Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-02 / 22. szám

magasabb hozama aránylagosan kiegyenlíti, az adagos hozam vétessék alapul a kárbecslésnél. | A tűzkár ellen való biztosításra nézve, tekintettel arra, hogy az „Első magyar ált. biztosító Társaság" dij tételei és a többi társaság dij tételei között csekély- a különbség, a bizottság elfogadásra ajánlja az eddig ér vényben volt szerződés feltételeit, azzal a megtoldással, hogy a társaság a szerződés tartama alatt a gazdasági egyesületnek 1%, azaz egy százalék jutalékot ád azon átalány (pauschal) biztosítások dijai után, a melyeket a gazdasági egyesület tagjai a társaságnak fizetnek. Megkerestetik még az iránt is az igazgatóság, bogy vitás tűzkár esetén a társaság által megállapított kártérítési összeg a károsultnak, az esetleg folyamatba tett peres eljárás befejezése előtt, kifizettessék s ne helyeztessék az eddigi gyakorlat szerint birói letétbe, mert ezen eljárás által a károsult a legszükségesebb építkezésekben akadályozva lesz; a társas°ág pedig az általa elfogadott összeg megfizetésére úgyis kötelezve van." A közgyűlés beható vita után, melynek folyamán hangsúlyozva lett az „Első magyar ált. Biztosító Társaság" szilárdsága s a károk rendezésénél tanúsított igazságérzete és méltányossága, elhatározta, hogy a bizottság javaslatát elfogadja és ennek alapján a gazdasági egyesület ügyvezető elnökét felhatalmazza, hogy az „Első magyar ált. Biztositó Társasag"-gal 6 évi idő tartamra a szerződést kösse meg. Egyidejűleg kerestessék meg a nevezett társaság igazgatósága az iránt, hogy a bizottság jelentésében felsorolt reformkérdések megvalósítása végett mielőbb intézkedni szíveskedjék; amennyiben pedig ezen reformokat a szerződés tartama alatt más biztositó társaság saját ügykörében, vagy az „Első magyar ált. Biztositó Társaság" életbe lépteti, kötelezze magát a szerződő' társaság arra, hogy a kedvezményekben a gazdasági egyesület tagjait is részesíteni fogja. Ezen határozat jegyzőkönyvi kivonat alakjában az „Első magyar ált. Biztosító Társaság" igazgatóságához felterjesztetni rendeltetik. 16/52. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur leiratilag tudatja, hogy a közgazdasági előadó felterjesztése következtében hajlandó a perlaki és aleó-lendvai járásokban, a hol is a tenyészbika hiány leginkább észlelhető, kedTezményes ár és kedvező fizetési módozatok mellett tenyészbikákat kihelyezni. Köszönettel tudomásul vétetik. 17/51. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 18-427/VI/I. sz. alatt f. évi április hó 6 ról kelt leirata kapcsán megküldi a szőlőmivelésnek a vármegye területén előmozdítása érdekében alkalmazandó munkavezetők félfogadása, illetve alkalmazása ügyében, a tapolczai vincellériskola igazgatóságához egyidejűleg intézett rendelete másolatát, tudomásvétel végett, azzal, hogy az egyesület hasson oda, hogy a szőlőbirtokosok e munkavezetőket minél sűrűbben vegyék igénybe. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1895. évi április hó 6-án 18.427. szám alatt kelt és a tapolczai m. kir. vincellér iskolához intézett rendéletének másolata. Folyó évi március hó 15 én 1032. szám alatt kelt felterjesztésére értesítem az igazgatóságot, hogy a kerületében alkalmazandó három munkavezetőnek, mint mozgó vincellérnek, felfogadását a következő feltételek mellett engedélyezem: 1. E munkavezetők közvetlenül az igazgató felügyelete és rendelkezése alá helyeztetnek. — Felfogadásuk és elbocsátásuk hatáskörébe tartozik. — 2. A teljesítendő munkák sorrendjét havonként előre az igazgató állapítja meg, a már teljesített munkákról pedig a munkavezetők hetenként vasárnap Írásban jelentést tesznek az igazgatónak, bogy muukájok bármikor ellenőrizhető legyen. — 3. A munkavezetők havi bérét egyenként havi 35 frt azaz harmincöt forintban állapítom meg, mely összeg bavonkint utólagosan fog kifizettetni az igazgatóság által láttamozott nyugtatványukra, vagy közvetlenül az igazgatóság által az e célra rendelkezésére A történelmi kiállítás. n A nemzet ezer esztendős históriáját mutatja majd ez a kiállítás belül, s ezért kitűnő idea volt, hogy tnár maga az épület is história legyen, amely a magyarországi építészeti formákat, azoknak fejlődését, átalakulásait, történelmi nevezetességű emlékeit bemutassa. Igy történt, hogy maga az épületcsoport is egy beszélő, nagyszabású kiállítás lett, igazi kőbe épitett történelem. Háro m focsoportra oszlik a históriai kiállítás, mint a hogy három nagy korszaka volt hazánkban az épitési modornak. Ez a bárom főcsoport: a gothikus, a román és a renaissance. A Nándor szigetről a Széchenyi szigetre vezető hidon jutunk a lőbejáróhoz. Egy nagy csúcsíves kapu visz a szigetre, s itt balfelől esik a román stílusú épület, A kapuja teljesen hű utánzata a híres jaáki templom kapujának. A jaáki főtemplom ugyanis a XIII. században épült, s egyik legremekebb emléke a román stílusnak egész Európában. Ez a kapu természetes nagyságában épült. A román csoportban lesz a király pavilonja is. Abban az épületben nyitja meg tehát ő felsége, a kiállítás legmagasabb védnöke, a kiállítást, a mely legjobban emlékeztet a honfoglaló Árpád vezér idejére. Fényes előcsarnok, mesés szép fogadóterem lesz itt a király számára s megfelelő mellékhelyiségek, pompával, kényelemmel, választékos ízléssel beosztva és berendezve. Jobbra a h dtól épül a gothikus része a történelmi kiállításnak. Ez épület főrésze híven utánozza a vajdahunyadi várnak azt a részét, melyben a lovagterem van, B erkélyes pillérei belenyúlnak a tóba. A többi motívumai ez épületnek is históriai becsüek. A csütörtökhelyi ká polna klasszikusan szép bejárója, a renaissance ha átmenő segesvári védett várkapu, a Bethlenek keresdi kastélya adták a motívumokat. Folytatása a csúcsíves stílű részeknek a renaisancecsoport, a mely már majdnem teljesen elkészült. Egy bocsátandó költség-adományból. — 4. A munkavezetőknek, ha székhelyük határán kívül állami (közszolgálati) érdekben utasítás alapján működést teljesítenek, az állam kincstárból 1 frt napidijra és a szoros értelemben vett utazási költségre (vasúton III. osztály, tengelyen egy lóra számított postahajtópénzre) van igényük, melyről minden hó végén szabályszerű útinaplót készíteni s azt az igazgatóságnak bemutatni, az igazgatóság pedig k'Utalványozás végett hozzám felterjeszteni köteles. 11a községi érdekben működnek, akkor az 1 frt napidijat szintén az államkincstárból kapják, de a fuvarról, hasonlóan;vasuti jegyükről, a község tartozik gondoskodni. 