Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-22 / 38. szám

évi törlesztés 6.710 írt. Ezek nyugta bélyege 61 írt, összesen 6.771 írt. Erre fedezetül szolgál II. bevétel alatt 5.978 frt34 kr. s igy az anyaváros részéről pótlandó még külön Ola külvárostól 792 írt 66 kr. A költségvetést előirányzat adatai alapján a bevételek összege 47.81U frt 04'/

2 kr., akiadások főösszege 88.004 frt 22 kr. s igy a hiány 40.246 frt 17V

2 krt_ tesz ki, amelyhez az anyaváros által még megtérítendő < '92 frt 66 krt hozzá vévén, a fedezetlen hiány 41038 frt 83'/•> kr„ amelyből a városnak 49.32.1 frt 89 krt kitevő állami egyenes adójának minden forintjára 84 krajcár községi pótlék esik. A magyar osztálysorsjáték. Olvasóink kétségkívül gyakran találkoztak ezzel a címmel az utóbbi időben, mert ismert dolog, hogy az országgyűlés felhatalmazása és a király által jóváhagyott törvény alapján a milleniumi kiállítás alkalmából rendezik az első magyar osztálysorsjátékot és ennek a sorsjátéknak hasznából egy millió lorintot a kiállítás céljaira fordítanak. A hírlapokban napról napra lehet olvasni ai osztálysors játékra vonatkozó hircket, de a közönség nagy része még mindig nem tudja, hogy tulajdonképpen mi is ez az osztálysorsjáték ? Az osztálysorsjáték nem egyéb, mint több sorshúzásnak egybevonása. Több sorshúzás tehát egybevonva, képezi az osztálysorsjátékot, mig ennek keretében minden egyes sorshúzásnak osztály a neve. Tulajdonképen mindenik osztály önmagában is egy önálló sorsjáték, ugy, hogy bárki tetszése szerint akár az egész sorsjátékban, akár pedig csak egy-egy osztályban vehet részt. Természetesen ahány osztályban részt vesz, annyi osztályra kell fizetnie, mert minden ujabb osztályban pályázik az ő sorsjegye a nyereményekre. Ezek a nye remények pedig oly nagyok, amilyenek Magyarországon, de még a külföldön is, még sohasem voltak. Msrt hát a szerencsés esetben 1 millió koronát lehet nyerni a magyar osztály sorsjátékon. A dolog ugy áll, hogy a kiállítás alkalmából rendezendő első magyar osztálysorsjáték két osztályból áll, vagyis két húzása van. Mindenki vehet sorsjegyeket és pedig tetszése szerint csupán az első osztályra, vagy pedig mind a két osztályra. Csupán az első osztályra egy sorsjegy ára 20 forint, s ezt ugy hívják : osztálysorsjegy; mindkét osztályra pedig 40 forint, ezt teljes sorsjegynek nevezik. Az egész sorsjáték következőképpen fog történni. Összesen van 100,000 darab sorsjegy. Ezek közül az első osztályban, tehát az első sorshúzás alkalmával 10,000 darab nyereményt húznak ki, a melynek legkisebbje is 40 forint, tehát kétszer annyi, mint az osztálysorsjegy ára, mig a legnagyobb nyeremény 80,000 korona A nyereményeket minden levonás nélkül fizetik ki. Az első húzást október hónapban tartják meg és ezen a sorshúzáson részt vesz mindenki, a ki akár 20 frtos osztálysorsjegyet vett, akár pedig 40 forintos teljes sorsjegyet. A mikor az első húzás megtörtént és kifizették a nyereségeket, akkor be van fejezve az első osztály és megkezdődik a második osztály, mely még sokkal előnyösebb, mint az első. I)j a másodikban csakis azok vehetnek részt, a kik mindjárt a kezdetben egy 40 forintos teljes sorsjegyet vásároltak, vagy pedig azok, a kik első osztálybeli 20 forintos sorsjegyükre még 20 forintot ráfizetnek. Es nagyon ajánlatos is, hogy minden ember vagy vásároljon mindjárt 40 frtos sorsjegyet, vagy pedig ha csak 20 forintos