Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-19 / 3. szám

XV. évfolyam. Zala-Egerszeg, 189G. január 19. 3. szám. i Előfizetési díj: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 7 írt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttér petitsorn 12 kr. társadalmi, közművelődési és gaziászatí hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" és a „Kanizsai járási községi és körjegyzők egyletének" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A magyar nö jogi állása a családban. Egy kicsi részletet kivánok vázolni ezredéves jogunkból. Ezredéves dicső jogunkból, amelyre megilletődve kell föltekintenünk. Nem emberi elme szépen kigondolt mfíve ez. Egy darab a természetből. Sok századok viliaraitól megtépázott, a szútól megrágott, de még mindig erős, fönséges tölgy, hivatva az ujabb ezredévben a nemzetnek oltalmat s erősséget nyújtani, — hálából azért, hogy neki ez humánitásával, nagylelkűségével s igazságosságával jó talajt szolgáltatott. Ez az egész tükröződik vissza azokban a szabályokban, amelyeket ural a magyar nő állása a családban. Amint az emberi társaság a patriarchális családban tagoltságot nyert s a nő benne a természet rendje szerint őt illető szerepét elfoglalta: a férj tartozott gondoskodni nejéről. A nő a házassággal a családi élet papnője, a házi tűzhely őre lett ; a ferj a házon kivül való kenyérkereséstől a nőt fölmentette. Ettől a legkezdetlegesebb foktól a nők joga lépcsőzetesen halad fölfelé. Látjuk a rómaiak jogát, ahol még a férj a neje életének s halálának ura volt ; az indokét, ahol a férj teteme máglyájára vetették az özvegyet, mert erről már senki sem tartozott gondoskodni ; — látjuk végre a legmagasabb fejleményül, hogya nő teljesen egyenrangú tényező a családi életben a férjjel. A magyar jog szerint a férj tartozik társadalmi állásához, vagyonához mérten illően eltartani nejét, sőt halála után is vagyonából, mig nevét viseli. — Még máskép is gondoskodtak a túlélő nőről. Ha a férj után szerzemény van, ezt neje örökli, ha leszármazó nem maradt, föltéve, hogy a férj máskép rendelkezett, amihez joga van. De ellenkező rendelkezés hiján joggal teszi föl a törvény, hogy a férj a szerzeményét annak akarja hagyni, aki hozzá legközelebb állott, aki a szerzést lehetővé tette s akiért talán egyedül fáradott, akiről gondoskodni a gyermekek után a férfi első kötelessége. Ezen a kereten belül a magyar nők joga a családi életben elágazik. A magyar uri asszony úgy híjjá férjét : „uram." A köznépnél csak „ember" járja. A magyar uri nő férjhez menvén, elveszti családi- s utónevét, egészen férje nevét, vele rangját veszi föl. (A nő családi- vagy keresztnevének kitétele tiszta germanismus.) Ezek a külsőségek azt a lényeget födik s juttatják külsőleg kifejezésre, hogy a magyar uri nő férjével szemben alább rendelt helyzetben van, mint a polgár s paraszt asszony. Az uri nő a férje szerzeményéből nem igényelhet semmit, az kizárólag a férjet illeti. Ellenben a polgár- s jobbágynő a szerzemény felére jogot formálhat. A polgár - s parasztasszony közszerző férjével; a nemes s honoratior: az uri asszony nem. A fölületes szemlélő ebben igazságtalanságot láthat, míg a mélyebb kutató éppen ebben leli föl az igazságot. A nemes ember s a hivatalno kok (a francia az egyiket noblesse d' épée, a a másikat „noblesse de robe"-nak nevezi) s más szellemi munkás általában nem szerezni voltak, illetve vannak hivatva. Ha rendkívüli körülmények közt, karddal vagy kiváló tehetséggel vagy fáradságosan megszerzett ismeretekkel a férfi vagyont gyűjtött, ehhez a férfiúnak csupán a neje emiitettem tartásával terhelt, de egyébként kizárólagos jogát ki sem vitathatja el. Ha ilyen esetekben is érdeme van a nőnek, bizzuk érdemei honorálását megállapodására a férjével vagy férje loyalitására. De kötelező szabályként kimondani, hogy minden különös hozzájárulás nélkül a férfi rendkívüli munkássága gyümölcsének felét nyerje, annyit tenne, mint elvenni a férfitől az ingert, esetleg indító