Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-20 / 3. szám

részétől várhatjuk csak e tekintetben a mentő mozgalmat. Ha már egyesekben nincs meg az a lemondással járó erkölcsi erő, hogy ezzel a veszélyen, végzetes fényüzésutánzási áramlattal szakítani tudnának : tömörüljenek, egyesüljenek és álljanak szembe azzal egyesült erővel. Mindenütt vannak már olyan egyesületek, amelyekben középosztályú, szerényebb jövedelmű nőink is szerepelnek, pöndítsék meg az egyszerűség eszméjét ott és teremtsenek ez irányban jobb, egészségesebb közszellemet. Hisz be kell látniok okvetlenül, hogy a mostani fényűzés körül örvény tátong, mely anyagilag, erkölcsileg elnyeli, megsemmisíti azokat, akik e szertelenül túlhajtott állapotból még idején ki nem bontakoznak. Hova vezet az aféle fényűzés, melynek ragyogó tárgyai úgy állanak szerényebb sorsú egyéneken, mintha tarka bolti kontókkal és váltókkal volnának teleaggatva. Nagyon, nagyon tragikomikusán. Hagyjuk ezt a szertelen fényűzést hát azoknak, akiknél azt minden józan gondolkodású ember természetesnek fogja találni. A szerényebb sorsú embereknél úgy is rendesen olyan gondolatok tapadnak ahhoz, amik nemcsak hogy teljesen elrontják az effektust, hanem szinte megborzongatják az ember hátát. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság január havi ülését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 15 én tartotta az ujmegyeház gyüléstermében. A megyei közigazgatás egyes ágaiban december hóban előfordult egyes eseményekről egybeállított alispáni jelentés felolvastatván és helyeslőleg tudomásul vétetvén, az egyes bizottságok alakittattak újból, vagy egészittettek ki következőképen : Az 1877. évi Vri. t. c. 216 § a szerint alakitott gyámi felebbviteli küldöttség tagjai : Csertán Károly alispán, Gózony László főjegyző, Csesznák Sándor árvaszéki elnök, Árvay Lajos m. t. főügyész — hivatalból ; Eperjessy Sándor, Skublics Jenő, Skublics István a közigazgatási bizottság részéről választva, Skublics Gyula, dr. Gyömörey Vincze, Bogyay Máté főispánilag kinevezve. Az 1876. évi VI. t. c. 52. 53 §-ai szerint alakított fegyelmi választmány tagjai Skublics Gyula, Eperjessy Sándor, Háczky Kálmán, Gernya László, dr. Ruzsicska Kálmán, Lányi Kálmán. Az 1879. évi XXXI. t. c. 26-ik §-a ezerint alakított erdészeti albizottság tagjai Csertán Károly alispán elnöklete alatt Haczky Kálmán, Skublics István. Az 1879. évi XXXI. t. c. 126. § a szerint alakított erdei kihágást másodfokú bíróság tagjai Skublics István, Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Farkas József, Koller István, dr. Gyömörey Vince, Bogyay Máté, dr. Vizlendvay József. A pótadó egyénenkénti kivetése tárgyában beérkezett felszólamlások elbírálására hivatott bizottság tagjai: Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vincze, Skublics István, dr. Vizlendvay József. Olvastatott Nagy Kanizsa város tanácsának jelentése, mely szerint néhai Horváth Mihály gyám örökösei 6000 frtot kifizettek, a még hiányzó 155 frt különbségre nézve pedig a képviselőtestület megkerestetik, hogy az az árvatartalék alapból fizettessék. A jelentés azzal vétetett tudomásul, hogy a képviselőtestület intézkedése bejelentessék. A n. kanizsai és z. egerszegi közkórházaknak 6—6 