sorsjegyet vett, fizesse azután rá a második 20 forintot is. Mert a második osztályban már csak 90,000 sorsjegy van és ezek közül 21,499 sorsjegyre jut nyereség, ugy hogy tehát a két osztályban minden harmadik, sorsjegy kap nyereményt. És hozzá milyen mesés nagyságú nyereségek : 6000 koronás, 8000 koronás, 10,000 koronás, 15,000 koronás és 20,000 koronás nyeremény van egy egész csomó, de vaunak aztán 50,000 koronás, 100,000 koronás, 200,000 koronás és 400,000 koronás nyeremények is, sőt a legszerencsésebb sorsjegytulajdonos egy millió koronát is nyerhet. Együttvéve 49 főnyeremény van, de még azon leiül e 49 főnyeremény közül az, á mely ket utoljára húzzák ki, 600,000 korona külön díjban is részesül. Egyszeriben milliomos lehet tehát az emberből. Látható tehát, hogy az osztálysorsjáték alig képzelhető óriás előnyöket nyújt. Az első húzást október hó 16., 17., 18. és Í9-én tartják meg, mert bizony teljes négy napig tart, a mig a 10,000 nyereményt kisorsolják. A húzást a pénzügyminisztérium ellenőrzi, egy kir. közjegyző jelenlétében. De mindenki, akinek van egy sors jegye, maga is ott lehet a sorshúzásnál és megfigyelheti azt, mert a húzás nyilvános lesz. A nyereményeket pedig, még az esetleg milliós nyereséget is, rögtön kifizetik a húzás után, még pedig egy krajcár levonás nélkül, elté rőleg a többi sorsjegyektől, a hol mindenféle, gyakran 20 százalékos levonások történnek. Az országgyűlés teljes adó és illeték mentességet adott az osztálysorsjátéknak, s igy akármennyit nyer is valaki, a nyereséget az utolsó krajcárig rögtön kifizetik. Olyan előnyei vannak tehát ennek az első magyarosztálysorsjátéknak, a milyennel semmiféle sorsjáték sem dicsekedhetik. Es ezért gondoskodva van arról is, hogy minden ember kivehesse a maga részét belőle. Lehet kapni tizedrész és huszadrész sorsjegyeket, ugy, hogy bárki két forinttal vagy egy forinttal az első osztályban, — négy forinttal vagy akár két forinttal p^dig mind a két osz tályban játszhafik, s részt vehet e csekély összegekért a milliós nyereségben is. Olyan kecsegtető előnyök ezek, a melyek megérdemlik, hogy minden egyes ember pár forinttal hozzájáruljon. Muraköz és vidéke. Ily cimü néprajzi munkát irt Gönczi Ferenc volt zriuyi-falvai, jelenleg újpesti állami elemi iskolai tanitó. A bennünket, zalavármegyeiket, oly közvetlenül érdeklő művet megjelenése előtt, jobban nem ismertethetjük, mint ha közöljük szerzőnek előfizetési íelhivását a munkáról megjelent kritikával együtt. Muraköz nemcsak jellemző vidékénél s eseményekben gazdag múltjánál fogva, hanem helyzetének több tekintetben való visszássága, tisztázatlan volta, politikusainkat, publicistáinkat s historikusainkat is foglalkoztató közjogi hovatartozandósága és a rajta lakó horvátajku nép sajátsága tekintetéből is közérdeklődést keltő. Gyönyörű hegyvidéke boráról s gyümölcseiről már Hunyady Mátyás idejében hires volt. Folyói, patakjai számos, nagy terjedelmű halastavat tápláltak. Egyes, már a rómaiak alatt fennállott községei történelmi multjuk s jelenlegi művelődési állapotjuknál fogva tarthatnak igényt az érdeklődésre. Történelme, főleg a feudális világban, bizonyos fo'cig önálló, egységes íejleményü volt. Gazdag s a magyar történelemben is nagy szerepet vitt urai (a Csákyak, Széchényiek, Laczfyak, Zrinyiek stb.) fejedelmi lényt fejtettek itt ki, kiknek legkedvesebb otthonuk vagy időszaki tartózkodási helyük a külföldi híres