Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)
1895-10-06 / 40. szám
és üdvös harmónia színvonalára emelkedhetnék. Mert soha és sehol sem fognak találni a haladottság magasabb fokán olyan egyéneket, akik a forma jogát el nem ismernék ; de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fotma kedvéért a lényeg erkölcsi ereje, fontossága egyszerűen a legendák világáé legyen. Megyei közgyűlés. 1895. évi október hó 1. 2-án. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt évi rendes közgyűlését f. hó l én s folytatólag f. hó 2 án tartotta a bizottsági tagok nagyszámú részvétele mellett. Elnöklő főispán őméltósága üdvözölvén a bizottság tagjait, örömének adott kifejezést, hogy oly szép számmal jelentek meg a közgyűlésen, melyen a tárgysorozat szerint több fontos ügy nyer tüzetes elintézést. Megemlékezett Soós Pongrác sümeghi és Kostyál Ferenc perlaki járási főszolgabíróknak anyakönyvi felügyelővé történt kineveztetésükről s tekintve, hogy az első 16, a második 15 éven keresztül volt a vármegye fáradhatatlan tevékenységű tisztviselője és mindkettő ezen hosszú időn át hivatali kötelességét közmegelégedésre töltötte be, az elnöki inyitványra a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki mind két távzó tisztviselőjének elismerését azzal, hogy erről jegyzőkönyvi kivonatban értesltendők. Majd raegem lékezett elnöklő főispán a mai nap fontosságáról, amennyiben a szentesítést nyert egyházi törvények végrehajtása mai nappal veszi kezdetét s az ég áldását kivánta azok üdvös foganatára. — Majd egy hódoló tettre hivta fel a közgyűlés fig> elmét és határozását. Ugyanis ő felsége koronás királyunk f. hó 14-én Budapestről a miniszterelnök kiséretében Zágrábba megy, mely alkalommal a szomszédos vármegyék küldöttségét is legkegyelmesebben fogadja ; hogy a testvér nemzet ünnepében résztvegyünk, indítványozta, hogy ez alkalomból a vármegye törvhatósági bizottsága hódoló küldöttséget küldjön, amit a köz gyűlés egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elfogadott. Végül egy szomorú kötelességet rótt le elnöklő főispán, tudatva József főherceg nagyreményű fiának, László főhercegnek váratlanul bekövetkezett gyászos elhunytát. Bár a gyász eset idején ülésezett közigazgatási bizottság részvétiratot küldött a mélyen sújtott fenséges családnak s egyúttal a megdicsőült ravatalára diszes koszorút helyeztetett a vármegye nevében, mégis sokkal is mélyebben van be véve a magyar nép szivébe József főherceg irányában mindenkor hőn érzett szeretete és törhetlen ragaszkodása, semhogy ind'tványba ne hozza, miszerint a vmegyének a gyászeset felett mélyen érzett részvéte a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíttessék. Az inditványt, melyet a közgyűlés állva hallgatott meg, egyhangúlag elfogadták 8 állva hallgata meg a közgyűlés József főhercegnek a vármegye közönségéhez intézett meleg hangú válaszát a közigazgatási bizottság részéről küldött részvétiratra. Főispán őméltósága ezután felhivta a közgyűlést a tárgysorozat értelmében az üresedésbe jött sümeghi és perlaki járási főszolgabirói állásoknak választás utján való betöltésére, mely célból megalakittatott a kijelölő választmány, melybe tagokul a közgyűlés Szabó Imre, dr. Gyömörey Vince és Bogyay Máté bizottsági tagokat választotta, mig a bizottságba főispán őméltósága által tagokul