Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-09 / 23. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. éri 23-ik számához. A házasság-jogról. Irta es a nagy-kanizsai járási községi és körjegyzők egyletének május hó 20-án Nagy-Kanizsán tartott közgyűlésén felolvasta Szoudy László s/.ent-balázsi körjegyző. llövid idő kérdése, s a nagy vivtnány életbe lép ! Folyt a harcz, a küzdelem a kérdés megoldása kő rül, — de a mai kor szabadgondolkozását képviselő államférfiak kitartó erélye megtörve az ellensereg nem csekély erejét, megalkotta a kötelező polgári házasság törvényeit; — nevezetesen: a házassági jogról, a gyermekek vallásáról és az anyakönyvekről. Csekély előadásomban ezen törvények elsőjével, a házassági joggal fogok foglalkozni. E szentesi tett törvény alapelvét a 29. §. öleli fel; — e szerint ,,a házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni." A házasság tényét megelőzi az eljegyzés, ami tulajdonképen a kihirdetésnek kérése, melyet vagy a házasulok személyesen, vagy ezeknek törvényes képviselői, vagy e czélra külön meghatalmazottak is kérhetnek. A kihirdetés a házasuiók rendes lakhelyén, különböző községekben lakó liázasulóknál pedig miudegyik lakhelyéu, ha pedig 3 hó óta nem tartózkodnak rendes lakhelyükön, ez esetben a kihirdetést megelőző rendes lakhelyükön is teljesítendő, lleudes lakhely hiányában a kihirdetést abbau a községben kell teljesíteni, hol a házasulok tartózkodnak, s ha tartózkodásuk 3 hónapot megnem halad, ott is, hol utoljára 3 houapon át tartózkodtak. Ha ily tartózkodási hely nem állapitható meg, a kihir detést a házasulóknak illetőségi s esetleg születési helyén is kell teljesíteni. A kihirdetést azon anyakönyvvezető rendeli el, ki a házasság kötést teljesíteni jogosult, s ez intézkedik, hogy az esetleg más anyakönyvvezető területén szükséges kihirdetés toganatosittassék. Az igy megkeresett anyakönyvvezető a kihirdetést azonnal foganatosítja, s ennek megtörténtéről, vagy az esetleges akadályokról a megkereső anyakönyvvezetőt értesiti. A hirdetés az anyakönyvvezető hivatalos helyisé gében és a község házánál nyilt helyen 14 napig tartó kifüggesztéssel történik, nagy és kis községekben azonban a kihirdetést a kifüggesztés ideje alatt két vasárnapon a községházánál az elöljáróságnak, egy tagja élőszóval is teljesíteni köteles. — A kihirdetésnek magában kell foglalnia a házosulók családi és utó nevét, szülőik megnevezését, családi állapotát, foglalkozását, korát, vallását, születés és lakhelyét, szükség esetében a házasuiók egyéb közelebbi megjelölését, végül azon felhívást, hogy akinek valamely törvényes akadályról, vagy a szabad beleegyezést kizáró körülményről tudomása van, azt az anyakönyvvezetőnek jelentse be. — A kihirdetés alól az alispán indokolt okok fenforgása esetén felmentést adhat. De a házasulok egyikének közel halállal fenyegető betegség esetén a házasságot kihirdetés és felmentés nélkül is szabad megkötni; ha mindkét házasuló a polgári tisztviselő előtt kijelenti, hogy legjobb tudomásuk szerint köztük házassági akadály nem forog fenn, — erre nézve a polgári tisztviselő tőlük esküt is vehet ki. Habár ezen előadottak nem is tartoznak szorosan a házasságjog ismertetéséhez, de mégis szükséges, hogy a házasságot megkötő cselekményről egy képet állítsak elő s igy kénytelen vagyok az állami anyakönyvekről szóló törvény egyes részleteit is felölelni. Mielőtt a kihirdetést az anyaköny vvezető elrendelné, a jegyesek tartoznak születési bizonyítványaikat felmutatni a törvényes képviselőnek és a szülőiek a házasság megkötéséhez szükséges beleegyezését, vagy gyámhatósági jóváhagyást igazolni, — az esetleges korábbi házasság megszűnését igazoló közokiratot, egyházi rendhez tartozók házassága esetén