Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-17 / 20. szám

iskola kérvényét 72 frt államsegély, az alsó-őrsi ev. ref. iskola kérvényét 100 frt államsegély, a kustánszegi ev. ref. iskola kérvényét 71 frt államsegély, a balaton-kis­szőllősi iskola kérvényét 130 frt államsegély elnyerése tárgyában. A balaton-udvari ev. ref.. a monoszlói ev. ref., a kerka-szent-királyi róm. kath., a szécsi-szent-lászlói ev. ref., az akalii róm. kath., a lenti-szombathelyi róm. kath. iskoláknak államsegély ügyében, továbbá a balaton­kövesdi ev. ref. iskolának a tanitó fizetésének 400 frtig kiegészítése ezéljából, államsegély elnyerése tárgyában beérkezett kérvényei megfelelő pótlás után pártolólag felterjesztetnek. Freisinger József pölőskei ós Fehér Dezső pólai községi iskolai tanítók választását a közigazgatási bi­zottság jóváhagyta és dijlevelüket megerősítette. A bazitai róiu. kath. iskola államsegélye ügyében érkezett miniszteri rendelet az iskolaszéknek másolatban kiadatik. A zánkai iskolák egyesítése illetve államosítása ügyében a miniszterhez pártoló felterjesztés tétetik. A balaton-hidvégi iskolai csatlakozás ügyében ér­kezett miniszteri rendelet alapján a keszthelyi járási főszolgabíró felhivatik, hogy az összes érdekeltekkel a miniszteri rendeletben foglalt pontozatok alapján tár­gyalást tartson s annak eredményéről a jegyzőkönyvet további| határozathozatal céljából sürgősen terjeszsze be. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál március végén hátralék volt 6,076, április hóban beérkezett 3,006 s igy elintézés alá került 9,082 ügy­darab, melyből április hóban elintéztek 2790 drbot s igy április végén hátralékban maradt 6,292 ügydarab. Az irodánál március végén hátralék volt 505, április hóban leírás végett kiadatott 2,790, összesen 3,295 ügydarab; ebből április hóban leírtak és expediáltak 2,911 ügydarabot s igy április végén hátralékban maradt 384 darab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint április hóban a vármegye területén befolyt adóban 113.460 frt 31 kr. A f. évi első négy hónapban befolyt összesen 595,013 frt 05., melvet az 1895. év hason szakában befolyt 622,479 frt 62 1/a krral egybehasonlítván, a folyó év első négy hónapjában 27.466 frt 57 1 a krral kedve­zőtlenebb a befizetés. Április végén a megye területén az adóhátralék 1.606,427 frt 58 1/2 kr egyenes adóban, 94,083 frt 23\'z kr hadmentességi dijban. 2.097,575frt 55 kr szőlődézsmaváltságban, 348.108 frt 41 1 2 kr bélyeg- és jogilletékben, 9,168 frt 39 kr illeték-egyen­értékben, 81,863 frt 87 kr fogyasztási- és italadóban, 14,736 frt 61 V-2 kr italmérési illetékbeír, vagyis összesen 4,251.963 frt 70 kr. Adófizetési halasztás április hóban 2 esetben, ideiglenes házadómentesség 5 épületre adatott Leíratott a folyó évben a) egyenes adóban 14,438 frt 62 1 2 kr. b) hadmentességi dijban 48 frt. k kéményseprői díjszabályzat. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága még 1894. évi október hó 1-én tartott közgyűlésében a már megyei szabályrendelettel megállapitottt kéményseprési dijak le­szállítását elhatározta s az ilykép módositott szabályren deletot jóváhagyás céljából a kereskedelemügyi miniszter­hez felterjesztette. ' A miniszter a közgyűlési határozatot nem hagyta jóvá azon indokból; mert a dijaknak tervezett leszállítá sával a kéményseprők jövödelme oly érzékeny csökkenést szenvedne, hogy ez iparosoknak a megélhetését veszé­lyeztethetné. Kijelenté azonban,hogya vmegye szegényebb sorsú lakósságára nehezendő terhek köuuyitése