Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

A képviselőtestület tagjai közül többen hozzá szó lottak a tárgyhoz, mely után — a lemondást tudomásúl véve — nagy többséggel elhatározták, hogy a kegydij az 1896 ik évre szavaztatik meg, míg jövőre efelett a képviselőtestület évenként a költségvetés tárgyalása al kai mával a polgármesteruek világtalanságából keletkezett munkaképtelenségének és vagyontalanságának beigazolása mellett fog benyújtandó kérvénye alapján határozni; mert a képviselőtestület a polgármesternek a városi szolgálati ideje alatt bekövetkezett szerencsétlenségének következtében beállott munkaképtelensége és teljesvagyon talansága címén szavazza meg a kegydíjat; egyúttal a város joggal elvárja, hogy a kegydíjazott polgármester még ily, munkára képtelen állapota mellett is igyekeeik a város előnyét tehetségéhez képest mindenkor előmozdítani. A kegydíjösszeg nagyságát névszerinti szavazással döntötték el s az 37 szavazattal évi 500 forintban álla píttatott meg. Végül a képviselőtestület a lemondás ügyével kapcsolatban megkeresi a vármegye alispánját, hogy — mivel Kovács Károly polgármesteri állásától t. évi december 31 én megválik — a polgármester választása végett a képviselőtestületet mielőbb egybehívni szíveskedjék. Közegészségügy. Dr, Magin Károly kir. tanácsos, vármegyei t. főorvos, a vármeqye területén október hónapban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről, a követ kezö jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság október havi üléséhez : Az időjárás igen változatos volt, különösen a hónap második telében gyakori esőzések és erős szelek észleltettek a hőmérő alászállása mellett. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a légnyomás maximama volt 755.3 m/m., minimuma 730.4 m/m., havi közép 745.4 m/m. A hőmérséklet maximuma + 23.6° C, minimuma + 1.5° C, havi középérték + 10.4° C. A nedvesség havi középértéke 82%, a csapadékok összege 106.1 m/m. Szelek irányát illetőleg leggyakrabban volt észlelhető EK, azután DK és É. A közegészségi állapot általában kielégítő, sőt némely járásban teljesen kedvező volt. A perlaki járás kivételével mindenütt apadt a megbetegedések száma. A gyógykezelés alá került és nagyobb részben enyhén lefolyt kórnemek legnagyobb százalékát a légző és emésztő szervi bántalmak képezték; a váltóláz esetek száma tetemesen csökkent. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül a roncsoló toroklob 22 községben merült tel összesen 49 esettel ; ezek közül gyógyult 26, meghalt 13, ápolás alatt maradt 10; hasi hagymáz volt 11 községben 28 eset, gyógyult 21, meghalt 2, ápolás allatt maradt 5 ; vörheny 5 községben 25 eset, gyógyult 19, meghalt 1, ápolás alatt maradt 5; kanyarénak 1, vérhasnak és fültő mirigylobnak 2—2 esete, himlőnek pedig 3 községben 7 esete, amelyek mind gyógyulással végződtek. Boncvizsgálat összesen 10 esetben teljesíttetett, hatszor törvényszéki megbizatás folytán, négyszer pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okául a törv széki boncolatoknál négyszer szívszélhűdés (égés után), egyszer agyrázódás és egyszer elvérzés találtattak ; a rendőrieknél pedig volt egy fulladás, egy szervi szívbaj, egy szivhüdés és egy mérgezési gyomorlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből volt ötször. Súlyos sértés bejelentetett 4. Öngyilkosságot két egyén követett el ; mindegyik (Vörös Jáuos Kebelén és Vince József Bonczódtöldön) önfelakasztás által. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak nyolcz egyén esett áldozatává és pedig kut gázba fulladott meg 2 (Giber János és Polgár Lajos Keszthelyen), égési sebekhen halt meg 2 (Tüske József Radamoson, Feremzek Péter Kebelén), part ásáskor a leiomlott föld alá temet letett egy (Horváth György Keszthelyen), magasról leesve, agyrázódást szenvedett kettő (Lakatos János Kővágó-Ursön és Gyuranin Imre Mihovlánon) és gőzzel telt boros hordó szétrobbanása folytán koponyarepedést szenvedett egy. Elmekórnak két uj esete merült fel; a betegek egyike, mint csendes őrült, házi gondozás alatt hagyatott, míg a másiknak, mint közveszélyesnek, az országos tébolydába való szállítása iránt az intézkedések megtétettek. Útmutatás a névmagyarosításhoz. Közel tizenöt éve, alakult Budapesten egy társulat, melynek célja, hogy a magyar érzelmű és igen sokszor magyar anyanyelvű, de idegen hangzású nevet örökölt honfitársakat figyelmeztesse nevöknek magyar hangzásúvá tételére, mint oly dologra, melyben számtalan jeles hazánkfia, kivált a negyvenes é'vek óta, jó példával járt elől, melyben napról-napra többen követik őket s mely nek most már, ezredéves fennállásunk ünnepségének küszöbén, igazán megérkezett az ideje, mikor az 1881. évi XXVI. t. c. 21. §-a a névváltoztatás költségeit csaknem teljesen megszüntette, a gyakorlat annak útját minden szükségtelen akadálytól megtisztította. A siker, melyet a „Központi névmagyarosító Tár saság" fennállása óta lankadatlan buzgalommal bár, de szűken mért eszközeivel elért, számot tesz ugyan már most is, azonban szorosan véve nem tekinthető az másnak, mint épen szerencsés kezdetnek, melynek nagymérvű és egyre tágabb mederben való eláramlását nem hiszsziik. hogy legyen a nemzet sorsa és dísze iránt érdeklődő hazafi, aki a legnagyobb hévvel ne óhajtaná. Ez nekünk is hő óhajunk s hogy a cél eléréséhez csak egy homokszemmel is hozzá járuljunk, néhány sorban megadjuk a névmagyarosításhoz az útbaigazítást. A névmagyarosításhoz kivétel nélkül anyakönyvi kivonat (keresztlevél, születési bizonyítvány) kívántatik. Ha egy apának több gyermeke ugyanabba az anya könyvbe van bevezetve, akkor nem szükséges mindenik gyermekről külön anyakönyvi kivonat, hanem egy íven együtt mindnyájáról az úgynevezett „Családi értesítő" is elegendő. A bélyeg 50 krajcár minden nagykorú személy, valamint egész család után ; ha azonban nagykorú családtag is van, az után külön kell az 50 krajcárt fizetni. A törvény értelmében egy kérvényen többen is folya modhatnak, sőt egész községek is, azonban a bélyeg minden nagykorú után fizetendő. A külföldi anyakönyvi kivonatokra még külön 15 krajcáros magyar bélyeg teendő. A kérvényből — melyben a kérelmet nem kell indokolni — nem szabad kifelejteni az aláiráson és a lakáson kivül a foglalkozást. Szabad királyi és rendezett tanácsú városokban a tanácshoz, kis és nagyközségekben a járási szolgabíróhoz kel! intézni és beadni a folyamodványt, melyben az illető hatóság felkérendő, hogy a kérvényt pártolólag terjessze fel a belügyminisztériumhoz. Illetőséggel az 1886. évi XXII. t. c. 11 g-ának a) pontja értelmében mindenki ott bir, ahol két éven át lakik s adót fizetett. Kiskorúak mindig szülőiknek a lakóhelyén bírnak illetőséggel. Oly külföldi, aki öt éven át az országban, bár különböző helyeken, lakik, adót fizetett s valamely választási névjegyzékbe bejegyezve van : magyar honpolgári joggal bír. Fordul elő eset, hogy az apa kiskorú gyermekének megengedi a névmagyarosítást, de ő maga nem változtatja meg nevét. Ilyenkor legegyszerűbb, ha az apa folyamodik fia nevében. Kiskorú árvák szintén megmagyarosíthatják nevüket, melyhez az anya, mint természetes gyámnak, vagy a törvényes gyámnak a beleegyezése kívántatik. Itt is legcélszerűbb, ha a gyám folyamodik és pedig az illetékes árvaszékhez bélyegtelen kérvényen s ennek engedelmét kikéri, melynek megnyerése után lehet csak, annak csatolása mellett, a névmagyarosítást kérelmezni. A név szabadon választható, azonban kívánatos, hogy a név tapintatos és helyes választásánál úgy a nyelvnek törvényeit, valamint a szerénységet, aesthetikát stb. szem előtt tartsuk s legajánlatosabb ebben szak férfiaknak a nézetét kikérni. A m. kir. belügyminisztérium a vévváltoztatási engedél t a hivatalos „Budapesti Közlöny" ben hirdetteti ki, külön pedig az illetékes hatóságot is értesíti, e hatóság pedig a folyamodót mellékleteinek a visszacsatolása mellett. A hivatalos „Budapesti Közlöny" ép oly bizonyító erővel bir, mint bármely hivatalosan kiállított okmány. Tárgysorozat. Zalavármegye törvényhatósági bizottságának 1895 ik évi december hó 2-án és folytatva tartandó rendes közgyűlésén Jelveendő tárgyak sorozata : 1. Az 1876. évi Vl-ik t. c. 4. §-a értelmében a közig, bizottság választott tagjai sorából kilépő 5 tag, névszerint Eperjessy Sándor, Farkas József, dr. Gyömörey Vince, Koller István és Skublics István helyére, uj ta gok választása. 