5. Magánosok, kik e munkavezetőket igénybe venni óhajtják, ez iránti kérelmükkel közvetlenül az igazgatósághoz tartoznak fordulni. Ily esetben a munkavezetőket 1 frt napibér s az útiköltség illeti s mindezt az illető szőlőbirtokos, s ha egy napon tübb szőlőbirtokos vette igénybe, az illető szőllőbirtokosok együttesen aránylagos felosztás szerint kütelesek fizetni, illetőleg viselni 6. E munkavezetők által használandó munkaküny vnek a mellékelt minta szerint 30 lapja vau s mindegyik lapra az egy napi végzett munka lesz feljegyzendő. E munkakönyv minden hó végén az utinaplóval együtt nyújtandó be. — 7. A felfogadandó három munkavezető székhelyéül egyelőre az igazgatóság által javasolt Balaton-Füredet, Z.-Egerszeget és Álsó Lendvát jelölüm ki. Utasítom ennélfogva az igazgatóságot, hogy a három munkavezetőt teljesen megbízható, vincellériskolát végzett s a gyakorlatban is tökéletesen és alaposan jártas egyének közül választva ki, a fenti feltételek mellett fogadja fel 8 ennek megtörténtéről tegyen ide jelentést, bogy a bérösszegek folyósítása iránt intézkedhessen). Az igazgatót személyesen felelősssé teszem e munkavezetők helyes és minden irányban megfelető működésükért s kifogástalan viselkedésükért s ezért utasítom, hogy mihelyt azt tapasztalná, hogy az egyik vagy másik munkavezető nem felel meg, vagy hanyag, vagy bármi tekintetben visszaéléseket követne el, őt azonnal bocsássa el és helyébe egyidejű jelentéstétel mellett mást fogadjon fel. Kmft. Festetits sk. Tudomásul vétetik és egész terjedelmében az „Értesitőben" közzé tétetni rendeltetik. Mivel azonban a rendelet szerint a megye területén alkalmazott 3 munkavezető székhelyéül a miniszteri rendelet szerint Balaton-Füred, Zala-Egerszeg, és Alsó Lendva van egyenlőre meghatározva, de mindezen távol eső vidéken alkalmazott munkavezető felügyeletével a tapolczai vincellériskola igazgatója van egyedül megbízva, célszerűnek véli a gazdasági egyesület az iránt keresni meg a magas minisztériumot, hogy a felügyelet gyakorlásával Balaton-Füreden Varga János utbiztos, Z. -Egerszegen a gazdasági egyesület ügyvezető elnöke, Alsó-Lendván pedig az ott alakult phylloxera ellen védekező egyesület elnöke bizassék meg akként, hogy a felügyelet és egyéb, a leiratban meghatározott jogok a tapolczai vincellériskola igazgatóságának hatásköréhez tartozandnak továbbra is; az egyesület csakis a célszerűség és gyakorlati alkalmazás könnyítését célozza az általa ajánlott felügyelők alkalmazása által, hogy igy az ellenőrzés minden vidéken egyidejűleg gyakoroltathassék. 18/42. és 45. Az ezredésves országos kiállítás felhívásai felolvastatván, közzé teendők az „Értesítő"-ben. 19/36. A füldmivelési miniszter a Iluszton fellépett „Gommose Bacillaire" nevű uj szőlőbetegség felléptét és tovább terjedésének megakadályozása iránt tett intézkedéseit tudatja ; felhivja az egyesületet, hogy ha hatáskőre területén ezen uj szőlőbetegség fe'lépése észleltetnék, erről sürgősen jelentést tegyen. Fellépése sok hajtás elfeketedése, zöldfekete tarkasága s a hajtások nyurgaságában nyilvánul. Tudomásul szolgál. 