Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)
1896-04-19 / 16. szám
dr. Benczik Ferenc, dr. Gerő József, LóVy Adolf, Rapoch Gyula, Bun Samu, Sebestyén Lajos, Fiscbl Pál, Csizmadia József, Jákóbi Fülöp, Stierlig Sándor, Práger Béla, Plosszer Ignác, Goldschmied Dávid, Hoffman Mór, Knortzer György. Ifjúsági majalis. A zala-egerszegi polgári fia-, polgári leány- és telsó' kereskedelmi iskola ifjúságának májálisa május hó 25 én (pünkösd hétfőn) lesz a kaszaházi kertben. A tiszta jövödelem az intézet szegény sorsú, jó viseletű és szorgalmas tanulóinak a millenáris országos kiállitás megtekintése céljából Budapestre való utazásuk alkalmával felmerülendő költségek tedezésére fordittatik. Ezredévi fak. Tapolcán a községi képviselőtestület küldöttsége, a kir. erdőgondnokság tisztviselői s a tanintézetek tantestületei szép ünnepséggel kapcsolták egybe a millenáris fák ültetését. Zeneszó mellett, zászlóval vonultak ki a testületek, egyesületek, tauiutézetek és hivatalok a vasúti állomás mellett levő sétányhoz. Ki vonultak a tanintézetek növendékei, az iparos- és kereskedő ifjúság, az összes hivatalok, a hitközségek, a pénzintézetek, a társas egyesületek küldöttségei, a két nőegylet választmánya. A menetet bezárta az ipartestület. A helyszinénamegnyitó beszédet Tuss Antal vincellérképezdei igazgató tartotta, utánna Ley József esperes plébános, dr. Singer rabbi és az ipartestület nevébun dr. Mányóky Gyula iparhatósági biztos tartottak beszédet. Az ünnepséget este a Wolt féle szállodában a létesítendő közkórház javára rendezett táncmulatsággal zárták be. A zalamegyei altalános tanitói testület ez evi nagygyűlésének elbalasztasa tárgyában Udvardy Ignác zala-egerszegi polgári iskolai igazgató a következő indit ványt terjesztette be a megyei tantestület központi választmányához :„A zalamegyei általános tanítótestület mull évi augusztus hóban Zala-Egerszcgen tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a f. évben az országos tanügyi cougressus idején Budapesten tartja évi nagygyűlését. Te kintve, hogy a congressus ideje mindjárt a szünidő elejére (julius 2—8. napjaira) tüzetett ki, amely határidőben tantestületünk tagjainak jó része a megjelenésben akadályozva van; akik pedig a kitűzött időben mégis meg jelenhetnek, ezeknek idejét a tanügyi congressus s annak szakosztályi ülései, v..lamiut a kereskedelmi és polgári iskolai tanároknak ugyanazon időben tartandó gyűlései annyira igénybe veszik, hogy ha még az országos kiállítást is akarják látogatni, a megyei tantestületi gyűlésre nem jelenhetnek meg s igy félő, hogy közgyűlésünk látogatottsága épen nem fog arányban állni a tantestület tagjainak számával indítványozom ez évben a közgyü lésnek elhalasztását, mint tettük az 1885. évi országos kiállítás alkalmával s a községek az évi közgyűlésre adni szokott napi dijat- és uti költséget inkább adják tanítóiknak az ezredéves kiállitás megtekinthetésére. Felkérem ennélfogva a megyei tanítótestület igen tisztelt központi választmányát, szíveskedjék ez indítványt tárgyalni, egyúttal a járási köröket vélemény nyilvánításra felhívni s amennyiben a iáráskörök tagjainak többsége az elhalasztás mellett nyilatkoznék, méltóztassék az érdemben az elhalasztási határozatot kimondani." A za>a egerszegi őnkénytes tűzoltó egyesület t. hó 12-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a város részéről rendezendő millenáris ünnepély alkalmával a hálaadó isteni tiszteleten testületileg vesz részt. Ezen kivül saját kebelében is rendez millenáris ünnepélyt, mely állani fog a már elkészült szertár ünnepélyes felavatását ból s ugyan ez alkalommal rendezendő kerti mulatságból, amelynek