Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-28 / 17. szám

legkisebb porszem-ember ki nem vonhatja magát. És az is tény, hogy e láthatatlan hatalomnak kényszerét annál kevésbbé érezzük, minél nagyobb mértékben sikerült az elvek és tettek között tá­tongó űrt az akarat erejével áthidalnunk. klassikus korban kétségtelenül sokkal kevesebb elv lebegett az ember előtt, de azt a kevés elvet mindenkor érvényesíteni is tudták tetteikben s az a kevés elv oly magas színvo­nalon állott az egyéni törekvések fölött, hogy szinte már az egyetemes elvekkel ölelkeztek s azért termettek olyan tetteket, melyek követendő példa gyanánt maradtak fönn az összes emberi­ségnek" és simán olvadtak bele az egyetemes törekvések szolgálatába. Ezekből levonhatjuk a tanulságot a magunk részére is, hogy ne az elvek sokaságára töreked­jünk, mert az nem biztos hévmérője haladásunk­nak, hanem inkább az elvek minőségére és arra, hogy ezek a magasabb színvonalon álló elvek tetteinkkel ölelkezzenek ; hogy akaratunkban mindig meglegyen a biztos erő az elvek és tettek közti űr áthidalására. Igy szolgálhatjuk öntuda­tosan az egyetemes célokat! Alispáni jelentés a vármegye törvényhatóságának május hó G án tartandó közgyűlésére. Csertán Károly, Zalavármegye alispánja, a vármegye közigazgatásának és az ezzel összefüggő ügyeknek állapota ról szóló s a mult év szeptember 1 tői a folyó év március végéig terjedő részletes jelentését egybeállítván s a törvény­hatósági bizottság tagjainak megküldvén, annak alapján közöljük a következőket: A közegészségi állapot a lefolyt időszak két első hónapjában a megye egész területén általában kielégítő, sőt a legtöbb helyen teljesen kedvező volt; megbetegedés kevés fordult elő és a gyógykezelés tárgyát képezett bajok is nagyobb részben kedvezően folytak le; november hónapban a megbetegülések és ezekkel arányosan a súlyosabb kóresetek száma is szaporodott s különösen gyermekek közt a fertőző bántalmaknak különféle nemei, habár csak szórványosan, de minden vidéken mutatkoztak, decemberben pedig a közegészségi állapot a megye külön­böző részein egymástól igen elütő képet mutatott; egyes helyeken jó, másutt kielégítő, néhol pedig teljesen ked­vezőtlen lett; a gyakran változó és hirtelen nagy hőfok ingadozással járt időjárás a megbetegedések számát majd mindenütt emelte. A felmerült különféle kornemek közt különösen a légzőszervi bántalmak észleltettek legnagyobb számbau, melyekhez több vidéken az influenza is csatla­kozott. Ezen állapot a kedvezőtlen időjárás befolyása alatt eltartott márciusig, a midőn a megbetegülések száma apadt s a közegészségi állapot javult ugy, hogy ez a megye nagyobb részében már teljesen kielégítő lett; egyes vidékeken azonban még mindig nem volt kedvezőnek mondható. Az influenza, daczára nagy kiterjedésének, általában enyhe lefolyással birt. A fentebb említett kór­nemeken kívül említésre méltó számban észleltettek váltó­lázak és csúzok. A bejelentésre kötelezett heveny fertőző betegségek közül a roncsoló toroklob 15, himlő 19, vörheny 9, szamár­hurut 4, kanyaró 1 községben öltött járványos jelleget, és pedig: ayphteriában Raksa, Bellatincz, Resznek, Nemesnép, A.-Lendva, Filócz, Belső-Sárd, Z. Egerszeg, Kanizsa, Iváncz, Dobri, Kővágó Eörs, Balaton-Éderics, Zalavár és Petri Keresztúr községekben 41632 főnyi lakosságból megbetegült 186, vagyis a lakosság 0-44„/ n a, gyógyult 114 (61-3%), meghalt 72 (38-7%); — himlő volt Kanizsa, Orosztony, Kerecsen, Bókaháza, Dióskál, Szabar, Hosszufalu, Geíse, Bakónak, Jalsovecz, l., II. 111. kegykerület, Gáborvölgy, Vizi-Szent-Gyürgy, Réthát, Ku rsanecz, Csáktornya és Zalaváron, ezek 37170 lakósa közül betegült 204 (050%), gyógyult 137 (67-16%), meghalt 49 (24„/ 0) és március végén ápolás alatt maradt 18 (8-85%); — vörhenyben Kanizsa, Szent-Gróth, Szent­Gróth polgárváros, Koppány, Zala-Csány, Nyirád, Szántó, Szt.