2. Az állandó választmány megalakítása 1896 tói 1898. évekre. 3. Az 1874. évi XXXHl ik t. c. 17. és 20. § ai alapján a vármegyei központi választmánynak 1896 tói 1898. évek re történendő újra alakítása. 4. Az 1870. évi XLI1. t. c. 38. és az ',892. évi XXVI. t. c. 1. ga alapján az állandó biráló választmánynak 1896—1898. évekre leendő újbóli választása. 5. Az 1896. évi XXI. t. c. 25. g a alapján az igazoló választmánynak 1896 évre történendő újbóli megalakítása. 6. A megyei nyugdíj intézet alapszabályainak 7. g a értelmében 6 évenként újból alakítandó nyugdíj intézeti kezelő választmányba 4 rendes és 1 póttag választása. 7. A községi jegyzői nyugdíj alap kezelő választmányba 9 választmányi tagnak megválasztása. 8. Az 1876. évi XIV. t. c. 163-ik g-a alapján a vármegyei közegészségi bizottság újbóli megalakítása az 1896 — 1898. évekre. 9. A nm. m. kir. belügyminisztérium az iránti le irata, hogy a szegények részére szükséges gyógyszerek árát 1896. évi január 1 tői kezdve a községi pénztárak viseljék. 10. Koller István megyei bizottsági tag indítványa Zalavármegyében egy önálló megyei mérnöki hivatal szervezése iránt. 11. Horváth Bertalan vármegyei árvaszéki ülnök kérvénye az ellene 27 frt 82. kr. iránt folyamatba tett kártérítési per beszüntetése iránt. 12. Horváth Bertalan és Zarka Zsigmond árvaszéki ülnökök kérvénye az ellenük 53 frt 99 kr. végett fo lyamatba tett per beszüntetése iránt. 13. Özvegy Rózsás Lajosné és Thassy Kristóf árva széki ülnök kérvénye az ellenük 32 frt tőke és járulékai iránt indított kártérítési per beszüntetése végett. 14. Nagymélt. keresk. minisztérium rendelete a a kéményseprési dijak leszállítása tárgyában kelt törvényhatósági határozatra. 15. A vármegyei árvaszék előterjesztése az orosztonyi árvatárnak Csárdi JáDOs és társai ellen tolytatott perében felmerült 41 frt 72 kr. ügyészi kiadás megtérítése tárgyában. 16. Ugyanannak előterjezstése Nyirő József gyenesdiási lakós árvaértéke tárgyában. 17. Mráz Nándor perlaki lakós felebbezése a folyó évi szeptember hó 29-én megtartott őrségi körjegyző választás ellen. 18. Kapolcs község kérvénye a Monostor Apáti és T.-Dörögdi körjegyzőségnek ujabb beosztása iránt. 10. Szepetnek és Sormás', továbbá PuIh és Petend községek közbirtokosságának a nyomásos gazdaság fen tartása tágyáben hozott határozatai jóváhagyás végett bemutattatnak. 20. Bakónak, Arács, Csopak és Balaton Kövesd, Pola, Bánok Szent-György, Bucsuta és Oltárcz községek közbirtokossági szervezési szabályrendeletei jóváhagyás végett bemutattatnak. 21. Dr. Mandel Pál országgyűlési képviselőnek, mint a Nagy Kanizsáról Letenye, Alsó Lendva és Mura Szombaton át Regede felé tervezett h. é. vasút előmunkálati engedélyesének kérvénye,) ezen vasútra megyei hozzájárulásnak megszavazása iránt. 22. Darás József okleveles gyógyszerész folyamodványa Zala-Egerszegen 3 ik gyógyszertár felállításának engedélyezése iránt. 23. Kiss Sándor okleveles gyógyszerész és Csabrendek község folyamodványa Csabrendeken gyógyszertár felállításának engedélyezése iránt. 24. Erdősfa, Tót-Szt-Márton, Petri Vente, Molnári és Tót Szerdahely községek képviselőtestületeinek a kör jegyző részére a fogyasztási adók kezeléséért jutalmat ajánló hatátozatai. 25. Petri Keresztúr község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítás tárgyában hozott határozata. 26. Sárosd község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazításra vonatkozó határozata. 27. Lesencze-Istvánd község képviselőtestületének a község tul.íjdouát képező regale kártalanítási kötvény eladása iránt hozott határozata. 