Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-12 / 19. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. éri 19 Ik számához. Fábián, Szanveber József, Baranyay Kálmán ; 2. Rédics (Lenti, Páka, Szécsi Sziget, Szemenye, Szent Adorján) : Somogyi Elek, Karmossy Vince, llorváth Győző, Török József, llajgató Lajos; 3. Dekanovecz (Bellicza, MuraSzt.-Márton, Mura-Siklós, Mura Szerdahely, Bottornya) : Hajós Mihály, Kollay Jeromos, Filipics Lajos, Ehrenreich Nándor, Tivadar Ferenc. VIII. A letenyei választó kerületben : 1. Szepetnek (Sormás, Becsehely, Tóth Szent-Márton. Letcuye, Muralveresztur) : Laskovics Ferencz, dr. Csempész Kálmán, Tamás Gyula, Dénes Ferenc, Szemző Gyula ; 2. Puszta Magyarod (B. Szt.-György, Tárnok, Páka, Sz. Adorján) : Kellet- Ferencz, Nagy József, Hozbor János, Helling József, Fülöp József; 3. Kotor (Alsó Domború, Légrád, Mura-Vid, Szt. Mária, Draskovecz): Gadó Mátyás, Golab János, Hirschler Miksa, Kele György, Kovács Gyula. IX. A csáktornyai választó kerületben-. 1. Csáktornya (Dráva Vásárhely, Dráva Csány) : Zakál llenrich, Vollák liezsŐ, Deák József, Szeiverth Antal, Kornfeind Nándor ; 2. Stridó (F.-Mihálovecz, Vízi-Szt.-György): Tóth István, Gáspárlin Mihály, Kecskés Ferencz, Filipics Kálmán, Krauthakker Józsel; 3. Draskovecz (Alsó Krajlevecz, Goricsán, Hodosáu, Perlak, Szoboticza): Peczek György, Banelly Sándor, Imrey Ferenc, Sipos Károly, Vizmathy Sándor. A zala-egerszegi ker. betegsegélyezö pénztár közgyűlése. A zala egerszegi ker. betegsegélyező pénztár évi rendes közgyűlését Kovács László elnök elnöklete alatt folyó hó 5 én tartotta. Elnök a szép számmal megjelent tagokat üdvözölvén, megnyitó beszédében a pénztár hasznos és nemes hivatását fejtegette ; kérte a kiküldötteket, hogy a napirendre kerülő tárgyakhoz higgadtan szóljanak, a közgyűlést megnyitottnak s mivel a tagok az alapszabályokban előirt számban vaunak jelen, határozatképesnek is nyilvánította. Előterjesztetett és tudomásul vétetett az igazgatósági jelentés, melynek alapján a pénztár 1894. évi működésé ről közöljük a következőket: A pénztár rövid fennállása alatt már tapasztalták az intézmény élén álló férfiak a napjainkban mind jobban észlelhető betegséget: a közönyt mind a munkaadók, mind pedig azokuak az alkalmazottjai részéről, amennyiben a munkaadók közül igen sokan, ahol csak tehették, igyekeztek a pénztár érdekeit megtámadni azzal, hogy a bejelentéseket uem teljesítették, mig az alkalmazottak csak akkor kezdték belátni, hogy a betegsegélyező pénz tár reájuk nézve mily áldásos intézmény, mikor esetleg betegségük következtében munka és keresetképességüket elvesztették. Az igazgatóság a közönynyel szemben a legnagyobb lelkiismeretességgel harcolt s főtörekvése oda irányult, hogy lehetőleg minden alkalmazott bejelentve legyen s ellenőrizte kellő szigorúsággal, hogy a pénztárt csak az erre jogosított egyén vehesse igénybe. A pénztár a közigazgatási hatéságok részéről a kellő támogatásra nem talált s e miatt a vármegye alispánjához "orvoslásért kellett folyamodnia. Az igazgatóság oda törekedett, hogy a követelések a kellő időben behajtassanak. Ez irányú buzgóságát azonban óhajtott siker nem koronázta; mivel a késlekedni szerető munkaadókkal szemben megkért közigazgatási végrehajtások nem történtek oly gyorsasággal, amint azt a betegsegélyező pénztár