Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

lássák, mit, hogyan és minő hajlékban mutat be Magyar ország ezredéves ünnepén. S amig ők sorra vették az épülő és nagyrészt már elkészült pompás palotákat (amelyeket mi már régebben leirtunk), amig ők bámulattal tele jártak egyik csarnoktól a másikig, s folyton gyara podott az érdeklődésük, egyre hangzott ajkukról az cd ismerés, — addig mi próbáljuk meg egy pillantást vetni a jövendőbe, hogy meglássuk azt is, ami még nincsen, ami csak készül, ami csak tervben vagy papirra tett elhatározásokban van meg. Ne nézzük most Magyarország produktiv erejének leendő megnyilatkozását; mellőzzük pár pillanatra a nagy munka komoly részét, amelyet ugy is látni, megvizsgálni, tanulmányozni kell majd mindenkinek; hanem lássuk, minő szórakozást, mulatságot, látványosságokat nyújt majd a nagy közönségnek az ezredéves kiállítás. Itt lesz elsőbben a megnyitás nagy napja. A király és az egész királyi család és vele a nemzet sorsának intézői legelőbb a Mátyás király templomába mennek imádságra. Az ország első főpapja imádkozik velők a hazáért, ujabb dicső ezer évet kérve az egek urától ennek a sokat megszenvedett népnek. Innen pompában és díszben átvonulnak az uj parlamet épületébe, széles e hazának legnagyobbszerü, leghatalmasabb palotájába, hogy a király a maga személyében megnyissa az országgyűlés két házát. Most ezer éve Pusztaszeren is azzal kezdték meg a honalapitást, hogy fejedelem és nemzet hűséget fogadtak egymásnak, s a legdrágább kincset, az alkotmányt biztosították. Ezer évvel utóbb ismét hű ségi esküt tesznek egymásnak : az alkotmányos király és az alkotmányszerető nemzet. Ezután lesz az ezredéves kiállítás megnyitása. Maga a legmagasabb védnök, ő felsége a király, nyitja meg a kiállítást a történelmi csarnokban, az épületeknek ama részében, amjly legjobban emlékeztet Árpád korára, a hol a honfoglaló magyarok emlékét mutatják be. S a királyon kivül ott lesznek a királyi hercegek, az udvar, az országnagyok, mindenki, akiuek rangja, neve, dignitása vau. S mind bejárják a kiállítást, amit összehord egy nagyratörő, nagyratennett nemzet, hogy bemutassa ezai éves dicső múltját, ujabb ezer évre jogosító fényes jelenét. De itt csak a látványosságokról ak arunk ezúttal beszélni. Szóljunk hát pár sz óval Vágó Pál hatalmas tervéről, amelyet a nagy közö nség bizonyára meg fog valósítani. A megelevenedett história, ezer év eleven története fog előttünk elvonulni. Mind, ami csak nagy és emlékezetes, dicső é3 példát mutató a nemzet múltjában, kacagáuyos Árpád délceg leventétől a közelmúlt nagy térti linak és nagy tetteinek koráig : az ott lesz ellőttünk híven, pompában és a multak dicsőségével. Nincs nemze t a világon, amely hasonlót mutat hatua! Azalatt a télesztendő alatt, amig a kiállítás tart, száznál több országos és nemzetközi kongresszsust ren dezuuk. Ezeknek javarésze olyan, a mely a nagy közönséget is közelről érdekli, amely látványosságokkal, felvonulásokkal, versenyekkel, mutatványokkal jár. Ilogy csak többet ne emlitsüuk, ilyenek a tűzoltók, tornászok vasparípások, atléták, lövészek találkozói. S a sportünnepek egész hosszú sora fűződik hozzájuk. Lovas , atléta-, torna-versenyek lesznek. Kocsikorzók és kocsiversenyek, lovasjátékok, harci játékok s ki győzné felsorolni mind, mikor majdnem minden hétre esik majd kettő-három. S mindezekhez csatlakozik az állandó látványosságok egész sora. Csak a javát említsük. A kiállítás korzója már 1885 ben a nagy közönség legkedvesebb