Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-09-09 / 36. szám

hangoztatjuk, mindenkor nyíltan kimondjuk, hogy a tisztességes, becsületes, a valóban öntudatos munkásosztálynak vannak jogos igényei Magyarországon is s azoknak kielégítését sürgeti a munkások és munkaadók érdeke egyaránt. Yárosnnk 1895. évi költségvetése. A városi tanács által egybeállított s az egyes szak bizottságok részéről felülbírált 1895. évi költségvetésünk nek főbb tételeit a következőkben adjuk : Bevételek. AJ Rendes bevételek. I. Állandó jövedelmek u. ra. 1893. évi pénztári maradvány 372 frt 06'/

2 kr., földbérekből 257 fit 90 kr., városház alatti boltok béréből 954 frt 10 kr., aggápoldai szoba béréből 30 frt, kavics telep bére 200 frt, homokbánya bére 35, mértékhitelesítési bér 100 frt 50 kr., vadászati bér 212 frt, fűár 260 frt 50 kr., Baross ligeti vendéglő bére 620 frt, szénáspajtabér 160 frt, fehérképi vendéglő bére 980 frt, összesen 4.182 frt 06

1 j kr. — II. Változó jövedelmek. Adóbehaj tási illeték 450 frt 97 kr., marhalevelek kiadása és átíratása 564 frt 29 kr., szemétkibordási illeték 74 frt, letelepedési díjak 55 frt 68 kr., ojtványok- és füzveszszőkért 35 fit 20 kr., mázsálási dijak 44 frt 20 kr., községi pótlék hátralékból 3000 frt, összesen 4.224 frt 34 kr. III. FAemi iskolai jövedelmek. Tandíjakból 2.627 frt, iskolai értesítőkből 44 frt 40 kr., dr. Hérich-Tóth alapítvány kamata 100 frt, tintadíj 186 frt 50 kr., ösz szesen 2.957 frt 90 kr. IV. lparostanonciskolai jövedelmek. Tandíjból 384 forint, iparengedély díjak 39 forint, államsegély 300 frt, iparkihágási bírságok 50 frt, összeseD 773 frt. V. Küdedovodai bevételek. Tandíjból 400 frt. B) Rendkivüli bevételek. I. Különfélék 2.244 írt. II. Átmeneti jövedelmek 233 frt 45 kr. Cl A bank által lekötött jövedelmek után 41.039 frt 64 kr. A rendes és rendkivüli bevételek összege 56.054 frt 39 '/

2 kr. Kiadások. A) Rendes kiadások, I. Személyi járandóságok, a) Tiszti fizetések 13.602 frt 35 kr., b) szolgák, rendőrök fizetése 4.954 frt, c) személyi mellékjárulékok 853 frt 30 kr., összesen 19.409 frt 65 kr. 11. Különfélék. Utcák világítása 3027 frt 03 kr., irodai szerek (bolti cikkek, világítási, nyomdai, könyvkötői cikkek, törvénykönyvek, rendeletek tára, hirlap hirdetési díjak és átalány, úgy hirlapok előfizetésére) 1.165 frt 15 kr., összes épületek jó karbau tartásánál iparos munkák 2562 frt, marhalevelek beszerzésére 141 frt 84 kr., városi ingatlanok után állami, községi s törvényhatósági pótadó 2.517 forint 70 kr., vidéken ápoltak után gyógyköltség 209 forint 13 kr., városházához ós iskolához fa beszállítási és vágatási költség 319 Irt 10 kr., városi épületek tűzkár ellen való biztosítása 208 frt 61 kr., tűzoltóknak évi segély 150 frt, utak és hidak javítása 212 frt, marhalevelek átira tásánál, ujoncozásnál, számvizsgálásnál, kiküldetéseknél napi dijakra, valamint az ideiglenes végrehajtó és 4 be csüs napi dijaira 1.474 frt 50 kr., egyéb aprólékos kifizetésekre 564 frt 34 kr., összesen 12.551 frt 40 kr. III. Elemi iskolai kiadások. Személyi és dologi kiadások összege 11.823 frt 63 kr. IV. Iparos tanonc iskolai kiadások összege 1.414 frt 36 kr. V. Kisdedóvodai kiadd sok összege 1.100 frt. VI. Laktanyai gyakorló tér bére 270 frt. B) Rendkivüli kiadások. I. Csatornázási és asphaltozási kiadások 1.510 frt 19 kr. II, Szegény tartási kiadások 2.241 frt 15 kr. III. Átfutó kiadások 233 frt 45 kr. IV. Előre nem látható kiadásokra 2.000 forint. V. Főgymnasiumra szeptember—decemberi részlet 216 f>-t 66 krajcár. C) Bank tartozások törlesztésére 38.125 frt. A kiadások összege 91.045 frt 49 kr., amelyből az 56.054 frt 39

