Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-12-09 / 49. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. éri 49-ik szémáhöz. ha az alkohol bűzös mámora a családi fészekben nem terjeng. Talán a szánandó paup rismus sem mutatkoznék olyan kétségbeejtő' módon, ha a testet és szellemet megülő alkohol nem kivánná áldozatának vagyoni elziillését is. Mindezeknél fogva a társadalom filantrópjainak mindenha kötelessége lesz az emberis* e démona ellen minél erélyesebb határzárt vonni. Azt sejtjük, hogy Magyarország sem nélkülözheti azt a törvényt, melyet éppen e napokban tárgyalnak a birodalmi tanácsban. Ez a törvény a socialis bajok védőszere és egész szellemét a modern humanismus szelleme lengi át. Érdemes intézkedéseiből némelyeket figyelembe venni. Mindeuekelőtt határozottan kifejezve korlátoztatik a falvakban a csapszékek száma. Szombat délutántól vasárnap délig a csapszékek zárva tartandók. (Mily derék, mily bölcs intézkedés. Igy szorítja az iszákos, a könnyelmű embert a törvény, hogy keresményét csakugyan haza is vigye.) Mámoros embernek italt kimérni nem lehet. A meg részegedett embereket egy némely korcsmárosunk szere­tettel űzött gyakorlata szerint nem szabad kilökni, hanem a koresmárosnak kell az illetőt hazavezetnie, avagy szállíttatnia. Es foglaltatnak mindezen intézkedésekhez büntető sankcióval biró részletek is. Nevezetesen az előbb bernu tátott szakaszok ellen vétő egy hónaptól egy évig ter­jedhető fogsággal és megfelelő pénzbirsággal sujtatik, természeteseu fenyegetvén őtet az a veszély is, hogy italmérési engedélyét elfogja veszíteni. A törvény ezen védelme nem csak a vendégre terjed, hanem intézkedés foglaltatik azokra is, a kik részegesek. És pedig: a ki egy éven belől háromszor részegségbe esik, az három naptól egy hónapig terjedhető fogsággal büntethető. Ismétlődés esetén a büntetés egy évre is kiszabható. Intézkedések és pedig szigorú intézkedések történ­nek arra is, hogy a korcsmahitellel a páhnkamérő vissza ne élhessen. Látni való mindezekből, hogy az osztrák törvény hozás a maga dolgát komolyan veszi és b'zton hihető, hogy Ausztriában az alkohol fogyasztás jövőben nem lesz oly nagy. Természetesen mindazok, a kiket fiskális szempon tok vezetnek, az allamnak az egyén szabad rendelkezési jogát látják veszélyeztetve, hiszen minden véleménynek lehet valami szép és tetszetős jelszót adni. Előttünk azonbau merőben másodrendű, hogy a szeszmonopolium uebány milliócskával kevesebb jövedelmet biztosít és igen is teljes emberszeretettel korlátozni kivánjuk az egyén szabadreudelkezési jogát, ha e joggal oly rettenete­sen, nemzet, társadalom és egyéni kárára vissza lehet élni Taláu alig van társadalmi bajaink között égetőbb és fontosabb, mint ez, azért kiváló figyelemmel fogjuk kisérni, hogy az osztrákokat követjük-e szintén olyan állami intézkedésekkel, melyeket a modern humanismus szelleme leng át. Ez szükséges, mikor templom és iskola eredmény telenül harcolnak az emberiséget degeneráló alkohol ellen. Ciuikórság. Egy inkább nevetséges, semmint veszedelmes tár­sadalmi betegségről mondunk egyet mást. A cimkórsá­got nagyon veszedelmes nevetségesnek tartjuk, de nem nagy bajnak. Azt hiszsziik, hogy ezen a betegségeu rövid uton átesünk. Mondhatnók a demokracia dekaden­ciájának, ha egészben véve nagyképűsködni szándékoz nánk. Mert tényleg most, mikor az egyenlőség eszméi minden vonalon bevonuluak, dekadencia az a furcsaság, hogy még a kutyabagosi éjjeli bakter is szégyenli rang­ját