28. Bánok-Szent-György község képviselőtestületének, községi ingatlan szerzésére vonatkozó határozata. 29. Turnischa község képviselőtestülete által a községi korcsmáknak szabadkézből való bérbeadására vonatkozólag hozott határozata. 30. Mura-Szerdahely község képviselőtestülete által a népiskola államosítása következtében elvállalandó kötelezettségekre vonatkozólag hozott határozat. 31. Kotor község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítást tárgyazó határozata. 32. Nagy-Kanizsán építendő uj közvágó hidra vonatkozó tervrajzok és költségvetés. 33. Zala Apáti község képviselőtestülete által köz ségi vagyonnak szabadkézből való bérbeadására vonatkozólag hozott határozat. 34. A vármegye tulajdonát képező zala-szántói épület egy részének eladására vonatkozó iratok törvényhatósági jóváhagyás végett bemutattatnak. 35. Az Alsó-Telekes és boldogfai ut ügyben megtartott helyszíni tárgyalásról felvett jegyzőkönyv bemu tattatik. 36. A megyei számvevőség előterjesztése egységes törvényhatósági és községi pótadó kivetési és lerovási főkönyvnek elfogadása iránt. 37. A megyei számvevőség Tapolcza nagyközségnek községi pótadó törlése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett bemutatja. 38. Néhai Gyalókai Rozália zombori örökhagyó által zalamegyei gymnasiumi tanulók javára tett 10.000 frtos alapítványra vonatkozó ügyiratok bemutattatnak. 39. A vármegyei számvevőség által megvizsgált köz ségi költségtervek és birói számadások törvényhatósági jóváhagyás végett bemutattatnak. 40. A Il-od országos és egyetemes tanügyi kongresszus rendező bizottságának megkeresése anyagi támogatás iránt. 41. Az országos magyar iskola egyesület elnökségének kérelme az egyesület segélyezése iránt. 42. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos s megyei tiszti főorvos Mike Anna sümegi lakósnak szülésznői oklevelét kihirdetés végett bemutatja. CSARNOK. Us Budavára. — Türükvilág Magyarországon. — Budapest, 1895. november 14. Lesz tehát jövőre két budai várunk. Az egyik a régi, túl a Dunán, a Lánczhiddal szemben, — ez az uj — most épülő király palotájával, függő kertjeivel, melancholikus csendjével. Két főpiacán farkas szemet néz egymással az ébredő nemzet zászlós honvédja, és egy elpusztult rendszer haldokló zészlóvivŐje. Ez a régi vár, és ma már mégis ez az uj. A régi bástyák csak itt ott látszanak inkább díszül, a régi bástyakapukat letördelte az uj nemzedék és a király palotáját nem a sánc védi, hanem a nemzet. A másik budai vár szintén most épül. Oda építik a kiállítás tőszomszédságába. E héten tették meg helyén az első kapavágást. S ez a másik, ez az uj budai vár, ez lesz a régi, az ősi vár. Os Budavára ! Maga e szó olyan, mintha üzenet volna a múltból. Mintha ez volna az az üdvözlet, melylyel a magyar nemzet dicsőséges múltja köszönti a jövő esz tendőben a szorgalmas jelent, meg megülve az ezredéves fennállás ünnepét, e nemzet minden kincsét odarakja a művelt világ elé : — íme ez vagyok ma ! S túl a modern kupolás csarnokokon, rámutat az ósdi viharlátta bástyafal közepén kiugró toronyra, melynek homlokán aranybetükkel van kiverve : Os Budavára büszkén ejtve a szót: — íme ez voltam a múltban ! A mult és a jelen. Modern értekezés a nemzet haladásáról a jelen versenyében, egy élni vágyó nemzet nemes harca a létért, melyben a fegyver az iparos szerszáma, a harcmező pedig a műhely. Ez a nemzeti kiállítás. A másik, Os Budavára, rege a múltból, mit csengő rimbe szedett a lantos dalosajka, s pengeti hozzá kobzán azt a mélabús danát, mely lágyan sir, ha szerelmét dicséri, de csattogó viharba csap át, ha vészben a haza. Ez a rege most válik valósággá. A kiállításon túl, az állatkert e célra szánt nagy területén, építik fel nemzeti dicsőséges multunk emlékére Os Budavárának egy részét, ugy ahogy állott harmadfélszázaddal ezelőtt, a török hódoltság utolsó napjaiban. Nagy gonddal, fárasztó tanulmánynyal, a mi elpusz tult mű történelmi emlékeink gondos és fáradhatlan