okot rendkívüli erőkifejtésre s viszont a nőt nem ösztönözni arra, hogy iparkodjék szintén küzdeni s erősebbé lenni, amely uton egyedül szabad jogokhoz jutni. Tagadhatlan, hogy az uri nő általábán mégis könnyebb helyzetben van, mint társnői, akiknek jobban kijut a férfiak nehezebb munkájából ; akik a kenyérkereset. a vagyon-szerzés gondjait megosztják férjeikkel s a kiknek férjeik kenyérkeresetükhöz hosszas tanulmányt, különös képzettséget nem igényelnek. íme egyenrangúságuknak, küzdelmüknek gyümölcse biztosított előjogukban a nemes s honorátiór asszony felett. En nem akarom vitatni azt, hogy jogunknak a nőkre való rendelkezésében nincs némi anachronismus, de mindenesetre rá akarok mutatni, hogy egészséges fejlődési irányt követ. A méltányosság s igazság gyökerén két ág: egyik a mult, a másik a jövő felé hajlik. — Igen, az az ága nemzeti jogunknak, amely a nőt a családban egyenrangú tényezővé teszi a férfivel, ki fogja elégíthetni a jövő fejlődés legtávolabbi szükségleteit is, hiszen ettől az ágtól már csak egy kis lépés a nő teljes egyenjogúságához a polgári s politikai jogok terén is, amely teljes egyenjogúság a fejlődő békés gazdasági társadalmak követelménye. El íogjuk-e érni ezt a fejlődési fokot?! Szenteljük az ujabb ezredév elejét ezen cél elerésére. Bizom nem ugyan a földszínen lévő sajátságokban, hanem a nemzet lappangó erejében, hogy ezt el fogjuk érni. Ugy legyen ! Dr. Strúusz Síindor. Megyei élet. A mégyei közigazgatási bizottság január havi ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 14 én tartotta. Elnöklő főispán üdvözölvén a bizottsági tagokat, az ülést megnyitja. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban a megye területén előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Dr. Gyömörey Vince bizottsági tag inditványára a közigazgatási bizottság megbizta a vármegye alispánját és főjegyzőjét a bizottság ügyrendének kiegészítése végett javaslattétellel s annak tűzetés tárgyalás céljából a teljes ülésben előterjesztésével. Előterjesztetett a miniszter elnöknek az egész kormány nevében a közigazgatási bzottsághoz intézett rendelete a közigazgatási bizottság féléves jelentéseinek készitése tárgyában. A bizottság kebeléből Csertán Károly alispán elnöklete alatt Árvay Lajos megyei főjegyző, Thassy Kristóf megyei t. ügyész, Skublics Jenő és Orosz A „Zalamegye'

4 tárcája. Kiállítás a hó alatt Csendben, zajtalanul, de a multak iránti kegyelet és a jövőbe vetett hit ünnepies hangulatával léptük át Magyarország millenáris esztendejének küszöbét. Jégkéreg borítja a természetet, de a hó felett, Petőfi szavai szerint, „piros rózsa koszorúzza a telet". Píros rózsája a kegye letnek, a reménynek, a nemzeti öntuiatn .k és ezer év viszontagságai után a békés fejlődés és hatalmas lendület áhítatának. Ünnepies hangulat szállja meg a tömegek szivét és mindenki érzi, hogy a most ránk köszöntött uj esztendő a történelem ritka évfordulói közé tartozik. Ezer év nagy idő egy nemzet életében és ritka az a nép, mely állami fennállását ily hosszú időre kiterjeszteni képes lett volna. Az ókor kulturnépei között Judaea, Pjrsia, Phönicia, Hellas, Róma, egy sem érte meg fennállásának ezredik évét és az újkori nemzetek között sinc-sen Európában egy sem, mely ugyanazon földrajzi határok keretében, ugyanazon állami szervezet mellett ősi alkotmányának eredetét, az uralkodó faj változatlan suprematiája mellett, ezer évre kiszámíthatná. Nagy népek és nagy birodalmak pusztultak el, mialatt a magyar válságos, nehéz viszonyok között tatártól, töröktől, gyakran önkezétől is vérezve, hősi bátorsággal meg tudta védelmezni nemzeti önállóságának csaknem szakadatlanul ostromolt védő sáncait. A mostan élő leghatalmasabb nemzetek is ezer év előtt még alig léteztek ; az orosz még adót fizetett a tatárnak, lengyelnek, Anglia még meg sem kezdte nemzeti alakulásának physiologiai proczesszusát ; a francia még nem állapította meg állami határait, a német szét volt tagolva és az olasz nép századokon át