Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-15 / 11. szám

Zalavármegye ovációja Svastits Benó volt főispánnak. Aki egy emberöltőn keresztül szülőmegyéje szolgálatában volt; aki e szolgálata közben a hivatali fokozat különböző ágán keresztül menve, a vármegye közönségének bizalmából a megye élére jutott s évek bosszú során át megyéjét közmegelégedéssel kormányozta ; akit végül Ő Felsége legmagasabb kegye a törvény őréül, a kormány képviselőjéül vármegyénkben legkegyelmesebben k'nevezvén, ezt az állását is egy decenniumon át a vármeg) e jólétének előmozdítására, a kulturális érdekek emelésére fordítá : az a férfiú bosszú közpályáján csak tiszteletet és elismerést vívhatott ki magának és amikor negyedszázadot meghaladó közszolgálata után a nyugalom révpartjánál kiköt, csak természetesnek találhatjuk önkénytelen megnyilatkozását annak a határt nem ismerő tiszteletnek és szeretetnek, melylyel e vármegye közönsége f. hó 10'én tartott törvényhatósági közgyűlése alkalmával tőle, Svastits Benó volt főispánjától, búcsút vett. A szokatlanul nagy számmal megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat Csertán Károly alispán, mint elnök, üdvözölvén, jelenti, hogy idő közben Svastits Benó Őméltósága főispáni állásától legkegyelmesebben felmsn tetvén, a mai napra kitűzött közgyűlési tárgyak tárgya lása előtt felolvastatnak a felmentésre vonatkozó iratok. Első sorban felolvastatott 0 Felsége legmagasabb irata, amelylyel Svastits Benót saját kérelmére főispáni állásától kegyelemben felmenti; majd a belügyminiszter nek a legfelsőbb kéziratot kisérő levele, melyben a belügyminiszter indíttatva érzi magát arra, hogy a lelépő főispánnak hosszas és sokszor nehéz viszonyok közt ki váló hazafias buzgalommal teljesített szolgálatáért elismerését és köszönetét kifejezze; végül felolvastatott Svastits Benó Őméltóságának a vármegye törvényhatóságához intézett búcsú irata. Ezután dr. Haudelc Ágoston zala apátii jószágkorminyzó a következő, a bizottsági tagok részéről többször éljenzéssel és zajos helyesléssel kisért remek be szédben méltatta a volt főispán érdemeit s tette meg indítványát, hogy a vármegye törvényhatósága elismeré sét és köszönetét jegyzőkönyvileg örökítse meg : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Azt hiszem, nagyon csekély lehet Zalavármegye azon lakásainak száma, akik megdöbbenéssel és mély megilletődéssel nem vették első hírét annak, amit az elnöklő telein tetes Alispán ur, mint bevégzett tényt, közólt az imént hivatalosan velünk, liogy t. i. o cs. és apostoli kir. Felsége vármegyénknek tisztelt és szeretett főispánját ezen állásától saját kérelmére kegyelemben felmentette. S e megilletődés most, midőn kénytelenek vagyunk e ténynyel, mint tény nyel, számot vetni, a legélénkebb, legőszintébb sajnálattá változik. Hiszen egy emberéletnek java részét, kiváló tehétsé qeinek, bámulatos munkaerejének legkitűnőbb megnyilatko zását e vármegyenek szentelte Őméltósága részint, mint e törvényhatóságnak első tisztviselője, részint mint e megyében a törvénynek őre és ő telsége kormányának képviselője. Köztudomású dolgot említek, dé szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy — ha az utolsó éveknek oly mélyre ható, az ország lakói többségének kedélyvilágába oly mélyen belenyúló újításai közepette a politikai és vallási ellentélek vármegyénkben nyílt harccá nem fajultak; ha sikerült legalább a társadalmi érintkezés terén e megye közönségétől távol tartani a meghasonlást és visszavonást : úgy ebben oroszlán része