tartózkodó helye volt. Hát még jövő esztendőre ! Egy eleven virágkiállítás lesz ez a korzó, ahol nem cserepekbch, hanem a szabadban, bokrétaszerü csoportokban ültetve matatják be a legpompásabb dísznövényeket, amiknek termelésére a hazai műkertészet képes. S e pompás helyen, gyönyörű kis pavillonban, egyre szól a zene, S mikor a sétáló közönség a villamos lámpák nappali fényében járkál a csodaszép kertben, egyszerre elsötétedik a lámpások fénye s tündéri színpompában gyul ki a fonta ne lumineuse, az elektromos szökőkút. Toronymagasra szöknek fel a vastag vízsugarak s ahogy csiilogó gyöngyszemekben újra lehullanak, ez'T, pompásnU pompásabb színre festik a rejtett villámos gépek. Messziről ugyanekkor elektromos tűzijáték gyö nyörködteti az embereket, egy uj, még pedig magyar találmány, amelyet csak a kiállításon látunk meg legelőször. S még néhány látnivaló lesz ! A ballon captiv. a melyet napjában egyszer kétszer feleresztenek a széditő magasba, a hol katouai gyakorlatokat végeznek a ballon kezelésére kirendelt katonák. Az óriás kerék, a mely egész vasúti waggonokat emel háromszáz méter magasra s onnan látják majd az emberek a kiállítás városát, parányi mértékben, mint a madár a messzeségből. ^ Az aquanum, az ideszállitött tengerfenék, a hol a valósághoz hiven, elevenen látjuk majd a tenger csodálatos életét, a soha nem látott állatokat, húsevő virágokat, s azt az elképzelhetetlen világot, a mely a tenger mélyében él, mozog. Közel lesz ehhez a kinetoskop, Edison mesés találmánya, amely megeleveníti a képeket s a mozgást totogratálja 1c a villamosság hatalmával. Vonatok vág tatnak, bennük eleven, mozgó, cselekvő emberekkel ; egy lóverseny játszódik le előttünk, a hogy a starter indít, a lovaik lábra kapnak, szédületes hajszában vágtatnak, hogy izgató végküzdeiem után diadallal vezessek be a nyertes lovat az ujjongó tömeg közt az istállóba. S ezer más ilyen jeleuet, mind eleveuen, színesen, természetes mozgásban. _ . Említsük-e még a kiállítás faluját, ezt a miniatűr Magyarországot minden népév.d, minden vidékével ? A l.ofbenne látjuk az embereket tájék, Dimzetiség, vidék szerint • a házukat, szokásaikat, viseletüket, bútorukat, ruhájukat. Ahol lakodalmak, búcsújárások, torok lesznek ; szüret, tollfosztás, tengeri hántás, fonó csakúgy, mmt a nép életébeu a valóságban. Ahol nemcsak mi ismerjük meg, s ha érdemes, eltanuljuk a más vidékek szokásait, hanem megmutatjuk a külső országoknak és az idegenekMelléklet a „ZALAMEGYE" 1895. évi 42-ik számához. nek : milyen a magyar nép, milyen az élete, milyenek a szokásai, erkölcsei. Még nagyon sok ilyen felsorolni valónk akadna de, talán egyszerre elég volna ennyi. Jövőre szólunk a többiről. A pénzügyi bíróság határozatai. Az 1894. évi XXVI. t. c. 22. §ának az a rendelkezése, mely szerint a fslebbviteli beadványtól járó egész bélyegilleték az első példányon rovandó le, a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t. c. hatályba léptét megelőzőleg hozott határozatok elleui beadványokra, bár ezek már az utóbb idézett törvény hatálya alatt nyújtattak be, nem alkalmazható (1895. é. 6.494. sz.) Városok által alkalmazott felesketett mezőrendőrük — fegyveradó alól mentesek (1894. é. 6.479. sz. Közkereseti társaság feloszlása esetén arra a vagyon ra nézve is történik illeték alá eső átháramlás, melyet a társaság valamelyik tagja saját betéte fejében vesz át a társaság vagyonából (1895. é. 5.078. sz.) Családi leszármazás igazolása céljából magánszemélyek által kiállított