végeit hajlandó volna a seprési dijaknak némi leszállításához közgazdasági szempontból hozzá járulni, amely leszállítás t. i. a kéményseprő iparosok megélhetését is lehetővé tenné. - A miniszternek e kijelentése folytán a vármegye törvényhatósága 1895. évi december 2-án tartott köz­gyűlésében újból foglalkozott ez ügygyei s a dijakat következőleg állapította meg : 1.) egy földszinti ház egyszerű vagy orosz kémé­nyének egyszeri sepréseórt 10 kr., 2) emeletes ház egy szeri vagy orosz kéményéuek egyszeri sepréseért 20 kr., 3) egy egyszerű o'osz kémény egyszeri kiégetéseért 40 kr., 4) egy szögbe-menő, komplikált orosz kémény egy­szerű kiégetéseért 80 kr., 5) egy uj kémény lehúzásáért 50 kr., 6) takaréktűzhely egyszeri sepréseért 10 kr., 7) nagy vashályháé 20 kr., 8) kis vaskályháé 10 kr. A törvényhatósági bizottság e határozata ellen a megyebeli kéményseprő-mesterek feltolyamodással éltek, hangsúlyozván, hogy megélhetésüket Csak az eddig érvényben állt magasabb seprési dijaknak továbbra való fenntartása mellett látják biztosítottnak. Ha azonban a szegényebb néposztályra nézve minden áron mérsékelni akarják a dijakat, emeltessenek legalább evvel egyidejűleg a jobb módú kéménytulajdonosok dijai s a tarifát egy­szeri tisztogatásért e tételekkel kérték megállapittatni : 1) földszinti kémény utáu 12 kr., 2) emeletes kémény után 20 kr., 3) egy kémény égetése 50 kr., 4) egy kémény lehúzása 40 kr., 5) egy kis takaréktűzhely után seprésért 10 kr., 6) egy nagy takaréktűzhely után 20 kr., 7) egy kis vaskályha után 10 kr., 8) egy nagy vaskályha után 20 kr. Ezzel kapcsolatban felemlítették, hogy szögbe-menő orosz kémény vármegyénkben nincs, s így az erre vonatkozó tétel törlendő volna. Ehelyett tel volna veendő a gyárkémér.yek tisztogatási dija, továbbá oly rendelkezés, mely szerint a kávéházak és vendéglők, valamint az egyes községeken kivül fekvő pusztai épületek és majorok kéményei után a tarifl'ábanjmegállapitott dijak kétszeresei fizetendők ; mivel a vendéglők és hávéházak kéményei csak éjjel tisztogathatók, mig a pusztaiépületek és majorok az egyes községektől 2—8 km. távolságra elszórtan fekíisz­nek s emellett e kémények a rendestől eltérő méretekkel bírnak, mivel allattuk egy egy helyen 6—8 család is főz s igy a kettős dijjak szedése igen is indokolt Melléklet a „ZALAMEGYE" 1896 évi 20-ik számához. A miniszter e felebbezés folytán az összes iratokat leküldte a soproni kereskedelmi és iparkamarához oly felhívással, hogy a kéményseprői munkadijaknak jelen­legi megállapítására, valamint a kéményseprői iparosok részéről előadott azon kívánságra nézve, hogy a gyári kéményekre s a pusztai épületek kéményeire nézve külön dijtételek állapíttassanak meg, a gyakorlati szűk ségesség szempontjából véleményes jelentést tegyen. A kamara elnökének megbízása folytán az ipari szakosztály ez ügyet behatóan tárgyalván, a módos ;tott díjszabályzatot általánosságban eltogathatónak jelezte azzal, hogy a kémény kiégetésének dija 40 ről 50 krra emeltessék, az új kémény lehuzázáért pedig a díj 5) krró) 40 krra mérsékeltessék, ez utóbbi ugyanis az egyébként is jobb javadalmazású kéményseprő munkás mellékjövödelmét képezi, inig a kiógetésért járó díj a mester jövödelméhez tartozik ; a községeken kivül fekvő pusztai és majorsági épületek kéményei után a rendes díj kétszerese állapíttassák meg, a gyári kéményeké 20 in. magasságig 3 frtban, azon túl 4 frtban, éjjel végzett munka után (kávéházak , korcsmák- és gyárakban) 50° kai magasabb dijak volnának