Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)
1895-12-22 / 51. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. éri 51 -lk számához. kozott egymással. Mindegyikük egy elvet, egy eszmét képviselt. E három ember mindegyike a szilárd meggyőződés hevével vitatta saját állás pontját és hajszálnyit sem engedett nézetéből. Papiron meggyőzni nem tudták egymást és most útban vannak egy 1000 kilometerre terjedő túrán, hogy a gyakorlat mezejéu érvényesítsék bizonyítékaikat. Péter úr csak a magas gépet ismerte el ; szerinte a kerékpársport eszköz; a testedzés legkiválóbb módja, hogy állandóan megfeszült izmokkal menjen valaki gép' jén. „Nem való az mindenkinek, — szokta mondani,— az út porában járjon csak az alacsony gépes nép'; a kerék igazi lovagja 3 méter magasból büszkén tekint alá az emberi társaságra. A levegő itt a magasban tisz tább, a telkavart por nem éri a tüdőt, a sár nein folto sítja a harisnyákat. Tiborlaky Rajmund Viktor úr a kétszerkettőre tá maszkodé mérnök hidegvérével és nyugalmával állította, hogy a kerékpár hivatása egyszerűen az, hogy közlekedési eszköz gyanánt szerepeljen és az új ko" mecha nikai találmányainak segélyével a gyorsvonatok sebességével szállítson bennünket oda, ahova vasúton nem juthatunk, vagy a vasúti zsúfolt kupék porát és kőszén füstjét kikerülni akarjuk. E kettő között foglalt állást Török Ince, a ki az alacsony gépben a testgyakorlás legcélszerűbb eszközét ós a legcsinosabb járművet dicsérte. Önök el fogják nekem hinni, hogy e három ember együtt léte a véget nem érő vitát jelentette Már az úti terv megállapítása alkalmával nehezen kiegyenlíthető ell entétek merültek tel. Péter úr súlyt fektetett egy oly útvonal megállapítására, amelyen a vendéglők és ismerősük eléggé sűrűn helyezkedtek el; a mérnök az ezer kilométert leginkább valamely elha gyatott vidéken szerette volna megtenui, hogy számos felszerelvényeinek hasznosságát bebizonyíthassa. E célból a Lybiai sivatagot ajánlotta Kairó kiinduló ponttal. Az utazásnak eként földrajzi értéke is lett volna, mert tudni való, hogy ez a pusztaság egy akkora területen, mint 1 3 Európa még teljesen ismeretlen. Ezt az indítványt egyhangúlag leszavazták. Az útirányt tehát előre meg nem határozták. A mérnök szerint ez úgyis felesleges, mert a főelv abban rejlik, hogy 1000 kilométert megtegyenek, tehát csak iuduljanak valamely meghatározott irányban és majd ha a cyclometer és kilometrograf az 500-adik kilometert mutatja, akkor visszafordulnak és ha ezer kilometert jelez, az útnak vége lesz. Fontos volt a napi kilometerek mennyiségének és az indulási órának meghatározása. Péter úr a vezetést magához akarta ragadni, hogy ő majd reggelenként kürtjével jelt ad az indulásra. A mérnök ahhoz kötötte magát, hogy pontosan induljanak a nap kelte szerint, ami már azért is jó lesz, mert a chronométer esetleges hibáit igy mindennap kiigazítani lehet. A nótárius ezt azon álürügy alatt akarta mellőztetni, hogy a beigazítás úgy sem sikerülhet, mert a mérnök a sugár törést nem tudja kiszámítani, pedig tudni való, hogy a nap még csillagászatilag nem kelt fel, midőn a sugár-törés tüne ménye segélyével első sugarai mar a láthatár széleit érintik. De nem akarta Péter úrnak az ébresztő functióját sem átengedni. Azt mondta, hogy Péter úrral egyszer a következő történet esett meg. Ha Péter úr az ágyban fekszik, nem láthatja az óráját anélkül, hogy ki ne szálljon az ágyból; de arra