Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-23 / 25. szám
kir. adóhivatalok oly esetekben, a mikor a bírói végrehajtás folytán elárverezett ingatlanokat terhelő szolodézsmaváltságok esedékes részletei a vételár felosztás alkalmával kielégítést nem nyernek, ily, az árverés napját megelőző időben már esedékessé vált s e szerint a hátralékos, más személyes tartozását képező, de a b.roi árverésen eladott birtok vevőjét nem illető szőlódézsmaváltsági tartozások leírása iránt még az esetben sem intézkednek, ha ezen, kizárólag a korábbi birtokost terhelő hátralékos tartozás tőle be nem hajtható, hanem ellenkezőleg ily hátralékos tartozás külön nyilvántartását elmulasztva, azt illetéktelenül az elárverezett bútok vevőjétől követelik, sőt annak újbóli telekkönyvi betáblá zását is ellene ezen birtok- és még egyéb ingatlanaira is kérelmezik Ezen helytelen eljárás és az e tekintetben felmerült jogos panaszok megszüntetése végett szigorúan utasíttatik tehát a kir. adóhivatal, miszerint mindazon esetekben, a mikor valamely, a szőlődézsmaváltsággal terhelt ingatlan birtoktest birói végrehajtás utján eladatik és e miatt az árverés napjáig már esedékes szőlődézsmaváltsági tartozás, mint hátralék, a vételár felosztás alkalmával kielégítés végett kimutattatik, ezen körülményt a kimutatott részletek számszennti feltüntetése mellett az illető főkönyvi lapon azonnal jegyezze be, ezen tartozást a korábbi birtokos neve alatt külön vezesse nyilvántartásba, s mihelyest ezen hátralékos tartozás a birói vételár felosztás alkalmával részben, vagy egészben kielégítést nem nyer, a fedezet nélkül hátralékban maradt és a korábbi birtokost terhelő összeget az illető községi vagy körjegyzőnek külön a vonatkozó iktatói szám alatt oly felhívással mutassa ki, hogy ezen tartozást a minden ily végrehajtási ügyben ezen pénzügyigazgatóság részéről a községi jegyzőnek esetről esetre kiadott külön meghagyás értelmében nevezett hátralékos esetleges egyéb vagyonából hajtsa be, illetve a más ingatlan birtokára vezeteudő végrehajtás megindítását hozza javaslatba, vagy pedig azon esetre, ha nevezett hátralékos sem ingó sem ingatlan vagyonnal nem bir, ezen hátralékos tartozás leírására vonatkozó javaslatát külön jelentésben a szabályszerűen kiállított nemleges zálogolási jegyzőkönyv csatolása mellett a kir. adóhivatal utján 30 napi határidőben terjessze be. Továbbá meghagyatik a kir. adóhivatalnak, hogy mindazon esetekben, a mikor a bejelentett szőlődézsmaváltsági hátralék a vételár felosztás alkalmával kielégítést nem nyer — egyidejűleg fenti intézkedésével a telekkönyv betekintésével arról szerezzen meggyőződést, van-e hátralékosnak az elárverezett ingatlanon kiviil még más ingatlan vagyona s igenlő esetben haladék nélkül gondoskodjék arról, hogy a fedezetlenül maradt és a hátra lékos, személyes tartozásává vált szőlődézsmaváltság összeg a nagymáltóságu m. kir. pénzügyminisztérium 1890. évi november 5-én 115.754. sz. körrendelete alapján 1890. évi 42.405. sz. a. kiadott itteni körrendeletben foglalt utasítás szerint különbeni felelősség terhe alatt zálogjogi bekeblezés utján biztosíttassék, de egyben figyelmeztetik a kir. adóhivatal, hogy ezen, a birói vételár felosztásnál kielégítést nem nyert szőlődézsmaváltsági hátralékot semmi szin alatt az elárverezett birtok vevőjétől ne követelje és annak ezen vevő fél ingatlanaira leendő újbóli betábláztatásától óvakodjék. Végül