Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-16 / 24. szám

többi intézkedések után további előterjesztést tesz. A jelentés tudomásul vétetett. A esáktornyai községi népiskolánál megc|tendo tanitóválasztásra elnökül a közigazgatási bizottság Ziegler Kálmán iskolaszéki elnököt küldi ki. Horváth Jenőné, Rechnitzer Mari, Tikk László, Kajáu Ferenc és Fridrich István zala egerszegi községi iskolai rendes tanitók állásukban díjleveleikkel együtt megerősíttettek. Kir. tanfelügyelő a becsehelyi és pólai iskolázás szervezése ügyében felvett jegyzőkönyvet bemutatván, a közigazgatási bizottság azt tudomásul vette s egyúttal az összes érdekelteket végzésileg felhivja, hogy a Pólán még ez évben megnyitandó új iskola, általában pedig a jegyzőkönyvben foglalt egyéb megállapodások megvalósítása iránt a kellő intézkedéseket a legsürgősebben meg tegyék és a teljes szervezkedést ugy az iskolaszék, valamint a község haladék nélkül megindítsa. Iízek után kir. tanfelügyelő előterjesztette a járási szolgabiróktól, valamint a községi elöljáróságoktól beérkezett jelentéseket az állandó, vagy nyári menedékházak felállítására kötelezett küzségekuek ez ügyben eddig követett eljárásáról. E jelentések szerint Turnischa és Magy-Palina községekben a menedékház felállítva nincs ugyan, de gondoskodtak arról, hogy a felügyeletet nélkülöző gyermekek a község által felfogadott nőre bízatva, felügyelet alatt legyenek ; Pacsa, Pólöske, Szabar és Szent Pét er ur községek az iskola helyiségekben rendezik be a nyári menedékházat s az azokban alkalmazandó dajkákat már felfogadták ; Nagy Kapornak község állandó kisdedóodával bír; Perlak két kisdedóvoda és két óvónő lakásául szolgálandó épület építését határozván el, az építés árlejtés utján biztosíttatott és az épület novemberben céljának átadíiató lesz; Kotor az állandó menedékház vezetésére okleveles óvónőt fogadott, a menedékházat bútorokkal és szemléltető esz közökkel ellátta s annak feutartására 300 frtot irányzott elő ; Siimeyhen szerveztetett, Csabrendeken szervezés alatt van, Káptalanfán, Hanyban és Nyirádon még a nyáron megnyittatik a menedékház ; Bánok• Szent Györgyön, és Becsehelyen a menedékházak meguyittattak ; Giesstreg az iskolai szünidő tartamára fogja felállítani a nyári menedékházat; Alsó Leadván egy okleveles óvónő már 30 ovodaköteles gyermeket gondoz s a község az 1896. évi költségvetésébe felveszi az 1896. évben felállítandó állandó gyermekmenedékház költségeit; Bellatincz a nyári menedékház helyiséget bérlet utján biztosította; Dobrónák az 1895. évre a nyári menedékházat felállította. Mind ezek a jelentések tudomásul vétettek. Puszta-Magyarod községnek a felállításra vonatkozólag tett elhatározása azzal vétetett tudomásul, hogy nyári menedékházát az egyik tanteremben is felállíthatja ; Gsicsó és Zala Lövő községeket a menedékházak felállítására a közigazgatási bizottság — a felmentés tárgyában beadott kérelmük elutasítása mellett — kötelezi; Bazsi és Mura- Gsány községeknek —• felhozott indokaik alapján — a halasztás megadása iránt az intézkedés megtétetett. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a kir. tanfelügyelő által a kis-radaí iskolaépület ügyében a 917. számú végzésre érkezett főszolgabírói jelentés alapján tett előterjesztést. A pénzügyigazgató jelentése szerint május hóban a vármegye területén adóban befolyt 259.253 frt 13

1 /

2 kr. Az 1895. év január 1-tol május hó végéig befolyt 881.732 frt 76 kr. adó, amelyet a nault 1894. év hason szakában befolyt 842.404 frt 33

1 '

2 krral egybehasonlítván, a folyó év hason szakában 39.328 frt 42V2 krral volt kedvezőbb a befizetés. — A vármegye területén május végén az adóhátralék: 1,330.617 frt 08'/, kr. egyenes adóban, 84.136 frt 38 '/.