és hogy többre tartsák, igy detineálja az 5 rangját: „A kutyabagosi éjjeli rendészet baktériuma." A cimkórságnak veszélyes neme csupán az, mely a gyermekek kineveltetésében uyilatkozik. Tagadhatat­számodra houfitársaid lesújtó Ítélete : „uem'vagy magyar embet!" A közéletbeu csak az számithat embertársai bizalmára, ki adott szavát betartotta, ki következetes öumagához, kiuek élete nem hazudtolja meg vallott el­veit, szóval kinek jellemén a mindennapi élet tarka jelenetei csorbát nem ejtetlek. Tehát szótartás, vagyis az adott szó, az Ígéret be váltása fontos kelléke a valódi következetességnek, a jellemnek ; mindazonáltal ember­társaink veszélyeztetett érdekeinek megvédése, illetőleg jólétének tőlünk telhető előmozdítása, a gyengébbek vagy éppen a balsors által sújtottak meb-g felkarolása minden önérdek, melléktekintet figyelmen kívül hagyásával, amit kiizönségesen öuzetlenségnek szoktak nevezni, hasonlókép lényeges kelléke a jellemnek ; határozottabb megkülön bóztetésül az ily értelemben vett önzetlenséget inkább az erkölcsi jellem tulajdonának számítják. Az erkölcsi jellem tehát egy felől amily szilárd akaratot, megfontolt elhatározást, egy szóval elvhűséget, másfelől ép oly résztvevő szívet tételez föl, mely nem­c-ak megsajnálni tudja szenvedő embertársait, nemcsak ajkain hordozza a könyörület és irgalom vigasztaló sza v&it, hanem áldozattal járó tettekre is kész, valahányszor ezekkel a nyomor és balsors okozta fájdalmakat enyhít­heti, a szenvedés facsarta könnyeket letörölheti. De kérdem, össze lehet e egyeztetni az erkölcsi jellemmel azok köDyörületességét, kik csak azért tesznek jót a szenvedőkkel, a balsors által sújtottakkal, hogy a közvélemény előtt, a hirlapok hasábjain, mint nagy em berbarátok, szerepeljenek ; kiknél tehát a főinditó ok a hiúság, a feltűnni vágyás? — Oh ezek nemesszivüsége egy niveauon áll az isteni Mester által ostorozott farizeusi nagylelkűséggel; mert ezek jótéteményében nagyon kíérez lictő egyrészt a hiúság, másrészt a könyöradomány mostoha volta; s igy nem ritkán,egyik kezükkel amit adnak, azt a másikkal visszaveszik. Az erkölcsi jellemnek nemez a sa­játja, mert ott afőindítő ok az őszinte emberbaráti részvét, az igazi szeretet, mely mindig talál módot, hogy a jótéte I mény ne látszassék mostoha könyörületnek, hogy ne kell jen pirulnia annak, ki az adománytelveszi, megvalósítván a közmondást : „Amit tesz balkezed, re tudja a jobb." lan, hogy a magyar ipar pangásának egyik oka, hogy nagyon sokaknak derogál gyermekeiket ipari pályá­ra adni. A legszegényebb iparos, kereskedő, nyomorgó kis hivatalnok, ha gyermeke csak parányit is tanul, kézzel­lábbal azon töri a fejét, hogy családja tagjaiból cimmel járó pályán lévő embereket faragjon. Legtöbbnyire a buta s egészen lajhár kerül az ipari pályára, mintha itt nem lenne kelendő a szellemes emberek zöme. Egyedül ez esztelen és veszedelmes része a cim­kórságnak ! A többi esztelensége mellett egyszerűen s nagyon, de nagyon nevetséges. Szinte nem akarja az ember hinni, mikor hallja, hogy százezrekre menő szédelgések mennek rendjelekért és a francia köztársaság elnökének vejét is bele lehetett kergetni egy ilyen szédelgési szövetkezetbe. Hát kinek eshetik jó egy becsületrend szalag, ha tudja, hogy azt ép úgy pénzen kapta, mint a vadász eszközeit. Mily nyegleség, az önismeretnek mily nagy hiánya kell ahhoz, hogy valaki tányérnyalók hizelgései­nek üljön föl, a kik olyan magas címeket adogatnak, a melylyel nem birnak ! Hogy