Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-21 / 16. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. évi 10 Ik számához. 3. A cs. kir. szab. déli vasút társ. illetéke 4. Kamat fejébeu időleg elhelyezett tőkék utan 5. Védjegy lajstromzási dij fejében 6. Visszafizetett előlegek .... 7. Mult 1893. évről fenmaradt portó dij költség fejében 8. Pollák Ferenc, Kovács Antal és Török István műszövők gépei nek beszerzésére előlegezett és a nagymélt. m. k. keresked. minisztérium által visszatérített költségek fejében 936 „ 50 „ 639 „15 „ u n n 205 „ - „ 1 n 93 _ 912 kr. Összesen : 37676 frt 83 Kiadás : 1. Lakbér a kamara helyiségéit , . 1030 frt — kr. 2. Evi fizetések, lakbérek és napi dijakra 7668 „ 87 „ 3. Irodaszerekre 295 „ 08 „ 4. Nyomtatványokra 1111 „ 87 „ 5. Könyvek, hírlapok és könyvkötő munkákra 6. Fűtésre 7. Világításra 8. Távbeszélőre 9. Póstabérre 10. Adólajstromok másolásáért . . . 11. Vasúti forgalmi adatok beszerzéséért 360 12. Járulék keresk. és ipariskolákhoz 650 13. Járulék a nyugdijalaphoz . . . 14. Ösztöndíjakra 15. Utazási költségekre 552 „ 48 354 „ 71 „ 226 „ 83 „ 31 „ 44 „ 1

0 » — i, „ - „ 378 „ 74 „ » 532 „ - l 400 „ - „ n n 16. llirlapi hirdetésekre 403 „ 10 „ 50 „ — „ 404 30 500 „ 17. A hivatalszolga ruha átalánya 18. Előre nem látható kiadásokra . 19. 1896 iki ezredéves orsz. kiállítás céljaira „ — „ 20. Fizetés előlegekre 250 „ — „ 21. Túlfizetés cimén visszatérített kam. illeték 15 „ 83 „ 22. Pollák Ferencz, Kovács Antal és Török István műszövők gépeinek beszerzésére előlegeztetett ... 912 „ — „ 23. A kamara helyiség tisztogatásáért 66 „ — „ Összesen: I62Í4 írt 25 kr. Pénztár maradvány az év végével . 21402 frt 58 kr. Sopron, 1895. évi április havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Színház. Húsvét hétfőn, április hó 15-én, kezdte meg működését az új „Arany Bárány" vendéglő nagytermében felállított színpadon a Kunhegyi Miklós-féle színtársulat. Kunhegyi a tavai nyáron városunkban működött Balog társulat révén, amelynek titkára volt, már ismerős előt tünk, de annál ismeretlenebbek voltak a nevek, amelyeket — mint működő személyeket — az április hó 2 án körözött szinházi jelentés hozott. És ez a körülmény némileg megerősítette a társulat megérkezését megelőző ama hírt, hogy a társulat nagyon gyenge erőkből és csak ad hoc van szervezve vagy helyesebben összetoborozva. A bemutatóul szinre került népszínmű előadása igazolni látszott a kedvezőtlen hirt. Szinre hozták Lukácsy Sándornak „Az asszony verve jó" cimü színdarabját, amelyet egy alkalmi prológ előzött meg: „Üdvözlet Zala Egerszegnek." A prológ mondás szerint pályázatra Íródott, de maliciósus nyelvek beszélik, hogy takarékos ságból, de meg azért is, mivelhogy pályázó nem akadt, valamelyik költő színész irta a társulatból. Egyébként elég jó volt, s ami fő, rövid. Az utána következeti nép szinműben a társulat nagyon gyengének mutatkozott be, nem absolut, hanem relatív értelemben is, értve azt, hogy mint valami végállomáshoz közeledő lokomotiv, egyre lassabban és lassabban zakatolt, míg végre megállt, el hallgatott. Kis szünet után azután újra kezdé : — Szóljon tehát imádott Ella nagysád, remélhetek-e? Ellácska előre örült a jó tréfának, melyet válaszával el fog érni s azért félig lesütött szemmel, félig pedig Jenőre sandítva, adta meg a választ. — Valóban igazán nem hittem volna, de . . . — Kérek határozott választ, bájos Ella nagysád. — Nos igen, én határozott választ akarok adni, de igérje meg, hogy nem fog neheztelni. — Az igazságért sohasem szoktam haragudni, szóljon tehát bátran. — Tudja meg hát, hogy az én szivem már nem szabad. — Ön mást szeret — kiáltá a sáppadt fiú, mi= közben idegesen felszökkent a kerevetről. — Ugy van, én szeretek. — Akkor hát nincs mit keresnem az élők között, — kiáltott Jenő, miközben hevesen kapott belső zsebéhez, mint a ki legalább ís forgópisztolyt rejteget kabátjában. Ellácska rémülten látta, hogy mi következménye lett az ő tréfájának s a mikor Jenő zsebébe nyúlt, hogy abból (a hogy ő hitte) pisztolyt vegyen elő, sikoltan, alélva dőlt végig a kereveten. Jenő egy ugrással mellette termett és — heves csókot nyomott az Éllácska eperajkára, miközben a zsebéből elővett arany nyakláncot hódolattal fűzte az időközben (valószínűleg a csóktól) magához tért Ellácska hattyú nyakára. — Hogy megijesztett maga gonosz. — Bocsásson meg legbájosabb Ella nagysád, én csak szavamnak állottam és betartottam a meglepetést. * A sikoltásra rémült arccal besiető szobaleánynak csak annyit mondott Ellácska, mint Szép Heléna az ő Gaii'medjenek : — Terka, hozzon csak egy pohár vizet. a művészet absolut mértékét alkalmazni rájuk eszünkbe sem jutott, szándékunkban sem volt. Az összes szeieplők közül az egy Molnár Gizellának volt egy sikerültebb jelenete, amelyért szinte jól esett a közönségnek a szi. nésznőt nyílt színen megtapsolni, a 11. felvonásban már ő is elreketült. Egyebekben pedig az előadás alatta maradt jóval azon közepes nívójú előadásoknak is, amelyeket vidéki szinpadok szoktak produkálni s amelyeket megnéz, végighallgat az ember, anélkül, hogy kritizálná. Maga Kunhegyi (Gönczi Palkó) még mindig az a szinielen hangú, gyeuge alakitó képességű színész, amiuőnek tavaly megismertük. Munkácsy Teréznek (Zsófi) erőtlen és bizonytalan a hangja, kivált a felsőbb regiókban. Valamivel sikerültebb alakítása volt Baracsi Esztikének (Vica), mig ellenben Derenghi István (Csákány Pista), Keresztesy Sándor (Szilaj Ferke), Borbély Sándor (Pilátus Menyhért) középszerűségig sem tudtak felemelkedni ; Igmándy és Kállaynak Dudás és Bogár hálás szerepét sikerült ella posítani. Kedden, április 16án Varneynek a népszínházban nem rég felújított operettje „Lili" került szinre közepesen látogatott ház előtt. A címszerepet (Amelje) Munkácsy Teréz játszotta, gyenge tehetséggel. Egy két könyebben konstruált zeneszáma sikerült, de a közismereti! szép Lili keringőbe -- Isten őrizte — hogy bele nem sült. Békés (Grange-Battlier báró) tűrhető, Kunhegyi (Saint llyppotaise) lapos, Borbély (Pleinchard) érzés nélküli volt; Lipcsey Jozefin rövid szerepében (Viktorin) elég ügyesen megállta helyét. Szerdán, április 17 én, Karczag Vilmos színművét, a „Lemondás" t adták gyéren látogatott ház előtt. A két előző gyenge előadás után erősen megcsappant még az a kevés érdeklődés is, amely a társulatot fogadta. Az előadásról azonban jól esik konstatálnunk , hogy sikerültebb volt, mint az előzők. Egyébként hozzájárult ehez uiaga a szinmű is a maga eredetiségével és hatásos jeleneteivel. Leszámítva egyes szereplőknek téves felfogását, az egész előadás, főleg egyes jelenetekben, élvezhető volt. Szikora Anna (Irén) mindjárt kezdetben, de leginkább a második felvonásban legalább ialéses játszónak bizonyult, de később elgyengült ő is. Békés Gyula (Géza) illő társa lett volna, ha tudná, hogy más a szenvedély hangja és megnyilvánulása is, amint mások a szenvedély mozgató rugói, arckifejezése is egyformán hideg, semmitmondó. Kunhegyi (Korolán) szerepkörét képtelen volt betölteni. Lipcsey Jozefin (Thekla) elég jó, Baracsi Esztike (Sarolta) azonban nagyon gyenge volt; a felette érdekes, könnyüvérü szerepben nem tudott cseppnyi hatást elérni. Csütörtökön, április 18-án, Herczeg Ferenc ügyes bohózata: „A három testőr" került szinre gyér látogatott ság mellett. Magát a művet a tavalyi Balog társulattól már ismerjük, s minden körülmények között jobb előadást érdemlő darab. Sok érdekes és új jelenete van, amelyekkel könnyű hatást érhet el a csak némileg is ügyes szinész. Ez azonban a játszók közül egynek sem sikerült. Még talán valamennyi közül Újvárosi (Polacsek) volt legelfogadhatóbb, legalább egy két jelenetében volt valami a színészetből. Kunhegyi (Rátky) csak ujabb bizonyságát adta annak, hogy organuma nem szinésznek való, legfeljebb vállalkozási bátorsága érdemel dicséretet. Kirívóan gyengék voltak Igmándi (Kosniczky) és Borbély (Latorka); közepes jó Szikora Anna (Liza). —ry. Helyi, megyei és vegyes hírek. Főispáni beiktatás. Reiszig Edének, Vasvárraegye főispánjának, beiktatási ünnepélye nagy fénynyel s ünnep séggel ment végbe. A beiktatási ünnepélyen vármegyén ket Svastits Benő főispán és Csertán Károly alispán képviselték. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést : Alulírottak szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett anyjuk, öreg anyjuk, anyósa és testvére Niczkilaki és ondódi özvegy Laky Józsefné született Makkoshetyei Hetyei Ludovica úrnőnek, 1895. évi április hó 13áu élete 77. évében végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt teteme e hó 16 án reggeli 10 órakor fog a zalaegerszegi sirkertben örök nyugalomra helyez tetni. — A szent mise-áldozat pedig 1895. évi ápril hó 16 án reggeli 9 órakor fog a Mindenható Urnák bemutattatni. Zala-Egerszeg, 1895. április 13. Áldás és béke szeretett poraira! Hetyei Károly testvére. Dr. Laky Kristóf gyermeke- Csesznák Ilona menye. Laky Gabriella Laky Margit Laky Jolán unokái, Laky Károly gyermeke. Rumbach Mária menye. Laky Gábor, Laky Alice unokái. Laky János gyermeke. Laky Amália férjezett Csesznák Sándorné gyermeke. Csesznák Sándor vője. ifj. Csesznák Sándor, Csesznák Ferenc, Csesznák Melanie, Csesznák Dezső, Csesznák Stefánie, Csesznák Anna unokái. Negyedszázados jubileum. Dr. Krasovecz Ignácz tiszteletbeli megyei főorvos és csáktornyai járási orvos, f. hó 16 án ülte meg 25-ik évfordulóját annak, hogy orvosi minőségben Csáktornyán letelepedett. Ezen negyed század alatt mint városi orvos, a városi képviselőtestület tagja s a községi iskolaszék alelnöke, ritka népszerűségre tett szert. A 25 éves jubileum alkalmából tisztelői aranyserleggel lepték meg a jubilánst. Az átadást fényes lakoma követte, amelyen az arany billikommal az összes jeleulevők egyenként köszöntötték fel a jubiláló népszerű orvost. Képviselőtestületi Ülés. A városi képviselőtestület f. hó 20-án Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tartott, amelyen a számvizsgáló bizottság által megvizsgált 1894. évi városi árvatári számadások jóváhagyattak, valamint a város tulajdonát képező egyes ingatlan bérbeadására vonatkozólag beterjesztett szerződések. Végül jóváhagyás céljából előterjesztetett a városi 1895 évi közmunka tervezet. Evangélikus lelkészek gyűlése Nagy- Kanizsán. A Somogymegyei evang. egyház lelkészi kara f. hó 17-én Nagy Kanizsán papi gyónással egybekötött értekezletet tartott, amelyen — egynek kivételével — megjelentek a körnek összes tagjai. Az értekezleten Németh Pál egyházmegyei esperes, a kör elnöke, elnökölt, aki az értekezlet folyamata alatt „Pénz és jellem" cimrnel igen érdekes felolvasást tartott, amelyben meggyőző okokkal adta elő, hogy „a pénz jellem nélkül nem boldogít." A zala-egerszegi kórházi bizottság, dr. Mangin Károly kir. tanácsos, t. főorvosnak, mint a kórházi bizottság elnökének, elnöklete alatt f. hó 16 án ülést tartolt, amelyen az elnök bejelentette, hogy mivel dr. Isoó János kórházi alorvos a törvényszéki orvosi vizsgálat letétele végett hat heti szabadságidőit veit, R

;gó Ferenc kórházi alorvos pedig betegsége miatt huzamosb ideig nlorvosi teendőit nem teljesíthette, a kórházi igazgató főorvos dr. Rosenthal Jenő gyakorló orvost kérte fel kisegítő orvosúl, aki a felkéresre 30 frt havi tiszteletdíj mellett erre yálalkozott. A bizottság a jelentést tudomásul vette, a kórházi főorvosi intézkedést helybenhagyta s a tiszteletdíj kiutalása iránt a szükséges intézkedést megtette. A Steril alapitvány folytán a közkórház tulajdonát képező régi Steril-kórházi épület megvételére nézve a kórházbizottsághoz ajánlat érkezvén be, a kórházi bizottság előzetesen megkeresi a városi képviselőtestületet, hogy a szóban forgó épületet — a város szépitése szempontjából — nem szándékozik e megvenni ? — A zala-egerszegi takarékpénztár által orvosi műszerek beszerzésére ado • mányozott 30 frtért a bizottság jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. — Az igazgató főorvos javaslatára a kórházi bizottság megkeresi a közigazgatási bizottságot az iránt, hogy a minisztériumhoz pártolólag tei jeszsze fel a közkórháznál egy második kútnak szivattyús kúttá való átalakítása s a kórház kertben a még hiányzó ültetvények beszerzésére szükséges összegnek akár a forgalmi tőke, akár a tartalékalap terhére való kiutalása végett, mind két tárgy beszerzésére vonatkozó, költségvetéssel ellátva beadandó kérvényt. A tisztviselők nagyobb lakbéré és a tisztviselő telep létesítése ügyében kiküldött végrehajtó bizottság április hó 17 én tartott ülésében bírálat alá vette a pénzügyminisztériumhoz intézendő kérvény mellékleteit képezendő, a lakósság, lakházak, lakosztályok, bérhelyiségek, tisztviselői fizetések s társadalmi állások keretében benyújtott adatokat. Megbízta az elnökséget a felterjeszt tendő kérvény szerkesztésével s kimondotta, hogy a tiszt viselő telep ügyét egyes városokban felmerült hasonló mozgalmak kapcsán tanulmány tárgyává teszi. Köszönet nyilvánítás. Ragendorfer Jakab ur a helybeli nőegyletnek 2 frtot volt szives adományozni, mely összegért hálás köszönetet mond az elnök. Gazdasági egyesületek ezretleves kiallitasa. A kollektiv kiállítást rendező gazdasági egyesületek mult hét folyamán Budapesten a Köztelken közös értekezletet tartottak, s ez alkalommal a képviselt gazdasági egyesil letek a legnagyobb lelkesedéssel járultak hozzá az im pozánsnak ígérkező csoportos kiállítás tervezetének megvalósításához. A kiállításban való részvételét eddig 52 gazdasági egyesület jelentette be, tehát a kiállításon a gazdatársadalom tevékenységének képviselet jut Magyarország minden részéről. — A kiállításnak több, a laikus közönségre nézve is igen érdekes pontja lesz. Ilyenek : a szarvasmarha és ló modellek, melyeket kitűnő állat szobrászunk, Vastagh fog készíteni, 1 - kicsinyítéssel, színezve. Továbbá egyes vidékek gazdasági életére jellemző gazdasági objektumoknak domborzati képekben » modellekben való bemutatása. Igy p. o. a Szolnok Doboka és a Nódrád m. gazd. egyletek szőlő és minta telepüket, kertjüket stb. modellekben állítják ki, utóbbi ezenkívül egy palóc házat, — a debreczeni gazd. egyesület a Hortobágy képét mutatja be, gémes kutakkal, szárnyékkel s vasalóval stb. Ep ily érdekekes lesz Magyarország különböző vidékein használt gazdasági kézi eszközök gyűjteménye fénykép felvételekkel együtt, melyek illusztrálják a/, eszközök használatát, továbbá a főbb műveleti növények s talajnemek gyűjteménye stb. Ez a kilállitásnak általános része, — a másik része, melyben a gazdasági egyesületek működésének eredményei jutnak kifejezésre, térképekből, grafikus táblázatokból s művekből fog állani, melyekben a gazdasági egyesületek történetük s tevékenységük: ezzel együtt gazdasági életünk társadalmi fejlődésének tanúságos és maradandó emlékeit fektetik le. A kiállítás tárgyainak előkészítését a gazd. egyletek megállapított terv szerint az ország minden részében megkezdték. Véglegesítés. A m. kir. pénzügyminiszter Markó Mihály zala-egerszegi pénzügyigazgatósági ideiglenes minőségű irodatisztett jelen állásában végleg megerősitette. Kinevezés. A zalaegerszegi m. kir. penzügzigazgatóság Treiber Kálmán nagy kanizsai dijtalan adóhivatali gyakornok jelöltet dijtalan adóhivatali gyakornokká kinevezte. Sümegh varos 1894 iki számadasai szerint a bevételek összege 21.558 frt 58 kr., a kiadásoké 21.487 frt 03 kr. volt s így a pénztármaradvány 71 frt 55 kr. A vagyon kimutatás szerint a város vagyona áll regale váltsági kötvényekben, dunántúli h. é. vasút törzsrészvé nyeiben összesen 28.502 frt 15 kr. értékben, továbbá a következő ingatlanokból : hét ház , 1.276 kat. hold erdő , 70 kat. hold szántóföld, 8 kat. hold rét, 2 kat. hold faiskola, 632 kat. hold legelő, 124 kat. hold kőfejtőből, egy téglagyárból 14.000 négyzet öl teljes felszereléssel és egy vágóhidból. Ezekre a teher a sümegi kisdedóvó intézetnek lO.OüO frt, a sümegi alreáliskolának 9.000 frt, a sümegi főreáliskolának 8.000 frt, összesen 27.000 frt. A város által kezelt, Sümegh város egyes közcélú intézetei javára szolgáló alapítványok összege 178.051 trt 68 kr. és három ház, amelyekből 138.557 frt 73 kr. és két ház a Ramasetter pár által tett kegyps alapítványokat képezik. Rendkívüli közyyülés. A letenyei takarékpénztár részvénytársaság május hó 5 én délelőtt 10 órakor Letenyén, az intézet helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgyát képezik : Tamás Ádám lemondása folytán igazgatósági elnök választása. Netáni indítványok. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése. A zalaegerszegi nőegylet 1894. évi pénztári ki mutatása szerint pénztármaradvány volt 1893. évről 39 frt 47 kr. ; befolyt : beiratási díjakból 3 frt, tagsági díjakból 471 frt 43 kr., borzsolya gyűjtésekből 51 frt 04 kr., adakozásokból 155 frt 50 kr., összesen 720 frt