nincs is szüksége, mert átellenében •lakik egy óra-ember. Ennek zsalui pontosat, mutatják Péter úrnak az időt. Ha a zsaluk teljesen zárva vannak, még nincs 6 óra. A redőnyök pont '/ 27 órakor nyílnak ki; 7 órakor egyik ablak szárny van kitárva; 8 órakor mind a kettő. Ehez igazodott Péter úr. — Az óra ember azonban egyszer lürdőre utazott, s így a zsaluja zárva, Péter úr fekve maradt és nyugodtan aludta át az egész napot. Másnap délben a lőváros egyik leghiresebb de tektivje kíséretében nyitottak be hozzá barátai, akik rejtélyes eltűnésén aggódva, keresték mindenütt, végre még lakásában is. Ez idő óta a Józsefnek kötelessége Péter urat felkelteni, ami rendszerint nem könnyű és három stádiumban történik. Az első stádiumban szóval jelenti, hogy 9 óra van ; a második stádiumban legoinbolítja róla a takarót; akkor van tíz óra ; a harmadik stádiumban köteles a nedves szivacsot használni, mihelyt az óra 11-et ütött. A nótárius tehát, minthogy Péter urat ébresz tőnek nem fogadta el, azt ajánlotta, hogy ne kössék az indulást órához, mert az indulás pontos órája, mint a vasúti menetreud, leigázza a szabadságot, hanem bizzák a felhőkre és ha borult az ég, induljanak később, ha ellenben derülten kel fel a nap, úgy induljanak korábban. Az egyességet nem sikerült létre hozni és így abban állapodtak meg, hogy naponként más határozza meg az indulás idejét. (Vége kciv.) Színház. Pénteken, december 13 án másodszor adták Bokor József népszerű operettjét: A kis alamuszit. A szerepek kevés változással ugyanazok kezében voltak, mint az első alkalommal. A legtöbb eltérés Tom szerepénél volt, kit Toldy-val játszattak, még pedig nem épen szerencsés választással. A nőnek való szerepben nem tudott hatást kelteni és szinte látszott rajta, hogy feszesen érzi magát a nem neki való szerepkörben. Kovách lika semmivel sem maradt mögötte első ízben kifogástalan alakításának. Maryt Völgyi Ilon elég ügyesen játszotta. Vasárnap, december 15 én Deréki Antal és Kemény Bernát népszínműve : A napraforgó került szinre a vasár napi közönség élénk részvétele mellett. Az előadás egyöntetű, ügyesen rendezett és egészen kielégítő volt. A szereplők egytől egyig igyekeztek a legjobbat produkálni, amu-e csak erejüknél togva képesek voltak. Csak Balog látsz -;t elmaradni a többitől. Kovách Ilka, aki a játék terén tán még otthonosabb, mint az énekben, ma is jól alaki totla Lidit. Szüts Margit (Borcsa), Toldy (Fitos Béni), Völgyi Iloo (Juczika) szintén jeleskedtek. Az est ese ménye azonban Lévay (Bárdos Gerő) alakítása volt, akitől a gonosz és elvetemült züllött ácslegényt a maga romlott gondolkodás módjában olyan alakításban láttuk, amelyhez hozzáadni valónk uincs egy iótáuyi sem, és nem is lehet. Hétfőn, december Ki án másodszor hozták szinre fél helyárakkal „Az uj honpolgár" t, amit ugyau rosszul tettek, mert a megyei tisztújítás alkalmából berándult vidéknek valami érdemesebb darabban mutatkozhattak volna be. A főszerepet ma már Toldy adta, de konstatálnunk kell, hogy nem felelt meg teljes mértékben a várakozásnak. Alakítását vagy a félhelyáras publikum igényéhez mérte, vagy nem tudta érvényre emelni sze repének sok előnyét. Az előadás különben megütötte az elsőnek mértékét, s különösen, Kovách Ilka (Virág Touesi), de méginkább Lévay (Tavaszi Aladár) arattak zajos tetszést. Szerdán, december 18-án először keriiit szinre az itteni publikum előtt Zellernek bájos zenéjü operettje a