Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-05 / 1. szám

A tárgyak dijmentes visszaszállításáról az igazgatóság gondoskodik. Térdijat az e csoportba tartozó kiállítók nem űzetnek, a minthogy a kiállítási tárgyak elhelyezéséről és elrendezéséről, a szükséges asztalokról, állványokról, a tárgyak felügyeletéről és biztosításáról, esetleg eladásáról is az igazgatóság gondoskodik a kiállítási alap terhére. A dijazás háromféle: 1 aranypénzbeli jutalommal kapcsolatos elismerő oklevél; 2. ezüstpénzbeli jutalommal kapcsolatos elismerő oklevél és 3. elismerő oklevél. A jutalmazásban nem részesült kiállítók emlékokmányt nyernek. Mire az érdekelt körök figyelmét oly megjegyzessel van szerencsénk fölhívni, hogy e kiállítás számára szerkesztettájejelentő ivek és részletes programmok a kiállítási helyibizottságoknál, valamint az illetékes ipartestületeknél nyerhetők. Sopronmegye kis és nagymartom, tovdbld felső pulyai járásaiból az érdekeltek e tekintetben a kerületi kiállítási bizottsághoz (Sopron, Várkerület 24. a kereskedelmi- és iparkaraara helyiségében) forduljanak, hol nem csak bejelentő ivek és részletes programmok nyerhetők, hanem az ivek is mindjárt kitölthetők. A kiállításban résztvenni szándékozók célszerűen járnak el, ha bejelentéseiket, mire nézve a határidő 1896. évi január hó 31 én jár be, mielőbb megteszik. II. Megyes rend. tanácsú város azon szabályrendeletét, melylyel a házaló kereskedés a nevezett város területén a fennálló házalási szabályzat 17. §--ában s az ezen §-1 kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékei: lakói Dak biztosított jogok épségben tartása mellet — eltiltatott, a kereskedelemügyi m. kir. mioiszter ur jóváhagyta. Miről az érdekelt körök ezennel értesíttetnek. III. A m. kir. államvasutak igazgatósága a vezetése alatt álló vonalak szertáraiban az 1896. év folyamán előreláthatólag egybegyülemlő különféle ócskaanyagok (vas- és aeélbádog, vas és acélcső, vas- és acélhuzal, hulladí-k. kerékabrancs, kerékváz, horganyzott sodronykötél, acéltengely, rostélyvas, öntött és zúzott vas csavarszeg, bársony, bőr, fáklya, gubaszőr, gyapjú, gyapotnemü, jutaárukárpit, kender, posztó, selyem, szőr, szőrmevászon, viaszosvászon hulladék, selejtpapir, takaróponyva hulladék, üvegtöredék, szőnyeg hulladék stb.) eladására pályázatot hirdet. Az ajánlatok a nevezett igazgatóság anyag- és leltárbeszerzési szakosztályához 1896. évi január hó 14 ikéig nyújtandók be. Miről az érdekelt körök oly megjegyzéssel értesíttetnek, hogy a részletes föltételek hivatalos helyiségünkben, a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Sopron, 1895. évi december havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Kávéméi'írezés. Irta: Dr. H. B. Kevesen vannak idáig az orvosok közt is, akik beható megfigyelésük tárgyává tették a kávé mérges hatását, pedig sokkal gyakrabban jelentkezik ez, mint általában hiszik. Hogy mégis oly kevesen vetettek ügyet a kávémérgezésre, ennek főoka az, hogy csak nagynehezen különböztethető meg az alkohol veszedelmes tüneteitől és a kávémérgezés szimptomái is csak úgy, mint az alkohol túlságos élvezete, első sorban az emésztőszerveket és az idegenrendszert támadja meg. Veszedelmes egy vendég az a babkávé, amely különösen századunk eleje óta mindenüvé befészkelte magát, kiszámíthatatlan kárára az ember egészségének különösen azoknál, akiket foglalkozásuk a szellemi térre utal és a munka súlya alatt görnyedve, kétszeresen nagy szükségük van az üdülésre. Mily csapás mindnyájukra, Kineveztettek az uj magyar mágnások. Király ö felsége Zágrábban járt vala : Ilol horvát királynak kiáltaték vala. Es a magyar zászlót elégették vala : Kedélyes jogászok igy mulattak vala De mikor e kis hecc már lezajlott volna, Négy barbár magyarnak ez nem tetszett