tiszta jövüdelme a mászótorony épitési költsé geinek tedezésére fog fordíttatni. Az egyleti millenáris ünnepély napjának kitűzésével , valamint a további teendők teljesítésével a közgyűlés a választmányt és a csapat tisztikarát bizta meg. Síremléket ianko Jánosnak. Arra a férfiúra, aki páratlan humorisztikus rajzaival negyven éven át derítette föl a nemzetet : a legmagyarabb festő művészre ráborult a sír éjszakája. A „Borszem Jankó" s élclaptársai f „Bolond Istók" es ,, Üstökös 1 1], melyeket hosszú éveken ál gazdagított s ékesített az ő mesteri tollának munkáival, bizalommal fordulnak mindazokhoz, akiket nagy művészetével és ara nyos humorával annyiszer megvigasztalt: járuljanak hozzá, hogy sírja fölött méltó emlék hirdesse nevét. Hálával fogadtatik a legcsekélyebb adakozás is, melyet a Budapest Belvárosi Takarékpénztár igazgatósághoz (Koronaherceg utca) kérünk beküldeni. Az egyes kimutatások a „ Borsszem Jankó" ban jelennek meg. Mély tisztelettel a „Borsszem Jankó" szerkesztősége. Halalozas. Szupits Miklós, aki a helybeli kir. törvényszéktől neveztetett ki ez évben Marcaliba aljbuónak, f. hó 5-én Pápán 32 éves korában elhunyt. Béke poraira ! Anyakönyvvezető helyettesek kinevezése. A m. kir. belügyminiszter vármegyénkben a tapolczai anyakönyvi kerületbe Ley János jegyzői Írnokot, a kővágó-örsibe Kuna Dénes jegyzői Írnokot, a lesencze tomajiba Jankó György jegyzői Írnokot, a dióskáliba Molnár József jegyzői Írnokot, a bucsu szent lászlóiba Szekeres István jegyzői Írnokot, a tót szent mártoniba Hozján György postames tert, a kerka szt miklósiba id. Yendl Ede nyűg. körjegyzőt, a novaiba Deák Zsigmond jegyzői Írnokot, a salomváriba Barthalos Mihály jegyzői Írnokot, a csabrendekibe bar kas Sándor állami tanítót, a perlakiba Mráz Nándor járási Írnokot, a mura csányiba Háris Károly jegyzői Írnokot, a szent-máriaiba Gazdag Ádám jegyzői Írnokot, az alsó domborúiba Kmetylcó Gyula okleveles gyógyszerészt, a mura-királyiba Basaklcó Miklós jegyzői Írnokot, a hodo sániba Rédei Alajos jegyzői imokot, a draskoveczibe Szokolovszky János jegyzői imokot, a kottoriba Klasits Jeromos községi elöljárót és a ksrmacsiba Sáringer Kálmán községi tanítót anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte. A zalaegerszegi kenyéregylet 1895 6. évi bevételét és kiadásait illetőleg 1895 április 24 én a takarék pénztárban volt 486 trt 11 kr. pénzkészlet, 1895. október 30-ik tagsági dijakból 133 frt, 1896. március 12-ik adakozások után 157 frt folyt be, igy összesen a bevétel 776 frt 11 kr; ebből a kiadás 1895. november 2-ától március 21-ig 2796 kilogram kiosztott kenyérért 279 frt 50 kr, melynek levonása után maradt a zalaegerszegi takarékpénztárban 1896. március 31-ig 496 frt 51 kr. A zala egerszegi kenyéregylet, ez idő szerint működését befejezvén, elmulaszthatlan köteleségemnek tartom úgy az egyesület nagyra becsült tagjainak, a kik tagsági díjaikkal, valamint a nemesszivii adakozóknak, akik kegyes adományukkal az egyesület pénztárát gyarapítani szívesek valának, és ezzel lehetővé tették, hogy az idei hosszas télben az egyesület nemes feladatát : a szűkölködő szegényeket a legszükségesebb és nélkülözbetlen élelmi szerrel, a minden napi kenyérrel ellátni — megvalósíthatta, a szegények nevében leghálásabb köszönetemet nyilvánítani, azon kérelmem kapcsán, hogy ha majd — a tél közeledtével — az egyesület, a most félben hagyott működését, megkezdendi, kegyeskedjenek az egyesületet ismét uagybecsü támogatásukban részesíteni. Gráner Teréz kenyéregylet elnöke. Tapolca varos képvise'őtestü'ete f. hó 8 án tartott ülésén Vastagh János városi képviselő tekintettel arra, hogy a községi pótlékok rohamosan emelkednek, amennyiben a f. 1896 ik évre 40százalékról 60'/,, ra emelkedett, a városi jövödelmek szaporítása végett javaslatba hozta, hogy a város határába behozott szesz hectoliterje 50 kr., bor hectoliterje után 25 kr. községi adó fizettessék, mely alól csupán denaturált szesz és az 1893. évi 18. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott „Badacsonyi borvidéken" termett borok vétetnének ki. A képviselőtestület az indítványt 29 szóval 4 ellenében elfogadta. MeghivÓ. „A zalaraegyei ált. tanítótestület" nagykanizsai járási köre f. é. ápril 30 án d. e. 10 órakor Gelse Szigeten tartja félévi reudes közgyűlését, melyet millenniumi ünnepséggel s az ezeréves nemzeti lét emlékére készült járásköri lobogó fölavatásával köt össze, — a következő napirenddel : 1. Hymnusz. Éneklik a járási kör tagjai. 2. A járásköri zászló fölavatása a kör elnöke által, alkalmi beszéd kíséretében. 3. A közgyűlés megnyitása és folyó ügyek elintézése. 4. Iloffmann Mór ur, nagy kanizsai tag alkalmi beszédje. 5. „Visszapillantás Magyarország ezeréves tanügyi múltjára." Felolvasás : Farkas Vilma k. a. nagy kanizsai tagtól. 6. „A piidagogus". — Felolvasás : Kürmendy Pál ur, langvizi tagtól. 7. „A testi nevelés fontossága, különös tekintettel a házi neve lésre." — Felolvasás : Kovács Miklós ur, nagy-kanizsai tagtól. 8. Indítványok. 9. „Millenniumi óda", Hajgató Sándor ur, nagy-kanizsai tagtól. Szavalja : Selmeczy Imre ur, gelsei tag. 10. „Szózat". Éneklik a járási kör tagjai. E közgyűlésre a járási kör i. t. tagjait és a tanügy iránt érdeklődőket mély tisztelettel meghivja. Nagy. Kanizsán, 1896. ápril 12. Szalay Sándor, járásköri elnök. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet az ezred éves kiállításra 48 nagy ládában már felküldötte kiállítandó tárgyait, melyeket Bndapesten, a mezőgazdasági csarnok egyik osztályában Kiss József tanár fog felállítani. A tanintézet tanárai : nevezetesen Kiss József, dr. Horváth Sándor, Czakó Béla, Sparszam Fái, Ferstl János, Schadl János sok fáradsággal munkálkodtak a kiállításra küldött tárgyak elkészítésén ; remélhető, hogy méltó el ismerésben fognak részesülni. Űjabb millennaris állami iskola vármegyénkben Mint a vármegye kir. tanfelügyelője a közigazgatási bizottság e havi ülésén jelentette, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a nemzetiségi szempontból oly fontos Mura Szerdahelyen szeptember hónapban két tanteremmel és két tanítóval ujabb millenáris állami elemi iskolát nyit. A zila-egerszegi felső kereskedelmi iskola felső osztályú tanulóinak osztály vizsgálata május hó 16 án lesz s az Írásbeli érettségi vizsgálatok május hó 18., 19., 20., 21., és 22 ik napján tartatnak, A szóbeli érettségi vizs gáiat határidejéül junius hó 11., 12., 13., és 14 ik napjait hozta a tantestület a felső kereskedelmi iskolák miniszteri biztosánál javaslatba. Színeszet. Dobó Sándor, a soproni és székestehér vári színházak igazgatója, jól szervezett dráma , vígjáték-, népszínmű és operette-társulatával még e hóban megkezdi városunkban az „Arany Bárány" vendéglő dísztermében előadásainak sorozatát; egyúttal 12 előadásra bérletet nyit utólagos fizetés mellett. Bérletárak e 12 előadásra: páholy: 30 frt, kör- és oldalszék 1—V sorig 10 frt, VI —VIII sorig 8 frt, IX és X. sor 6 frt. Az előadások sorozatát „A királyné dragonyosa" legújabb operettel kezdik meg. Ajánljuk a társulatot városunk és vidéke közönségének pártfogásába. Milleniumi fak. Keszthelyen f. hó 11-én d. u. a balatonpart „Jókai" parkban 3 csoportban, mindegyikben 7 — 7, összesen 21 millenáris tölgyfát ültettek. A millenáris fák ültetéséhez a városi