Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-29 / 52. szám

Melléklet a „ZALAMKGYE" 1895. éri 52-Ik számához. felért egy kisebbszerii palotával; félig ülve, télig lekve eltértek alatta mind a hárman. Elő került a thea torraló. n Mire való ez borszesz nélkül," kérdezgették a a mérnököt. „Légszeszszel togjuk lorralni a vizet, az gyorsabban megy" és mig nagy szemeket meresztett a kettő, addig & mérnök a legnagyobb hidegvérrel egy csapocskával ellátott csavart srófolt a motor pneumatik jára, megnyitotta a csapot és meggyújtotta a gázt. Az ármá nyos mas.na légszeszszel volt felpumpolva és ez most épen elég volt a thea főzéshez. Es mig a tej-kivouat, szardina doboz, egy hus konzerv, thea sütemény és csokoládé kerültek egymás után a villamos lámpák fénye elé, a komor arcok kiderültek és az egész kalandot nagyon kedvesnek találták. l)e miként, van az, hogy a mérnök is bőrig van ázva, holott talpig vízhatlan kautschuk födte ! Ennek a csodálatos jelenségnek egyszerű oka az volt, hogy a kautschuk öltöny nem bocsájtja ál a test páráit és alatta ép oly gyorsan átizzad az ember, mint a gőzfürdőben. „No inzsellér, ha még most egy szivarral is meg kínálsz, akkor elmondom a Kákái Pál igaz történetét, a miből megtudjátok, hogy mért ellensége ő a pneutna tikus keréknek." „Hát hogyne volna, szivart csak kell magamnál tartanom, de jobbal, mint ezek a londresek, nem szolgálhatok. „Vivát, — kiáltá a jegyző, —- mától fogva nem azt mondjuk többé, bogy kifogyhatatlan, mint a bibliai korsó, hanem, hogy kifogyhatatlan, mint a Tiborlaky táskája" és ezzel a következő kis történetbe fogott : „Ismeritek, hogy milyen kövér biciklista volt még néhány év előtt kákái barátunk. Nyáron a legnagyobb trainningben is 114 kilót nyomott, amely súly inkább több, mint kevesebb volt rendszerint. Egy alkalommal egy kisebb kirándulásnál lyukat ütött egy éles kavics a pneumatikján és midőn beragasztotta, hozzáfogott a teltujtatáshoz. De szerencsétlenségére a szivattyú felmondta a szolgálatot és egy épen oda vetődött 8—• 10 éves fiúcska segélyével sem tudott semmire sem menni. Ekkor az az ötlete támadt, hogy hátha felfújnák egyszerűen a tömlőt és lioszá is láttak. A fiúcska egészsé ges fiatal tüdeje segélyével csakugyan duzzalni kezdett a pneumatik. Mire már jó keménynek látszott, Kákái bátyánk rá ült, hogy megkisértse, tartja e" jól a levegőt a gun:mi. De ebben a pillanatban a pneumatikra gyakorolt nyomás ki felé szorította a levegőt és minthogy a csap épen a kis fiú szájában volt, a fiút pumpolta fid, úgy, hogy egyszerre csak felemelkedett a földről, és búcsút intve Kákái bácsinak, csak szállt, szállt a magasba, mint egy kövér vad kacsa és nein sokára teljesen eltűnt a láthatárról. Ennek e szegény fiúink a kata sztrófája alkalmával megfogadta, hogy sohasem ül többé pneumatikus gépre." Alig, hogy ez az elbeszélés véget ért, a vihar elült és a felhők közül kibukkanó holdfény egy csillogó templomtoronyra vetette sugarait, mely alig két kilo méter távolságra volt hőseinktől. Amint későbben rájöttek, az iránytűt a közvetlen mellette vezetett elektromos áram megzavarta és igy a térképet helytelenül állították fel, ami csalódásukat okozta. A bűvös táska mihamar visszafogadta tartalmát és a mi hőseink nyombau kerékre kaptak, hogy nyugalmuk helyére jussanak. S a mint e három ember azon a három kerékpáron jelképezve a kerékpárosság múltját, jelenét és jövőjét — haladt tovább az ismeretlen cél és irány felé, nekem úgy tetszett, mntha az emberiség fejlődésének képét látnám egyesítve bennük, amint a couser