volna ; Támadó ifjakat helybenhagyták vala. — Csatatéren csizma, kard s fül maradt vala. Végbementek immár a restauratiók, Tán utolsók voltak. — Ki állhat ezért jót ? Békeegyesület is alakult Testen — — — De e cifra képet én tovább nem festem. Szemem pillantása szétnéz a viláqba : Mit jegyezzek még föl hires krónikámba ? . . . Ausztriában is miniszter válság volt, Megbukott \\ indischgrütz, kiért pedig kár volt. Kielmansegg kormányzott ideiqlénesen, Most Badeni Kázmér csinálja rendesen. Bécs városa küzd az antiszemitákkal. Gemütlich lármázó Lueger pártiakkal. Kétszer vetette már vissza jó császárja, Polgármesterségre vágyik szeme-szája. Osztrák parlamentben állandó a nóta : Fizessen a magyar! nem helyes a quota. — Nagy Brittanniának az jutott eszébe, Beleártja magát az örmény kérdésbe. Salisbury ráért s nem vette eszébe, Monroe doktrína ejti kelepcébe. Venezuláért Cleveland helyt állott, Jegyzékére John Bull fanyar képet vágott. Szegény Törökország most küzd a bajokkal, Anglia csinálta örmény lázadókkal. Beteg ember ámbár, de jól forog vasa, hogy ezt az üdülést a babkávé élvezetében keresik — mily csapás az asszonyokra is, akik úgyszólván terjesztői lettek ennek a kávéméregnek és e divatos ital pártolásával a legtöbbet járultak hozzá, hogy századunk annyira megérdemelte az „ideges század" nevét. Az idegesség vett erőt ma már a társadalom minden rétegének emberén, aki ép oly ingatag az elhatározásban, mint félénk és gyönge törekvéseinek végrehajtásában és a külső benyomásoknak és izgalmaknak ellentállni nem tud. Brillat Savarin, párisi tanár mondta : Egy erőteljes férfi naponkint megihatik két üveg bort és amellett friss és jó egészségben nagyon soká elélhet, de hamar elvesztené szellemének épségét és fizikailag is gyorsan tönkre menne, ha naponkint ugyanoly mennyiségű babkávét innék. A tudós tanárnak ezek a szavai meggyőző bizo nyitékot szolgáltatnak a babkávé ártalmas és rontó hatásáról. Még a legerősebb embernek az egészségét is aláássa a babkávé állandó és rendes használata, amely előbbutóbb kávémérgezésre vezet. Ez eleinte általános idegességben, fejfájásról való panaszkodásban, szédülésben, fülzúgásban és hevesebb szivdobogásban nyilvánul. Ezek a tünetek aztán időnként elmúlnak és jelentkeznek a kávédispepszia, az emésztési zavarok szimptomái. Berakott nyelv, fájdalmas, savanyu büfögés, valamint észrevehető étvágyhiány annak első jelei. S ha még azután sem korlátozzák a kávébab élvezetét vagy egészen föl nem hagynak vele, mind nagyobb undorodás áll be a szilárd tápanyagok iránt. Megtörtént, hogy az ily betegek (amint ezt Gillett de la Tourette francia orvos egyik felolvasásában előhozta) csakis kávéba mártott kenyeret vesznek magukhoz, ez a jelenség egyébként mindenütt tapasztal ható, különösen öreg kávénénikéknél. Azután az úgynevezett kávécachexia következik be, amikor a test hiányos táplálkozása már a bőr halványságán és pettyhüdtségén, valamint az arc beteges szinén is felismerhető. A mérgezés további stádiumában a vérkeringésben is zavarok állanak be. A beteg nagyon nyugtalan éjsza kákról, vagy álmatlanságról panaszkod k, gyakran hirtelen fölriad, valami kimondhatatlan félelem szállja meg, amely arcába kergeti a verejtéket, amellett minden tagjában reszket és nyelve, ajka idegenesen rángatódzik, ami időnkint az arcizmokra is átterjed Aztán rohamosan mutatkoznak a mérgezés többi tünetei is: a testi és szellemi erő mind jobban csökken, ami aztán az értelem eltompulásával, vagy tébolylyal, sok esetben az idegrend szer teljes bénulásával vagy egyoldalú szélhüdéssel végződik. Egyetlenegy van, ami vigasztal ennél a kávéméra gezésnél, hogy az általa előidézett betegség a tünetek gyors feli,merése és a kávéméreg használatának idején való felhagyásával hamarább meggyógyítható, mint