elöljáróság meghivta a hatóságok és testületek fejeit, kiknek mindegyike alkalmi jelmondat kíséretében ülteted el egy-egy fát. Az elsőt dr. Dunszt Ferenc ápát plébános, az utolsót Nagy Istváu városbíró. A millenáris fák ültetésének tényéről jegyzőkönyv vétetett fel, melyet mind a 21 ültető sajátkezüleg aláirt. Nagy tüz volt f. hó 12 én reggel Csömödéren. A nagy szél a tüzet mindinkább élesztvén, csak fokozta a veszedelem nagyságát. Teljesen porrá égett 24 lakóház és 9 gazdasági épület és 29 gazda majdnem mindenét elveszítette. Palyázat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a zala egerszegi állami főgymnasiumnál egy rendes tanári állásra a magyar és latinnyekből középiskolákra képesi tett egyének részére pályázatot hirdetett. Szabályszerűen felszerelt kérvények t. évi május hó 10 ig a z.-egerszegi állami főgymnasium igazgatóságához intézendők. Kérődző allatoWmk Ausztriába valő bevitele. A cs. és kir. osztrák belügyminiszter f. é. április hó 7-én kelt átirata szerint a Zalavármegye területéről származó kérődző állatoknak Ausztriába való bevitele ellen ragadós szájés körömfájás miatt eddig fenntartott tilalmat f. évi április hó 11-étől kezdődőleg hatályon kivül helyezte. Ezen naptól kezdve tehát a szarvasmarhák, juhok és kecskék Zalavármegyéből Ausztriába, az általános állategészségrendőri szabályok megtartása mellett, ismét szabadon bevihetők. Magyar Osztály Sorsjáték. II. osztályú sorsjegyeknek a III. osztályra váló megújítása naponként, de legkésőbb május 2-ig eszközöltetik. A sorsjegyek megújítása a sorsjegyeken jelzett elárusítóknál eszközöltetik és pedig a sorsjegy visszaszolgáltatása és a megújítási dij : 1 egész sorsjegyért 20 frt, 1 fél 10 frt, 1 tized 2 frt és 1 huszad 1 trt befizetésével. Teljes sorsjegyeket (mind a három osztályra érvényes sorsjegyeket) nem kell megújítani és a III. osztály húzásán minden további nélkül résztvesznek. Hogy a sorsjegytulajdonosoknak épen a megújítási határnap lejártakor (május 2) való óriási tolongása elkerültessék, ajánlatosnak mutatkozik, miszerint mindenki igyekezzék a III. osztályú sorsjegy uek minél előbb birtokába jutni. Ép testben ép lelek. A modern ember első gondja ma az egészség ápolása és régen túl vagyunk már azon az időn, amikor az apró bajokból, csekélyebb meghü lésekből nagy betegségeket engedtünk kifejlődni. Ma már a hurut, szaggatás, csúz vagy fogfájás, a migrén és az ezekhez hasouló gyakori bajok ellen kiváló hatású szert bírunk, melyek gyógyító erejét tapasztalásból ismeri mindegyikünk. A Brázay Kálmán-féle sósborszesz a leg elterjedtebb háziszerek egyike, melynek bővebb ismer tetését bátran mellőzhetjük. Az orvosok négyféleképpen ajánlják : bedörzsölésre, borogatásra, belsőleg és uoassagera. A só nélkülit pedig különösen szájöblitő szernek. A haj ápolására, a bőr tisztán tartására alig lehet jobb szert ajánlani. Kiváló gyógyhatással van a szemre, tőleg ott, ahol az éjjeli munka, por és füst támadják meg azt. E hatásáról elismerőleg nyilatkozott Kossuth Lajos is, akinek meggyengült látását a sósborszesz állította helyre. A sósborszesz tüszerkereskedésben kapható, de azért ajánlatos — a hatásnélküli utánzatok miatt—csak azt fogadni el, melynek üvegjén a lapunkban is közölt hirdetésben látható vignettát és a védjegyülszolgáló 19. és 20. számot találja a közönség. Jókai Mor a milleniumról. Jókai Mórnak a „Magyar Millenium" számára irt szépszavu cikkét közli az Ország Világ legutóbbi (15.) száma. Jókain kívül ezekkel az előkelő írói nevekkel találkozunk az Ország Világ legutóbbi számában : Császár Imre, Adorján Sándor, dr. Prém József, dr. Lázár Béla, Fehér Dezső, Téglás Gábor, Pásztor Árpád stb. Képei közül megemlitendők Marcel Prévort, gr. Zichy Géza arcképe, eredeti rajzai a föld alatti villamos vasútról, a kiállitás, Ős Buda területéről stb. Szivesen ajáljuk olvasóinknak előfizetésre az Ország Világot. Előfizetése negyedévre 2 írt; Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest V. Hold u. 7. sz.) Az „1848 4!) iki magyar Szabadságharc Története" cimü nagy illusztrált munkából most jelent meg az 56. tüzet, melyben Graca György a szerző, Bemnek Nagy Szeben körüli harcait irja le rendkívül élénken, számos, eddig ismeretlen uj adat fölhasználásával. A füzet képei ezek : Kossuth atyjáuak síremléke. Részlet a bra nyiszkói csatából. — Az orsovai korona kápolna, Kossuth Lajos arcképei. Gál Dániel. Háromszék kormánybiztosa. Budavár ostromának haditérképe. Ezredéves kiállításunkról minden egyes számában képeket és leírásokat közöl a „Képes Családi Lapok" szépirodalmi és ismeretterjesztő jképes hetilap. Es ezt örömmel teszi. Különben is minden magyar újságnak erkölcsi kötelessége lenne ezredéves kiállításunkat, mint nemzeti ünnepünket, képben és írásban ismertetni. A „Képes Családi Lapok" minden száma az aktualis képek és leírásokon kivül 3 regényt, több elbeszélést, rajzot, humoreszket és költeményt közöl. A „Képes Családi Lapok" nemcsak a legrégibb, de egyúttal a leghatalmasabb képes hetilap s igy melegen ajánljuk lapunk olva sóinak becses figyelmébe. Mutatványt mindenkor szivesen küld a kiadóhivatal Budapest, Vadász utca 14. sz. saját házában. A kert a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap 8-dik száma következő tartalommal jeleni meg : Ilsemann Keresztély, Mauthner Ödön : Pecz Ármin. Konyhakertészet. Hreblay Emil : a virágkel homokon való művelése. Kőműves János: Néhány szó a dinnyetermelésről. Mauthner Ödön : A korai palánták s azok „kelesztő" kosarai. Gyümölcsészet. Angyal Dezső : Serres Olivér. Marc Ferenc : A növény magva és azok csiraképessége. Teleki János: A balaton-henyei zöld kajszin barackfa. Zádor Gyula : Trágyázzuk gyümölcs fáinkat. Jablanczy : A gyümölcskertek öntözésére. Dísz kertészet, Csérer Lajos: Kerti pázsit keverékek kiszámításáról. Zana József : A szőnyegágy alakítása. Suskoff Henrik: Euphorbia splendens. Ilseman Keresztély: Néhány hideg és melegházi növény-kulturájáról. Lugas. Id. Katona Zsigmond : Niagara. Liebbald Béni: Három közül melyik jobb ! ? Gép- és eszközleltár. Kellner Istv : Egy praktikus eszköz a kertben. Rovartan. Vagner János : Még egyszer a hangyákról. Tárca. Jókai Mór kertészgazdászati jegyzetei Faiskola. Báró Nyáry Gyula: A nyárfa. Fuchs Emil : A vetésről általában. Hírek. Millenniumi ügyek. Apró szakközlemények. Szerkesztői üzenetek. Színes műmellékletek. Serres Olivér, — Niagara. Fametszetek. „Korkadt oszlopok" a cime Tábori Róbert uj regényének, mely az Egyetemes Regénytár vörös lobogója alatt jelent meg immár második kiadásban. Igazán nem csodálnivaló, hogy ennek a páratlan szorgalmú, nagy tudásu ós becses tehetségű Írónak annyira szeretik minden dolgát; oly érdekesen tudja beállítani az alakjait, annyi szálból és mégis oly világosan fűzi meséjét, és olyan frappáns, meglepő helyzeteket keres ki, hogy élvezet és izgalom egyszerre. Különösen az utóbbi tulajdonsága nyom|a rá bélyegét ennek a regénynek két részére, mindegyik egy olyan szituációval végződik, mintha drá mát látnánk a színpadon, s nem regényben olvasnók. A korhadt oszlopok alatt a vármegyét kell érteni ; ez a tendenciája a regénynek, a mely ezzel, és oláh magyar mi Hetijével aktuális is. Csupa olyan tulajdonság, a melyért érdemes megvenni és elolvasni a Singer és Wolfner könyvkereskedésében 50 krajcárért kapható könyvet.