a pápa világhatalma alá tartozott. Azok a népek pedig, melyek a magyarokkal együtt ezer év előtt léteztek, életviszonyaikban annyira elvál toztak, hogy rájok ismerni se lehet. A lengyel fel van osztva, a bolgárt elnyelte a szlávság, a bajor és szász más földrajzi és jogi határok között él, mint azelőtt, Velence hatalma teljeseu aláhanyatlott és Dalmácia melléktartománynyá síílyedt. Csak a magyar faj tartotta magát és uem hódolt meg senkinek, aminthogy ő sem iparkodott soha magába olvasztani vagy leigázni más népet. A hódolt népek, mint azt Műn kácsy Mihály honfoglalási képe is mutatja, szabadon és önérzetes megadással járultak a hóditó Árpád elé, hogy felajánlják neki földüket, mert a hóditó hadvezér nem kívánt maga előtt látni rabszolgákat,csak alattvalókat, Talán jobb lelt volna, ha századok beleolvasztó politikája által Magyarországon is ugy, mint Franciaországban. Angliában és Németországban történt, az összes nemzeti ségek egy egységes, egynyelvű nemzetté alakultak volna át, de a magyar nép többre becsülte a szabadság független érzését, semhogy attól bárkit is megfosztani iparkodott volna. így él ez a nép, csaknem minden tajrokonság nélkül, magára hagyatva immár ezer esztendő óta itt Európában és államfentartó tulajdonságainál fogva még sok száz év történelméből ki fogja venni a maga részét a jövőben is. Az isteni gondviselés különös kegyelme segitette eddig és tizedik szekulumában megifjuhodott újra. Azért ifjú vértől pezsgő lelkülettel méltó, hogy megünnepelje évezredének dicső emlékét és kettős arccal, mint Janus, messze időkre visszapillantván, büszke önérzettel és rendithetetlen bizodalommal előre is szegezze tekintetét, mely a multak emlékeiből a remény szálait szőheti tovább, a jelenkor fejlődésének ragyogó sugaraival. Tizszázados kulturánk hazai fejlődését és nemzetünk életképességét az emberi tevékenység minden terén, az országos ünnepélyek központját képező millennárís kiállí tás lesz hivatva minden irányban kellő módon méltóan feltüntetni. A modern Magyarország életerős produktív képességének bemutatása mellett, retrospektív kiállításunk a történelem rég letűnt korszakait is fel fogja eleveníteni. A régi ereklyék gyűjteménye, régi épületek, műem'ékek, szobrok, képek, műuncsek, fegyverek, okmányok és midenféle régi magyar emlékek összeállítása különös specialitását fogják képezni ennek a szó szoros értelmé ben igazi nemzeti kiállításnak, mily történelmi részének különös vonzereje által felülmúlja az eddigi összes kiállításokat, melyek eddig csaknem kizárólag az ipari haladás és nemzetgazdasági termelés versenyképességének igazo lására szorítkoztak. A magyar nemzet örökös harcaiban és létfentartásáért vivott küzdelmeiben sok becses emlék elpusztult, de annál becsesebbek és értékesebbek lesznek előttünk azok, melyek a hazafias kegyelet által az ország különféle vidékein számunkra eddig megőriztettek. A mi Magyarországon és hazánkra vonatkozólag külföldön régiség csak található, az mind össze van gyűjtve és vagy eredetiben, vagy hű másolatban művészi utánzattal lesz látható a május 2 ikán kezdődő és való szinüleg a késő őszi hónapokba nyúló kiállításon, melyet előreláthatólag a külföldről is tömegesen fognak látogatni. Napról-napra érkeznek már az érdekesnél érdekesebb történelmi reliquiák és az ipari cikkek szállítása is már a jövő hóban megkezdődik. Az összes csoportok befejezték előkészítő és előjegyzési munkálataikat. E Uig 1(3.000 kiállítónál több jelentkezett, mely az eddigi összes országos kiállítások jelentkezőinek számát messze túlhaladja. Körül belül kétszáz nagyobbszabásu és kisebb, de remekül kiállított épület készen áll és ezek közt a történelmi főcsoport : Vajda Hunyad vára, az ősrégi jáki templom és Mária Terézia korabeli renaissar.ee épülettel, az ország faluja a magyar és nemzetiségi utcával, hol a magyarországi vidékek népélete lesz bemutatva, az óriási iparcsarnok, mezőgazdasági, gyáripari, tengerészeti, hadügyi, Mai szamunkhoz fél iv melléklet van csatolva