az egyházi felsőbbség engedélyét, a törvény 26. §-a esetén a véderő törvény értelmében szükséges engedélyt s a mennyiben az engedély biztosíték adáshoz van kötve, ennek megtörténtéről szóló ok iratot felmutatni. Amennyiben az anyakönyvvezetők előtt a viszonyok teljesen ismeretesek, vagy más hitelt érdemlő módon igazolva vannak, a feleket az okiratok felmutatása alól felmentheti, kivéve az egyházi rendhez tartozók s a véderő törvény értelmében szükséges engedélyt s a katonai biztosítékról szólót. A kihirdetés utolsó napjára következő három nap letelte után — akadály hiányában — a házasság megköthető, ami egyszerűen azon tényből áll, hogy a tiszté ben eljáró polgári tisztviselő előtt együttesen jelenlevő házasulok mindegyike két tanú jelenlétében kijelenti, hogy egymással házasságot köt, s a polgári tisztviselő ezen nyilatkozatot jegyzőkönybe foglalva, a feleket a törvény értelmében házastársnak nyilvánitja. A manapság érvényben levő házasság kötéseknél a hány a felekezet, annyi a házasságkötés módja s ugyanannyi féle a tiitó és bontó akadály. A polgári házasság ról szóló törvény ezt egyöntetűvé teszi, nevezetesen, nem köthetnek házasságot: cselekvő képtelen személyek; férfi 18, nő 16 évének betöltése előtt; vérrokonok egyenes ágon; testvérek; testvér testvérének vérszerinti leszár mazójával; egyik házastárs a másik házastársnak egyenes ágbeli vérrokonával ; a kinek korábbi házassága meg nem szűnt; nem köthetnek házasságot azok, kik közül egyik a másikkal egyetértve, a saját házastársának, vagy a másik házastársának élete ellen tört. Ezen esetekben a házasság érvénytelennek tekintetik, a majd alább elsorolandó fentartásokkal. Tilos házasságot kötni elmebetegnek, magát még jelekkel megértetni sem tudó siketnémáknak ; tilos a házasságkötés unokatestvérek között; tilos a házasságkötés örökbe fogadott között, mig e viszony felbontva nincs, és ez esetben tilos még a házasság az örökbe fogadó és örökbe fogadott vérszerinti leszármazója között. Nem köthet házasságot a gyám, vagy ennek leszármazója a gyámolttal, mig a gyámsági viszony tart. Tilos a házasságkötés azok között, kiket a felbontó ítélet házasságtörés miatt az egymással való házasságkötéstől eltiltott. Tilos holttá nyilvánítás alapján házasságot kötni, ha a holttá nyilvánított házastársa, vagy az, kivel uj házasságot akar kötni, tudja, vagy ha igazolva van, hogy a holttá nyilvánított a vélelmezett elhalálozás napját túlélte. Tilos házasságot kötni egyik házastársnak azzal, ki a másik házastárson elkövetett gyilkosság, szándékos emberölés (Btk. 278. 279. §§.), vagy ezek kísérlete miatt mint tettes, vagy részes elitéltetett; tilos a nőnek uj házasságot kötni házasságának megszűntétől számitott lü hónap eltelte előtt. Elhárul azonban ezen akadály, ha a nő időközben szült. Tilos az egyházi felsőbbség engedélye nélkül házasságot kötni annak, aki azon egyház szabályai szerint, melyhez tartozik, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthet. A kath. vallás felekezetet kivéve, ilyen tiltó akadály nem alkalmazható. Már most érdekes az, hogy ha a kath. felszentelt pap akar házasságra lépni, annak más vallásra kell áttérni, mert a kath. egyház tana szerint a felszentelés eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekre, s a papok által tett uőtlenségi fogadalmat ezzel szembeállítva, a lelkiismereti kényszer ezen intézkedéssel fentartatik, s a vallásszabadság, melyet biztosítani ép az egyházpolitikai törvényeknek kellene, — ez esetben kötve marad. Tilos házasság kötés a véderőről szóló törvény értelmében szükséges uősülési engedély nélkül ; végül tilos a házasság kötés szabályszerű kihirdetés nélkül. Semmisnek tek intetik a házasság, ha az nem polgári } 1 tisztviselőnek saját kerületében köttetett, de ezen érvény telenségi ok megszűnik, ha a házasság megkötésétől számítva a felek egy évig együtt éltek. Semmis a házasság, ha a törvényben megkívánt 2 tanú jelen nincs, avagy ha a feleknek nem mindegyike jelentette ki akaratát a házasság kötésre. Semmis a házasság, ha azt cselekvő képtelen személy kötötte, de megszűnik ezen érvénytelenségi ok, ha a cselekvő képtelen cselekvő képessége megnyerése után a házasságot helyben hagyja. Ha testvér testvérének vérszerinti leszármazóival köt házasságot, s erre a házasság érvénytelenné nyilvánítása előtt utólagos felmentés adatott, a házasság érvényesnek tekintet k. A semmiségi -per inditáshra jogosítva vannak a házasfelek, kir. ügyész, és az, a ki kimutatja, hogy a házasság semmiségétől valamely jogi érdeke függ, különösen jogositvák a per indítására: a korábbi házastárs, a későbbi házastárs, ha saját házasságának érvénye a korábbi házasság semmiségétől függ. A házasság megbontására vonatkozó „Semmis házasság" s az alább ismertetendő „megtámadható házasság" kifejezéseket egymással összetévesztenünk nem szabad, mert mig az előbbi feltétlenül megsemmisíti ajiázasságot, utóbbi, csak megadja a sértettnek a jogof, hogy a házas ságot semmisnek nyilváníttathatja, — ha azonban e jogával élni nem akar, úgy a házasság hallgatagon fentartatik. Megtámadható a házasság, ha azt valamelyik házas fél kényszer hatása alatt kötötte ; megtámadható a házasság tévedés miatt, vagyis ha az egyik házasfél egyáltalán nem akart házasságot kötni, s nem tudta, hogy kijelentésével házasságot köt, vagy ha nem tudta, hogy a kivel házasságot köt, nem az a személy, akivel házasságra lépni akart; ha az egyik fél már a házasság kötésekora házassági tartozás teljesítésére állandóan képtelen volt, s a másik házasfél azt nem tudta s nem is gyanította; ha az egyik fél 5 év, vagy ennél súlyosabb ideig tartó fegyházra, vagy börtön büntetésre volt Ítélve, (fogház büntetés esete ki van zárva) s a házasfél ezt nem tudta, s ha alaposan feltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna; ha a nő házasság megkötésekor teherbe volt ejtve, s ezt a férj a házasság megkötésekor nem tudta ; ha a holttá nyilvánított a há zasság megkötése után jelentkezik, s az uj házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy életben van, — megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha az a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonaira vonatkozik, s a megtévesztést a másik házastárs tudva idézte elő, vagy tudta, hogy egy harmadik személytől ered. Íme főbb vonalaiban, csekély kitérésekkel, a törvény egyes §§ ának leirásával ismertettem a házasság megkötését, érvénytelenségét, s megtámadhatóságát. Most még röviden csak a felsorolt tiltó és megtámadható akadályokon kiviil eső egyéb, a házaséletet tarthatatlanná tevő bontó okokkal foglalkozom. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa házasságtörést, természet elleni fajtalanságot követ el. A házasság felbontását kérheti a házasfél, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhágy, s az elhagyástól számított 6 hó elteltével bírói határozattal az életközösség visszaállítására lett kötelezve s c határozatnak eleget nem tesz ; ha a házassági életközösséget megbontó házastél, kinek tartózkodási helye legalább egy év óta ismeretlen, az életközüsségntk egy év alatt leendő vissza állítására birói hirdetmény utján felhivatott, s e felhivás nak igazolatlanul eleget nem tesz. A házasság megbon tását kérheti az a házasfél, kinek házastársa élete ellen tört, vagy kit hazastársa testi épségét veszélyeztető módon szándékosan báutalmazott; kinek házastársát a házasság megkötése után halálra, vagy 5 évi fegyház, vagy börtönre Ítélték, utóbbi esetben kivéve, ha a házasfél a büntettet a házasságkötés előtt követte el, s erről a házastársnak tudomása volt. Felbontható a házasság egyik fél kérelmére, ha a másik házasfél a házastársi kötelességeket szándékosan magaviseletével súlyosan megsérti ; — ha gyermeküket bűncselekmény — vagy erkölcstelen életre reá bir ja, vagy reá birni törekszik ; ha erkölcstelen életet megátalkodottan folytat; — ha 5 évnél rövidebb ideig tartó szabadság vesztésre — nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt — elítéltetett. De ezen utóbbi esetekben csak akkor bontható fel a házasság, ha a biró a házas felek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembe vételével meggyőződött arról, hogy a felsorolt okok valamelyike következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösséget elviselhetetlenné teszi. No ez bajos tanulmány lesz a bíróságnak. A törvényhozó testület kebelében kifejlett nagy viták egyházi szempoutból indultak ki, különösen azért, mert a kath. vallás alapelvei szerint a házasság szent ség, amely Istentől rendeltetett és felbonthatatlan. Igen ám, de ezen tan csakis a kath. hitfelekezetnél áll, mig más vallásfelekezeteknél különböző gyakorlat alkalmaztatott, például az izraelitáknál is a házasság, ha az rendes körülmények között köttetett, egyházilag a leg szentebbnek és felbonthatlannak tekintetik, de mégis megengedhetőnek tartja az elválást hűtlenség, még politikai bűntény esetére is, gyógyíthatlan betegség esetén, ha egyik a másikat bántalmazza, ha egyik vagy másik lelki világát elveszti. A törvény megalkotásánál a kormánynak főcélját ép a nemzet keblében lakó sokféle vallásfelekezeteknek a házassági eljárás körül dívó különféle gyakorlatainak egyöntetűvé tétele képezte, hogy ez által az államok jogrendjeinek tentartására hivatott „Család" alapját megvető házasságjog az állam kezébe legyen letéve. Helyi, megyei és vegyes hirek. József főherceg elismerő nyilatkozata a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézetről. Midőn József főherceg, a honvédség főparancsnoka, Keszthelyen a honvédhuszárok telett szemlét tartott s azután fogadta a városi küldött, séget, ugyanakkor azon felette örvendetes kijelentést tette a keszthelyi gazdasági tanintézetről, hogy hallgatói úgy elméleti, mint különösen gyakorlati kiképzés tekinte: tében óhajának oly mértékben megfelelnek, hogy mint eddig, úgy ezután is gazdatisztjeit a keszthelyi gazdasági tanintézet hallgatói sorából választja. Dr. Wlassics Gyula miniszter Balaton Füreden. Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter pünkösd napján a déli hajóval ment Balaton Füredre. A kikötőnél Kovács Ábel fürdőigazgató, Kohl Medárd, a hercegprímás titkára és szép számú közönség várakozott a ritka vendégre. A miniszter megérkezése után a hercegprímáshoz hajtatott s ott maradt a tiszteletére rendezett ebéden. Délután Kovács Ábel fürdőigazgató, Francsies Norbert országgyűlési képviselő és Komlósy Ferencz esztergomi kanonok társaságában meglátogatta a balatonfüredi szeretetházat, tüzetesen tanulmányozta az intézet viszonyait s a látottak s tapasztaltak felett teljes meg elégedésének adott kifejezést s az árvagyermekek között jutalmat is osztott ki. Ugyanazzal a társulattal délután kirándult még Tihanyba, ahol Halbig Ciprián tihanyi apát rendtársaival fogadta. Ezek kalauzolása mellett megszemlélte a szépen restaurált templomot, majd visszahajtalott Balaton-Füredre, ahol az estét Kovács Abel fürdó'igazgatónál nagyobb társaságban töltötte s másnap a reggeli hajóval Siófokra ment át. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület f. hó 8-án Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkivüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a 102.450 frt névértékű regále kötvények eladásából, beleszámítva a május 31 ig esedékes kamatokat, befolyt 105,444 frt 06 kr. felhasználása iránt teendő intézkedés képezte. Ezzel kapcsolatban Botfy Lajos városi képviselő s egyúttal vagyonfelügyelő terjedelmes és tüzetes előter jesztést tett az eladási összeg felhasználása tárgyában. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul az előterjesztést, azt változatlanul elfogadta, egyúttal a vagyonfelügyelőnek a város pénzügyeinek rendezése körül már eddig is ta« nusított íáradhatlan és eredménydús munkásságáért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Az elfogadott javaslat szerint a pesti magyar kereskedelmi banknak mult évi hátralék, késedelmi kamatok s folyó évi hátralékos, illetve esedékes részlet törlesztésére 39 052 frt 85 kr., Morandini Románnak végkielégítésül 29.905 frt 90 kr., váltóbeli tartozásokra 19.140 frt, Ösztereicher S. építésznek 4.688 frt 73 kr., vármegyének betegápolás-! pótadóra 3.123 frt 27'/ 2 kr., Somody Sándornak kiegyenlítésül a fehérképi korcsmánál 1200 frt fizettetik, összesen 97100 frt 75'/ 4 kr., melynek levonása után marad 8.343 frt 30 3/, kr. Ehhez jő téglaár követelés Morandini és Ösztereicher építészektől, 2.959 frt 73 kr., Somody Sándornak 502 frt 23 kr. tartozása, a gymnásiumi telek számára gyűjtött összegből megmarad 3.000 frt, dr. Hérics adománya a gymnásium céljaira 2.800 frt, a törlesztésre rendelkezésre álló 8.455 frt 19 kr., mely t. i. már előbb a banknál levonásba vétetett juliusi részletként s így most felhasználható, összesen 26.056 frt 45 3/. ( kr., ebből a gymnásiumi épületre megszavazott 40.000 írtból jelzett célra 20.000 frtot külön tőkésítve, forgó tőke gyanánt marad 6.056 frt 45 : ,/< kr., mely összeg azonban kizárólag a képviselőtestület által esetről esetre megszavazandó célra fordítható s a városi pénztárban külön kezelendő. Gondnoksági kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az alsó-lendvai állami polgári iskola gondnokságához elnökké Hajós Mihály ügyvédet, rendes tagokká pedig Isoó Ferenc ügyvédet, Fuss Nándor gyógyszerészt, Lendvay Mátyás ügyvédet, dr. Király Mór orvost, Magetti Géza urodalmi felügyelőt, Matyasovszky Vince takarékpénztári pénztárnokot, Nagy József ügyvédet, Pollák Lázár kereskedőt, Szmodícs Viktor főszolgabírót és Brenner György birtokost nevezte ki. A fögymnasiumi épület számára szükséges telek kisajátítása ügyében megérkezett más az alispáni hivatalhoz a kereskedelemügyi miniszter rendelete, amelylyel a kisajátítási eljárást engedélyezte. A képviselőtestület f. bó 8-án tartott ülésén a polgármester megbízatott, hogy mihelyt a rendelet a városhoz érkezik, a kellő lépéseket ebben az ügyben a tanács haladéktalanul tegye meg. Zalavármegye községi és körjegyzőinek egylete 1895. évi junius hó 25-én Zala-Egerszegen rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : Elnöki jelentés. Elnök lemondásának bejelentése. Mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Botfy Lajos megyei t. tejegyző, —- első aljegyző ur köszönő átiratának felolvasása. Az 1891. évi számadás megvizsgálása. Az 1896. évi költségvetés megállapítása. A megyei jegyzői nyugdij kezelő választmányba kiküldött egyleti tagok jelentése a nyugdijalap állásáról. A vármegyei jegyző szigorló bizottságba kiküldött egyleti tagok jelentése a szigorlatok eredményéről. Az egyleti alapszabályok módosítására kiküldött bizottság jelentése, a módosított alapszabályok előterjesztése s azok tárgyalása. Egyleti pénz tárnok által a közig, járásonkint elkülönítve készitett egvleti tagsági dij hátralék egyénenkinti kimutatások előterjesztése. Az országos jegyzői egylet több rendbeli szorgolójának előterjesztése, melyben nevezett egylet a megyei jegyzői egyletnél kint levő tagsági dij hátralék