-György vár és Sümeg 35973 lakosságából betegült 223 (0 62%), gyógyult 179 (80-27%), meghalt 44 (19.73%); — szamárhurutban Kanizsa, Egerszrg, Kis-Lakos, Pörde­földön (29583 1) megbetegült 86 (0 29%), gyógyult 67 (78%), meghalt 19 (22%); kanyaró járvány volt Balaton Füreden 20 esettel, melyek mind gyógyulással végződtek. E járványokon kivül a dyphteritis szórványosan a megye 83 községében merült fel 228 kóresettel, melyek közül gyógyult 136 (60%), halállal végződött 85-37%) és március végén ápolás alatt maradt 7 (3%); a himlő szórványosan 22 községben észleltetett 44 esettel, gyógyult 33 (75%), meghalt 7 (16%), ápolás alatt maradt 4 (9%)­A fertőző betegségek felmerültekor azok tovaterje­désének megakadályozására mindenütt lehetőleg azonnal megtétottek a szükséges óvintézkedések. EzeD eljárás eredményének köszönhető, hogy különösen az ország minden részében nagy mértékben elterjedt dyphteritis nálunk bárhol üti fel fejét, sőt hol járványossá is vált, az rendszerint rövidebb tartamú és intensivitása sem oly toku, mint hazánk sok egyéb helyén. Minthogy a fertőző betegségek elleni védekezés módjai közt a fertőtlenitési eljárás tapasztaltatott leghatásosabbnak, a magas kormány­tól vett rendelet folytán oly járásokban, melyeknek ugy vagyoni, mint topográfiái viszonyai megengedik, gőzfer­tőtlenitft gépek szereztettek be ; ez ideig a megyében 19 ily gép áll rendelkezésre. A mult évi szeptember hónapban Budapesten tartott nemzetközi orvosi congressuson, a dyphteritis elleni véde kezés és a kór sikeres gyógykezelése módjának felfedezése tárgyában folytatott szakülésen a Behring féle gyógysavó gyógymód jogosultsága elismertetvén., nehogy a veszedel­mes ellenség elleni küzdelemben a mulasztás vádja a hatóságot érje, a megyei tiszti főorvos előterjesztésére a megyebeli szegényeknek gyógysavóval való kezelése cél­jából az alispán 300 trtot utalványozott. A megrendelt szer dehemberben megérkezvén, az a járási és körorvosok közt kiosztatott oly figyelmeztetéssel, hogy ezekkel a gyógyeljárás rendszerint csakis igazolt szegényeknél alkal mazandó ; m'ndazonáltal,ha a használat szüksége vagyonos családban történt betegüléskor forog feun, itt is alkal­mazható, azonban a szernek beszerzési ára azonnal meg térítendő. A szérummal eszközölt gyógykezelésnek eddig elért sikeres eredményéről már legtöbben beküldötték elismerő nyilatkozataikat, melyek szerint a gyógysavó elég korán alkalmazva képes a vérmérgezés kifejlődését megakadályozni s ezáltal a halálozási százalékot csökken­teni ; miért is a szer jó hatása iránt a bizalom folyton növekszik ugy a szakértőknél, mint a nagy közönségben. A trachomában szenvedők gyógykezelése az illető körorvosokon kivül egy, állami költségen kiküldött jár ványorvos és az alsó domborui községi orvos által telje­síttetik ; a betegek száma a legutóbbj időben tekintélyes apadást mutat. A védhimlő oltás a mult évben 39 oltási körben 37 orvos által teljesíttetett; beoltatott összesen 13886 gyermek, jó eredménynyel 13855; összehasonlítva ez eredményt az 1893. évi oltás eredményével, amidőn 12784 s jó sikerrel 12743 oltatott, a különbözet 1894-re 1102 oltással többet mutat; ujraoltatott 1894 ben 13783, 1893 ban 10213, tehát 1894 ben f 3570. Boncvizsgálat teljesíttetett összesen 53 esetben, 34-szer törvényszéki megbízatás folytán, 24 szer pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvény­széki boncolatoknál: 10 agyroncsolás, 8 elvérzés, 6 sziv­hüdés, 2 tüdőlob, 4 fuladás, 1 hashártgyalob, l k'elvetélés, 1 agyguta és 1 ge iy vér ; a rendőrieknél: 5 agyroncsolás, 1 agyszélhüdés, 2 agyguta, 4 szivhüdés, 3 fuladás, 2 mérgezési gyomorleb, 3 tüdőlob, 1 bélhurut, 1 alkohol mérgezés, 1 szivrepedés, 1 külső elvérzés. Külső hulla szemle rendőri szempontból volt 38. Sdlyos sértés bejelen­tetett 22. Öngyilkosságot 28 egyén követett el, kik közül 13 magát felakasztá, 2 vízbe ugrott, 3 mérget vett be, 9 lövéssel vetett véget életének, 1 pedig nyakát átmetszve elvérzett. Öngyilkosági kísérlet volt három, az illetők azonban megmentettek. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 29 egyén esett áldozatává és pedig: tűzvészkor elégett 3, leforráz­tatván, a szenvedett égési sebekben halt meg 2, lórugás­kor belső elvérzést szenvedett 1, magasról leesve koponya­törést szenvedett 1, vizbefult 6, villám által sújtatott 1, szénéleg mérgezésben halt el 1, ledőlt fa által agyonütte­tett 3, feldőlt szekér által agyonnyomatott 1, megfagyott 7, leomlott föld alá temettetett 2, egy másfél éves gyer­mek pedig játszás közben gégéjébe borsószem becsuszása tolytán halt meg. Elmekórnak 15 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, 9 beteg megfigyelésre kórházba. 3 tébolydába szállíttatott, 1 meghalt, 2 házi gondozás alatt hagyatott. Veszettség gyanújában volt eb által Kanizsán 4, Stridón 2 egyén maratott meg, az illetők a budapesti Pasteur féle oltó intézetben beoltattak s jelenleg egész­ségesek. A vármegye népesédési mozgalmának adatait illetőleg a jelentés szerint mult év szeptember 1-től a f. év március végéig a vármegye területén született 10.135, meghalt 7.450 s igy a szaporodás 2,685. A hasznos háziálllatok egészségi állapota kielégítő volt. Fordultak ugyan elő egyes helyeken ragályos be­tegségek, igy szórványosan lépfene és sertéseknél orbánc, de a kellő szigorral ós szakértelemmel alkalmazott óv­rendszabályok folytán azok megszűntek. A fennálló megyei szabályrendelet értelmében az apaállatok megvizsgáltattak. A vármegye területén 38 fedeztetési állomáson 107 állami mén van elhelyezve. Az 1895. évi fedezésre bejelentett magán mének megvizs­gáltatván, a tapolcai járásban 5, a szent grótiban 1, a keszthelyiben 5, a kanizsaiban 1, a pacsaiban 5, a zala­egerszegiben 3, novaiban 5, az alsó lendvaiban 8, a lete­nyeiben 9, a perlakiban 7 és a csáktornyai járásban 4 lett tenyészigazolványnyal ellátva. A hasznos háziállatok járlati- és kereskedelmi forqal mát illetőleg a mult évi szeptember hó 1 tői — folyó évi március hó végéig a központból kiadatott 108.664 drb 5 kros, — 36.830 drb 3 kros marhajárlati űrlap, melyekért összesen 6538 trt 10 kr. bélyegilleték szolgál­tatott át a m. kir. adóhivataloknak. A mult évi szeptember hó 1 tői folyó évi március hó végéig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 42 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hiva­talos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 39,479 frt 10 krt tett ki, — biztosítás által megtérült 19,502 frt, s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 19.977 frt 10 krra rug. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 4 esetben gondatlanság, 6 esetben gyújtogatás, 1 esete ben villámcsapás és 31 esetnél kiderithetlen volt. A vármegye népoktatásügyi állapotát illetőleg a leg­utolsó statisztikai munkálat szerint a vármegye népoktatási intézeteit 63.414 tanköteles látogatta, kik közül elemi iskolába járt 24.902 fiu, 23.058 leány, az általános ismétlő iskolába 6.414 f., 6.039 1., iparos tanoncziskolába 1.093 t., alsó fokú kereskedelmi iskolába 117 f., felső népiskolába 50 t., 83 1., polgári iskolába 694 f., 255 I., középkeres­kedelmi iskolába 163 f., középiskolába 546 f. Az iskolázok vallásuk szerint: 57.930 r. k., 3 gör. kel., 1.571 ev. ref., 1.193 ág. ev., 2.712 izr., 5 unit. Az iskolázok anyanyelvük szerint: 51.121 magyar, 431 német, 9.566 horvát,'2.296 vend. A téuyleg iskolázók száma a megelőző tauévhez képest 1.446 növendékkel szaporodott. Igazolatlan iskola­mulasztók büntetéséből befolyt 374 frt. Az iskolák fokozatát illetőleg a vármegyében van 416 elemi, 4 felső, 8 polgári, 2 középkereskedelmi-, 3 alsó-fokú kereskedelmi , 7 alsó fokú iparos tanonciskola és az iparos segédek részére Zala Egerszegen szakrajztan folyam. Az alsó lendvai polgári fiú, iskola államosítása összes mozzanataiban keresztül vitetett. — Csáktornyán a f. év t őszén polgári leányiskola nyittattik, mely e határszél város nőnevelése érdekében lontos feladatok betöltésére leend hivatva. A csáktornyai képviselőtestület és iskola­szék az ottani polgári fiúiskola államosítása érdemében is intézett felterjesztést a miniszterhez. — Eldöntés alatt áll a tapolczai gazdasági felsőnépiskolának polgári iskolává való átalakításának ügye. — A keszthelyi felső leányiskola helyébe állítandó polgári leányiskola ügye is valósulásuak indult, amennyiben a miniszter elfogadta a város járul­mányait. — A sümegi felső leányiskola fülé állítandó női kézimunka tanfolyam ügyében a sümegi érdekeltség kér vénye a miniszterhez pártolólag terjesztetett fel. — A csabrendeki állami iskola és vele kapcsolatos kisdedóvoda ügyében a miniszter a megfelelő telek beszerzését elren delvén, az erre vonatkozó műszaki okmányok elkészítésére a kir. építészeti hivatal felhivatott. — A Mura-Szent • Kereszten tervezett új állami iskola helyiségére vonatkozó összes műszaki adatok felterjesztettek. — Nagy->Falu, Szent-Ilona, Nyirvölgy, Mura-Szerdahely és Mura Csány községek állami iskoláinak Ugye folyamatban van. — A Bucsu Szent Lászlón engedélyezett állami iskola tervét és költségvetését a miniszter megállapította. -- Molnáriban az iskola telek ügye rendeztetvén, az építkezés már megindittatott. — Az alsó-domborui leánytanköteleseknek szerzetes nőkre bizalása, a fiuk számára pedig állami iskola felállításának ügye további eldöntés céljából a miniszterhez felterjesztetett. — A Stájerország közvetlen közelségében megnyitott királylaki állami iskola elhelyezésére emelendő uj iskolaház ügyében felterjesztés tétetett. — Muraköz iskoláit első sorban ellátó csáktornyai állami tanítóképezde épülete is kibővittetett ezen időszakban. — Pótmunkák fejeztettek be Perlakon, Stridón, Gánicsán, Bagladon. A vármegye összes tanintézeteiben van 666 tanterein A vármegye tanítóinak száma 668, kik közül 45 állami, 191 községi és 432 felekezeti iskoláknál működik. Ezen időszakban az 1893. évi XXVI. t. c. értelmé­ben a vármegye 300 forintnyi javadalommal nem biró iskoláinak, illetve a létező javadalmat 400 frtig kiegészíteni óhajtó iskolafentartóknak összes megfelelő okmányai fel­terjesztettek, mely alkalommal a közigazgatási bizottság a miniszter figyelmét a legmostohább földrajzi viszonyok közt csatlakozva iskolázó több apró és szegény községre irányozta oly célból, hogy a fennebb idézett törvénycikk alapján önálló iskola felállításához kapjanak segélyt ; ép igy kiterjeszkedett a túltömött iskolák uj tanítói állásai­nak államsegélyeire is. Jelentékeny fejlődésnek indult a vármegyei kisded­védelem is. Már a mult nyáron 30 menedékházat nyitottak meg; ezekben, valamint a 16 kisdedovodában és 2 állandó gyermekinenedékházbai, 3.065 kisded nyer gondozást. — Ujabban Hodosánban és Gánicsán állami, Dráva­Vásárhelyen községi állandó menedékházat nyitottak. — A menedékházak vezetésére alkalmas dajkák kiképzésére hat hónapos és hat hetes tanfolyamokat tartottak Zala­Egerszegen, Nagy-Kanizsán és Csáktornyán. (Vége küv.) A zala-egerszegi tűzoltó egyesület közgyűlése. A zalaegerszegi önkénytes tűzoltó egyesület évi rendes közgyűlését Boschán Gyula egyleti elnök elnöklete alatt az egyesilleti tagok szép számú részvétele mellett, f. hó 21-én délután 3 órakor tartotta az elemi iskola egyik termében. Boschán Gyula elnök lelkes szavakkal nyitotta meg a közgyűlést, örömének adva kifejezést a szép számú megjelenés felett, ami fényss tanúbizonysága annak, hogy az egyesület tagjai még mindig lelkesülnek azokért a nemes eszmékért, amelyeknek a szolgálatába állottak az egyesületbe való belépésükkel. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Nagy Antal, az egyesület titkára, olvasta fel az egyesület évi működéséről egybeállított elnöki jelentést. A felolvasott jolentés részletesen leszámol a szertár építés ügyének egyes mozzanatairól, amelyek alapján arról győződhetett meg a közgyűlés, hogy ezen jobb sorsra érdemes ügy, mely az egyesületen kivül álló körülmények követkéz® tében évről évre húzódott, közel áll a végmegoldás stá diumához; amennyiben a főgymnasium telkénok küszöbön álló megoldásával kapcsolatosan elintézést nyer a szertár épület telkének ügye is. A jelentés szerint az egyesület a lefolyt évben l közgyűlést és 2 választmányi gyűlést tartott, amelyeken 34 ügy nyert elintézést. Az egyesület régi szolgája hosszas betegsége miatt kötelességének nem felelhetvén meg, helyettea választmány az alapszabályok ban gyökerező jogánál fogva Kenyeres János z. egerszegi lakost választotta meg szolgának, mig a régi szolga fize­tését április végéig kiutalta és 50 frt végkielégítés meg­szavazását hozza a közgyűlésnél javaslatba. A csapat az év folytán háromszor vonult ki; rendszeres gyakorlatokat — a szertár hiánya miatt — nem tartott. Volt egy tüz­eset (április 7 én Rozenkrancz pajtája égett le). Ezen kivül a csapat kivonult a julíus 24-én Bessenyőben és szeptember 14-én Ságodban dúlt nagy tüz oltása végett. A tűzoltó egyesület képviselve volt a Zalavármegyei tűzoltó szövetségnek augusztus 19-én Szt Gróthon tartott évi rendes közgyűlésén, amelyen — a tűzoltás körébe tartozó több fontos ügy tárgyalásán kivül —a szövetség elnökévé Mayer István, a zala egerszegi tűzoltó egyesület főparancsnoka, választatott meg. Az egyesületnek van 69 működő, 145 pirtoló, 8 segélyező és 7 alapító tagja. Vagyoni viszonyait illetőleg bevétele volt 1885 frt 21 kr., kiadása 1145 frt 84 kr. s igy a pénztármaradvány 738 frt 37 kr. ; a betegsegélyező alap vagyona 1954 frt 66 kr., a Ilanthy féle alap vagyona 2 darab zala egerszegi takarékpénztári részvény; a szertár alap 1520 frt 16 kr., a zene alap 42 frt 10 kr., a lóbeszerzési alap 238 frt 50 kr. vagyonnal rendelkezik az 1894. év végén. A közgyűlés a felolvasott s az egyesület 1894. évi működését híven feltüntető jelentést helyeslőleg tudomá­súl vette. Olvastatott a választmány részéről választott szám­vizsgáló bizottságnak jelentése az egyesület 1894. évi bevételei és kiadásairól, valamint az egylet kezelése alatt levő alapokról vezetett számadások megvizsgálásáról. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom