő tárgyalás végett a megyei központi elnöknek tudomására hozni határoztatott. Egyúttal a gyűlésen leendő tömeges megjelenésre a járási kör tagjai felkéretnek. 8. Pungor Imre galambola olcl. segédjegyző kérelme az egyleti tagolc sorába leendő felvétele tárgyában. Kérelemnek hely adatolt s kérvényező Pungor Imre oki. jegyző az alapszabályszerü 2 frt 50 kr. tagsági dij fizetésének kötelezettsége mellett az egyleti tagok sorába felvétetni határoztatott. 9. Az őszi közgyűlés helyének s idejének meghatározása. Az őszi közgyűlés Szoudy László zala-szent-balázsi jegyző, egyleti tag, felkérése folytán folyó év szeptember havában Zala-Szt.-Balázson határoztatott megtartatni ; a mely alkalommal Dénes Jeuő oki. segédjegyző ajánlkozása folytán szakszerű felolvasást log tartam. Ezekután a gyűlés tárgya kimerítve lévén, egyleti elnök a vendégül megjelent főszolgabíró urnák a gyűlésen való részvételeért s a jegyzői kar ügyei iránt tanúsított szives érdeklődéséért az egylet mély köszönoté.t tolmácsolva s további kegyes jóindulatát kérve, a gyűlést bezártnak nyilvánította. Kovács Gyula Ferenczy Károly egyl. jegyző. egyl. elnök. Posta- és távirdagyakornok jelölti állások. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter f. évi 29.949/ V. sz. alatt a posta- és távirdánál betöltendő 108. posta és távirdagyakornok jelölti állásra a következő pályázatot bocsátotta ki : „A vezetésem alatt álló kereskedelemügyi tárca keretében a posta- ós távirdánál betöltendő 108 „posta és távirdagyakornok jelölti" állásra pályázatot nyitok. Pályázhatnak ezen állásokra az 1883. évi I. t. c. 14-a alapján mindazok, kik középiskolát vagy ezzel egyrangú mástaninintézetet — érettségi vizsgával — sikeresen végeztek, 18 ilc életévüket betöltötték és magyar állampol gárolc. Ezen feltételeken kivül a pályázók községi erkölcsi bizonyitványal feddhetetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egészséges, a posta és távirdaszolgálatra testileg is alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocsátolt állásokat a posta és táv irdaigazgatóságok fogják betölteni, számszerint minden igazgatóság tizenkettőt. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal kellően felszerelt kérvények a már közszolgálatban állók által elöljáróságuk, a közszolgálatban nem állók által pedig az illető szolgabíró vagy polgármester utján folyó 1896. évi julius hó 3l-ig, a szerint, a hol a pályázó alkalmazást óhajt nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi > soproni, temesvári vagy zágrábi posta és távirdaigazga • Piroska ellenállhatatlan simulással emelte halvány aicát közelebb, egyre közelebb Verédi arcához, mialatt mámortól ködös szemekkel nézte őt. Végre elhaló hangon, szinte öntudatlanul suttogta: — Csókolj meg! Ajkaik egygyé olvadtak. A varázs meg volt törve. Hosszú, hosszú, mámoros csókban szakadtak egygyé a lelket megejtő delejes erő legyőzhetetlen hatalmával. Hazafelé szótlanul, lehorgasztott fővel haladtak mindaketten. Mintha érezték volna, hogy eljutottak az örvény széléig. Még csak egy lépés és ott már az erkölcsi bukás kezdődik. Mielőtt elbúcsúztak egymástól, Piroska halkan, sziuto suttogó hangon kérdezte : — Hát mije vagyok én magának ? Szeretője ? Mondja Zoltán, nem vagyok én még elbukott ? Verédi kedvetlenül intett kezével. — Ugyan ne beszéljen. — Hát még mindig barátja vagyok csak ? . Verédi mélyen nézett Ernyei Piroska szemébe it nyomatékkal mondta : — Még miudig. Elváltak. Másnap a szokott találkozási helyen Piroska helyett egy levél várakozott Verédire. Izgatottan szakitotta föl. — Kedves Zoltán! Megborzadtam az örvénytől, mely tegnap elém tárult. Én nagyon nyomorult, nagyon gyönge teremtés vagyok. Egyszer már kértem, hogy taszítson el magától; nem tette meg. Most én megyek el. Ne keressen ! Legyen egész lelkével azé, aki sokkal méltóbb arra. Feledje el szerencsétlen barátnőjét; Piroskát." Verédi szemébe egy könycsepp szivárgott, A levelet széttépte és csendesen ment haza nejéhöz : az örvény széléről. —y.