kötelességévé tétetik a kir. adóhivatalnak, miszerint a mennyiben egyes felek felszólalása folytán vagy auélkülisaz ottani feljegyzésekből konatatáltatnék, hogy a kir. adóhivatal részéről eddig egyes birói végrehajtási esetekben a fentiektől eltérő eljárás követtetett voína, illetve a birói uton elárverezett ingatlannak vétel árából ki nem került szőlődézsmaváltsághátralék ezen ingatlan birtok vevője ellen a kir. adóhivatal kérelme folytán illetéktelenül betábláztatott volna, ily téves be táblázás törléséről hivatalból intézkedjék, s a mennyiben a hátralékos tartozás a végrehajtást szenvedett fél egyéb vagyontalansága miatt be nem hajtható, a fenebb jelzett módon az illető községi jegyző utján beszerzendő nemleges zálogolási jegyzőkönyv beterjesztése mellett a behajthatlan tartozás leírása végett minden ily tételre nézve különkülön ide tegyen jelentést. Ezen rendelet pontos betartásáért a hivatalt vezető főtiszt első sorban tétetik felelőssé. KözegészségügyDr. Uangin Károly kir. tanácsos, vármegyei t. fő crvos, a vármegye területén május hóban észlelt kösegészségí állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklődőkről, n követkézó' jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság junius havi üléséhez : Időjárási viszonyok. A hőmérséklet e hónapban igen széles határok között' ingadozott ; a csapadékmennyiség még mindig elég nagy volt és többször igen élénk szelek uralkodtak. A légnyomás maximuma volt 754-6 m/m, minimuma 728"3 m/m, havi közép 747-5 m/m. A hőmérsék maximuma + 24-4° C, minimuma + 4-6° 0, havi közép 4- 14-9° C. A nedvesség havi középértéke 75 n/„, csapadék havi összege 908 m/m. Szelek iráni át tekintve leggyak rabban észleltetett EK, azután l)Ny, É. A felnőttek közegészségi állapota körülbelül a mult ápril havihoz hasonlított ; ugyanis az a csáktornyai járás kivételével a megye többi részein általában kielégítő, sőt némely vidéken teljesen jó volt; az előfordult szórványos kóresetek nagyobb részét még mindig a légzőszervi bán talmak képezték ; gyógykezelés tárgya lett említésre méltó számú influenza is. A gyermekek közt a közegészségi állapot a mult havinál jobb ; mert a megbetegülések száma apadt. A fertőző betegségek közül a mult hóban Z.-Lövőn járványosán uralgott dyphteritisben májusban ugyanott megbetegült 4; ezek közül gyógyult 3, meghalt 1. Szórványosan a roncsoló toroklob két-két községben fordult elő 37 kóresettel, melyek közül gyógyulással végződött 24, halállal 12, a hónap végéu gyógykezelés alatt maradt 1. A csabrende'ci vörheny járvány enyhe természetűnek mondható, a hónap folyamán 5 betegülés történt, meggyógyult 3, ápolás alatt maradt 2. A himlő, mely a csáktornyai és lendvai járásokban, valamint a letenyei járás Szent-Adorján községében járványos jelleget öltött, szórványosan a megye egyéb részein is jelentkezett; az összes kóresetek száma 36 községben volt 120, a betegek .közül gyógyult 77, meg halt 18, a hónap végén 13 községben gyógykezelés alatt maradt 25. A járványlepte vidéken ápril végén áltálán: teljesített vizsgálatról beadott jelentésem folytán a tekin tetes alispán ur az illető elsőtoku hatóságokat a szükséges intézkedések szigorú végrehajtására újból felhívta és s kór által fertőzött községek lakosságának (30 éves koráig ujraoltását elrendelte. E rendelet miként teljesítésének felülvizsgálása céljából május hó 24 én és 25-én a lendva járásba utaztam ; bejártam Palina, (Jserencsócz, Adriáucz Bellatincz községeket és a főszoolgabiró úrral együtt személyesen meggyőződtünk arról, hogy a lakszobák í betegség lefolyása után fertőzteleuíttottek, újra kimeszeltet tek, a szoba löldje carbolos vizzei felmosatott, a betegei fehérneműi kilugoztattak ; beteget nem találtam, a vol betegek már meggyógyulva, sőt megfürösztve ragálymen tesek voltak ; Cserencsóczon létemkor jelentetett csupán hogy Tüskeszeren merült fel 1 uj eset. A járványt ily rövid idő alatt csakis azon kitartó erélyes eljárással sikerült megfékezni, tnelylyel a hatóság a rendeleteket végrehajtotta; de kötelességemül ismeren bejelenteni dr. Messer Samu bellatinczi kürorvosnak azoi kiváló buzgalmát is, melyet úgy a betegek kezelése, min az ojtások és különösen a felnőttek ujraoltása körű tanúsított. A nevezett körorvos ugyanis amellett, hogy : nagyszámú trachoma betegek gyógyítását is teljesítette nemcsak az évi rendes himlőojtást végezte már el teljesen hanem május hó folyamán ott létem napjáig mintegy 3800 egyént újra oltott. Boncz vizsgálat teljesíttetett 13; három agyroncsolái I és egy fuladás esetében törvényszéki megbízatás folytán Az alvilág férgei rágják a borág gyökerét, hitvány szú őrli meg a zöldelő levelek csiráit, szívja ki a duzzadó gerezdek nedvét, fcbredj Bacchus, ébredj! Hasztalan röpült a sóhaj, hiába zengett, zúgott a panaszos dal, a vigság Istene szendergett tovább. Harmat hullásakor, hajnalpirhadásán, pávatollas, aranypaszomántos ruhában odaült a beomló sirhalomhoz Junó, kiomló könnyei, mint a gyémánt szemek, peregtek ölébe s mikor ő eltávozott, a tenger tajték jából kilépett a szépség istenasszonya: Aphrodité. Öreg barátom, ne álmadozz tovább! Bú, gond s nehéz bánat nyomja a világot; rózsa nyilik az erdő szélében; gyöngyvirág, ibolya illata árad szét a mezőkön ; de a te fádnak a virágát, a te fádnak gyümölcsét nem pótolja semmi. Eluémul a dal, kihűl a szerelem ; mert az édes nektár nem tüzeli a szivet. Ott sirt a szép asszony zokogó panaszszal és az ő szavának ki állhatna elleu ? Megrendült a föld is, kinyílott a sírkő s mámoros szemeit megdörzsölve Bacchus, felriadt, talpra állt. Gonosz, nehéz álom,; fojtogató lidércz, vagy keserű való, a mire felébredt. Ö maga sem tudta, maga sem hitte még. Szellemek óráján, siket éjszakában, magas sziklára állt és bele kiáltott a végtelen űrbe. Csendüljön a pohár, zengjen újra a dall — Némaság mindenütt ! — Athén, Spárta népe ! ébredjetek élni, hiszen a nap leszállt! Bort a billikomba. Az éj a nappalunk! Semmi válasz nem jön. Bacchus szive dobban s újra kiált: hol vau a nép, mely imádott? Tán a hellen kihalt ? Echó búsan felel rá: a hellen kihalt! Tengeren keresztül, Cziprus szigetére, onnan meg Szamosba uszoti át a vigság felébredt istene. Szőlőtőkék helyett komló lombja zöldéit a nektár szigetén. Botjával üté meg vén Bacchus a földet, de nem takadt onnan mézet, tüzet rejtő nótata, venyige. Elcsüggedve, búsan, kietlen tájakon, sivatag határon) kopár sziklákon át a Rajna mentére gyalogolt az öreg 1 ott is csak szomorú nótát zengett neki ezüst hajú Lovley. Madeyra hegyének oldalán gaz, tövis, hitvány bozót virult. Duna, Tisza mentén, Badacsony lejtőjén, Énnellék, Magyarád, ős Buda határán hervadás enyészet ! Könnyező szemeit törölve vándorolt a jókedv istene s összetört lélekkel, sebzett, vérző szívvel benézett Tokajba. Szőke Tisza partján omladozó csárda; nem szólott benne a kormos képű cigány vidám hegedűje; néhány sápadt arcú legény ült szomorúan hosszú asztal mellett, ott benn az ivóban. A pincébe surrant a szomjazó Bacchus; penészes vén hordók, rozsdás abroncsokkal álltak ottan sorban. Egy kettő tele volt s meg is eresztette a vándor csapot, de gyomra felfordult, mert biz abból hitvány, csinált lőre csorgott. Féktelen vad dühvel rohant a levegőre s onnan az ivóba s görcsös bunkójával az asztalra csapott: Kocsmá rosné lelkem, aranyos tubicám, italt a kupába. A sápadt legények búsan néztek reá, a mérges vándorlóra s jött a korcsmárosné, aranyos tubica, ráncos képű Rézi s Bacchus elé tette a pálinkás butykost. Ke serüség, epe önté el a lelkét, de azért fenékig itta ki a vendég; azután izzó lett a teste, a lelke, szitkozódó harag fakadt habzó ajkán ; forgott vele a föld és bizony ő rajta kitört a rettentő delírium tremens. Mikor a kakas szólt, jöttek a nimphák és szatírák S ott találták meg a kapufélfa mellett kihűlve, meghalva. Hirtelen beuyomták egy bornyomó kádba és e koporsóban vitték ismét vissza Delphy szentföldjére. Eltemették újra arany föveny alá s azóta hiába ébresztik, nógatják, nem támad fel többé a vigság istene, a jó öreg Bacchus. kilenczszer pedig rendőri tekintetből; ez utóbbiaknál a halál legközelebbi okai voltak : 3 fuladás, 2 szívszélhűdés, 1 hashártyalob, 1 ütérdagbóli elvérzés, 1 agyrázkódás és 1 bélhurut. Külső hullaszemle rendőri tekintetből volt (3. Véletlen szerencsétlenségneknek 7 egyén lett áldoza tává; ezek közül 1 (Gyurán István Brezovicsán) niagasróli eséskor agyrázkódást szenvedett, a többi 6 pedig (Balog Dezső Hegyesdcn, Kiglics Mári Szent-Gróthon, Borsos Uozi raj ki, Nóvák György né és Nóvák Mári Mura Keresztúr, Pulcsi Pál kollátszegi) vizbe fult. Elme kórnak 4 esete lett hivatalos beavatozás tárgya; 3 beteg kórházba szállíttatott, 1 pedig házilag kezeltetik. Van szerencsém egyszersmind bejelenteni, hogy a Bellatincz községben engedélyezett nyilvános gyógyszertár Szepesi Sándor gyógyszerész által teljesen berendeztetvén, az május hó 25~én hivatalosan történt megvizsgálás után megnyittatott. A pénzügyi közigazgatási bíróság döotvényei. Ha a telekkönyvi hatóság a bekeblezési kérvényben foglalt kérelmek valamelyikét hallgatással mellőzte, a mellőzött kérelem ismétlését tartalmazó beadvány csak mint pótkérvény bélyegzendő (1894. é. 15.905. sz.). llázosztályadónak leszállítása azon a ciuien, hogy lakrészekül oly helyiségek is vétettek, amelyek tényleg nem képeznek lakrészeket, — csakis a törvényes felebbezési határidőn belül kérhető (1894. é. 11.632 sz) Vállalkozókkal, mezei munkások és cselédek szerzése iránt kötött szerződések — nem tekinthetők az 1876. évi XIII. t. c. szerint illetékmentes szerződéseknek (1894. é. 16.567. sz.). Gyógyfürdőhelyeken emelt új épületek után 20 évi adómentesség akkor is jár, ha az uj épület egy lerombolt épület helyén emeltetett (1895. é. 1.431. sz.). Erdőkitermelési jognak telekkönyvi bejegyzése cse tén a jog vételárától 7/ l 0%-tóli bejegyzési illeték jár (1895. é. 1.467. sz.). Telekkönyvi bekebiezés iránti kérvény bélyegilletéke a bejegyzendő jogok összesített értéke után "csak akkor követelhető, ha a bejegyzés egy kérvény alapján, egy telekkönyvi hivatal által s egy szerző javára eszközöltetik, mig több szerző javára eszközölt bejegyzés esetén az értékek összesítésének helye nincsen (1895. é. 420. szám.). Beléptidij mellett rendezett táncvigalmak tartása iránti kérvény akkor is bélyegkötelos — ha a táncvigalom magánháznál vagy jótékony célra rendeztetik (1894. é. 15.242. sz.). Az ílletéki szabályok 101. §-ának ingóságok iránt kötött kétoldalú jogügyletek utáni illetéknek a jogügylet megszüntetése cimén való törlésére vonatkozó határozmá nyai egyoldalú ily jogügyletekre is alkalmazhatók (1894. é. 16.695. sz.). Földbérlők által szerződésileg elvállalt építkezési beruházásokra fordított költség a földbérletnek minimális alapon való megadóztatásánál a bérlet éveinek száma szerint felosztva számítandó az évi bérhez és szolgálmányokhoz, bár az építkezések rövidebb idő alatt fejeztetnek is be (1894. é. 16.446. sz.). Bizonytalan időre kötőit s az ílletéki szabályok 61. §. c) pontja értelmében inegilletékezett jogügyletekre az illetéki szabályok 101. §a nem alkalmazható (1894. é. 16.798. sz.). Az illetéki szabályok 99. § a szerint foganatba ment jogügylet után előirt illeték nem törölhető azon a cimen, hogy a jogügylet érvénytelenítése iránt megindított per során a felek a jogügyletet Ítélet hozatal előtt magán peregyességgel megszüntették (1895. é. 1.375. sz ). Ingóságokból álló kisebb hagyatékok után bélyeg jegyekben járó illetéket a hagyatéki bíróság az illető felektől bekövetelni köteles s csak ha e felszólításnak eleget nem tesznek, közlendő a hagyatéki leltár az illetéknek kiszabása végett (189, . é. 2.702. sz.). Pénzintézeteknek oly érte késeket tartalmazó levelei, hogy az illető értesített fél javára egy harmadik személy a pénzintézetnél bizonyos összeget letéteményezett, nyugtatványoknak nem minősíthetők (1895. é. 1.813.'sz.). Ha állami hatósággal vagy vármegyével kötött áruszállítási stb. szerződésből eredő kereseti üsszc°- a a vállalkozónak hitelezője által bíróilag lefoglaltatván, a kiutalt kereseti összeget ez veszi fel, — ebben az esetben az áruszállítási jogügylet után járó fokozatos illetéket is a hitelező az általa nyugtázott összeg arányában tartozik leróni (1894. é. 11.565. sz.). Bérleti szerződés lejárta, tehát a bérlet megszűnte után, a bérleti szerződés bekeblezésének törölhetése oéljából kiállított törlési engedély, csak 50 kr. okirati bélyeg alá esik (1894. é. 16.398. sz.). Zárgondnoki számadásak az által hé:, .-gzendők fel, aki azokat bélyegkötelezettséget megállapít ) használatba vette és a zárgondnok csak is az egyszeres. illetékért egyetemlegesen felelős (1894. é. 15.535. sz.). Föld és házbirtokosok II. osztályú kereset, 'ójukat abban a községben tartoznak fizetni, amilyben rendes lakásukat tartják, bár a föld- vagy házbirtokuk utáni adó más községben van kiróva (1895. é. 2.247. sz.). Gondnokság alá helyezés iránti kérvény nem sorolható az illet, díjjegyzék 13. tétel IV. !). pontja szerint bélyegzendő beadványok közé (1894. é. 12.422. sz.). Valamely vagyonnak az ill. dijj. 2 tétel B. I. pontjában jelzett rokonsági viszonyban álló személyre oly módon törté ut atruházása, hogy az átvevő a terhek kifizetését és átruházó javára bizonyos viszonszolgáltatások teljesítését elvállalja — ajándékozásnak tekintendő és életjáradéki szerződésnek még akkor sem minősíthető, ha a terhek és viszontszolgáltatások együttes értéke az átruházott vagyon értékét meghaladja, utóbbi esetben csakis az ingatlanok értékétől 1 »/,„% tóli illeték követelhető (1894. é. 14.611. sz.). Vadlelőhetésí jognak bérbeadásából eredő jövödelem ép úgy, mint magának, a vadászati jognak, bérjövedelme, jáiadékadó alá esik.