vativ mult makacs erővel ip irko lik egy egy talpalattnyit még megtartani avult eszméi számára a jelen piacán ; amint a rejtelmes jövö bontogatja szárnyait képzeletünk előtt és szép reményekkel domborodó erős vágyunk biztat és hinni engedi, hogy helyes irányban haladunk. Színház. Pénteken, december hó 20 án másodszor adták fél helyárakkal a Bányamestert. Az előadást elég nagyszámú közönség nézte végig, mely, mint első alkalommal, élénk tetszéssel hallgatta a melodikus operettet. Magáról az előadásról csak annyit, hogy a „zóna" jelző alatt is majd nem megütötte az első előadás mértékét. Kovách lika kedves „Nelly" volt, mint rendesen, de a Nagy, Völgyi duett (Roderik, Fiehtenau) sántitott egy kicsit. Vasárnap, 22-én Alpár Irén kisasszonynak, az újonnan létesített Vígszínház tagjának, vendégszereplése mellett került szinre Szigligety Ede kitiinő népszínműve : A cigány és hétfőn, 2.3 án Csiky Gergely társadalmi színműve : az Orölc törvény. Mindkét este lelt, sőt mond hatni, zsúfolt házat csalt egybe a vendég kisasszony iránt való meleg érdeklődés és a minden izében műértő közönség, mely a két estén megtöltötte a Bárány niigy termét, teljesmértékben megérté és méltányolni tudta a ven dégszereplőnek szép tehetségét. A három szerepből, mely ben eddig fellépni láttuk, de főleg az első kettőből, melyek ben egészen más oldalról, más más társadalmi körben, más és más gondolat és érzelem — világban láttuk őt: mi és velünk a közönség 's — mely nem késett zajos tapsokkal újra és újra nyílt szinre hivni — azt a bizo nyos meggyőződést merítettük, hogy Alpár Irén, akinek a nevét a legtöbben bizonyára most először hallották, ha nem is perfekt művésznő, de kétségtelenül olyau tehetség, akiben elvitázhatlan a művészi vena és ha szor galma tehetségének fejlesztésében nem kisebb, mint igye ke/.ete tehetségének érvényre juttatásában, akkor erős a hitünk, hogy a Vigszinház közönsége nem sokára első rendű művésznőjét fogja ünnepelni benne. Níin tudjuk, melyikben volt nagyobb: A cigány Rózsijában, vagy az Örök törvény Sylviájában. A szenvendélyes cigányleáuyt ép oly művészettel alakitotta, mint a modern társadalom szülöttjét, a szülői szeretet és az érzéki szerelem ellentétes érzelmei közt vergődő Sylviát, de mégis, mintha természete inkább convenialt volna Syiviával. Az Örök törvény II. felvonásának zárjelenete, nem különben a szerelmi kétségbeeséstől eszét vesztett cigány leány eszméletre térésének megragadó scenája sokáig élni fog mindazok emlékezetében, akik szemtanúi voltak. Alakitása modern és ment a chablontól; az eszközök, melyekkel hatást kelteni igyekszik, természetesek, 8 ép ezért nem menekülhet befolyásuk alól legblasirtabb hallgatója sem. Ami még erőinek teljéből hiányzik, az hangjá iák érce és a színpadi játék magasabb rutinja; amazt az idő, emezt a gyakorlat, mely az iskolát majdan kiegészíti, remélhetőleg mi hamar meg fogja hozni. Mindkét esetén méltó társa volt Lévay (Zsiga és Orláth), aki a vén cigányt ép olj kifogástalanul alakitotta, mint a Darwin-téle átöröklési theoria hypakrizise által a végletekig zaklatott törvényszéki elnököt. Az örök törvény első felvonásának záró jelenetében excellált. Toldy a Czigány Márton gazdája, és az Örök törvény Mányi Gusztávja, ugy Báthory (Hajdú) ügyesen alakítottak, és a többiek is rajta voltak, hogy az előadás átlagos szinvonalát is minél magasabbra emeljék. Szerdán 25 én Gandillot vígjátéka, a Komor által magyarított Kis Hörcsög került szinre, közép számú közönség részvétele mellett. Balog (Chapussot), Toldy (Leopold), tetszéssel