Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)
1894-12-30 / 52. szám
Elmondhatjuk, hogy a belső béke e nagy és a kultúrának epockális mozzanataival szemben sok. féltékenyen őrizett traditióról lemondani tudó erővel sziklaszilárdan állva, még a pokol kapui sem vehetnek rajtunk erőt. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesüle t" hiyat aios értesítője. Elnöki jelentés a gazdasági egyesület 1893. évi működéséről. Tisztelt Közgyűlés ! Egyesületünk 1893. működéséről és vele kapcsolatosan megyéuk mezőgazdasági viszonyaírói szóló jelentésemet, a következőkben van szerencsém ügy vezető elnöki megbízatásomhoz képest előterjeszteni : Az 1893. ér, a tavaszi szárazság lolytán, a gabona termésre ugy a szem, mint a szalmára nézve egyaránt gyengének nevezhető; sok kárt okozott kifagyás által a túlságos szigorú tél is. Muraköz kivételével, hol közép termés volt, a kukorica is igen gyenge hozamot nyújtott. Burgonya az egész megyében jó minőségben elég bőven termett; a „pfitoptora infestans", mely 1892 ben a burgonyát nagy mértékben pusztitotta, ezen évben nem lépett fel. Takarmány termésünk egyátalán igen gyenge volt; de a réti széna minősége kitűnőnek jelenthető, zabos bükköny volt az egyedüli mesterséges takarmány, mely kielégítő termést nyújtott, míg a lóher és lucerna csak is egy, illetve két gyenge kaszálást eredményezett A takarmányrépa sok helyen első vetésre silányan kelt vagy éppen uem, kétszer vettetett, hozama mindazáltal középszerű volt. Szőlő csak is ott termett, a hol a permetezés nem csak a folyó, de már az előző években is kellő szakértelemmel eszközöltetett; a Balaton melléken kielégitő ter més volt, mig a tnegye egyéb begyvidékein a termést megemlíteni sem érdemes Gyümölcs az egész megyében bőven termett. Állat tenyésztésünk örvendetesn haladott, ragályos járványszerü betegség 1893-ban nem lépett fel, csak is szórványosan fordultak elő elhullások, de ilyenek nélkül egy év sincsen. Áttérve egyesületünk működésére, első sorban fel kell említenem, a „Sümeg vidéki gazdakör" által Sümegen rendezett állat díjazást, mely bőven meggyőzhette a szemlélőt arról, hogy rövid idő alatt mily örvendetes lendületet vett az állat tenyésztés a megye ezen vidékén is, hol nem rég még nagyon silány volt a köznép kezén álló marha állomáuy ; most igaz, hogy az eddig tenyésztett szilaj fajt a nyugoti fajok erősen kiszorítják ezen vidékről is. A kiállítási dijakhoz egyesületünk 300 írttal járult. Kihelyezett az egyesület 1893. évben 21 db, tenyészbikát. Hosszas tárgyalásokat folytatott a magas minisztériummal a „szarvasmarha pepineriák" felállítása édemében; de végre is, a már kilátásba helyezett nagyobb kölcsön összeget a miniszter ur azon indokolással, hogy szűken szabott rendelkezésére álló pénzalapból ezen célra a kért összeget az egyesületnek nem előlegezheti, megtagadta ; azonban 3000 forintot adományozott tenyész apaállatok beszerzésére, mely a már korábban létesített hasonló célú alaphoz csatoltatott. Az egyesület lépéseket tett egy nagyobb szabású államilag segélyezett gyümölcsfa telep létesítése iránt is, mely tekintettel az ugy nevezett „Göcsejnek" a gyümölcs termelésre kitűnően alkalmas talajára és lejtős oldalaira : Nagy Lengyelben, vagy esetleg erre alkalu as más köz ségben lett volna létesítendő, hogy az ott honosított nemesített gyümölcsfákkal a vidéket ellássa, mert az egyesület kertje ily nagy területek befásitására szükséges ojtványokat megközelítőleg sem képes előállítani annál Sehol semmi melegség, mindenütt fagy, dermesztő hidegség. A tánc mindig lassúbb lesz, a föld lehelete mindig hidegebb. A kergetőző páraszemek fáradtan, kimerülve, mind tömegesebben ülnek el fűre-fára, egymásba kapaszkodnak s összefagynak. Lassan, észrevétlenül