Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

rosaink irányadó köreinek is meditálni az eszme fölött s mozgalmat indítani annak megvalósítása érdekében. Kisebb méretekkel ugyan a kivitelben, de a nép-művelés, nemesítés célját tekintve, éppen olyan méretű eredménynyel működhetnének a vidéki népkaszinók is, mint majdan a fővárosiak. Vajha irányadó köreink mindegyike lelkesen karolná föl ezt az eszmét, mely a jelenlegi viszo nyok között beláthatatlan nagy erkölcsi eredményt ígér. Az állami auyakönyvvezetés tárgyában a belügyminiszter f. 1895. évi 58.000 IV— c. az. a. valamennyi vármegye közigazgatási bizottságához a következd körrendeletet intézte : „Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-eikk 11. §-a szerint az anyakönyvvezetőknek és helyet teseknek a belügyminiszter által megállapított tiszteletdíjak az államkincstár terhére esnek. — Hasonlóképen az államkincstár terhére szolgáltatja a belügyminiszter az anyakönyvvezetéshez szükséges összes nyomtatványokat és Űrlapokat (1894. évi XXXIII. t.-cikk 31. §-ának első bekezdése). Egyéb dologi kiadások azonban községi terhet képeznek (1894. évi XXXIlI. t.-cz. 31. § ának második bekezdése.) A végből, hogy ezen most érintett községi terhet képező dologi szükségletekről 1895. évi október hó 1-ső napjára, a mely napon az állami anyakönyvvezetők működésüket megkezdik, teljesen gondoskodva legyen, a következőket rendelem : Azok a dologi kiadások, melyekről a községeknek kell gondoskoduiok, a következők : 1. Az anyakönyvvezető részére a hivatalos helyiségnek szolgáltatása, annak a szükséges bútorokkal és felszerelési cikkekkel ellátása, továbbá a hivatalos helyi ség tütéséről, világításáról és a szolgálatról való gondos kodás. 2. Az anyakönyvvezető hivatalos pecsétjének, a házasságkötésnél való közreműködéssel megbízott anyakönyvvezető által a házasságkötéskor használandó hivatalos jelvények (nemzeti szinü vállszalag az ország címerével), nemkülönben az anyakönyvi kerületi beosztásra tekintettel készült helységnévtárnak beszerzése. 3. A házassági kihirdetések kifüggesztésére szolgáló, lehetőleg sodronyszövettel védett tábla beszerzése, illetőleg készíttetése. Ezen dologi kiadásokat illetőleg részletesebben a következőket találom szükségesnek megjegyezni: 1. Az anyakönyvvezető hivatalos helyiségének jó karban és tisztességes bútorzattal kell ellátva lennie; a helyiséget kívülről „Magyar királyi anyakönyvvezető" telirással kell ellátni s a felírás alatt a hivatalos órákat lel kell tüntetni. Ha az anyakönyvi kerület székhelyét képező községben megfelelő hivatalos helyiség ellátása legyőzhetlen nehézségekbe ütközik, az 1894. évi XXXIH. t.-cz. 15. § ában megjelölt közvetlen felügyelő hatóság ideiglenesen megengedheti, hogy az anyakönyvvezető hivatalos helyiség gyanánt saját magánlakását használja. 2. Tekintettel arra, hogy az anyakönyvvezetők hivatalos pecsétjének, valamint a házasságkötéskor általuk hasznalaudó hivatalos jelvénynek egyformának kell lenni, nevezetesen ugy a pecséten, mint az érintett jelvényen az ország címerének teljesen hiteles alakban kell ellőállitva lennie, ezen első alkalommal, úgy ezen, valamint a tömeges beszerzés utján elérhető pénzügyi szempontokból is, célszerűbbnek tartottam a pecséteket, valamint jelvényeket is összesítetten szerezni be és ezek innét fognak megkül detni. A pecsétet (bélyegző állandó festékpárnával) darabonként 