segítsünk ezen? Nagyon egyszerűen. Az ilyen képzelgő nagyságokat le kell járatni. A nevetsé­gesség öl és a cimkórságban annyi a nevetségesség, hogy a ki ebben szenved, az előbb-utóbb le fogja járni magát. Nincs kedvünk tragikus módon felfogni a dolgot. Előttünk bizonyosnak látszik, hogy az ipar mai lenézett, nyomorú helyzetéből kifogja magát küzdeni. És akkor pálya lesz az iparosság a mai címkórság ellenére. És akkor a cimkórságból az emberiség végre ki fog gyógyulni. Egy egészséges életnézlet már is terjed. Az, hogy mindenki egyéni karaktere, tartalmi és anyagi súlya szerint ismertetik el. Ilyen életnézlet véget fog vetni a nevetséges cimkórságuak. Hivatalos rovat. Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy a legtöbb adót fizető városi képviselőknek 1895-ik évre összállított névjegyzéke a városháza tanács termében az 1886 évi XXII. t. c. 33. §. értelmében 1894 évi december hó 7-től 1894. évi december hó 13 ig közszemlére kitétetett s bárki által az észrevételek megtehetése végett naponkint a hivatalos órák alatt betekinthető. Zala-Egerszeg 894 december 7-én. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes Mrek. Kérelem. Hátralékos előfizetőinket — tekin­tsttöl az év végének közeledtére — tisztelettel Jelkórjük, szíveskedjenek hátralékukat mielőbb beküldeni. A lap kiadóhivatala. Nemeslelkü grófné. Festetics Tassiló grófné, szül. Hamilton Mária lierczegnő nemeslelküségéuek ismét igen szép jelét adta azáltal, hogy 40 személyre nép­konyhát állított fel saját költségén a keszthelyi apácza­zárdában. Ezen népkonyhában deczember, január, és február hónapokban miudennap délben ingyen ebédet kap 20 keszthelyi felnőtt szegény és 20 oly iskolás gyermek, kik a város tivolabb eső pontján, vagy ma jorokban lakuak, akiknek ebédre hazamenni és visza jönni a délutáni tanításra a téli napokou fáradságos s egészséget veszélyeztető lenne. E népkonyha decz. 1 én nyilott meg, s a ncmesszivü grótné már töbször szemé lyesen is megtékíntette a helysziuén szegényeit Miniszteri köszönet és elismeres. A vallás és közoktatásügyi miniszter a balatonfüredi „Erzsébet" szeretetház igazgatótanácsa elnökének, Kovács Ábel nek, valamint az igazgatótanác stagjaiuak a szeretetház veze tése, anyagi és szellemi fejlesztése körül kifejtett önzetlen s buzgó fáradozásaikért, Skublics Gyula és Bogyay István nagybirtokosoknak pedig a halápi rk. iskola helyreállí­tására adott háromszáz forintért a népoktatás érdekében tanúsított áldozatkészségükért — őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést : „ Alul­irott a saját és a nagy rokonság nevében megtört sziv vei jelenti forrón szeretett és felejthetetlen férjének, Rósás Lajos földbirtokos-, volt negyvennyolcas honvéd - és megyei árvaszéki elnöknek élete 69-ik és boldog házasságának 33 ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, 1894. évi december hó 3-án reg geli 9 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult drága tetemei folyó évi december hó 5-én d. e. 10 órakor foguak beszenteltetni és a bekeházai családi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 6-án d. e. 9 órakor fog a zala egerszegi plébánia­templomban az Urnák bemutattatni. Bekehazu, 1894. évi december hó 3-án. Áldás és béke hamvaira ! özv. Rósás Lajosné szül. Csillagh Constantia." — A temetési szer­tartást Balaton József zala-egerszegi apát plébános végezte a kápláuok sagédlete mellett. A gyászszertartáson ugy városunkból, valamint a vidékről nagy számú közönség vett részt. Képviselve volt a vármegye tisztikara, a zalamegyei 48-as honvéd egylet, valamint a zalavármegyei takarékpénztár igazgatósága, amely intézetnek a boldo­gult elnöke volt. Béke poraira ! Adomány. Vaszary Kolos biboros heiczegprimás e napokban 200 forintot küldött a keszthelyi apácza-zár­dának. Iskola latogatas. Dr. Ruzsicska Kálmán kir, taná­csos, vármegyei tanfelügyelő Csáktornyán a tanítóképző­Intézetet meglátogatta, jelen volt az előadásokon és az ovodaegyesület elnökével együttesen az ottani kisdedovo­dánál szervezett hat havi tanfolyam berendezéséről tüze lesen intézkedett. A szóban forgó taufolyam a minisztérium által kiadott rendelet magaslatán fog állani. Ugyanis már a legközelebbi napokban a munkaterv akként fog me­gállapítani, hogy a tanfolyam nevelésügyi mozzanatait Margitai Józset képezdei igazgató, a kisdednevelés gya korlati vezetését Dekkert Józsetné óvónő, a kisdedvédelem egészségügyi tárgyait dr. Schwarcz Albert egyleti orvos, az éneket Alszeghy Alajos polg. isk. tanár fogja tanítani. A tanfolyam vezetését a miniszteri utasítás értelmében Ziegler Kálmán óvóegyleti elnök látja el. Biroi kirendeles. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Eőri Szabó Jenő zalaegerszegi kir törvényszéki albirót a sümeghi kir. járásbírósághoz, mint végleges székhelyére, rendelte ki. Jotékonyság. Karczag Béla és Karczag István nagy-kanizsai nagy bérlők a tityeházi tüzkárosaltak fölysegélyezésére hatvan forintot adományoztak Gazdaköri gyüles. A keszthely vidéki gazdakör f. hó 1 5-en d. e. 9 órakor Keszthelyen rendes közgyűlést tart. Főbb tárgyak : évi jelentés, intézkedések szőlőojt ványok készittetése tárgyában, amerikai szőlővesszőkre előjegyzés, vetőmag beszerzés iránti intézkedés. A nagykanizsai korcsolya egyesület évi rendes közgyűlését f. hó 2 án tartotta a tagok élénk részvétele mellett Clement Lipót elnök és Gutuiaün Vilmosué társ­elnöknő elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó utáu dr. Plihál Viktor titkár felolvasta a választmány jelentését, amely szerint a választmány 9 ülést tartott, amely gyű­lések fő tárgyát egy korcsolya pálya megszerzése és használhatóvá tétele képezte. Megfelelő pálya szerzése nem sikerülvén, a választmány bérbe vette a Bárány korcsma megetti 2.050 négyszögöl kiterjedésű területet. A választmány jelentésének tudomásul vétele után a választmány javaslatához képest megállapíltatott az évi költségvetés. A közgyűlés utolsó tárgyát a tisztviselők és a választmány megállapítása képezte a következő eredménynyel : Clement Lipót elnök, Gutmaun Vilmosné társelnök nő, Weidner-Diesel Ernő sgazgató, dr. Plihál Az erkölcsi jellem kizár minden könnyelmű meg szólást, más gyeugéinek, bajainak szükségnélkuli szellőz­tetését, s ezáltal jóhirnevének, becsületének kisebbítéséi, aláásását; nem suttog, nem fondorkodik ... ha hibát lát inkább szembe mondja, mert ezzel használni vél, de nem ott és azok előtt, ahol és a kiknél árthat. Az emberi félszégségek között alig van elitéiendőbb, mint az alakoskodás,más jó hírnevének fondorkodó aláásása; mert minden vesztett kincset inkább vissza lehet sze rezni, de a rágalmazás által elvesztett becsületet eredeti tisztaságában soha. A jó hirnévnek, becsületnek aljas fondorlat által történő elvesztése hasonlít a felvágott vánkoshoz, melynek pelyheit a torony ablakán a szél rózsa minden irányában repülni engedjük, — hozd vissza a vánkost épen, vagy állítsd vissza a rágalmazott jó hirnevet, — ugyanegy munkát