2 kr., hadinentességí dij'ban 2,178.454 frt 10 kr. szőlődézsmaváltságban, 345.852 frt 96 kr. bélyeg- és jogilletékben, 5.473 frt 34 kr. illetékegyenértékben, 77.345 frt 43 kr. fogyasztási ital- és szeszadó' bau, 7.810 frt 91 kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 4,029.691 frt 21'/

2 kr. Leírásba hozatott az év elejétől május végéig a) egyenes adóban 18.038 frt 96 kr., b) hadinentességidijban 1.390 frt 91 kr. Ideiglenes adómon tesség adatott 14 házra, fizetési halasztás 2 esetben 985 frt 25'/

2 kr. adótartozásra. A földadó nyilvántartást illetőleg a telekkönyvi hatóságoktól beérkezett tulajdonjog bekeblezési végzésekből a községi nyilvántartóknak f. évi januártól május végéig kiadatott 6235 drb, ezekből május végéig az egyéni birtokiveken keresztül vezettetett 3.752 drb s igy május hó végén hátralékban maradt2.482 drb. Az árvaszéki elnök jelentése szerint április végén a fogalmazói karnál hátralékban volt 2 575, május hóban beérkezett 3.085 s igy elintézés alá került 5.660 ügyi darab; ebből május hóban elintéztek 2.915 darabot s igy május végén bátialékbau maradt 2.745 db. Az irodánál április végén hátralékban volt 1.036, május hóban leírás végett kiadatott 2.915, összesen 3.951 ügy darab ; ebből május hóban leírtak és expediáltak 2.785 darabot s igy május végén hátralékban maradt 1.166 ügydarab. A zala-egerszegi közkórház 1894. évi működése. Dr. Háry István, a zala-egerszegi közkórház igazgató főorvosa, a vezetése alatt álló közkórház 1894. évi működéséről, bevételei- és kiadairól, vagyonáról tüzetes jelentéss terjesztett be a közigazgatási bizottság junius havi üléséhez, amely jelentés alapján közöljük jó hírnévnek örvendő és kiváló vezetés alatt álló közkórházunkra nézve a következő adatokat: A közkórházba az 1894. év folyamán felvétett 434 beteg, ehhez hozzáadván az 1893. évről visszamaradott 55 beteget, az 1894. év végéig összesen 489 beteg részesült ápolásban. Ezek közül gyógyulva elbocsáttatott 288, javulva 115, gyógyulatlan 18, meghalt 29, kórházban visszamaradott 39. A kórházból eltávozott 45tl beteg közt volt 237 zalamegyei, 59 zala egerszegi, 59 vasmegyei, 86 sopronmegyei, 13 győrmegyei, 5—5 tolnamegyei és veszprémmegyei, 4—4 Nyitra-, Somogy-, Mosouy- és Pestmegyéből, 3 gömörmegyei, 2 torontálmegyei, 1 — 1 Bács-Bodrog-, Pozsony-, Fehér , Abauj-, Trencsén-, és Baranyamegyéből, 8 Morvaországból, 2 Stájerból, 1 — 1 Csehországból, Gácsországból, Slavouiából, Ausztria és Sziléziából. — Vallásra nézve volt 415 róm. kath,, 117 izr., 10 ág. ev., 6 ref. helv., 2 görög. Az ápolási napok összege 16.323. Átlagos ápolási nap 36.27. Műtét végeztetett 37 és pedig 25 sebészeti és 7 szemészeti. Bevétel. A forgalmi pénztár bevétele volt az 1893. évi pénztármaradvány nyal, gyógyköltség-, szelvény- és kamatokkal együtt 13.212 frt 88'/

2 kr. A tartalék alap bevétele volt az 1893. évi pénztármaradványnyal 1.576 frt 71 kr. Kiadás volt a forgalmi pénztárnál 11.280 frt 40 kr., a tartalék pénztárnál 351 frt 31 kr. Pénztármaradvány 1894. dec. végén a forgalmi pénztárnál 1.932 frt 40'/

2 kr., a tartalék alapnál 1.225 frt 40 kr. A kórház vagyona 1894. december 31-én : készpénz maradvány 1.932 frt 40'/