tudósok által is többször meglátogatott és magasztalt kényelmes, szép Csáktornyái várkastély volt. Muraköz minden zugához történelmi események, epizodok fűződnek s földjének csaknem minden talpalatnyi része a haza védelmében elesett honfiak drága vére által van megszentelve. Muraköz közjogi helyzetével a horvát irók s a horvát tartomány-gyűlés közjogi ellenzéke még mindig foglalkoznak. Muraköz a horvát utópisták által program milag az eszményi Délszláviába van foglalva. Közjogi helyzetével magyar részről egy Bottka T., lesthy Fr. történészek, Deák Ferenc, a haza bölcse s az országgyűlés, horvát részről a legtekintélyesebb történészek : Smicziklász, Álaics, Rácsky s a tartomány megyéinek törvényhatóságai foglalkoztak. Muraköz az 1849 —1861. év között Horvátországhoz tartozott s egyházilag — a régi egyházi közösség alapján •— ma is a zágrábi érsekség alatt áll. Muraköz hoivátajku népe életmódja, szokásai, jelleme, magyaros viselkedése s magyar érzelme tekintetéből méltó a megismerésre. haragszik, a térj meg iszik ! A mézeshetek alatt is fordulnak ugyanis elő holmi nézeteltérések, de melyek csak napnyugtáig tartanak. Tót igen cl volt mélyedve ; nem szólt egy szót sem, oda sem hederített; lehet, hogy a kiürített üvegek okozták némaságát. Dénes leült, majd fölállt, s csapott barátjának egy erkölcsi prédikációt. Volt ebben az illendőségről, az egészségről, az életről, a házasság szentségéről, s ebből folyó kötelességekről, a kis leleségről s annak elhanya* golásáról, bizonyos megférhetetlen természetekről s meggondolatlan lépésekről és hogy beszédének nagyobb nyomatékot adjon, az utolsó gesztussal fölkapta a"boros üveget, s teletöltve a poharat, egy hajtásra kiitta. A bor erős, a poliár nagy volt s Dinivel fordult egyet a szoba. Egyszerre úgy gondolkodott, hogy nincs joga egy részeg embernek erkölcsi oktatást adni, a konyhában pedig egy haragvó asszonyka van, ez utóbbi mindenesetre éidekesebb, mint az előbbi . - . le is rázta magáról a megindultan nyakába boruló barátját, s a főzókanál ellenséges állásának mibenlétét megtudandó, kiment a konyhába. A menyecske végig nézett rajta s felbiggyesztette eperpiros ajkait. Igéző szép.,ége egészen elbódítoüa Dinit, aki e percben nagy szamárnak érezte magát, hogy annak idején, mikor még Tóttal együtt versenyt tették a szépet e junói termetű asszonynak, jobban uem erőltette meg magát. Most övé lehetne! Mily szeszélyes is a sors, vagy tán inkább az asszony ! ? Mindazonáltal a fönnebb f'ormu Iázott bókot nem hagyta kárba veszni. A gráciák jutnak eszembe, amint ambróziát főznek, nagysádat látva — s hódolatteljesen lehe t egy csókot kissé fönt a meleg szoborkarra. Hej, de az ellenséges állású íőzőkanál akcióba lépett s mellesleg az orrát° is érintve oly ütést inért a kezére, hogy ezt menten a szájába, orrát pedig zsebre szerette volna du^ni. Maga pedig ugy néz ki — kacagott az asszony — mint kinek az ambrózia kozmás volt. Ugy e lelkére beszélt az uramnak ? tette hozzá hízelegve. Dini ujjait rázva felelt? Van is annak lelke, ki szép teleségót igy , . . Ugy e ! — mosolygott észbontóan. Dini nem tudta megállni, hogy meg ne csipje ajakát, mire a főzőkanál ismét aktióba lépett. Majd a konyhán a kis menyecskének segédkezett, aki hófehér kötényt köt kuktája elé s szapora nyelvvel adja ki a parancsokat, mi közben a férj a szobából tántorogva jő ki és dadogja : „Meghalt Mátyás király !" „Biz az most elég kellemetlen esemény. (Hogy tudott ez kijönni?) — mormogja Dini. „Kedves le — fe —" kezdi a férj s meg akarja ölelni Dinit, akit a szerencsétlen a feleségének nézett ! Dini félreugrik, s helyette a fér; a konyhaszekrényt ölelte meg. Ugye Janikám rosszul érzed magadat? Menj íe-^ küdni! — szól szelíden a nő.