szedhetők, hozzáfér hetién csőhálózatok (fürdőkben, melegházakban, kemé nyitő gyárakban) tisztogatási dija 1 frt, maláta é­sörgyárakban a maláta pörkölő tisztogatási díja 4 írt, egy svéd kályha tisztogatási dija 40 kr, egy füstölő kamaráé 20 kr., egy kémény kikenési dija 1 frt. A kamara legutóbbi közös üléséu az iparos szak osztály javaslatát inugáévá tette s oly értelemben fogja véleményes jelentését a kereskedelemügyi miniszterhez a kéményseprési dijak megállapítása tárgyában felter­jeszteni. Színház. A színigazgató határozottan kitett magáért a lefolyt héten. „Magyarország ezer éves fennállásának öiömünne pére u egymá-után b:\rom díszelőadást rendezett. Csak hogy a közönség, mely a „Rika" és „Goldstein Számi" előadásakor kapkod a jegyekért, a díszelőadásokról tűn tetőleg távol tartotta magát, elyannyira, hogy ha a vi­szonyokkal teljesen ismeretlen idegen egyéniség került volna be ez alkalomkor a színházba, azt a konsrquen ciát vonta volna le, és talán nem minden jog nélkül, hagy a hazaíiasságáról és tőzsgyükeres magyarságáról országszete hires Zala-Egerszeg tüntet a inilleniuni esz raéje ellen Részünkről ugyan misem vagyunk hivei a „nagy hangú" hazafiságnak, de azért nem helyeselhetjük semmi szín alatt azt a blazirtságig menő közönyt, a melylyel a közönség a milleniumi díszelőadások iránt viseltetett. A díszelőadások mindenikét Stettner Aranka uvi totta meg S'.ávay Gyula „Ezer tavasz u cimü prológ ját szavalván lendületes hévvel és hazafias vervvel. A jól sikerült szavalat után, melyet a csekély számú közönség lelkes éljenzése és tapsa követett, két allegorikus néma­képet mutattak be Az első a vérszövetséget, a második kép, (mely tulajdonképen nem volt néma, mert a sziné szek a Hymnust énekelték), az ezeréves Magyarország allegóriája volt, középen I Ferencz József mellékszobrá val, mely félé a magyar nemzet krónikása (Stettner) babér koszorút nyújt. A díszelőadások elseje Várady Antal A húnutódok cimü történeti színműve volt. A magyar nemzet ősi korából merített tárgy, Váradynak remek, költői lendü­letű nyelvezetén előadva valóban beleillik a milleniumi díszelőadások keretébe. Színészeink, bár sokoldalú elfog laltságuk mellett egy ily nehéz és ritkán előadott darab szinre hozatala nem csekély fáradtságba kerül, becsülettel megfeleltek szerepüknek. A lelkesült közönség ki is fe­jezte elismerését irántuk. Különösen tetszett Stettner Aranka (Polydora) és partnere Lomniczy (Csaba) az előbbi az érzelmek hű megjelenítése, az indulatok kitö résének helyes mérséklése, az utóbbi a szerelem és gyűlölet harcának festése által hatott. Üsókáné (Kriem­hild) és Delli (Aladár) szintén elég jók voltak. Szombaton szintén Váradi darab volt műsoron a „Szent László király" nak elkeresztelt Charitdst adták igen jó sikerrel. Az igaz, hogy ez a» új cim még hely telenebb, mint volt a régi, mert mig Ceharitásnak jelen tékeny szerepe van a darabban, addig Szent László úgyszólván csak egy elsőrangú staffage ; ha már minden áron a keresztviz alá akarták tartani e darabot, egyetlen helyes címe lett volna : Salamon király, mert ő a darab főhőse. Ettői eltekintve, az előadás kitűnően sikerült A siker oroszlán részében ez este hárman osztoztak : Márkus Ilona (Charitás), Stettner Aranka (Zsófia) és Lomniczy (Salamon). Márkus minden egyes fellépésével igazolja azon föltevésünket, hogy a vidéki drámai hősnők között igen előkelő heiyet loglal el. O nemcsak tudja, hanem érzi is szérepét. Nemcsak megjeleníti alakitásaít, hanem képes az érzelmek festésével magával is