2 kr., várostól 1889-től 1994. évig bezárólag eső segély járandóságok összege 1.705 frt, takarékpénztári kamatokban 20 frt 52 kr., gyógyköltség hátralékban 6.822 frt 85 kr., tüzbiztosítási térítmény Bősenberg Sándortól 2 írt 85 kr., Stern család alapítványa értékpaparokban 10.000 frt, Kovács Kálmánné féle alapítvány 200 frt, Skublics Jenőné-féle alapítvány 200 forint, dr. Kőnig Mór féle alapitvány 200 forint, Pathy János féle alapitvány 52 forint, tartalékalaptól téritvény 25 forint, épületek, fundus és fürdőberendezés 34.822 forint 57 krajcár; ingóságokban és pedig: a) bútorokban 2.189 frt 40 kr., b) ágynemüekben 1.438 frt 74 kr., c) tehérneinüek 1.175 frt 90 kr., d) konyhai eszkö zök^ és egyéb tárgyak 958 frt 58 kr., e) orvosi műszerek I.239 frt 05 kr., f) ragály kórházi ágy nemitek 170 frt, g) ragály kórházi orvosi műszerek 26 frt 53 kr., h) ragály kórházi bútorok és egyebek 173 frt 10 'kr. ; tartalékalap 5.310 frt 64 kr., összesen 68.655 frt 93'/.

2' kr. Erre teher: mosásra 68 kr., betegek élelmezése december hóban 377 frt 37 kr., gyógyszerekért 1894. év II. felére 286 frt 15 kr., jégverem bér fejében 1 frt, Zala-Egerszeg városnak kölcsöntőke és kamatai fejében 2554 frt 86 kr., összesen 3220 frt 06 kr., melyet a 68.665 frt 93'/

2 kr. vagyonból levonván, a zala egerszegi közkor ház tiszta vagyona 1894. évi december 31 én 65 445 bt 871/