fehér lepelbe öltözik minden : dér vonja be a földet. Miudeu fűszál egy-egy jégvirág ; a fák fehérje öltözött kisértetek, messze elnyúlik árnyékuk a lióbau. Csak a vékonyka patakér locsogó vize nem változik, mígnem erőt vesz rajta is az éj hidege. A futó vízcseppek is megállnak egy pillanatra, hogy megbámulják a csillogást s hamarjában összeaggasztja azokat is a fagy s a kanyargó érre védő takaróként vékony jégkéreg borul. Valami távoli malom kerekei küzködnek még egy ideig a jsges vizzel, de elakad az is nem sokára és csendes lesz a dér birodalma. Éjféli csendben, mikor a világűr fagyasztó hidegét küldi a vonagló földre,hogy elrabolja annak utolsó melegét, mikor elszuunyad a föld, s megnyugszik az élet, akkor születik észrevétlenül a dér. Egy páraszem veti meg alapját, ezeret hord hozzá a gyeuge szellő, csendes éj küldi le rá csillag fényét, millió tündérkéz szövi fonja ragyogó gyémánt tűkből és ragasztja oda mindenhez. Fagyos karjaival átöleli a vékony fűszálat, rátelepszik a csupasz faágakra, ragyogó fehérségével eláraszt mindent. A hold szeude fénye ezerféle irányban törik meg rajta s csillog a táj millió gyémántszeme, mintha a csillagos égbolt a sötét földnek adta volna tényes csillagseregét. Ez a dér birodalma. De mikor eljő a hajnal és rózsaszínűvé festi a fehérséget ; mikor szárnyra kél a reggel pajkos leánya, a keleti szellő, s megmozgat minden fűszálat * vigan dúdol az ágak közt: az már haldoklást jelent a dérre. A napsugarak megölik, a szél lerázza a földre és lesz belőle — sár. - ry. is kevésbbé, mert az egyesület kertjéből az egész megye területére szét hordatnak az oltoványok. A magas minisztérium ugyan kilátásba helyezte ;zen kérelmünk iiánt határozni s velünk azt tudatni, mindez ideig azonban ez meg nem történt. Egy kisebb permetező verseny is tartatott ZalaEgerszegen a májusi gyűlés alkalmával, mely alkalommal két megyebeli iparos is bemutatta permetezőit, melyek különösen kisebb szőlőbirtokosoknak jutányos áraik toly tán ájánIhatok. Juhász Lajos zala egerszegi gépész faputlonos permetezője 9 frt, Stern és Társa zala szent-grótlii cég permetezője 6 frt 50 kr. Badacsonyban tartott szőlő ojtási verseny díjazáshoz az egyesület 5 drb tiz frankos aranynyal járult. Egyesületi titkár részt vett a Budapesten tartott aermetező gépek versenyén, valamint a tapolczai vincel lér képezde zárvizsgáján. Beszerzett az egyesület tagjai részére 8 waggon műtrágyát, kék gálieot, gazdasági és takarmányrépa magokat, lópokrócokat s gazdasági gépeket. Az egyesület kertjéből kiadatott tőbb ezer darab nemes gyümölcsfa, egyéb haszonfa és díszcserje. Az üfegház teljesen berendeztetett, ez azonban a kertész saját költségén eszközöltetett. Az egyesület méhészetében termelt méz kipergetteteén, üvegekbe szűrve elárusittatott. Tartott az egyesület 5 közgyűlést, melyen 131 ügydarab intéztetett el, továbbá 1 számvizsgáló ülést. Alapitó tagja volt 1893-ban az egyesületnek 129, belépett 1 tag: Mándi Samu Alsó Lendváról. Elhalt 1893 ban alapitó tag 3 u. m. CzigáDy Bertalan, Svastits Elek és Chernel Ignác. Rendes tagja volt 1893 ban január hó l én 272. Belépett az év folyamán 19. u. m. Novakovecz, Szent Mária, Dekanovecz, Egyeduta, Eger Aracsa, Kávás, Keményfa, Alsó Miliálovecz községek. Talabér Kálmán, Vargha Béla, Balaton József, dr. Bardio György, Balogh Emil, Kiss József, Kiss Sándor, Dirnay Kálmán, Lázár József, Németh Zsigmond és Irureh Antal. Kilépett 9 tag, u. m. Eitner Zsigmond, Ács Sándor, Borsiszky Kálmán, Horváth Gyula, Erdélyi Mihály, Takács Alajos, Rumpf Ágoston, idősb Thassy Lajos, j Königmayer Zsigmond. Sajnálattal kell jelentenem, hogy 5 rendes tag el I hunyt 1893-ban éspedig Isoó Alajos, Petrits Lajos, idős Reischl Vencel, Riedl' Ödön és Etl István. Örvendetes szaporodás észlelhető egyesületünk tagjai számánál, mert 1892-ben volt 128 alapító tag, 1893 ban 129. 