-Majd Dini is b ztatja. De Janikám csökönyösködik segíteni akar. Fel és fogja a rántást, hogy ő azt habbá veri, s e közben egy heverő szitára ül rá. A szita kétségbeesetten összerecscsen s Janikám végig terül a téglán. A menyecske szemébe könnyek jönnek, Szántó urnák meg eszébe jut Mariska és az elrontott jegyzőkönyv. Gyorsan ajánlja magát. Boldogok a részeg emberek, kiknek szép feleségük van, de az érzékeny jelenetekből nem kér. Künn az ajtónál L

:na bámulva nevét rá. Végig néz magán, hát a fehér kötény rajtamaradt. Még tán most'ís viselné, ha Lina nem szól. Fekete Ferenc. A „MURAKÖZ ÉS NEPE" tartalma: ELŐSZÓ. I. Muraközről általában. Fekvése, ha tárai. Lakosainak száma, nemzetisége és vallása. 11. Muraköz tájképekben. III. Muraköz múltja a legrégibb időtől maig. IV. Muraköz népe. Természeti alkata, társadalmi, családi élete, kedélye, érzelme, stb. Az év egyes szakai s napjaihoz kötött szokásai, babonái. V. Közgaz daság. Éghajlat. A földmivelés módja, a házi állatok tenyésztése. A szőlőmivelés és módja. A nép nézetei, babonái a gazdálkodás körében. Mellékfoglalkozások. Házi-ipar termékek. A nép különféle foglalkozása. Halászat, avanymosás. Muraköz hajdani s mai halászata. Régi halastavai. A mai halászat módja s eszközei. Az aranymosás s az azzal foglalkozók részletes leírása. Ipar, kereskedelem. A magyar ipar hatása Muraközben. Az egyes különleges iparágak részletei felsorolása és ismertetése. A légrádi evőeszközök, kések. Állatokkal í terményekkel való kereskedés. A Hirschler testvérek alsó dom borúi fakereskedése. * * * A „Muraköz és Népé"-ben 48 kép lesz, melyek Muraköz vidékeit, folyóit, városait, nevezetes történelmi emlékeit, népének viseletét, jellemző foglalkozásait, eszközeit s szokásait fogják feltüntetni s magyarázni. A „MurakQz és Népe" — a mi tartamának fen tebbi közléséből is kitűnik — Muraköz mindennemű viszonyaira kiterjeszkedik. Benne politikus (Muraköz az országgyűlésen többször szolgál felszólalás tárgyául), geographus, ethnographus egyaránt találhat részleteket a maga szakköréből. E munka, a benne foglalt anyagnál fogva, nemcsak érdekes, hanem ismeretterjesztő olvasmányul is szolgálván, egyeseknek, egyesületeknek s könyvtá raknak is igen ajánlatos. Ebből a ifjúság — a könyvtárak utján — a köznép millióinak gondolkodás módját, művelődési viszonyait s lelki őserejét ismeri meg. A munkát, kéziratban a „Magyarországi Néprajzi Társaság" és a magyar néprajzi irodalom egyik első szaktekintélye, dr. Hermenn A., bírálták meg s mondtak róla kedvező ítéletet. Dr. Hermann A. szerint „ . . . A vidék élénk tájrajzi leírása helyes szemléletről tanúskodik ... A vidék múltjára vonatkozó vázlatos áttekintés . . . sok érdekes és jellemző adatot állít össze. Legbecsesebb a munka zöme a muraköz népéről szóló fejezet. A népélet s nép jellem sajátságai helyes megfigyelés alapján vannak itt rendszeresen összefoglalva. E rész önálló értéket s tisztességes helyet biztosít e munkának nem gazdag néprajzi irodalmunkban. Kívánom, hogy . . . munkája minél előbb napvilágot lásson s a megérdemelt elismerésben részesüljön