érdeke megköveteli. Annyit mégis elért az elöljáróság, hogy a nyilvántartás a közel jövőben biztos alapon fog nyugodni s hogy a hátralék csekély leírással behajtható lesz. Sajuálattal tapasztalta az igazgatóság, hogy Tapolcza és Keszthely város ipartestületei ez ideig a kerületi be tegsegélyező pénztárhoz még uem csatlakoztak, valamint a balaton-füredi sem ; mivel Tapolczán és Keszthelyen a meglevő ipartestületi betegsegélyező pénztárait az ipartestületeknek fenn akarják tartani, mig a balaton füredi ipartestület a veszprémi kerületi betegsegélyező pénztár hoz akar csatlakozni. A jelentés azonban azon reménynek ad kifejezést, hogy jövőre a zala egerszegi ker. betegsegélyező pénztárhoz fognak csatlakozni s ez érdemben az igazgatóság a szükséges intézkedéseket meg is fogja tenni. A Zala Egerszegen fent állott iparos ifjúsági betegsegélyező pénztár a kerületi betegsegélyező pénztárhoz csatlakozván, a hátralékban volt vagyonát a kerületi pénztárnak átadta. Ez ügy az elsőfokú iparhatósághoz tétetett át, hol azonban ez ideig elintézést nem nyert. A hazai kerületi betegsegélyező pénztárak 1894. évi október 28. és 29 én országos értekezletet tartottak, amelyen a zala egerszegi ker. pénztár is volt képviselve. Az országos értekezleten hozott üdvös határozatok hivatva lesznek a hazai kerületi pénztárak felvirágoztatását előmozdítani, ha azokat a kormány, ahova a határozatokat a központi végrehajtó bizottság beterjesztette, támogatni fogja. A hozott határozatoknak életbe léptetésével a jelenlegi hézagos alapszabályok megfelelő módosítást nyernekA kerületi pénztár működését 1894. évi julius hó 8-án kezdette meg. Ezen a napon az elsőfokú iparhatóságok utján a kerület összes iparosainak tudomására hozatott a kerületi pénztár felállítása, minek folytán a bejelentéseket az illetők azon naptól fogva eszközölték. A szervezkedési és felszerelési költségek fedezésére a vármegye alispáni hivatala kamat nélkül 1470 koronát adott a pénztárnak kölcsön, mely összeget azonban az 1894. évben nem lehetett visszafizetni. Ezen segély nélkül a kormány rendeletéhez képest a pénztár működését nem kezdhette volna meg; mert alaptőkével nem rendelkezett. Tagsági és beiratási díjakból befolyt 1894-ben 3.356 korona 79 fillér. Tekintettel a pénztár nagy területére, ezen bevétel nem kielégítő, aminek oka egyedül abban a körülményben rejlik, hogy még nagyon sok munkaadó nem jelentette be alkalmazottját s hogy nagyon sokan abban a hitben vannak, hogy a tagsági díjakat nem kell befizetni. Ennek tulajdonítható, hogy a tagsági díjhátralékok 2.857 koronát és 22 fillért tesznek. A kiadások között jelentékeny összeg fordíttatott a szervezkedési költségre. A kezelési költség, amennyiben az igazgatóság mindig a pénztár érdekét tartotta szem előtt, kedvezőnek mondható. A segélyezésre 417 korona 17 fillér fordíttatott. Év végén a pénztármaradvány 1.085 korona 26 fillér, mely az 1895. évre vitetett át. A segélyezést az első évben nem nagy mértékben vették igénybe. Egészben véve a tagsági díjak 13% ka fordíttatott erre a célra. Annál nagyobb kiadással fordulnak elő a gyógyszertári és kórházi költségek, amelyek az 1894 ik évi mérlegben 2.021 korona 70 fillér öszegben fordulnak elő. Úgy a kezelési, valamint a segélyezési, nem különben a gyógyszertári és kórházi költségeknek számitásba vételéből az