meghivattak Skublics Gyula. Eperjessy Sándor és Barcza László bizottsági tagok. A kijelölő választmány sümegi főszolgabírónak Fűzik Gyula sümegi szolgabirót jelelte ki, akit a közgyűlés zajos éljenzés közt egyhangúlag sümegi járási főszolgabírónak megválasztott. A perlaki főszolgabirói állásra Kovács Rezső készt helyi, Csesznák Ödön alsó-lendvai és Mayer István zala egerszegi szolgabirók jeleitettek ki ; busz tag Írásbeli kérelmére a névszerinti szavazás elnökileg elrendeltetett. Az egyik szavazatszedő küldöttség Skublics Jenő elnöklete alatt Orosz Pál és Farkas József, a másik szavazatszedő | küldöttség Koller István elnöklete alatt dr. VizlendvayM József és Varga Lajos bizottsági tagokból állott. A sza-| | vazás befejeztével a szavazatok összeszámláltatván, kibír .. dettetett a szavazás eredménye, amely szerint Kovács Rezső 105 szavazattal Csesznák Ödön 93 és Mayer István 62 szavazata ellenében perlaki járási főszolgabírónak megválasztatott. Ezután a közgyűlés a megüresedett két szolgabírói állást töltötte be, egyhangúlag megválasztván ez állásokra a kijelölő választmány előterjesztésére Malatinszky Lajos IV-ed aljegyzőt és Pálfy Lászlót; a főispán jogköréhez tartozván a szolgabirók beosztása, e jogát nyomban a választás után a közgyűlésben gyakorolta, Malatinszky Lajost a sümeghi és Pálft'y Lászlót a keszthelyi járásba osztván be. Végül a megüresedett IV-ed aljegyzői állásra a kijelelő választmány jelelése alapján Unger Kálmán választatott meg, sziutén egyhangúlag. A választás befejeztével a megválasztott tisztviselők a közgyűlésben a hivatalos esküt letették. Felolvastatott a belügyminiszter leirata, melyben felhívja a vármegye közönségét, hogy az általános tisztujitásnak az év vége előtt leendő megtartása iránt kellőkép intézkedjék. Ezzel kapcsolatban felolvastatott az állandó választmány javaslata, melyhez képest a tisztujitó közgyűlés napjául december 17-ike, a decemberben tartatni szokott rendes közgyűlés napjául december hó 2-ika tüzetett ki. Koller István bizottsági tag szólalt fel ezután, kérdést intézvén az alispáni jelentésben foglalt szarvasmarha betegség felől, a betegség elfojtása érdemében tett hatósági intézkedésekről, — továbbá az alispáni jelentésből kivehető nagymérvű útadó hátralékról. Csertán Károly alispánnak felvMágitó felszólalása után az útadó hátralék megszüntetése végett a közgyűlés utasítja a megyei számvevői hivatalt, hogy az útadó hátralékot községekként tüntesse fel s e kimutatások a járási főszolgabiráknak azzal küldetnek ki, hogy a hátrálékoknak az év végéig szigorú behajtása iránt saját hatáskörükben a szükséges intézkedést tegyék meg. Az állattegészségügyben az állandó választmány javaslatához képest a törvényhatóság megkeresi feliratilag a belügyminisztert, hogy a még hiányzó két járásban járási állatorvosi állás szerveztessék s ugy e két állatorvosnak, valamint a jelenleg létező tiz állatorvosnak javadalmazása 500 frtban és 200 frt utiáltalányban állapíttassák meg. Vadnay Gyula bizottsági tag szintén az alispáni jelentéshez szólva, kifogásolja az egyes alapoknál előforduló nagymérvű hátralékokat; szólt a peronospora pusztításáról s a peronospora ellen való védekezés tárgyában kiadott megyei szabályrendelet szigorúbb végrehaj fásáról; az alapok kapcsán megemlékezett a nemesi pénztárról, kifogásolva, hogy a szóban forgó