1 Aj kr. összes bevételt levonván, pótlék utján ' , tűzgolyót : az én eldobott boldogságom leszálló napja j volt az . . . A többit tudod. Én elhallgattam előtted, mi történt ; közöttünk, csak annyit mondtam : elhagyott végkép ! I Aztán elmentünk a kerti pavillonba. Reméltem, ! hogy ott látjuk. Csalódtam. Ott tánc volt. A szemüveges nem sejtve iszonyú lelkiállapotomat, hozzánk jött és üres bókjaival halmozott el. Fecsegett össze-vissza mindent, végre táncra hívott. Engem megs/.állt előbbi ördögöm. Táncoltam. Az volt az én halál-táncom, Iza ! Soká künn maradtuuk ; te hívtál egyre! En nem hallgattam reád ; a szemüveges pezsgőt hozatott. Hűvös éj volt. Nem voltaoi az időhöz öltözve. Meghűltem. Éjfél volt, mikor a városból haza kerültünk. Itthon nem várt senki; nem volt, a ki megszidjon künnmaradásunkért . . . sokára én sem leszek ; elmegyek oda, hol jó apánk s anyánk várnak rám. Egyedül maradsz Iza ! . . Ha lesz egykor, kit ugy szeretsz, mint én szerettem őt: jusson eszedbe a boldogtalan Malvin ! Ne kövesd te őt! Jer, csókolj meg ; aztán nesze a kulcs, a varróasztalom fiókjában vaunak az ő levelei. A legfelsőt olvasd el. Hogy elváltunk, másnap kaptam tőle. — Iza! ő engem bűnösnek hisz. En nem teleltem levelére ; nem volt erőui hozzá. De mondd meg neki, fogadd meg, hogy megteszed — minden erejét összeszedve megragadta Iza karját, fölemelkedett fekhelyéről s kezét esküre emelten í kiáltá, amint csak beteg tüdeje engedé, hogy fölpersent ajkain kiserkedt a vér — mondd meg: nem igaz. . . . esküszöm Iza ! . . es—kü—szöm I . . Visszahanyatlott. A szegi'ny elhagyatott Iza lehajolt s megcsókolta hűlő, örökre lezárt ajkait. Nézte, nézte, nem a meghalt testvért, hanem a nőt: azt a megfejthetlen örök rejtélyt. S aztán egy sóhaj lebbent el ajkain : szegény, sze gény Málvin ! mit ad a világ egy szegény leány esküjére ? fedezendő 34.991 frt 09 kr., amit 49.703 frt 67 kr. egyenes adóra kivetvén, esik egy egy adó forintra 70

1!