van azon tapintatnak, azon bölcs mérséklet nek, amelylyel Svastits főispán úr Őméltósága megyénk ügyeit vezette s a reá bízott feladatokat megyénk valódi érdekével, a megye lakosainak közérzületével össze egyez • tttni tudta. Nem, mint a távozni készülő főispán úr hivntaloskodása'nak bírálója, hanem csak mint annak elfogulatlan szemlélője, szólalok t föl s igy nem tartom magamat arra hivatottnak, hogy Őméltóságának érdemeit részletesen méltassam. De mégis enged jé meg kegyesen a tekintetes 7 örvényhatósági Közgyűlés, hogy Svastits főispán úr Őméltóságának hivataloskodásából egy vonást kiemeljek s ezt rendem történetéből vett reminiscentiával a kellő világításba helyezzem. Midőn 1V. Jenő a pápai trónusra emeltetett, négy rendtársat — négy bencést — vitt magával a szent Kailixtusról nevezett monostorból a pápai udvarba s ezekre bízta a legbefolyásosabb udvari hivatalokat u. m. a főudvarmesteri, főkamarási, főalamizsnási és auditori—ma azt mondanók, a kabinetiroda főnöki hivatalt. FJ négy férfiúról pedig azt jegyezték fel rendem évkönyvei, hogy egy szál felöltővel a karjukon vonultak be a Vatikánba és egy szál felöltővel a karjukon hagyták el a Vatikánt, midőn hivataloslcodásuk véget ért. Nem oly sűrűn előforduló jelenség ez, hogy ne volna érdemes azt akár a 19. század végén is följegyezni. S én azt hiszem, a tekintetes 'Törvényhatósági Közgyűlés osztozni fog azon meggyőződésemben, hogy bármennyire méltó és igazságos dolog legyen is az, hogy a becsületes munka és fáradozás megtalálja a maga jutalmát : mégis tiszteletünket és elismerésünket még sokkal fokozottabb mértékben érdemli ki azon önzetlenség, amelylyel Svastits főispán úr Őméltósága elmondhatja, hogy semmi olyast nem visz magával, midőn a főispáni széket elhagyja, amit magával nem hozott, midőn azt először elfoglalta, egyetlen egy dolognak kivételével. — De nem ! Ez sem kivétel! Mert azt a tiszteletet és szeretétet, amelyet most magával visz, máiszintén kiérdemelte volt magának, midőn e megye alispánjából Zalavármegye főispánjává lett. Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés ! Ugy vagyok meggyőződve, hogy e nemes vármegyének közönsége önma gának tartozik azzal, hogy a távozó főispán úr Őméltósága iránt a hála és elismerés adóját lerója s azért bátor vagyok a következő indítványt tiszteletteljesen beterjeszteni: „Mondja ki a törvényhatósági közgyűlés, hogy Zala vármegye közönsége a távozó főispánnak, Svastits Benó úr Őméltóságának egy emberöltőn át folytatott, mindenkor e vármegye javára célzó, tapintatos, önzetlen és buzgó mű kódéseért hálás elismerését és mélyen érzett köszönetét fejezi ki s ez érzelmeinek kifejezését jegyzőkönyvileg megörókí teni rendeli." Szűnni nem akaró éljenzés és helyeslés kisérte a tett indítványt, emely elnökileg közgyűlési határozattá emeltetvén, Koller István bizottsági tag a lelkesedéstől, amelylyel a tett indítványt a közgyűlés fogadta, indíttatva, pótlólag indítványozá, hogy a közgyűlési határozat a belügyminiszterrel közöltessék, függesztessék fel a közgyűlés és küldöttségileg adassék a vármegye^közönségének határozata a főispán értésére. Ez indítványra elementáris erővel tört ki a lelke sedés s azt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és — nem kell küldöttség, elmegyünk mindnyájan — hangoztatása mellett a közgyűlési terem közönsége megindult a főispáni elfogadó terembe, melyet a bizottsági tagok egészen megtöltöttek. Biaonyára felejthetetlen marad a jelenvoltakra nézve a jelenet, midőn megjelent köztük éljenzés között Svastits Benó volt főispán és Csertán Károly alispán a meghatottságtól remegő hangon értésére adván a vármegye közönségének imént hozott határozatát s tőle a várme gye nevében búcsút vévén, Őméltósága elmondotta főispáni búcsú beszédét, amely amint a szív mélyéről jött, úgy a szív mélyéig hatott s a jelenvoltak mindegyikéuek szemében megcsillant a köny Őméltóságának eme búcsú beszédére: Igen tisztelt Uraim ! Mély meghatottsággal mondok hálás köszönetet általam ki sem fejezhető nagybecsű kegyességükért. Engem úgy szólván még, mint gyermeket, sorozott a viszonyok hatalma 1848 ban a hazaszeretet lelkesedésének felbonthatlan kötelékével a haza szent ügyének szolgálatába. Az azóta letelt időből 29 évet voltam szerencsés szeretett szülőmegyém hivatalos közszolgálati ügyvitelének szentelhetni. Es ezelőtt 10 évvel, amidőn — biz Isten nem saját ambitiómból, hanem ismét a viszonyok folytán, a vármegye főispáni állására emeltettem — e tisztemet installatiómon tett azon kijélentéssél kezdettem meg, hogy mint a hajós, alciéletének legdrágább kincsével száll hullám útjára, a jó Isten kegyes segélyéért emeli szivét az Egliez, hogy a reá bízott kincset megőrizhesse. És most Uraim ! a nehéz és oly sok küzdéssel teljes ut után, amelyet megtennünk kellett, leborulva mondok ezerszeres hálát a jó Istennek azért, kogy mindazt, amit tennem lehetett, ami tőlem telhetett, megyémért meglettem és hogy a drága kincs — megyémnek hazafias összetartó közszelleme — híven megőrizve van. Csak a viharoktól megtépett és különben is gyenge erejében kimerült kormányos lép ki a hajóból. De van vigasza, mert a hajó \sértetlen és elviszi a drága kincset szeretett megyénk boldog felvirulásá nak óhajtott kikötőjébe. Engedje ezt a jó Isten ! Es áraszsza bőséges áldását Zalavármegyére, annak minden lakósára, úgy önökre Uraim és legyenek kegyesek boldogító szives jóindulatukban megtartani engem, aki egyéni legszerényebb körömben is csupán megyém és Önök iránt érzett kifogyhatlan hálámból meríthetem életem hátralevő részének megnyugvást adó malasztját ! Beszédét, melyet nem egyszer szakított meg a közhelyeslés, végezvén, kezet szorított a jelenvoltak mindegyikével, akik a mélyen megindító beszéd hatása alatt némán vonultak ki a teremből. * Zalavármegye volt főispánja, Svastits Benó Őméltósága, mindenkor büszke lehet arra a meleg ovációra, amelyben őt a vármegye törvényhatóságának egyeteme elismerésének és hálájáuak kifejezése végett részesíté 1 Méltó zárópontja volt ez annak az érdemekben el töltött, mindenkor a vármegye jólétének előmozdítására irányult, becsülettel megfutott közhivatali pályának ! Megyei közigazgatási bizottsági ülés. A megyei közigazgatási bizottság március havi ülését Csertán Károly alispán elnöklete alatt f. hó 10 én tartotta. Elnöklő alispán a gyűlést megnyitván, felolvastatott és tudomásul vétetett az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban február hóban előfordult eseményekről. A letenyei uti bízottságba Literáty István és Schneider József, a zala-szent gróthíba Réthy Gyula, a pacsaiba Grunner Ernő tagoknl beválasztattak. A közigazgatási bizottság kellőkép megokolt felterjesztésben felkéri a belügyminisztert Zala Kgerszegen állami anyakönyvvezető hivatal szervezése, esetleg állami anyakönyvvi helyettes kinevezése tárgyában. A zalavölgyi h. é. vasút részvénytársaság a kereskedelemügyi minisztertől a szóban forgó vasút mentén Zala-Szeni.-Gróth határábau fekvő s a kérvényben közelebbről körülirt épületekre nézve a törvényes tüztávlat leszállítását kéri. A miniszter a kérvény megkül dése mellett felhívja a közigazgatási bizottságot, hogy a kérelem tárgyát a helyszínén tárgyalván, tegyen tüzetes javaslatot. A közigazgatási bizottság Bogyay Máté bizottsági tag elnöklete alatt a helyszíni tárgyalást elrendelte. A kereskedelemügyi miniszter a közigazgatási bizottság javaslata alapján megengedte, hogy a zalavölgyi vasút közigazgatási bejárása alkalmával a 1