20/47. Földmivelésügyi miniszter körrendelete arról, hogy átmeneti részlet köti össze a két épületet, a melyek minden része história. Itt emelkedik a 47 méter magas segesvári torony is, míg odébb, a renaissance csoportban, 44 méter magas tornyot építettek. Az állandó híd. Pompás dísze a kiállításnak, a mely maradandó emléke is marad : az állandó híd, a mely az Andrássyuti főbejárótól a tón keresztül a kiállítás területére visz. Már teljesen elkészült a széles vasmű, a mely erős kőpilléreken nyugodva visz a történelmi kiállításhoz. Közvetlenül előtte épül majd a hatalmas főkapu, a mely magasabb lesz a főváros legmagasabb épületénél is. A kiállítás parkja. Sokan és sokfelől panaszolták már, hogy a Városliget pusztul a kiállítás miatt, a fái sorra kidőlnek s ujakat senki se ültet a helyökbe. íme ezek eddig a kiállítás befásító és parkozó munkálatai : A Nádor-szigetre épített híd folytatásakép az egész kiállításon végig, egész a Stefánia-utig megépitették a kiállítási körutat. Ez az ut, a mely csak kevéssel keskenyebb a Stefánia útnál, s állandóan megmarad, 1430 méter hoszu. Az uton végig még tavaly tavaszszal két sorban, kis távolságokban platánokat, nagylevelü hársfákat és ezüstlevelü juharfákat ültettek. Ezek a fák máris erősödnek, szélesednek, árnyékosak. Ezenkívül elültettek a kiállítás területén : 15.000 díszbokrot a csoportok alakításához, 1000 díszfát (árnyékfák), legalább 10—12 cm. törzskerülettel ; 1000 fenyőfélét, 1—2 méter magasat; 100 fasor fát, 2 méter magasat; 500 egyenesen álló diszlát; 200 fenyőféle díszfát, 700 puspángot és 200 méter matonia quifoliumos szegélynek. Ennyi a pusztítás. a 2°/

f

t rézgálic oldatos raffía háncs nem alkalmas a szőlő oltványok kötözésére. Tudomásul vétetvén, közzé teendő az „Értesítőben". 21/57. Kérvénye az alsó-lendvai phylloxera ellen védekező egyesületnek 400 frt évi segély kiutalása iránt. A közgyűlés meggyőződvén a védekező egyesület üdvös és folyvást nagyobb arányokat öltő hathatós mű ködéséről, 300 trt évi segélyt szavaz meg, azonban csak egy évre. Ezen összeg kiutaltatván, a védekező kör elnökének megküldetni határoztatik. .. 22. Ügyvezető elnök szóval előterjeszti, hogy Skublics Zsigmond és Jenő urak, az alapító tagok névsorában mind a ketten fel vannak véve; mivel pedig az alapítvány általuk, az egyesület alapításakor, mint még megosztatlan birtokon együtt gazdálkodók által fizettetett be, felszólítandók volnának, hogy az alapitói jogot melyik óhajtja gyakorolni az alapszabályok 6. §. értelmében. Közgyűlés tudomásul veszi és a titkárt utasítja, hogy ez iránt nyilatkozatra hivja fel az érdekelt tag urakat. 23/50. Egyesületi titkár jelenti, hogy Mohaupt Oszwald pórszombati, Szabó Döme szintén pórszombati, herczeg Szulkowszky Viktor kámaházi, Lengyel Benő és Stern Mór és fia nagy-kanizsai lakósok, az egyesületi rendes tagok sorába felvételre jelentkeznek. Örömmel tudomásul vétetik, jelentkezők közgyülésileg a rendes tagok sorába 1895. január hó 1-től kezdve felvétetnek, részükre a felvéti okmány és az alapszabályok elküldendők. Felvételükről az első magyar ált. biztosító társaság főügynöksége, a „Zalamegye" cimü lap kiadótulajdonosa és az egyesületi pénztárnok értesítendők. Egyéb tárgya a mai ülésnek nem lévén, a jegyzőkönyv lezáratik. El nök ur a tanúsított érdeklődést megköszönvén, az ülést bezárja. Kmf. Jegyezte : Orosz Pál sk., Háczky Kálmán sk., e, titkár. ügyv. elnök. Keleti kereskedelmi tanfolyam. A vallás- és közoktatási, valamint a kereskedelem ügyi m. kir. miniszter által Budapesten létesített „Keleti kereskedelmi tanfolyam" a f. évi szeptember hóban negyedik tanévét nyitja