2 kr. ' ' vizmentesítése céljából a 416 számú vasúti szelvénynél levő hidnak egy meterrel lejebb.leendő áthelyezését kéri. A város kérvénye érdemleges határozathozatal előtt véle ményes jelentéstétel céljából kiadatik a dunántúli helyi érdekű vasúti részénytársaság igazgatóságának. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a dunántúli h. é. vasút részvénytársaság igazgatóságának átirátát, amelyben tudatja, hogy Zechmeiszter Viktor náprátfai bérlőnek a vasút mentén a bérleti birtoktesten keresztül vezető részen a kért korlát felállítását méltányosnak találja s ez érdemben a szükséges intézkedést megteszi. Előterjesztetett és tudomásul vétetet a kereskedelemügyi miniszter leirata, amelyben tudatja a közigazgatási bizottsággal, bogy Zala-Egerszeg város azon kérelme, mely szerint Zala Egerszegeu vasúti forgalmi főnökség állíttassék tel, figyelembe vehető nem volt. A vármegye törvényhatósága a május hóban tartott rendes közgyűlésén a Nagy- és Kis Kanizsa közt levő állami ut uttestének áthelyezését s ily értelemben a minisztériumhoz felterjesztés intézését elhatározta. — Tekintve, hogy a nagy-kanizsai járásban folyó hó 7-én volt felhőszakadás következtében támadt vizáradás a N. és Kis Kanizsa közt levő államuton volt kőhidakat elvitte, a közigazgatási bizottság Eperjessy Sándor bizottsági tag indítványára a minisztériumhoz oly irányú felterjesztést tesz, hogy a létesítendő uj hidak már a tervbe vett új úttestre épittessenek. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter kivételesen megengedte, bogy a zala-egerszegi kisded óvodánál a folyó tanévben nyári menedékházak vezetésére képesítő bizonyítvány adasték ki a más intézeteknél gyakorlati kiképzést uyert és az 1892. évi 44.000 számú rendelettel kiadott „Utasítás" 20. §-a első pontjában megállapított feltételeknek megtelelő nők részére. — A miniszter az a.-lendvai állami polgári iskola uj gondnokságát kinevezte s a községi iskolai tantestületet az állami iskolához átvette. — A miniszterarr avaló tekintetből, hogy a közoktatási kormánynak a népiskolai administratió körében egyik legfontosabb ügyköre az állami elemi iskolák szervezése, gondozása és fejlesztése: nemcsak nagy nemzeti érdek fűződik ehhez az ügyhöz, hanem egyúttal itt van lekötve az állami költségvetés népnevelési javadalmának legtekintélyesebb része: az állami elemi népoktatási tanintézetek egész szervezete felől nyerendő állandó világos áttekintés céljából egy jól, világosan, de emellett egyszerűen szervezett törzskönyv szerkesztését rendelte el. — Ezen időszakban meglátogatta a letenyei róm. kath. iskolát. — Tárgyalt az összeg érdekeltekkel Becsehelyen egy, Pólán fölállítandó önálló iskola ügyében. — NagyKanizsán jelen volt a kisdednevelő egyesületnek választmányi ós évi közgyűlésén. — Csáktornyán megtárgyalta az iskolaszékkel az ottani polgári iskola államosításának ügyét a városnak a minisztertől újabban leküldött kérvénye alapján. — Tapolczán a városi képviselőtestülettel és iskolaszékkel az ottan megnyitandó polgári iskola dologi és személyi mozzanatait megtárgyalta. — Meglátogatta a tapolczai róm. kath. zárdaiskolát, róm. kath. elemi fiúiskolát, izr. elemi iskolát, kisdedóvodát s a le sencze-tomaji izr. elemi iskolát. — Tárgyalt Gelsén egy, Kilimánban felállítani tervezett új iskola ügyében. — Kir. segédtanfelügyelő jelen volt Gelsén és Pető Henyén a nagy kanizsai és zala-egerszegi tauitói járáskörök köz gyűlésen ; meglátogatta a gelse szigeti, ujudvari és zala szent-mihályi községi iskolákat. Kir. tanfelügyelő bemutatta Szent Gróth Polgárvárosnak jelentését, továbbá az udvarnoki róm. kath. iskolaszéknek jelentését — róm. kath. iskolájuk építkezésének ügyében. A közigazgatási bizottság miudkét jelentést tudomásul vette. Latinovics Dezső baksai tanitó megválasztását, valamint a választásról kiállított dijlevelet a közigazgatási bizottság megerősítette. Szilvágy község kérvénye állami elemi iskola felállítása tárgyában a miniszterhez pártolólag terjesztetik fel. , Kir. tanfelügyelő jelentést tett a Kilimán községben ' felállítani tervezett új iskola ügyében megtartott tárgya- I lásról, tudatván, hogy a még szükségeseknek mutatkozó I lelket beszélt. Pedig a közéletben, a negyvenes években, egykor politikai ellenfelek voltak. Eötvös a közjogi re formok szabadelvű zászlóvivője, Dessewff) — mint fő- ; rendiházi tag és hirlapszerkeszlő — konzervatív vezérfértí, ki azt hirdette, hogy a haza üdve nem politikai intézmények megváltoztatásától, hanem az anyagi és szellemi érdekek kifejlesztésétől függ. Nem egyszer támadt vita köztük ; egy izben, midőn Dessewffy azt irá, hogy poéták ne foglalkozzanak politikával, csípős élű gúnyolódás is. Az ötvenes évek közös szenvedése azonban a régibb pártkülönbségeket megszűnteié minden igaz magyar közt. Vállhoz vállat vetve, igyekeztek — ahogy lehetett — együtt szolgálni a letiport hazát. Dessewfly Emil a leg tevékenyebbek közé tartozott, mint ki nagy erőfeszítéssel ki tudta eszközölni a magyar földhitelintézet engedélyét, a Tisza szabályozás nagy kölcsönét és azt is, hogy az Akadémia valahára ünnepélyes közülést tarthasson! Ez a közülés 1858-ban volt, nagy részvétellel. A mint Eötvös kiemelte emlékbeszédében : gróf Dessewffy Emil akkor buzdította az Akadémia tagjait e szókkal : hogy Sk nem csak irók és tudósok, hanem egyszeresmind a magyar szellemi érdekek őrkatonái. „Es uraim ! — folytatta Eötvös megragadó hévvel, — ez volt az első szabad szó tiz év óta és a falakat (az akadémia palotáéit) ez az első szabad szó e'píté föl.