ragadni közön ségét. — Stettner is igen ügyesen, mondhatnók, művészi sikerrel alakította „a büszke Henrik gőgös sarjadékát". Vasárnap délután az apró honpolgárok (és fiatal mamák) örömére a Hamupipőkét, este pedig a legjobb magyar népszinművet, Tóth Ede „Falu rossza" cimü darabját adták. Az egészséges magyar humorral és ügyes helyzetekkel telt darab megtette a kellő hatást; kar, hogy oly kevesen nézték meg és hogy a lassúsága miatt oly sokáig tartott, hogy mire véget ért, a publikum 9 , , része megszökött. Csak a karzat, 110 meg az „alsóbb rendű hadsereg", (mert derék huszáraink a közlegénytol a káplár űrig nagy műkedvelők ám vasárnap) tartott ki rendületlen türelemmel. — A szereplők közül említ jük Hegyi Jankát (Finom Rózó) és Mezeyt (Göndör Sándor) szép énekükkel és ügyes játékukkal mindketten igen sok tapsot arattak. Márkus Ilona (Feledi Boriska) és Stettner Aranka (Bátki Tercsi) a népszínművekben is tisztességgel betöltik szerepkörüket. — Dobó (Gonosz Pista) és Hegyessy (Kónya és Csene) jóízű komikus elő adásukkal zajos hatást keltettek. Hétfőn másodszor adták a Iiikát. Kedden Labiche Tiltott gyümölcsök cimü vígjátékát adták. A darab szerkezete elég ügyes, tartalma mulat­tató, bár sok benne a divatos francia pikantéria; az azonban oly szellemesen van feltálalva, hogy nem igeu vét a jó Ízlés ellen. Ügyesen játszott a szereplők összes sége. Felemlítjük közülük Márkus Ilonát (Atlienain) és Lomniczyt (Duplane). Szerdán a Dolovai nábob leánya került színre. Az est sikere Stettner Arankáé (Jób Vilma) volt. Úgy fel­lépéséből, mint szép előadásávól látszott, hogy ez egyik legjobb szerepe ; Márkus (Szentírmayné) igen kedvesen adta az elkapatott kis menyecskét, aki a svadron tiszt jeivel eiraboraságot köt. Lomniczy (Tarján) és Hegyessy (Büiezkyj igen jól alakítottak. Csütörtökön a Nebántsvirág cimü jó zenéjü ope­rettejét adták. Dicsérettel emiitjük Hegyi jankát (Denise), a ki a tőle megszokott élénk kedvességgel adta a ka­landos Nebánstvirág kisasszonyt. Énekszámai jól sikerül tek. Dobó (Celesztin) szintén sok sikert aratott a két alakú, illetve nevű zeneszerző személyében. Helyi, megyei és vegyes Irt. Személyi hir. Dr. gróf Jankovieh László főispán őméltósága f. hó 19-én teszi Nagy-Kanizsán az első hivatalos látogatását, mely alkalommal nagy ünnepséggel fogadják. Az egyházi millenáris ünnepség városunkban f. hó 10-én volt. D. e. 10 órakor a róm. kath. plébánia templomban gyűlt egybe dr. gróf Jankovieh László főispán őméltóságának vezetése mellett a vármegye tisztikara, a városban székelő hivatalok, testületek, hatóságok, a honvédhuszár tisztikar. Az ünnepélyes hálaadó isteni tiszteletet, mely alkalomra a templom fel volt díszítve, Balaton József apát plébános tartotta, aki egyúttal evangelium után a szószékre menve, hazafias szellemtől áthatott szent beszédet tartott. A mise főrészei alatt a templom elé Soós főhadnagy vezénylete alatt kivonult díszszázad sikerült sortüzeket adott. A hálaadó isteni tisztelet befejeztével a hatóságok képviseleteiben megje­lentek az izr. imaházba mentek, mely elé, a hitközség­csinos diadalkaput állíttatott, valamint a zsinagógát is csinosan feldiszittette. A templomban a kar előbb héberül énekelt, majd a Hymnust magyarul, ezt követte Engelsman Izrael főrabbi lelkes beszéde, majd az ima. s befejezte az egyházi ünnepséget a kar a Szózat eléneklósével. Fényes táncestélyt rendezett a zala-egerszegi fiatal ság f, hó 11-én a vármegyei millenáris ünnepség alkal­mából a „Korona" szálló emeleti nagytermében. A