Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-06 / 1. szám

ségeket, hanem kultúrájával és azzal a hatalmával, mely a testi épség és egészség állandóságában, szívósságában és produktív képességében rejlik. 11a — egy francia tudós szerint — az ördög alatt a test épségét értjük — akkor elkerülhetetlen szüksége van a magyar fajnak az anyagiasság ezen Ördögére A testi egészség dolgában a horvátokat kivéve, egyetlenegy szláv töredékkel, még az oláhval sem áll|uk ki a versenyt. . , ... . Ami a halálozást, betegséget, a test! nyomort illeti, mi magyarok még mindig nagyon szomorú állapotban Vag

> Miként a termő íöldünk sokat ígér és keveset ad, un-v vagyunk népszaporodásunkkal is. Termésük nagyrészét tömérdek betegség sokszor még virágjában pusztítja el, újszülötteinknek csaknem fele esik évenként áldozatul a különféle nyavalyáknak, leginkább azon a vidékeken, ahol a magyar fa] képez, a domináló elemet. A városokban, a magyarosodás ezen kiváló műhelyeiben, is ilyen szomorú átlaggal találkozunk. Az ujoncozási statisztika s az a körülmény, hogy a negyedik korosztály behívása is szükségessé válik, azt mutatja, hogy népünk testalkatra nézve is satnyul, degenerálódik. Hogy felette igen sok nyomorultjaink, testi és lelki betegeink vannak, arról kórházaink túltömöttsége eléggé tanúskodik. Hát a túlságíg hajszolt tanulás és a félszeg irányba terelt modorn civilizáció az értelmi keresetet üzó' osztályaink kebelében mennyi makacs testi bajoknak a kútforrása ! Szolgáljon ez a magyar államnak és magyar társadalomnak komoly intésül és figyelmeztetésül arra, hogy igyekezzék oda hatni, miszerint az egészség, ez az állam lenntartó erő, az államalkotó magyar fajnak a hazafiassággal egyenlő rangú nemzeti eszméjévé legyen. Egy község szabályrendelete az utak befásitásáról. A kulturális és közegészségügyi, vatamint más téren is észlelhető bár lassú, de fokozatos fejlődés örömmel tölti el keblünket; ellenben nagyon fáj látni és tudni, hogy éppen a közgazdaság terén elérhető vagyoni megizmosodást, [gyarapodást célzó számos üdvös törvényünk és megyei szabályrendeletünk — azon oknál fogva, mert népünk még éretlen hozzá és nagyon conzervativ a haladás tekintetében, a kivitelre hivatott közegekben pedig (tisztelet a kivételeknek) hiányzik az idealizmus, kevés a tapitnat s igy a jó törvény végrehajtása immelámmal történik — nagyrészt a papiron figuráló irott malaszt csupán. így például a mi megyénk, Zalavármegye már néhány évvel ezelőtt alkotott egy praktikus megyei szabályrendeletet az utak befásitásáról; de akik a megyének egyes községeit összekötő utakon járva-kelve ezen törvényhatósági intézkedésnek némi nyomát itt ott már látták is, kevés kivétellel elmondhatták a példaszóval, hogy „adtál uram esőt, de nincs benne köszönet!" Kalap nagyságú lyukakba dugaszolva csepőtének inkább, mint fának mondható girbe-görbe alma-, körtefák, a kaszálókról, vagy éppen a gyepüből (sövény) ide telepített szilvák, aszott, megvénült diófák, keservesen összevissza nyesett szeder (eper) s más csemeték sülnek főnek minden legkisebb egyöntetűig, tervszerűség nélkül az árok szélén. S ha ki is hajtanak, illetve zöldülnek : a kanikula hősége elperzseli valamennyit. S igy pessiniistává teszi az embert azon reménykedésében, hogy mikor jön el azon idő, midőn minden község, ugy mint Stajerban és Sopron, Vasmegye némely járásában tud juk, 4—500 sőt 1000 frtot is bevesz azért, ami az útra hull . . . s mely jövödelemből a község minden aprólékos kiadását pótlék kivetése nélkül könnyen kifizet hetné. Ily állapotok között kétszeres örömömre szolgál megismertetni, közölni a községem Zala Koppány elől járósága és képviselőtestülete által az utaknak gyümölcsfákkal leendő befásításáról (minthogy az 5 évvel ezelőtt Liberális, ultra egymást szidta, marta, S honának mindegyik csak javát akarta. Válsággal záródik