1 frt 50 krért, a házasságkötésnél használandó jelvényt darabonként 5 tr 50 krért sikerült beszerezni. Hasonlóképen saját hatáskörömben gondoskodtam a rendeletemre az orsz. statistikai hivatal által készitett célszerű helységnévtárnak az összes anyakönyvvezetők részére való megküldéséről. A helységnévtárnak, mely első részében az ország anyakönyvi kerületek szerinti beosztását, második részében pedig a községek betüsoros jegyzékét tartalmazza, s minden egyes község mellett annak lélekszámát, anyakönyvi kerületi, közigazgatási járási, járásbirósági beosztását és postai összeköttetését is feltünteti, — árát 2 frtban szabom meg. — A törvényhatóság területén működő összes anyakönyvvezetők pe csétjét, házassági jelvényét és az általuk használandó helységnévtárt legkésőbb folyó évi szeptember hó 15-ig az alispánnak megküldetem. Az alispán feladata lesz az összes pecséteket és házasságkötési jelvényeket gondosan megvizsgáltatni és a helyeseknek talált példányokat haladéktalanul rendeltetési helyökre juttatni, a hibás pél dányokat pedig, amennyiben a szállítandók közt ilyenek találtatnának, hiánypótlás végett azonnal visszaküldeni. Hasonlóképen azonnal rendeltetési helyökre juttatandók a helységnévtár példányai is. A szállítmány megérkezésétől számított 14 napon belül az átvételről és minden egyes darabnak rendeltetési helyére juttatásáról, illetőleg egyes daraboknak visszaküldéséről hozzám az alispán kimerítő jelentést tenni köteles. 3. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-c. 52. § a szerint a házasság kihirdetése az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében és a községházánál nyilt helyen 14 napig tartó kifüggesztéssel történik. A kihirdetés kifüggesztésének céljára lehetőleg sodrony szövettel védett külön tábla szolgál, melyet ezen felírással kell ellátni: „Házasulók kihirdetése." Ily tábla alkalmazandó az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében és minden községházán. Az előadottakhoz képest felhívom a közigazgatási bizottságot, hogy : 1. intézkedjék, hogy minden egyes anyakönyvi kerület székhelyén az anyakönyvvezető részére szükséges hivatalos helyiség a jelen rendeletben körülirt kellékeknek megfelelŐleg folyó évi október hó l ére az anyakönyvi kerületet képező községek által rendelkezésre bocsáttassék ; 2. intézkedjék, hogy a pecsét és a helységnévtár árát minden egyes anyakönyvi kerület illetőleg az abba t tartozó községek, a házasságkötési hivatalos jelvény árát pedig minden egyes házassági anyakönyvi kerület, ille tőleg az abba tartozó községek a házi pénztárba oly időben fizessék, hogy az illető három rendbeli szállítmányoknak az alispánhoz megérkezése és az alispán által való átvétele után az összes költség hozzám egy összeg ben késedelem nélkül felterjeszthető legyen ; 3. intézkedjék, hogy minden egyes házassági anyakönyvi kerületben a házassági anyakönyvi kerületbe tartozó községek által az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén, azon kivül minden egyes községben az illető község által a községházán a házasságok ki -hirdetésére szolgáló, lehetőleg sodronyszövettel védett tábla alkalmaz tassék. Több községből álló anyakönyvi illetőleg házassági anyakönyvi kerületekben a közös dologi kiadások meg osztása iránt a közigazgatási bizottság az 1894. évi | XXXIII. t.