a Dessewffy Emil régebben maga irta magáról, hogy ő nem kockázta'hat népszerűséget, mivel azzal soh sem birt. De az ötvenes évek első szabad szója egyszerre nagyon népszerűvé tette. Hatalom volt e szóban, melynek varázsára minden magyar, gazdag és szegény, férfi és nő, itthon és messze élő, oly gyorsan és bőven adakozott, hogy aránylag rövid idő alatt fölépült a tudomány fényes háza s megszaporodott az alaptőkéje. O maga már csak igen kis ideig gyönyörködhetett szabad szavának ritka sikerében ; de tudja minden művelt magyar, hogy a létrehozott pompás palotában ujabb, tevékenyebb munkásság és célszerűbb belső szervezet keletkezett. A koronkénti hírlapi kisebbitgetés dacára is, nincs sehol akadémia, mely olyan sokaságú tevékenységet fejtsen ki, mint a mienk. A tudomány fejlesztésén kívül, mely sajátképeni föladata, tekintettel van az értelmiség általános szükségeire is s évek óta könyvkiadó vállalatának fordításai és eredeti művei utján lehetővé tette, hogy minden komoly olvasó, kevés pénzzel, nagybecsű könyvtárt állitson magának. Jutalmaz költői munkákat, serkent minden ágban pályadíjakkal. Ha lehetséges volna csak egy évre is a magyar irodalomból kivonni tömérdek kiadványait, egyszeriben nagy elsötétedés támadna a komoly művelődés légkörében. Köztevékenysége nem is szorul védő prókátorra. Könyvei, füzetei ki vannak nyomtatva, működését szokta jelentgetni, ha röviden is, az időszaki sajtó ; olvashatta vagy olvashatja azokat mindenki. A mi nem olvasható, mert nincs sehol megirva, az a mellékes, magánéleti, de érdekes dolog, hogy az uj palotában, mely egy pár főtisztviselőjének kényelmes lakást ad, akadémiai vidám társasélet is keletkezett. Toldy Ferenc egykor élénken, vonzóan irta meg ama régi irói társaskörök magánéleti mulatságait, melyek valaha a Vitkovics Mihály, Bártfay László és Fáy András vendégszerető uri házaiban eleveniték föl a többnyire sok bajjal, gonddal küzdött költőket és tudósokat. Epen ilyen élénk, kapós olvasmány lenne, ha valaki élénk emlékező tehetségének segítségével — tüzetes rajzot adna az akadémiai palota magánlakásainak vidám estélyeiről. Az elhunyt Hunfalvy Pál, ki mint főkönyvtárnok a palotában lakott, s nem csak mély elméjű összehasonlító nyelvtudós, hanem a barátságra hajlandá, tisza földvári földbirtokos volt, éveken át rendes jour fixe-ket tartott az akadémikusok részére. Kedélyes társaság volt mindig nála, sokszor egy-egy külföldről érkezett nevezetes vendég is épen ugy, mint a Pulszky Ferencz egykor sokat emlegetett muzeumi szombat estéin, melyeken éveken át irók, politikusok, művészek, miniszterek, akadémikusok és kiváló szellemű s állású úrnők kedvtelve találkoztak egymással s néha külföldi nevezetességekkel. Az egykori akadémiai főtitkár: Fraknói Vilmos apát kanonok sok éven át telenként szintén gazdag vacsorákat adott az akadémia hétfőin, főleg az osztályülések után. Ilyenkor az ő nagydiszü lakása - a palota emeletén — tele volt vidám zajjal, olykor vitával, eszmecserékkel s megvalósítandó tervekkel. Egy fürgekezű gyorsíró mennyi szellemes adomát, emléket, politikai, irodalmi és művészeti nézetváltást jegyezhetett volna itt föl, melyek inter pocula fesztelenül folytak az akkori elnök, Trefort miniszter tudós főpapok, törtónetbuvárok és szépirók ajkáról ! A mai főtitkár, ki nein csak kiváló természettudós, hanem szeretetreméltó gentry vér is, az összes ülések után szintén folytatja a vendégszeretet kedvtelését. Mind e társas életi összejöveteleken lehetett csak látni, hogy a nappal és az üléseken vagy tanszékekeu oly komoly tudósok, — még a legöregebbjei is — mily vidáman tudnak együtt mulatni. TarjagóS Illés és Mokány Bérezi azonban sehogy sem érezték volna köztük magukat otthonosan. Mert két nemzeti közszokásnak az akadémikusok teljességgel nem hódoltak az estélyeken. Kártya piték és toast nem volt. soha. Csak egyszer emlékezem hogy Hunfalvy Pálnál, midőn épen az ő hetvenedik születésnapja volt, olvasott föl Greguss Ágost egy elmés verset arról, hogy házi gazdánk holnaptófkezdve hetvenkedni fog, kivánva, hogy majdan kilencvenkedjék is. Erre aztán szívből zúgtuk rá az éljent. íme, még vidám társas élet is fejlett ki abban a szép palotában, melyet a szolgaság idejének „első szabad szó"-ja hozott létre. Tadnay Károly.