alakitottak. Rendkívül kedves jelenés volt az első felvonásban Kovách Ilka (Simonette); Lévay (Chanuiere) és Pálfy (Dulanrier) megcselekedték, hogy civilruhában játszták végig a tábornok és hadsegéd szerepét ami, hacsak nem demonstrációja akart lenni a polgárság és katonaság közötti egyetértésnek, nem egy könynyen fogadható el. Csütörtökön, 26 án A falu rosszát adták Boriska szerepében Alpár Irénnel. A színház ez alkalommal is megtelt, bár az előadás a maga egészében nem mondható a legsikerültebbnek. Valami szokatlan depressió nyomait láttuk a szereplők játékán, amelyet észrevehetetlenné tenni Alpár Irén sem tudott. A közönség, mely az előző két fellépéséből megismerte és megszerette a fiatal művésznőt, ez alkalommal is tüntetett mellette, és Boriska szerepével uagyobb hatást elérni nem is lehetett volna. Lévay Gonosz Pistát, ezt a prototípusát a parasztintrikusnak, ügyesen alakitotta ; Báthory már gyengébb Göndör Sándor volt, Völgyi Ilon pedig csak alig-alig tudta betölteni Bátki Tercsi szerepét. Nagy Linda ellenben igen szépen megállta helyét, mint Finotn Rózsi. * Lapunk színházi tudósítója, minthogy a vendég Alpár Irén kisasszony úgy szólván teljesen ismeretlen városunkban, szolgál ltot vélt teljesíteni a közönségnek, mely olyan eklatánsan fejezte ki elismerését a művésznő iránt, azzal, hogy felkereste őt és a tőle nyert informatió alapján közli felőle a következőket : Alpár Irén Bács megyében, Zomborban született. Innét kerültek tel Budapestre, ahol 3 év alatt végezte el a szinészeti akadémia 4 évfolyamát. Csak az idén 181)5. év tavaszán vált meg az intézettől, hol különösen Jászai Mari asszonynak volt kedvenc tanítványa. Legelső szerződése; a millenniumra megnyíló Vígszínháznál volt, s hogy előbb már nem szerződött, annak részben megrongált egészségi állapota, részben atyjának időközben bekövetkezett halála, volt az oka. A budai színkörben látta meg Keglevich, aki aztán nemsokára szerződtette is a vezetése alatt levő Vígszínházhoz. A művésznő értesülésünk szerint hétfőn utolszor lép fel Giovanni Verga Paraszt becsület cimü színművé nek Santuzza szerepében. A szinmű tárgya teljesen azonos a Mascagni révén világhírűvé vált hasonló cimü operáéval, s már azért is érdekkel várja a közönség. - iyHelyi, megyei és vegyes hirek. Lapunk jelen száma ez évben utolsó levéli, tisztelettel felkérjük, lapunk előfizetőit az előfizetés szives megujitására, hátralékos előfizetőinket pedig felkérjük a hátralékos összegnek szives beküldésére. Lapunk előfizetési ára a régi t. i. egész évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. Községi és körjegyzőknek, valamint tanítóknak lapunkat évi 2 forint kedvezményes áron adjuk. A lap kiadóhivatala. Boldog új évet kivánunk lapunk mélyen tisztelt előfizetőinek és nagyrabecsült munkatársainknak. A hercegprímás karacsonyi ajandéka. A keszthelyi apáca-zárdának a bíboros hercegprímás karácsonyi ajándékul 200 frtJt ajándékozott. Képviselői beszámold. Pázmándy Dénes, a zala egerszegi kerület országgyűlési képviselője, f. hó 22-én délelőtt 11 órakor tartotta beszámolóját Zala-Egerszegen, az „Arany Bárány" vendéglő nagytermében, mely ez alkalommal telve volt hallgató közönséggel. Üdvözölvén a megjelenteket, beszámolójában szólt Kossuth Lajos temetéséről s az ezzel kapcsolatos kormánybukásról s ennek indító okáról ; részletesen emlékezett meg a függetlenségi képviselők ketté szakadásáról; indokolta, miért maradt benn az anyapártban ; jelezé a biztos ki látást a két pártnak közel jövőben egyesüléséről ; majd áttért az