alapot kezelő választmány működéséről, az évi számadásról s annak eredményéről a közgyűlés nem nyer tudomást. Ugy elnöklő főispán, mint az alispán s a vármegye főjegyzője fejtegették a nemesi pénztár jogi természetét, az azt kezelő választmány működési korét s hogy statumai értelmében a közgyűlésnek működéséről beszámolni nem tartozik. — A peronospora ellen való védedezés sikerének biztosítása végett főispán őméltóságának javaslatára megkeresi a közgyűlés a vármegyei gazdasági egyesületet, hogy hegységekként egy-egy tagját bizza meg e részben az ellenőrzéssel, akik a tapasztalandó mulasztásokra esetről-esetre felhivnák a hatósági közegek figyelmét. Olvastatott a belügyminiszter rendelete az 1896. évi megyei költségvetés elkészítése és felterjesztése tárgyában, ezzel kapcsolatban a vármegye 1896. évi költségvetés tervezete, melyet az állandó választmány ama javaslatával, hogy a vármegyei főszámvevő fizetése 200 írttal felemeltessék, a közgyűlés elfogadott, ellenben a tapolcai egyik szolgabírói állás megszüntetése tárgyában tett javaslathoz nem járult; a központban szükséges ötödik jegyzői állás szervezése tárgyában a beliigyminisz tert feliratilag megkeresi. A betegápolási költségek fedezésére szükséges pótadó 1896. évre 2 3/||, l )/<i ban, a katona beszállásolási pótadó a Azzal eltűnik a konyhában. Az apa boldog; meg van elégedve. Tetszik a leánynak az a fiatal ember. Végre valahára még is találkozott valaki. Kezeit megelégedetten dörzsölve, arczán édes mosolylyal a szobába lép. — No hallja doktor ur, — kiált már az ajtóban. — Ez aztán a hódítás! Leányom el van ragadtatva. Azt mondja, ily okos, kedves fiatal embert még nem is látott. Egészen el van ragadtatva. A fiatal ember egy kissé elpirul. * Ebéd után az urak fekete kávé mellett politikáról beszélnek. Kzt már a divat úgy hozza magával. Addig a leány anyjának rakosgatni segít. Három óra leié kijelenti a doktor ur, hogy végtelen nagy sajnálkozására még az nap haza kell utaznia, mert sürgős teendői, tárgyalása, számtalan ügyei Az apa boldogan mosolyog. De ha megengedik, jövőre, tán egy hét múlva, is mét teszi tiszteletét — A házi ur karon fogja. Egész büszke erre a fővárosi ügyvédre, a ki leányát a „tekintetes" czímmel fogja boldogítani. A vonat egy óra múlva indul, hát épen még anynyi idejük van, hogy a kertet megtekinthesse. Együtt mennek le. A hosszú akácfa-sorban anya és apa" egy kissé hátra marad. Ennek igy kell lenni ; a fiatalok hadd beszélhessenek maguk. Az akácák rég elvirágzottak. Itt ott már egy sárga levél fáradtan támolyog alá. Barna lepkék el-ellebbennek ; virágot keresnek és nem találnak mást, mint halvány piros őszirózsát az ut szélen. A többi mind elhervadt már, elvitte, elszaggatta őket a közeledő ősz könyörtelen szele. — Nagysád, — szólal meg a fiatal ember, — engedje, hogy valamit mondjak, mielőtt távoznám^ Nem akarok köznapias lenni, nem akarom untatni, csak azt engedje, hogy megmondjam, milyen mély benyomást, gyakorolt Ön én reám. Nem ismerek magamra azóta Do nem akarok köznapias lenni ; — csak azt tudom, hogy szivemben végtelen szomorúságot érzek, ha rá gondolok, hogy el kell hagynom e kedves helyet. Ön meg fog en gem érteni, tudom. Szabad tehát kérdeznem : un ismeri jövetelemnek okát? A leány hallgat. Fejét lehajtva jár mellette s csak vállát vonogatja. — Tehát, ha