családi értesítők (törzsek) nem minősíthetők anyakönyvi kivonatoknak (1895. é. 6.384. szám.) Az illetéki dijjegyzék 89 tétel B. 2. a) pontjában foglalt „közkereseti társaság" elnevezés alatt nem a kereskedelmi törvény 64. § ában emiitett kereseti társa ságok, hanem egyáltalán minden nyilvános számadásra kötelezett oly vállalatok értendők, melyek részvényekből álló alaptőkével alakulnak (1895. é. 5.553. sz.) A kisajátitásról szóló 1881. évi XLI. t. c. 63. §-ában megállapitott bélyeg- és illetékmentesség az egész kisajátítási eljárásra vonatkozván, az ebből kifolyó kártalanítási eljárásra is kiterjed (1895. é. 5.635. sz.) Kielégítési végrehajtás foganatosítását elrendelő végzés elleni felfolyamodás az illetéki dijjegyzék 13 tétel IV. 14. pontjában megállapitott bélyegilleték alá esik (1895. é. 5.498. sz.) Ha a perköltség viselésének kérdése a megitélt eskü letételétől van függővé téve, az eskü letételére jelentkezett fél azonban az esküt — az ellenféllel való kiegyezés reményében tényleg le nem teszi s letételét elhalasztja: ily esetben illetékszabályok szempontjából perköltségben elmarasztalt s Ítéleti illeték viselésére kötelezett félnek tekintetik (1895. é. 5.563. sz.) Ha valamely szeszfőzde vállalat üzemét a három évi adókivetési időszakon belül, nagyobb főzőkészülékek és gőzkazánok felállítása által kiterjeszti s ennek meg felelően a helyiségeket is nagyobbítja, a már jogerősen kivetett III. osztálvu keresetadó nem emelhető (1895. é. 5.884. sz.) Ha a váltóügylet létre nem jön, a váltón lerótt bélyegilleték, az illetéki szabályok 101. § ának ánálógiája szerint visszakövetelhető (1895. é. 6.268. sz.) Zálogjognak megszüntetése céljára kiállított törlési nyugtán lerótt II. fokozat szerinti bélyegilleték vissza nem érinthető azon a cimen, hogy később szabályszerű belyeggel ellátott külön nyugta is ki lett állítva (1895. é, 5.105. sz.) Tanárok által más tanintézeteknél tartott előadásokból húzott oly tiszteletdijak, illetve jutalmak, melyek állandóság jellegével nem birnak s előre megállapítva nincsenek, IV. oszt. keresetadó tárgyát nem képezik (1895. é. 3.977. sz.) Ha nagykorú örökösök a hagyaték megnyiltától számitott 90 napon belül, tehát a hagyaték bejelentési határidő lejárta előtt, a hagyatéknak birói tárgyalását kérik, ily esetben a hagyatékot illeték szabás végett külön bejelenteni nem kötelesek (1895. é. 3.570. sz.) Erdőőr lakása épen ugy, mint cseléd vagy gazda sági lakás, házadó alá nem esik (1895. é. 5.159. sz.) Mindazokban az esetekben, melyekben az illeték kiszabása ellen felebbezés birtokon belül lett beadva és a másodfokú végzés ellen szintéi birtokon belüli feleb bezésnek van helye, ilyen azonban tényleg be nem adatik — az illeték csakis az utóbbi felebbezés határidejének utolsó napjától számitott 15 nap lefolyta után hajtható be végrehajtás utján (1895. é. 4.886. sz.) Váltó meghosszabbítás cimén csak akkor követelhető illeték, ha a törvényben előirt alakszerű meghosszabbítási záradék a váltóra rá lett vezetve, mig hallgatólagos meghosszabbítás cimén ily illeték nem követelhető (1895. é. 5.261. sz.) Segédlelkészek adóköteles jövedelmének megálla pitásánál az őket megillető eltartás évi eggenértéke az adóalaphoz hozzá számítandó. Helyi, megyei és vegyes hirek. Képviselőtestületi Ülés. Városunk képviselőtestülete f. hó 26 án rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozatába felvétettek : Az 1896. évi költségelőirányzat tárgyalása ; a jogügyi bizottság véleménye a város és a