Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-12-02 / 48. szám

kötését és jóváhagyás végett a f. hó 10-én tartandó megyei törvényhatósági közgyűléshez való beterjesztését elhatározta. Előterjesztetett az „Arany Bárány" vendéglő épü­letének átvétele tárgyában kiküldött bizottságnak jelentése Ezzel kapcsolatban telolvastatott Rauscher Miksa mű­építésznek részletes jelentése az első emeletnél a tervben volt köldök gerendák helyett borított gerendák alkalma­zása, valamin' az ezzel előállt árkülönbözet tárgyában. A számítása szerint «z eredeti terv szerint az I. emeleti tetőzet 5783 forint 97 krba került volna, míg borított gerendák alkalmazásával 3.822 írt 49 krba került s igy 1.9(31 frt 48 krt tesz a megtakarítás. A szakértői véle­ményt a képviselstestület tudomásúl vette. Majd eló'soroltattak a bizottság jegyzőkönyvében azon kisebb hiányok, amelyeket a vállalkozó pótolni tartozik s amelyek mielőbbi pótlása elrendeltetett. Előterjesztetett ugyanezen bizottságnak az új ven­déglőnél szükséges pótépítkezések tárgyában beadott részletes javaslata, amelyeket a képviselőtestület elfoga­dott és az építészeti és gazdasági bizottságot nyilvános árlejtés mellett leendő eszközöltetésével megbízta. Ugyancsak előterjesztetett az építkezés költségeinek egybeállításáról készített kimutatás is, amely szerint a vendéglői épület 121.701 frt 19 krba került, melyből a 8% os leengedést, ami 9-736 frt 09 krt tesz, levonván, az épület 111.905 trt 10 krba keriilt. Ezen számítások átvizsgálásával a városi számvizsgáló bizottság megbízatott. Morandini Román vállalkozónak a neki még járó 41.000 írtból tízezer frtot a képviselőtestület folyóvá tett. Az „Arany Bárány" vendéglő bérbeadása tárgyá­ban a már előzőleg megállapított teltételek mellett kötött szerződést a képviselőtestület jóváhagyta. Melléklet « „ZALAMEGYE" 1894. évi 48-lk számához. CSARNOK. Mese az uj világról. * Csak nézem, nézem ezt a szép könyvet, melynek a tábláján álomszerüfátyol vonja be a büszke három árboezos tengeri gályát. Nézem és eszembe jut az én gyerekkori ostobasá­gom. Mikor Juliskával kötődve azt hittem, hogy nem lehet nagyobb boldogtalanság a földön, mintha ő kegyet­lenül megtagadja a csókot, azt az elsőt, a mit olyan sokáig kértem tőle. — Jól van, mondtam nagy páthoszszal ! ha igy bánik velem, én elmegyek messze, itt hagyom örökre. — Ugyan, ugyan! Talán bizony Amerikába? — mondja Juliska nevetve. -- Oda, oda, Amerikába ! — kaptam a szavába hirtelen. — Aztáu mit csinál ott ? ha szabad kérdeznem. — Mit tudom én ? Elmegyek San-Francziscóba aranykeresőnek. Beállok New-Yorkba hajómunkásnak. Irtom az őserdőt. Bölényre vadászom Canadábati. De el­megyek! Biztosan elmegyünk! Isten vele, Juliska. Otthon aztán bevettem magam a lugasba. Föl ütőt lem egy régi rossz útleírást Amerikáról: abban böngész­tem. Arra már nem emlékszem, hogy ki irta, hanem hogy ügyetlenül irta, az bizonyos. Fölsorolt minden adatot, a mit csak össze tudott hordani, de egyebet nem is tudott mondani. Ha a harag és fájdalom nem égett Juliska csapo­dársága miatt, bizony meuten elalszom mellette. Igy azonban nagy elszántsággal forgattam tovább az unalmas könyvet, hadd tudjam meg legalább belőle, hová induljak, mikor induljak ? Egyszerre két puha, meleg kis kéz befogta a sze­memet. — Haragszik még ? — Oh, dehogy haragszom, dehogy ! Összecsókoltam minden ujját, az arcát, az ajkát s azt a csúf amerikai könyvet a sarokba dobtam' Akár rá se nézzek többet holtom napjáig. Azóta se volt a kezemben olyan könyv, a melyik Amerikáról szól. Ma került elém az első. Ha lefektetted a gyerekeket, gyere ide Juliska; bizony meg uem bánod, he te is megnézed. Falk Zsigmond irta. Emlékszem a nevére ; a te kottáid közt is bizonyosan van egy két keringő tőle. Lám neui csak muzsikus, hanem író is. A keringőhöz uem sokat értek, biráld azt meg te ; hanem a könyvéből ugy látom, hogy okos, művelt ember lehetséges író. Látod, a ki ^ddig Amerikáról beszélt előttünk, az mind tele szájjal magasztalta az újvilág csodáit. Az ügy­védünk. a ki kinn járt Chicagóban, azt mondja, hogy annyi szépet még nem látott a világ, mint a mennyi ott vau. Falk könyve nem beszél ilyen szuperlativusokban. Elmondja, hogy mi szép, mi jó, de azt se feledi ki, hogy mi nincs jól, mi a hiba. És elmondja mindezt szépen, egyszerűen, közvetle­nül, ugy, hogy öröm olvasni. Ha azt akarom tudni, hogy milyen hosszú a Pacific vasút, hogy mekkora a halandóság New-Yorkban, hány percent amerikai van a kiállító közt. vagy hogy felekezet szerint hogyan oszlik meg az Unió 38 államának a népes­sége : akkor ezzel a könyvvel nem sokra megyek, mert ezekkel a száraz adatokkal bíbelődik legkevesebbet. Hanem ha arra vagyok kíváncsi, hogyan érezheti magát egy európai ember az amerikai viszonyok közt, micsoda benyomással lehet rá az ottani társadalom ezer­féle furcsasága, azt megtudom ebből a szép könyvből. Tud rajongni is, elragadtatással emlékezni meg mindarról, a mi megérdemli : de soha el nem hallgatja, hogy mi nem tetszik neki, mit szeretne jobbnak, szebb­nek látni, mint a hogy van. Es nem nagy képtisködve, fontoskodóan teszi meg a megjegyzéseit; egy ősziute ember vallomásai ezek; szellemes és érdekes csevegés, a mit szivesen, unalom * Dr. Falk /sigmoud: Amerikai uti jegyzetek. Budapesttől. Sau-ijVancidcoig. Nagy illusztrált diszmü. Ara 2 frt. nélkül, sőt egyre fokozódó éédeklődéssel olvashat min­denki, még ha nem is fűzi olyan kedves gyerekkori emlék Amerikához, mint engem. Igazán, régen tetszett nekem ugy könyv, miut ez. Juliska, ezt oivassuk kétszer, háromszor is. Budapesttől — San-Franciscoig : ez a cime. Egv rövid pillantás Németországra, érdekes leírása a tengeri útnak, hűséges reteráda mindarról, a mit New- Yorkban, Philadelphiában, Washingtonban, Chicagóban, San-Fran­cziscoban, Salt-Lake-Czityben észrevehet egy művelt intelligens iró, a kinek megvan az adománya, hogy meg­figyelje a látottakat és vonzóan, szellemesen meg is írja. Száznál több gyönyörű kép van a kötetben; tinóm, tiszta valamennyi; zuhogó vízesések, havas hegycsúcsok, rengeteg őserdők képe mellett ott vannak az emberi erő alkotásai : büszke paloták, szédítő mélységeket áthidaló viaduktok, tiszteletreméltó vén templomok . . . Ha ez a könyv akkor a kezembe került volna! Nem bóbiskoltam volna el a lugasban ; mohón faltam volna minden betűjét és ki tudja, Juliska, tán még a te csókos kis ajkad se beszélhetett volna le, bogy el ne menjek oda az érdekes újvilágba, a miről ilyen szép könyvet tud irni — az, a ki ért hozzá. Helyi, megyei és vegyes hirek. Kérelem. Hatrálékos előfizetőinket — tekin­tettel az év végének közeledtére — tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek hátralékukat mielőbb beküldeni. A lap kiadóhivatala. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvény hatóságának f. hó 10-én és folytatva tartandó rendes közgyűlésén felveendő tárgyak sorozatából felemlítjük a következőket: Az 1876. évi VI. t.-c. 4. § a értelmében a közigazgatási bizottság választott tagjai sorából kilépő öt tag, névszerint Bogyay Máté, Háczky Kálmán, Skub­lics Gyula, Skublics Jenő és dr. Vizlendvay Józset he­lyére új tagok választása; az 1886. évi XXI. t.-c- 25. §~a alapján az igazoló választmánynak 1895. évre tör­ténendő újbóli megalakítása; a jáiási mezőgazdasági bizottságok szervezéséről szóló szabályrendelet megalko­tása ; alispáni jelentés a t. évi október hó 1-én és tolytalva tartóit közgyűlés határozatára a mezőgazdasági alap tár­gyában ; a íöldmivelésügyi minisztérium leirata a baromfi tenyésztés emelése érdekében; Nagy-Kanizsa városnak a villamos világítás ellenőrzése tárgyában alkotott sza­bályrendelete jóváhagyás végett bemutattatik; a kereske delemügyi miniszternek reudelete, melylyel a közúti törvény alkalmazása és végrehajtása közben szerzett tapasztalatokról, valamint a törvény némely határozmá­nyának netaláui módosításáról és kiegészítéséről concret javaslatok felterjesztésére hivja fel a vármegye közön­ségét ; a kereskedelemügyi minisztériumnak rendelete az egyenes állami adót uem fizető útadó kötelezettekre vo­natkozólag alkotott szabályrendelet tárgyában ; a bfűredi Erzsébet szeretetbáz igazgatóságának kórvénye az intézet segélyezése iiánt; Galsa, Hosztót, Sárosd és Szegvár községeknek folyamodványa, melyben a Káptalanfa községtől Vasmegye Eelső-Nemes Kerrsztur község hatá ráig elvonuló községi közlekedési utat a törvényhatósági utak hálózatába telvetetni kérik; Nagy-Kanizsán 4-ik gyógyszertár, Söjtörön, Csabrendeken nyilvános gyógy szertár felállításának engedélyézése tárgyában beadott folyamodványok tárgyalása. Kaszinói közgyűlés. A zala-egerszegi kaszinó évi rendes közgyűlését t. hó 9-én este 6 órakor tartja saját helyiségében a következő tárgysorozattal : Az 1894-ik évi számadás megvizsgálása ; az 1895. évi költségvetés megállapítása ; a tisztikar és választmány megválasztása ; indítványok tárgyalása. Ezen másodszorra egybehívott közgyűlés, tekintet nélkül a megjelenő tagok számára, az alapszabályok értelmében határozatképes lesz. A zala-egerszegi korcsolyázo egyesület évi ren- , des — tisztújító — közgyűlését november hó 24 én tartotta dr. Felber Artluir társulati elnök elnöklete alatt. Elnök a tisztikar s a választmány lemondását be­jelentvén — a közgyűlés a választást következőleg ejtette meg : dr. Felber Arthur elnök, Lányi Kálmán alelnök, Simitska János jegyző, Háry Antal pénztárnok, A választmány tagjaivá Svastits Benőné, Botfy Lajosné Horváth Miklós.né, Lányi Kálmánné, Stausz Líjosné, Unger Domokosné úrhölgyek, Hangay Géza, Malatinszky Lajos, Nagy Géza és Skublics Imre, inig igazgatósági tagokká, illetve jégmesterekké Hangay Géza, Mala­tiiszky Lajos és Simitska János választattak meg. — Elnök a tagoknak több oldalról nyilvánuló azon inditványát terjesztette a közgyűlés elé, hogy a korcso­lyááási idény alatt úgy a helybeliek, mint a vidékiek részére naponként belépti jegyek adassanak ki. A köz­gyűlés az indítvány elfogadásával határozatilag kimondá, hogy belépti jegyeket bocsájtki, amelyek úgy délelőttre, mint délutánra válthatók a korcsolya csarnoknál s a váltott jegy csak egyszeri belépésre jogosít E belépti jegyek alapján a vendégek a jégpályát s az egylet szerelvényeit az előirt szabályok keretén belül és a jégmesterektől nyerendő utasításokhoz képest használ hatják. Amennyiben azonban a jegyek kiadása az egyesület érdekeit bármely szempontból veszélyeztetné, vagy annak