lc kr. pótlék. A pesti magyar kereskedelmi banktól eddig kölcsön vett 655 000 frtos kölcsön törlesztésére lekötött városi jövedelmekről és ezek kiadásairól külön részletes költség előirányzat van egybeállítva, amely szerint bevételek : pénzügyi palota évi bére 1.950 frt, Bárány szálloda után a boltokkal együtt 7.060 frt, téglagyár tiszta jövedelme 1.500 frt, regale kötvények kamataiból 4.610 frt 24 kr., vágóhidi dijakból 1.832 frt 70 kr., napi és heti vásár bérekből 6.116 frt 66 kr., országos vásárbér 3.058 frt 34 kr., laktanyabér a kincstártól 5.431 forint 18 kr., megyétől katonai szállásdijtéritmény 9.480 frt 52 kr., összesen 41.039 forint 64 kr., mely összeg ellenében a 655.000 frtos kölcsön amotizatiójára kiadás 36.025 frt, ezen törlesztések nyugta és szelvény bélyegeire 500 frt, a iO.OOO frtos váltótartozás kamataira 1.600 frt, összesen 38.125 frt. Néhány szó jövö évi költség vetésünkhöz. Városunk 1895. évi költségvetését, amelyet a tanács egybeállított s az egyes bizottságok tüzetesen megtárgyaltak, főbb tételeiben fentebb adjuk. A költségvetéshez kevés szólani valónk van. Ha szembe állítjuk az előző évek költségvetéseivel: tárgyilagos bírálat mellett csak azt mondhatjuk róla, hogy a költségvetések készítésénél követendő azon elv, mely szerint a bevételek a lehető legalacsonyabb, míg a kiadások a lehető legmagasabb összegben vétessenek fel, az egyes tételek megállapításánál szem előtt tartatott. Megnyugvással tapasztaltuk, hogy azon, a közönség megtévesztésére irányult s éveken keresztül gyakorolt eljárás,mely szerint a megyei kártalanítás, valamint a regale kötvények kamatai azon okból, mivel mindkét címletet utólag kapjuk, nem vétetett fel másfél évi összegben; mert soha sem kaptunk egyik évben sem 3 részletet, hanem kettőt b igy az e két cimen felvenni szokott 5—6000 forintos bevétel, mely tényleg soha sem folyt be és csak a bevétel fokozása s igy a pótlék csökkentése végett vétetett fel, töröltetett, remélhetőleg egyszer s mindennkorra. Kifogásolnunk kellene, hogy a költségvetés az 1893. évi zárszámadás bevételi és kiadási hátralékainak teljes figyelembe vétele nélkül állapíttatott meg, vagyis ezen költségvetés is ugyanazon hibában szenved, mint a tanács által az 1894 ik évre egybeállított költségvetés, amelyet a képviselőtestület annak idején ezen hiány pótlása végett a tanácsnak visszaadott. Hogy azonban ezen költségvetés készítésénél e kihagyás nem véletlenül, hanem szándékosan történt s hogy jelen költségvetés ezen kihagyás mellett sem veszít reálításából, indokát abban leli, hogy az 1893 ik évi zárszámadás adatai szerint az ott feltüntetett 27.970 frt 83

l/j kr. kiadási hátraléknak fedezetére szolgál a zárszámadásban feltüntetett 41.217 forint 84% kr. bevételi hátralék, és ha ebből a 12.651 frt 60 kr. pótlékhátralékot, amely cimen a költségvetésben 3.000 frt irányoz tátott elő, levonjuk, még marad 28.566 frt 24

a/

4 kr., mint fedezeti összeg. Ehhez járul még ama körülmény is, hogy ezen kiadási hátralékok egy része bevétetett a felveendő 200.000 frtos kölcsönbe. Magának a költségvetésnek, amely 70'/|

0%-ban állapítja meg jövő évi községi pótlékunkat, reálítását csak egy körülmény teszi némileg problematikussá, t. i. a folyamatban levő 200.000 forintos kölcsön felvétele, amelylyel a függőben levő adósságaink teljes fedezetet nyernének, de amelynek felvétele folytán — az eddigi "kölcsöneínknél szereplő kamatlábat véve egyelőre alapul — városi háztartásunk terhe évi 11.000 írttal fog nőni. Mivel a kölcsön még nem reálizáltatott, így a költségvetésbe fel nem vehetett ezen 11.000 forintos évi tehernek fedezetéül szolgálnának az augusztus hó 11-én tartott képviselőtestületi gyűlésen a pénzügyeink rende zésére kiküldött bizottság által javasolt s a képviselőtestület által elfogadott új jövedelmi források, amelyek oly természetűek, hogy egyiknél másiknál előre megállapítani a remélhető évi jövedelmet igen nehéz. Feltéve, hogy a javaslatba hozott és elfogadott összes új jövedelmi források az illetékes hatóságok részéről jóvá hagyatnak s így tényleg Ijövedelmi forrásúi szolgálnak : úgy remélhető, miszerint ezen új források jövedelmei oly összeget fognak képviselni, amely az új 200.000 frtos kölcsön törlesztésére elegendő lesz; míg amennyiben az új jövödelmek ezen 11.000 frtos terhet meg nem bírják, azon mértékben a költségvetés keretén belül a tanács és bizottságok részéről megállapított 70

