Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)
1895-09-01 / 35. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. ŐT! 35*lk Síáraáhox. az országos tárlatot kétségkívül meg lehat nyitói pontosan és fényesen, amint kívánja és előmozdítja ezt a sikert minden jó hazafi. Már meg lehet állapítani, hogy az ezredéves kiállítás sikerülni fog, mert mindenben meg vannak erre az előzetes teltételek és a mi külöDösen a természetszerűleg domináló igazi kiállást illeti, a tárlatnak e részében biztosítva van az egész ország számottevő ipari tényezőinek részvétele és az, hogy a kiállítók a legmagasabb ambícióval mennek erre a versenyre, mely egyúttal a fölemelő ünnepnek szintere is, a bemutatása egy viszontagságos ezredév küzdelme» haladásának és a próba arra, hogy meg tud már állani az ország a maga lábán, csak legyenek kormány térfiai és törvényhozói, akik a közgazdasági önállóságot követelni és elérni tudják. Bizonyára ennek a törekvésnek szolgálata vezette az ország gyárosait és iparosait, mikor túlnyomóan súlyos anyagi helyzetünkhöz képest nehéz ós nagy áldozatokat hoznak az ezredéves kiállításra, mert azt akarják, hogy a megjelenésük egyenkint és együtt impozáns legyen és hogy elérjék a kettős célt, melyet oly helycsen szem előtt tartottak. Azt, hogy a magyar ipart a maga nem kicsinyelhető értékében mutassák be a külföldnek, mely kétségtelenül tömegesen lesz képviselve az ezredéves kiállítás látogatói között és azt, hogy a magyar ipart bemutassák — a magyaroknak, kik még mindig elfogultak vele szemben és előnyt adnak a külföldi készítményeknek. Nagy szolgálat az, melyet a magyar iparosok tesznek ezen a kiállításon a közérdeknek és ezt természetesen méltányolni fogja a kiállítási igazgatóság, mél tányoini fogják a zsűrik teljesen önkényt, mindenkinek az érdeme szerint is az őt megillető mértékben, anélkül, hogy bárkinek is szüksége lenne valami közvetítésre, protekcióra, vagy éppen holmi milleniumi irodák, lapok támogatására, melyek már is gombamódra teremnek a fővárosban, hogy mindenféle címeken kizsarolják a hiszékeny közönséget. Mire megnyílik a kiállítás és megkezdődik Buda pestre a remélt népvándorlás, az ottani rendőrség kifüggeszti megint azokat az ösmert táblákat, melyekről feltűnő betűk hirdetik a világ minden nyelvén, hogy: „Óvakodjunk a zsebmetszőktó'L" De mi már most kifüggesztjük ezt a táblát és nem hangsúlyozhatjuk eléggé az érdekeltek előtt, hogy az Istenért: óvakodjanak már is azoktól a zsebmetszőktől, kik írott és nyomtatott körlevelekben ajánlkoznak az érdekeik képviselésére, kitüntetések szerzésére és min denre, amivel előleget, pénzt eszkamotirozhatnának ki a zsebeikből. Messze vagyunk még a kiállítás megnyitásától, de a tolvajok és szédelgők már is megjelentek az ő harcterükön, ahol megtámadják a becsületes és hiszékeny közönséget. Egymásra akadnak a fővárosban a kétes értékű vállalatok, melyek a kiállítók megzsarolására pályáznak, fölajánlván szolgálataikat, hogy a kiállítandó tárgyak számára a legjobb elhelyezést, az eladást, a kitüntetést biztosítják és ezért nem kérnek sokat, csak valamely szerény jutalékot és egy kis előleget; mert jól tudják ezek a szédelgő gazok, hogy semmi szolgálatot nem képesek tenni, hogy tehát csak egy bizonyos nekik, az az előleg, a mit ki tudnak zsarolni egy-egy hiu és hiszékeny embertől. Az avatottabb kiállítók már tudják, a többiek pe dig vegyék tudomásúl, hogy az országos kiállításon nincs szüksége protekezióra senkinek, sem a tárgyai elhelye zésénél, sem a zsűri ítélkezésénél, sehol. Ha valakinek jogos kívánságai vaunak, forduljon azzal a kiállítás igazgatóságához, mely mindenben eljár kötelességből és maguknak az érdekelteknek megtesz minden lehető szolgálatot, de természetesen elvből vissza kell, hogy utasítsa mindazoknak a szédelgőknek közvetítését, kiket találóan csak kiállítási hiénáknak lehet nevezni és akikre a fővárosi rendőrségnek kötelessége ügyelni, nehogy sikerrel folytathassák aljas kalózkodásaikat. Jól megértsék hát az iparosok : semmi, de semmi közbeujárásra nincs szükségük, legföllebb a kerületi bizottságokéra, vagy a saját helyi bizottságaik tániogatására, a mely nem kerül egy krajezárba sem. És ha e szerint akárki, akárminő ürügy alatt az iparosokhoz fordul, ha szolgálatait ajánlgatja pénzért, vagy ingyen ; ha szaklapot, kiállítási közlönyt, reklámot kinál : nehogy lépre menjenek és bár csak egy forintot is kidob janak képzelt szolgálatok tejében. Ellenkezőleg, még azzal se elégedjenek meg az üldözött kiállítók, hogy télre lökik a fosztogató nyomtatványokat vagy írásokat, hanem küldjék azokat vagy a kiállítás igazgatóságához, vagy a kerületi bizottságaikhoz, melyek kötelességükhöz képest üldöztetni fogják a szerencsét próbáló hiénákat és lehe tetlenné teszik nekik, hogy áldozatok kerüljeuek a körmeik közé. Nagy fontosságú dolog, hogy ezt az óvást tudomásúl vegyék és kövessék a vidéki kiállítók, mert ahol az ezredéves kiállítáj iránt elkedvetlenedés mutatkozott, mindenütt az 1885 ik országos tárlat drága emlékeire hivatkoznak az iparosok és kizsákniányoliatásnak ismét lődésétől félve, inkább távol maradtak most egészen. Egyszerűen rajtunk áll pedig, hogy megőrizzük magunkat a zsebmetszőktől, töleg mert azok csak levelekkel térnek hozzánk és csak rajtunk áll, hogy oe kotorázhassanak a zsebünkben. Egy elvet tanuljon meg az érdekelt közönség és ezzel meg van védelmezve minden szédelgés ellen. Az elv az, hogy a kiállítás igazgatósága és a zsűri előtt minden egyes kiállító képviselheti önmagát legjobban a saját becsületes értéke szerint, hogy tehát csak elrontja ügyét, ha akár milyen jogosultan képviseletre bizza magát, mely költséges és megszégyenítő is. Mert végre is kinőhettünk volna már abból, hogy a vakmerő zsebmetszők lefőzzenek bennünket és a mi pénzünkön ivott pezsgő mellett kikacagják a bolondságunkat. Hivatalos rovat. I. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy a képviselőtestületnek 1895. évi augusztus hó 24 én tartott rendkivüli közgyűlésén elhatároztatott, hogy az oly lakóházak után, a melyek az 1895. és 1896 ik években 1897. évi január hó l-ig oly helyeken építtetnek, a hol még eddig ilynemű építmény nem állott, a használatba vérei után addig, a meddig a magas államnál adómentességet élveznek, városi pótadóis engedélyeztetett. Zala-Egerszeg, 1895. augusztus hó 24 én. Kovács Károly polgármester. II. AZ 1S86 ik évi XXlI-ik t. c. 125. §-a értelmében ezennel közhirré tétetik, hogy Zala-Egerszeg rend. tan. város háztartásáról, valamint a város kezelése alatt álló összes alapokról az idézett törvény 111., 122., 123. és 124. §§ ai rendelkezéséhez képest 1896. évre elkészített költségelőitányzatok 1895-ik évi augusztus hó 31-től szeptember hó 14-ig bezárólag, vagyis 15 napon át a városháza tanácstermében nyilvános közszemlére kitétettek, mely idő alatt az érdekelt adózók azokat az esetleges észrevételek vagy felebbezések megtehetése céljából a hivatalos órák alatt betekinthetik. Zala Egerszeg, 1895. augusztus 31-én. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Dr. Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztert a zalavármegyei általános tanitói testület a nagy-gyülése alkalmával tartott bankettből táviratilag üdvözölte, mire a miniszter Svastits Benó főispánhoz a következő táviratot intézte: „A zalavármegyei általános tanitói testületnek szívélyes üdvözletéért kérem,tolmácsolja köszönetemet. A zalaegerszegi fögymnasium I. és Il ik osztályába való felvétel tárgyában az intézet igazgatója a következő hirdetést bocsátotta ki: Van szerencsém az idő rövidsége miatt ez uton értesíteni az érdeklődő szü löket, hogy a megnyitandó gymnásiumban a beírások szeptember hó 2., 3. és 4 én délelőtt 9—12 ig, a felvételi vizsgák pedig szeptember 1., 2. és 3-án d. u. 2—5-ig fognak megtaitatni a polgári iskolaépületében. Az 1 ső osztályba beírandó tanulók keresztlevél, oltási és iskolai bizonyítvány alapján vétetnek fel. Az évi tandíj, mely 4 részletben fizethető, 30 frt. Beiratási díj 4 frt. Azok a tanulók, kik a polgári iskola I-ső osztályából óhajtanak a gymnásium II ik osztályába felvétetni, kötelesek előbb a latinnyelvből és Európa földrajzából felvételi vizsgát tenni, melynek díja 10 frt. Bővebb felvdágosítást a gymnásium igazgatóság nyújt naponkint d. e. 10—ll-ig. Zala Egerszegen, 1895. augusztus 30-án. Tuczy János gymn. h. igazgató. Állandó választmányi ülés. A folyó évi október hó 1-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes köz gyűlésre az 1896. évi megyei költségvetés megállaptása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI. t. cikk 17. §-a értelmében folyó évi szeptember hó 11-én, ugyan a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 21 én mindenkor délelőtti 9 órakor Zala Egerszegen, az ujmegyeház gyűlés termében fog megtartatni. Kinevazes. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Fülep Imre mezőtúri ev. ret. tőgymuasiumi tanárt a zala egerszegi állami főgymnásiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. Tapolcza város képviselőtestülete legutóbb tartott ülésén a vadászati jogot gróf Deym Nándornak adta bérbe évi 500 frt bérért. — Dr. Singer Bernát, Redl Gusztáv és Steiner Lipót képviselők kérettek fel a minisztériumnál a polgári fiúiskolának még az 1895 6 ik tanévben megnyithatását küldöttségileg kérelmezni. — Előterjesztetett az 1896. évi költségvetési előirányzat 8.6-6 frt 25 kr. bevétellel, 20.198 frt 03 kr. kiadással, amelvet a képviselőtestület elfogadott s a hiányzó 11.511 frt 78 kr. községi pótlék utján fedeztetik, amely minden adó forint után 60 krajcárt tesz ki. Köszönet nyilvánítás. Özv. Farkas Dávidné úrhölgy Őnagysága a za'a-egerszegi ipartestület által rendezett tanoncmunkakiállítás alkalmával a jobb kiállító tanoncok jutalmazására 10 frtot volt szives adományozni, melyért fogadja az elnökség hálás köszönetét. Kinevezés. A vallás és közoktatáeügyi m. kir. miniszter dr. Klein Félix sümeghi községi reáliskolai rendes tanárt a nagyváradi állami főreáliskolához rendes tanárrá nevezte ki. Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Hosszú Albert segédtanárt a keszthelyi gazdasági tanintézettől a debreczeni gazdasági tanintézethez helyezte át. Gyásthir. Vettük a következő gyászjelentést: Gáspár Soma ugy a maga, valamint kiskorú gyermekei: Géza, Erzsike, Zoltán és Ernő, valamint Breisach Sámuel és neje szül. Weisz Julianna mint szülők s ezek gyer mekei : Vilmos, Lenke férjezett Fleischmann Zsigmondné és Miksa mint testvérek, ugysziutén számos rokonai nevében, mély fájdalommal tudatja, a forrón szeretett hitvesnek, az édes jó anyának, gyermeknek, testvérnek és rokonnak Gáspár Sománé szül. Grün Irén asszonyuak folyó évi augusztus hó 25 éu, déiután 2 órakor hosszas szenvedés után, életének 30. és boldog házasságának 9. évében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai folyó évi augusztus hó 27 én, reggeli 9 órakor Rákos Palotán, Vörösmarty utca 12. sz., gyász házból fognak a rákos palotai izr. sirkertben örök nyu galomra helyeztetni. Rákos Palota, 1895. augusztus hó 26-án. Legyen áldott emléke ! Kinevezés. A győri királyi itélő tábla elnöke Hence Ferenc zala-egerszegi lakós végzett joghallgatót a tábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki. Bankett. A Zalamegyei általános tanitóitestület közgyűlése alkalmából augusztus 27-én a gyűlés befejezésével az „Arany Bárány" vendéglő dísztermében bankett volt, amelyen száznál többen vettek részt. A megyei tanítóság bankettjét Svastits Benó főispán őméltóságán kívül szép számú tanügybarát tisztelte meg. A felköszöntők sorát főispán Őméltósága kezdette meg, poharát emelve az alkotmányos királyra, amit állva hallgattak meg és háromszor éljennel kisértek ; dr. Ruzsicska Kálmán dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterre, Margitai József Svastits Benó főispánra, Felméri Albert dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelőre, Hoffmann Móricz Gózony László vármegyei főjegyzőre, Balassa Benő a megjelent vendégekre, dr. Ruzsic&ka Kálmán a megyei tantestületre, annak volt elnökére Udvardy Igt.ácra és Margitai Józsefre. Gózony László dr. Ruzsicska Kálmánra, Kohn Izidor a közgyűlés elő adóira : Altmann Mór- és Békefi Elekre, dr. Ruzsicska Kálmán dr. Felber Arthurra, dr. Felber Arthur a tanítók ra, Svastits Benó Szigethy Antalra, Margitai József Udvardy Ignácra és az uj elnökre Felméri Albertre, dr. Ruzsicska Kálmán a plébánia képviseletében megjelent Schmidt Istvánra, Szigethy Antal a főispánra, a megyei tanítótestületre s annak volt elnökére, Udvardy Ignácra, Kovács Károly a megyei tanítótestületre, Felméri Albert a testület hölgy tagjaira — emeltek poharat. Körjegyző választás. Az elhalálozás folytán ürese sedésbe jött mura szerdahelyi körjegyzői állásra nyolc pályázó közül Besnyák Lajos választott meg szótöbbséggel. Iskola beszüntetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a zala egerszegi állami fögymnasium létesítése tárgyában a vármegyével és a várossal kötött szerződés alapján az 1895/6. tanévre a zala-egerszegi polgári fiúiskola első osztályát beszüntette. A zala egerszegi alsó fokú kereskedelmi iskolánál az 1895/6. tanévi beiratások szeptember hó 8-án és 15 én délután 2 órakor lesznek a polgári iskola földszinti helyi ségében. A szabályszerű tanítás syeptember 16-án veszi kezdetét. Tanitó választás. Hetésen augusztus hó 29 én töltötték be az elhalálozás folytán megüresedett tanítói állást. A két pályázó közül Tóth János padári tanítót választották meg. Tüzek. Augusztus hó 29-én délután : ,/ 4l órakor Sándorházán tűz ütött ki. Három lakóház égett el., A község lakóssága a távol fekvő réteken sarjú takarítással foglalkozott. Hogy az ingóság megmaradóit és a község legpagyobb része le nem égett, annak köszönhető, hogy a derék búcsú szent-lászlói önk. tűzoltó egylet gyorsan és teljes számmal megjelent a vészhelyén és 1 óra lefo lyás alatt teljesen lokalizálta a tüzet. Az épületek közül kettő biztosítva volt. Gyújtogatás gyanúja forog, fenn. Ugyan augusztus hó 25-én délután l órakor Szentpéterúrban is tüz volt; 13 lakhely égett el és több melléképület, gabona- s takarmánynyal; oly óriási szél-vész dühöngött a tüz kiütésekor, hogy pernyét e^y órányi távolságban fekvő köztégekben is lehetett találni. Augusztus 28-án Zala Apátiban volt tüz; itt is sok takarmány és gabona lett a tüz martaléka. Aranyárkelet pótlék szeptemberben. A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél vagy biztosításánál szedendő árkeletpótlék 1895. évi szeptember hóra a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyminisztériumával egyetértőleg 20' 2°/o"ban állapíttatott meg. Osztály sorsjátékok. A 1896-iki ezredéves kiállítás alkalmára a magas kormány a képviselőház előzetes határozata folytán osztálysorsjátékok rendezésére adott engedélyt, melyek elsője a folyó év október 16-ától I9éig egy királyi közjegyző és tanuk jelenlétében, Buda pesten nyilvánosan megejtendő húzásával veszi kezdetét. Az osztály-sorsjáték iutézménye nálunk még újdonság, de a külföldön már évszázadok óta divik s mindenütt szépen vált be. Tény, hogy a sorsjátéknak ez a neme bir a közönségre legnagyobb előnynyel, mert mindenki könnven számithatja ki nyerési esélyeit s oly mérvben vehet benue részt, a meunyire viszonyai megengedik. — Az osztály-sorsjáték-vállalat az állam felügyelete alatt áll, a sorsjegyek csakis a hivatalos névértékben adatnak el s csupán eredeti sorsjegyek léteznek, melyek mindegyikén a magyar cimer, az osztálysorsjáték -igazgatóság aláirása és a gyűjtődé cime áll, mely a sorsjegyet eladta. — A sorsjegyek már forgalombaa vannak és ti iintze Károly vezérügynök által (Budapest, Szervitatéi- 3) adatnak el. lokai Mor a „Röptében a nagyvilág körül" cimü diszmÜTOl. Mikor az Egyetértés kiadóhivatala ennek a disziuűnek magyar kiadását rendezte, tudta, hogy a mű szépsége mindenesetre általános rokonszenvvel fog találkozni, de oly fényes sikerről, a minőt e munka alig három hónap alatt elért, még álmodni sem merészkedett. Azóta a „Röptében a nagyvilág körül" meghódította Magyarország egész művelt közönségét s már eddig is annyi példányban forog közkézen, a mennyit Magyarországon elhelyezni a legtapasztaltabb szakemberek is egyáltalán lehetetlennek tartottak. Ez anyagi sikernél azonban sokkal többre becsülendő a fényes erkölcsi siker, a melyet a mű magyar kiadása aratott. Az ország minden részéből, művészektől és szakemberektől, tanügyi tekintélyektől és családapáktól, raűbarátoktó 1, szóval minden körből naponkint számos elismerő irat érkezik a kiadó hivatalhoz, a melyek közül a legtöbb éles szemmel észreveszi azt a nagy vívmányt, mely azáltal éretett el, hogy a magyar kiadásba egész sorozat magyar tárgyú kép vétetett be. Az eredeti angol kiadás és az ezt követő francia és német kiadások tudomást sem vettek arról, hogy Magyarország is van a világon, de az Egyetértés intézkedése folytán az ezután megjelenendő uj kiadások, igy a most folyó lengyel kiadásban is, valamint a netán ezután rendezendő uj angol, francia és német kiadásokban a magyar képek szintén helyet fognak találni. A regény