1892 ben volt 253 rendes tag. 1893-ban 272, igy a szaporodás l alapitó és 19 rendes tag, igy összes 20, mely körülmény egyesületünk fejlődését tanúsítja. Áttérve az egyesület vagyonára, van szerencsém azt összesítve a következőkbe foglalni és előterjeszteni : Ingatlanok: ház, kertek értéke 11.600 frt — kr. Tőkék, állampapírok, követeié sekben 34.008 frt 04 kr. összesen : 45 608 frt 04 kr. Az egyesület bevétele volt 1893 ban 8942 frt 71 kr. és 5 drb 10 frankos aranypénz kiadása volt 1893-ban .... 7972 frt 06 kr, marad az egyesületi pénztár javára az 1894. évre 970 frt 65 kr.; megjegyzem, hogy a fennebb emiitett 5 drb. 10 frankos arany az év folyamán díjazásra felhasználtatott. Minthogy az egyesület számadásai a magas mínisz terium által felülvizsgáltatván, helyben hagyattak, feleslegesnek tartottam azokat részletezve, a tekintetes közgyűlés elé terjeszteni. Egyéb jelenteni valóm nem lévén, méltóztassék ezen előterjesztésemet tudomásul venni. Orosz Pál Háczky Kálmán egyl. titkár. tigyv elnök. Felhívás. A tenyész szarvasmarha apa-állatok kellő időbeni beszerezhetése érdekében, tisztelettel felhivatnak a „Zalavármegyeí gazdasági egyesület" tagjai és a megye községei, hogy a kik a gazdasági egyesület közvetítése mellett tenyész bikát beszerezni óhajtanak, ebbeli szándékukat az egyesület titkári hivatalánál 1895. évi február hó 1 -ig bejelentsék. Kelt Zala-Egerszegen, 1894. dec. 14. Orosz Pál sk., egyl. titkár. Felhívás. A zalavármegyei gazdasági egyesület az 1894-ik év tavaszán kihelyezendő tenyészbika szükséglet ^beszerezhetése végett, azonnali készpénz fizetés mellett, tenyészbikákat vásárol és pedig tiszta magyar fajuakat (szilaj) 2 évestől 3 évesigj nyugati fajuakat pedig 1V 2 évestől 2 éves korig. Felkéretnek mindazon gazdák és tenyésztők, kik a fenn jelzett fajú és korú tenyész apa-állatokkal rendelkeznek és azokat eladni hajlandók, hogy a tenyészbika származásának, korának, fajának feltüntetése mellett értesítéseiket az eladási ár jelzésével együtt, a zalamegyei gazdasági egyesület alulírott titkárjához ZalaEgerszegre 1895. évi február hó l-ig bejenteni szíveskedjenek. Kelt Zala-Egerszegen, 1894. dec. 14. Orosz Pál sk., egyl. titkár. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanáaos, megyei fi vármegye területén november hónapban észlelt közei állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklökről, vetkező jelentést terjesztette be a közigazgatási b decemben havi gyűléséhez: „ A felnőttek közegészségi állapota a letenyei gróthi járások és a lendvai járás egy részéaek kivé a megye többi vidékén általában kielégítő volt; a : említett járásokban a megbetegedések száma az c havihoz arányosítva fokozódott. A felmerült kül kórnemek közt legnagyobb számmal szerepeltek szervek bántalmai, melyekhez itt olt az influe esetei is csatlakoztak ; előtérbe léptek ezeken k csúzok, mint ezeu évszaknak rendes kór alakjai. A gyermekek közegészségi állapota már ke volt kielégítőnek mondható, mert úgy a fertőző egyéb kórnemek szórványos esetei igen felszapoi nem ritkán súlyos lefolyással. A dyphteritisnek as felemlítendő járványokon kivül egyes szórványos a hónap folyamán 38 községben merültek íel és orvosi és hivatalos beavatkozás tárgyai. Járványok közül a vörheny 7 községben (Cs Szt-Gróth, Szt-Gróth polg. város, Szt-György vár, S Sümeg, Nyirvár) uralgott 69 kóresettel; gyógy !, végződött 40, halállal 9, a hónap végén további ;<j alatt maradt 20. Himlő volt 3 községben (Orosztony, Kere Bakónak); megbetegiilt a hónap folyamán 51; e*.. gyógyült 24, meghalt 4, a hónap végén további á^ • alatt maradt 23. Dypliteritis járvány