T/io% °t emelni kell. Pénzintézeteink. Köztudomásu dolog, hogy pénzintézeteinkben ren geteg mennyiségű pénz vau elhelyezve, mely hogy nem he ver gyümölcsözetlenöl, arról bizonyságot tesznek az évi zármérlegek és az osztalék, mit az aránylagos forgalom által teremtett jövedelemből nyújtanak az igaz gatóságok a tőke boldog tulajdonosainak. Hogy a forgalom és tőkejövedelem, az egyes inté zetek keletkezésétől számítva, évenként mily arányokban növekedett, arról nincsenek biztos adataink, de annyit tudunk, hogy pénzintézeteinknek majd mindenike felvirágzott s vagyonilag biztos és jó lábon áll. Nagyon természetesen az olyan intézetekre, melyeket a nagy közönség tart fenn, amelyeknek felvirágozásához a társadalom minden rétege hozzájárul, a közélet terén bizonyos erkölcsi kötelezettségek is nehezednek, melyek elől kitérni alig lehet s melyeket megtagadni elfogadható okkal nem is lehetne. Elismerjük szíves készséggel, hogy pénzintézeteink az efajta erkölcsi kötelezettségek elől nem igen szoktak kitérni s anyagi erejükhöz mérten hozzájárulnak minden nemes, jótékony, emberbaráti intézmény és egyesület segélyezéséhez, hogy mondhatjuk, alig van alkotás, mely egyúttal pénzintézeteink áldozatkészségét is ne hirdetné. De megvalljuk őszintén, mi a pénzintézeteknek társadalmi szereplését és ügykörét nem kizárólag a hu mauus cselekedetekben és a köuyörület uau.ik íjában keressük, valamint hogy üzleti működésüket sem tartjuk annyira megszoríthatónak, hogy az csak kölcsönözésekre és értékpapírok forgatására szorítkozzék. A pánzintéze tekre náluuk az az igen szép és kulturális tekintetben igen fontos feladat vár. hogy megtérítsék a magyar gyáripart, melyre a vidéki városoknak maholnap égető szükségük lesz, ha a munkásosztályt uem akarják kitenni a biztos nyomornak, a kényszer elzüllésnek. Mert ha vesszük, hogy az ilyen irányú tervek és kezdeményezések, malyek néhol a gyáripar megterem tésót célozták, mily indolenciával találkoztak, ugy akarva, nem akarva, azt a következtetést kell levonnunk, hogy a vidéki városokbau a kereskedelmet és ipart emelni egye sok kezdeményezésére épen nem lehet, hanem a tőkifaktorainak kell az ügyet kezökbe venni és megváló sítani. Hogy pénzintézeteink ez irányú törekvése milyen lanyha, az nagyon ismeretes dolog 8 nem szorul bővebb bizonyításra. A túlságos ovatosság, hogy ne mondjuk : copf, mely intézeteinknél honol, azt tartja, hogy ilyen váltakozó jövedelmű üzletekbe bocsájtkozni nem szabad ; holott egy gyártelep létesítésénél a jövedelem bizonyt.-) lansága sokkal kisebb mérvű, mint pénzintézeteink mostam üzérkedése. Tudtunkkal ugyanis több százezer forintra rugó értékpapír hever pénzintézeteinkben, melyeknek átváltozása sokkalta inkább ki van téve az esetleges veszteségeknek, mint bármely nagyobb szabású iparvál lalat. Ha a fővárosiaktól eltekintve, a vidéki pénzintéze tek működési körébe tekintünk, azt látjuk, hogy a na gyobb gyárak és ipartelepek létesítése C3ak a pénzinté zetek kezdeményezése- és hozzájárulásával éretett el. Ehisszük, hogyha pénzintézeteink jövőre mégiukább levet kőzik eddigi elzárkozottságukat s viribus-unitis veszik kezökbe a gyáripar elhanyagolt ügyét, az okvetlenül fel fog virágzani, mert a közönség is nagyobb bizalommal járul hozzá áldozataival. Ha gondolkozni fognak pénzintézeteink igazgatósá gai arról, hogy a most forgalomba levő tőke évről évre veszíti helyét, ugy a részvényesek és a munkás osztály a kereskedelem és iparfejlesztés érdekében is akarniok kell, hogy a vidéken nagyobb