végzesz . . . Suttogás, képmutatás, alakoskodás nem lehetnek tulajdonai a jel­lemes embernek, sőt éppen ezek alázzák meg az emberi méltóságot, melyet az egyenesség és ősMUteség jellemez. Egy jeles egyházi szónok azt mondja, hogy a képmu­tató olyan, mint a chameleon ; ezen gyíkféle állatnak az a sajátsága van, hogy a bőrének, illetőleg pikkelyeinek szine egyre változik, ha sárga földön csúszik, az egész állat sárga szint mutat, ha zöld fűben mászik, az egész állat zöld sziniivé válik. Pikkelyei mindenféle szint rög tön felvesznek, csak kettőt nem: a fehéret és a pirosat; — ez jellemzi a képmutatókat is, ők is míudenféle szint felvesznek, vagyis minden ember hibáihoz rögtön alkal mazkodnak, csak két szint nem tudnak felvenni : az őszinteség fehér szinét és a pirulás vörös színét ; nem tudnak pirulni, nem tudnak őszinték lenni. Ezért vészé lyesek ők minden emberre, kivált azokra, kik tanácsaikra hallgatnak ; mert úgy körülfonják őket, mint a kúszó repkény a százados tölgyet, mely úgy látszik, mintha erősítőül, ékességül szolgálna a fának, a valóságban pe dig elvonván tőle az éltető napsugárt a fát korhaczlja, annak vesztét okozza ; azért mondja a bölcs Salamon : „jobb a bölcstől megdorgáltatní, mint a képmutatónak hizeigésivel megesalatní." Láttuk a jellem szerepét a közéletben, láttuk az II erkölcsi életben, — de láttuk ennek ellentétét, a jellem­telenségét a maga lealázó változataiban ; talán mondanom sem kell a vég következtetést t. i. hogy ne csak jelle mesekuek látszassunk, hauem valójában is azok legyünk. Iparkodjunk a társulási szellem és szeretet által minél iukább egymáshoz kapcsolódni, egymásnak hasz nára, épülésére lenni, hogy mindannyian egy szellemi épületet alkothassunk, melynek fundamentuma, talapzata legyen ősziute jellemünk, tetője az isineretyágy, összekötő oldalfalai a szeretet és a társulási szellem, az összetartás. Szépen mondja Kölcsey : „Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám nem tehet sokat : egye sí tett erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges. Mit ér egy csepp viz ? de milliónkint egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki. Ez egyszerű mindennapi példa tudtodra adhatja : uiily becses az egye­sület." Használjuk föl szorgalommal a módunkban álló eszközöket, melyek szellemi képességeink kiművelésére, akaraterőnk helyes irányítására befolynak. Hobbes azt mondja: „a jellem a vérmérséklet, a tapasztalás, szokás, szerencse, társalkodás, példák és körülmények nyomán alakul; ha ezek változuak, jellemünk ezek szerint vál­tozik." Tapasztalás is fényesen igazolja, miiy rendkivüli nagy befolyással vannak az említett körülmények a nevelés, a példák, a kor a jellemképződésre. Az ifjúnak mulhatlau kötelessége mindeme körül­ményeket úgy irányítani, hogy azok jellemének fejlődé­sében előnyére szolgáljanak. Nem is kell ide egyéb mint szilárd akarat, mely mindig hatalmas fegyver a törekvő ifjú kezében mindama göröngyök ellenében, melyek őt útjában akadályozzák ; akarat kell, mint Bvjza mondja : „Mutasd meg, mit vihet ki erős szivláng alatt Áz elszántság hatalma és az ércakarat !" Arany János, kiuek szavaival bezárom fejtegetése­met, az ifjú egész jövőjét, pályájának elérését annak akarat erejétől, kitartásától teszi függővé, midőn igy szól : „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Áz erőtlen csügged, az erős megállja, Tudod e az erő micsoda? Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat."

Next

/
Oldalképek
Tartalom