Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-15 / 50. szám

XIY. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1895. december 15. 50. szám. i i Előfizetési dij: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 7 frt. Egy szám ára 70 kr. Hirdetmények : o hasábos petitsor egy szer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Hyllttér petit,sora 12 kr. társadalmi, közművelődési és gaásiati hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem killtliink vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala egerszegi ügyvédi kamara" és a „Kanizsai járási községi és körjegyzők egyletének" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Polgármester választás. Városunk a f. hó 12-iki polgármesteri választással új korszakot kezd meg. A betegsége miatt visszalépett Kovács Károly polgármesternek vezetése alatt lefolyt tizenegy évi időszak sokkal is közelebb áll hozzánk, semhogy ssiikséges volna hivatkozni a hivataloskodása alatt felmerült fontosabb eseményekre. Elég talán e korszaknak jellemzéseül felhozni : lázas tevékenységgel helyrepótolni százados mulasztásainkat, azonban figyelmen kívül hagyva, váljon városunk lakóssága megbirja-e az újítással járó anyagi áldozatokat. A jóakaratot az állásától visszalépő polgármestertől senki sem tagadhatja meg. A baj egyedül abban gyökerezett, hogy újításaival a város polgárságának vállaira majdnem elviselhetlen terheket rakott Az új polgármesternek, Botfy Lajosnak, akit a képviselő testület egyhangú lelkesedéssel polgármesternek megválasztott, feladata lesz városi háztartásunk megzavart egyensúlyát helyreállítani. Amily mértékben sikerül neki e kétség kiviil nagy és terhes munka : oly mértékben nő tekintélye és becsülése a polgárság előtt. * * * Szokatlan nagy számmal gyűltek egybe f. hó 12 én a képviselők a polgármestert választó gyűlésre. A küldöttség által meghitt Csertán Károly alispánt a terembe léptekor lelkesült éljenzéssel fogadta a képviselőtestület. Üilnöklő alispán üdvözölvén a szép számmal meg jelent képviselőket, elismeréssel szólott arról a jóindulatról, melylyel a lelépett Kovács Károly polgármester a város ügyei iránt viseltetett, arról az ügybuzgóságról, amelyet lépten nyomon tanúsított a város haladásának érdekében Hogy az eredmény nem telelt meg a közóhajnak, azt a körülmények okozták, amelyek azonban épen nem aka dályozhatják meg, hogy a város képviselőtestülete jóin dulátának és elismerésének kifejezést ne adjon lelépő polgármestere irányában. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a közgyűlés a kijelelő választmányba Háczky Kálmán és dr. Mangin A „Zalamegye" tárcája. Nehéz órák. A selymes fészek ábrándos csendjét nem zavarta semmi, csak egy kis madár éneke, mely felborzolta puha tollait s álmos tővel csicseregte a szerelem édes bús dalát. Poétikus szép alkonyat volt. Keresztül szűrődött az őszi napsugár hideg fénye a lefüggönyözött ablak rései között s bearanyozta a csepp asszony hullámos haját. Szép volt, olyan mintegy álomkép, de könyezett a szeme. . , Kicsiny vonagló kezeit félve engedte át az ifjúnak s szava búsan, bánatosan rezgett, a mint megszólalt : — Ha én mindent elmondhatnék magának, Zolti, a mi fáj, ha kipanaszolhatnám szivem szerint, a mi a lelkemet nyomja! — - Asszon ,om ... — Ne mondja nekem, hogy asszonyom. Látja, ez a szó is bánt, mert emlékezetembe hozza a multat, éle tem sivárságát. Aztá í ... ne vegye rosz néven tőlem, lássa, őszinte akarok lenni, tni jó barátok voltunk. Az ifjú ember lehajolt s ajkaihoz emelte a reszkető kezeket. — Nem, sohasem voltunk mi azok, Margit. — Soha ? — Sohasem. A mit én évek óta őrzök a lelkemben eltemetve mélyen, az több volt a barátságnál, több a szeretetnél, mert az őrület, rajongás volt asszonyom, átka, gyötrelme, kinzó szenvedése összetört szivemnek I A szép asszony nagy, könytelt szemeit fölemelte Erősdi Zoltánra s azután csendesen, zokogással lehajtotta fejét. Az énekes madár is elhallgatott a kalitban. Kinek danoljon, miről énekeljen, mikor itt akkora szomorúság lakik ? Károly képviselőket választotta, az alispán pedig a maga részéről Balaton Józsel és Skubilcs Imre képviselőket kérte fel s a kijelelő választmány működésének tartamára a közgyűlést felfüggesztette. A kijelelő választmány működését befejezvén, elnöklő alispán a felfüggesztett gyűlést megnyitja s jelenti, hogy a bizottság az egyedül jelentkező Botfy Lajos rne gyei első aljegyzőt és tiszteletbeli főjegyzőt jelelte ki, amit a képviselők lelkes éljennel fogadtak, mire az elnök Botfy Lajost megválasztott polgármesternek elnökileg kimoudotta. A küldöttség kiséretében megérkezett Botfy Lajos megválasztott polgármestert elnöklő alispán üdvözölte; hivatkozott a város súlyos pénzügyi helyzetére s azon reményének adott kifejezést, hogy az új polgármester vezetése alatt, akinek ismeri fáradhatlan buzgalmát és nagy takarékosságát, sikerü.lend a megzavart egyensúlyt helyreállítani; kérte a képviselőtestületet, hogy az új polgármestert ez irányú működésében támogassák. A megválasztott polgármesternek és a képviselőtestületnek éltetésével végezte beszédét. Az alispánnak zajos helyesléssel fogadott beszéde után Botfy Lajos a képviselőtestület gyűlésében letette a hivatalos esküt, mely után — meghatva a képviselőtestületnek oly impozánsul nyilvánult bizalmától, a következő beszédben fejezte ki egy részt köszönetét, más részt fejtette ki programmját; Tekintetes Alispán Ur 1 Mélyen tisztelt képviselő testület 1 A legbensőbb hála érzetével mondok mindenek előtt köszönetet a mélyen tisztelt képviselőtestületnek azon kitün • tető kegyes bizalmáért, amelynek ép most oly fényes ta nuságát adta irántam azzal, hogy városunk polgármesterévé megválasztani méltóztatott. Elnöklő alispán urnák szintén hálás köszönetemet nyilvánítom az imént elhangzott jóakaratú és ajánló szavaiért. Nem találom helyén valónak, de lehetőnek sem, a városunk további fejlődése, anyagi helyzetének javítása és a hivatalos ügyvitel terén követelt rend és pontosság által igényelt számos intézkedést felsorolni, azonban elmulaszt hatatlannak tekintem ez ünnepélyes alkalommal főbb vonásokban jelezni azokat a vezérelveket, amelyeket liivataloskodásom alatt szem elől téveszteni soha sem fogok. Ezek között első helyen kell említenem a józan ta karékosságot, amely városunk jelen kedvezőtlen pénzügyi viszonyainak megfelel, de másrészről annak hanyatlását nem eredményezi, sőt a fejlődési folyamatnak elkerülhet lenül szükséges elősegítése, núntegy pótlásáúl az erre kívántató pénzerőnek, a társadalmi erők segélyét óhajtom alkalmas módon igénybe venni. Intézkedéseimben menten minden melléktekintetektől, egyedül városunk érdeke, az igazság és tisztesség lesznek mindenkor kiindulási pontjaim. Szegénynek, boldognak egy formán készséges örömmel fogom jogos érdekét tettel vagy tanácscsal tőlem telhetőleg előmozdítani. A hivatalos ügyvitel terén pedig kitartó munkásság gal, jó példaadással és ha szükséges, igazsagossággal párosult szigor alkalmazásával fogok minél nagyobb rend és pontosság megvalósítására teljes erőmből törekedni. Tekintetes Alispán Ur ! Mélyen tisztelt képviselő testület ! Nehéz szívvel válok meg annak a tisztikarnak a kötelékéből s főkép annak igazságos, kitűnő főnökétől, kit, illetőleg melyet a vármegyénél töltött hosszas szolgálatom alatt nemcsak nagyrabecsülni tanultam, hanem köztünk a feltétlen bizalom és igaz baráti vonzalom is kifejlődött. Mégis a közbizalomnak engedve, lelkes és határtalan jóakarattal eltelten lépek polgármesteri uj hivatalomba, mely ha a tek. alispán ur és a mélyen tisztelt képviselőtestület részéről kellő istápolásban részesülend, mit szeretett városunk, úgy is, mint vármegyénk ősi székhelye érdekében ezennel tisztelettel kérni bátorkodom : nem kételkedem, hogy az óhajtott jó eredmény minden iránybau kitartással eléretni fog. Éljen tek. Csertán Károly úr, Zalavármegye alispánja és Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város mélyen tisztelt képviselőtestülete ! A többször éljenzéssel megszakított beszéd bevé geztével, elnöklő alispán a gyűlést bezárta. A képviselők az alispán lelkes éljenzése között oszoltak szét. Járási értekezlet. A sümegi járás megyei bizottsági tagjai közül huszonnyolcan f. hó 10 én, Gyömörey Vincze földbirtokos és közigazgatási bizottsági lag elnöklete alatt « megyei tisztújítás érdekében Sümegben értekezletet tartottak, a melyen a járás eddigi tisztviselőit : Fűzik Gyula főszolgabírót és Malatinszky Lajos szolgabírót ezen állásokra újra jelölték, azok megválasztását óhajtják és ezen óhajuk támogatására a többi járások bizottsági tagja t felkérik s netáni ellenjelöltek felállítása esetére mindannyian ezen jelöltjükre szavazni magukat kötelezték. A megyei központi tisztviselői állásoknál Csertán Károly megyei alispánnak ezen újbóli megválasztását örömmel üdvözölik, s ahhoz egyhangúlag hozzá járulnak. A főjegyzői állásra : uagy többséggel (4—24) Arvay Lajost óhajtják. I ső aljegyző Czukelter Alajos. II aljegyző Vi

Zy Géza III. aljegyzői állásra : Unger Kálmánt jelölik. — Szenvedünk mind a ketten asszonyom, — folytatta kevés idő múlva az ifjú s vergődő szivéhez szorítva a szép asszony fejét, eltakarta arcát a hullámos hajerdő leomló fürtéivel. — Itt hordjuk a lelkünkben az átkot s még csak a vigasztalásunk sincs meg, hogy vádolhassuk egymást. Együtt megyünk a kálváriára s elfojtjuk a panaszt, de azért tudjuk, érezzük, hogy a kereszt terhét ketten is viseljük. — A mig megtörünk alatta I — tördelte után a a csepp asszony s oda szoritotta két picike kezét a szi vére, mintha a megszakadástól féltené. Erősdi Zoltán átkarolta a derekát, fölültette ölébe, mint a pólyás, nevető gyermekeket szokás s szelid, vigasztaló hangon igyekezett elűzni arcáról a borút. — Azután nem gondolja Margit, hogy ebből a a nehéz, szomorú álomból valamikor ébredés is lehet ? — Ébredés, a mi álmunkból, Zolti ? — Hogy eljöhet egyszer az idő, mikor szabadon, édes szerelemmel borulhatunk egymásra ? — Ugy, ugv, — zokogta aszépasszouy s halvány vonásait beragyogta valami rózsás áttetsző pir. — Meséljen nekem a lehetetlenségről, délibábról, mely csak hazug képet mutat s megtörik az árnyban. Hiszen ez a sorsom. — Tehát még a reményt is kiöljük a lelkünkből, asszonyom ? — Azt is. Hitet, reményt, szeretetet, mindent, hogy ne maradjon semmi, a mi táj ! — S ha én fellázadnék a végzet sujtása ellen, ha szembe állnék sorsommal s ide ölelve a keblemre, az örök üdvösséget Ígérném egy csendes óra boldogságáért, még akkor sem követne engem? Volna ereje ahhoz, hogy kíméletlen kezekkel széttépje az oltár foszlányait, melyen saját képe ragyog? A szép asszony hirtelen kibontakozott az ölelő karokból és csengő, gúnyos kacagása felverte a termet. Tapsolt, nevetett, hogy a könnye is kicsordult belé, a szive pedig majd megszakadt utánna. — Na ez igazán poétikus szerelmi vallomás volt' Zolti. Ha ezt elmondja egy leánynak s még le is térdel hozzá . . . Az utolsó szavakat már Erősdi Zoltán nem hallotta, kifordult az ajtón s ment a nyüzsgő, zsibongó emberek közé, keresztül az utcán, egész város részeken s még akkor is mindig hallotta, tűiébe csengett egy szép asz szony gúnyos kacagása. Az a szép asszony pedig sokáig nézett utánna kisirt szemeivel Mikor azután már nem látta, akkor leroskadt a földre, összekulcsolta a kezeit s felszakadt lelkéből az utolsó sóhajtás: — Te tudod Istenem, hogy mennyire szeretem őt!... liilló Lajos. Tisza menten Irta : Gonda József. Gyurgyó, a vén kormányos, agyara közé szorítá makra pipáját s bodor füst felhőket eregetett a páratelt alkonyi légbe. Barázdás arcán a mély megilletődés nyomai látszottak, midőn hozzákezdett történetének elmondásához. Eleinte nem is figyeltem beszédére ; sokkal inkább leköté figyelmem a festői szép panoráma, mely szemeim előtt lebegett. A leáldozó nap ott égett, mint egy vérgolyó, a vizek fölött s aranyos csikókkal tarkítá a tajtékzó habok fodros felszinét. A parti füzes hervadt levelei a csobogó habokra peregtek, melyeket azután elkapott a bodros ár s úgy elnyargalt velők, mint forgószél az útszéli bogáncscsal . . . A vén Gyurgyó belemelegedett a történet elmesélésébe. — Akkor bolond az ember uram, ha másodszor nősül. Az én emberem pedig már harmadszor gyiirkőzött neki. Szép, fiatal menyecskét hozott a házhoz, a ki ugy Mai szamunkhoz fél iv melléklet van csatolva.