káros hatása tapasztaltatnék, a jegyeknek további kiadását a választmány bármikor beállíthatja. A keszthelyi tarsaskör évi rendes közgyűlését nov. 25-én tartotta a kör tágas helyiségében Bogyay Máté elnöklete alatt. A közgyűlésen a társaskörnek minden rendes tagja részt vett. Tudósítónk a közgyűlés lefolyásáról következőkben éstesiti lapunkat: A mult évi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitetlesitése után Bogyay Máté elnök általánosan osztott részvéttel emlé­kezett meg azon veszteségről, mely ugy a keszthelyi társadalmat, mint a kört érte három tagjának, névszerint Hegedűs Bélának, Saáry Vinczének és Hermann Vinezé­ncic halála által, kiknek emléke a jegyzőkönyvben meg örökittetni határoztatott. A választmány jelentéséből mint érdekes adat van fölemlitve, hogy a „keszthelyi társas­kör" 1885-ben alakult 54 taggal s jelenleg van két disztagja (gr. Festetics Tassiló és Svastits Benő főispán) ID 1 rendes és 24 kültagja. A választmányi jelentésből világlik ki az ís, hogy a kör kebelében alakult vigalmi bizottság az elmúlt téli idényben több kitűnően sikerült mulatságot rendezett s ez irányban kitejtett buzgó mű­ködését továbbra is feutartani, sőt fokozni ígéri, mely kijelentés a közgyűlés általános helyeslését vívta ki. ElnŐk fölemlité, hogy a kör disztagjai a táraskört több szőrös látogatásukkal szerencséltették. Bozzay vendéglőd, kivel a társaskör bérszerződése ezúttal 2 évre köttetett! vállalkozott, (100 frtért) egy ruhatár felállítására s az J czélra szolgáló helyiség fűtésére. A jövő évi költsé"-­előirányzát kedvező adatokat tüntet fel. Remélhető bevétel 1237 f. 20 kr., kiadás 1000 f. 80 kr. lesz. Te hát plus 236 t. 40 kr. A hírlapok elárverezése után a vigalmi bizottságba egy eltávozott tag helyére Csorba Gusztávot választották be. Ezek után az elnök küszö netet mondva a tagok érdeklődéseért, a gyűlést befeje­zettnek nyilvánitá. Kinevezes. Ő felsége a király dr. Baán Aliyád rózsahegyi gyakorló ügyvédet a pe'rlaki járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. A nagy kanizsai Tarsaskör estelye. A nagy kanizsai Tsrsaskör igen látogatott, kitűnően sikeiült Katalin estélyt rendezett helyiségeiben. Az estélyen nemcsak a helybeli tagok vettek részt, hanem szépen volt képviselve a vidék is. A négyeseket 20 pár tán­colta s a mulatságnak reggeli 6. óra vetett véget. Jelen voltak : Cenger Nándorné, Dauscha uttóné, Dervarics Imréné (Kilímán), Dercsényi Elekné (Mórichely), dr. Dezsényi Árpádné (Keszthely), Koller Istvánné (Alsó Rajk), Mm kara Iváané, Mergeulhaler Lajosné, Merkly Antalné, Mikoss Gézáné, Misits N. né, Nagy Valérné, özv. Ny uly Györgyné, Petrás Miklósné, Plihál Ferencné, Schmidt Erígyesné, Özv Skublics Sándorné (Zala Szent Mihály), Tóth Lászlóné, dr. Tubjly Gyuláné, Varga Lajosné, Véber Károlyné, Vécsey Zsigmondné úrnők; továbbá, — Demszky Laura, Dervarics Györgyike (Kilimán), Koller Irma (Alsó Rajk), Mikoss Melania, Mikoss Hedvig, Nyuly Gizella, Skublics Emilia, Skublics Karolin (Zala Szent-Mihály) Tóth Kamilla, Tóth Mariska, Varga Gizella, Vécsey Gabriella (Nagy-Becskerek) úr­hölgyek. Iskolaszéki ülés. A községi iskolaszék november hó 25-én Szigethy Antal iskolaszékí elnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen előteterjesztettek Horváth Jenőné, Polánszky Róza, Rechnitz Mari és Tikk László elemi iskolai tanítóknak 1895. évi január 1-én esedékes­sé váló ötödéves korpótlékaiknak utalváuyozása tár gyában beadott kérvényeik. A benyújtott