Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-08 / 10. szám

Azok a korán érett, csodaszámba menő gyermekek, akiket a szülők, egy-egy társaság előtt megbámultainak, kevés kivétellel elzüllött, szerencsétlen egyénekké lesznek az életben ; mert a helyett, hogy a különben is abnormális fejlődési! gyermek-agyakat a természetesség korlátai között {igyekeznének tartani, inkább természetellenes kisérletezéssel túlfeszítik. Ez a minden gondolkodás nélkül való nevelés termeszti azután az életnek a temérdek tragikus sorsú egyént. A zala-egerszegi szölöszeti és kertészeti iskola. Városunk képviselőtestülete azzal a kéréssel járult a földmivelésügyi miniszterhez, hogy Zala Egerszegen szőlőszeti és kertészeti iskolát felállítani kegyeskedjék. Zalavármegye törvényhatóságához pedig az iránt folyamodott, hogy kérelmét támogassa. A törvényhatósági felterjesztés alapján ezen, váró sunk és nagy vidéke jól felfogott érdekeit szolgálni hivatott intézményt a következőkben ismertetjük : A nyolcezer lélekszámot meghaladó lakóssággal biró város adózó polgársága — mint a felterjesztés kezdi — legnagyobb részben mezőgazdasággal ós emellett szőlőműveléssel foglalkozik ; a szőlő képezi, illetőleg képezte részben kizárólagos, részben pedig mellékjövö delmi forrását; a szőlőműveléssel munkát adott még a szomszéd községek lakósainak is; de a szőlőmivelésre van utalva már a természettől is, inert a város határán nagy kiterjedésű hegyláncok vonulnak át, amelyek meg felelő hasznot hajtó más művelési ágra nem alkalmasak. E szőlőhegyekben — mint a felterjesztés folytatja — a tapolczai vincellériskola igazgatója már az 1893-ik évben constatálta, hogy a gyökérpenész és a poronospora vilicola olyan óriási pusztitásokat tett, hogy a szőlők általános felújítása vált szükségessé; a mult évben pedig a phylloxera vastatrix jelenlétét is megállapította és valóban, ha végig tekintünk szőlőhegyeinken, oit, ahol előbb az élet egész pompájában virult, most az általános pusztítás szomorú és félreismerhetetlen képe tárul elénk ; mert hiszen helylyel közzel már kipusztított és az emiitelt bajok miatt kiirtott, de ujíjól be nem telepitett területeket is látunk, amelyek folyton növekednek és leszámitva azon, szinte megolvastató apróbb szőlőbirtokokat, amelyeket jobb módú tulajdonosaik anyagi áldozatok árán is fenntartani igyekeznek és a melyek oázisként tűnnek ki a pusztaságból, általában már azt tapasztaljuk, hogy e nagy kiterjedésű szőlők nemcsak termést, hanem még vesszőt is alig hoznak és egy részök előreláthatólag már többé ki sem fakad, mig más részökre nézve már a legközelebbi évek fogják meghozni a végpusztulást. Igaz, — mondja tovább a felterjesztés — hogy e szőlők közt vannak olyanok is, amelyek trágyázással még helyrehozhatók volnának, csakhogy ez oly tetemes anyagi áldozattal volna elérhető, amilyenre a szőlőbirto kosok közül nagyon kevés volna reá birható már csak azért is, hogy a haszon, a termést illetőleg, csak a második—harmadik évben és csupán ujabb és ujabb befektetések árán következhetnék be; mert hiszen az okszerű szőlőművelésnek oda kellene az első években irányulnia, hogy az elcsalánosodott szőlőtő termőképes vesszőt hozzon. Ehhez járul az a tény is, hogy most már a phyl loxera is megkezdvén a szőlőket : az a törekvés, hogy Piroskát, kit egy nívóra állitott Blaháuéval és madame Judiccal. A