meg, mihez képest a kereskedelmi pályára készülő egyéneknek továbbra is alkalmat szolgáltat arra, hogy Kelet főbb nyelveivel, továbbá kereskedelmi, néprajzi és egyéb viszonyaival megismerkedjenek s igy kibővítsék azon kört, melyben előmenetelüket kereshetik. A keleti kereskedelmi tanfolyam két évre terjed; úgy az I., mint a II. évfolyamban az oktatás szeptember hó 1 én kezdődik és junius hó 30 án ér véget. Az oktatás tárgyait képezik : a) román nyelv, b) szerb és bulgár nyelvek, c) török nyelv, d) újgörög nyelv, e) olasz nyelv, f) francia nyelv, g, Kelet^néprajzí és történeti ismertetése, h) Kelet kereskedelmi földrajza, i) vámügy és konzuli ügyek, j) közlekedésügy, k) kereskedelmi szaktárgyak (ismétlés). Ezen tantárgyak anyaga a két évfolyamra fel van osztva. A hallgatók rendesek és rendkivüliek. Rendes hallgatóknak a tanfolyam első évébe azok vétetnek fel, kik valamely kereskedelmi akadémiában vagy középkereskedelmi iskolában zárvizsgálatot tettek, vagy az általános középiskola végzése után az egy éves kereskedelmi szaktanfolyamot végezték és minden tantárg) ból legalább elégséges osztályzatot nyertek. Ugyancsak rendes ballgatókul fölvétetnek azonban azok is, kik a kereskedelmi pályán vannak elfoglalva, a 18 éves kort elérték és fölvételi vizsgálat utján tanúsítják, hogy a kereskedelmi szaktárgyakban megfelelő ismeretekkel bimak. A tanfolyam második évébe, mint rendes hallgatók, csak azok vehetők fel, kik az első évben minden tan tárgyban megfelelő előmenetelt tettek. A rendes hallgatóra nézve a föntebb f) g) h) i) j) és k) alatt megjelölt tantárgyak kötelezők. Szintúgy kötelező az, hogy rendes hallgaió az a) b) c) d) és e) alatt megnevezett nyelvekből szabad választás szerint kettőt reudszeresen hallgasson és' megfelelően elsajátítson. Rendkívüli hallgatónak fölvétetik mindenki, a ki a kereskedelmi szakmában van elfoglalva és az általa választandó tárgyak megértéséhez szükséges előképzettséget bírja. A tantárgyak elméleti oktatása kiegészítést nyer a rendszeresített tanulmányi szemlékkel és utazásokkal. A tanfolyam fönnállása óta, a kisebbektől eltekintve, a hallgatók a következő tanulmányi utazásokat tették : az 1891—92. tanévben Szerbiába; az 1892—93. tanévben, mindkét osztály hallgatóival, Boszniába, Herczegovinába és Dalmácziába, Fiume és Trieszt érintésével; az 1893—94. tanévben, az I. osztály hallgatóival Fiúméba és Triesztbe, a II. osztály hallgatóival pedig Belgrádba, Szófiába, Fílippopolyba, Konstantinápolybaés Bukarestbe; az 1894—95. tanévben, az I. osztály hallgatóival, Belgrádba és a Vaskapuhoz, a II. osztály hallgatóival pedig Szerbiába, Bulgár és Törökországba, valamint Konstantinápolyon át Kisázsiába. Ezen rendszeresített tanulmányi utazások költségeit az intézet, illetve felettes hatósága tödözi. A második osztály elvégezte után megejtendő végvizsgálat eredményéről végbizonyítvány állíttatik ki. A tanfolyamnak azok a hallgatói, kik jó végbizonyítványt érdemeltek ki, a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter által a kereskedelmi muzeum keleti kirendeltségeinél betöltendő állásokra való alkalmaztatásnál és a kereskedel mi utazási ösztöndíjak adományozásánál is lehetőleg figyelembe vétetnek. v Igy az 1892—93. évben végzett hallgatók közül öten, az 1893—94. tanév végén vizsgázott ik közül pedig