kérvényeket az iskolaszék az esedékessé váló korpótlékok utalvá­nyozása végett átteszi a képviselőtestülethez. — Baján Ferencz, Fridrich István ás Tikk Mari elemi iskolai tanitók megerősítését az iskolaszék a képviselőtestületnél megszorgolja, — A város által az elemi iskolai tánu ­lóktól könyvtárilleték címén szedett 25 krajcárokat a városi hatóság az iskolaszék többszöri sürgetése dacára 189' , ik tanévtől kezdve rendeltetési helyére t. i. az elemi iskolai tantestületnek a könyvtár gy.irpithatása végett nem szolgáltatván át, az iskolaszék Botfy Lajos városi képviselőt, mint az alispáni hivatal által kineve­zett vagyonkezelési felügyelőt, átiratilag megkeresi, hogy a városi pénztárból ezen összegeket, amelyekhez a városi pénztárnak tulajdonképen joga nincs, mert csak beszedi és évről évre át kellene szolgáltatni az iskolai könyvtár gyarapítására, a városi péuztái ból kiutaltatni szíveskedjék. — Az iskolaszék tudomásul vette az elem! iskolai tantestületének az osztályok beosztására vonatkozólag beterjesztett tervezetét. — Mivel még 180 tanköteles gyermek nem jár iskolába, a polgár mesteri hivatalt a névsor áttétele mellett az iskolaszék megkeresi sürgős intézkedés céljából, hogy a tanköteles gyermekek legkesőbb december 10 íg az iskolába be­menjenek; mert különben az iskolaszék kénytelen lesz a közigazgatási bizottságnál tenui jeleutést. — Ugyau­csak megkerestetik a polgármesteri hivatal az iránt, hogy az ovoda felszerelésről a leltárt 3 példáuyban mielőbb állíttassa össze s egy példányban a gondnoknak adja át a leltár ellenőrizhetése végett. — Az iskolaszék megkeresi a képvise!őtesületet az iránt, hogy a közéj) kereskedelmi iskola ügyében hozott azon határozatát, mely szerint a főgyiinuasium mellett annak fentartását a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál kérelmezi és a kérvényt a miniszternek küldöttség által adatja át, mielőbb megvalósítani szíveskedjék : mivel a főgyimna­siumnak létesítése bevégzett ténynek tekinthető. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Hennig Alfréd pozsonyi kir. törvényszéki joggyakornokot a zala-egerszegi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. A helybeli „ClianuKa egylet­4 a szegéuy gyerme­kek felruházó ünnepélyét november hó 25 én tartotta meg. A kíosztási ünnepélyt Eogelsman Izrael főrabbi lélekemelő ékes szónoklattal nyitotta mag. A rossz idő dacára, a közönség szép számban jelent mag és a fő rabbi szónoklata annyira hatott a közönségre, hogy majdnem mindenki szemében könnyek voltak láthatók. A felruházáshoz hozzá járultak : Stern Farkas 10 frt, Fichar Lászlóné 3 frt, Rosenberg Zsigmondné 2 frt, Weiss Mátyásné 2 frt, Dautseh Ferenczné 2 frt, Fi scher Pálné 2 frt, Dr. Isoó Jánosné 1 frt, G áner Gé­záné l frt, Deutsch Manóné 1 frt, Pauk Eléné l frt, Balassa Benőné 1 frt, Goldner Jánosné 1 frt, felállított [ierselbó'1 1 frt 67 krt. Összesen 28 frt 67 kr. Ruhaue miit küldöttek: Graner Jakabuá 12 zsebkendőt, Ragon­dorfer Sámuelné 12 pár harizsnyáf, Wais Izidorné 6 inaleg kendőt, Pauk Edéné 12 zsebkendőt, Rosenberg H. 13 meleg nyakkendőt. Süteményt küldöttek : Gráner Ja kabné 2. kalácsot, almát és diót, Gráner Gézáné süte­ményt, Fenyvesi Miksáné süteményt, Büchler Jakabné süteményt, Ungar Frigyesné süteményt, Rosenberg H, 5. kalácsot és almát. Fogadja a tisztelt közönség a megjeleuéseért, mint a nemes lelkű hölgyek a küldött adományukén, hálás köszönetemet. A nagyra becsült

Next

/
Oldalképek
Tartalom