szerkesztői üzenetben tudtul adták, hogy Bájhegyi csak 18 éves s hogy még egy fogát sem plombozták. Piroska mindezekért elismerni kegyeskedett, hoy a tyukodi Hirkürt a legjobban szerkesztett lap a világon. * Ez a nyilatkozat csak még jobban lángra lobbantotta a szerkesztőséget. Komoly órák hosszán az ő nevétsóhajtotta szerkesztő Csélcsap mindeuült az ő holíóíiirleiről zengedezett,a melan i colikus Csősz pedig úgy verselt, mint egy lovagkori trubadúr. Ila három ilyen forrongó vulkán egyszerre kitör, akkor borzasztó földrengés rázkódtatja meg a levegőt. A szerkesztőség, a hol ezelőtt csöndesen szundikáltak a békés munkatársak délutánonként, most mindennap szin holye volt otthelói jelenetnek. Egyik a másikra volt féltékeny, mindegyik elsőbb ségi jogot igényelt a bájos művésznő szerelmére és mind egyik fenyegetődzött, hogy emberölés lesz a dolog vége. Hát bizony nem az lett a vége. Mert a szerelmés szerkesztőség, mint mindenki, a ki szerelmes, vak lévén, nem látta meg a Don Jüan kiadót, Fáklya Lázárt, a kire a Hirkürt technikai elő állítása volt bizva. Ez a fáklya hamvasztotta el egyszerre a szerkesztőség nagy szerelmét és a Hirkürt dicsőségét is. Mert: és itt következik a „ mert h — egy szép reggelen a Tyukodi Hirkürt gyászkeretben és külön kiadásban a következő szenzációs jelentéssel búcsúzott el az árnyékvilágtól : „Búcsúszó" : Mélyen szomorodott és felháborodott szivvel jelentjük a nagyérdemű közönségnek, hogy Bájvölgyi Piroskát, társulatunk legtehetségtelenebb tagját, Fáklya Lázár, lapunk haramia szivü kiadója, tegnap Budapestre szöktette. Miután egy lap kiadó nélkül nem adható ki, a Tyukodi Hirkürtöt ezennel beszüntetjük. A szerkesztőség. Nos, ne tessék csodálkozni azon, ha taost, mikor Tyúkod bölcsei uj lapot akarnak indítani as irodalom felvirágzására, határozatilag mondják ki azt, hogy az uj lapot csakis öreg és feleséges családapa és hetven éven felüli munkatársak szerkeszthetik. a szőlők trágyázással hozassanak termő képersé, fölötte kéte3 értékű. De nem lehet e helyütt fölomlités nélkül hagyni azt a sajnos körülményt sem, hogy népünket nem lehet azon balhiedelemből kizökkenteni, miszerint a szőlők pusztulását nem az emiitett bajok idézték elő és azon egyedül a természet segíthet és amely balhit önként érthetőleg karöltve jár azzal a merev tartózkodással, inelylyel népünk az oltvány-szőlő telepítésével szemben viseltetik. Ily körülmények közt — mondja tovább a felterjesztés — előre láthatni, hogy a nagy kiterjedésű szőlők a város határában és a phylloxera által már szintén megtámadott vidékén, amelynek a város kereskedelmi gócpontját képezi és amelynek egyik jövödelmi forrása szintén a szőlőből állott, néhány év múlva annál mkább is kivesznek ; mert a nép nem látván hasznát munkájának, a szőlőművelést mindinkább elhanyagolja, ennek következtében részben vagyonától és jövödelmétől, részben pedig kereseti forrásától, amelyet a szőlőmunka nyújtott neki, megfosztatik. Hogy mily káros következményei lesznek ennek nemzetgazdasági és általános politikai tekintetekből : annak a fejtegetésébe nem is kall bocsátkoznunk. De fölemlítendő « helyütt — amint a felterjesztés folytatja — még egy tény, mely a város kérelmét tá mogatja. A nagyméltóságú miuiszterium indokoltnak tartotta a szőlőknek az emiitett bajok következtében szükségessé vált korszerű felujitása érdekéből