Bányamesternek magyarított „Obrsteiger". Maga a darab cselekvénye — mint minden német operett librettó, — alig ér valamit, de annál szebb a zenéje. A keringője már több egy événél, hogy bejárta az országot, de egyéb részei még nem igen terjedtek el. Az előadás a maga egészében, dacára annak, hogy egy kissé felülmúlja a társulat erejét, eléggé sikerült volt. Kovách Ilka (Nelli) kifogástalan volt, de már Völgyi Ilon (Fichteuau), úgy Toldy (Zvack) szerepük ének részét nem tudták teljesen érvényesíteni. Nagy Linda (Roderik) erőteljes magas hangjával keltett feltűnést. Kár, hogy az alacsonyabb regiókban elhagyja ereje. Báthory (Martin) ügyesen megállta helyét. Csütörtökön, december 19-én Csiky Gergely isme retes vígjátékát „A nagymama" t adták, nem nagy látó gatottság mellett. A szereplők majdnem mind feltűnően kímélték hangjukat, alig voltak hallhatók. Külöuben ae alőadás elég kielégítő volt egészben véve is. Szüts Margit (Mártha), Bercsényi Giza (Szerémi grófné) ; Báthory (Ernő), Völgyi Ilon (Piroska) mindannyian igyekeztek jót adni. Magasan felettük áll azonban Lévay (Örkényi), aki a mai kifogástalan alakításával újra nagyot nőtt a publikum előtt. Toldy (Todorka) nem felelt meg a várakozásnak, tőle sokkal többet vár a közönség. A színházat egyébként ezen a héten már valamivel jobban látogatták, mint az elmúlton, amit különben a társulat teljes mértékben megérdemel. — ry. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa mint I ső fokú iparhatóság által közhirré tétetik, hogy azlsőfoku iparhatóság mellé a 20 iparhatósági megbizottak választása f. évi december 29-én délután 3 órakor a városháza tanács termében fog megtartatni, melyre a tisztelt keres kedő és iparos urak, hivatalos tiszttlettel ezennel meghivatnak, s kéretnek hogy minnél számosabban megjelenn szíveskedjenek. Zala Egerszeg, 1895. december 12-én. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Boldog ünnepeket kívánunk lapunk igen tisztelt előfizetőinek és nagyrabecsiitt munkatársainknak. Kitüntetés. O Császári és Apostoli Királyi Felsége folyó hó 16-án kelt legfelső elhatározásával — a belügy miniszter előterjesztése folytán -— Gázony László Zalamegye főjegyzőjének a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget díjmentesen legkegyelmesebben adományozni és szolgálattételre a belügyminisztériumhoz beosztatni méltóztatott. Képviselői beszámoló. Pázmándy Dénes, a zalaegerszegi kerület országgyűlési képviselője, beszámoló beszédét f. hó 22-én délelőtt 11 órakor tartja az „Arany Bárány" emeleti dísztermében. Kaszinó estély. A zala-egerszegi kaszinó f. hó 17-iki estélye igen látogatott volt és fényesen sikerült. Jelen voltak: Antos Róza, Bakó Gézáné, özv. Botka Mihályné, Botka Lászlóné, Botka Alice, Csertán Károlyné, Csertán Emilia, Csertán Ilona, Csesznák Sándorné, Csesznák Melánie, Dervarics Imréné, Dervaries Györgyike, özv. Gencsy Ödönné, Gulyás Miklósné, dr. Gyömörey Vincéné, Gyömörey Kata, Hajik Istvánné, Hangay Gézáné, dr. Háry Istvánné. özv. Isoó Alajosné, Isoó Juliska, Isoó Ferencné, Isoó Vilma, Koller Istvánné, Koller Mici, Koller Juci, Malatinszky Ferencné, Malatinszky Lajosné. Málics Józsefné, dr. Mangin Károlyné, Matisz Lajosné, Matisz Jolán, Nagy Lajosné, Nagy Aniea, Nunkovits Vilmosné, Nunkovits Vilma, Nunkovits Erzsike, Oltay Guidóné, Orosz Pálné, dr. Révft'y Zoltánrié, Skublics Imréné, Skublics Jenőné, Skublics Sándorné, Skublics Lenke, Skublics Mici, Skublics Lincsi, Strausz Lajosné, Svastits Benóné, Svastits Pálné, Svastits Zseni, Svastits Rozika, Szily Dezsöné, Szily Aranka, Szűcs Dézsőné, Szűcs Zsigmondné, Thassy Miklósné, Thassy Ilona, Trsztyánszky Ödönné, Töreky Aladárné, Töreky Margit, özv. Unger Domonkosné, Véssey Lászlóné, Véssey Irma, dr. Zarka Zsigmondné, Zlinszky Béláné úrhölgyek. Zala-Égerszeg varos virilista képviselőinek névjegyzéket az i896. évre a kiküldött bizottság következőlegállította egybe: szombatkelyi püspökség, z. egerszegi takarékpénztár, zalamegyei központi takarékpénztár, Balaton József, Zalavármegyei takarékpénztár, Gráner Géza, Skublics Imre, Kaiser József, Hajik István, Fürst Benedek, Svastits Benó, Schütz Sándor, dr. Czinder István, dr. Isoó János, Kovács Kálinánné, Ruzsich Káloly, dr. Háry István, Büehler Jakab, Stefanecz József, városi helypéuzszndők, Rosenberg Sándor, Handler István, Szigethy Antal, Hubiuszky Adolfné, Bilisics József, Kesseldorfer Mihályné, Veisz Ede, Izraelita hitközség,' Dcutscli Ferenc, Veisz Mátyás, Leopold Nándor, Gri'in bantu Ferenc, lvaszter Sándor, Önsegélyző egyesület, Póttagok : Vüczköndy László, Ritscher Gyula, Fenyvesi Miksa, Kohu Salamon. A zala egerszegi kászinö évi rendes közgyűlését f. hó 26 án este 6 órakor tartja saját helyiségében a következő tárgysorozattal: A számvizsgáló bizottság jelentése az 1895. évi számadás vizsgálatáról. Az 1896, évi költségvetés megállapítása. A tisztviselők és a választmány megválasztása. Inditványok tárgyalása. Tekintve, hogy a 1. hó 18 ára kitűzött közgyűlést nem lehetett megtartani, e második közgyűlés — tekintet nélkül a tagok számára — az alapszabályok értelmében határozat képes lesz. Uj hitbizomány Zalavármegyében Tarányi Ferenc nagybirtokos királyi kegy folytán hitbizományt alapított. E hitbizományhoz tartozik az alapító csabrendekí, nyirlaki, puszta-szentlászlói, söjtöri, tól'eji stb birtoka, amelyek együtt véve az ötezer holdat meghaladják. Az uj hitbizománynak kegyeletes érdeket kölcsönöz az a körülmény, hogy hozzá tartozik Deák Ferencnek söjtöri szülő háza és az óriás gesztenyefákkal ékeskedő puszta-szent-Lászlói park, melybeu a „haza bölcse" a szabadságharc lezajlása után oly sokat tűnődött a nemzet alkotmányának a viszszaszerzésén. Kösznuetnyilvánitás. A zala-egerszegi népkonyha javára dr. Mangm Károlyné őnagysága 5 forintot volt szives adományozni, mely összegért hálás köszönetet mond az elnök. A nagykanizsai társaskör 1895. évi december hó 31 én saját helyiségeiben könyvtára javára tombolával egybekötött zártkörű Szilvester estélyt rendez. Tagok által hívott vendégek szívesen láttatnak. Felkérjük a t'sztelt tag urakat, hogy tombola nyereménytárgyakat adományozni s ezen adomávyaikat december hó 31 én e3te 7 óráig a „Kör" kelyiségeibe küldeni szíveskedjenek. Az estély '/ 29 órakor tánczczal kezdődik. — Tombola éjfélkor. Belépő dij személyeukint 2 korona. A vigalom rendező bizottsán. Jótékonyság. A z-egerszegi karácsony fa egyesület cél ja ira főmag. Vaszary Kolos hercegprímás 20 frt, Königmayei János ur (Neszelej) 5 forintot szíveskedett adományozni amelyért köszönetét fejezi ki Ruzsich Károlyné elnök Váltóbiralók kijelölése. Az osztrák magyar banl nagy-kanizsai fiók intézete a bank budapesti igazgató ságának megbízásából azzal a kérelemmel fordult a soproi kereskedelmi- és iparkamarához, hogy a f. év végév< Fesselhofler József, Karcag Béla, Schertz Albert ( Ledofszky Ármin váltóbirálóknak szabályszerű kilépés folytán üresedésbe jövő négy váltóbirálói állásra, az a!a[ szabályok értelmében erre a tisztségre alkalmas ha egyént hozzon javaslatba. A kamara a kilépő nég váltóbirálói, továbbá Blau Lajos termény- és szeszkeres kedőt, nem különben cognac gyárost, valamint Lengyi Bernát bor- és gabonakereskedőt hozta javaslatba. Adomány. Varga Vilmos úr néhai édes anyja Varg Györgyné született Petanovits Julianna elhalálozása alka: mából a város szegényei között valláskülönbség nélki szétosztás céljából ötven forintot adományozott, mel nemesszivü adományért köszönetét fejezi ki Kovác Károly polgármester. Evangélikus isteni tisztelet tartatik karácsony második üunepén a polgári iskola rajztermében. Kezdet fél 11 órakor. Hirtelen halál. BomoH-a János karakói esperes plebános f. hó 19-én Szombathelyen szivszélhiidésbei hirtelen elhunyt. A szombathelyi egyházmegye egyil leghumánosabban gondolkodó papját veszítette el ben in Béke poraira! A n-.kanizsai malátagyár és serfózöde részvény társaság harmadik rendes közgyűlését f. hó 15-én tartotta gelsei Gutmann Vilmos elnök elnöklete alatt. A közgyűlése 58 részvényes 2.517 részvénynyel 32(5 szavazatot kép viselve jelenvén meg, elnök a közgyűlést az alapszabá lyok értelmében határozatképesnek nyilvánította. A igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése a részvénye seknek előzőleg nyomtatásban megküldetvén, azok tel olvasottaknak tekintettek. Az igazgatósági jelentés rész letesen beszámol a lefolyt év üzleti befektetéseiről s ; tett beruházásokról, amelyek szükségesek voltak, hogy az új gyár a már létező s jó hírnévnek örvendő rég gyárakkal a versenyt kiállhassa, amely nagymérvű beruházások miatt a társaság ez évben sem adhat a rész vényeseknek osztalékot. Igazgatósági tagokká EperjessSándor, Vidor Samn, Birk Oszkár, Linzer Béla és Beltel beim Győző ; felügyelő bizottsági tagokká Halphen Mór dr. Hauser János, Rosenberg Rikárd, dr. Rothschild Jakal és Goldhammer Károly választattak meg. Irgalmas nővérek járták be városunkat e napokbai alamizsnát gyűjtve soproni szeretetházuk megnagyobbitá sára. Nem érdektelen tudnunk, hogy mennyire méltók az apácák a támogatásra. Ők a gyermek nevelés é; betegápolással kapcsolatosan foglalkoznak. Zárdájukbar 2 évestől 12 éves korukig a kisdedeket folytonos félügye létük alatt tartják, minden szükségessel ellátlak, s bál akad, ki ezért havi 12 frtot, más 8, ismét más 6 frtot fizet, de túlnyomó részük teljesen ingyen részesül mindenben. Valamint ekkép szervezett intézetükben, ugy kórházaikban valláskülönbbség nélkül vesznek fel bárkit. S ki egyszer látta, főkép ki saját magán tapasztalta áldásos tevékenységüket, soha sem teledheti azt a szeretetteljes és gondos ápolást és figyelmet, melyben ők a kimerültségig fáradozva, éjt napot egybetéve, teljesítik hivatásuk kötelmeit. A betegeket nemcsak saját kórházukban, hanem magán lakásokban is valláskülönbség nélkül ápolják minden dij nélkül, sőt semmi nemű jutalmat el nem fogadnak. Hogy iskolájukat nagyobbíthassák, most azért gyűjtöttek. Városunk illetékes egyéneinek a „kozkórház" érdekében felhivjuk figyelmét arra, hogy ahol az irgalmas nővérek megtelepesznek, szerény lakással, egy szobának kápolnaszerü berendezésével és személyen ként évi 200 frt ellátási díjjal elégesznek meg, s nyomuk ban a tisztaság, a figyelem, s az ember, értelemben vehető legtökéletesebb szeretet, áldás üt tanyát.