tüník ki, hogy a jelenlegi dijak alkalmazása mellett — hacsak valami járványos betegség nem lép tel — a pénztár a folyó kiadásokat fedezheti s igv emberbaráti nemes célját megvalósíthatja. Ép ebből az okból kifolyólag az igazgatóság javasolja, hogy a heti bérösszeg után az eddig szedett 2% járulék maradjon meg mindaddig, amig az igazgatóság azt a kiadások fedezésére elégségesnek találja. A pénztár tagsági mozgalmát illetőleg az 1894 ik évben bejelentetett összesen 2.250 tag, kijelentetett 523, év végén maradt 1.727 tag. Betegedés a kötelezett tagok között 335, a családtagok között pedig 29 eset fordult elő. Táppénz 45 esetben 572 napra 392 korona 53 fillér fizettetett ki; kórházban 14 egyén gyógykezeltetett 316 napon át 416 korona 28 fillér költséggel." Halálozási eset egy fordult elő 11 korona 44 fillér költséggel. A tagok részére a kerületben 16 orvos szolgáltatta a szükséges segélyt A kerületben 18 bizalmi férfiút biztak meg a tagsági dijak beszedésével, akik a központi személyzettel együtt az igazgatóság teljes megelégedésére óvták meg a pénztár érdekét. Fzután a jelentés a közgyűlés elé inditványkép előterjeszti, hogy Csertán Károly alispánnak, Kovács Károly polgármesternek és Németh Elek város főjegyzőnek jegyzőkön^) vileg fejezze ki hálás köszönetét a beteg segélyező pénztár irányában tanúsított jóindulatukért s küldöttségileg kérje fel őket arra, hogy hathatós támogatásukban jövőben is részesítsék a ker. pénztárt. Végül a jelentés felkéri a közgyűlés tagjait, mint a kerületben iparral foglalkozóknak a képviselőit, hogy mindenütt és mindenkor hassanak oda, hogy a helytelen gondolkozásuak, valamint általában napjainkban a lépten nyomon tapasztalható közöny soha se álljon útjába azok nak a magasztos eszméknek a megvalósításánál, amelyek hivatva vannak épen maguknak az iparosoknak a jólétére és egészségi állapotára oly jótékony hatást gyakorolni. A jelentés tudomásul vétele után a jegyzőkönyv hitelesítésére a munkaadók közül Goldfinger János és Fangler Mihály, az alkalmazottak közül Keszly Ferenc és Goldfinger Dezső választattak meg. A mult évi zárszámadás és mérleg, amely a tagoknak nyomatásban is megkiildetett, elfogadtatott. A fel ügyelő bizottság jelentése felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett és annak alapján ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak az 1894. évi működésükre nézve a felmentvény megadatott. Az igazgatóság az alapszabályok módositása tárgyában több rendbeli javaslatot terjesztett elő, amelyeket a közgyűlés változatlanul elfogadott. A választott biróság tagjaivá a) a munkaadók közül Fenyvesi Miksa és Klosovszky Ernő, b) a kötelezettek közül Geiner Károly, Rosenstrauch Henrich, Zomody Vendel, Fangler Miklós rendes, a) Keszly Ferenc, b) Szilbermann Jenő, líampfl Alajos póttagoknak megvá lasztattak. A kó'vágóeőrsi iparosok azon i nditványát, hogy a közgyűlések Tapolczán legyenek, nem fogadták el, vala mint azon indítványt sem, hogy oly községekbe, ahol orvos nincsen, az orvos számára szükséges fuvart vagy vasúti költséget szintén a pénztár fizesse, mig egy állandó fizetett beteglátogatónak alkalmazása tárgyában beadott indítványra nézve a közgyűlés kimondotta, hogy az az igazgatóság hatáskörébe tartozik. A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből, i. Hirdetmény. A zala-egerszegi