közkórház közötti viszony rendezése tárgyában ; a város tulajdonát képező körkemencének bárbeadása tárgyában határozathozatal; a róin. kath. templom orgonájának ki javítása iránt intézkedés; az önkénytes tűzoltó egylet tagjainak kérelme, hogy gyermekeik az elemi iskolánál a tandíjfizetés alól mentessenek fel; az iskola és cigány utcában lolyóka, illetve csatorna építése tárgyában határozathozatal ; a helypéuzszedési jog bérbeadása iránt intézkedés; az italmérési és fogyasztási adók miként leendő kezelése iránt intézkedés; Nyikita György áll. végrehajtónak városunk területén a mult évben teljesített végrehajtói munkálatokért való megjutalmaztatása tárgyában határozathozatal; a korcsmákról, sörházakról és pálinkamérésekről alkotott szabályrendelet előterjesztése; Botfy Lijos képviselőnek indítványa a katonai lakbérosztályzat tárgy áben. "A zala egerszegi állami fógymnasium épületének tervrajzát a vallás- és közoktatásügyi miniszter megküldötte ugy a főgymnasiuiu tanári karának, mint a városi hatóságnak abból a célból, hogy arra vonatkozólag észrevételeiket megtehessék. A városi hatóság kiadta tárgyalás végett a középitészeti bizottságnak, mely f. hó 16 án délután 3 órakor tartott ülésében foglalkozott tüzetesen az ügygyei s elhatározta, hogy feliratilag kérni fogja a minisztertől a tantermeknek 13 ról 14 re felemelését, hogy a görögöt pótló tantárgyak tanítására külön tanterem legyen; továbbá, hogy még egy muzeum terem legyen; petróleum motor alkalmaztassák a világitásnál és a vizvezetéshez; központi fűtés alkalmaztassák s amenyiben ez nem volna keresztül vihető, a tervben levő vaskályhák helyett cserépkályhák legyenek a tantermekben ; a folyosókon vizvezetéki csapok alkalmaztassanak ; a főépület, valamint a szárnyépületek alatt pincék legyenek a fa elhelyezésére; a természettani szertárból a természettai tanterembe egy, vassineken mozgatható asztal készülék állittassék a tanszerek könnyebb beszállíthatása végett; végül ruhatár legyen a gyermekek felső ruhái számára, megfelelő számú fogantyúkkal ellátva. Kinevezés. Festetics Tassiló gróf Hertelendy Béla nagy kanizsai ügyvédet, volt orsz. kédviselőt, urodaliui ügyvédévé nevezte ki. Iskola megnyitás Csáktornyán. Folyó hó 17-én nyitotta meg Zakál Henrich iskolaszéki elnök az újonnan szervezett polgári leányiskolát. Megnyitó beszédében hálás köszönettel emlékezett meg dr. Wlassics Gyula vallásés közoktatásügyi miniszterről, a kerület országgyűlési képviselőjéről, ki azáltal, hogy a tanítónők fizetését biztosította, lehetővé tette ezen rég érzett hiány orvoslását. Megemlékezett dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőről, kinek buzgalma és az ügy iránti lelkesedése tette lehetővé e rég óhajtott eszme megvalósítását. Megemlékezett Csáktornya város áldozatkészségéről, mely a magyar népnevelés érdekében erejét fölülmúló áldozatot hoz. Az uj intézményre az Ég áldását kérve, azt megnyitott, nak nyilvánította s átadta rendeltetésének. Ezután Pálya Mihály igazgató beszélt az intézet rendeltetéséről s fontosságáról, kivált itt a határon, hol az missziót teljesít; mert a leány növendékek szivében a népiskola által föl élesztett hazaszeretet lángja, — ha felsőbb kiképzés végett sokszor nem rokonszenves érzelmű külföldi zárdákba kerülnek — könnyen kialhatik. Hogy mily égető szükség volt ez intézetre, mutatja, hogy a nem rendes időben megnyílt intézet két osztályába 48 leánytanuló iratkozott be. Kérte a szülők támogatását. Végül a növendékeket szorgalomra buzdítva, az