1 /i9- szelvények között metszett utárkok számára megállapított két 0 ti m. nyílású áteresz közül az egyik elhagyassék és ahelyett az utjáró baloldalán egy megfelelő utáteresz léte sittessék. A zalavölgyi h. é. vasút részvénytársaság a vonala mentén levő utak ós taűtárgyak átadását megejtvén, a Bókaháza, Gyülevész, Hosszufalu, Kehida, Kustány, Keszthely, Sármellék, Udvarnok, Zala-Szent Gróth, Polgárváros, Zala Szántó, Zala Csány és Zala-Apáti községek határaiban eszközölt átadásokról felvett jegyzőkönyveket 3—3 példányban azzal a kéréssel terjesztette be, hogy a közigazgatási bizottság azokat a jóváhagyási záradék ellátása céljából terjeszsze fel a kereskedelemügyi minisztériumhoz. A közigazgatási bizottság a felterjesztés előtt az államépitészeti hivatalt és a járási szolgabirákat küldi ki a szóban forgó utak és műtárgyak megvizsgálása végett s a beérkezendő jelentéshez képest az áprilisi üléséből teszi a miniszterhez a felterjesztést. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint a miniszter a vármegyei iparos tanonciskolák "közül a tapolcainak 400, a keszthelyinek 300, a sümeghinek 200, a zalaegerszeginek 300, a nagy kanizsainak 400, a csáktornyainak 800, a perlakinak 200, a nagy- kanizsai kereskedelmi tanonc iskolának 200, a zala-egerszegi iparos segédek szakrajztanfolyamának 300 frtot utalványozott, a Csáktornyái egyesületi kisdedovodának 150 frtot adományozott az 1895/6. tanévre. — A csonkahegyháti és arácsi ev. ref. iskolák tanitói fizetését 400 trtra kiegészítve, évi 187, illetve 180 frtot ad. — Ez időszakban felterjesztette a miniszterhez a zalamegyei tankerület 1897. évi népoktatási szükségletéről szerkesztett munkálatot, az uj iskolák, kisdedovodák, gyermekmenedékházak és fizetés javítások feltüntetésével. Jelenté, hogy a túltömött magyar szerdahelyi községi iskolánál a második tanitói állás szervezé sét az iskola fentai tó közönség megindította s szeptember hóban a második tanterem meg fog nyittatni. -— Ez időszakban az állami tanitó képezde személyi ügyeiben ismételten volt Csáktornyán. — Megtekintette a D. K. E. k sdedovodája részére Perlak község által emelt épületeket; itt az iskola és ovoda ügyeiben a gondnoksággal, az ovodai felügyelő bizottsággal és tantestülettel értekezletet tartott. — A csáktornyai és perlaki járások főszolga bíróival járásuk összes községeinek iskola ügyeit megtárgyalta. A zánkai községi és ev. iskolák ügyeiben az összes érdekeltekkel a helyszinén tárgyalt, ép ugy a zala-gógánfai r. k. iskola járulmányaí ügyében. A népoktatásügyi monographiák ügyében érkezett miniszteri rendelet javaslattétel céljából a kir. tanfelügyelőnek kiadatott. A szent-györgy vári iskolaszék felfolyamodása Greber Sándor tanitó járulmányai ügyében a miniszterhez fel terjesztetik. Kir. tanfelügyelő bemutatta a gógánfai r. k. iskola járulmányai ügyébeu felvett jegyzőkönyvet. Miután a tárgyalás folyamán kiderült, hogy az iskola épületet a község vette s tényleg ma is egyik helyisége községi irodául szolgál: az iskolaszéknek 1895. január 5-én hozott határozata az egész iskolaház járulmányainak megállapítására nem