a várost amerikai szőlővesszőkkel ellátni, ujabban pedig a tapolczai vincellériskolában kiképzett munkavezetőt ide állítani. Ezen, magukban véve fölötte üdvös és hálásan fogadott intézkedések azonban, a létező viszonyok közt, nem termik meg a várt gyümölcsüket; mert —- mellőzve azon nehézségeket, amelyekkel a vesszőtermelés, oltvány elő állítás stb. hatósági kezelés alatt jár és amelyek a ki tűzött cél megközelítését is alig engedik meg tőként ott, ahol, mint a kérvényező városnál, a megfelelő anyagi erő is hiányzik, — népünk idegenkedik az újítástól, nem bizik az oltványtőke életképességében és ha itt ott újra ülteti is szőlőjét, kizárólag a honi fajokat használja fel. Hosszú évek tapasztalatai kívántatnának tehát a jelenlegi viszonyok közt ahhoz, hogy a nép azon néhány jobb módú birtokosnál, akik anyatelepek létesítését, olt ványtőkék előállítását és ültetését megkezdették, közvetlenül szemlélhetvén az elért sikereket: a korszerű regenerálás eszméjének ós munkájának megnyerhető volna ; sőt, mivel ily felújítási munkálatok most és valószínűleg még a közelebbi években is csak szórványosan itt-ott lesznek találhatók : nagyon kevesen juthatnának azon helyzetbe, hogy tapasztalás utján okuljanak. Mindezen bajokon, amelyeknek az orvoslásánál minden késedelem beláthatlan veszélylyel jár, csak úgy lehetne hathatósan segíteni, ha a város amerikai szőlőtelepén szőlőszeti iskola állíttatnék föl egyrészt azon célból, hogy a nép ezreinek alkalom és mód nyujtassék arra nézve, hogy a vesszőszedéstől és forgatástól kezdve az összes szőlőmunkákat elméletileg és gyakorlatilag elsajátíthassa, az elért eredményeket folytonosan figyelem mel kisérhesse, esetleg szakszerű vezetés mellett a magánosok szőlőtelepeit is megtekinthesse, a létező bajok okáról tapasztalatilag meggyőződést szerezhessen, a meg felelő védekezési módokat és azok hasznát közvetlen szemlélésből is megtanulja és ilyeténképen balhitéből kibontakozván, a korszerű felújítás eszméjének és munká jának tömegesen megnyerhető legyen ; más részt pedig azért, hogy a különböző amerikai fajok eltérő sajátságai és talaj javítási igényei és a különböző honi fajokat í 11 e tőleg adoptálási képessége is taníttatván és bemutattatván : a nép gyakorlati utmutatást is nyerhessen arra nézve, hogy mily alanyokat válasszon talajához, mily módon nemesítse azokat stb.; önként értetődvén, hogy a kisérleti települ szolgáló városi amerikai szőlőtelep oda fejlesztendő volna, hogy a városi ós vidékbeli szőlőbirtokosok szükségletüket onnét előállítási árban beszerez" hessék. Igaz ugyan, hogy megyénkben Tapolczári tnár van egy vincellériskola (elállítva, de az földrajzi fekvésénél fogva tőként a közeli Balatonmellék érdekeit szolgálja s a vármegye más részeitől, különösen az alsólendvai, perlaki és Csáktornyái járásoktól nagyon távol fekszik, mig e vidékeknek Zala-Egerszeg az uj vasúti összeköttetés folytán igen könnyen megközelíthető, minek következtében azok e várossal természetszerűleg máris nagyobb összeköttetésbe léptek és mivel a felsorolt bajok ezen vidékeken is épen oly mértékben fenforognak, mint Zala- Egerszeg és közeli vidékén : a legalaposabb reményt táplálhatni az iránt, hogy az intézmény a téveszméket ama vidékeken is a felvilágosodással váltaná fel és azok szőlőkulturájának is hatalmas fellendülést adna. S kettős hivatást töltene be — mondja záradékul a felterjesztés — a felállítandó iskola, ha a kertészetnek itt majd egészen parlagon heverő nagy tere is körébe vonatnék ; mert eltekintve attól, hogy a kertészetre általában véve oly szép jövő vár, mely méltán megérdemli a magas kormány kiváló gondoskodását: népünk még nagyon messze áll a belterjes gazdálkodástól, kevés érzékkel bir a kertészet iránt, jóllehet csekélyke párcel Iából álló birtokocskája különösen arra utalná a lakósságot; a szőlők aljai s ezeken kivül az egyébként is mostoha viszonyok közt élő Göcsej völgyei és liegysé gei önmaguktól kinálkoznak a más művelési ágaknál aránytalanul tetemesebb hasznot hajtó kertészetre és gyümöle.stenyésztésre, melynek előmozdítása minden bi zonynyal igen üdvös hatást gyakorolna a nép jólétére, mert ez részben azonnal kárpótolná a szőlők pusztulásával elvesztett jövödelem-forrást, de, magasabb szempontból tekintve a kérdést, némileg határt is vetne a gazdálkodás terén a túl productióra vezető egyoldalú iránynak. A törvényhatóság mindezeknél, a felterjesztésben felhozott, kétségkívül figyelmet érdemlő okoknál és kö rülményeknél fogva Zala-Egerszeg városának a szőlőszeti és kerté zeti iskola létesítési tárgyában beadott kérvé nyét a földmivelésügyi miniszterhez a legmelegebb pártolással terjesztette föl. A zala-egersz3gi takarékpénztár közgyűlése. A zala egerszegi takarékpénztár részvénytársaság 27 ik évi rendes közgyűlését dr. Mangin Károly kir. tanácsos, elnök elnöklete alatt február hó 29-én tartotta az intézet helyiségében. Elnök üdvözölvén a szép számmal megjelent részw vényeseket, bejelenti, hogy a kitűzött záros határidőig 37. részvényes 1 LO i észvényt letett, minélfogva a közgyü lést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánította s a jegyzőkönyv hitelesítésére Hajik István ég dr. Obersohn Mór részvényoseket kérto fel. Előterjesztetett az igazgatóság és felügyelő bizottság jeleutése az 1895 ik évi üzleteredményről, amely á részvényeseknek nyomtatásban megküldetvén, felolvasottnak tekintetett s melyet elnök azzal egészített ki, hogy a közhasznú célú alapot az igazgatóság a közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében óv közben 500 forinttal megterhelte, amely összeg a főgymnasiumi épület telekvásárlására eszközölt gyűjtés alkalmával e célra kifizettetett. A jelentés fényes tanúbizonyságot J;esz arról a méltányos eljárásról, amelyet az intézet a közönség irá nyában követett, hogy a szokottnál hosszabb ideig tartó felemelt bankkamatláb dacára az intézet a kamatlábat nem emelte fel s ha a zárszámadás adatait figyelemmel kisérjük, arra a meggyőződesre jövünk, hogy az intézet részéről elhelyezett tőkék átlag 7%-nál magasabb kamatjövedelmet nem hoztak. A jelentés számadatai meg ezen virágzó és jó hírnévnek örvendő intézet fokozatos emelkedéséről tanúskodnak; igy a pénztári forgalom 532.566 trt 50 krral, a forgó tőke 110.373 frt 80 krral szaporo dott, mig a tiszta jövedelem 1176 frt 32 krral emelkedett. A betétek állománya az 1895. évvégén 1,071.003 frt 57 kr., váltó tárca állomány 9.921 db. váltóban 888.535 frt 03 kr., visszleszámitolt váltók állománya 97.136 frt 50 kr., jelzálog kölcsön állomány 312.903 frt, előleg kölcsönöké 10.920 frt, törlesztési kölcsönöké 15.712 frt 80 kr, értékpapirállomány 46.761 frt 65 kr., a pénztárforgalom 5,156.529 frt 81 kr. bevétel, 5,139.077 