mu latságon, mely reggel 7 óráig tartott, résztvettek : Bogyay Istvánná (Haláp), Bogyay Stefi, özv. Botka Mihályné, Botka Lászlóné (Hahóth), Botka Babette, Csertán Ká­rolyné, Csertán Emília, Csertán Ilona, Csesznák Sándorné, Csesznák Melánie, Dervarics lmréné (Kiliinán), Dervarics Györgyike, Dervarics Jánosné (Kozmadombja), Dervarics Irma, özv. Géncsy Ödönné, Geréné—Skublics Antika, dr. Gyömörey Vineéné (Ukk), Gyömörey Kata, Gyö­mörey Ádel, dr. Háry Istvánné, Hertelendy Ferencné (Les Tomaj), özv. Isoó Alajosné, Isoó Juliska, Koller Vilma (A.-Rajk), Malatinszky Lajosné, dr. Mangin Ká rol^né, Miliálovits Alice, Nagy Lajosné, Nagy Anica, Partccsics Ottóné (Palin), dr. Ruzsicska Kálmánné, Skublics Imréné, Skublics Jenőné, Skublics Gizella és Margit, özv. Skublics Sándorné (Z.-Szt-Mihály), Skublics Lincsi és Mici, Staniszlavszky Adolfné, Szirmay Ödönné, Szűcs Dezsőné (Nagy Falud), Trsztyánszky Ödönné, Thassy Miklósné, Thassy Ilona, Véssey Lászlóné (Vár­hely), Véssey Mici és Irma, dr, Zarka Zsigmondé, Zlinszky Béláné úrhölgyek. Adomány. Gróf Festetics Jenő a csáktornyai állami tanítóképző' intézet növendékeinek segélyalapja részére kétszáz forintot adományozott. Esküvő. Marzsó Tibor cs. és kir. 48. számú gyalog ezredbeli főhadnagy f. hó 9 éu esküdött örök hűséget Nagy-Kanizsán Hertelendy Irmának, vindornyalaki és hertelendi Hertelendy Béla nagy-kanizsai ügyvéd kedves leányának. A somogyvármegyei deputátiónak fogadtatása tekintetéből „Kaposvár" laptársunk f. hó 11 -iki számá­ban szemrehányást tesz vármegyénknek. Ez ügyben mi úgy vagyunk informálva, hogy Somogyvármegye alispánja kijelentette vármegyénk alispánja előtt, hogy a beiktatási közgyűlésen felakar szólalni és személyes üdvözlet mellett be akarja mutatni nekünk, zalaiaknak, főispán őméltóságát. Erre vármegyénk alispánja felemlíté, hogy ez nálunk ez ideig nem volt szokásban, mert a törvény értelmében csak a törvényhatóság tagjai jogosultak a felszólalásra ; az azonban nem tekinthető akadálynak, sőt ellenkezőleg, a vármegye közönsége örömmel és szives készséggel fogja meghallgatni, azonban a beiktató közgyűlésen az alispán részéről felszólalás nem történt. Hogy Somogy­vármegyéből az ősi szokáshoz képest, főispán őméltósá­gát elkísérik, erre nézve levelezések folytak, de ezek tisz-­tán magánjellegüek voltak annál is inkább; mert Somogy­vármegyétől hivatalos irat arra nézve, hogy küldöttséget meneszt, Zalavármegyéhez nem érkezett s így a meg­jelent küldöttségi tagok tulaj donképen, mint jó barát­jukat, kisérték első útjában őméltóságát. — Anri az ünnepi bankettet illeti, azt — az eddigi szokást el nem fogadván, főispán őméltósága saját határozott kívánsá­gára maga rendezte s így azon változtatni nem lehetett s ezért volt eltérés a régi szokástól. — A somogyi küldöttség épen nem szolgált pusztán staftáge gyanánt, sőt ellenkezőleg vármegyénk közönsége kellő tisztelettel és barátságos rokonszenvvel fogadta őket. Általában ittlétük alatt minden vármegyénk főispánjának tudtával és óhaja szerint történt: ennek tulajnonítható egyúttal, hogy vármegyénk — az ünnepségek kerülésével — a természetének megfelelő egyszerű, de szívélyes fogadásban részesítő a somogyvármegyei küldöttséget Miniszter biztos. Á vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter a zala-egerszegi felső kereskedelmi iskolánál az 1895/6. tanév végén megtartandó érettségi vizsgála­tokra biztosul Discha Győző pécsi állami főreáliskolai igazgatót küldötte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom