Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-17 / 11. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. éri 11-ik számához. beosztását általában a közigazgatási beosztásnak megfelelőleg tervezte. Különösen szem előtt tartotta a bizottság, hogy az auyakönyv vezetői állomások betöltése alkalmas egyének hiányában sem most, sem pedig a jövőben akadályba ne ütközzék. Minthogy pedig erre a hivatali kötelékben áll<5 egyéneken kivüí más, számba vehető elemmel nem rendelkezik, az anyakönyvi kerületek számának, területének ós székhelyének meghatározásánál szorosan a közigazgatási j beosztáshoz kellett alkalmazkodni s ettől eltérés csak azonkivételes esetekben történi, ahol a célszerűbb beosztás az anyaköuy vvezetői állomás betöltésének nehézségeibe nem ütközött. Tagadhatlan, hogy néhány anyakönyvi kerület, mint p. o. az alsó lendvai járásban, úgy a községek, mint a ' lakosság számát tekintve, túlságosan nagy terjedelmű. Ezen baj azoubau csak a körjegyzői kerületek revisiója és célszerűbb beosztása által lenne megszüntethető. Eltekiutve azonban az ily kisebb számú területi aránytalanságtól, a körjegyzőségi beosztás a megyében nemcsak a most fennálló községi törvény alapelveinek megfelelő, hanem túlnyomó részben az anyakönyvi kerületi beosztás igényeit is kielégíti. Esen fő elvtől az egyes járásokban az eltérések a következők : j. a tapolczai járásban a kékkúti körjegyzőség külön anyakönyvi kerületet nem képez, hanem Kékkút és Saltöld a kővágó őrsi, Mindszentkálla, pedig a köves-kállai anyakönyvi kerülethez csatoltatott; II. a szent-gróthi járásban .Szent Gróth nagyközség Szent-Gróth polgárváros és Udvarnok községekkel, valamint az aranyodi körjegyzőséghez tartozó Aranyod, Csáford, és Tüske-Szent Péter községekkel egy anyakönyvi kerületet képeznének ; mert e községek mind a szent-gróthi plébániához tartoznak, azon kivül az aranyodi körjegyzőség székhelye az illető községek kérelme tolytán Débáuy évvel ezelőtt Szent-Gróthra kelyeztetvén át, külön anyakönyvi kerület alakítása esetén két anyakönyvvezető működnék, ami céltalan és telesleges; III. a keszthelyi járásban Keszthely nagyközség a keszthely polgárvárosi körjegyzőséget képező Keszthely polgárváros és Cserszeg-Tomaj községekkel — mint melyek a keszthelyi plébánia köréhez tartoznak — egy anyakönyvi kerületté egyesíttetett; IV. a nagy-Jcanizsai járásban a sormási körjegyzőségben külön anyakönyvi kerület nem lóttesittetett, hanem a sormási körjegyzőség községei a azepetneki anyakönyvi kerülethez csatoltatnak, miut amely plébá niához tartoznak ; b) a bakónakí körjegyzőségből Bakónak maga képez külön anyakönyvi kerületet, mig Újlak Récséhez, Mcrenye a galamboki anyakönyv vezetői kerületbe osztatik, egyúttal a vármegye alispánja megbizatik a szabályszerű eljárás megindításával az iránt, hogy a sárszegi jegyzőség székhelye Nagy Récsébe tétessék át. V. a pacsin járásban Szabar «agy község az orosztonyi körjegyzőséghez tartozó Nagy- és Kis-Rada községekkel egy anyakönyvi kerületté egyesíttetett azon okból, mert az utóbbi községeknek plébániája Szabarban van ; VI. a zala egerszegi járásban a) Zala Egerszeg rendezett tanácsú várossal egy anyakönyvi kerületbe lennének még a ságodi körjegyzőséghez tartozó Kaszaháza és a besseuyőí körjegyzőséghez tartozó Csács Bozsok községek. Ugyanis Kaszaháza Zala Egerszegtől alig '/

3 km. távolságra van s itt vau plébániája ; (Jsács-Bozsokban van ugyan plebáuia, de a körjegyzőség székhelyével : Bessenyővel árvizek alkalmával és téli időben csak is Zala-Egerszegen keresztül küzlekedhetik; b) a nemesapatii körjegyzőségből Alibánta ós Lukala a szent-ivání anyakönyvi kerülethez csatoltatott nemcsak a könnyebb közlekedés okából, banem azért is, mert egy plébániához tartoznak ; c) ugyancsak a felső-bagodi körjegyzőségből Egyházas Ozmánbükk község a salomvári anyakönyvi kerülethez csatoltatott, mert ott v»n plébániája; VII. az alsó lendvai járásban a) Alsó-Lendva nagyközség az alsó lendvai körjegyzőséghez tartozó Bánuta, Csente, Hoszulalu, ífidvég és Petesháza községekkel egy anyakönyvi kerületet képez, mivel a körjegyzőségnek székhelye különben is Alsó Lendván van s mindezen községek együttvéve az alsó-lendvai járáshoz tartoznak ; b) a baksai körjegyzőséghez tartozó Lenti-Kápolna község a novai járásban levő lentii kerülethez csatoltatott, mert annak községeivel együtt a lentii plebáuiához tartozik ; c) a bagonyai körjegyzőségből Renkócz a turnischai anyakönyvi kerülethez csatoltatott, Turnischa községhez való közeifekvése miatt; Vlfl. a leteuyei járásban a) a puszta-magyaródi körjegyzőséghez tartozó Szent-Péterlöld község a novai járásban levő pákai plébánoshoz tartozik s Pákával való közlekedése is sokkal előnyösebb, miut Puszta Magyaróddal, azért a pákai kerülethez csatoltatott; b) a szentadorjáoi körjegyzőséghez tartozó Keretye község a bánokszentgyörgyi kerülethez csatoltatott, mert ezen plébániáhoa tartozik, továbbá mert a S?ent-Adorjánnal való közlekekedése téli időben sokkal nehezebb, mint Bánok-SzentGyörgygyei ; IX. a csáktornyai járásban a) Csáktornya nagyközség a csáktornyai külfárai körjegyzőség községeivel egy kerületté egyesíttetett; mert a külfárai körjegyzőség szókhelye Csáktornyán van s ezen községek együttesen a csáktornyai plébániához tartoznak ; b) a drávacsányi körjegyzőségből a drávavásárhelyi plébániához tartozó Zrinyitalva, Drávahid, Édeskut, Nagytalu és Tótfalu községek Dráva Vásárhely nagyközséggel egy kerületté alakíttatott s igy ezen járásban az anyakönyvi kerületi és a körjegyzőségi beosztás teljesen egyező. A járások során külön tel nem említett többi nagy községei a vármegyének mind külön anyakönyvi kerületet képeznek. Az anyakönyvvezetőkre, valamint azok tiszteletdíjára vonatkozólag a közigazgatási bizottság a két rende zett tanácsú városban (Zala Egerszegen és Nagy-Kanizsán) anyakönyvvezetőkül a polgármestereket, a járások székhelyein pedig — a nagykanizsai és zala egerszegi járások kivételével — a járási főszolgabírókat hozta javaslatba. Ezt a javaslatot a közigazgatási bizottság első rendben azért tette ; mert a járások székhelyeit általában a vármegye legnagyobb én legtekintélyesebb községei képezik s különös súlyt fektet a bízottság arra, hogy az anyakönyvi intézménynek azáltal, hogy azt a székhelyeken magasabb állású tisztviselők kezelik, tekintélye tokoztassék. De szükségesnek látta ez intézkedést még az okból is, hogy az anyakönyvvezetés feletti felügyeletre első sorban a tőszolgabirák levén hivatva, ezen kötelességüket erélyesebben és hatályosabban gyakorolják és egyes kérdésekben is biztosabb felvilágosítást adhatnak a jegyzőknek, ha az anyakönyvvezetóssel maguk is foglalkoznak. Később azonban, ha már az intézmény némileg megizmosodik s a községi reform is életbe lép, a járási tőszolgabirák és polgármesterek a születési és halálozási anyakönyvek 1 vezetésétől felmenthetők lennének és hatáskörük csak a házasság kötésekre szoríttathatnék. Anyakönyvvezető helyettesek alkalmazását a bizottság csak is a rendezett tanácsú városokban s a járások székhelyein javasolta ; mert más kerületekben épen ott, ahol helyettesre szükség volna, legtöbbnyire felekezeti iskolák léteznek, amelyek tanítóira számítani nem lehet; ezeken kivül pedig más alkalmas egyének nincsenek. Folytatólag javasolja a bizottság, hogy az anyakönyvek tűzbiztos helyen őrzendők s minden hó végével egy példányban az adatok minden anyakönyvi kerületből a központba a levéltárban való megőrzés céljából beküldendők. Végül az anyakönyvvezetők évi tiszteletdíját kivétel nélkül 100 forintban, a helyettesekre nézve pedig 50 forintban javasolja a bizottság megállapíttatni. A soproni kereskedelmi iparkamara köréből, i. A keresked. m. kir. minisztériumtól nyert értesítés szerint Schöffer Albert román alattvaló „Albert vagy Alb. Schöffer" cég alatt már régebbi idő óta üzleti ajánlatokkal fordul a magyar kiviteli cégekhez s ez alkalommal brailai consulatusunk ajánlására is hivatkozik. Moly körülményre oly megjegyzéssel hívjuk fel kerületünk kiviteli cógjeit, hogy nevezett ajánlattevő tnedbizhatóságát illetőleg készséggel szolgálunk bizalmas informatiókkal. Sopron 1895. évi február hóban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara, II. Ezennel felhivjuk az érdekelt körök figyelmét, jhogy a soproni kir. országos fegyintézet céljára létesítendő uj kut ós uj vízvezeték előállítása és a használatra alkalmatlanná vált viznek a Rákos patakba való bevezetése céljából 891 Irt 36 kr. előirányzott költség keretén belül f. é. március hó 30 án délelőtti 9 órakor ezen legyintézet igazgatósági helyiségében nyilvános árlejtés log tartatni B hogy a szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki leírás, tervek- ós előméreti költségvetés, nemkülönben a részletes feltételek a fegyház igazgatóságánál a rendes hivatalos órákban megtekinthetők. Sopron, 1895 óvi március hóban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hírek. A kultus min'szter válasza. Dr. Wlassícs Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszter azon üdvözlő feliratra, amelyet kinevezése alkalmából a vármegyei közigazgatási bizottság február havi ülésének határozatából hozzá intézett, Svaitits Benó főispánhoz, mint a közigazgatási bizottság elnökéhez, az alábbi, moleg hangon irt választ küldötte: „A vármegyei közigazgatási bizottságnak f. évi február 12 én 516 sz. a. kelt felterjesztéséből jóleső örömmel vettem értesülést szívélyes üdvözletükről, melylyel engem magy. kir. vallás és közoktatásügyi miniszterré történt kineveztetósem alkalmából megtiszteltek. Fogadja és tolmácsolja kérem, Méltóságod, ezen megtiszteltetésért őszinte köszönetamet. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy mint eddig, úgy ezentúl is meleg érdeklődéssel ós élénk figyelemmel íogom kisérni szülő vármegyém törekvéseit és támogatni fogom érdekeit." A március 12-én tartott közigazgatási bizottsági ülésen felolvasott eme választ a bizottság örömmel vette tudomásul. Az országos phylloxera bizottság tagjai közé a földmivelésügyi miniszter vármegyénk területéről Csigó Fdl és Nedeczky Jenő országgyűlési képviselőket és Skublics Oyula nagybirtokost nevezte ki. Keszthely város képviselő testülete legutóbbi ülésében először Nagy Istváu város bíró tett jelentést a tanács 1894. évi működéséről. Eunek tudomásul vétele után Bogyay Máté, mint a törvény hatóság kiküldöttjének elnöklete alatt a városi pénztárnoknak 1894. évi számadása ós az erre vonatkozó számvizsgáló bizottság jelentése tárgyaltatott. A mult évi bevételek 43200 frt 23'/

2 kr., a kiadások 38.446 frt 70 kr. tesznek ki; maradt az 1895. évi számadásba átvitendő bevételi többlet 4753 frt. 53V

2 kr. Ullmaun V. pénztárnoknak teljes elismerés mellett a főimentés megadatott. Ezután a tanács kezelésére bizott alapokról vezetett 1894. évi számadások és a számvizsgáló bizottság jelentése tárgyaltatott. Minthogy az alapok lelkiismeretes, pontos kezelése a számvizsgáló bizottság által konstatáltatott, a kezelőknek a íelmentvény megadatott. A szegény alap vagyona 13.052 frt, 22 kr., a kórházalap vagyona 16.973 frt 55 kr., temető alap vagyona 540 frt. 63 kr., a Fehér György alap vagyona 66.914 frt. 66 kr. A községi elemi fiúiskolának szárny épülettel leendő megtoldása iránti intézkedés 1896. évre halasztatott. A Balaton fürdőnél épített uj szálloda bérbeadása tárgyában a tanács által jóváhagyás végett előterjesztett szerződés elvetetett és szótöbbséggel kimondatott, hogy az uj szálloda házilag kezeltessék. A szálloda bebutorzásához szükséges 10 ezer frt. megszavaztatott. Végül városbíró jelentést tett a 150 ezer frtos törlesztési kölcsön ügyben folyó tárgy.i lások állásáról. Március I5ének ünneplése. A zala-egerszegi polgári fiú-és középkereskedelmi.iskola önképző köre március 15 ét, nemzeti ujjáébredésünk dicső napjáuak emlékezetét, március 15-én d. u. 3 órakor szépszámú közönség részvétele mellett tartotta meg a polgári iskola rajztermében a következő műsorral : Hymnus. énekelte az ifjúsági énekkar; Kiss Lajos tanár, mint az önképző kör elnöke, lelkes beszédben méltatta a nagy nap emlékezetét; ezt követte Rosenberg László közép keresk. isk. III. oszt. tanuló Emlékezés 1848. március 15-ére cimű szavalata Esik eső karikára előadta az ifjúsági zenekar ; Visszapillantás 1848. március 15-ére felolvasta Lónyai I k. k. isk. III. o. tanuló ; Fuvola és hegedű kettős előadták Tóth Istváu k. k. isk. I.. Katona Jenő k. k. isk. III. o. tanulók ; A vén zászlótartó szavalta Sipos J. k, k. isk. I oszt. tanuló ; népdalok előadta az ifjúsági zenekar ; Ne csüggedjünk szavalta Handlery K. k. k. isk. II. o. tanuló; végül az ifjúsági énekkar a Szózat ot énekelte. Az egy óráig tartott ünnepélyen úgy a szavalatok, mint a zene és ének részek a jelen volt közönséget teljesen mértékben kielégitették, aminek élénk helyesléssel adott kifejezést a műsor minden egyes pontja után. Hangverseny. A zala-egerszegi kereskedelmi kör t. hó 11-én rendezett hangversenynyel egybekötött tár • sasestélye kitűnően sikerült. Az érdekes műsor a tagokat családjaikkal s vandógeikkel oly nagy számban vonzotta az estélyre, hogy az egyleti helyiség zsúfolásig megtelt. A műsor 1. pontja Keresztury József felolvasása volt „A kedves ember"-ről. Az érdekes előadást mind végig teszült figyelemmel halgatta a közönség. Fenyvesi Simon „A költő" mouologot bravourral adta. Kohn Frida k. a. _ A Bébé" verset mely érzelemmel szavalta. A svéd női quártetteben : Erdősi Antal, Csillag Aladár, Fenyvesi Simon és Kiss János női toilettebeu az „Obersteiger

u-t játszották; hegedüjátékuk s fényes női jelmezük a közönség kedélyességét a végsőig fokozta, Báron Janka k. a. „Férjhez menjek"? monologot oly ügyes alakítás- s hanghordozással adta, hogy a közönség szűnni nem akaró tapssal s éljenzéssel jutalmazta. Schleininger Erna k. a. Schumann dalokat énekelt s maga kisérte phizharmoniumon. Ügy a zenei, mint ének részlet mély hatást kel • tett. Erdősi Antal „A monolog ellen" cimü monologot sikerrel adta elő. A műsor utolsó pontja volt „Elegie" Erusttől, előadták Schleininger Erna k. a. phisharmoniumon és Erdősi Antal hegedűn. Az összjáték oly művészi és sikerült volt, hogy a közönség tapsviharban fejezte ki megelégedését. Az előadás befejeztével a fiatalság csakhamar táncra perdült; példájukat követték a fiatal házasok. Fiatalok, öregebbek mintegy versenyeztek a táncban, mindegyiknek kijutott a maga része. Szünóra alatt az egyleti tagok egyike köszönetet mondott Balassa Benő egyleti titkárnak az estély rendezése körül kifejtett fáradságáért, Rehnitz Sándor pedig a szép hölgy koszorút éltette. A kedélyes mulatságnak csak a reggeli órák vetettek véget. Jubiláló takarékpénztár. A nagy kanizsai „Délzalai Takarékpénztár", mely Eperjessy Sándor elnök bölcs vezetése alatt oly szép virágzásnak örvend, f. hó 25 én ünnepli meg negyedszázados fennállását. Ez alkalommal a részvénytársaság Eperjessy Sándor elnökének tiszteletére 1

a „Polgári Egylet" nagytermében társasebédet, este pedig táncmulatságot rendez. Köszönetnyilvánítás. A z.-egerszegi takarékpénztár részénytársaság a zala-egerszegi iparos ifjak énképző körének tiz forintot volt szives adományozni, amelyért köszönetét fejezi ki az önképzőkör választmánya. Véglegesítés. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Klein Belixet, a sümegi államilag segélyezett reáliskola rendes tanárát, ez állásában megerősítette. Jotékonyság. A Zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság által tekintetes Botfy Lajos úrhoz kül dött 50 írtból a helybeli szegények számára, a népkonyha részére 20 frt küldetett be hozzám, úgy ezért, valamint hogy nagyságos Skublics Jenőné urnő elárusított 2 kr, szelvényekért 5 irtot küldött be hozzám a népkonyha részére, eme szives fáradozásáért hálás köszönetet mond az elnök. A nagykanizsai ker. jótékony nőegyesület l. hó 10 én tartott rendkívüli közgyűlésén a Seregély DÍZSŐ lemondása folytán megüresedett titkári állást töltötték be. Megválasztatott titkárnak Csesznák Miklós kir. törvszéki bíró, aki az egyesület eme kitüntető bizalmának engedve, a titkári állást elfoglalta. Nyilvános köszönet. A zala-.egerszegi ipartestület hálás köszönetét fejezi ki azon nemesszivü adakozóknak, kik f. hó 9 én az önhibájukon kivül elszegényedett iparosok s azok özvegyei és árváinak segély alapja gya rapítására az alábbi összegeket adui szívesek voltak : Hajmási Imre ur 3 frt, Kummer Gyula ui'3 frt, Domonkos Ignác ur, Szalóky Géza ur, Pál Ferenc ur, Múth Jakab ur, Eisenstiidter Zsigmond ur 2—2 frtot, Eisinger József ur, Bencz György ur, Varga Mihály ur, Császár József ur (Becsali), Aranyos Gyula ur, Vapper Ignác ur, Hainz mann Sámuel ur, Somody Sándor ur, Vörös Gyula ur 1 — 1 frtot, összesen 25 frt. Elhalasztott Ünnepély. A keszthelyi járás jegyzői karától vett értesülés szerint Milkovich Géza körjegyzői működésének 25-ik évfordulójára tervezett ünnepélyt közbejött akadályok miatt f. hó 14 én nem tartották meg. Az újabbi határnapot annak idején közölni fogjuk. Vármegyei kinevezés Főispán ur őméltósága a vármegyénél üresedésben levő közigazgatási kiadói állásra Záborszky József első osztályú Írnokot, ennek helyére Nagy Antal másod oszt. írnokot, ennek helyére Puchör Károly Ill-ad osz írnokot, ennek helyére Beretz Arpdd árvaszéki dijnokot nevezte ki. A sümeghi realiskola Ügye. Siimegh város képviselőtestületének legutóbbi ülésén Kondor Józsel városbíró előterjesztette a vallás és közoktatásügyi miniszternek a reáliskola államosítása ügyében érkezett leiratát, melyben értésére adja a város közönségének, hogy hajlandó a reáliskolát állami kezelésbe átvenni, ha a város az intézet tentartási költségeihez évi 6.000 forinttal, baleszámítva a reáliskola alapitványainak kamatait is, hozzájárul s az