elmebeteg befogadása végett kibővítése tárgyában mindkét intézet bizottsága megkerestetett, hogy a szükséges tervezetet és költségvetést állítsa egybe s egyúttal jelezze, hogy a költségvetés szerinti kibővítés költségei mi módon volnának fedezhetők. A zala-egerszegi közkórház részéről a kellő felvilágosítás megadatott, mig a nagy kanizsai közkórházra nézve csak a költségvetés állíttatott egybe, azonban a tanács nem nyilatkozott a tekintetben, hogy a tartalékalap mennyiben vehető igénybe s maga a város a kibővítés költségeinek viseléséhez mennyivel járul hozzá? Az iratok ez érdemben nyilatkozattétel végett a városi tanácsnak visszaküldetnek. A n.-kanizsai közkórház ügyének icndbe hozatala céljából elrendelt intézkedésekre vonatkozó polgármesteri jelentés felolvastatván, mivel a kórházi alapszabályoknak a miniszteri rendelet követelményeinek megfelelő módosítása hogy elrendeltetett-e vagy sem, a jelentés arra nem terjed ki, az alapszabályok módosítását, és március hó 1 ig beterjesztését a közigazgatási bizottság elrendelte. A csórna premontrei kanonok rend tiirjei jószágigazgatójának folyamodványa a dúvadaknak méreg által való elpusztithatására kért engedély megadása iránt pártoló vélemény kapcsán a belügyminiszterhez felterjesztetik. Előterjesztetett és tudomásul vétetett a zala-egerszegi kir. törvényszéki börtönökre felügyelő bizottság jelentése, mely szerint vizsgálat alkalmával 82 fegyencet találtak, akik közül elitéletlen 13, elitélt 59, felebbezés alatt van 10; megvizsgálták az összes helyiségeket s azokat a legnagyobb rendben találták ; az egész fogházban a tisztaság és fegyelem kifogástalan és az élelmezés ellen sem tétetett panasz. A herceg Eszterházy féle hitbizomány kismartoni zárgondnoksága a kis-csernesz—kerka-szent királyi községi útvonalon az úgynevezett „Csikósi" árok felett levő hidnak helyreállítására alispáni határozattal köteleztetett. A közigazgatási bizottság, beadott felebbezés alapján, e határozatot feloldván, az árok betömésére kötelezte az urodalmat. A vármegye alispánjának határozata, melylyel Tarányi Ferenc söjtöri birtokos azon kérelmével, hogy az 1877 tői 1881 ig terjedő időre tőle Söjtör község részéről községi pótadó cimen követelt 394 frt 64 kr. végleg töröltessék, elutasittatott: a beadott felebbezés ellenében a közigazgatási bizottság részéről jóváhagyatott. A kereskedelemügyi miniszter rendelete, melylyel a törvényhatósági közutakon a forgalmi észleleteket elrendelte, megfelelő eljárás eszközlése czéljából a kir. épitészeti hivatalnak kiadatik. A közigazgatási bizottság feliratilag megkeresi a kereskedelemügyi minisztert, hogy a zalamegyei államépitészeti hivatalnál a hiányzó műszaki hivatali létszámot mielőbb egészitse ki. Zánka községnek postahivatal felállítása tárgyában beadott kérelme nem teljesíthető; azonban a kerületi posta- és távírda igazgatóság a levelezés gyorsabb köz vetítése érdekében Zánka község kívánatára hajlandó a Zánkára való közönséges levelezések és elkönyvelt küldeményekről kiállított értesitvényeket a köves kálla— aszófői póstajárlat utján, a község költségén beszerzendő záros táskában közvetíttetni, ami azonban csak ugy volna eszközölhető, ha Zánka község a szent antalfai postahi vatal kézbesítési köréből a köves-kállaiba kebeleztetnék át. A község a járási lőszolgabiróság utján nyilatkozattételre felhivatik, váljon az átkebelezést óhajtja-e? Mivel az egyes telepek kazánhelyiségei szűkek, ugy, hogy a be és kijutás igen meg van nehezítve, másfelől az egészégre ártalmasak, roszul szellőzöttek, sötétek : a kereskedelemügyi miniszter,rendelc'ére az államépitészeti hivatal felhivatik, hogy a kazánvizsgálatok és kazánszem lék alkalmával tapasztalt ily nemű hiányokra az illetékes iparfelügyelőt esetről esetbe figyelmeztessék. Zechmeiszter Viktor náprátfai bérlő a közigazgatási bizottsághoz beadott kérvényében előadja, hogy a Boba —csáktornyai vasútvonal tófeji és gutorföldi állomásai között fekvő, görbői birtokhoz tartozó 653—664 szelvények kösst a vasút mentén végig nyúló állandó csikólegelőt, továbbá a gutorföldi állomástól Csömödér felé terülő, náprátfai birtokhoz tartozó, 680—687 szelvények közt a vasút mentén fekvő rétet egész hosszában a vasút kétfelé osztotta úgy, hogy a természeti fekvésénél fogva pántlika alakra hosszura elnyúló réteken a legeltetés most lehetetlen; kéri az álta'a jelzett szelvények között a vasút mentén korlátok lerakását elrendelni. A kérvény nyilatkozattétel végett kiadatik a vasúti üzletigazgatóságnak. A közigazgatási bizottság még 1893. évi augusztus hóban tartott ülésén Badacsony és Révfülöpnél állandó kikötő létesítését elvben kimondotta s a mérnöki hivatalt a szükséges terv és költségvetés elkészítésével megbízta. Tekintve, hogy a mérnöki hivatal által egybeállított költségvetés szerint az állandó kikötők létesítése 62.650 frt 50 krba kerülne, amely költséget a különben is nagymértékben igéDybe vett útalap nem bírna meg, a közigazgatási bizottság egyelőre az állandó kikötő létesítését elejtette. A letenyei hidvám ügyében beérkezett kérvény teljesen felszereltetvén, a közigazgatási bizottság azzal terjeszti fel a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a vámszodési jog megadását közgazdasági szempontból nem véleményezi. De ha a minisztérium az engedélyt mégis megadná, ugy kéri, miszerint azokon kivül, akik a tör vény határozmányai szerint a vámfizetés kötelezettsége alól fel vannak mentve, még azon zalamegyei muraközi lakósok is mentessenek fel, akiknek a leteuyei határban szőlő-, vagy földbirtokaik vannak. K

;r. tanfelügyelő jelentése szerint ezen időszakban érkezett a miniszternek a tandíj alól felmentett szegény tanulók ingyenes tankönyvekkel ellátására vonatkozó rendelete. — Az A.-Domborun felállítani kért állami iskola ügyében az összes föltételek és műszaki okmányok felterjesztettek. — A Mura Csányban felállítani kért állami iskola adatai a megkívánt pótlás után azonnal felterjesztettek. — Résztvett a csáktornyai állami tauitóképezdénél megtartott póttanképesitő vizsgálaton és az igazgatótanács ülésén. — Dráva Vásárhelyen megtekintette a járási főszolgabíróval az állandó gyermekmenedékliáz helyiségeit; ugyancsak a pályázatnak haladéktalan kiírása iránt a helyszínén intézkedett. — Alsó-Lendván megtárgyalta az iskolaszékkel a polgári fiúiskola államosításával összefüggő további intézkedéseket; a város járulmányát már befizette s az áttelekkönyvezés már megtörtént s az épitkezésnek még e tavaszon megindítása ügyében a felterjesztést megtette. — Mura-Szent-Kereszten a kir. mérnökkel és járási főszolgabíróval az ott felállitani ter vezett állami iskola helyiségeinek felbecslése és méretei érdemében tartott helyszini tárgyalást. — Becsehely és Póla iskolázásának rendezése csak a Becsehelyen tervbe vett gyermekmenedékház és iskolai építkezés viszonyainak mielőbbi megállapítása után lesz eszközölhető. — A gánicsai állami elemi iskola melléképületeinek műszaki felülvizsgálata megtörtént. — A Sármelléken tervbe vett uj iskolaház műszaki okmányai beérkeztek. — NagyPalinán mulhatlanul felállítandó második tanterein ügyében ismételten intézkedett. — Dr. Mandel Pál országgyűlési képviselő a választókerülete magyar nyelvben jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítóinak és növendékeinek az 1895. évre is 200 frt jutalmat adományozott. Kir. tanfelügyelőnek jelentése a magyar nyelvben jeleskedő muraközi és vendvidéki tanitók ós növeudékek kilencedik megjutalmazásáról a megfele'ő számadás bemutatása mellett tudomásul vétetett. Pakod, Drávaialva, Óbudavár, M. Szilvágy, Turcsiscse államsegély iránt pótlólag érkezett kérvényei a megkívánt kiegészítés után felterjesztetnek. A vallás és közoktatásügyi miniszternek 1894 évi 62. 874 számú körrendelete a legalább 60 frttal segélyezett községi elemi iskolák tanítói állásának betöltése körül követendő eljárásról, továbbá a kir. tanfelügyelőnek jelentése Sclnveiczer Mária tanítói szülőtlen árva ügyében | — tudomásúl vétetett. folyamodnom. Vacsora alatt melléje fészkelődtem és megolvastam, kerek 6 pohár bort diktáltam belé. No, tudod, az én cousinomnak ez épen elég. Akkor aztán szépen félre vonultunk egy sarokba, s mig a papa, meg a mama olvasgatták a miniszter válságot, én alaposan meggyóntattam a cousint. Fuj, de röstelkedni fog ma, ha meglát s hogy kér majd, hogy ne szóljak senkinek, mert oda lesz a renoméja. — De gyere csak be ! Ellenkezik-e még a néni ? Ella elkedvetlenedve válaszolt: — Nem is tudom én rábeszélni. — No gyere 1 és kezénél fogva Ellát, besietett vele az ebédlőbe. Özvegy Salamonné egy törvényszéki bírónak volt az özvegye. Egyetlen leányával, a 16 éves Ellával szerény nyugdijukból éltek. Ritkán jártak társaságba; csak Sárika s ennek révén Telepiék voltak közelebbi ismerőseik. Az eleven Sárika a komolyabb Ellának testi-lelki barátnéja, az özvegynek elkényeztetett kedvence, házuknak pedig napos vendége volt. — JÓ napot, néni — szólt vidáman Sárika, mikor Ellával az ebédlőbe értek és futott kezet csókolni Salamonnénnk. Az öreg megcsókolta, mint rendesen s megsimogatta szőke fejét. — .ló napot, kedvesem! — Mit hoztam? kérdezte tőle Sárika ingerkedve, hátratartott kezében a meghívóval. — Mit lelkem? — Hát eljöhet Ella az estélyre ? Akkor megmutatom. b — No, no — szólt Salamonné mosolyogva. Talán engedünk valamit t — és gyengén megölelte Sárikát. De Sárikát hamar elhagyta a vitézsége és majdhogy sírva nem borúit Salamonné nyakába. — De kedves néni ! És Ella is hízelegve simúlt hozzá. Miért nem engedi Ellát az estélyre ? — Fiatal még ő a bálba, lelkem I — Oh dehogy — szóltak egyszerre mind a ketten, — Hiszen én még fiatalabb vagyok Ellánál — folytatta Sárika. A Győrffyék Borcsája még alig mult 15 éves ; a Kunczék Elvirája még csak az idén kapott hosszú ruhát. Mi meg ugye Ella, már két éve hordjuk. Mégis eljönnek mind. Hiszen nem is lesz az bál. Én kitudtam mindent a cousinomtől. Aki el akar menni, vesz egy öltözet calico szövetet, megcsináltatja kikí a saját Ízlése szerint. Csak a copuce lesz egyforma. Az egész ruha nem kerül 8 forintba és végig táncoljuk majd benne nyáron az összes majálisokat. Éz pedig nem báli fényűzés. — No ha felmegyünk is, szólt Salamonné, de álarcban semmi esetre. — Oh néni, hiszen az a legérdekesebb. Este 9-től 11-ig tart e társalgás, közben lesz egy francia négyes, nőválaszszal. Mi kérjük fel a fiatal embereket, ők meg nem ismernek bennünket. Képzelje csak néni, milyen érdekes jelenetek lesznek majd, mikor a fiatal emberek azt sem tudják, ki a táncosnéjuk. És épen ebben nem vesznek részt azok, akik álarc és calico nélkül jelennek meg. Pedig ez ér a mulatságban legtöbbet. Meg az álarc úgyis csak 11 -ig tart, akkor leteszszük a capucecel együtt s úgy táncolunk tovább. — Mindenesetre mulatságos lesz, szólt Salamonné, csakhogv nekünk ismerőseink sincsenek. — Oh azon ne aggódjék, néni. Lesz ott táncos annyi, mint a bün, aztán meg lesznek nekünk ismerőseink, ugy e Ella ? Ella elpirulva fordult félre s titkon nagyot rántva a csacska Sárika ruháján, csak annyit mondott : — Lesznek, lesznek 1 — No majd meglássuk — szólt végre a sok unszolásra Salamonné és magukra hagyta a gyermekeket. Sárika és Ella pedig tudták, hogy ha Salamonné azt mondja, majd meglássuk, az már annyi, mint ha mennének. Lett is aztán öröm és ugrándozás. — Tudod, szólt Sárika, miközben lihegve dült le az ebédlő divánra — engem sem akartak először elereszteni. Én egész nap sirtam és vizbeugrással fenyegetőztem. Estélig a papát sikerült részemre hódítani, s este, mikor magukra maradtak, kihallgattam őket a kulcslyukon. A mama nem akart belenyugodni, különösen az álarcba, mire a papa az mondta mamának : De édesem, hiszen sem az én, sem a te kedvedért, hanem Sárikáért megyünk. Ha Sárikának kedve van, hát megyünk ! És a mama nem ellenkezett többet. Azóta, tudod, minden ebéd és vacsora után dupla puszit és dupla fekete kávét kap tőlem a papa. — Oh csakhogy én is elmehetek, lelkendezett Ella. — Csakhogy, csakhogy! Hanem még valamit. Én azt szeretném, ha a mamáink sem ismernének ránk, mert akkor nagyon szem alatt lennénk. Ne mutassuk meg a ruhánkat a mamáinknak sem. Az lesz ám mé" csak a mulatságos, ha a mamák sem ismerik meg ieá° nyaikat. A fiatal emberek meg úgy sem ismernek ránk, hát azzal beszélünk, akivel akarunk és, azt a mi a lelkűnkön tekszik. Hej, de megmosdatom én azt a csúnya — szép Lenczit, miért lumpol annyit. Meg aztán te is beszélhetsz majd Bandival. Nem kell ám félni semmit. Majd én előre megsúgom neki, hogy nagyon tetszik valakinek. — Jaj, csak azt ne, szakította félbe ijedten Ella. — Oh de szemérmes kis liba vagy te Ellám ! Hát mi van abban, ha valaki tetszik valakinek. Én bizony megmondom a szemébe is, aki nekem tetszik. Da mindegy, te eljösz, az már bizonyos és jól fogunk mulatni. Most pedig pá I Megyek haza, mert még otthon sem láttak a meghivót. -- Igaz — fordult vissza az ajtóból Sárika, mondott még valami érdekeset a cousin, de azt még most nem szabad elárulnom. — Pál ~ P

á 1 Elleste: — ry.