terjeszkedhetik ki. Más részről méltányosnak látszik, hogy a régi kivetés házszám kulcsa helyett az összes közönségre megfelelőbb arányok álla • pittasanak meg. bgy a képviselőtestület, mint a gógánfai r. k. iskolaszék eddigi eljárásának megszüntetésével a közigazgatási bizottság másodfokulag kimondta, hogy a leégés előttiekre nézve a régi eljárás, á szóban forgó ujabb járulmányokra nézve pedig Ví'ed részben állami egyenes adó, ed részben pedig ház- és személy adó alapján történjék a kivetés. Felhivatik a község előljá rósága, hogy a községi és hitközségi viszonyok tisztázá sát ezen épületre nézve, hasonló nehezségek elkerülése végett, sürgősen indítsa meg. Szent Jakabfa r. k. iskola kérvénye államsegély ügyében meglelelő pótlás céljából kiadatik a kir. tanfelügyelőnek Pap Ignác kis-radai tanitó illetményei ügyében beadott kérvényre az iskolaszék felhivatik, hogy a tanitó illetményeinek mennyisége, beszedése és kiszolgáltatása iránt mindenkor az 1893. évi 26. t. c. rendelkezése értelmében 1893. október 23 án felvett jegyzőkönyv alapján intézkedjék. Pálfy László pacsai lakós folyamodása a közigazgatási bizottság végzése ellen felterjesttetik a miniszterhez A szombathelyi egyházmegyei lőhatóság beleegyező nyilatkozata a bazitai r. k. iskola tanítói állásának 400 frtra való kiegészítése ügyében a miniszterhez felterjesztetik. Özv. Hodek Józsefné nyugdiját 1895. szeptember 1-től számítva a miniszter évi 83 frt 33 krban állapította meg. A közigazgatási bizottság a miniszter rendeletét az 1893. évi 26. t. c. végrehajtása tárgyában tudomásul vette s az összes érdekelt iskolafentartókat, illetve elöljáróságokat szigorú végrehajtásra azzal hívja fel, hogy a miniszter által kitűzött záros határidőre való tekintetből eljárásuk eredményéről a közigazgatási bizottsághoz jelentésüket sürgősen megtegyék. Kir. tanfelügyelő bemutatta Szent-Liszló község segély kérvényét. Tekintettel a beterjesztett adatokra s a község azon kötelezettségére, hogy már e tavaszszal uj iskolaház épitéséhez kell látnia, a tanitói állásnak 400 frtig kiegészítése, illetve 200 frt államsegély ügyében felterjesztés tétetik. A zalamegyei általános tanitói testület kérvénye az 1896. évi nagygyűlés napidija és útiköltsége tárgyá ban. A rendezett tanácsú városok polgármesterei s az összes járások főszolgabírói felhívatnak, hogy a fenforgó nagy fontosságú kulturális célhoz képest városuk, illetve községeik közönségét lelkesen buzdítsák s a tanítóknak a fővárosban megjelenhetését teljes odaadással támogassák. A pénzügyigazgató jelentése szerint februáriéban egyenes adóban a vármegye területen befolyt 240.377 frt 39 kr. Február végén a hátralék 1,209.842 frt 72 kr. egyenes adóban, 95.014 frt 32V

2 kr. hadmentességi dijban, 2.098.277 frt 09'/

2 kr. szőlődézsma váltsáteban, 341.807 frt 22 kr. bélyeg- és jogilletékben, 6.265 frt 19 kr illeték egyenértékben, 54.013 frt 50'/j kr. fogyasztási-, ital adók- és szeszadók fejében, 17.715 frt 43'/a kr. italmérési illetékben, összesen 3,822.935 trt 49'/

2 kr. Leíratott: a) egyenes adóban 12.468 frt 48'/

2 kr., hadmentességi dijban 45 frt. Fizetési halasztás 5 esetben engedélyeztetett 770 frt 02 kr. tartozásokra ; ideiglenes házadómentesség 215 házra. A zala-egerszegi közkórház köréből. A városi közkórháznak dr. Mangin Károly kir. tanácsos, elnök elnöklete alatt tartott bizottsági ülésén előterjesztetett dr. Háry István igazgató főorvosnak a közkórház 1895. évi működéséről szóló részletes jelentése, amelyet a bizottság örömmel vett tudomásúl s azt úgy