a krónikus alkohoimérgezés a szeszes italok élvezetének beszüntetése által. De hát ki is volna oly meggondolatlan, hogy a babkávé kedvéért, amelynek mérges és kártékony hatása ma már általánosan ismeretes, könnyű szívvel kitegye magát a kávémérgezés veszedelmeinek ? Annyi gyönyörűséget csak nem nyújt a babkávé élvezete, hogy súlyos következményeivel ne törődjünk ? Akkor a bor, sör vagy pálinka túlságos élvezete egészen más daemon, mert ez legalább álmodott gyönyörökben ringatja részeg áldozatait, mielőtt a romlás örvényébe rántaná. De a kávétól még nem lett részeg senki, annyival kevésbbé érezhette tehát azt a kéjt, ami a részeg embert kedvre deriti. Gyakran mondják, hogy a mi elődeink nem ismerték az idegességet, hogy sokkal bátrabban, sokkal nagyobb lelkinyugalommal elviselték az élet bajait és erősebb akarattal, nagyobb kitartással küzdöttek meg velük, mint mi, habár ők is szerették a szeszes italokat. Ujabb bizonysága ez annak, hogy csakis a korábbi időkben nem ismert kávé rendszeres használata az oka a mai kor idegességének. Mert azelőtt sokkal több bort ittak, mint ma, amely akkor még tiszta is volt, olcsó is volt. Aztán többel és szilárdabb anyagokkal táplálkoztak az Nem kell öt félteni; — padisah csokjasa ! — Macedóniával elég könnyen elbánt, Rendre tanította a bolgárt és albánt, lediq Bolgárország sokkal jobban tenné, Ha nem az orosznak kegyeit keresné; Mennyit erőlködnek deputátiókkal.' Most már elmehetnek a szép fiaskókkal . . . Szerbia okosabb; rendezi a dolgát, Konvertálja súlyos államadósságát. Oroszország készül cár-koronázásra ; féltékeny Japánra. Nem is ügyel másra. Japán pedig méltó minden dicséretre, jí chinai órjást hogy leteremtette! — Nem rózsás az utja szép Olaszországnak, Abissziniában rajta eret vágnak ; Amba- Aladsinál nagy vereség érte. Fegyverkezik is már : majd megfizet érte . . . Nemkülönben harcol szegény Spanyolország. Kubai lázadók jó kedvét elrontják. De Francziaország szerencsével harcol, Madagaszkár földjén hűbér-adót sarcol. Belgiumban sok volt a véres tüntetés ; Túlságos a népe, de kenyere kevés. Németország egyre ünnepel, jubilál, Csatornákat nyit meg Vilmos szónok császár; Kiélnél és Szedannál ünnep ünnepet ér. Uj német császárság huszonöt éve él. * Ezzel befejeztem az ezredik évetVirradjon hazánkra jobb lét, vidor élet! Finis. emberek, a mi szintén figyelemreméltó, de nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem használták az ideigazgató és idegrontó babkávét. Mindössze hetven nyolcvan éve annak, hogy a kávéivás divatossá lett. De ha a babkávé-ivás csak a divat szeszélye és csak azért izlik az embernek, mert gyermekkora óta megszokta és ha kisebb ingert kelt megivása, mint akármely alkoholtartalmú ital, nem lesz nehéz, ha már felismertük uralmának veszedelmeit, letaszitani őt trónjáról, amelyet évtizedeken keresztül az emberiség nagy ártalmára elfoglalt. Es ezt biztosan és könnyű szerrel el fogjuk érni, mihelyt van helyette valami más, amelynek már megkedvelt izéhez hasonló ize van és ugyanolyau élvezetes, de rendszeres használata nem jár a babkávé veszedelmes következményeivel. Egy' idő óta csakugyan van a babkávénak ily pótlója : a sokat emlegetett és ismert Kathre'ner-kávé, amelyben a hazai maláta áldásos hatásai a babkávéház hasonló izzel s aromával egyesül nek, s amely a kávénövény koffeinmentes kivonatából nyeretik. Ez újfajta kávé ugy hazánkban, mint a legtöbb kultur-államban nagy elterjedtségnek örvend, ami mindenesetre annak a jele, hogy bevált s hatásában igazán megfelelő szernek bizonyult arra, hogy a babkávé veszedelmes tulajdonságait enyhítse, vagy egészen megszüntesse. Meg sem becsülhető haszon volna ez agy az egyes emberre, mint az egész emberiség egészségére, amelyet annyi évtizedeken át minden