gyár- és ipartelepek léte süljenek, mert ezek hiányában egész társadalmi és köz életi fejlődésünk csak üres ábrándozás. Hivatalos rovat. Zala Eegerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy a város tanácsa által előterjesztett s a szakbizottságok által felülvizsgált 1885. évi költség előirányzat az esetleges észrevételek megtehetése végett 15 napon át azaz 1894. szeptember hó 3 tói szeptember hó 18-ig a városháza tanácstermében az 1886. évi XXII. t. c. 125. § a 2. bekezdése értelmében közszemlére kité tetett, ahol naponként a hivatalos órák alatt bár ki által betekinthető. Zala-Egerszegen, 1894. szeptemben 3-án. Németh Elek h. polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. A megyei közigazgatási bizottság szeptember havi ülését f. hó 11 én tartja az újmegyeház gyűlés termében. Ujabb kitüntetés. Örömmel értesültünk, hogy Stern Farkas kis-örsí szőlőbirtokos, kis örsi tajborai után leg utóbb a liverpooli kiállításon az arany érmet diszokle • véllcl és a bécsi kiállításon az ezüst érmet megnyerte. Ezen kitüntetés a 13-ik illetve a 14-ík, melyet kiváló és most már világhírű borai után elnyert. A zala egerszegi község iskolaszék f. hó 5 én tartott ülést Szigethy Autal iskolaszéki elnök elnöklete alatt, a ki megnyitó beszédében az uj tanév alkalmából melegen üdvözölte a szép számmal megjelent iskolaszéki tagokat. A polgári iskola igazgatójának jelentése szerint az I ső osztályba 65 növendék íratott be, mig többen — hely szűke miatt — visszautasittattak, mig a 11-ikba 70 en ; kéri az iskolaszéknek ez ügyben intézkedését ; mivel a polgári iskola egy egy osztályába 60 nál több növendék nem vehető fel. Az iskolaszék feliratban adja tudtára a miniszternek a beirt növendékek számát, tudatva egyúttal, hogy már a mult tanév elején kérte a minisztert feliratilag párhuzamos osztály felállítására, azonban az iskolaszék ez irányú felirata mind ez ideig elintézést nem nyert. — A női kézimunka tanfolyamnál a csupán elméleti tárgyakra járó növendékek tan díja egy évre 3 frtban állapíttatott meg. — Az elemi iskola igazgatója jelentést tett az eddigi beiratások eredményéről ; jelentése szerint eddig mintegy 400-zal kevesebb van beirva, mint a megelőző évben. Az is kolaszék megbízta az elemi iskola tantestületét, hogy a tankötelesek összeirási lajstroma, valamint a lelkészi hivataloktól beterjesztett születési kimutatások alapján állapítsa meg i még be nem irt tankötelesek számát, hogy folytatólag a szükséges intézkedést megtehesse. Főnök Változás. Az osztrák magyar-bank nagy kanizsai fiókjának főnöke, Slulc Sándor, saját kérelmére hason minőségben Kolozsvárra helyeztetett át, mig helyére Morgenthaler Lajos helyeztetett Budapestről. Köszönetnyilvánítás. Az alsó bagodi önk. tűzoltó egylet zászló szentelési ünnepélye alkalmával tartott táncmulatságnál felűlfizetní szívesek valának : Orosz Pál úr 4 forint 20 krt,- Malatinszky Lajos úr 4 frt 70 krt, Thassy Miklós úr 2 Irt 20 krt, Farkas Imre úr 2 frt 20 krt, Szalay János úr 1 frt 20 krt, Mayer István úr 80 krt, Strausz Rafael úr 80 krt, Tóth Gyula úr 80 krt, Mittl József úr 70 krt, Farkas Imréné urnő 50 krt, Baranyay János úr 70 krt, Farkas Károly úr 40 krt, Vincze István 40 krt, Csentericz Gábor 20 krt, Hideg József né "urnő 20 krt, Kócza János úr 20 krt, Simon János 20 krt, Strausz Sándor úr 20 krt, Pteifer Ábrahám 20 krt, Tuboly Károly 20 krt, Szabó Ferenc 20 krt, Mattesdorfer Mórné 20 kit, ifj. Schmal Ignác úr 20 krt, Nagy Károly úr 10 krt, összesen 21 frt 70 krt.