volt 13 községben (Kam Egerszeg, Lendva, Kapcza, Hosszufalu, Nemesnép, ] Bellatincz, Bratoncz, Iváncz, Fiivér, Dobri, Gutor raegbetegült 43, gyógyult 25, meghalt 13, ápolás maradt 5. Boncvizsgálat teljesíttetett összesen 5 esetben, rszer egy agyroncsolás alkalmával rendőri tekintnégyszer pedig törvényszéki megbizatás folytán ; ez biaknál a halál legközelebbi okául kétszer szívhüd hashártyalob és 1 agyroncsolás találtatott. Külső hullaszemle rendőri tekintetből volt 8 ; í '' sértés bejelentetett 4. Ongyilkoszágot 2 egyén követett el, egyik (K keméti Jenő Tördeiniczen) magát felakasztá, a n, Ném3th György Zala Szent-Lászlón) lövés által vei vé^et életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 2 e_ • . esett áldozatává, egyik (Hering János Sáskán) az alk In hatás« alatti állapotban egy kútba esett s bele fu ; másik (Fábián József Dörögdön) a szobába éjjelre n •• <• gedés céljából bevitt parázsból kifejlődött szénéleg ;; megmérgeztetett. Elmekórnak 1 új esete fordult elő; az illető a í egerszegi közkórházba helyeztetett." A járási mezőgazdasági bizottság szervezése. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló lí évi XII. t. c. 28. § ában említett járási mezőgazda bizottságok szervezésére vonatkozó szabályrendeletet végrehajtási rendelet 28. §-a értelmében a várme törvényhatósági bizottsága a f. évi december hó IC tartott közgyűlésén megalkotta s elhatározta, hogy szabályrendelet a vármegye területén az 1886. évi X t.c. 7. § a értelmében kihirdetendő és annak megtör tével a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez jóváhag végett felterjesztendő. Hogy a járási mezőgazdasági bizottságok közhasznú műküdésüket a szabályrendelet jóváhagyása után legalább részben megkezdhessék, a közgyűlés azoknak választás alá eső tagjait járásonként megválasztotta és pedig : a tapolczai járásban rendes tagok : Bogyay István, Csigó Pál, Hertelendy Ferenc, Hertelendy István, Köves Ede, Skublics Gyula. Póttagok : Eőry Béla, Györfíy Pongrác, Virius Vince. A sümegi járásban rendes tagok : Barcza László, Bogyay János, Gyömörey Gáspár, dr. Gyömörey Vince itf. Háczky Kálmán, Szűcs Zsigmond. Póttagok : ifi Eitner Sándor, Sümegi Tivadar, Zathureczky Zsigmond A szent-gróthi járásban rendes tagok : gróf Batthán\ József, Berényi Jenő, Bezerédy László, Kozáry Aureí Malatinszky Ferenc, Tolnay Tivadar. Póttagok : Fiilöj Kálmán, Szabó Károly, Zathurcczky Márton. A zala-egerszegi járásban rendes tagok : Csertál László, Farkas József, Háczky Kálmán, Orosz Pál, Szil, Dezső, Skublics Jenő. Póttagok : Farkas Gábor, Marto György, Szentmíhályi Dezső. A novai járásban rendes tagok : Deák Mihály , Dervarics János, Hodászy Béla, Stadel János, TornyoGábor, Zechmeiszter Viktor. Póttagok : Imreh Anta ' Lévay István, Somogyi Elek. Az a. lendvai járásban rendes tagok: Hajós Miháb I Hajós Izidor, Isoó Ferenc, Magety Géza, Sohár Kálmán Vlasits Nándor. Póttagok : Baka Boldizsár, Hirschman Ferdinánd, Gajer Lajos. A letenyei járásban rendes £tagok : Blum Józse Erkinger István, Laskovits Ferenez, Stern Zsigmonc Tamás Ádám, Varga Boldizsár. A csáktornyai járásban rendes tagok : Kecske Ferenc, Murai Róbert, Szilágyi Gyula, Tislér Józse Tóth István, Vrana Frigyes. Póttagok : Kaiser Lajo Mesterics Aladár, Tomka György. A perlaki járásban rendes tagok : Banelly Sándo Mestrics Gábor, Peczek György, Szabó Imre, Varf János, Vlasics György. Póttagok : Glavina András, Kolluy Rókus, Puolis Menyhért. A nagy-kanizsai járásban rendes tagok : Kern Im-e, Musset Fere íc, Mészáros Antal, Somogyi Gyúl Talabér Kálmán,dr. Vizlenday József. Póttagok : Dauscl Ottó, Ferenczy János, Veltzer Ottó. A keszthelyi járásban rendes tagok : Bogyay Mát-. Bezerédy Lajos, dr. Dunszt Ferenc, Hertelendy Józs •