egyházpolitikára, felemlítve, hogy ő a facultativ polgári házasságnak volt hive s indokolta ebbeli elhatározását ; szólt arról a módról, melylyel a közszükségletuek legmegfelelőbben lehetett volna megoldani az anyakönyvvezetés ügyét; a már szentesítést nyert törvények ellenében állást foglalni nem tartja opportunusnak, amennyiben ha a tapasztalat arról győz meg majd, hogy azok a magyarországi életviszonyokba neui bele illők, elég idő lesz akkor ellenük sorompóba lépni; végül hosszasan szólt a nemzetiségi kérdésről, valamint a közgazdasági politikáról, nevezetesen az önálló vámterületről és önálló nemzeti bankról s ezek üdvös befolyásáról hanyatlásnak indult közgazdasági viszonyaink javítására. A hallgatóság többször kisérte helyesléssel a beszámoló képviselőnek a beszédét. A zala egerszeg! kaszinó évi rendes közgyűlését Svastits Beuó elnök őméltóságának elnöklete alatt f. hó 26 án d. u. 6 órakor tartotta a tagok szép számú részvétele mellett. Elnök a megjelenteket üdvözölvén s a közgyűlést határozatképesnek nyilvánítván, a számvizsgáló bizottság nevében Udvardy Ignác tett jelentést a számadás megvizsgálásáról; a jelentés alapján a pénztárnoknak a telmentvény megadatott. Az 1895. évi bevétel a megelőző év 1.149 frt 94 kr. maradványával együtt 3.626 trt 84 krt tett; melyből kiadatott bútorok- és tel szerelésekre 1786 frt 74 kr., rendes kiadásokra 1.34S frt 91 kr., s igy összesen 3.135 frt 65 kr., pénzmaradvány 491 frt 19 kr. — Az 1896. évi költségvetés 2.683 frt 99 kr. bevételi, 2.122 frt kiadási előirányzattal s igy 561 trt 99 kr. remélhető pénzinsradványnyal elfogadtatott. — A 881 frt tagsági hátralékra nézve a közgyűlés kunon dotta, hogy az 1895. évet megelőző hátralékok behajtás végett a kaszinó ügyészének azzal adatnak ki, hogy amennyiben az egyszerű felszólításra záros határidő alatt a hátralék nem fizettetnék be, úgy per utján hajtandó be, mely célra az ügyésznek elnöki meghatalmazás adan dó. — A választmány megbizatott, hogy a vigalmi ren dező bizottságot alakítsa meg s annak tagjait válaszsza meg. — A közgyűlés utolsó tárgyát a tiszujítás képezte, miután előzőleg elnök maga és tiszttársai, úgy a választ mány nevében — megköszönve a bizalmat — állásáról lemondott. A szavazatszedő küldöttség tagjai Orosz Pál eluöklete alatt dr. Csák Károly és Malatinszky Lajos voltak. A szavazás befejeztével a szavazatok összeszáiu láltattak s kihirdettetett a szavazás eredménye, mely szerint : Svastits Benó elnök, Skublics Imre háznagy, dr. Szigethy Elemér ügyész, Marton László pénztárnok, Ud vardy Ignác és Malatinszky Lajos jegyzők, Kőrössy Sándor könyvtárnok. Választmányi ta^ok : Csertán Ká roly, Skublics Jenő, Árvay Lajos, dr. Mangin Károly, Boschán Gyula, Háczky Kálmán, Staniszlavszky Adolt, dr. Ruzsicska Kálmán, Lányi Kálmán, Csesznák Sándor, Nagy Géza, Gernya László. A keszthelyi szegények karacsonya. Nemesszívü emberbarátok Keszthely szegényei segélyezésére számos és szép alapítványokat tettek. Eien alapítványok kamatai részint pénz-, részint más alakban többnyire karácsonykor osztatnak ki. Az első osztás december 22 én történt; ekkor a városi elöljáróság 157 frt 50 krt osztott ki a házi szegények között. Ugyanazok a nőegylet részéről 13 öl tüzilát kaptak karácsonyra, melyből 52 szegény részesült egy-«egy negyed öl tűzifában. Szegény iskolás gyermekek december 24 én kaptak meleg télíruhát. A községi elemi iskolába járó fiu és leánytanulók közül összesen 73 öltöztettetett fel. Kiosztásra került 36 pár csizma, 28 kabát, 29 nadrág, 24 pár czipő, 19 női felöltő, körülbelül 350 trt értékben. Az apácza zárdában december 24-én d, u. volt a karácsonyi kiosztás. Itt is sok minden jó, amire a szegéuyeknek szüksége van, került kiosztáson. A jó apácák háta mögött, mint láthatlan angyalok, álla nak gróf Festetics Tassilóné szül. Hamilton Mari hercegnő és a bíboros hercegprímás. Áldja meg az Isten okot I Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi népkonyha javára Fábianits Gyula úr (Orbányosfa) 10 forintot, Handler István úr 5 forintot voltak szivesek adományozni, amely begyes adományért hálás köszönetét fejezi ki az elnök. Szolgabirók beosztasá. A f. hó 17 én tartott tiszt ujitó közgyűlésen megválasztott szoigabirókat főispán őméltósága következőleg osztotta be : a tapolczai járásba Székely Emil és Dieues Sándor, a sümegibe Mayer István, a keszthelyibe Csák Árpád, a nagy-kanizsaiba Merkly Antal, a pacsaiba Pálffy László, a zalaegerszegibe Malatinszky Lajos, az alsó lendvaiba Csesznák Ölön, a letenyeibe Sólyomy Tivadar, a perlakiba Bölcs Sándor és a csáktornyaiba Szalmay József szolgabírókat. A kereskedelmi kör közgyűlése A zala-egerszegi kereskedelmi kör évi rendes közgyűlését Balassa Benő helyettes alelnök elnöklete alatt t. hó 22 én délután 2 órakor tartotta a kör helyiségében az egyesületi tagok élénk részvétele mellett. Elnök a megjelenteket lelkes beszédben üdvözölvén, a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánitotta s a jegyzőkönyv hitelesítésére Kohn Samu és Weisz Tivadar egyleti tagokat kérte tel. Ezután felolvasta az egyesület évi működését teljes részletességgel feltüntető elnöki jelentést, amely közgyűlési határozattal egész terjedelmében vétetik tél a közgyűlés jegyzőkönyvébe. Az 1896. évi költségvetés 1.899 fri bevétellel, 1.747 frt kiadással és igy 152 frt remélhető pénztánnaradványuyal ellogtdtatott, — Előterjesztetett a számvizsgáló bizottság jelentése az 1895. évi számadás megvizsgálásáról. A jelentés alapján a köz gyűlés Heinrich Pál pénztárnoknak elismerésének nyilvánítása mellett a felinentvényt megadta. Az alapszabályok módosítása a napirendről levétetett s a választmány az alapszabályok tüzetes átvizsgálásával s ennek alapján javaslattétel kidolgozásával megbizatott. — Ezután elnök maga és tiszttársai nevében lemondván, miután a szám vizsgáló bizottság tagjaivá Gombás István. Mondschein Samu és Weisz Tivadar közfelkiáltással magválasztattak, Breisach Sámuel a tisztújítás előtt méltatta Stern Farkas nak, mint az egyesület több éven át elnökének, a kereskedelmi kör felvirágzása körül szerzett kiváló érdemeit ; sajnálattal tudatta, hogy a kör nagyrabecsült elnöke arra való hivatkozással, hogy az év legnagyobb részét távol tölti, az elnökséget továbbra nem hajlandó elfogadni ; iaditványozta, hogy méltányolva a kör felvirágoztatása körül szerzett eléviilhetlen érdemeit, válaszs/a meg tiszteletbeli elnöknek. A közgyűlés egyhangú leikesedéssel fogadta az indítványt s egyúttal elhatározta, hogy arcképét az egyesületi helyiség számára lefesteti és tiszteletbeli elnökké történt megválasztásáról küldöttségileg értesiti. A tisztújítás Rosenberg Zsigmond korelnök elnöklete alatt a következő eredmény nyel folyt le: dr. Graner Adolt elnök, Deutsch Ferenc alelnök, Balassa Benő titkár, Gresz Károly háznagy, dr. Rosenthal Jenő II od háznagy, dr. Jámbor Márton ügyész, Magyar Hermán könyvtárnok, Heinrich Pál pénztárnok, Mondschein Samu ésMaltuschek Rikárd jegyzők. Választmányi tagok: Biiehler Jakab, Boschán Ödön, dr. Griinwald Samu, Fangler Mdiály, Fischer Pál, Griinwald Lajos, Fürst Salamon, dr. Isoó i