tudja, Nagysád, mielőtt távoznám, — mondja meg, kérem, mondja, szabad e remélnem ? Szemeit kérdőleg függeszti a leányra. Meglátszik rajta, hogy nagyon várja a feleletet. Amaz egy másodperezre feltekintett, aztán fejét még jobban lecsüggeszti. Halkan, de határozottan mondja: — Nem ! A fiatal ember ijedten megáll. Mintha arczul csap ták volna. Aztán összeszedi magát. — Nem? Miért nem? Miért? — Mert nem szeretem. — De Nagysád, gondolja meg. Ön tönkre tesz en gem, ha „Nem"-et mond. Csak tréfát üz belőlem, ugy-e bár ? Hangja ideges, kérő, végül majdnem követelő lesz. — Nagysád tönkre tesz; értsen meg, értsen meg! ismétli, minthogy a leány még mindig fejét csóválja. — Hallgasson meg ! A leány feltekínt. Szája körül gúnyos mosoly lebeg. — Tönkre teszem? Hát pénzem épen kisegítené? Gyorsan, meggondolatlanul felelt a másik : Igen. Még maradna is ... azaz hogy — nem a pénz végett ! — hanem — értsen meg. De a leány tisztán lát. — Ertem, — szól, — Ön zavarban van, nagy pénzzavarban. Adósságait egy félig-meddig jó párti által ház és házosztályadóra 37 l 0°/,-t>an, m iS a több i adónemre 3V l 0% ba n állapitatott meg. Előterjesztetett a belügyminiszter rendelete a közigazgatási járások és kir. járásbíróságok területi beosztásának összhangba hozatala tárgyában. A közgyűlés — Gózony László vármegyei főjegyzőnek tüzetes és az egész ügyet teljes megvilágitásba helyező előadói javaslatában "foglalt érvekre támaszkodva — feliratilag megkeresi a belügyminisztert, hogy a felolvasott rendeletben contemplált fő óhajnak a szent-gróthi, pacsai és novai politikai járások megszüntetése nélkül elég nem tehető, ez pedig csakis a közigazgatás végleges szervezésével volna eszközölhető s nem most, mikor csak pár hó választja el a vármegyét a nagy választó közgyűléstől ; az alsó lendvai és letenyei járásokban létező és a miniszteri leiratban felhozott anomáliák megszüntetésével az egyéb ként is elég nagy alsó lendvai politikai járás jelentékenyen növekednék, mig a letenyei annyira kisebbednék, hogy létjogosultsága veszélyeztetnék ; a tapolcai járás 20 községének B. Füreddel együtt Veszprém vármegyéhez csatolásába a történelmi traditiónál fogva sem mehet bele a vármegye; csupán Szent Péterurnak a za'a-egerszegi, Nyiráduak a sümeghi és Szent Liszlónak a letenyei járásbírósághoz való csatolása volna keresztül vihető anélkül, hogy a politikai beosztást tekintve akadály merülne fel. Mivel a balatoo gőzhajózási részvénytársaságban különigazgatósági taggal a vármegye —akereskedelmügyi miniszter leirata szerint — magát nem képviselteti, a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a társaságot segélyező három vármegye által választandó igazgatósági tag választásába nem megy bele. A vármegye által a kiállítási faluban létesítendő zebeczkei ház építésére megszavazott 2000 frtot az országos bizottság megkeresésére a közgyűlés a szükségletnek magfelelő 2650 frtra emelte föl. A közgyűlés tudomásul vette a megyei árvaszék jelentését, hogy a gyámoltak és gondnokoltak tőke pénzei után a f. év első felére a közös kamat kulcsot 4%-ban állapította meg. Soós Pongrác volt sümeghi és Kostyál Lerencz volt perlaki főszolgabiró nyugdij igényének tentartása iránt benyújtott kérelmének a közgyűlés helyt adott. Zala-Egerszeg városnak a mezőgazdasági bizottság szervezésére vonatkozólag alkotott szabályrendeletét a közgyűlés jóváhagyta. Sümegh község képviselőtestülete által az ottani közfürdő tárgyában, és a tapolcai községi vadászati jog szabad kézből való bérbeadása tárgyában hozott megfeíebbezett határozatokat a közgyűlés jóváhagyta, mig Schwarcz József csopaki lakósnak kis biróvá történt megválasztása, Légrád község képviselőtestületének segédjegyzői állomás szervezése tárgyában hozott megtelebbezett határozatokat megsemmisítette. Szepetk és Hervatfa községek egyesítése tárgyában, Hetyefö község vadászati jogának szabad kézből való bér beadására vonatkozó községi határozatok jóváhagyattak. A Badacsony Tomajtól Fülöpön át Zánkáig vezető vicinális közúton szükséges műtárgyak és az ut kiszélesítéséhez szükséges terület kisajátítási költségeit a közgyűlés engedélyezte. A Sz.-Mihály zala istvándi törvényhatósági közúton Szepetk és Istvánd községek közt levő Zalahid építésére vonatkozólag tett küldöttségi jelentést a közgyűlés elfogadta. Dr. Matkovich Tivadar és dr. Köves Jenő vasúti engedményes veszprémi lakósok folyamodványa az építendő Veszprém tapolcai h. é. vasút épitési költségeihez való hozzájárulás iránt előterjesztetvén, a közgyűlés a szóban forgó vasút segélyezése tárgyában tett kérelmet nem teljesítheti. Gyülevész—galamboki útvonalon Kehidától NagyKapornakig s innen Zala Egerszegig terjedő résznek a törvényhatósági utak sorába való felvétel tárgyában beadott kérvényre a közgyűlés határozatilag kimondotta hogy azt elvben pártolja, de most nem va'ósithatja meg. felhívja az alispáni hivatalt, hogy az útirányt jelülte sf l' akarja rendbe hozni. Jól teszi, ügyesen teszi ; hisz ugy tesznek a többiek is; miért ne tenné meg maga is. A fiatal ember csodálkozva hallgatja a leányt. Hogy is tudott olyan ügyefogyott lenni, hogy elárulta szándékát! Ebből hát nem lehet semmi ! Utolsó reménye! Kalapját leveszi és homlokát törüli. Nagyon melege van, bár a szeptemberi nap sötét felhők mögé bujt. Az akác-fasor végéből az apa közeledik, messziről kiáltva : Bocsásson meg, édes barátom, ha zavarom. Ne vegye rossz néven, ha figyelmeztetem. Már legfőbb ideje, hogy útra készülődjék. Égy negyed óra múlva indul a vonat. Bocsásson meg édes barátom. Itt tartanám, do sürgős ügyei . . . egy fővárosi ügyvéd .... A fiatal ember egy kétségbe esett pillantást vet az előtte álló leányra, ki apró lábával a legnagyobb buzgalommal egy kavicsot akar helyéből kifordítani. Egy utolsó gondolatja támad, a kétségbeesés utolsó gondolatja. Az apa még tiz lépésnyi távolságban, a leány amint gondolja, nagylelkű, habár nyers : — Az égre kérem, kisasszony. Kölcsönözzön ha csak ezer... kétezer forintot is... Küldje el czimemre, ... váltót fogok küldeni... visszaadom... különben el vagyok veszve . . . Lélekzet vétel nélkül mondta ezt. Arcza sárgásfehér, ajka szintelen lett, szemei kímered'ek. A leány hangos, keserű, gúnyos hahotába tör ki. A fiatal ember vissza nyerte önuralmát. Az apa, ki a leány nevetését jó jelnek vette, hozzá lép és karját kajába füzi. A fővárosi ügyvéd ur tétovázva hajol meg a leány előtt, aztáu bizonytalan léptekkel halad tova a háziurral. Később, mikor a vendég már elment, az apa szeretettelfonja körül leányaderekát. U^y me^y vele a ház felé. Mondtam mindig, hogy te jó leány vagy. Ha nem j is olyan, minta többi. Ugy e aranyos ember ez a doktor. I Ugy-e igen! Ugy-e tetszik neked.