le az ó-esztendő, A Wekerle-kormány többé nem kelendő; De hogy mi a biine, azt senkisém tudja, Bizony, nem könnyű most jő királyunk dolga. Most tanácskozik az ország bölcseivel, (Mire ez megjelen, végzünk a krízissel.) Osztrák szomszédunk csak megvolna, ahogy van, Mint annyi munkás nép, fárad a dologban ; lstriai talján „nem akart szláv lenni", Ezért kellett „egy las szigort" elővenni, .s—'Lengyelek fejére dicsőséget hozott A szép kiállítás, melyre hivatkozott Lemberg, mint nemzeti, fejlő erejére. Araszsz áldást, Isten ! a hü lengyel népre. Szerbia próbálja : Melyik jobb állapot 1 Jövő nagyságához így keres alapot, lcs-vies miniszterek egymást váltogatják, '1 árcáikat kézről-kézre dogatják. lladiká!isoknak régen befellegzett; Milán is ott fungál a kis király mellett; Meg is csömörlött már az uralkodásban, Idegbaja ellen {rt keres Párisban, E csendes városban, hogy jt

1 kipihenje, Belgrád, világváros, ami kárt tett benne . . . Ifjú Sándor király felrándult Budára, A magyar királynak látogatására, Összeesküvőkkel pörlekedik mostan Karagyorgyevicsek járnak a tilosban. Bulgária dolg a kezd nehezen menni, Szereins minden bajt Stambuloora kenni Vágyakozva tekint Szent-Pétervár felé. Kíváncsian nézünk jövendőié elé. kihasított és kezelésem alá vett faiskolámban már van a kiültetésre alkalmas csemete) alkotott alábbi községi szabályrendeletet; remélve, hogy ennek közléséért sze igénytelenséggel nem vádolnak engem, ki a szabályrendeletnek, mint komoly alapnak és a munkához látás első jelének és garanciájának közlésével csupán és egyesegyedül csak egy mintát akarok bemutatni és azon megjegyzéssel a községek, valamint a faiskolakezelő kar társak figyelmébe ajánlani, hogy én e szabályrendeletnek más községekben is leendő elfogadtatását (esetleg a helyi viszonyok szerint egyben-másban módosítva) némi utánjárás és felvilágosítás után éppen nem tartom kivihetetlennek. S mely uton egy kis ügy szere tat és szakértelem mellett a falusi néptanítóságra váró ugy kulturális, mint nemzetgazdászati szempontból egyiránt szép és fontos leiadat, t. i. a fásítás meg lesz oldva s igy néhány év alatt, mire a második évezred hajnalának első sugarai felderengnek — a régi szép egyházi ének szavaival élve, virágos kert leend a hajdan hires szép Pannónia. A községi szabályrendelet így hangzik : Községi szabályrendelet az utak befásításáról. Az utak befásítására a községek ugy a megyei szabályrendelettel, valamint legújabban a mezőrendőrségről alkotott országos törvény által kötelezve lévén, ennek egyöntetű és helyes kivitelére Zala-Koppány község képviselőtestülete mai alulirott napon tartott rendkívüli közgyűlésén a következő községi szabályrendeletet alkotta : 1. §, A község határában levő utaknak a község faiskolájából folyó 1894. év őszén megkezdve és fokozatosan évről folytatva — mennyire a faiskola készlete engedi — leendő befásitásával a faiskola kezelője bizatik meg; akinek utmutatása és felügyelete alatt az elöljáróság által kirendelt napszámosok (gyalogosok) ültetik el a kizárólag gyümölcsfákból álló csemetéket. 2. §. A földbirtokosok tartoznak a földjük szélére ültetett fákat a kiültetés után nyomban 2 alkalmas karóval ellátni s azonfelül be is tüskézni, szántás alkalmával a megsértéstől oltalmazni, tartós szárazságban időnkint megöntözni, tavaszszal a hernyótészkeket stb. letisztogatni. 3. §. Minden egyes facsemete ára a községi pótadóból fedeztetik és a községbiró által a községi faiskola kezelőjének nyugtájára — egy oltott csemete (p. o. alma, körte, cseresznye) árát 20 krba, egy magról kelt (p. o. dió, gesztenye, eper) csemete árát pedig 5 krba állapítva meg — a kiültetés után haladéktalanul kifizetendő. 