első 1895/6. tanévet megnyitottnak nyilvánította. Keszthely város képviselőtestülete f. hó 19«én rendkívüli ülést tartott. A tárgysorozatban a felső leány iskolának állami polgári leány iskolává alakítási ügye is szőnyegre került. Ez ügyben a miniszterhez küldöttséget meneszteuek, mely átnyújtja a város feliratát. Áthelyezés, vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Péntek Farka.? és Péntek larlcasné született Szüszek Gizella keszthelyi államilag segélyezett községi polgári fiu . illetve felső leányiskolái rendes tanítót és tanítónőt eddigi minőségben a turóc szentmártoni állami polgári leányiskolához helyezte át. Jubiláló pénzintézet. A nagy kanizsai takarékpénztár részvénytársaság folyó hó 27 én tartja 50 éves fennállásának ünnepét. Ez alkalomra Tripammer Gyula intézeti igazgató megírta az intézet 50 éves történetét, melynek adataiból telemütjük, hogy az intézet alakulásakor annak választmányi tagjai közt voltak Csányi László és Deák Ferenc. Az intézet 1858• tói kezdve 48.546 frtot áldozott hazafias, kulturális-, köz-és jótékony célokra és 50 éves fennállásának alkalmából 500 frtot oszt ki a város szegényei között; egy létesítendő árvaházra 5.000 frtot adományoz, mely mindaddig tőkésíttetik, mig az árvaház tényleg létesül; 1000 — lOOO frtos alapítványt tesz a nagykanizsai lőgymnásium- és felső kereskedelmi iskolánál jó viseletű, szorgalmas tanulók megjutalmazására. Félszázados múltjának maradandóbb I i emlékét a derék intézet nem is állíthatott volna. Alsa fokú kereskedelmi iskola segélyezése. A keszthelyi kereskedelmi társulat és az ottani tanonciskolái bizottság elnöke a soproni kereskedelmi- és iparkamarához azzal a kérelemmel járult, liogy alsó fokú kereskedelmi iskoláját, melynél a f. tanévben nyílik meg a harmadik osztály, anyagi támogatásban részesíteni szíveskedjék. A kamara szeptember 19 én tartott közös ülésén tárgyalta a kérvényt s a keszthelyi alsófokú kereskedelmi iskola részére az 1895/t3. tanévre 50 frt segélyt szavazott meg. Tanítói közgyűlés. A Szombathely egyházmegyei róin. kath. tanító egyesület zala-egerszegi köre őszi közgyűlését folyó hó 24 én tartja Z d i-Egerssegert. Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszter Fekete Géza okleveles tanítót a muraszent-kere>zti állami elemi iskolához rendes tanitónak kinevezte. Kinevezés. A zala egerszegi pénzügyigazgatóság Kohn Aladár középkereskedelnii iskolát végzett keszthelyi lakóst díjtalan adóhivatali gyakornok jelültté nevezte ki. Önképzőkör. A keszthelyi fógymnasium ifjúsága nak önképzőköre f. hó 13 án alakult meg az 1895/6. tanévre. Az önképzőkört Pákor Adorján főgymnasiumi tanár fogja ez uj tanévben i* vezetni. Az ifjúság részéről elnökké lieishoffe

1' Ileaső VIII. o. t., főjegyzővé Laky Lajo3 VII. o. t., aljegyzővé Madár Kálmán VIII. o. t , főkönyvtárnokká Steífier Lajos VII. o. t., alkonyvtárnokká Sípos Géza VII. o. t., pénztáruokká Granling Elemér VII. o. t. választatott. Unghváry László hírneves 121 holdas czeglédi gyümölcsfaiskolájának mai számunkban is megjelent hirdetésére midőn a nagy közönség szives figyelmét felhivjuk : egyúttal jeleztük azt is, hogy biztos tudomásunk szerint Unghváry László féle gyümölcsfaiskola telep egyike a legmegbízhatóbb gyiiinölcsfacsemete beszerzési helynek, honnét hiteles fajú, szép növésű, rendkívül gazdag gyii • kérzetü életerős csemetét é? vadoncot, kitünűen csórna I golva, igen nagy mennyiségben s a legolcsóbb áron ' kaphatni. Igen nagy előnye a faiskolának az is, hogy