-c. 31. § ának negyedik bekezdése aiapján járjon el." A közigazgatási bizottság intézkedése e rendelet alapján. A belügyminiszter fennebbi rendelete a közigazgatási bizotteág julius havi ülésén felolvastatván, ennek alapján a közigazgatási bizottság a járási főszolgabírókat a következőkre hivja fel : 1.) A minisztérium rendelete az anyakönyvvezető részére szükséges helyiség és annak felszerelése tekintetében tüzetes utasítást tartalmaz. M'nthogy a vármegyében az anyakönyvi kerüieti beosztás a községi beosztással annyiban teljesen egybevág, hogy minden anyakönyvi kerület székhelye egyszeresmind községi vagy körjegyzőségi székhely is; és minthogy úgy a törvény, mint a végrehajtási utasítás értelmében nincs kizárva, hogy anyakönyvvezetői hivatalos helyiségül a körjegyzői hivatalos helyiség hpsználtathassék, ennélfogva a helyiség kérdése általában nem fog különös nehézségekbe üt kőzni. A járási tőszolgabirák feladatává teszi a közigazgatási bizottság, hogy ezeknek figyelembe vételével intézkedjenek, hogy az anyakönyvvezető részére a kerület községei minden tekintetben megfelelő helyiségről s annak felszereléséről gondoskodjanak; különösen pedig tekintettel a végrehajtási utasítás 18. § a intézkedésére, mely szerint szigorúan tiltva van az anyakönyveket és a hozzájuk tartozó iratokat egyéb községi íratok közé helyezni el, utasítsák a kerületeket az anyakönyv vezetők számára megfelelő szekrények beszerzésére. 2.) Intézkedjenek továbbá, hogy a házassági kihirdetés céljára szolgáló, lehetőleg sodrony szövettel védett táblát minden anyakönyvi kerület és azon kivül minden község beszerezze. Ebbeli intézkedéseik pontos végrehajtását tanúsító tüzetes jelentéseiket a járási íőszolgabirók í. é. szept. 15 ig terjeszszék fel a közigazgatási bizottsághoz s ezen jelentésük mellett terjeszszenek fel kimu tatást arról, hogy az anyakönyi kerületek székhelyein hol vannak az anyakönyvvezetők hivatalos helyiségei tűzbiztos épületekben elhelyezve és hol nincsenek ? 3.) A pecsét és helységnévtár, valamint a hivatalos jelvénynek a rendeletben meghatározott árát, összesen 9 frtot, az anyakönyvi kerületek községeitől vegyék be és f. évi szept. 1 ig az alispánhoz terjeszszék fel. 4.) Több községből álló kerületekben a közös dologi kiadások a törvény 31. § a 4 ik bekezdése szerint a községeket lélekszám szerint terhelik. Amenyiben a községek között az említett alapon a hozzájárulás a közös meg egyezéssel megállapítható nem volna, a kivetés eszközlése végett a közig, bizottsághoz a szükséges adatokkal felszerelt jelentés lesz teendő. Zala-Egerszeg és Nagy-Kanizsa rend. tan. város tanácsai utasíttatnak, hogy a belügyminisztérium rendelete szerint reájuk háramló teendőket, figyelemmel a járási főszolgabíróknak adott jelen utasítás rendelkezéseire, szintén pontosan foganatosítsák. Vasúti tisztképző tanfolyam A kereskedelemügyi miniszter intézkedése folytán a f. 1895-ik év szeptember 1 én veszi kezdetét Budapesten a IX ik vasúti tisztképző tanfolyam, amelynek célja és feladata azoknak az egyéneknek a szakszerű kiképzése, akik a vasúti vállalatoknál a forgalmi, kereskedelmi és távirdai szolgálatban, mint hivatalnokok, alkalmazást kivánnak nyerni. E tanfolyamon a következő tantárgyakat fogják előadni: vasúti építmények és berendezések, vasúti távíró szolgálat, vasúti forgalmi szolgálat, vasúti kereske delmi szolgálat, vasúti földrajz, a vasutak fejlődésének a története, vasúti jog- és törvényisme, vasúti