védekezés nélkül fenyegetett a kávémérgezés. Szinliáz. Pénteken, december 27 -én, Bérezik Árpád Paraszt kisasszony cimü előnyösen ismert népszínművét adták közepes látogatottság mellett. A szereplők közül kitün tek Bercsényi Giza (Matild), Kovács Ilka (Jolán), Toldy (Sánta Matyi), Báthory (Fátyol Gergely). , Vasárnap, december 29 én, néhány műkedvelő fel lépte mellett adták Csepreghy Ferenc „Sárga csikóját." A színház a műkedvelők ismerőseivel és rokonaival meg lehetősen megtelt. Mautner Etelka ép oly ügyes Erzsike volt, mint az iparos ifjak estélyén, sőt Lakatos István is vesztett valamit szögletességéből. A # * ^ leple alá burkózott Balaton Sándor sikerülten alakította Csorba Mártont. Völgyi (loig), Báthory (Laci) szintén ügyeskedtek. Hétfőn, december 30-áa Alpár Iréü utolsó fellép tével adiák a Parasztbecsület cimü olasz színművet. Alpár Irén (Santuzza) fárasztó és nagy gondot igénylő szerepében méltónak mutatta be magát azon sikerhez, melyet aratott vele. A féltékenység ördögétől megszállott szenvedélyes olasz nő jellemzőbb alakitásban alig lett volna adható, mint ahogy tőle láttuk. Tisztelői egy mű vészi csokorral és egy babér koszorúval lepték meg. Lévay (Alfió) néhány jelenetében igazi művészettel alakított, de viszont voltak gyengéi is, a minek okát talán abban kell keresnünk, hogy nem volt elég ideje a szerep teljes kidolgozására. Palotay (Turiddu) legföljebb csak jól szavalta szerepét, de életet önteni bele nem tudott. Szerdán, január 1-én, az Ingyenélők került szinre. Kevés volt a közönség, de az előadás sem érdemelt többet. Erthétő ugyan a kedvetlenség: üres ház előtt játszani, de legalább a rendezésre lehetne jobban ügyelni, mert az még sem járja, hogy mindenki tehesse a színpadon azt, ami épen ueki tetszik. -ry. CSARNOK. A vezeklés utján. A segédek még ott, a párbaj szinhelyén kiállították és aláírták a jegyzőkönyfet, mely szerint a Völgyi Ödön és Keresztszegi Gábor közt felmerült becsületbeli ügy a lovagiasság szabályainak megfelelőleg fegyveres elintézést nyert. A felek közül a golyó nem tett kárt egyikben sem. Más joviális uri embeiek ilyenkor kibékülnek, kezet nyújtanak egymásnak, a félreértéseket kölcsönösen kimagyarázzák s mintha semmi sem történt volna, elmennek szép egyetértésben reggelizni. Ez a szokás a gavallérosság. Itt nem ugy történt. Kereszetszegi Gábor az utolsó sikertelen lövés után eldobta magától a rozsdás pisztolyt, s Völgyi Ödönhöz fordulva, szigorú, mélyen csengő, de reszketéstelen hangon szólott hozzá: — Ettől a naptól kezdőleg szabad bejárása van önnek a házamhoz. Én kiköltöztem onnan. Hiszem, hogy annak az asszonynak vissza fogja adni becsületét, mert ezzel tartozik neki, ez kötelessége egy becsületes embernek. Azután meghajtotta magát és elment. Mégcsak vissza sem nézett. A segédek, az orvosok is elmentek s elbúcsúztak egy-egy kézszorítással Völgyi Ödöntől. Nem volt senkinek egy vigasztaló, bátorító szava sem hozzá, ehelyett azonban valami kimértség, ridegség látszott mindenkinek az arcán, mintha a fagyos légáramlat érintette volna sziveiket. Völgyi is elindult s ment egyenesen ahhoz a házhoz, melynek falai között egy szép asszony várt reá. — A férjem ? — sikoltotta élesen a megriadt szépség, mikor belépett Völgyi s talán öntudatosan, talán akaratlanul, oda borult a halovány ember ziháló keblére. — Nem érte semmi veszedelem, asszonyom, nem találtuk egymást, hanem Keresztszegi Gábor többet visszatérni nem fog ide soha ! — Soha ? — szólt összerázkódva a szép asszony. — Sohasem asszouyom. Az önök utai kétfelé váltak, keresztezték egymást s én eljöttem, hogy végigkísérjem önt egy ismeretlen tájon. Halk, csendes zokogás verte fel a kis szoba csendjét, hogy ugy tetszett, miutha a kicsorduló könnyek egy összetört sziv boldogságát siratták volna el.