kir. törvényszék elnöke pályázatot i hirdet a vezetése alatt álló kir. törvényszéknél és az ennek területéhez tartozó bírói hivataloknál alkalmazott szolgák egyeuruházatának szállítása iránt. A szállítás tárgya : a) 12 sapka, b) 8 nyakkendő, c) 6 atilla, d) 11 mellény, e) 13 magyar nadrág, f) 1 köpeny, g) 13 zubbony, h) 13 mellény, i) 13 pantalló. A megfelelően szerkesztett ajánlatok 1895. évi május hó 28 ik napjának d. e. 9 órájáig a kir. törvényszék elnökéhez (Zala Egerszegen) nyújtandók be. Az érdeklődők a vonatkozó részletes föltételeket a zalaegerszegi kir. törvényszéki irodaigazgatójától posta utján is megszerezhetik. Sopron, 1895. évi április havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. II. Schott Károly az osztrák cs. kir. keresked. minisztérium áruforgalmi statisztikai osztályába beosztott számtanácsos „Handbunh der Vorschriften über Handelstatistik und Zolltarifwesen des ösztr. ung. Zollgebietes" ciin alatt oly művet adott ki, mely az osztrák magyar vám terület külkereskedelmi statistikájára vonatkozólag fennálló törvények és rendeletek gyűjteményét hiteles alakban és egész 1894. december 31 éig terjedőleg renszeresen egybeállítva tartalmazván,—ezenfelül az osztrák magyar általános vámtarifának ez időszerint érvényben álló lnteles és teljes szövegét is, még pedig a legutóbb kibocsátott göngysuly szabályzat tételeivel kiegészítve és a vámtarifa tételeit a beviteli, kiviteli és átviteli statisztikai árujegyzék tételeivel szembe állítva és összeegyeztetve magában foglalja. Miután ezek szerint az emlitrtt mű hasznos segédeszközül szolgálhat mindazok részére, kiknek az áruk vár kezelésével és bevallásával dolguk van, oly megjegyzéssel hívjuk fel e műre kamarakerületünk érdekelt köreinek figyelmét, hogy az 5 frt előfizetési árban ma gánál a szerzőnél (Bécs XIII 4. Baumgartenstrasse 70.) megrendelhető. Sopron, 1895, évi április havában A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. III. A m. kir. honvédelmi miniszter ur f. é. ápiilis hó 8 án 19.441/V1I. sz. a. kelt leirata szerint a m. kir. hondvédség 1896. évi lábbeli szükségletének 50°/

0-át vagyis 14.400 pár bakancsot és 12.400 pár könnyű cipőt barna pamut vitorla — szövetből — a bakancsokat páronként 4 frt 8 krral, a könnyű cipőket pedig szintén páronként 4 frt 11 krral a hazai kisiparosok utján szándékozik készíttetni. A lábbelik f. é. december hó végéig Budapestre a m. kir. központi ruhatárba szállítandók, a kereseti összeg azonban a netán előbb történő beszállítás esetén is c-sak az 1896. évi január hó elején fog kifizettetni. A szállításban ipartestületi kötelékben nem álló iparosok is résztvehetnek, ha oly községbeu van ipartelepük, hol a testület megalakulásához törvényesen megkívánt tagszám hiányzik és ezt a keres, és iparkamara bizonyításával igazolják, úgyszintén, ha az illető iparosok a szállítás elnyerése céljából megbízható szövetkezetté alakulnak, vagy mint állandó termelési szövetkezet nyújtják be ajánlataikat. A fennálló rendeletek értelmében szerkesztendő ajánlatok, a hol ipartestület van, annak utján, különben pedig közvetlenül, legkésőbb f. é. junius hó 15-ik nap jáig az alulirt keresked- és iparkamaránál nyújtandók be. Miről az érdekelt iparosok oly megjegyzéssel értesittetnek, hogy a szóban lévő szállitásra vonatkozólag részletesebb fölvilágositások az alulirt keresked. és iparkamaránál nyerhetők. Sopron, 1895. évi május havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hivatalos rovat. I. Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-c. 8. § értelmében a zala egerszegi tekintetes m. kir. pénzügy igazgatósággal egyetértőleg Zala Egerszeg rend. tan. város területén a kiadható ital mérési engedélyek (korcsmák) száma 38 azaz bármirenyolcban áll ipittatott meg. Az ezen határozat elleni felebbezések a közhírré tétel napjától számított 15 napon belül a tekintetes pénz ügyigazgatóság, illetve a polgármesteri hivatal utján a ni. kir. pénzügyminisztériumhoz nyújthatók be. Zala Egerszeg, 1895. május hó 8-án Korács Károly polgármester. II. Zala Egerszeg ren. tanácsú város tanácsa részéről közhirré tétetik, miszerint az uj adózókra vonatkozó'ag készitett 1895. évi III. osztályú keresetadó kivetési laj strom a városi adóhivatalnál 8 napon át vagyis 1895. évi május hó 12 tői ugyanazon hó 19 ig bezárólag az 1893. évi XLIV. t.c. 16. §a értelmében közszemlére kitéve van. Zala Egerszeg, 1895. évi május hó 10-én. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Zalavarmegye kegyelete néhai Baross miniszter iránt. Néhai Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter töldi maradványai az ideiglenes nyugvóhelyül szolgált illavai sírboltból a haza nagy fiához illő kegyelettel és nagyszámú küldöttségek részvéte mellett helyeztettek t. hó 9 én a nemzet kegyeletéből a klobusiczi községi temetőben emelt mauzóleumba örök nyugvó helyére. A vármegye törvényhatósága f. hó 6-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a haza nagy fia iránt, akinek vármegyénk közönsége első sorban köszönheti a zalai helyi érdekű vasút létesítését, kegyeletét ez alkalommal is lerója s a május 9 iki gyászünnepségen a vármegyének küldöttség utján képveseltetését kiiuondotta, a küldöttség tagjaivá Csertán Károly alispánt, dr. Haudek Ágoston, Bogyay Máté és Iiáczky Kálmán bizottsági tagokat megválasztotta, s a küldöttséget megbízta, hogy Baross Gábor örök emlékére Zalavárinegye közönsége nevében a ravatalra koszorút helyezzen s a küldöttség vezetésére elnöklő Svastits Benó főispánt felkérte. Eljegyzés. Dr. Eöry Szabó Jenő sümeghi járásbirósági albiró Sümegen eljegyezte Surgoth llonlca kisasszonyt, Surgoth Miksa sümeghi ügyvéd kedves leányát. Keszthely varos képviselőtestülete május hó 4-én rendkivüli közgyűlést tartott, amelynek tárgyát a város által felveendő 150.000 frtos kölcsön ügy képezte. Szavazattöbbséggel abban történt megállapodás és határozat hozatal, hogy a törlesztési kölcsön a város felmondási jogosultságának fentartásával vétetik fel. E szerint elfogadtatott az l. hazai takarékpénztár ajánlata, me'y 5-34° „ kamatlábú kölcsönt nyújt. Ily alapon a város eddigi kölcsönei is konvertáltatni fognak ugyanazon pénzintézetnél. A felveendő kölcsön összeg a balatoufiirdői építkezésekre, a gazdasági taniutézet, polgári leányiskola, csatornázás stb. célra használtatik fel. Bérmálás a veszpremi egyházmegyében. Báró Hornig Károly veszprémi megyés püspök a bérmálás szentségében május hó 26 án Monostor Apátiban, 27-éu Gyula-Kesziben, 28 án Tördemiczen, 29 én KáptalanTótiban fogja a róm. kath. híveket részesíteni. Megyei loállitasi bizottságok. A vármegye törvény hatósága f. évi május hó 6 án tartott közgyűlésén a