számtan és könyvvitel, anyag és áruisme, németnyelv, francia nyelv. Az előadások hetenként összesen 30 órára terjede nek és d u. 3 órától esti 8 óráig tartanak. Tanfolyam hallgatókul oly 18. életévüket betöltött, testileg is alkalmas, feddhetetlen magyar állampolgárok vétetnek fel, kik valamely iőgymnásiumot vagy főreáltanodát, vagy azokkal egyenlő rangban álló kereskedelmi vagy katonai tanintézetet sikerrel végeztek és az előirt érettségi vagy zárvizsgát megfelelő eredménynyel letették, valamint azok, kik a cs. és kir. hadsereg, vagy a m. kir. honvédség tényleges állományában szolgáltak és a tényleges vagy tartalékos tiszti vizsgát sikerrel letették. A tanév egyhuzamban 10 hónapon át tart, melynek be fejezte után a hallgatók vasúti szolgálatra képesítő bizonyítványt nyarnek. Beiktatási dij fejében mindenki 10 irtot tartozik fizetni; a tandíj pedig 60 frtban van meg állapítva. Azok, kik szegénységük alapján a tandíjfizetés alól magukat felmentetni kívánják, ez iránt beiktatásuk alkalmával, de legkésőbb a beiktatást követő 8 nap alatt az 1895-ik évben kiállított és hiteles adatokra támaszkodó szegénységi bizonyítványnyal felszerelt és a tanfolyam igazgatóságánál benyújtandó külön kérvény nyel folyamodhatnak. A felvétel iránt kellőleg felszerelt és bélyegzett folyamodvány átnyújtható, vagy bérmentve beküldhető a tanfolyam igazgatóságához (Budapest, VIII. kerület, Luiher-utca 3.) f. évi augusztus 5 tői 20-ig, a személyes jelentkezés és beiktatás pedig kezdődik augusztus 27-én és tart bezárólag augusztus 3l-ig; a később jelentkezők felvételre többé igényt nem tarthatnak. Oly egyének, kik középtanodai tanulmányaik teljes befejezése után .önkénytes minőségben tettleges hadkötelezettségüknek tesznek eleget és igy csak szeptember hó végén bocsáttatnak el a katonai kötelékből, feltéve, hogy a tanfolyam igazgatóságához eziránt kellő időben folyamodnak és egyébként is a rendes kellékekkel birnak, a mennyiben a megszabott hallgatók legnagyobb létszáma azt megengedi, szintén fel fognak vétetni az esetben, ha kötelezik magukat, hogy a tanfolyamra legkésőbb folyó évi október 5-én bevonulnak. A nyilvános rendes hallgatók közül 80 egyén a jövő tanév 10 havi tartama alatt, tehát szeptember 1 tői junius 30-ig utólagos havi részletekben egyenként havi 24 frt, tehát 10 hóra 240 írtnyi ösztöndijban részesiilend, mely ösztöndíjnak élvezetében az illetők mindaddig megmaradnak, a mig szorgalom, előmenetel és magaviselet tekintetében a tanfolyam szabályszerű követelményeinek megfelelnek. Pályázni lehet ezen ösztöndíjas állásokra vagy a tanfolyamra való felvétel iránti kérvény benyújtásával egyidejűleg, de külön ugyancsak a tanfolyam igazgatóságához cimzendő kérvényben, melyben hivatkozás tör ténjék arra, hogy a szükséges okmányok a le Ivétel iránti kérvényhez csatoltattak ; — vagy a tanfolyamra történt felvételről (aug. 23. táján) nyert értesítés után legkésőbb szeptember hó 5 ig. További felvilágosítást a postadíj beküldése mellett , készséggel megad a vasúti tisztképző tanfolyam igazgatósága. Országos kereskedelmi congressus. Az 1896-ik évi ezredéves nemzeti ünnep alkalmából országos kereskedelmi congressus tartása van tervbe véve ; az ország kereskedőihez az alábbi társulatok és testületek a következő felh iiást intézik az ügy támogatása érdekében : „Magyaroszág 1896 ban üli meg ezredeves fenn állásának nemzeti ünnepét. Hazafias lelkesedéssel készül ez ünnepre az ország minden hű fia. Az ünnepély kimagasló részét az ugyanakkor rendezendő ezredéves kiál'ítás képezendi. Ezzel fogja a magyar nemzet újból tanúsítani, hogy közgazdaságának fejlettségi foka méltán biztosít neki kiváló helyet Európa művelt államai között. A kiállításon a kereskedelem Í6 először vesz részt közvetlenül egy külön kereskedelmi-, pénz- és hitelügyi csoportban, amely bizonyára méltán fog sorakozni a kiállítás egyéb csoportjaihoz. De részt vesz a kereskedelem közvetve is a kiállítás minden egyes ágazatában, amenynyiben a magyar kereskedelem és a magyar kereskedő a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem érdekeit mindig és mindenkor kapcsolatotosaknak tekintette és ismerte fel, mert a magyar kereskedelem mindenkor áldozatkész és lelkes hive volt a közgazdasági érdekközösség és érdekegység nagy elvének. A kiállítás ujabb kedvező alkalom lesz arra, hogy a kereskedők is ne csak puszta szemlélői legyenek a közgazdaság fejleményeinek, hanem hogy az észleltekbe! levonva azokat a nagy tanulságokat, amelyek azokból a magyar kereskedelem által teljesítendő feladatokra vonatkozólag nyilvánulni fognak, áldásos hivatásuknak teljesítésére ujabb szempontokat és irányeszméket me rítsenek. Ezen alkalmat felhasználandónak véljük arra, hogy a magyar kereskedelmet érdeklő fontosabb kérdéseket szakszerű megbeszélés tárgyává tegyük, hogy eképpen azok tekintetében a kereskedői közvélemény országosan alakuljon és nyilvánuljon, irányt adhasson és érvényre juthasson. Ezt az által hisszük legsikeresebben elérni, ha a magyar kereskedők a kiállítás évében egy országos kereskedelmi congrossust rendeznek. Az országos kereskedelmi congressus eszméje a kereskedelmi miniszter urnák tudomására hozatván, Ő Nagyméltósága a kereskedői congressus egybehivását a maga részéről is helyeselte. Ezek után az ország kereskedelmi testületeihez, egyleteihez és Ö3szes kereskedőihez azon kérelemmel fordulunk, hogy ezen congressus! hazafias lelkesedéssel támogatni szíveskedjenek. A congressus előkészítése akként van tervbe véve, hogy azon esetre, ha a kellő részvétel jelentkezése által annak létesítése biztosíttatik, a tárgyalás alá bocsájtandó kérdések és az egész programm megállapítása s a congressus szervezése egv, e célból az ország kereskedelmi testületeinek és egyleteinek kiküldötteiből ós ugy a székesfőváros, valamint a vidék legkiválóbb kereskedőiből alakítandó nagy bizottságra fogna ruháztatni. Anélkül, hogy a tárgyalandó kérdések tekintetében a részt venni szándékozók által teendő javaslatoknak és a nagy bizottság elhatározásának elébe vágni akarnánk, csak a kereskedelem országos szervezésének, az iparpár tolás állandósításának, a keleti kereskedelem emelésének és a hiteltörvényhozás terén létesítendő reformoknak nagy kérdéseit emeljük ki egyebek között, mint olyanokat, melyek immár megértek arra, hogy egy kereskedelmi congressus napirendjére tűzessenek. A kiállítási bizottság elnöke, a kereskedelemügyi miniszter úr, ezen congressus részére a viteldíjak és a kiállítási belépti-díjak mérséklését helyezte kilátásba és a congressus megtarthatása végett, annak az ünnepélyek csarnokát bocsátandja rendelkezésére. A congressus rendezésével felmerülendő költségek (u. m. porto, nyomtatványok, jelvények stb.) a résztvevők által fizetendő tagdíjakkal fognak fedeztetni. Azok összegét