frt 71 kr. kiadás volt. A közgyűlés a jelentést helyeslőleg tudomásul vette. A második tárgyat a zárszámadás bemutatása és a tisztanyeremény felosztása iránt való határozat hozatal képezte. A közgyűlés az igazgatóság javaslatához képest, amelyhez a felügyelő bizottság is hozzájárult, elhatározta, hogy a f. évi 15.371 frt 78 kr. nyereségből 10% = 1.537 frt 17 kr. a tartalékalapra, 2% — 307 írt 43 kr. a külön tartalékalapra, 18% = 2.766 frt 91 kr. az elnökség, felügyelő és számvizsgáló bízottság, úgy szintén a tisztviselők jutalomdijára fordittassék; a megmaradó 10.760 frt 27 krból 5"/„ = 538 frt 11 kr., közhasznú célú alapra, 5% = 538 frt 11 kr., illetve az év közben e címen kiadott 31 frt levonásával megmaradó 507 frt 11 kr. jótékony célokra adassék. Ilykép a mult évről áthozott 201 frt 76 krral együtt felosztásra kerül 9.916 frt 81 kr., melyből a 400 db. részvény mindegyikére osztalókképen 23 frt 9.200 frt, Neumann Albert és Weisz Lajos gyakornokoknak 30—30 frt, Zsömbölyi szolgának 61 frt 81 kr., a tartalékalap külön dotálására 595 frt fordittatik. Egy egy db. 250 frttal befizetett részvényre esik tehát 0'/

0 kamatban 15 frt, osztalék képen 23 frt, vagyis 38 frt. (15

5/

l

0°/

0). A közgyűlés az igazgatóságnak és állandó számvizsgáló bizottságnak a telmentvényt ügybuzgó mnnkálkodásuk elismerése mellett megadta. A felügyelő bizottság mándátuma lejárván, a közgyűlés Hanty Károly, Schütz Sándor ód Udvardy Ignác felügyelő bizottsági tagokat — a titkos szavazás mellő zésével — egyhangúlag, közfelkiáltással három évre újból felügyelőbizotttági tagoknak megválasztotta. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az igazgatóság azt az intézkedését, amelylyel Reohnitz Samunak, az intézet elhunyt buzgó könyvelőjének, helyére előléptetéssel Mondschein Samu segédkönyvelőt, ennek helyére pedig segédkönyvelővé Vidóczy Ferenc gyakornokot nevezte ki, továbbá julius 1-én Neumann Albert és Weisz Lajos kereskedelmi iskolát végzett ifjakat, mint gyakornokokat, alkalmazta és tekintettel az általuk kifejtett szorgalomra és haszuavehetőségükre, nekik 1896. január 1-től kezdve havi 15—15 frt stipendiumot állapított meg. Az alapszabályok lu2. § a utolsó bekezdésének módosítása tárgyában beadott azt az inditványt, hogy „ha az igazgatóság célszerűnek találja, egyik tiszviselőjét cégjegyzési jogosultsággal felruházhatja, aki a céget a részvénytársaság elnöke- vagy vezérigazgatójával ogyütt jegyzi" — a közgyűlés 55 szavazattal 41 ellenében elvetette. A közgyűlés tárgysorozata kimerítve levén, elnök a gyűlést bezárta a a közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. A zala-egerszegi Önsegélyző egylet közgyűlése. A zala-egerszegi szövetkezeti önsegélyző egyesület évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében lischer László vezérigazgató elnöklete alatt f. hó 1-én tartotta a tagok tömeges részvétele mellett. Elnöklő vezérigazgató üdvözölvén a megjelent részvényeseket, jelenti hogy a szabályszerűen kihirdetatt közgyűlésén 43 részvényes 5.743 db. 25 krajcáros törzsbetéttel van képviselve s igy az alapszabályok értelmében a közgyűlés határozatképes. Olvastatott és tudomásul vétetett Szigethy Antal egyleti ügyésznek írásbeli beadványa, mely szerint' gyengélkedése miatt a közgyűlésen nem jelenhetvén mag képviseltetésével dr. Szigethy Elemér ügyvédet bízta mag