4. §. A kiültetett fák ugy a tulajdonosok, valamint minden egyes községi lakós és jó érzésű ember oltalma alá helyeztetnek. De a mezőpásztorok külön is a legszigorúbb felügyeletre és — kár vagy rongálás esetén — jelentéstételre köteleztetnek; miről felfogadásukkor az elöljáróság által nyomatékosan figyelmeztetendők. A járási utbiztos is megkerestetik, hogy az utkaparókat a fák lehető oltalmazására utasítsa. A legfőbb felügye lettel a községi faiskola kezelője bizatik meg és illető leg kéretik fel erre. 5. §. Azon feldbirtokosnak és községi lakósnak, aki maga vagy cselédje által egy élőfát véletlenül elpusztít, az általa elpusztított fa számlájára fog pótoltatni. Aki pedig szándékosan vagy pajkosságból — maga vagy gyermeke — egy fát kidönt, 5—10 írtig terjed hető pénzbirsággal sújtandó s azon felül a fa költségére pótoltatni fog. 6. §. Az útszéli fák gyümölcstermése községi jövő delmet illetve vagyont képez, melynek mikénti megőrzéséről és értékesítéséről azonban egy később alkotandó szabályrendelet fog intézkedni. 7. §. Minthogy a község határában átvonuló utak mellékein már is több nem gyümölcsfa van, a fa tulajdonosa tűrni tartozik, hogy mihelyt a kiültetett gyümölcsfa növekedése kivánja, a nem gyümölcsfa kivágassák, illetve a tulajdonos önmaga kivágni tartozik/' Közli: Békefi Elek áll s. községi isazg. tanító, községi faiskola kezelő. A pénzügyi közigazgatási biróság döntvényei. Az adókivető bizottság az általa hozott határozatot hatályon kivül nem helyezheti. A felszólamlási bízottság a kivető bizottságnak a határozatát megsemmisíteni nincsen jogosítva (1894. é. 5.405. sz.) Ha a pénzügyi közigazgatasi bíróság megsemmisítő végzése folytán megejtett ujabb eljárás során az előzőleg kivetettnél kisebb összegű adó állapíttatik meg, a visszatérítendő többlet után kamat megtérítésének is vau helye (1894. é. 5.349. sz.). Oly gyári vállalatok, amelyek a törvény szerint járó állami* kedvezményekben az 1881. évi 44. t. cz. hatálya alatt és annak alapján részesíttettek, gyári épü letek szerzéseért járó illetéket még abban az esetben is tartoznak fizetni, ha ily épület már az 1890. évi 13. t.c. életbe lépte utáni időben szereztetik meg (1894. évi 5.969. sz.). Az 1869. évi 16. t.c. 5. § ában említet önsegélyző egyesületeket megillető bélyegmentesség az általuk nyújtott kölcsönök telekkönyvi biztosítására ki nem terjed (1894. é. 4.812. sz.). Az ipartörvény 25. §-ában körülirt telepengedélyek iránti kérvények nem esnek az ill. díjjegyzék 13. tétel IV. i) pontjában megállapított kivételes illeték alá (1894. é. 2.664. sz.). Állandó fizetés mellett tisztviselőkként alkalmazott városi ügyészeknek a város pereiben megitélt perköltségekből eredő jövedelmei a III. oszt. keresetadó tárgyát nem képezik (1894. é. 7.398. sz.). Illetékegyenérték alá tartozó jogi személyek az öröklési jogcímen szerzett vagyon után járó rendes vagyonátruházási illetéket csak az 1887. évi t.-c. életbe lépése óta tartoznak fizetni (1894. é. 4.068. sz.). Oly hagyomány, melynek céliát, illetve hova fordítását a hagyományozó meg nem jelölte : illeték alá esik még akkor is, ha azt a hagyományos utóbb önként illetékmentes célra fordítja (1894. é. 3.488. sz.). Telekkönyvi előjegyzés után lerótt bejegyzési illeték vissza nem téríthető azon a cimen, hogy az előjegyzés igazolás hiánya miatt töröltetett (1894. é. 6504. sz.). Ha zálogjogi bejegyzés feltolyamodás következtében töröltetett, a visszautalványozott illeték után kamattérítés nem jár (1894. é. 8.131. sz.). Nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetek napi biztosai által vezetett naplók csakis az intézet tisztviselőivel szemben való ellenőrzés céljából vezettetvén, nem sorolhatók az ill. dijj. 58. tétel b) pontjában említett bélyegköteles üzleti könyvek közé (1894. é. 6.681. sz.). Élőszóval tett misealapítvány akkor is illetékmentes, ha az illető egyház, melynek iavára az alapítvány történt, arról később alapító oklevelet állít ki, azt azonban az alapító alá nem irta (1894. é. 10.826. sz.). Szegénységi jogon, bélyegmentesen, perlekedő fel • peres, ha pervesztes lesz és a perköltségek kölcsönösen megszüntetve lettek: a készpénzben fizetendő Ítéleti illeték fele részét nem tartozik fizetni. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az nj év alkalmából tisztelettel felkérjük lapunk előfizetőit az előfizetés szives megújítására, hátralékos előfizetőinket pedig felkérjük a hátralékos összegnek szives beküldésére. — Lapunk jelen számát mult évi előfizetőink mindegyikének megküldjük azon kérésünk kapcsán, hogy akik lapunkat tovább járatni nem akarják, szíveskedjenek azt jelen számnak egyszerű visszaküldésével értésünkre adni. — Lapunk előfizetési ára a régi t. i. egy évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Községi és körjegyzőknek, valamint tanítóknak lapunkat évi 2 frt kedvezményes áron adjuk. A lap kiadóhivatala. Megyei bál. A megyei bál ez évben február hó 9 én tartatik Zala-Egerszegen. A rendező bizottság tagjai : Belus Lajos, Batthany Béla gróf, Berzeviczy Emil, Botka Ferenc, Bődy Zoltán, Csák Károly dr., Csesznák Miklós, Csesznák Sándor ifj., Csigó Ferenc, Dervarics Ákos, Eőry Szabó Jenő dr., Erdélyi Elemér, Farkas Gábor, Gayer Lajos, Gombár Tivadar, Gyömörey György' Szegény Románia már kijelentette, Lahováry utján minap megizente. Nem vágyik immár az erdélyi mócokra, Nem fülel többé a memorandumokra ; Kegyelmében tartja jó Magyarországot, Savanyít a szőlő . . . Dumnye Zeu i ah, Gott 1 . . Hogy van Törökország ? — reng alatta a föld, Konstantinápolyban sok minaret ledőlt. Örmény gyilkolásért haragszik az angol; Balkán erdeiben sok zsivány barangol. (iürögországl)iin is sok volt a földrengés, Kevés a drachmája, — eltört az adóprés. Belgium bajlódik szocialistákkal, Hollandus verelcszilc mérges Kis-Szunddkkal. A nagy Oroszország reformokra készül, Sok szenvedés után nyerhet osztályrészül Boldogabb időket, s 11. Miklós cár Emberséges lélek, tőle népe jót vár. Lengyelek kinjait már is enyhítette, A kegyetlen Ourkőt hogy tőlük elvitte. Finnek alkotmányát helyreállította, Zsidók üldözését szépen eltiltotta. Ki irigyelhetné Olaszország sorsát! Nehéz elviselni a bajt, mit a sors ád, —Nyugalma és pénze nagyon fogyatékos, Banca-Romanával nem volt takarékos. Bomlarobbanások ismétlődtek ottan, Sokan elterüllek sebesülten, holtan; De mindez Kismiska Crispi esetéhez, Iránta mindenki csak szánalmat érez, Németországban is nehéz az állapot, Vilmos császár nem rég csonka éljent kapott: Ülve maradtak a bősz szocialisták, Felségsértés miatt őket pörbe fogták. Caprivi nem tetszett szelid irányzattal, Most hát Hohenlohe próbálkozik vassal. Franciaországnak jól megyen a dolga, Csak már eldurrana az utolsó bomba! — Vaillant, Henry Emil s Caserio feje Nem biztosit arról; mindez idők jele Munkás-sztrájk és bomba máshol is volt elég, S közbe közbe bömbölt a gyilkos bányalég. Spanyolország és az Egyesült Államok Szintén riadoztak; s erre ott is van ok. •Tapán s Khina harca még befejezetlen, Noha győzött Japán számos ütközetben ; Lám, erkölcsi fölény, alkotmány, szabadság Hogy győz a nyers erőn, kit nyűgöz a rabság! — Isten kezében van a kétes jövendő, Legyen az jobb, mint volt a lefolyt esztendő ! — A köszöntések módjai. A hány ház, annyi szokás, mondja helyesen a magyar közmondás és ezt igazolja az a sokféle köszöntési mód is, melyeket egyes népek egymás közt használnak a kölcsönös üdvözlés alkalmával. A régi görögök a találkozásnál és búcsúzásnál egyformán, e szóval üdvözölték egymást: Chaire! (Örvendj 1), a rómaiak pedig a találkozásnál : Ave ! (Légy üdvöz!), búcsúzáskor „Vale" (Jó egészséget) felkiáltással A zsidóknál a jóismerősök egymás kezét, tejét és vállát csókolták meg. A kalaplevétel csak a 16- 17-ik században jött divatba. Németországban a nőknek mindenki kezet csókol. Olaszországban ez csak a legközelebbi isoieró'söknek