1' A „Magyar Néprajzi Társaság" hivatalos birálata szerint a „Muraköz és Népe" „. . . hazai néprajzi irodalmunkban . . . egy kiválóan számot tevő magánrajz, minőnek közlését mindenkor támogatnunk kell. Egyik leg kiválóbb érdeme a legtökéletesebb tárgyilagosság, a jó meg figyelési képesség és a megfigyeltek pontos visszaadása, leírása. A munka, mint anyag, a legkiválóbb forrásmunkák közé tartozand." A „Muraköz és Népe" mintegy 13 — 15 ívnyi terjedelemben október hó 10 én jelenik meg. Ara 1 frt 60 kr. Bolti ára nagyobb lesz. Minden 10 előfizetőt gyűjtőnek egy tisztelet példányt juttatok. Előfizetőknek a példányt bérmentesen, a megrendelőknek pedig bérinen tetlenül küldöm meg. Az előfizetési pénzek hozzám, Újpestre, (Vasut-utca 37. sz.) küldendők. Helyi, megyei és Yegyes hirek. Személyi hirek. Festetics lassiló gr és neje hosszabb tartózkodásra Keszthelyre érkezett. — Dr. Kuncz Adolf csornai praelatus Türjéről Keszthelyre rándult át a mult héten, itt vendégei voltak Széchenyi Tivadar gr. éí Battváni Vilmos gr., kiknek társaságában Sió fokra és onnan Balaton Füredre rándult át. — Dr. Tóth László, a nagy kanizsai kir. törvényszék elnöke, mult szerdán Keszthelyre érkezett a kir. járásbiróság hivatalos megvizsgálása céljából. A zala egerszegi fögymnasium igazgatója. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Vidovich Bonaventura nagy váradi állami lőreáliskolai igazgatót igazgatói minő ségben a zala egerszegi állami lőgymnasiumhoz helyezte át. Az október l én tartandó megyei közgyűlés tárgy sorozatából felemlítjük a következőket : Alispáni jelentés a törvényhatóság állapotáról ; a sümegi és perlaki főzzolgabirói állásoknak választás utján való betöltése ; belügyminiszter rendelete az év vége előtt megtartandó általános tisztújítás tárgyában ; a vármegye 1896. évi költségvetésének előterjesztése ; az 1893. és 1894. évekre szerkesztett utlentartási számadások bemutatása; a betegápolási és katonabeszállásolási pótadó megállapitá-a az 1896. évre; miniszteri rendelet a köziga/.g. járások é^ kir. járásbitó ságok területi beosztásának összhangba hozatala tárgyában; a balatontavi gőzhajózási részvénytársaságba igazgatósági tag választása; Zala Egeszeg város szabályrendelete, a mezőgazdasági bizottság szervezéséről; a sümegi közfürdő tárgyában hozott képviselőtestületi határozat felebbezése; Szepetk és Hervadta községek egyesítése; a tapolczai vadászati jog bérbeadása, Ljgrádon segédjegyzői állás szervezése ellen beadott telebbezés ; Badacsony Tomajról Fülöpön át Zánkáig vezető közúton szükeéges műtárgyak és az ut kiszélesítéséhez szükséges terület kisajátítási költségeinek engedélyezése iránt határozat ; kiildöttségi jelentés a Szepetk és Istvánd közt levő Zalahid építése tárgyában ; folyamodvány az építendő Veszprém—tapolcai h. é. vasút építési költségeihez való hozzájárulás iránt ; Nagy Kanizsa kérvénye, hogy az ottani főgymnásiumot a vármegye állandó évi segélyben részesítse ; Kotor köz ség zálogjogi törlés engedélyezése, Szent-kozmadombja község telekkönyvi kiigazítás, Bottornya község regale kötvényeinek eladása, Mura-Király község kölcsön fel vétele, Felső Örs község ingatlan szerzés, Szécsi Sziget község telekkönyvi kiigazítás, Gelse és Perlak községek községi ingatlan szerzése, Tapolcza községnek az ottani polgári iskolára vonatkozólag hozott képviselőtestületi határozata jóváhagyás végett beterjesztetik ; özv. Tauy